Elhelyezés időpontja: 2003.04.20 16:00
Utolsó lényeges változás: 2022.03.27 17:57
Utolsó változás: 2023.07.02 10:00
Rejtés típusa: Multi geoláda (3H)
Elrejtők: Brigi, Évi, Janó
Ládagazda: Hajo Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 7300 m
Megtalálások száma: 419 + 2 sikertelen + 18 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
Röviden:
3 pontos multi Csákberénynél.
1.) Az első (publikus) ponton palack vár (kőüregben) a következő pont koordinátájával.
2.) A második ponton is palack (talajszinten tölgyfa üregében) a végláda koordinátáival.
3.) Geoláda (14x10x5 cm) jelszóval fa odvában.
Ez a multi klasszikus rejtett pontos multi, így nem árulom el előre, hogy merre kell menni. Az eredeti rejtő (Janó) így álmodta meg, szerintem ez így érdekes :-). Jó keresést kívánok.
Kérlek, ne tedd fel a ládát a .com-ra !!
(a weblap hibás működése miatt ezt csak így tudom kérni)
A ládát az elszántabb és a találékonyabb erdőjáróknak ajánljuk, akik a nem mindennapi környezetért nem riadnak vissza egy kis nehézségtől sem (csak az első palackig van út, utána meg érdemes meggondolni az útvonalválasztást- nem toronyiránt a legcélszerűbb....)
A multiládával a Csákberény melletti csodálatos, sziklás, dolomitgyepes, kevéssé ismert erdőkbe csábítjuk az erdei barangolások kedvelőit.
Ha a térképre nézünk, látjuk, hogy a falutól É-ra izgalmas a terep, és ha kimegyünk oda, nem is csalódhatunk. Kanyargó mély völgyek szabdalta sziklás, gyepes, kopár, páratlan kilátást nyújtó gerincek sokasága teszi ezt a területet vonzóvá. A mély völgyekben a holdak "eltűnnek", de ez nem veheti el a kedvünket. A jelszóig két palack és a láda megkeresése juttat el, ami kb. 7km-es körtúra-kényelmes sétatempóban kb.3 óra.
Ajánlott parkoló: N 47° 21,460' E 18° 19,357' 274 m [GCKnov+parkoló] innen a kapun át a temető másik oldalára, ahonnan jelzetlen út vezet az 1.palack közelébe.
Első pont: Palack a következő pont koordinátáit egy elrejtett 0.5l-es üdítős palackban találod.
Szép kilátást találsz itt az Urgó-völgyre. Rejtés kisebb szikra jobb oldalán pár lépést lefelé.
Innen már egy kicsit "változatosabban" juthatunk el a koordináták ismeretében a következő pontig, (kb. 560m légvonalban)
Második pont
A palack (a láda koordinátáival) talajszinten tölgyfa üregében, kövekkel, fadarabokkal letakarva.
Innen már látható a névadó gerinc, ahol a láda van. Érdemes is megjegyezni, hogy hová megyünk, mert a völgyekben a holdak vétele bizonytalan. Ettől azonban nem veszíthetjük el kedvünket és vágjunk csak neki bátran a völgynek, hegynek (használhatjuk a vadösvényeket is.)
Meggondolásra ajánlom, hogy nem biztos, hogy csak légvonalban érdemes a ládát elérni.....
Harmandik pont (a ládarejtés)
A láda a Kőkapu völgy (csodás sziklák és hasadékok) melletti gerinc csúcsán lévő kilenc ágú fa (mára csak 8) közelében várja a megtalálókat. A tényleges láda egy kisebb fa tövében levő odúban található.
(Ajánlatos az erdőben óvatosan és csendben menni, ---> a láda rejtésekor és az ellenőrző családi keresés kapcsán is volt szerencsénk egy-egy szarvascsapathoz a láda közelében.)
Jó időt és kirándulást kívánnak a rejtők: Brigi, Évi és Janó
Ládatörténet:
2003.02.20 Brigi, Éva és Janó elrejtik az eredeti ládát.
2016.05.15-n a Ládát adoptáltuk Janótól. Köszönjük a sok éves gondoskodást Neki és csapatának. Igyekszünk jó gazdája lenni a továbbiakban.
2016.05.16 Ládakarbantartás. Új fotók a ládaoldalra. A multi változatlan.marad.
2016.10.03 Wap-os rész beillesztése a leírás elejére.
2019.07.20 Ládakarbantartás. Kicseréltük új dobozra és friss logbookot is kapott.
2020.11.29 Ládakarbantartás. Pótoltuk az elveszett végládát.
2022.03.27 Ládarkarbantartás. Pótoltuk az elveszett végládát. Új rejtés, immár nem a "kilenc(8) nővér" fánál, hanem kissé távolabb, fa üregében.
2023.07.01 grofferi pótolja a 2. ponton a palackot. Köszi szépen!
Állapot: kereshető
3 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nagyon szép környezetben, kisebb mászásokkal tűzdelt túra.
Több helyen is találkoztam szarvasokkal és hegyi kecskékkel. Élveztem az egész sétát.
Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Nem rajongok a rejtett pontos multikért, mert nehezen illeszthetők be egy túrába, de ennél a logképekből ki lehetett következtetni az ismeretlen pontok hozzávetőleges helyét. Fantasztikus gerinceken és jobbnál jobb kilátóhelyeken vitt végig a multi. Érdekes, hogy míg a környék legjelentéktelenebb völgyeit is név szerint jelzik a térképek, addig ezek a turisztikailag sokkal fontosabb gerincek nincsenek nevesítve. Mindhárom pont rendben, köszönet a rejtésekért!
Újabb zseniális helyek!! Mintha csak a múlt heti vértesi túránkról ctrl+c ctrl+v-zték volna ezeket a gerinceket:DDDD
Részletek hamarosan, feltehetőleg otthonról!
(Bár eléggé el vagyok maradva a logírással.) Köszönöm a rejtést!
-Bobby Holmes [Geoládák v3.12.10] [Geoládák v4.0.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bizton állítom, hogy életem egyik legnagyobb geoélménye volt ez a túra. Minden percét élveztem. Gyönyörű táj! [Geoládák v4.0.1]
Köszönöm szépen grofferi segítségét a 2. ponton a palack pótlását!
(Pont két hete jártunk arra ellenőriztük az 1. pontot és a ládát. A 2. ponton nem jártunk, kellett volna :-/)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az első pont rendben. A második ponton nem volt palack, de a rejtő kisegített. Hálás köszönet érte.
