Elhelyezés időpontja: 2018.07.05 14:00
Megjelenés időpontja: 2018.07.08 18:09
Utolsó lényeges változás: 2022.07.10 17:11
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: ricsivivi
Ládagazda: ricsivivi Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 30 m
Megtalálások száma: 90 + 3 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP
Hagyományos 11x10cm-es láda a tóval szembeni villanyoszlop alatt kövekkel álcázva.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Barabás és a hegy megközelítése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi részén, Barabás község határában található az ukrán-magyar határon fekvő Kaszonyi-hegy hazánkba átnyúló, déli része, egy egykori szigetvulkán maradványa. Rendszeresen közlekedik autóbusz a faluba, Vásárosnamény irányából, és vissza. A településnek nincs vasútja. Közúton több irányból is megközelíthető. Vásárosnaménytól a 4123-as úton Vámosatya felé haladva, vagy a 4124-es úton Gelénes felé haladva juthatunk el a településre. A 4124-es út, a 41-es főútról ágazik el, a csarodai körforgalomnál.
Barabást az alábbi pontnál kell jobbra elhagyni és elindulni a hegynek: N 48° 13,963' E 22° 25,972' 105 m [GCKheg+A hegy felé]
A hegyről
Nevét a szomszédos Ukrajnához csatolt Mezőkaszony településről kapta. A 159,8 hektáros területen gazdag az élővilág. A síkságból kiemelkedő Kaszonyi-hegy teteje lapos, plató formájú. 219,6 méteres tengerszint feletti magasságával ez az Alföld legmagasabb pontja.... és, hogy miért is?
Akik ládázgattak már az Alföldön, biztos találkoztak a "Hoportyok-hegy az Alföld teteje (GCHopo)" nevű ládával. Az általános iskolában azt tanultuk, hogy az Alföld legmagasabb pontja a 183 méter magas Hoportyó, amely a Nyírségben található. Valóban, a legtöbben úgy tudják, hogy a Hoportyó - amely nem hegy, csak egy homokbucka - az Alföld legmagasabb pontja. Csakhogy a Beregi-sík nevű kistáj is az Alföldhöz tartozik.
A magasan leszakadó sziklafal alatt csillogó és kristálytiszta vizű bányató keletkezett. A látvány gyönyörű.
A hegy hazánkban fekvő déli csúcsai a Tipet (176 m), a Nagyköves (183 m) és a Bárci-tető (219 m).
Élővilága
Élőhelyi szempontból erősen mozaikos, és csekély kiterjedéséhez mérten fajgazdag, az erdőszegély társulásoktól, a nagyobb kiterjedésű cserjéseken és a kisebb gyepfoltokon át a kopár erodált terültekig minden megtalálható. Az edényes flóra fajszáma meghaladja a 275-öt, a gerinces fauna fajszáma mintegy 130 faj. A hegy híres fokozottan védett ritka rovarfajairól, az erdélyi tarszáról, erdélyi kurtaszárnyú szöcskéről, a piroslábú hegyisáskáról. Ezek a fajok izoláltan élnek itt, ezért lett a terület kiemelten védett természeti övezet. Magyarországon csak a Bereg-Szatmári síkon fordul elő az erdélyi futrinka, valamint a középhegységekre jellemző lapos kékfutrinka. A nagyfoltos boglárkalepke mediterrán jellegű alfajának egyetlen alföldi előfordulása szintén ezen a hegyen van. A védett és nemzetközi jelentőségű fajok (kárpáti és dacikus faunaelemek) száma az utóbbi csoportokból jelentős, emiatt a terület különleges értékű. Ugyancsak őshonos a dajkapók és a vipera, ezért kérlek titeket óvatosan keresgéljetek! Az élőhelyeket néhol az egykori szőlőgazdálkodásra emlékeztető otthagyott tőkék sora szakítja meg.
Növényvilága változatos, sajátosan kettős arculatú. Keleti felén a Kárpátokra jellemző fajok vannak többségben, a déli-délnyugati oldalon viszont az alföldi jellegű gyep- és egyéb növénytársulások uralkodnak. Megtalálható itt az ezüst hársas szurdokerdő és a dárdás karéjú kocsánytalan tölgyesek fás vegetációja, de védelmet érdemelnek a hegy sziklagyeptársulásai is.
Érdekességek
- A köfejtőtől nem messze él egy hatalmasra nőtt uhu.
- A nyaranta itt táborozó természetvédők madárgyűrűzés közben a Kaszonyi-hegyen és környékén közel 70 madárfajt számoltak össze.
- Legmagasabb pontjáról tiszta időben a Kárpátok vonulatai között Munkács vára látható.
- A hely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen hivatalosan is elismert bortermő helye és mint ilyen a Bükki borvidék része. Trianon előtt (Tarpával együtt) a Beregi borvidék része volt, ahol a királyleányka volt a legelterjedtebb, de olyan helyi borszőlőfajták is voltak, mint a beregi rózsás. Az '50-es években, az itt talált királyleányka klón terjedt el szinte az egész országban.
Beautóztunk a sztrádán, közben egy hatalmas szarvas szaladt át előttünk. A bányató remekül nézett ki, nagyon tetszett. A ládának csak a helyét találtuk, a villanyoszlopot, meg a köveket. Mivel Micránál volt egyesületi cseredoboz azzal pótoltuk. A rejtőt hívtuk, de nem vette fel, így végül adtunk új jelszót. Itthonról írtam mailt a rejtőnek a megadott mailcímre és becsatoltam Fazékot is, így végül Fazék átírta a ládaoldalon is az új jelszót.
Hát ez már tényleg az ország eldugott sarka, kellemes kihaltság mindenütt, ugyanakkor tökjó minőségű út. Meglepő, hogy sem határőrrel, sem cigarettacsempésszel nem találkoztunk. Nagyon érdekes a bányató, és az élővilága. Még egy vizicsibrot is láttunk.
Halló!
N 48° 13,963' E 22° 25,972' 105 m [GCKheg+A hegy felé]
N 48° 14,894' E 22° 29,402' 120 m [GCKheg+parkoló]
