WAP
A láda 6 x 10 x 15 cm, 0.szinten derékmagasságban. Segítség: nem minden az, aminek látszik :)
Ha elakadsz hívj nyugodtan, szívesen segítek!
A rejtésről kérlek NE tölts fel fényképet!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Leírás
Ezzel a ládával Salföldre, a Csönge-hegyi kilátóba, a Káli-medence délnyugati peremére invitállak, ahonnan megtekinthetjük a medencét és határoló hegyeit. Jól látható innen a Kopasz-hegy a Kékkúti-hegy a Fekete-hegy, de látni a távolabb lévő Hegyestűt, a Tóti-hegyet, és a Fülöp-hegyet stb. A tanúhegyek közül a Gulácsi-hegy, a Tóti-hegy valamint a Csobánc látható.
Megközelítés
Ábrahámhegy és Kékkút közötti útról itt kell lekanyarodni
N 46° 49,844' E 17° 33,345' 145 m [GCSALF+letérő]
Az ajánlott parkolót itt találjátok.
N 46° 50,020' E 17° 32,943' 147 m [GCSALF+parkoló] A parkolóból a földúton, majd
jelzésen lehet megközelíteni a kilátót.
Salföld
Ezen a területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok, később Koppány vezéré lett. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.
Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos az Atyusz nemzetségbeli tagja Sal (Saul) volt.
A falu élete a török hódításig virágzott; állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás azonban elpusztította. Salföld sorsa 1543 után megpecsételődött: a török haderő elfoglalta Székesfehérvárt, aztán ostromolta a környék várait. A Káli medence falvai közt Salföld is elpusztult. Ezt a vidéket 1687-ben szabadították fel az egyesült keresztény seregek. Következett a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711), melynek dunántúli hadjáratai (Bottyány Jánosé 1705-ben, majd Csobánc ostroma 1707-ben) hátráltatták az újjászületését. Csak 1711 után éledt újra.
Salföld határában található a borókással tarkított Kőtenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos. E településen található a nemzeti park, háziállatokat bemutató major. Kissé eldugva a falu melletti erdőben található a román-gótikus pálos kolostor romjai
GCKOLO
Káli-medence
"... úgy látszik, az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi-tenger fölött. A színekről a köd eltűnik és jobban világítanak. A tárgyak körvonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb lenne... E táj sok olasz vidéknél déliesebb... A fény az embert is átsugározza, a dolgokba is bevilágít és a gyümölcs íze is világosabb... E táj szíve a Káli-medence. Aki autóval fut át rajta, észre sem veszi, oly kicsiny. Csak a szőlőhegyeken ráérve gyaloglónak, a lovasnak, a kerékpárosnak nyílik meg. Aki egyszer megáll a Salföldi Kőtengeren és végigtekint a Hegyestűig, vagy a szentbékkálli Birkás-pince ívében ülve, kezében pohárral szemközt látja Kővágóörs templomdombját, vagy a Monoszló és Köveskál közti mandulásból megpillantja a szent vulkánokig terülő tájat, az tudja, hogy Hamvas minden szava igaz. Itt vagyunk. Ez az a hely, ez az idő az Aranykor..."
Idézet Somogyi Győző és Szelényi Károly Káli-medence című könyvéből
Geológiai szempontból a medence a Balaton-felvidéken belül a legváltozatosabb tájegység, és országos viszonylatban is egyedülálló. A perm időszak vörös homokkövétől kezdve szinte a teljes triász kőzetsorozaton át az egyedi pannon kovás homokkőig számos kőzettípus előfordul itt, amit a tűzhányó-tevékenység csak tovább gyarapított. Ezen sokszínű kőzetek alkotják a Káli-medence fehér, fekete, illetve vörös arcát.
Talajtani szempontból is igen értékes a terület, hiszen a kőzettani és a növényzeti változatosság nagyon sokféle talajtípus kialakulását eredményezte.
Salföldi Major
A nemzeti park igazgatóság a falu határában alakította ki a Salföldi Majort
N 46° 50,178' E 17° 32,989' 146 m [GCSALF+Major] 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfikat, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat mutat be. Állatsimogatónkban kisállatok várják a lurkókat.
A nemzeti park első ökoturisztikai bemutatóhelye ad otthont a Regényes Park című fotókiállításnak is. Az 1900-as évek elején készült tájképfotók mellé 2000-ben Molnár László fotóművész készített képeket. A fotópárok jól tükrözik a XX. században lezajlott változásokat a Balaton-felvidék regényének lapjain. A Major folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykertje illatos élményeket kínál az ide látogatónak. Több érzékszervünket is bevetve -látás, szaglás, tapintás és ízlelés- ismerkedhetünk meg a gyógynövényekkel, a "csodafüvek" hatásaival és felhasználási módjaival. A gépkiállítás hagyományos mezőgazdasági eszközöket sorakoztat fel. A szekér és kocsi kiállítás is a múltba repít minket. A gyermekeket a tavaly elkészült, tájba illeszkedő, új játszótér várja.
A Major fogadóépületében kiadványok, ajándéktárgyak vásárolhatóak valamint megízlelhetjük a vidék ízeit is. Házi szörpöket, mangalica zsíros, snidlinges kenyeret; vagy bivalyszalámis szendvicset is kóstolhatunk.
A Major a Káli-medencében a nemzeti park információs és ökoturisztikai központja is egyben. Innen nyílik lehetőség gyalogosan, kerékpárral, lóháton, esetleg lovas kocsival bejárni a Káli-medencét és megismerni természeti értékeit, mint a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, a kőtengereket vagy a Salföld községtől délre fekvő, az erdőben megbúvó, 13. századi, pálos kolostorromot.
Forrás
Salföld története
Káli-medence
Salföldi Major