A hiányzó palackot pótoltam, talajszinten tölgyfa üregében kövekkel, fadarabokkal letakarva. A láda rendben van.
Kicsit nehezen találtunk rá a helyes útra.
A visszavút is elég kalandos volt.
Nem a láda felöli oldalon mentünk le a völgybe, ez az út viszont bedőlt fákkal van tele.
Volt egy pillanat, hogy kétséges a kijutásunk az erdőből.
Mindent egybevéve jó kis túra volt, kellemesen elfáradtunk, csodás kilátásban volt részünk.
[Geoládák v3.12.10]
A Csákberényi öreg temetőtől indulva, Comcen1 társaságában kerestük fel a pontokat, a szépen felújított Pakodi pihenőnél pótoltuk a hiányzó palackot! Már ne kidőlt fatörzsben keressétek a 2-es pontot, hanem egy csertölgy üregében, de az adott koordinátán! A végláda rendben a helyén, kereshető! Kellemes decemberi napsütésben jó volt újra itt lenni!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az első ponton minden rendben volt, azonban a 2. ponton semmit nem találtunk. A megadott koordináta 20 m-es körzetét átkutattuk, de nemhogy a ládát, még szinte rejtésre alkalmas, a leírásnak megfelelő kidőlt fatörzset sem találtunk. Hívtam volna a rejtőt, aki a megadott számon nem kapcsolható, két előző megtaláltót, akik sajnos már nem emlékeztek a megtalálás részleteire, így közel egy óra után feladtuk a keresést, és a koo. nélkül indultunk a ládáért. Mivel a leírás szerint a 2. pontról látható, így ez alapján, illetve néhány korábbi rejtéshez feltöltött kép tanulmányozása után végül sikerült a 8 ágú fára rátalálni, ahol csigavonalban bővülő köröket leírva a láda is hamar előkerült.
Közel 10 kilométeres kört tettünk GCKNOV és GCVPAN pontjait érintve. Jó sok mászás volt benne, de a kilátások lenyűgözőek voltak, így nem kérdés: megérte! A pontjai tűpontos kordinátákkal azonnal meglettek, mi voltunk az elsők, akik beleírtunk az új naplófüzetbe. Nem tudom, hogy valójában merre kellett volna menni, mi az elsőtől a második pontig szintben, a másodiktól a harmadikig viszont már a Kőkapu-völgyön át, durva lejtőn, majd gyilkos kaptatón át jutottunk el. Minden pont nagyon szép volt, köszi!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]
Jó kis túra volt, de sajnos tényleg nincs meg a láda, szóval a legközelebbi ládász inkább vigyen magával egy cseredobozt, ha Hajo addig nem tudja megjavítani.
A túra jól esett, a GCVPAN következett utána (kis küzdelem után, pár "út" eléggé nehezen járható...), ahonnan csodásan látszott a 2-3. pont.
KNOV-VPAN-TV1 körút. A pontok között elég jó utakat találtunk, kis oda-vissza szakaszokkal.
Viszont a végládától a VPAN felé vezető út első fele a völgyekben nagyon kínkeserves a térdig érő avar miatt.
Sajnos a ládát nem találtuk. A 9 ágú fa már csak 8 ágú, de még a környékén sem találtuk nyomát a dobozkának.
Eredetileg a tanösvény volt a terv, de látva a parkoló telítettségét, B-tervként inkább erre esett a választás. Jó kis túra volt, kellemes, színpompás őszi időben. A Pakodi-pihenőnél véletlenül megtaláltuk a com-os ládát.
Talán a lehető legszebb időt választottuk ennek a multinak a felkereséséhez. Csodás színekben pompázott az erdő, a nap hétágra sütött és minden ponton szuper volt a kilátás is.
A Vértes mindig csodás, de ilyenkor a legszebb!
Minden pont rendben a helyén, jó állapotban.
A ládában nincs toll, csak egy vastag filc.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Érdekessége, hogy mikor mentem ki a gerinc végére, teljesen véletlenül beleakadt a szemem a ládába. :) [Geoládák v3.11.3]
Vasárnapi túránk számokban: 17,6 km táv, 381m szintemelkedés, 8 megtalált láda.
A túra 8/4. találata. Nagyon jó kis multi, igazán szép helyekre kalauzolta el maroknyi csapatunkat.
Köszi a rejtést!
sereszaki, Kata, Judit, Zsuzsi
A GCVPAN ládától látszódott a pihenő és a rejtek adó fa is távcsővel. Több korábbi logból arra a gondolatra jutottam, hogy itt emberek át tudnak menni légvonalban a GCNKOV és a GCVPAN között. Mi van? Azt hogy? Minden esetre én két külön túrára terveztem be a pontokat, így ennek a multinak a három pontja mára esett. Szépen megtalálható, pontosak a koordináták is. Köszönet a rejtésért!
Bejgli égetés 3/3.
A rejtő engedélyével fordítva teljesítettük, a GCVPAN-tól Csákberény felé haladva. Nagyon élveztük az útvonalat, igazi vértesi láda.
Egyszer el kell ide jönni tiszta időben is, bár a Pakodi-pihenőnél már mintha elkezdett volna próbálkozni a nap.
Köszi
"Bejgliégetés" fedőnév alatt tettünk egy kellemes túrát a Vértesben. A reggeli havas/zúzmarás, de mindenképpen fagyott talajon könnyen haladtunk utunkon. Szerencsénkre csak a túra vége felé kezdett el enyhülni, és sarasodni a környezet.
A rejtő segítségével fordított sorrendben kereshettük fel a láda pontjait, amit ezúton is köszönök!
(Hagytunk benne néhány írásra alkalmas dolgot a korábbi filc mellé.)
Egy bakancslistás hely részemről kipipálva. Régen szerettem volna már eljutni ide, most bejgliégetés címszóval egy szuper csapattal ez sikerült is. Mennyire más arcát mutatja ilyenkor a Vértes! Egy-két pontját feltétlenül felkeresem majd melegebb időszakban is!
Hát, ez egy szuper multi.
Az ajánlott parkolóból indultam. A köd egyre jobban ritkult, így feljebb jutva egyre szebb arcát mutatta a környék. Az első pont könnyen meglett, kis tervezés, aztán mentem tovább. A második pont is rendben, ez a hely is remek. A végponton kint hevert a láda a fatörzs mellett, lehet, valami kitúrta. Logoltam (üres, új, friss ropogós füzetbe), visszarejtettem, aztán indultam vissza. Nos, az útvonaltervezőm leküldött a völgybe, ahol jó másfél km-en keresztül akadálypályán éreztem magam. Kidőlt fák keresztben kasul, remekül csúszós talaj, úgyhogy nagyon kellet figyelni. Végül sikeresen visszaértem.
