WAP
A láda egy kisméretű (16x11x5 cm) műanyag doboz, egy ligeti fa talajszinti üregében található.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Köröstarcsán áthalad a 47-es főút. Körösladány felől érkezve a hídról lejőve jobbra kell fordulni
N 46° 52,893' E 21° 1,657' 90 m [GCtarc+forduló] az első utcán (Kossuth Lajos utca; a másik irányból értelemszerűen a híd előtt balra). Ezen enyhén balra tartva eljutunk a Paprév utcába, amelynek végén van az ajánlott parkoló
N 46° 53,159' E 21° 1,581' 90 m [GCtarc+parkoló].
A rejtés
A kisméretű (16x11x5 cm) műanyag doboz egy, a ligetben vezető térköves úttól kb. 10 m-re található fa talajszinti üregében található, természetes közeggel álcázva. A terület karbantartott, utcai ruhában is kereshető a láda.
Történet
Ezzel a ládával azt a kedves kis települést szeretném bemutatni nektek, ahol felcseperedtem, és amelynek Arany János révén irodalmi kötődése is van ... ugyanis egy (Körös)Tarcsa és (Körös)Ladány közötti határper mondát dolgozott fel
A hamis tanú című művében.
Köröstarcsa régi magyar falu, Békés megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének előtagja a Körös közelségére utal, a tarcsa név pedig puszta személynévből (Tarcsa, vagy Tarcha) keletkezett magyar névadással.
Neve először 1221-ben merült fel Calanda fia, Pál poroszló lakóhelyeként, egy, a Váradi Regesztrumban rögzített peres ügy kapcsán, Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család tagjai osztoznak rajta, s 12 jobbágytelket számlál.
A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését.
1472-ben Mátyás királytól szerzi adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már a falu egészét magáénak tudhatja, s udvarházat is épít itt. Veér András 1521-22-ben már Tarchai előnevet használ. 1552-ben 5, 1562-ben 27, 1564-ben 22 porta fizet adót.
A Veérek a török elől Erdélybe költöztek, de még a következő két évszázadban is tartották jogukat Tarcsához, és viselték a köröstarcsai előnevet. A török kiűzésekor, 1695-ben újra lakatlan, s véglegesen 1718-19-ben szállják meg újra, valószínűleg régi lakói, akik mind református magyarok. 1720-ban 44 család lakja. Kiterjedt határa sokat változott. 1851-ben már 3446-an lakják, s mint virágzó települést mutatja be Fényes Elek leírása:
"Van itt ... szép ref. templom és oskola, csinos paraszt épületek, de az utczán sáros időben alig lehet járni. Határa lapályos fekete fölt, nyugotra dombosabb, ahonnan a szállások és szántóföldek itt vannak, egyébiránt ezek felette gazdagon teremnek mindenféle gabonát. A lapályos részt a Körös és Büngösd vizei gyakran elöntik. Az uraság sok szép selyembirkát, és szép szarvasmarhát tenyészt, valamint a lakosok is jó fajta birkákat, szarvasmarhákat, lovakat tartanak, és sertéseket nagy bőséggel. Szőlője bőven termő, de bora ennek sem állandó, a gyümölcsnemesítéssel nem gondolnak. A Körösben csak novemberben kezdvén a halászatot, ennél fogva igen sok halat fognak, kivált potykát, harcsát, süllőt és kevés tokot."
A község lakói századokon át foglalkoztak a halászattal. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ. A tarcsaiak gúnyneve, a "halkörmölők" is erre az ősi mesterségre utal.
A folyó nemcsak megélhetést adott, de nagy veszedelmeket is zúdított a községre. 1881-ben a házak kétharmada pusztult el a nagy árvízben.
1891-ben 5385 lakosa van a községnek. Drasztikus népességcsökkenés az 1950-es évek végével indult meg, s a folyamat 1980-ig tartott. Azóta stabilizálódott a lélekszám 3000 fő körül. A növénytermesztés és az állattenyésztés még mindig a fő foglalkozások közé tartozik.
Az állandó fejlődés mellett a település megőrizte sajátos arculatát, érdekes látnivalókat kínál az idelátogatóknak.
Látnivalók
A község legrégebbi épülete a
műemlék jellegű, provinciális barokk stílusú
református templom N 46° 53,039' E 21° 1,660' 90 m [GCtarc+templom]. Építését 1796-ban fejezték be, Fischer Ágoston építőmester tervei alapján. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben romantikus stílusban átalakították, őrszobával és körfolyosóval bővítették. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
A templomkert két emlékművét az I. és II. világháború köröstarcsai áldozatainak tiszteletére emelték; Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai.
Az
általános iskola N 46° 53,022' E 21° 1,666' 90 m [GCtarc+iskola] kétszintes épülete 1927-28-ban épült, neoklasszicista stílusban.
A
Községháza N 46° 53,109' E 21° 1,625' 90 m [GCtarc+községháza] eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert - ma liget - a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Itt került elhelyezésre a láda. Bejáratánál az 1997-ben felállított székelykapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása. Közvetlenül a liget mellett található a horgásztó, a helyiek kedvelt kikapcsolódási helye. Napijeggyel bárki horgászhat itt.
A
Népi Kulturális Ökocentrum és Tájház N 46° 52,907' E 21° 1,794' 90 m [GCtarc+tájház] az önkormányzat tulajdonában és a Köröstarcsáért Barátok Egyesülete (KÖBE) kezelésében üzemel. A belső terek a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyeket a helyi lakosság adományozott. Évente más-más időszaki kiállítás látható itt. A földszinten kézműves műhelyekkel, emeletén konferenciateremmel várja a látogatókat. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges.
Köröstarcsánál több mint száz éve híd íveli át a folyót. A mostani modern vonalú közúti hidat 1978-ban adták át a forgalomnak.
A helységet az utóbbi években egy rendezvénysorozat tette még ismertebbé. A fiatalok kezdeményezésére került megrendezésre első alkalommal 1992-ben a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál. Sokáig a Dél-Alföld egyik kiemelkedő nyári programja volt, közismert nevén a MAMF, mely évről-évre az érdeklődők és résztvevők egyre nagyobb táborát vonzotta Köröstarcsára. 2002. évtől e rendezvény kiegészült a Hal Napokkal.
A Körösök völgyében a turizmus, a halászatot felváltó horgászat, a vadászat és a nyugodt pihenés feltételei adottak. A Körösök, a területet sűrűn átszelő holtágak, a mesterségesen kialakított horgásztó halállománya, a csónak- és hajókikötő vonzza a turistákat.
A Körös-völgy csaknem egésze védett, akárcsak a határos kunsági puszták túzoktelepei, a vízi- és énekesmadarak fészkelőhelyei. A vidék gazdag apróvad- és őzállományban. A Körösök mellett a térség állandóvizű főcsatornái, holtágai országos és nemzetközi vízitúráknak adnak otthont.
(Forrás:
http://www.korostarcsa.hu)