1. pont (MÁGNESLAP): N 47.35,327' E 18.45,840' 194 m. A kerítésnél (tolókapunál) kb. 50 cm magasan. (11 karakter)
2. pont : N 47.35,505' E 18.45,812' 186 m
1,80 cm magasan. (7 karakter)
3. pont mikroláda lN 47.35,687' E 18.45,726' 185m.
Kőpadnál. (9 karakter)
Jelszó: A három jelszórészlet 1-3-2. sorrendben összeolvasva adja meg a láda jelszavát.
Megközelítés
Autóval: Budakesziről a Telki-Budajenő-Perbál úton.
Autóbusszal: A Széna téri végállomásról induló
VOLÁNBUSZ, 795 Budapest-Perbál-Zsámbék járatával.
Kerékpárral: Budakeszit, Zsámbékkal összekötő úton esetleg Tinnye felől.
Parkoló:
N 47° 35,331' E 18° 45,850' 200 m [GCperb+parkoló]
Leírás
1. pont: mágneslap
N 47° 35,327' E 18° 45,840' 194 m [GCperb-1].
A perbáli temető Budajenő felől érkezve a falu elején az út jobb oldalán található.
A gyakran 200 évesnél is régebbi, szépen faragott sírkövek némelyike már a földön fekszik, de a többségük állva dacol az idő múlásával. Túlnyomó részükön régi, gótbetűs feliratokkal találkozunk. Már csak elvétve látunk olyan sírt amelyet napjainkban is gondoznak, de az önkormányzat rendszeresen kaszálja és karbantartja a temető területét.
Az 1922-es tífuszjárvány emlékét sok kettes, hármas sírkő őrzi.
Az 1946-os kitelepítés után alig maradtak a sváb származású elhunytak után hozzátartozók.
A temető alsó kapujától észak felé az óvoda és az iskola épületei mellett elsétálva könnyen elérjük a 2.pontot
2. pont: geoláda.
N 47° 35,505' E 18° 45,812' 186 m [GCperb-2] A templom parkosított kertjéhez közel, 2 méter magasan.
Perbál első temploma a XIII. század végén épült és Szent Miklós nevét viselte. A község akkori neve egy 1258-as irat szerint, Perbár. 1543-ban a török pusztítás során a faluval együtt a templom is rommá lett. 1695-ig Perbál nem szerepel mint község az összeírásokban. 1747-ben megkezdik a templom újjáépítését, barokk stílusban. Öt évig tart az építkezés. 1758-ban a veszprémi püspök felszenteli a templom négy harangját. A prédikáció 1753-ig német és szlovák nyelven hangzott el. Egy 1869-es adat szerint az iskolások a templomban litániával zárták a hetet szombat délután. Egyszer szlovák, egyszer német nyelven.
A templom külső tatarozására 1937-ben került sor és napjainkban is várható egy újabb renoválás. (Megtörtént.)
3. pont: mikroláda.
N 47° 35,687' E 18° 45,726' 185 m [GCperb-3]
Deák Ferenc utcai pincesoron az egyik pinceajtó előtti kőpad alatt. Nem kell alábújnod. Csavarj egyet!
A zsámbéki-medence többi településéhez hasonlóan a középkor óta hagyománya van a szőlőtermesztésnek és borászatnak. A török hódoltság után folyamatosan növekedett a szőlővel betelepített termőterület. Az egész országot sújtó 1875-ös filoxérajárvány az ültetvények közel felét elpusztította. A gazdálkodók tömegesen maradtak megélhetés nélkül és ekkor volt az első nagy kivándorlási hullám Magyarországon.
Napjainkban már csak egy-két pincében tárolnak borral teli hordókat. Az 1960-as években beszakadt az egyik pince és a felszínre került egy római kori kőkoporsó darabja. Az egyik legrégebbi pince homlokzatán az 1862-es évszám látható.
Perbál története
Perbál a Zsámbéki-medence északkeleti részén a Pilis és a Budai-hegyek találkozásánál található.
A Perbál név eredete a mai napig vitatott. Egyesek szerint az utak ellenőrzési pontjait(vám) nevezték így. Mások szerint személynév volt, a telki apátság Pelbáldus nevű papja a névadó.
A Deák utcában egy beszakadt pincében egy római korból származó kőkoporsó esett a boroshordókra.
1960-ban Bányász József traktoros ekéje két 80X80 cm-es szintén római kori kőoroszlánt fordított ki a földből.
A Zsámbéki-medence területét 1186-ban Aynard lovag ajándékba kapta III. Béla királytól.
A török időkben sok magyar falu sorsára jutott és csak 1743-ban népesül be újból. Németországból 9 család költözik Perbálra. 1747-ben megkezdik a régi, romos, a XIII. sz. végén épült templom újjáépítését barokk stílusban. 1780-ban felszentelik a harangokat. A két nagyobbikat 1916-ban elvitték és ágyút öntöttek belőlük. A hívő katolikus német betelepülők négy kápolnát is emeltetett a faluban és határában. Ma már csak a községen kívül 1838-ban épült "Szent Vendel" kápolna romjai láthatóak.
József Attila több alkalommal is vendégeskedett a mostani Polgármesteri Hivatal helyén állt erdészházban. Egyik ilyen látogatása során - 1935 februárjában- itt írta az "Altató" című szép versét.
A II. világháború után 1946-ban a perbáli német ajkú lakosság sem kerülhette el az embertelen kitelepítést.
2017 novemberében befejeződött a katolikus templom példás műemléki rekonstrukciója.
Remélem egy kellemes séta keretében sikerült Perbált bemutatni, ahol a munkám során korábban gyakran megfordultam.
A fotók elkészítésében anettx volt segítségemre.