Köszönet a lehetőségért!
Köszi a jelzéseket a végláda eltűnéséről.
Igyekszem november végéig újrarejteni. Addig betegre állítom.
Az őszi időben ettől függetlenül érdemes a túrát megtenni. Ha valaki mégis így keresi fotók alapján jóváhagyom.
GPS nélkül, lemerülő okostelefonnal (térerő nélkül) épp fealadni készültünk, amikor a világ végén, az erdő mélyén egy szimpatikus, túrabotos házaspár nagyon határozottan sietett felénk. Egyből gondoltuk, hog rutinos ládavadászok botlottak belénk! Így is volt: Kaputyinék vezetésével pár perc alatt ott voltunk a Kilenc nővérnél, akik sajnálatos módon az évek során nyolcra csökkentek. Még sajnálatosabb, hogy a láda sem volt a rejtekben, kéretik pótolni.
Szuper multi, szuperszép környéken. A kilenc nővér nem kilenc többé - de ez az élet rendje, a természet változik.
Ha ésszel megy az ember a pontok között, és nem toronyiránt tökön-babon át, akkor egy könnyed túra.
Közben véletlenül megtaláltunk egy com-os ládát is :)
Gondoltam, hogy szép túra lesz ... a második pont mellett sikerült túladni egy TB-n, a közeli .com rejtés segítségével. A végláda után GCVPAN légvonalban nem volt 400 méterre, de lefelé még nem volt probléma, viszont felfelé kerültem két kilométert ... alighanem megérte. A völgyben gyalogolva egy muflon csapat követett a gerincen. Inkább tíz muflon, mint egy medve ... A Mátrában sikerült egy medve-járta helyen ládázni, még jó, hogy csak utólag tudtam meg. :)
Baráti társaságban érkeztünk a Vértesbe. Bár a Vértes nem a legmagasabb hegységünk, de mindig is az egyik kedvencem volt a ligetes, zegzugos, kiismerhetetlen gerinceivel. Erre ez a multi még inkább ráerősített. Egy igazi ízig vérig "Janó láda", ami számomra fogalom. A jelenlegi rejtőnek is köszönet a karbantartásért, egy élmény volt megkeresni.
Ládakarbantartás az előző log alapján karbantartást igényelt. Köszönöm a jelzést!
Valóban a doboz belül nedves volt, bár a doboz teljesen sértetlen és a ládanapló is száraz volt. Tehát csak egy hibás doboz lezárás, esetleg téli megtaláláskor bekerült hó okozhatta a nedvességet a dobozban.
Egy fél pzs elég volt, hogy a doboz teljesen szárazzá váljon... Bár szívesen jövök vissza erre a helyre mindig, de azért jó lenne, ha ilyenkor a megtaláló ennyit megtenne a karbantartást igényel jelzés helyett.
Ettől függetlenül kapott egy új dobozkát és 1-2 friss apró ajándékot, új ládanaplót.
Geoládás bolyongás a Vértesben Szabinával. Mily csodás panoráma nyílik minden állomásról! Igazán szemet gyönyörködtető multi! Kösszi a rejtést. A logbook viszonylag száraz volt, de a doboz vízes volt.
Szuperek ezek az elhagyott, füves, sziklás gerincek. Sok muflont láttunk, legtöbbször nőstényt a kicsinyével. Rengeteg a virág, néhol kakukkfű illata érződik. Köszönjük!
A GeoVándor Túrasorozat negyedik túráján a Vértesben ez volt az első találat. Épp elkezdett esni az eső, amikor elindultunk Csákberényből és épp elállt, amikor két óra múlva megérkeztünk a multi végpontjához. Az út nagy részét jelzetlen utakon jártuk be, de a végén toronyiránt mentünk meredeken le, majd fel. Egyedi hangulata van ezeknek a sziklás, dolomitgyepes, szép kilátást nyújtó gerinceknek. Óriási élmény volt az utunkat keresztező kb. 25-30 őz, csak jöttek és jöttek, mi meg csak ámultunk és bámultunk.
Bivakolni is ideális hely, ezért letelepedtünk és itt töltöttük az éjszakát :)
Igaz, telehold és holdfogyatkozás helyett vihar és lapulás a ponyva alatt és reggel is zuhéban sétáltunk végig a Kőkapu-völgyön a Vértesi Panoráma pontig. Sejtelmes-ködös-esős időben is varázslatos a Vértes!
Friss hóban a vértesi gerinceken. Most a borongós-felhős időben a panorámából nem sokat lehetett látni de sok versenyen jártam már erre, tudom milyen napsütésben.
A palackokat könnyen megtaláltam. Egy hosszú túranap utolsó célpontja volt, a végén már sötétben,fejlámpával.
Kislányommal gondoltunk egyet, és kiautóztunk Csákberénybe. A helyszín eddig ismeretlen volt számomra, de hasonlít a Gánt melletti multihoz. Útközben gyűjtöttünk szelídgesztenyét és makkot. A végládához toronyiránt mentünk, ezért rendesen elfáradtunk.
Mórról jöttünk becserkészni ezt a ládát. Nem csak a gerinc, de a Kőkapu is nagyon tetszett nekünk. A vértesi gerincek egyszerűen megunhatatlanok. Köszönjük a rejtést.
Gyalogtúra Csákberényből a temetőn át a Vértes kopár, változatos gerinceihez. Az első pont a jól azonosítható ösvényen pikk-pakk elérhető, közben már le is győztünk jelentős szintkülönbséget, szinte észrevétlenül. Csodás kilátás ÉK felé, majd konstatálása annak, hogy a 2. pont némi kerülővel, de minimális szinttel elérhető. Itt újabb varázslatos látvány, majd a kerülő helyett a nyílirányt választottam, ereszkedtem a völgybe. Egy teljesen új látványvilág a "sötét mélységben". Végül veszélyes kaptatón újra magasba a ládához, ez az ösvény szinte csak virtuálisan létezik. Nem is volt kedvem itt visszajönni, inkább kerültem a "tiszteletbeli 4. pont" felé, a GCVPAN megszerzéséhez. Csodás túra, éppen a kellő bizonytalansággal az útvonalat illetően. A ládát sajnos nem zárták rendesen, de volt időm szárítgatni a tartalmat a késő őszi napsütésben.
A ládát Janó-tól adoptáltuk. Nagyon köszönjük!
Igyekszünk jó gazdája lenni a továbbiakban.
