WAP
Mikroládát keress a Várkert közelében, nem kell bokorba bemászni. Tollat vigyél magaddal! Kérem a pontos visszahelyezést. Mugliveszély! Nagyon forgalmas hely. A láda mérete 2*4,5*9 cm.

Legközelebbi parkolási lehetőség a Stefánián N 46° 15,256' E 20° 9,181' 81 m [GCVARR+parkoló] A rejtektől 200 méterre. Hétköznap 08:00-18:00 között a belvárosban fizetőparkoló működik. Közelben találsz parkolóházat az Arany János utca és a Dózsa György utca kereszteződéésben, innen 5 perc kényelmes sétával jutsz el a ládához.

A ládába travelbug nem helyezhető, a geocaching. com - on nincs regisztrálva.

Szegedi vár maradványai a Móra Ferenc Múzeum mögött a Stefánián található.


A szegedi vár történetének leírása:
Szeged környéke az őskortól lakott hely. A II. század közepéről, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A későbbi vár helyén római őrállomás vigyázta a tiszai átkelőhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínűsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.
567 után Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott. Az avar kaganátus központja valahol a magyar Alföldön, talán egy ideig Szeged környékén, mindenesetre a Kárpát-medence központjában lehetett. A Szeged környéki germán és avar leletek azt mutatják, hogy a népvándorlás idején sem volt lakatlan a vidék, de a város mai sűrűn beépített területén nincs lehetőség a feltárásokra.

A vármegyei szervezet kialakulásakor a megyei ispán székhelye a földvárban volt, ezzel egy időben felújították a sáncokat. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetőségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a XII. században serkentették Szeged várossá válását.
Neve először 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követően Szeged e vidék legjelentősebb városa, ekkor kapta IV. Bélától kitüntető kiváltságait, amivel eddig csak Buda és Székesfehérvár rendelkezett. IV. Béla az elpusztult erőd helyén erős kővárat építtetett. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött. II. Ulászló (1498) a szabad királyi városok közé sorolta Szegedet.
A vár végső alakját a XV.-XVI. század fordulójára érte el. A várat vizesárok vette körül, a falak 3 méter szélesek és 8 méter magasak voltak és ebből még kiemelkedtek a bástyák és a tornyok. A várfal hossza 900 méter volt. Szegeden a XVI. század elején királyi pénzverő műhely is működött, mert jól védhető biztonságos erődítmény volt. Szeged várában palotája volt Zsigmondnak, V. Lászlónak és Mátyásnak, akik gyakran szálltak meg itt. A Hunyadiak innen szervezték és indították számos hadjáratukat a török ellen. Hunyadi János Szegedről indította erős hadát a nándorfehérvári csatába. A város 1522-ben már az ország egyik legnépesebb települése volt, lakosainak száma több mint 7000.

1526. szeptember 28-án a felvonuló török sereg az első rohammal betört a várba és kiűzte a védőket. Végigfosztották és feldúlták a várost mielőtt továbbvonultak. 1527-ben felkelő szerb parasztok további pusztítást végeztek. Két év múlva Szapolyai János újjáépíttette a várat és haláláig a törökök nem is szállták meg. Buda elfoglalása után 1543-ban Szeged is török kézre került. Ahmed budai basa rendeletére megindult a vár erősítése. A lerombolt épületek köveivel vastagították a falakat, az árkokat mélyítették és kiszélesítették. 1552. február 20-a hajnalán Tóth Mihály 2500 fős seregével a Tiszán át indult a vár visszafoglalására. A várost bevették, de a várba nem tudtak bejutni. Az időközben 5000 főre nőtt a sereg több sikertelen támadást intézett a vár ellen. Egy kisebb török felmentősereget legyőztek, de március 1-jén a budai basa hatalmas sereggel vonult a várhoz, ami török kézen maradt még 130 évig.
1686-ban a császári csapatok megrohamozták Szegedet. A városon kívül legyőzték a törököket, a maradék török visszavonult a várba. Három hét ostrom után szabad elvonulásért feladták a várat. Ettől kezdve a szegedi vár lett a török elleni hadjáratok központja és hozzákezdtek a vár helyreállításához. A munka még be sem fejeződött, amikor 1692. május 27-én az egész keleti fal a Tiszába dőlt. A Tisza magas vízállása miatt csak lassan haladt a helyreállítás.

A XVIII. század első felében, hosszadalmas birtokperek után Szeged számos környékbeli pusztát megszerzett, így alakult ki hatalmas, 142000 kat. hold kiterjedésű határa. A XVIII. század második felében a város gazdasági fellendülésével egy időben a vár elvesztette jelentőségét.

Az 1879. március 12.-i árvíz pusztítása után, 1880-1883 között Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú város épült és a szegedi várat lebontották.

Az árvíz után vendéglőt (kioszkot) rendeztek be itt, az 1959-es helyreállítás óta pedig a múzeum várostörténeti kiállítását találjuk benne. Az épület körüli kis árkádsor alatt a kőtár gyűjteménye látható.
Két ok miatt kezdték el bontani a várat. Az egyik a gazdaságtalanság, 100 foglyot 150 katona őrzött, szinte minden réshez őrt kellett állítani, a foglyok kertészkedés közben szinte bármikor megszökhettek. Már az 1879-es nagy árvíz előtt szándékukban állt új funkciót találni a várnak, de a teljes bontást csak a katasztrófa után kezdték meg. A szegedi polgárság és a városvezetés részéről lelkes támogatást nyert az ötlet: a telekspekuláció és a kinyerhető jó minőségű tégla is motiválta őket.
A bontás szakaszoson folyt 1881 és 1883 között. Főleg a Mária Terézia kori részt bontották szívesen, mert az, tiszta téglából épült, míg a várfalnak csak a külső része, az alap maga törmelékből, töredéktéglákból, habarcsból összekeverve állt össze, ez utóbbinak építőanyag értéke nem volt. Ezért az utóbbit bontó vállalkozók folyamatosan panaszkodtak, hogy nem tudnak elég építőanyagot kinyerni, ezért folyamatosan engedélyeztették a talajszint alatt másfél, két méter mélyen lévő várfal kitermelését is. A vízibástya megmaradt, de később elbontották, nem tudni miért: útban nem volt, építőanyagként sem jelentett hatalmas értéket.

Az építményt a 2000-es évek elején felújították, kiegészítették, és ma a Móra Ferenc Múzeum rendez benne hangulatos kiállításokat és rendezvényeket.

A "vízibástyának" alapjai láthatók alacsony vízállásnál a múzeum mellett a Tisza partján.
 N 46° 15,104' E 20° 9,166' 78 m [GCVARR+vízibástya]

Ha nem bontották volna le, Közép-Európa legnagyobb téglavára lenne a szegedi.

Felmerült a megmaradt épületrész további sorsa: tervek, ötletek vannak, de a megvalósítás még távolinak tűnik.

Forrás:
SZEGEDma
Várbarát

Vár és kőtár
A kőtár látogatható múzeumi kísérővel, minden nap 10:00 és 18:00 között.
Belépőjegy a Móra Ferenc Múzeum főpénztárában vásárolható.
Móra Ferenc Múzeum
Vár és Kőtár
Jegyárak'