A jelszó a koordinátán lévő tárgyon keresendő, matricára írva. Csupa NAGYBETŰVEL, ekezetek nelkul, egybe.
(Zárva tartás esetén is kereshető).

---

Budapest egy sokáig méltatlanul elhanyagolt, de annál inkább varázslatos helyszíne a budai Várkert Bazár, vagy ahogy sokan hívták régen: az Ifi Park. A belvárosi dunai panoráma része, kapocs a Vár és a Duna part között, kedvelt sétahely, a hosszas városnézések alkalmával jó pihenőhely. Igazán méltó egy városi virtuális láda elhelyezésére. (A geoláda leírása 13 év után megújulva az alábbira változott):

" ... Az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt.

Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd később műtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett Várkert Bazár területén 1961-től a budai Ifjúsági Park működött, az életveszélyessé vált épületegyüttes 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár közel harminc éven át kihasználatlanul állt.

... Az Ybl Miklós által megálmodott Várkert Bazár legfőbb feladata a Duna-part és a Budai vár közötti összeköttetés megteremtése volt.

... A 2014-es rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az eredeti épület legapróbb részleteit is megőrizzék, amelyhez korabeli fotók, levéltári dokumentumok illetve a helyszínen begyűjtött maradványok nyújtottak segítséget. Helyreállították a Várkert Bazárban az összes eredeti vas korlátot, kapukat, kerítéseket. A járóburkolatokat eredeti színeikben és mintázatukban újították fel, olyan minőségben, hogy az épület új funkcióinak is megfeleljen.

A felújított épületegyüttesben kiállító helyiségek (összesen 2500 m2-en) és multifunkcionális rendezvényterem (900 m2-en) kapnak helyet, emellett az ide látogatókat vendéglátóhelyek, különféle üzletek és turisztikai információs pont is várja.

... Ma a legtöbbeknek talán az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy valaha itt működött a Budai Ifjúsági Park, Budapest egykori kultikus szórakozóhelye. 1961. augusztus 20-án nyitott meg Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park.

... A kezdetben táncos szórakozóhelynek indult Parkban a hetvenes években olyan meghatározó hazai rock és pop együttesek léptek fel, mint az Illés, a Metró, az Omega, a Piramis vagy a Karthago, amelyek közül többen a vasfüggönyön túl is hírnevet szereztek maguknak.

A Park első és leghíresebb igazgatója Rajnák László volt, aki kiemelt figyelmet fordított a rendfenntartásra. A szórakozóhelyre csak megfelelő ruhában és küllemben lehetett belépni. Az alábbi 1962-es belépési szabályzat egy részlete is ezt bizonyítja:

Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban:
Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos.
Kitiltást eredményeznek a következő kihágások:
Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.
(Belépési szabályzat, 1962)
... "

/ Forrás: http://www.varkertbazar.hu/hu/tortenet Bővebb leírás ugyan itt olvasható. /

---

Ezt a ládát még 2002-ben telepítettük, a hazai GC hőskorában. Bő 10 évig kereshető volt, bezsebelt 1259 sikeres megtalálást, azonban - az addig méltatlanul elhanyagolt épületeket és parkot - 2013-ban elkezdték felújítani, így a kereshetőséget meg kellett szüntetni. Mivel kár lenne egy ilyen kortörténeti emléknek is beillő ládát veszni hagyni és mivel a Várkert bazár is megérdemel egy ládát, így 2015. őszén a megújításról döntöttem.
Emlékül maradjon itt az eredeti ládaleírás is, az alábbiak szerint: ...