A mai napon bejártuk a multit. Mindent rendben találtunk. A doboz egy picit be volt ázva, de sértetlen csak nem jól volt visszazárva, így megszárogattuk és hagytuk eredetiben ezt is. Pár friss lombfakadás utáni fotót feltöltünk.
Álljon itt az eredeti ládaleírás és az eredeti fotók. Csak minimális változtatásokat fogunk végrehajtani a ládaleíráson, hiszen ma is aktuális.
Kérlek, ne tedd fel a ládát a .com-ra !!
(a weblap hibás működése miatt ezt csak így tudom kérni)
A ládát az elszántabb és a találékonyabb erdőjáróknak ajánljuk, akik a nem mindennapi környezetért nem riadnak vissza egy kis nehézségtől sem (csak az első palackig van út, utána meg érdemes meggondolni az útvonalválasztást- nem toronyiránt a legcélszerűbb....)
A multiládával a Csákberény melletti csodálatos, sziklás, dolomitgyepes, kevéssé ismert erdőkbe csábítjuk az erdei barangolások kedvelőit.
Ha a térképre nézünk, látjuk, hogy a falutól É-ra izgalmas a terep, és ha kimegyünk oda, nem is csalódhatunk. Kanyargó mély völgyek szabdalta sziklás, gyepes, kopár, páratlan kilátást nyújtó gerincek sokasága teszi ezt a területet vonzóvá. A mély völgyekben a holdak "eltűnnek", de ez nem veheti el a kedvünket. A jelszóig két palack és a láda megkeresése juttat el, ami kb. 7km-es körtúra-kényelmes sétatempóban kb.3 óra.
Ajánlott parkoló: innen a kapun át a temető másik oldalára, ahonnan jelzetlen út vezet az 1.palack közelébe, a következő pont koordinátáit egy elrejtett 0.5l-es üdítős palackban találod.
Innen már egy kicsit "változatosabban" juthatunk el a koordináták ismeretében a következő pontig, (kb. 560m légvonalban) ahol a palackot (a láda koordinátáival) egy kidőlt fatörzsbe rejtettem.
Innen már látható a névadó gerinc, ahol a láda van. Érdemes is megjegyezni, hogy hová megyünk, mert a völgyekben a holdak vétele bizonytalan. Ettől azonban nem veszíthetjük el kedvünket és vágjunk csak neki bátran a völgynek, hegynek (használhatjuk a vadösvényeket is.)
Meggondolásra ajánlom, hogy nem biztos, hogy csak légvonalban érdemes a ládát elérni.....
A láda a Kőkapu völgy (csodás sziklák és hasadékok) melletti gerinc csúcsán lévő kilenc ágú fa tövében várja a megtalálókat.
(Ajánlatos az erdőben óvatosan és csendben menni, ---> a láda rejtésekor és az ellenőrző családi keresés kapcsán is volt szerencsénk egy-egy szarvascsapathoz a láda közelében.)
Jó időt és kirándulást kívánnak a rejtők: Brigi, Évi és Janó
Köszönöm a rejtést! [g:hu 1.5.2p] [wapon beküldött szöveg]
Szép és könnyen meglözelíthető helyekre csalogató rerjtések, szép időben , jó társasággal kerestük meg a pontokat.
Köszönjük.
Egy hét köd után végre sütött a nap. Igazán szép helyekre csalogattak a pontok. A rejtő biztosan jól ismeri a környéket, csodaszép kilátóhelyeket választott. Megszínesítette az amúgy is gyönyörű napunkat. Köszönet érte.
Nagyon szép helyeken jártunk, rejtések is jók, köszönet érte.
Mindegyik pontot földúton és/vagy ösvényen közelítettünk, így a GCVPAN ládával együtt 12,5 km lett.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést :)
Nagyon szép, napos időben vágtam neki a multinak. Csodás volt a táj, gyönyörű őszi színekben pompázott az erdő, rengeteg jó fényképet tudtam készíteni. A 2. ponton volt egy kis kavarodás - sehol sem találtam a palackot, ezért segítséget kértem a Rejtőtől (köszönöm ezúton is), már pótoltam is egy mikróval, de azután - mikor már továbbindultam - a domb után a fasorban megtaláltam a palackot, úgyhogy vissza tudtam tenni.
32km-es húsvéti túra 8 találattal a madárdalos-virágos Vértesben. Sorra váltották egymást a tavaszi hérics, ibolya, keltike, és gyöngyvirág mezők.
Tökön-paszulyon át megközelítve igazi extrém kess volt, köszönöm!
Néhol fél méternél is vastagabban összehordta a szél a havat (főleg a gerincen végigfutó úton), szóval nem volt könnyű séta a levadászása, de azért meglett. :)
Sajnos a családból csak a kutya és én csináltuk végig, a többiek visszafordultak.
Nagyon hangulatos volt a hely egyébként. Nem okozott csalódást Janó ismét. Köszi szépen!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Öröm a köbön! :-) [g:hu 1.5.0t] [wapon beküldött szöveg]
A mai nap erre a ládára lett kihegyezve. Kicsit későn vágtunk neki, de annál nagyobb lelkesedéssel. A pontos leírásnak hittünk, és most nem próbálkoztunk légvonalban menni. :-) Csodás helyeken jártunk, rajtunk kívül szerencsére senki nem volt a környéken, csak néhány lábnyom mutatta hogy járnak erre mások is. A láda nagyon szuper helyen van, magamtól oda biztos nem mentem volna. Visszafelé a Kő-völgy felé jöttünk, néhány letört faág színesítette utunkat. De mi nem hagytuk magunkat. :-)
Köszönöm a remek élményt! :-)
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
Bigmick, Iza [g:hu 1.5.0v] [wapon beküldött szöveg]
Hidegben, enyhe hóesésben jártuk végig a multi pontjait. Janó megint a Vértes csodaszép helyeire vezetett el bennünket.
A rejtések egyértelműek, könnyen meglelhetők.
Nagyon rég kiszemelt láda, és érdemes volt várni rá!
Gyönyörű helyeken, jó, de egyértelmű rejtések.
Megadott parkolóból indultunk, és oda is érkeztünk, sok szinttel, és nagyon szép helyekkel!
Nagyon rég kiszemelt láda, és érdemes volt várni rá!
Gyönyörű helyeken, jó, de egyértelmű rejtések.
Megadott parkolóból indultunk, és oda is érkeztünk, sok szinttel, és nagyon szép helyekkel!
Igaz élménytúra volt, még ha néhány kaptatónál morogtam is:)!
Végre egy olyan multi, ahol a rejtő nem "kéznél fogva" vezet körbe, és nem jelzett utakon halad a túra.
