Hárompontos multi geoláda, mely a Ráckevei-Soroksári Dunaághoz (RSD) hív titeket a Kalóztanyától a Csőhídig.
Ha sokan vannak, NEM MUSZÁJ kivenni a ládát!
A jelszó anélkül is összeáll a három részlet alapján.
1.pont: "N 47° 26,298'" "E 19° 05,349' 101m"
A jelszó első részletét keresd egy régi fa villanyoszlopon.
2.pont: "N 47° 25,649'" "E 19° 05,545' 100m"
A jelszó második részletét keresd egy zöld faoszlopon.
3.pont: "N 47° 25,410'" "E 19° 05,604' 100m"
A jelszó harmadik részét egy régi, használaton kívüli stég sarkán találod. NEM kell rámenni, a partról látszik!
A láda egy sokágú fa ölelésében van elrejtve a harmadik ponttól kb 20-30 méterre. Itt: "N 47° 25,435'" "E 19° 05,598' 100m"(konyhai tárolódoboz 18cm*13cm*6cm)
TOLLAT VIGYÉL, SAJNOS NEM FÉR BELE.
A JELSZÓT NEM A MEGTALÁLÁS SORRENDJÉBEN KELL ÖSSZERAKNI. KÖVETKEZTESS A LÁDA NEVÉBŐL.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Közösségi közlekedéssel a 35,36,148-as buszokkal a Sós-fürdő megállónál érdemes leszállni. A 23-as vagy a 66-os busszal a Pesterzsébet-felső megállótól kb 5 perc séta az első pont.
Autóval itt érdemes megállni. Innen gyalog tovább a következő pontokig.
N 47° 26,157' E 19° 5,384' 100 m [GCRSD+parkoló]
Motorral, biciklivel minden pont elérhető. Roller, gördeszka elakad a sétányon.
Kajakkal, kenuval, csónakkal mindegyik pont közelében ki lehet kötni.
Bevezető
Az eredeti leírás:
Első ládánkat mindenféleképpen a lakhelyünkhöz közel szerettük volna elrejteni. Sokat gondolkoztunk rajta,de jött a nagy ötlet. Párom is és én is nagyon szeretjük az erzsébeti Duna-partot. Igaz én nem régóta lakom a kerületben, de párom ide született. Sokat mesélt nekem a Dunáról,a hídról és a csónakházakról. Említette hogy itt tanult meg kajakozni, gyermek korában sokat horgásztak a híd pillérjeiről és a bátrabbak ugrani is mertek. Séta közben mesél, én hallgatom és csodálom a környezet egyedi varázsát. Biztosak vagyunk benne , hogy ez a környezet másokat is rabul ejt.
Ezért szeretnénk titeket is elinvitálni Pesterzsébetre egy kellemes 1-2 órás Duna-parti sétára,közel a városhoz de messze a város zajától. A fényképezőt ne hagyjátok otthon mert bizony sok szép és érdekes dolgot tartogat nektek az erzsébeti kis Duna.
Miért Gubacs és miért Erzsébet?
Gubacs nevét a magyarok betelepülésében részt vevő Huba vezérről kapta. A szeretet hangzó "cs" hozzáadásával, azaz szeretett Huba vezér a jelentése.
A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen. (forrás: Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. ISBN 978-963-062395-7
Pontról-pontra
Túránk kiinduló pontja a Kalóztanya állóhajó, ahol kajak, kenu és motorcsónak is bérelhető. Innen visszaindulva a Gubacsi híd tűnik fel, amely a Ráckevei-Duna egyik átkelője Budapest XX. -és XXI. kerülete között. A pillérek alapozását 1919-1922 között Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet 1923-24-ben a Magyar királyság Állami Vasgyárak építette meg. A második világháborúban a német alakulatok felrobbantották. A hidat 1947-ben építették újjá. 1959-ben hurok végállomást létesítettek a Határ út és a Gubacsi út sarkán. Ettől kezdve innen indultak az eredeti vonalon a "H" jelzésű vonatok Csepelre. A HÉV járatot 1978-ban megszüntették. Az 1997-es felújításkor a déli oldalra került az irányonként egy sávra szűkült erős közúti forgalom. Az északi oldalon egy kerékpárút halad.