"Elrejtettünk egy virtuális ládát a szívem csücskébe. Nehéz elképzelni, de ha még van olyan fővárosi, akit nem varázsolt el ez a hely, az ebben a pillanatban induljon el és NÉZZEN!!! A lenti néhány sor az internetről való, ismerkedjetek vele...
:-)
----
A Várdomb oldalán elhelyezkedő Várkert-bazár a XIX. század 70-es éveiben Ybl Miklós tervei szerint a Fővárosi Közmunkatanács által megépített épületegyüttes mindig is frekventált, jelentéssel és jelentőséggel bíró helye volt a fővárosnak. Kedvelte és szerette például Erzsébet királyné, aki ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert-bazár északi galériáján sétált fel a déli Cortina lépcsőire, majd onnan tovább a régi várba.

Gyakorlati hasznosításra a Várkert-bazár tulajdonképpen sohasem került, mert a csekély kereskedelmi forgalom miatt a bazárokat nemigen vették bérbe. Az alsó soron műtermeket alakítottak ki, s az 1930-as években gyakran merült fel a Budai Műcsarnok odatelepítése is. Az épületegyüttes 1944-45-ben erősen megrongálódott, s 1961-ig nem is fordítottak gondot felújítására. A ma világörökség részét képező Ybl Miklós tér 2-6. tizenhat évet állt gondozatlanul és használatlanul, jelezvén az akkori energiák és források koncentrálódási irányát.

1961 júniusában a Budapesti KISZ-Bizottság ötlete nyomán itt kezdték kialakítani a főváros első és sokáig egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyét, az Ifjúsági Művelődési Parkot, közkeletű nevén az Ifiparkot. A park 1961. augusztus 20-án nyitott. 1962 volt valójában az első teljes idény, amikor május 1-én nyitott a park és szeptember 20-án zárt be. Ez alatt az idő alatt a parkot 70 ezren keresték fel, ami igencsak jelentős látogatottságnak volt mondható. A futballmérkőzéseket és a szervezett május elsejei felvonulásokat leszámítva, lényegében nem volt hely és alkalom, ahol több ezer ember egyszerre összegyűlhetett. 1980. május 27-én egy Edda koncert alkalmával a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. Ekkor a parkot két hónapra be is zárták, s ez az esemény már előre vetítette a létesítmény sorsát, további alkalmatlanságát korábbi funkciója betöltésére. Az események ilyen alakulásához hozzátartozik, hogy a Várbazár építészetileg és akusztikailag eleve alkalmatlan volt szabadtéri koncertek helyszínéül. Csak tetézte a bajt, hogy az 1961-es helyreállítási munkákat követően sohasem invesztáltak jelentős mértékben a park létesítményeibe, nem fordítottak gondot nem hogy a fejlesztésre, de az állagmegőrzésre sem..

A park 1984-ben - miután nem bírta sem a funkciójával járó megterhelést, sem az állagmegőrzés elmaradását - bezárt, s az egész Várbazár kezelését a Fővárosi Tanácstól 1989-ig a Budapesti Művelődési Központ (BMK) vette át. A BMK lényegében sem a Várbazár hasznosításával, sem az állagmegőrzéssel nem nagyon törődött, csupán a volt irodaházat adta ki egy építőipari szakcsoportnak. A kezelői jogot 1989-ben az I. kerületi tanács kapta meg, s ezzel a joggal ma is a jogutód, az I. kerületi önkormányzat rendelkezik. A világörökség részét képező Várkert-bazár hasznosítására többféle elképzelést dolgoztak már ki, de ezek kivitelezése részben a rendezetlen jogi helyzet, részben pénzhiány miatt eddig meghiúsult. Addig pedig marad a jelenlegi meglehetősen kiábrándító, siralmas kép, az omladozó műemlékek, elhanyagolt műtermek, lerakott deszkák és téglák, betonkeverők, homokbuckák és a felvert gaz látványa.

Irány a Vár!

Zsófi és Balázs
---
2013.02.27.
A Várbazár megkezdődött felújítása miatt a ládát megszüntetem (tekintve, hogy az az építési terület közvetlen közelében van.
A felújítást köbvetően egy új ládát tervezek a helyszínre. Köszönöm az eddigi megtalálásokat, szinte rekorder lett a láda! :-) "