Lap alján 2x5 cm-es matrica.
A matricát a fekvő tábla alján keresd, de a túloldalon álló lámpa oszlopok egyikén is felfedezheted. (Alternatív lehetőség: N 43° 51,442' E 18° 25,709')

(Kérlek készíts egy képet a jelszóról vagy annak vélt helyéről, és küldd el e-mail-ben, hogy láthassam az állapotát. Előre is köszönöm a segítséged!)

---

Megközelítés
A belvárosban nem egyszerű a közlekedés, és a parkolás mindenhol fizetős. Általában 2KM/órával lehet számolni - és ez nem a sebességre utal - bár ez is igaz lehet.

A merénylet helyszíne a Latin-híd északi hídfőjénél volt. Az esemény után három évvel, 1917 július 28-án vagy 29-én itt avatták fel a Bory Jenő által készített emlékművet, azonban 1919-ben elbontották. Mára csupán a faragott kőpad maradt meg, de mozaik felirata már a múlté. Valaha ez állt rajta:"SISTE VIATOR", azaz "Ülj le vándor".
Itt található a Szarajevó múzeum 1878-1918 is, melynek ablakaiban elhelyezett tablókon is felelevenítik az eseményeket.  N 43° 51,475' E 18° 25,730' 550 m [GC0628+múzeum] A múzeum hétfőtől-péntekig 10-18 óra, valamint szombaton 10-15 óra között látogatható.
A merénylethez kapcsolódó relikviák azonban a Bécsi Hadtörténeti Múzeumban lettek kiállítva. A gyilkos fegyver mellett az autó, és a főherceg véres inge is megtekinthető itt.
A hercegi pár maradvámyait az artetteni várban helyezték öröknyugalomba.
(A Google Earth felvételén egy optikai jelenség látszódott, szinte pontosan a merénylet helyszínénél.)

Itt kezdődött minden fontos dolog a huszadik században!

"Polgármester úr! Idejövünk az Ön városába látogatóba, s az embert bombával dobják meg! Ez megdöbbentő!"
(Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös)

1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek.

Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia hercegnő a Monarchia hadseregének boszniai gyakorlata miatt érkezett Szarajevóba, de látogatásukkal ahhoz is igyekeztek hozzájárulni, hogy helyreálljon a Habsburg-dinasztia megtépázott tekintélye. Az utazás veszélyei mindenki előtt ismeretesek voltak, hiszen a két balkáni tartomány 1908-as annexiója óta valóságos melegágya lett a szerb terrorista szervezeteknek, melyek több alkalommal is merényletet kíséreltek meg az uralkodócsalád tagjai és a Monarchia tisztviselői ellen.

Ferenc Ferdinánd és hitvese a látogatást megelőző napokban egy boszniai fürdőhelyen tartózkodott, és mivel Oskar Potiorek táborszernagy éppen június 28-án tartott katonai gyakorlatot Szarajevó környékén, az alkalmat kihasználva a trónörökös is meg akart jelenni az eseményen. Érdekes egybeesés, hogy a trónörökösi látogatásra éppen ezen a napon került sor, a Gergely-naptár szerint ugyanis június 28-ára esett a szerbek számára katasztrofális első - 1389-ben vívott - rigómezei csata évfordulója. Később elterjedt az a legenda, hogy a jeles nap a merénylet időzítésében is szerepet játszott, ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak.

A kettős gyilkosságot végrehajtó Gavrilo Princip - társaival együtt - ekkor már hetek óta szervezte Ferenc Ferdinánd megölését, amiben a Fekete Kéz mellett többek között a Narodna Odbrana - magyarul Egyesülés vagy Halál - nevet viselő szerb terrorcsoport aktivistái is szerepet vállaltak. Az összeesküvők meglepően fiatalok voltak, sokan - pl. Nedjelko Cabrinovic, vagy Trifko Grabez - még huszadik életévüket sem töltötte be. A szervezésben kulcsszerepet játszó Princip és Grabez korábban Belgrádban folytatták tanulmányaikat, itt lettek a nagy délszláv egység fanatikus támogatói, majd 1914 júniusának elején átszöktek a Monarchia határán.

