Röviden

Első pont: N 47° 34,069' E 14° 52,201' 15x10x6 cm-es ládát a környék legnagyobb fatönkjénél keresd, ott ahol találkozik a fával.
Második pont: N 47° 32,272' E 14° 55,582' Laminált lap a tábla hátoldalán.
Harmadik pont: N 47° 32,377' E 14° 53,809' Mozdonyban elrejtett mágneses pezsgőtablettás doboz. Segítség: Állj a mozdonnyal szembe és a jobb elejénél nyúlj mögé és fel. (Kép segít)

Jelszóképzés: Láda, második pont, harmadik pont. (16 karakter)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Bevezető

Eisenerz természeti kincseit szeretném bemutatni ezzel a multi ládával.

Megközelítés

A multi bejárása fakultatív, de a főbb paramétereket megadom.
Eisenerz központját elhagyva itt forduljunk jobbra:
 N 47° 33,937' E 14° 51,335' 645 m [GCEsrz+1jobbra] majd itt parkoljunk:
1.pont parkoló:  N 47° 34,403' E 14° 51,143' 646 m [GCEsrz+1parkoló]
Itt forduljunk jobbra a 2.pont parkolójához:
 N 47° 32,289' E 14° 55,632' 1060 m [GCEsrz+2jobbra]
2.pont parkoló:  N 47° 32,283' E 14° 55,599' 1054 m [GCEsrz+2parkoló]
A 3.ponthoz itt forduljunk jobbra:
 N 47° 32,497' E 14° 53,961' 750 m [GCEsrz+3jobbra] majd itt parkoljunk:
3.pont parkoló:  N 47° 32,429' E 14° 53,882' 740 m [GCEsrz+3parkoló]

Eisenerz története

Először 1230-ban említik a települést egy oklevélben Aerze néven, 1293-ban pedig mint "inner Eisenärz". 1453-ban mezővárosi jogokat kapott. A település életét a kezdetektől fogva az Erzberg vasércének bányászata határozta meg, amelynek jogán a szomszédos Vordernberggel osztozott.
1529-ben, Bécs török ostromakor a Szt. Oszvald templomot megerősítették. Ugyanebben az időszakban a reformáció hatására a protestantizmus többségi vallássá vált a bányászok között. Az 1525-ös német parasztfelkelésben részt vettek a helyi bányászok, munkások és polgárok is. 1599-ben az ellenreformáció bajnoka, Martin Brenner seckaui püspök látogatása során a polgárok és a kohómesterek az erődtemplomban sáncolták el magukat. A püspök II. Ferdinánd császártól kért segítséget, aki 316 muskétást és alabárdost küldött a városba. A protestáns könyveket elégették, a hitükhöz hű lutheránusokat száműzték (köztük legalább 14 kohómestert és családját), így a lakosság többségét visszatérítették a katolikus egyházba.
1625-ben hercegi utasításra létrejött az eisenerzi bányászatot és kohászatot egy kézben összefogó innerbergi társaság, amelynek jelentős érdekeltségei voltak a kereskedelemben is és a 17. századi Európa legnagyobb vasérckitermelő- és feldolgozó vállalkozásává fejlődött. A nők és a gyerekek is a bányaiparban dolgoztak, annak ellenére, hogy a bécsi udvar a 18. században több sikertelen próbálkozást is tett, hogy a női munkát a fonás felé terelje.
1881-ben megalakult az Osztrák-Alpesi Bányászati Társaság, amely fokozatosan az egész Erzberg fölött megszerezte a bányászati jogot és elkezdte azt a külszíni fejtést, ami a hegy mai jellegzetes külsejét adja. Röviddel később a Präbichl-hágón keresztül fogaskerekű vasút épült Vordernberg és onnan Leoben felé.
1931-re a vasérckitermelés válságba került; új felvirágzását a nemzetiszocialista kormányzat fegyverkezési programja hozta magával. Az erzbergi bánya a maga évi 1,8 millió tonnás teljesítményével adta a Harmadik Birodalom teljes vasérctermelésének egynegyedét. 1939 decemberében érkeztek az első kényszermunkások a városba 300 lengyel hadifogoly személyében, őket követte több ezer, a megszállt országokból és koncentrációs táborokból származó munkás.
1945. április 7-én a Präbichl hágónál a Volkssturm fegyveresei mintegy 250 magyar zsidót mészároltak le. A brit megszálló hatóság hadbírósága tizenkét milicistát ítélt halálra az Ausztria területén elkövetett egyik legjelentősebb háborús bűnért.
A bányák és a feldolgozóüzemek miatt beköltöző lakosságnak hála a népességszám 1948-ra majdnem elérte a 13 ezer főt, így ebben az évben a település városi rangot kapott. A technikai újítások és a vas és acélipar 1980-as évekbeli válságának hatására a népesség drasztikusan, kevesebb mint harmadára csökkent.
Az eisenerzi önkormányzat területén 2017 januárjában, 4188 fő élt. Tehát ma már a régi nagy bányászváros egészen kis városka. De annál kedvesebb, hangulatosabb és elragadóbb.

A látnivalók

1.pont: Leopoldsteini-tó

A tó 1400 méter hosszú és 370 méter széles. A maximális mélysége 31 méter. A Seebach folyó és földalatti források táplálják. Körülötte erdővel borított hegyek magasodnak. Egy 3,9 kilométeres túrával körbejárható a tó, és csónak is bérelhető.
 N 47° 34,069' E 14° 52,201' 642 m [GCEsrz-1]
A 15x10x6 cm-es ládát a környék legnagyobb fatönkjénél keresd, ott ahol találkozik a fával.

1.Pótjelszó az N 47° 34. 056" E 14° 52. 203" koordinátán található 3 törzsű fa talajszinti odvában található kis ládában.
2. Pótjelszó az N 47° 34. 062" E 14° 52. 164" koordinátán található tábla hátulján laminált lapon.

2.pont: Kilátás Eisenerzre és a bányára

 N 47° 32,272' E 14° 55,582' 1061 m [GCEsrz-2]
Laminált lap a tábla hátulján.


3.pont: Erzberg bánya

Erzberg Európa legnagyobb pátvasérc lerekódása. A vörös ércet lépcsőzetes külszíni fejtéssel termelik ki. Az eredetileg 1534 m magas Erzberg elhordását már a kelták és a rómaiak megkezdték, most egy azték piramishoz hasonló, 1465 m magas kőtömb, amelyből ma is bányásznak és ez Közép-Európa legnagyobb külszíni vasércbányája.
Vasérc
A 90 perces vezetett túrák a drótkötélpálya alsó állomásától indulnak, itt van a harmadik pont:
 N 47° 32,377' E 14° 53,809' 729 m [GCEsrz-3]
Mágneses pezsgőtablettás dobozt keress a mozdony elejénél. Segítség: Állj a mozdonnyal szembe és a jobb elejénél nyúlj mögé és fel.

Pótjelszó arra az esetre ha a mágneses láda eltűnne: N 47° 32. 405" E 14° 53. 888" koordinátán található út jelző tábla hátoldalán.

A "Katl" nevű, egykor bányászokat szállító vonat viszi a védőruhába bújt látogatókat 1,5 km-re az Erzberg gyomrába, az ún. látványbányába.
Lenyűgözően mutatják be a feltárási és elővájási munkálatokat, valamint a felszín alatti ércfejtés módszereit. Részletesen bemutatják a fúrás és robbantás, a rakodási és szállítási technikák fejlődését, valamint a tárnák biztosítását szolgáló építési módszereket.

Audiovizuális előadás mutatja be az Erzberg keletkezését - a 4-6 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanástól kezdve, amikor a felszabadult anyag csillagokká és bolygókká állt össze, a vulkanikus tevékenységen, a mészkő lerakódásán és a földmozgásokon keresztül a vaspát ércesedéséig.
Mindig nagy sikert arat az eredetit utánzó robbantás, amely 60 tonnányi kőzet kinyerését szimulálja egy 10 m2-es tárnában. Vakító villámok cikáznak a tárnák labirintusában, fülsiketítő robaj és lőporfüst közepette a látogató egyszer csak az események közepén találja magát.

A túra csúcspontja az utazás a Haulyn, az óriási taxin, amellyel megmásszák az Erzberg gigantikus lépcsőit.

Belépő a bányába

14 euró/felnőtt és 6,50 euró/gyerek.
Hauly Kalandutazás: 14 euró/felnőtt és 6,50 euró/gyerek.
Kombijegy 24 euró/felnőtt és 11,50 euró/gyerek.
Bányatúra
Jegyárak (2019)

Egyéb látnivalók

-Leopoldstein-kastély:  N 47° 34,238' E 14° 51,056' 655 m [GCEsrz+1Épület]

-Óratorony:  N 47° 32,389' E 14° 53,163' 754 m [GCEsrz+2Épület]

-A gótikus Szt. Oszvald-plébániatemplom Stájerország legnagyobb erődtemploma:  N 47° 32,451' E 14° 53,394' 734 m [GCEsrz+Templom]

Forrás:
Eisenerz
Eisenerz hivatalos oldala
A bányáról minden adat