Szokás szerint kedvenc kessertársam állította össze a mai ládahabzsolás programját, én meg mint a jógyerek, csak követtem. Ládaoldalt nem olvastam előtte, így meglepetésként ért a hegyen-völgyön át útvonal, a küzdelmesebb szakaszok és a csodaszép panoráma, a helyek békéje is. A visszaúton meglepett, hogy mennyire nem folyik itt erdőgazdálkodás, telis-tele kidőlt fákkal az ösvénynek eufemizált vízmosás és az egész erdőrész.
A táv hossza, a szintek, az úttalanság, a sok kidőlt fán való átkerés szerintem 3-as vagy 3,5-ös terepbesorolást érdemel! Jó lenne ezt módodsítani.
A láda karbantartást ki tudja, mikor látott. Tettem a betelt logbook helyére újat (a régit szívesen elküldöm a rejtőnek ha kéri), a két rossz toll helyére egy jót, laminált info papírt, ajándéknak szilikon geocacher karkötőt és egy pathtaget. Szemetet is kiszedtem, persze.
A pathtag olyan mint egy kis geoérme, de ha tetszik, megtarthatod. Csak logold, kérlek, a pathtags.com oldalon, hogy lássam, hova került! Ha nem vállalod az ezzel járó adminisztrációt, kérlek, ne vidd el!
Ez betyáros volt! Teljesen elvesztettem a tájékozódó képességemet, nem gondoltam, hogy tényleg egy körtúra lesz belőle. Gratulálok a "szerzőnek", izgalmas multit állított össze!
Családlátogatás előtt egy kis vértesi kirándulás. Későn indultunk, de még épp a zivatar érkezése előtt sikerült visszaérnünk Csákberénybe, bár az utolsó 2.5 km-t a Meszes-völgyben már futva tettük meg. :) Tökéletes pontok, megkapó mindenhol a nyugalom, a kilátás pedig a füves placcokról pazar. Egy-két útba eső tisztáson el is időztünk...inspiráló volt a környék. ;)
Jubileumi túra Molka 1000. ládájához! A rejtés csodaszép helyekre vitt el minket! Volt minden perzselő napsütés, záporeső, pazar kilátás! Vadakkal nem, de egy kullanccsal találkoztunk! Molka, gratulálok az 1000-hez! :) Köszönet a rejtésért!
1000.ládám!!!!!
Nem véletlenül választottuk ezt a ládát jubileumi találatnak. Ebben a ládasorban megvan minden, amit a geocachingben szeretek. Lélegzetelállító helyek, okos rejtés, természet pure. A mai nap is volt "minden". Kerítésmászás, sziklamászás, zivatar, szikrázó napsütés, útkeresés és "elbotorkált" láda. Szóval csúcs volt! Köszönöm Petinek, hogy velem volt, még sok túrát kívánok magunknak együtt! Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk!
Nagyon szép környezet, a rejtések a csúcsokon szuper kilátással.
A csúcsokra feljutás szó szerint elég meredek volt, 7 éves kisfiam a ládánál már majdnem feladta, de aztán valahogy felhúztam az utolsó hegytetőre.
Nagyon jó, ötletes rejtés. Köszönjük szépen!
Péter, Bálint
Remek kis multi.:-) 11 hó 11.-én kinéztem egy túrát ami nagyjából arra ment, és mivel jól ismertem a helyet, így tudtam, hogy melyik gerincen lesz a 2.-es pont, a 3-as pont gerincét is ismertem, így gondoltam a túrán lecsatlakozok és keresztbe átrohanom az 5-6 gerincet, legalább igazi túlélő túra lesz nekem, majd visszacsatlakozok a többiekhez akik úgy is lassan haladnak. A terv már induláskor meghiúsult, mert át kellett vennem a túra vezetését. Így nem is tudtam a temetőtől indulni, hanem lent kellett vinnem a túrát a Z+-en. Gondoltam az első pontot akkor is begyűjtöm, így kis pihenőt tartva én felszaladtam az úttól kb 60-80 méterre lévő első ponthoz. majd vissza és vezettem tovább a túrát, így a másik két pontot nem tudtam begyűjteni.:-( Most szerveztem rá egy másik túrát, így legalább Géza pihenő felé tudtunk menni, majd azon a gerincen amelyiken gyanítottam megleltem a második pontot, és aztán a ládát is. Ez a csapat elég erős volt, így sok toronyiránti gerincmászásba is benne volt, így a végén még Kőkapu másik oldalán a gerincre is átmásztunk egy kis panorámáért. Jó kis móka volt mindkét alkalom, és mindkettőn remek idő volt, így a panorámába is sok helyen lehetett gyönyörködni.
2 részletben megtalálva!
1. túra: 2013. januárjában a GCTrek ládát kutatva megkezdtük a multi pontjainak megkeresését. A temetőnél parkoltunk, majd az első pont után elsétáltunk a mozgóládáért és visszafelé begyűjtöttük a 2. palackot is. A ládát egy másik időpontra hagytuk. Fantasztikus téli időben, hóesésében kereshettük fel a pontokat. A végén nagyon jó érzés volt beülni a szélvédett és gyorsan melegedő autóba.:)
2. túra: 2013. szeptemberben a csákvári 10 TT közben találtam meg. A túra nyomvonala nem pontosan a láda felé vitt, de nem volt szintidő, így szabadon túrázhattam a környéken. Ismét a temetőnél mentem fel a Meszes-völgyön keresztül. Itt fantasztikus hely a Kőkapu és környéke, amely akár külön ládát is megérdemelne. Gyönyörű sétát tettem vissza a zöld és kék jelzés találkozásáig, miközben a ládát is megtaláltam. A ládától is hihetetlen szép kilátás tárul az ember szeme elé.
A ládában a logbook pár bejegyzés múlva betelik. Egy "mentő" logbook-ot hagytam a ládában, ami még 10-20 találatig elég lesz. Ha valakinek van lehetősége, kérem cserélje.
Köszönöm a lehetőséget! Nagyon tetszett!
Megvan, köszi! Nagyon gyönyörű utakon mentünk, élmény volt a vidéket felfedezni. És az állatvilág is nagyon változatos volt: 1 db szarvasbogár, 1 db őz, 1 db gyík, jópár lepke, és 28 db KULLANCS!!!!!!!!!!!!! Jááááj!