Danilo Ilic révén a terroristák felvették a kapcsolatot az Ifjú Bosznia szervezet tagjaival, majd az elkövetkező hetekben ún. "sejtekként" várakoztak Szarajevó közelében. A fiatalok azután tértek vissza a tartományi székhelyre, hogy tudomást szereztek Ferenc Ferdinánd látogatásáról, majd elkezdték az akció megszervezését. Principéknek abból a szempontból mindenképpen könnyű dolguk volt, hogy a trónörökös tervezett útvonala - a sajtó révén - már napokkal korábban ismertté vált.

A főhercegi pár június 28-án reggel érkezett meg a szarajevói pályaudvarra, ahonnan egy nyitott gépkocsiban - meglehetősen hanyag biztonsági intézkedések mellett - indultak meg a város polgármesteréhez. Az úton Princip, Cabrinovic és Mehmedbasic mellett még négy másik terrorista várt a vendégekre. A merénylők arra készültek, hogy robbanószerkezetekkel, vagy pisztolyokkal végeznek Ferenc Ferdinánddal és feleségével, ám végül csak Nedjelko Cabrinovic hajította el gránátját, amely célt tévesztett, és Potiorek szárnysegédjét sebesítette meg.

A merénylők ezután szétszéledtek, Cabrinovic pedig megpróbált végezni magával, ám később rendőrkézre jutott. Látszólag tehát a terroristák kudarcot vallottak: Ferenc Ferdinánd már szoros őrizetben hallgatta végig a polgármester üdvözlő beszédét, majd a városi kórházba látogatott, hogy a merényletben megsebesült tiszt állapota iránt érdeklődjön. Potiorek közben óvatosságból megváltoztatta a hercegi pár konvojának útvonalát, hogy a sikertelen támadás után megelőzhessék a további kísérleteket.

Ennek megfelelően a trónörökös később a Ferenc Józsefről elnevezett utca helyett egy szélesebb sugárúton haladt volna végig, a menet élén haladó sofőrök azonban elfeledkeztek az utasításról. Amint a főhercegi pár autója befordult a szűk utcácskába, Potiorek dühösen megállította a konvojt, aminek eredményeként a kereszteződésben hatalmas kavarodás támadt. A trónörökös vesztét tehát a szerencsétlen véletlen okozta, Princip ugyanis éppen ebben az utcában várt rá. A terrorista a hatalmas tömegben könnyen a veszteglő kocsihoz jutott, majd közvetlen közelről két lövést adott le Ferenc Ferdinándra és Zsófiára, akik egy órán belül belehaltak sérüléseikbe. A tettest még a helyszínen elfogták, és később - fiatal korából eredően - életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, Princip azonban az első világháború befejezése előtt meghalt tuberkulózisban.

A június 28-i merénylet végül nemzetközi diplomáciai konfliktusok és egy világégés kiindulópontja lett, ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia vezetése, és Ferenc József azt a szerb nacionalizmus, közvetetten pedig a szerb állam számlájára írta. Hogy a balkáni királyság mennyiben volt felelős a támadásért, az ma is vita tárgyát képezi, mindenesetre tény, hogy Princip megbízója, a Fekete Kéz vezetője a szerb titkosszolgálat ezredeseként szolgált. A Monarchia hamarosan ultimátumot küldött Belgrád számára, melyben az ország szuverenitását sértő módon követelte a bűnösök felkutatását és a terrorszervezetek felszámolását. Miután II. Miklós orosz cár (ur. 1894-1917) 1914. július 25-én támogatásáról biztosította Szerbiát, a balkáni állam bátran szembeszegült szomszédja követelésével, ami aztán a Monarchia hadüzenetét vonta maga után.

A különböző segítségnyújtási garanciák révén - Szerbiának az oroszok, II. Miklósnak a britek és franciák ígértek segítséget, míg Ferenc Józsefet Németország támogatta - a szerbiai konfliktusba néhány nap alatt belesodródott Európa két, egymással szemben álló katonai szövetsége. Egy hónappal a merénylet után kitört az első világháború, mely aztán alapjaiban változtatta meg Európa képét.

Szerző: Tarján M. Tamás

Források és ajánlott oldalak
- Rubicon
- Históriamozaik
- Napról napra
- Bory Jenő alkotásai
- A nem saját készítésű képek forrása
- Sírjaik hol domborulnak?
- A Monarchia Jeruzsáleme