Elhelyezés időpontja: 2018.01.28 22:35
Megjelenés időpontja: 2018.03.10 17:06
Utolsó lényeges változás: 2018.03.10 17:06
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Fairy
Ládagazda: Fairy Nehézség / Terep: 2.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 320 m
Megtalálások száma: 20, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP ON
Višegraddal átellenben, szikla tetején, bokamagasságban, természetes álcával takarva találod a 350 milliliteres (kb. 10 * 10 * 8 cm külső méret) geoládát.
A ládába TravelBug (még) nem helyezhető.
WAP OFF
Bevezető
Pécsiként szerencsésnek mondhatom magam, mert a középkori török művészet egyik legmegkapóbb mélyépítési műtárgya, ez a több nép számára is kultikus jelentőségű kőhíd nincs messzebb tőlem, mint Nyíregyháza, Debrecen vagy a Bükk csúcsai. Ide hívlak ezzel a rejtéssel.
Szokoli Mehmed pasa...
Az 1505-ben a mai Boszniai Szerb Köztársaság területén született szerb fiúgyermek tehetségét a devsirme-biztos éles szeme felismerte, így családjából kiszakítva janicsárrá nevelték. Lassan emelkedett a ranglétrán: 1546-ban lett a flotta admirálisa, néhány évvel később Rumélia kormányzója. 1562-ben Szelim szultán leányát, Eszmehán szultánát vette feleségül. I. (Nagy) Szulejmán 1565-ben kinevezi nagyvezírnek, az oszmán hadsereg legfőbb vezetőjének. Uralkodója halála után, 1566-ban ő végezte be Szigetvár ostromát. 1568-ban, már II. Szelim alatt, volgai hadjáratot indít - nem sok sikerrel. Ugyan ismét túléli uralkodóját, de hamarosan minden hatalmától megfosztják és gyanús körülmények között életét veszti 1579-ben.
...és hídja
Az oszmán birodalom legmagasabb rangú tisztje megtalálta az ország legnagyobb hatású építészét és az egyik legfontosabb hadiút legjelentősebb folyami átkelésénél megépítették az európai oszmán építészet egyik legkifinomultabb alkotását. Hogy ne csak szuperlatívuszokban beszéljek, jöjjön egy kis kronológia:
* 1571 és 1577 között épült meg az Isztambul-Szarajevó utat a Drinán átvezető kőhíd;
* 1914-1915-ben és - az 1939-re elkészült újjáépítés után - 1943-ban hatalmas károkat szenvedett az építmény;
* 1952-re állították helyre;
* 2007-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A híd tartószerkezete tizenegy, egyenként 5-10-15 métert átívelő, a közelben kitermelt anyagból faragott mészkőboltozatból áll, amelyek kilenc nagy (3,5-4 m széles, 11,5 m hosszú) pilonon nyugszanak. A hat méter széles útkoronát 60 cm széles mellvédek szegélyezik. Középen szófa-kapu áll, lényegében kilátópontként funkcionál. A bal parton derékszögű rámpa vezet fel a hídra.
Fontos kultúrtörténeti érdekesség: itt játszódik Ivo Andrić jugoszláv író Híd a Drinán (Na Drini ćuprija) című regénye, amelyért 1961-ben Nobel-díjat kapott.
Bosznia-Hercegovina-Montenegro körtúra utolsó állomása.
Este érkeztünk ide, szerencsére megnéztük a hidat és Andricgrad látnivalóit. Reggel beült a völgybe a felhő, így kb 9-kor hazaindultunk, mivel hosszü üt állt előttünk.
Megkerestuk! 🙂
Csak a Lada tetejét talaltuk meg, azon sajnos jelszó nem volt. További részletek majd otthonról.
A feltett képek alapján kerek egy jelszó nélküli megtalálása elfogadását.
A Rejtőt hívtuk a helyszínről, nem tudtuk elérni.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.12.10]
Köszönöm, hogy megmutattad ezt a helyet!
A pécsi Egyetem Földrajz Tanszékével jártam ott egy buszos kiránduláson. Dél-Szerbia nemzeti parkjait, kolostorait néztük meg és Bosznia-Hercegovina felé Visegrádon átjöttünk, sőt hajókáztunk is. Kávézás helyett én felmentem a kilátópontra. A ládának a tetejét találtam meg. Utólag olvastam az előző bejegyzéseket, hogy már csak a fedél van meg. Az ott talált fedélen lévő jelszót begépelve, viszont nem fogadta el! Jeleztem a rejtőnek. Fotót küldtem neki az ott talált doboztetőről.
A csatolt fotók alapján kérem a találat elfogadását!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bővebben otthonról. [Geoládák v3.12.10] Akartam pótolni, de akkora forgalom volt ott fent, gondolom a zipline miatt, hogy nem mertem otthagyni a kis dobozt.
Bosznia tetejének meghódítása után még átjöttem Visegradra, ahol kellemes esti hőmérséklet mellett lehetett lazulni egy jót. Már az ide vezető út is nagyon látványos, a számos alagút között a Drina más-más arcát pillanthatjuk meg. Jó a láda helyének kiválasztása, de sajnos a rejteket illetéktelenek is felfedezték (talán a nemrég itt dolgozó aszfaltozó munkások), és a doboznak csak a fedelét találtam meg a fűben. A rejtőnek egy alternatív virtuális megoldást javasoltam, de a legjobb az lenne, ha a következő látogató esetleg fel tudna készülni a láda pótlására.
A Blidinje Nemzeti Parkból jöttünk kocsival. Aki onnan jönne még az szánjon rá egy napot az oda-vissza útra. Ennyi alagúttal még sose találkoztunk (kb 80 db) és elég sokban nem is volt világítás. A Drina völgye nagyon vadregényes. Parkolás után gyorsan felmentünk a kilátóponthoz és onnan a ládához. A rejtektől nagyon szép a panoráma a hídra.
Köszönjük a rejtést!
Egy csodás nyaralás, balkáni kőrút második napján jártunk Visegrádon, egy fél napos boszniai tartózkodás közepette. Lenyűgöző volt, minden elvárásomat felülmúlta ez a helyszín. A csodaszép híd, a pompás kilátás a rejtektől és az egész hangulat, ami itt uralkodott. Az ajánlott parkoló környékén tettük le a vasat, a híd lábánál gyakorlatilag. Innen egy rövid lépcsősor vezet fel a kis oromra, ahol a rejtés is található. Szerintem teljesen korrekt a rejtés. A kilátás innen remek, a képeslapok fotóinak egy része is innen készült, ahogy elnéztem :-) Egy sütizés kávézás a híd túloldalán található vendéglátó helyen, majd indulás tovább ®abjak-ba...Montenegróba. Hálás köszönet, hogy idecsábítottál!
Mikulás
P.S. Az utolsó kép feljebb készült a Drina völgyében. Pazar helyek!
Az első fotó pedig Bajina Bastánál található szintén a Drina folyón: egy kis sziklaszigetre épült házikó (50 éve ott áll).
Feszített tempójú csoportos körtúra keretén belül sajnos képtelenség volt a sötétedésben időt szakítani a láda megkeresésére:-(
Kitűnő célpont!
Miki és Anikó
N 43° 46,935' E 19° 17,182' [GCVISE+PARKOLO]
N 43° 46,991' E 19° 17,224' [GCVISE+LETERES]