A jelszó első részletét keresd egy régi fa villanyoszlopon.
N 47° 26,298' E 19° 5,349' 101 m [GCRSD-1]
Kalóztanya kenu és csónak kölcsönzés
Innen indulunk meg a második pont felé. Sajnos ezt az utat végig a Duna-parton nem tudjuk megtenni. A Vízisport utcán a Duna parttal párhuzamosan haladhatunk tovább. A pesterzsébeti jódos-sós gyógyfürdő tűnik fel, amit az elmúlt években újítottak fel. Az 1920-as évek végén épült fürdő korábban Budapest egyetlen olyan fürdője volt, melynek gyógyvize a jódos, brómos vizek csoportjába tartozik.
Tovább haladva elérjük a csónakházakat, ahol a régi műemlékek és az újonnan épült régi stílusú csónakházak követik egymást.
A Hullám Csónakházak 2015 júniusától fokozatosan megújuló sport- és szabadidőközponttal, kulturális közösségi térként várja a látogatókat, komplex funkciókat ellátva. A Hullám Csónakházak felújítása egy olyan hosszú távú program, mely során az egykor Somody Csónakházakként ismert terület éled újjá a Kis-Duna 270 méter hosszú, csendes, pesterzsébeti szakaszán.
Most félúton járunk 2.pontunk felé és az evezős telepek végéhez érve jobbra fordulva ismét a Duna-parton vagyunk. Utunkat folytatva itt már gyönyörködhetünk a Kis Duna élővilágába is. A szomorú-fűz, a nád, a vadkacsák és egy-egy hattyú, mind jellegzetes része a vízpartnak. Megcsodálhatjuk a hajókat, csónakokat és a régi, szinte kísérteties, elhagyatott csónakházakat.
A jelszó második részletét keresd egy zöld faoszlop alsó részén.
N 47° 25,649' E 19° 5,545' 100 m [GCRSD-2]
Ettől a ponttól már nincs messze a 3. pont. Szemben velünk a csepeli evezős versenypálya látható. Itt szoktak rendezni nemzetközi horgászversenyeket is. Miután megpihentünk induljunk el a 3.ponthoz és a láda rejtekhelye felé. Elhagyva a csónakházakat és kikötőket hétvégi házak, nyaralók szomszédságába érünk. Igen, ez itt a nyugalom szigete, közel de mégis távol a város zajától. Miközben gyönyörködünk a szép tájban, hallgatjuk a békák és a vízimadarak előadását, csodáljuk a kitartó horgászokat és ámulva nézzük a vízen evező sportolókat akik között egy-egy olimpikont is felfedezhetünk, azért legyünk résen, mert közledünk a 3. ponthoz. A pont egészen közel van a jellegzetes csőhídhoz, mégpedig a híd előtti utolsó rozoga móló sarkán található. FONTOS, hogy nem kell rámenni a stégre, mert a partról olvasható a jelszórész.
N 47° 25,410' E 19° 5,604' 100 m [GCRSD-3]
Maga a láda egy konyhai doboz (18*13*6) mely egy sokágú fa ölelésében rejtőzik.
N 47° 25,435' E 19° 5,598' 100 m [GCRSD-4]
Reméljük sikerült felkeltenünk az érdeklődést, és máris útra keltek, mert ez a táj az év bármely évszakában gyönyörű és magával ragadó.
A ládát örökbefogadtam és felújítottam 2021. május 17-én. Kicsit meghosszabbítottam a sétát, a Kalóztanyától a Csőhídig.
Itt születtem és nőttem fel a kerületben, sokat jártunk az erzsébeti strandra és a parti sétányra. Ezért különösen örülök, hogy kezelhetem ezt a ládát. Kis műanyag táblácskákat tettem mindhárom pontra, tehát ha sok a mugli vagy a láda eltűnne, még mindig kereshető! Kérésem, hogy ha bármi gond van értesítsetek! -Mike-