Elhelyezés időpontja: 2017.04.20 18:00
Megjelenés időpontja: 2017.04.22 07:00
Utolsó lényeges változás: 2022.05.03 22:35
Utolsó változás: 2023.09.02 17:19
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: GYEZegzug
Ládagazda: GYEZegzug Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 326 + 2 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2017-04 volt 17 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
Templomkertben 10 x 11 x 5 cm-es konyhai műanyag dobozt keressél "zsiráf" magasságban!
Ez a láda önállóan is kereshető, de része a GCTIRZ ládának, amely a tirpákok XVIII. századi vándorlásának állít emléket. Ezért fontos, hogy jegyezd meg ennek a ládának a jelszavát. Minden rejtés önállóan működik egy-egy pontért.( GCTIR1 GCTIR3 GCTIR4 De a ládákban található jelszavak egyben jelszórészletek, amelyből a záróládának a jelszavát, a ládák sorrendjében egymás mellé rakva, megfejtheted.
Ezt az útvonalat tették meg több százan anno gyalog vagy szekéren, most mi tegyük meg gyalog, kerékpárral vagy négy keréken.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője, Te vagy a felelős a ládáért és a következő megtaláló élményéért! Ezt ne feledd!
Megközelítés
44-es számú főúton, minden irányból útbaigazító táblák jelzik a községet. Parkolni mindenütt lehet nincs fizetős hely.
Kétsoprony község rövid története
Kétsoprony község Békés megye középső térségében található.
Kétsoprony neve ószláv eredetű, templommal már az Árpád-korban rendelkezett. Mátyás király idejében Keth-Soprony, majd Sopron, 1560-ban Ket-Sopron, 1557-ben pedig Mezőkén Söbrön néven említik. A 18. század közepén Mező-Két-Sopronnak nevezték, ma újra Kétsoprony a neve.
Szláv eredetű neve alapján feltételezhetjük, hogy hajdani keletkezése a népvándorlás korára nyúlik vissza.
A mai falu környékén csak lassan alakult ki a tömöttebb település, ennek magyarázata főleg az, hogy a kétsopronyi határban a bérlők állandóan váltogatták egymást, nem telepedtek le, s emellett a jobbágyok sem tudtak földhöz jutni. A népesség szaporodásával Békéscsaba jobbágysága egyre fokozottabban rászorult a pusztabérletre. Ezek a bér- vagy árendaföldek szoros értelemben nem viselték magukon az úrbériség jegyeit, de azáltal, hogy folyamatosan, megszakítás nélkül birtokolták a jobbágyok, lényegében a parasztbirtok szerves részét alkották.
Furcsának tűnhet e láda, hogy a kesser a fél országot bejárja, mire az i-re és oldalára pont kerül. De ha ezen oldalba szemed és elméd belemerül, belátod, hí be nagy út volt az, amire egy maroknyi ember, a semmire nem tartott tirpák ráhágott. Mert ma szitok és átok, ha valaki tirpáknak nevez, de ki tirpák, az ezen bőszen nevet, és büszkén viseli, őrzi az apai nevet. Kérünk hát vándor, menj végig az úton, hol már szekér nem zörög, marha nem kolompol, de itt indult neki néhány család, hogy várost építsen hitből és homokból!
Hát igen, gróf Károlyi Ferenc, kié az Ecsedi uradalom, a szarvasi csizmadiát fogja éppen karon, vígan paroláz Petrikovics urammal, s héthatáros terveiről győzködi nagy garral: ember kell ide, sok dolgos jobbágykéz, s lesz jövő, mire a paraszt, ha néz, a gazdagodáshoz elegendő földet lát, megválthatja robotját, három évig még adó sincsen. Petrikovics azonban figyel, a gróf nehogy port hintsen, írásban kéri a sok ígéretet, amely a végén még megfejeltetett, hiszen az ideköltöző tótatyafi papját Károlyi fizette és templomot építhetett.
Háromszáz család, többsége evangélikus szedte sátorfáját, hogy új földbe verje, áldassék a neve, hogy ott és akkor ezt merte.
A tirpák szó eredete
A gömöri tót parasztok már 1676-ban rendszeresen lejártak aratni az Alföldre, 1690 után megkezdték hosszú vándorlásukat a délalföldi tájak felé. Az ínség és a megélhetési gondok magyarázták útra kelésüket.
A tirpákok a magyarországi szlovákok egy külön el nem ismert, de megkülönböztetett csoportja. A XVIII. század közepétől kezdve települtek át az akkori Magyarország határain belül Nyíregyháza környékére.
A Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, akikkel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak, közös néven tirpákoknak nevezik.
Petrikovics János, csizmadia; gróf Károlyi Ferenc hívására ő szervezte meg a tirpák telepeket.
Jurányi Lajos (1837-1897) botanikus, a Budapesti Tudományegyetem volt tanára
Indulj hát te is útnak, hogy tudsz, mindegy hány keréken, gyalog vagy futsz, tudjuk, máskor jártál már e tájon, de szemed most másképp lásson, mert az út lehet ma túra, mi egykor volt tortúra, s a végén lelhetsz ládára vagy akár otthonra.
e-bike túra 102 km. Kondoros-Mezőberény-Körösladány-Gyomaendrőd-Kondoros
A "Tirpákok az Alföldön" sorozat utolsó darabja. Az elsőt még a szarvasi verseny alatt találtam meg. A rejtekhelyben egy madárfészket találtam és az oldala is ki volt fúrva, a nyomokból ítélve egy madár tágította ki a már meglevő bejáratot. A rejtekhelyen csak egy logbook volt, szerencsére a jelszó még olvasható volt.
Hát egy olyan kis átlagos falu, de azért örülök, hogy itt is jártam. A templomot először nagyon újnak hittem, aztán kiderült, hogy valamikor az 1930-as években épült. Az most már réginek számít. A világháborús emléktáblán olvasgatva a neveket, megállapítható volt, hogy valóban sok szláv élt itt.
Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Szuper rejtés. Ez egy kismadárnak is tetszett, aki beköltözött, de a fészekben most csak egy műanyag baba hevert. Mellette egy logfüzet van, doboz nélkül. Most minden száraz.
N 46° 43,235' E 20° 53,185' 0 m [GCTIR2+parkoló]
