A láda
Hagyományos konyhai doboz, 15x15x7cm, soktörzsű facsoport egyik törzsén lévő menedékházikóban.
FIGYELEM! A rejtés helyszínét magába foglaló erdőrészt a Valkói Erdészet időszakosan le szokta zárni a vadállomány védelmében, ill. vadászatok során. Különösen érvényes ez szeptember-október hónapokban, szarvasbőgés idején, amikor a területre tilos belépni.
Erről tájékoztató közleményt a műút felőli behajtónál szoktak kitenni, amit érdemes elolvasni, mert sok esetben a tilalom a jelzett turistaútakra nem vonatkozik.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval az alábbi ponton lehet parkolni:
N 47° 34,571' E 19° 25,733' 275 m [GCsip6+parkoló]
Tömegközlekedéssel a Gödöllő Autóbuszállomásról, vagy a Gödöllő vasútállomásról vagy a Gödöllő HÉV végállomásról a Zsámbok, vagy Jászfényszaru felé tartó távolsági busszal kell menni, és a "Gödöllő, Vaskapui út (Kőkereszt)" megállónál kell leszállni.
A parkolóból a
kék jelzésen indulunk és haladunk végig egy betonúton, mely eleinte enyhén lejt, majd nagyon picit emelkedik és kb. 1350 m után elérkezünk a Sissy-pihenőhöz. A mellette lévő padoktól kb. 30m-re található a láda egy öttörzsű facsoport védelmében.
Bevezető
Valamikor réges-régen, sok évvel ezelőtt egyszer láttam egy csodaszép képet egy öreg tölgyről, mely a Gödöllői-dombság közepén áll magányosan egy rét közepén. Talán már 120 éves is lehet és biza jó néhány vaskos ágát elvesztette - köztük azt is, amelyen úgy 9-10 éve Áron fiam is ücsörgött - , mégis megkapó látvány a méltóságteljes és hatalmas fa, mely uralja a környéket. Évente többször elmegyek meglátogatni, körbesétálni, mellette vagy alatta piknikezni, napozgatni, hógolyózni avagy épp behúzódni csepergő esőben a lombkoronája alá.
Jó ott, nyugalmat áraszt, feltölt, pihentet.
Mindig nehéz szívvel válok el tőle, de vigasztal a tudat, hogy hamarosan úgyis ismét visszatérek. E sétáim során találtam rá a Sissy-pihenőként ismert helyre, azóta mindig meglátogatom és ez amolyan hagyománnyá alakult. Egy tisztás szélén áll a hajdani vadászházikó, ma vadméhek otthona, mellette pihenőhelyek, tűzrakók. Kissé beljebb egy tölgy alatt emléktábla, ezt 2001-ben állíttatta a Sissy Baráti Kör, Erzsébet királyné pihenőhelye címmel.
Számtalanszor jártam már erre egyedül, gyerekekkel, barátokkal, párommal és mindig szívesen jövünk hol egy sétára, hol szalonnasütésre, hol - régebben, míg az erdészet nem volt ilyen szigorú - szarvasbőgéskor.
Aztán egyszer - a közeli Juharos "csúcshódításakor" :) - felötlött bennem a gondolat, hogy ez ládarejteknek is kiváló lesz, így egy szép őszi napon, Áron fiam társaságában ezt meg is tettük és végül a ládaoldal is elkészült hozzá.
A pihenőnél több pad is található, nagy tűzrakóhely (wc is), ideális piknikező- és kirándulóhely családok, baráti társaságok részére is. A környező erdő számtalan jelzett és jelzetlen utat kínál, ha fel akarod fedezni a vidék változatos szépségeit. Különösen gazdag a vadvilága és minden évszak más szépségeket rejteget.
A parkolótól a pihenőhöz vezető út felénél, egy nagy kanyarból nyílik egy jól járható, széles út jobbra, mely elvezet a Bethlen-fához, majd a Csörsz-árkát keresztezve a Füsti-Tóth-fához. Kicsit távolabb egy kulcsosházként üzemelő vadászház is található, még tovább pedig fent a jobboldali dombtetőn kolostorromok. Ekkor már csaknem a Valkói Szabadidőparknál vagyunk, így ideje visszatérni Sissy-pihenőjéhez avagy a parkolóhoz.
Kellemes időtöltést kívánunk a sok-sok ösvény végigjárásáhz mindannak, aki teljesíti! :)
Erzsébet királyné (Sissy)
II. Miksa bajor herceg és a bajor királylány, Mária Ludovika lánya a müncheni udvartól távol nőtt fel. Hét testvéréhez hasonlóan Erzsébet is a konvenciókkal mit sem törődő, szabadságszerető és rendkívül érzékeny lánnyá fejlődött, természetétől fogva jószívű és igazságszerető volt.
Tizenöt éves volt, amikor anyja, aki Zsófia főhercegnő egyik nővére volt, őt is magával vitte a császár nyári rezidenciájába Bad Ischlbe. Nővérét, Helénát szemelték ki az ifjú Ferenc József menyasszonyának. Ferenc József azonban fiatalabbik unokahúgába, Sissy-be lett szerelmes, s anyja kezdeti tiltakozása ellenére 1854. április 24-én este 7-kor tett örök fogadalmat az Ágostonrendi templomban.
Erzsébet két kislány után 1858. augusztus 21-én világra hozta a régóta várt trónörököst, Rudolfot. Házasságukban fellépő nehézségek miatt hosszabb szünet után 1868. április 22-én jött világra a negyedik gyermek, Mária Valéria, akit magyar gyermeknek neveztek, nemcsak azért, mert Erzsébet kívánságára a budai várban született meg, hanem mert magyarul is oktatták. A Magyarországért lelkesedő császárné és királyné Mária Valériát kedvenc nemzetének szánta ajándékul. Pontosan tíz hónappal azután született, hogy férjét, Erzsébet nagy erőfeszítései árán, magyar királlyá koronázták.
Férje iránta érzett vonzalmát kihasználva, az 1866-67-es magyar kiegyezés és az ezt követő budapesti koronázás alkalmával fellépett a magyarok érdekében. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Erzsébet vonzalma az egykori, 1848-as forradalmárhoz és későbbi magyar miniszterelnökhöz, Andrássy Gyula grófhoz egyik mozgatórugója volt e lépésének, amely meghatározta a dunai monarchia további sorsát. Magyarországon Erzsébet máig nagy tiszteletnek örvend.
Nagyon művelt nő volt. Nemcsak magyarul, de újgörögül is tökéletesen megtanult. Idős korában szinte az antik Görögország világában élt: Korfun építtetett egy kastélyt, melyet kedvenc hőse, Achilleus után Achilleionnak nevezett el.
Fiának 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága azonban olyan sokkhatással volt rá, hogy azután többé semmiféle becsvágyat nem mutatott már. Utolsó éveit vándorló mater dolorosaként állandóan feketébe öltözve, a bécsi udvartól távol, hosszú utazásokkal töltötte, főleg Görögországban időzött. Évtizedekig tartó fogyókúrái és az ehhez társuló mozgáskényszer, amely órákig tartó gyalogtúrákra késztették, a koplalás következtében fellépő ödémához, depresszióhoz és öngyilkossági gondolatokhoz vezettek. Lucheni, az olasz anarchista, aki őt Genfben mint a gyűlölt monarchista elv képviselőjét, egy reszelővel agyonszúrta, egy az életbe már belefáradt asszonyra sújtott le, aki túlélte önmagát, s már csak a halálra vágyott.
Bécsben, a kapucinusok kriptájában nyugszik.
Csörsz-árka
A Csörsz-árok, a legmonumentálisabb kárpát-medencei építmény, egy hatalmas ókori védőműrendszer (az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánc) a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot. Nevét egy monda alapján Csörsz avar királyról kapta, aki vizi utat akart építeni szerelméhez, a longobárd Délibábhoz. A valóságban egy római előretolt védműről lehet szó.
Épebb állapotban maradt összefüggő szakaszai Alag, Kerepes, Gödöllő és Valkó között találhatóak. Csörsz árkát megtalálhatjuk ott, ahol a Sissy-pihenő felé vezető kék sávból kiágazik a Juharosra vezető piros háromszög jel. A műút túloldalától pár méterre induló mély bevágás a Csörsz-árok.
Gödöllői-dombság növény- és állatvilága
A gazdag és sokszínű növény- és állatvilág, a hangulatos kis belső völgyek, a szemet gyönyörködtető tocsogósok fennmaradásukat annak köszönhetik, hogy a fővároshoz közel eső terület évszázadokon át a hatalom birtokosainak pihenő- és vadászterülete volt. Ez a terület már Mátyás idejében is vadaskert volt, később a Gödöllői kastéllyal együtt Ferenc József birtokává lett, és az elmúlt időszakban is az állami vezetőknek volt fenntartva.
A melegebb domboldalak és völgyek jellegzetes és ritka erdőtársulása a melegkedvelő hársas-tölgyes, aljnövényzetében ritka orchideafajokkal, piros gólyaorral, varjúhájjal, sarlós gamandorral, tavasszal pedig több száz tő tavaszi hériccsel. A fátlan oldalak széles, délről és keletről nyitott völgyek, és a dombságba benyúló homokhátak jellemző növényzete a homokpusztai gyep. A dombvidék délkeleti részén - Isaszeg és Pécel környékén - melegkedvelő tölgyes erdőfoltok mellett lápos, tocsogós rétek, égerlápok húzódnak. A lefolyástalan, lápos nedves társulások (pl. Babat, Fekete-puszta stb.) mocsárrétjein sárga nőszirom virágzik. A hosszú időn át zárt - és egyes részein ma is kerítéssel körbevett - kormányzati vadászterület állatvilága is igen gazdag. Kimagaslóan értékes nagyvadállomány - őz, szarvas, vaddisznó - mellett a területen vadmacska, vidra, nyuszt, és nyest is él. Értékes madárvilága is, gyakori költőfaj a gyurgyalag, a fekete harkály, a zöld küllő, de jégmadár, darázsölyv, kabasólyom is költ, és kerecsent is látni a területen. Tovább emeli a terület madártani értékét, hogy az igen ritka karmazsinpirók fészkelése is bizonyított. (Wikipédia)