Áprilisban még havasak voltak a turistautak amikor elkezdtem keresni ezt a ládát. Most mikor megtaláltam, virágzik az árvalányhaj. Az első pont simán ment, de rögtön lemerült a GPS. Egy hónap múlva a második ponthoz későn értem és kezdett rám sötétedni. Másnap eltájoltam magam és a völgy túloldali szikláin kezdtem keresgélni, de ismét lemerültem. A mai megtalálás sem volt probléma mentes, de sikerült! Igaz egy egyszerű autós GPS-szel kutattam fel a pontokat, de megérte a fáradozást. Útközben kétszer is láttam rókát és muflont. Egy őzike pedig kb. 5 méterre megközelített mire észrevett és elfutott. Az elénk táruló kilátás pedig csodálatos.
Éreztem, tudtam, hogy egy Janó-ládát kell választanom, ha igazán emlékezetessé szeretném tenni a jubileumi megtalálásomat (.com-mal együtt ez lett az 500-adik találatom). És nem csalódtam!
Annak ellenére, hogy a kilátásból a köd miatt nem sokat láttunk, mégis egy nagyon jót kirándultunk apuval. A Vértes ősszel is csodálatos!
A rejtés - szokás szerint - nagyon jó, végigvezet a legszebb részeken.
A parkolóhoz visszafelé az izgalmakat fokozta, hogy ránk is sötétedett, hasznát vettük a zseblámpának. :)
Próbáltunk a gerincen végigmenni,de kétszer is hegyet kellett mászni.Így sem lett több 7 kilométernél,csak edződtünk kicsit.Kedves Janó, köszönjük ezt a rejtést,kipróbálhattuk milyen turista jelzések nélkül tájékozódni.
Jó kis túra volt, az utolsó pontnál kicsit el is üldögéltünk. A távolban láttunk őzikét, nem messze meg talán zergék csörtettek. Utána a Csákberényi bornapokon múlattuk az időt. A javasolt parkolónál a temető kapujára függesztett cédula szerint ne hagyjunk értéket a kocsiban, feltörések miatt.
Na ez multi a javából. Már vágytunk egy ilyenre. Mi olyan 4 óra alatt teljesítettük a pihenőkkel együtt. Az előző esti nagy zuhi után félő volt, hogy nem járható a terep, de semmi gond nem volt. Nagyon jó ahogy változatos terepen visz végig a rejtő és bizony, a "semmi közepén" az adrenalin is dolgozott, mi jön velünk szembe. A kilátás szép minden pontnál, de legjobban a 2. környéke tetszett. Messzebbről nem tudtuk kivenni milyen ember alkotta dolog vár ott ránk a közeli gerincről, de átérve már láttuk, hogy a vihar borogatott. Leereszkedtünk a Kőkapuhoz a gerincek között, ahol rengeteg kidőlt fa alkotott akadálypályát. Mi ott számítottunk leginkább vadra, de nem jöttek. A ládához merőlegesen közelítettünk az útról, na ott láttunk őzikét. És még valami feltűnt, amitől a párommal való több órás magányban elszoktunk. Egy srác tűnt fel, de aztán tova ment. Szóval a végére már nem annyira esett jól a hegymenet, de mi így közelítettünk. Fent nagy pihi és vissza az autóhoz, Berényre.
Köszönjük!
Már csak egy-egy elmaradt doboz van itt a Vértesben, nagy bánatomra, mert nálam ez viszi a pálmát.. csodálatos hely, ezek a gerincek, meg minden.. és ez a multi is nagyon tetszett, remek kirándulás volt, szép időben BlackDeer-ékkel.
Köszönjük!!
Hegyen,völgyön keresztül...szinte mindig toronyirányt,nagyon izgalmas volt :-) a 2. pontnál elkezdett esni az eső,de mire a ládát megtaláltuk már sütött a nap :-) Köszönjük Janó ezt a remek napot :-)
Hát igen, nem véletlenül nagy kedvencem a Közép- és a Dél-Vértes. Úttalan utakon, festői völgyeken és körpanorámás gerinceken vezetett végig az út. Janó ládáiban nem lehet csalódni, köszönjük! Az időjósok ismét felsültek - szerencsénkre.
Egy kellemes vasárnapi kirándulást köszönhetünk Janónak.
A hosszabb, de kevésbé mászós körtúrát választottuk. Szép őszi napsütésben fantasztikus helyeken sétáltunk. Gyönyörű látványt nyújt a téli álmára készülő Vértes.
Köszönjük a rejtést!
A Vértes utolsó még meg nem talált ládája. Parkolás a békés Csákberényi temetőnél. Kellemesen emelkedő földúton az első pontig, majd innen számtalan hegy-völgy, erdő, szikla. A második palacknál a képen látható kidőlt fa már az enyészeté, a rejtek egy kis csonkban van. A láda feletti részről szép a kilátás, a leereszkedés nem volt egyszerű. Egy földútra kiérve szerencsére a GPS által mutatott iránnyal ellenkezőleg indultam neki, így a sziklás bércet megkerülve elértem a parkolóhoz visszatérő földutat.
Lenyűgöző tájra vezet ez a multi [is, a többi Janó-ládához hasonlóan! :-)]. Nem az ajánlott parkoló felől közelítettük meg az első ládát, hanem Csókakó felől a hegyen át érkeztünk. Ennek és egy kis találékonyságnak köszönhetően csaknem végig szintben közelítettük meg a pontokat, nem ereszkedtünk le a völgyekbe, inkább körbe mentünk. A ládánál szarvasokat hallottunk, sajnos látni nem láttuk őket. Ez is egy nagyon jól átgondolt multi, gyönyörű tájékon, hálás köszönet érte a rejtőnek! -hygee & Miki
Jót barangoltunk ma. Útközben láttunk 10 szarvast. A kilátás mindenhonnan nagyon szép volt. Az utolsó ponttól elég meredek helyen közelítettük meg a lenti utat. Köszönjük!
Megtaláltuk!
A kocsit nem az ajánlott parkolóban tettük le, hanem inkább a Bajcsy-Zsilinszky utca végén parkoltuk le, onnan a földúton másztunk fel a gerincre és azon haladtunk egészen a ládáig. Gyönyörű panoráma fogadott minket, jó ideig gyönyörködtünk. A szemben lévő magaslaton két muflon sétálgatott, nem vettek észre minket.
A földúton, majd később vadcsapásokon haladtunk a következő pontig ami megint csak nagyszerű volt, itt nem sokat időztünk, mert nagyon erős szél volt, és hamar tovább zavart minket. A dombról ügyesen leereszkedtünk a Meszes-völgybe, ahol egy földúton bandukoltunk tovább a harmadik pont felé. Csodálatos sziklaalakzatok szegélyezték az utunkat.
