WAP:
1. Speciálisan álcázott ládika a repedésban egy kőkupac alján.
2. A jelszó megtalálható a kőkupac alján levő kövek némelyikére is felírva.
3. Biztonságosabban megközelíthető alternatív és/vagy pótláda a felfelé vezető korlát mellett közvetlenül az első pihenőnél.
4. Tartalék jelszó a korlát egyik oszlopának aljára ragasztva.

-------------------------------------------------------------------
Az 50. ládánk ("Samunál" történt) megtalálását megünneplendő ötlött föl bennünk, hogy elhelyezünk mi is egyet azon a helyen, ahol 2 évvel korábban, egy szombat délután annyira elidőztünk, hogy már nem maradt időnk a fent nevezett meglátogatására. A rejtés egy hirtelen jött ötlet volt, előre nem is készültünk rá.
A ládának elég hányatott sorsa volt. Az idők folyamán számos alkalommal tűnt el, volt hogy már pár nappal az újratelepítés után. Készült számos speciálisan álcázott változata, amelyek tovább kitartottak, de az ő sorsuk is hasonlóan alakult. A ládamentes időszakok áthidalására ötlöttem ki azon "kvázivirtuális" megoldást, mely szerint a jelszót (szintén számos alkalommal) a rejteket adó kőkupac alján található kövek némelyikére is felírtam, amelyeknek szintén igen gyakran hűlt helyét lehetett találni, sőt gyakran maga a kupac is eltűnt. De nem adtam fel. Tucatnyiszor kerestem megfelelőbb rejtekhelyet, mindig ide húzott vissza azonban valami. Ezért ezen nem változtattam. Amin igen, az a további alternatívák elhelyezése. Ezt egyébként a korlát nyújtotta biztonságot mellőző (egyébként egyáltalán nem veszélyes) sziklamászás alkalmi igényként való elkerülése is indokolja.
Jelen állás szerint a rejtekben megtalálható a speciálisan álcázott dobozka számos, a jelszót tartalmazó kővel egyetemben. Egy tartalék ládát is rejt a sziklafal:  N 47° 38,329' E 18° 18,936' 163 m [GCTTSB+alternatív jelszó]. Ehhez el lehet jutni közvetlenül a korlát mentén. Azon pihenőig kell emelkedni, ahol a (kvázi)visszintes terep talaját nem az alapkőzet adja, hanem azt egy vékony mállott réteg fedi. Itt, az ösvény fal felöli oldalán, a talajszinten, kövekkel álcázva búvik meg a fehér, hengeres doboz (nehéz kinyitni). Végső megoldásként a jelszó megtalálható egy szépen preparált csíkon egy szinttel feljebb, a korlát oszlopának tövénél (köszönet érte Magpetnek és Flektogonnak).  N 47° 38,331' E 18° 18,937' 165 m [GCTTSB+másik alternatív jelszó]

A Kálvária-dombon álló kápolnához és magához a Kálváriához a sziklás domboldalon egy korlátokkal biztosított ösvényen lehet felmenni. Erről elvileg letérni nem szabad, de gyakorlatilag bárki megteszi, aki arra jár, mivel nagyon nehéz a sziklák nyújtotta kihívásnak ellenállni. Aki pedig meg akarja találni a ládánkat, kénytelen is megtenni. Nem mondom, hogy teljesen veszélytelen, de megfelelő óvatosság esetén nincs mitől félni. A gyerekek ott ugarabugráltak és a láda későbbi helye mellett készítettek pattintott kőszerszámokat. A ládát rejtő sziklarepedés mellett egyébként széles szikla plató van, ahol az szükséges adminisztrációt kényelmesen el lehet végezni. Láda nyitogatásra és loggolásra alkalmas hely a pótládánál is van.

Jó kincsvadászatot!

..........................................................................................

A környékről:

Tata ősi magja az akkor még mocsaras térszinből kiemelkedő szikla kibukkanásokra épült. Ezek közül már messziről szembetűnik a Kálvária-domb, melynek geológiai felépitése a város alatti sziklarétegekkel gyakorlatilag azonos. Egészen meglepő, hogy ilyen óriási tektonikus törésvonal /tata-bicskei árok/ és az ennek nyomvonalán kialakult széles völgy közepén egy ilyen kis sasbérc emelkedik ki. A földtörténet középkorának kőzeteit legjobb feltárásban a Kálvária-dombon tanulmányozhatjuk, itt szinte teljes keresztmetszetet kapunk a mezozoikumról. A tatai Kálvária-domb ősidőktől fejtett jura-triász dachsteini mészkő bányájában három kürtővel nyilik a felszinre a város legnagyobb barlangja. A hosszú évszázadokig folytatott kőfejtés miatt a Kálvária-dombot és környékét igen jól feltárták. Itt szépen parkositott, magyarázó táblákkal ellátott bemutatóterületet alakitottak ki, sőt, kőpark jelleggel még Magyarország jellegzetes kőzettipusai és ásványi nyersanyagai is kiállitóhelyet kaptak a régi kőfejtő udvarában. A bemutató terület az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szabadtéri Geológiai Múzeuma (Tata, Fekete u. 2.; nyitva: április 1- október 31., hétfő kivételével munkanapokon 10-16, munkaszüneti napokon 10-18; felnőtt 80 Ft, diák, nyugdíjas 40 Ft; csoportos vezetés).
A hely a földtani érdekességeken túl sok egyebet is nyújt.
Tata legmagasabb dombján a Fellner Jakab építette kápolna, vele szemben a 30 m magas, 1934-ben épült sörétgyár tornya, melynek tetejéről gyönyörű a panoráma, és az 1770 tájáról származó Kálvária szoborcsoport is megtalálható. A városra és annak környékére egyébként szinte az egész dombról csodálatos a rálátás. Az Országos Természetvédelmi Tanács a Kálvária-dombot 1958-ban védetté nyilvánította.

További részletek
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tatai_K%C3%A1lv%C3%A1ria-domb_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet