Elhelyezés időpontja: 2002.11.24 14:30
Utolsó lényeges változás: 2021.04.01 19:24
Utolsó változás: 2023.01.14 22:15
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Zsófi és Balázs
Ládagazda: rágcsa13 Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Megtalálások száma: 2025 + 4 sikertelen + 13 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2008-02 volt 24 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 1.8 megtalálás hetente
A jelszót két példányban is kihelyeztem, mindegy, hogy melyiket keresed meg.
- Az egyik egy gravírozott fémtábla egy fatuskóban, a Kemal Atatürk sétánytól felfelé nagyjából 5 méterre. (Ide mutat az eredeti koordináta is)
- A másik jelszó egy elszáradt fán, derékmagasságban található ugyanilyen táblán, kéreggel félig eltakarva. N 47° 29,622' E 19° 2,531' 123 m [GCIFI+jelszó2]
Budapest egy sokáig méltatlanul elhanyagolt, de annál inkább varázslatos helyszíne a budai Várkert Bazár, vagy ahogy sokan hívták régen: az Ifi Park. A belvárosi dunai panoráma része, kapocs a Vár és a Duna part között, kedvelt sétahely, a hosszas városnézések alkalmával igazán jó pihenőhely.
Az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996-tól 2013-ig a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd később műtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett Várkert Bazár területén 1961-től a budai Ifjúsági Park működött, az életveszélyessé vált épületegyüttes 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár közel harminc éven át kihasználatlanul állt.
A Várdomb oldalán elhelyezkedő Várkert-bazár mindig is frekventált, jelentéssel és jelentőséggel bíró helye volt a fővárosnak. Kedvelte és szerette például Erzsébet királyné, aki, ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert-bazár északi galériáján sétált fel a déli Cortina lépcsőire, majd onnan tovább a régi várba.
Gyakorlati hasznosításra a Várkert-bazár tulajdonképpen sohasem került, mert a csekély kereskedelmi forgalom miatt a bazárokat nemigen vették bérbe. Az alsó soron műtermeket alakítottak ki, s az 1930-as években gyakran merült fel a Budai Műcsarnok odatelepítése is. Az épületegyüttes 1944-45-ben erősen megrongálódott, s 1961-ig nem is fordítottak gondot felújítására.
Ma a legtöbbeknek talán az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy valaha itt működött a Budai Ifjúsági Park, Budapest egykori kultikus szórakozóhelye. 1961. augusztus 20-án nyitott meg Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park.
A kezdetben táncos szórakozóhelynek indult Parkban a hetvenes években olyan meghatározó hazai rock és pop együttesek léptek fel, mint az Illés, a Metró, az Omega, a P. Mobil, a Piramis vagy a Karthago, amelyek közül többen a vasfüggönyön túl is hírnevet szereztek maguknak.
A Park első és leghíresebb igazgatója a szadizmusáról híres Rajnák László volt, aki kiemelt figyelmet fordított a rendfenntartásra, sokszor saját maga is kivette a részét az igazságszolgáltatásban. A szórakozóhelyre csak megfelelő ruhában és küllemben lehetett belépni. Az alábbi 1962-es belépési szabályzat egy részlete is ezt bizonyítja:
Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos.
Kitiltást eredményeznek a következő kihágások:
Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.
(Belépési szabályzat, 1962)
A parkból kitessékelt huligánokból megalakult a Nagyfa Galeri, amelynek tagjai egy nagy fa ágaira kapaszkodva hallgatták a zenét.
1961 júniusában a Budapesti KISZ-Bizottság ötlete nyomán itt kezdték kialakítani a főváros első és sokáig egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyét, az Ifjúsági Művelődési Parkot, közkeletű nevén az Ifiparkot. A park 1961. augusztus 20-án nyitott. 1962 volt valójában az első teljes idény, amikor május 1-én nyitott a park és szeptember 20-án zárt be. Ez alatt az idő alatt a parkot 70 ezren keresték fel, ami igencsak jelentős látogatottságnak volt mondható. 1980. május 27-én egy tízezer fő részvételével megrendezett Edda koncert alkalmával a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. Ekkor a parkot két hónapra be is zárták, s ez az esemény már előre vetítette a létesítmény sorsát. Utoljára 1984. szeptember 23-án a P. Mobil Elektromos temetés című koncertjét rendezték itt meg.
Az események ilyen alakulásához hozzátartozik, hogy a Várbazár építészetileg és akusztikailag eleve alkalmatlan volt szabadtéri koncertek helyszínéül. Csak tetézte a bajt, hogy az 1961-es helyreállítási munkákat követően nem fordítottak gondot nem hogy a fejlesztésre, de még az állagmegőrzésre sem.
A park 1984-ben - miután nem bírta sem a funkciójával járó megterhelést, sem az állagmegőrzés elmaradását - bezárt, s az egész Várbazár kezelését a Fővárosi Tanácstól 1989-ig a Budapesti Művelődési Központ (BMK) vette át. A BMK lényegében sem a Várbazár hasznosításával, sem az állagmegőrzéssel nem nagyon törődött, csupán a volt irodaházat adta ki egy építőipari szakcsoportnak. A kezelői jogot 1989-ben az I. kerületi tanács kapta meg, s ezzel a joggal ma is a jogutód, az I. kerületi önkormányzat rendelkezik. A világörökség részét képező Várkert-bazár hasznosítására többféle elképzelést dolgoztak már ki, de ezek kivitelezése részben a rendezetlen jogi helyzet, részben pénzhiány miatt eddig meghiúsult.
A közel három évtizeden át üresen álló, omladozó épület rekonstrukciója sokáig váratott magára, ám végül 2013-14-ben uniós és hazai forrásokból megújult. A 2014-es rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az eredeti épület legapróbb részleteit is megőrizzék, amelyhez korabeli fotók, levéltári dokumentumok illetve a helyszínen begyűjtött maradványok nyújtottak segítséget. Helyreállították az összes eredeti vas korlátot, kapukat, kerítéseket. A járóburkolatokat eredeti színeikben és mintázatukban újították fel, olyan minőségben, hogy az épület új funkcióinak is megfeleljen.
Irány a Vár!
Zsófi és Balázs
(a korábbi rejtők)
Ládatörténet A ládát eredetileg Zsófi és Balázs rejtette.
Ezt a ládát még 2002-ben telepítettük, a hazai GC hőskorában. Bő 10 évig kereshető volt, bezsebelt 1259 sikeres megtalálást, azonban - az addig méltatlanul elhanyagolt épületeket és parkot - 2013-ban elkezdték felújítani, így a kereshetőséget meg kellett szüntetni. Mivel kár lenne egy ilyen kortörténeti emléknek is beillő ládát veszni hagyni és mivel a Várkert bazár is megérdemel egy ládát, így 2015. őszén a megújításról döntöttem. Emlékül maradjon itt az eredeti leírás is:
"Elrejtettünk egy virtuális ládát a szívem csücskébe. Nehéz elképzelni, de ha még van olyan fővárosi, akit nem varázsolt el ez a hely, az ebben a pillanatban induljon el és NÉZZEN!!!" 2013.02.27.
A Várbazár megkezdődött felújítása miatt a ládát megszüntetem (tekintve, hogy az az építési terület közvetlen közelében van.
A felújítást köbvetően egy új ládát tervezek a helyszínre. Köszönöm az eddigi megtalálásokat, szinte rekorder lett a láda! :-) " 2020/11/09-i jelzés alapján elképzelhető, hogy a jelszó megsemmisült.
Ennek ellenőrzéséig és esetleges pótlásáig a láda nem kereshető.
Türelmet kérek. 2021.03.29. A ládát adoptáltam, nemsokára kihelyezek egy igazi jelszóhordozót is. 2021.04.01. Nem egy, hanem rögtön két jelszóhordozót is kiraktam, lásd a leírást.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
Hétköznapi Barangolások kupa átadója előtt kicsit ládáztam. Sötét volt mire ideértve, így kicsit keresgéltem, meglett. ;)
3/4.
N 47° 29,622' E 19° 2,531' 123 m [GCIFI+jelszó2]
Ebben a videóban Földes András, az Index akkori újságírója viccesen bemutatja, hogy már a felújítás után pár évvel milyen állapotban volt a Várkert Bazár