A ládához sikerült a legmeredekebb részt kiválasztanunk, borzasztóan elfáradtunk, mire felkapaszkodtunk. Logolás után leereszkedtünk, majd a földúton visszasétáltunk Csákberénybe.
Gyönyörű helyeket ismerhettünk meg újra a Vértesben, tökéletes multi volt! Nekünk a teljes út 7030 méter lett.
Köszönjük a rejtést!
Szilvi+János
Megtaláltam! Szerintem "csúcs" ez a rejtés!
Az első ponton kissé megtréfáltak a műhódok, így mint egy zerge ugrándoztam a 45 fokos lejtőn a 15 kg-os hátizsákommal. Ezek után már csak abban reménykedtem, hogy a címben szereplő szám nem a megkeresendő pontok számára utal. :-)
A második pont sima ügy volt, a hangulat fantasztikus. Csak a szél fújt el majdnem.
A láda felé már minden mást kívánt a két nap alatt 40 km-t sétált lábam csak erőltetett hegymenetet nem, de azért felvitt a célhoz.
Fogtam!
Másfél óra alatt többnyire inkább körbemenve jártam be ezt a vadregényes helyet. Tehát a környezet, a rejtés és a webes leírás is dicsérni való!
Egyszerűen nagyszerű, köszönöm!
Gántról futva térkép nélkül, érzésre, vagyis inkább toronyiránt estünk neki a forerunner imbolygó pici nyilát követve. Ez most a szokottnál kicsit több nehezítést jelentett. De talán így volt jó.
A multi nagyon tetszett, és még tájfutóként százszor bejárva a Vértest is jól meg tudott lepni a kilátás a ládától.
Ide megéri eljönni. Messzebbről nem is látszik, hogy mennyire szabdalt a felszín, s hogy mekkora meredélyek és lejtők vannak errefelé. Főleg a 2. pont és a láda között ...
3-an kerestük fel a ládát, egy szép őszi napon. Mintha nem is november közepe lett volna, olyan jó volt az idő. Nem teljesen toronyiránt mentünk, és jó is volt így. Nagyon tetszett a túra, mert Gántiak lévén bár a Vértest sokszor bejártuk már, de ez a része ismeretlen volt számunkra. Erre ritkábban járunk, így Janó multija tudott újat mutatni. Ez a rejtése sem okozott csalódást, úgy ahogy még eddig egy sem. Tökéletes rejtés, szép helyeken. Köszönjük a rejtést!
Csákberény szélén, a megadott parkolóban álltunk le és az elhagyott temetőtől napsütésben indultunk neki a multinak. Nem sokkal előttünk egy másik autó is leparkolt ide, melyből hárman szálltak ki. Nagy valószínűséggel ők logolhattak utánunk. Hamarosan - egy elágazásban - láthattunk egy öreg tölgy hagyásfát, amin simán el tudtam volna képzelni egy Mária-képet, vagy egy feszületet. A kék ég és a napsütés nagyon jó hangulatot teremtett a szép késő őszi Vértesbe. A lombozat hiánya miatt a gerincek szépen kirajzolódtak és jól láthatóvá vált a tagolt domborzat. Az első palackot könnyedén megleltük egy oldalt lefutó sziklapárkányon. Talán csak tavasszal lehet szebb az erdő, amikor számtalan virág színesíti a fák alját. Az eleinte meredeken emelkedő út itt szintbe váltott. A második palackhoz kissé elnéztük az utat, így előbb leereszkedtünk egy völgyben, majd onnan vissza kellett kapaszkodnunk ismét a gerincre. Itt megnéztük, hogy nagyjából hová kell mennünk a ládáért és megállapítottuk, hogy inkább kerülünk. Menet közben volt időnk elbeszélgetni a világ sok dolgáról. Egy kicsit sűrűbb része jött az erdőnek, de ez rövid szakasz volt. Innen megint ereszkedtünk egy gerincen, míg el nem értük a Kilenc nővért. Itt tudatosult bennem, hogy egy kilenc ágú hársfáról van szó. Itt kicsit megpihentünk és ebédeltünk is (valószínűleg az utánunk jövőket is láttuk a második palacknál), majd a meredeket választva lementünk a völgybe és a Kőkapu barlangokkal lyuggatott mészkőszikláinak érintésével jutottunk vissza a kocsihoz. Bibis mackóm volt velem ennél a remek Janó-ládánál.
Jó időt és kirándulást kaptunk, úgy ahogy a rejtők kívánták. Köszönjük, ez tényleg egy szuper láda. A 9 km-es túránk során háromszor kellett a 310 m-es árnyékos mélységből a 380 m-es napsütötte magasságokba eljutnunk. A gerincen mászkálás nagyon jó volt, miközben találkoztunk egy muflon csapattal is. Alinának ez volt az első ládája, nagyon izgatottan és ügyesen kereste meg a pontokat. A ládában is jó ajándékokra leltek (ez ritka) a cserebere jegyében. Hazafele a móri Hétkúti lovas étteremben jó sváb ételeket ettünk.
u.i.: A leírásban megadott parkolóban (a temető mellett) rendőrségi felhívás található a kerítésen, amelyben értesítik a lakosságot (így a játékosainkat is), hogy az autó feltörések elszaporodtak. Vigyázzatok!
Jellegzetes Janó féle tájfutos láda.
Elég régóta halogattam már ezt a ládát pedig számtalanszor kerékpároztam illetve futottam már el a láda pontjai mellett.De most itt rendeztük az Őszi Spartacus kupa tájfutó versenyt és mig a verseny zajlott nekem volt két szabad órám.Az elsö pont kicsit mászosra sikerült mert a Kőujj felöl jöttem...
Csodálatos volt ebben a novemberi nyárban végig sétálni a gerinceken.
Köszönöm a rejtést.
Ui:szerintem még lehetne pár pontot beilleszteni a multiba,érdemes.
Köszönjük a rejtést, nagyon szép helyekre vittek el minket a koordináták és a láda. Továbbra is az ilyen tipusú multiládák a kedvenceink. Még! Láttam egy vaddisznócsoportot is a közeli gerincen. Olyan hangosan csörtettek az avarban, hogy inkább kirándulókat vártam kibukkanni a tisztásra. Annyira meglepődtem ahogy libasorban átfutottak, hogy fényképezni is elfelejtettem. A logolás után folytattuk az utat a Rédl emlékműhöz. Köszönöm az élményt!
A palackok és a láda rendben volt.
A láda keresést sikeresen abszolváltuk, a végét már tök sötétben. Ráadásul majdnem duplán, mert a második pont mellett mentünk fel az elsőhöz, aztán megint vissza a kiindulási ponthoz... vicces volt. A leírást nem olvastam el előre, így izgalmasabb volt. Toronyiránt haladtunk a dombokra fel-le, a gerinceken az erdei utakon közlekedtünk.
A környezet, ezek a gerincek fantasztikusak!
Nagyon tetszenek az ilyen ládák. Ez is bejött!
Legjobban az első pont tetszett, igaz kicsit szuszogtunk felfele.
Sajnos itt le is merült a kütyüben az akksi. A tartalék akksi se bírta sokáig. Így gyorsan megnéztem a térképen merre kell menni és kikapcsoltam. Csak a második pont közelében kapcsoltam be. Végig utakon mentünk, nem nagyon lehetett eltéveszteni. Gyorsan meglett a végpont. Itt előkerült a jó öreg PDA, pedig reggel még tanakodtunk, hogy vigyük-e egyáltalán.
A táblánál picit pihentünk, megnéztük, hogy merre menjünk. A légvonal tűnt jobbnak. Élveztük, lefele jobban mint felfele. Útközben megnéztük a Vaskapu-t is.
A Bajcsy-Zsilinszky utca végén induló szekér út felvitt az első pontig. Sok szépet láttunk közben, így nem volt rossz választás. Nem is mentünk toronyiránt, inkább az ősz szépségeit csodálva, közel 9 km-es úton jártuk be ennek a multinak a pontjait. A láda megtalálása után, a Meszes-völgyben jöttünk vissza a faluba. Nagy élmény volt. Köszönjük.
Ezért osztogatom ritkán az ötöst, mert akkor erre mit adnék? :) A rengeteg kullancslégy sem tudta elrontani az élményt. Janó, ezután célba veszem a ládáidat. :)
Hétvégi ládázás 4. ládája. Ez az egyik legszebb táj, ahova láda vitt el.
Csodaszépek voltak a gerincekről a völgyek. Megérte a sok kapaszkodón való lihegés.
Megpróbáltuk a könnyebb körsétát......, ám benéztünk egy gerincet, így kicsit "mászósabb" lett, de megérte...
(Tudom, senki sem tehet róla, de elképesztően sok a kullancs.....)
Vértes Minitúra 9/8.
Tavalyi Vértes Kesingtúránk után visszajöttünk egy hosszú hétvégére - KáVé-nak is meg akartam mutatni ezt a sok szépséget. A ládákat - kettő kivételével - most nem kerestük, csak a tájat csodáltuk.
Ezúttal nem a temetőnél, hanem még a faluban, a takarékszövetkezet mellett hagytuk az autót. Az a plusz 300m gyaloglás megéri a nyugalmat...
Az első pont megközelítésén is változtattunk a tavalyi tudásunk birtokában: a Petőfi Sándor utcáról a Jókai közön átvágtunk a Bajcsy-Zsilinszky utcára, majd az annak végén induló szekérúton egyenesen felsétáltunk az első pont közvetlen közelébe. Így sokkal egyszerűbb volt, mint áttörni a dzsindzsán! A kilátás most is pazar, mint volt tavaly is. Az ember szívesen elidőzik itt, nehezen szánja rá magát a továbbindulásra...
A tavalyi track-en folytattuk utunkat a második pont felé, érintve a magaslest is. Csodálatos árvalányhaj-mezőkön haladtunk át, kaszálni lehetett volna a rengeteg "hajat"! A Pakodi-pihenőnél megpihentünk, majd visszaindultunk. A harmadik pontot most nem kerestük fel, annak elérése indokolatlanul sok energiát igényelt volna. Visszafelé a Köves-völgy szurdokában ereszkedtünk, ami pont a temető kapujához vitt vissza. A kis házikó mellett két pad van, pont úgy, mint a buszon. Itt fogyasztottuk el szendvicseinket, majd felszedelőzködve vettük észre, hogy tekintélyes mennyiségű kullancsot cipelünk! Nagyrészüktől megszabadultunk, de még fürdés után is került elő egy. Aki ezen a vidéken jár, védekezzen alaposan!
Csodaszép ez a multi is, ismét csak köszönjük, Janó!
Utunkat Bodajkon, a Vaskeresztnél (GCBAVA) folytattuk.
NZs & KáVé
A Vértes egyik legszebb területe.
Igyekeztünk nem toronyiránt közlekedni, de azért így is leadtunk jó néhány kalóriát. Visszafelé az Ugró-völgy feletti gerincen mentünk le Csákberény felé, majd levezetésként az Üzenő domb (GCchat) következett.
Nekünk 5,7 km volt összesen. A régi temetőnél parkoltunk, és a Köves-völgyben mendegéltünk egy alkalmas helyig, ahol felkapaszkodhattunk az első palackig. A többit is a lehető legrövidebb úton értük el, nem azért, mert sietünk, hanem mert Anti mindig tud egy rövidebb utat.....
Köszönjük, szuper volt!
Nagon szép kis túra vplt, köszönöm! A ládát végül légvonalban közelítettük meg 6 éves fiammal a 2. palacktól. Nem volt semmi! Ő lefelé leginkább fenéken, felfelé pedig hason közlekedett...
Az özcsapat az első palacknál hihetetlen élmény volt. Voltak vagy ötvenen.
Remek túra a nap végén. A völgyben hóvirágok a meredeken "zergenyomok". Abszolút megérte... TFTH.
Eredeti 2003-ban megkezdett logbook, wow...
A láda kicsit kilátszott a rejtés alól, tettem rá több álcát, de a szeles idő megint felfedheti.
5. születésnap!
Pont itt, ennél a ládánál, pont 5 éve írtuk be első logunkat.
Persze régebb óta keresgéltünk, de ez volt az a láda, amit szinte minden tuhu, gps és egyéb ismeret nélkül, csak kizárólag iránytű, turistatérkép és kitartással, többszöri nekifutással megleltünk, és a kidolgozása, a környezete annyira tetszett, hogy belogoltunk.
Hát azóta sok víz és láda lefolyt a Dunán, de ez még mindig a kedvencünk. Jó volt ide visszajönni. (Igaz pont a ládáig időhiány miatt nem mentünk, de az alacsonylesben ülve szinte újra a kezünkben éreztük)
Hazajőve láttuk, hogy Mackkáékkal épp elkerültük egymást, mikor logoltak, mi akkor érkeztünk a kistemetőhöz. A nyomaikat több helyen felfedeztük. Kár, hogy nem találkoztunk.
Útközben megnéztüknk egy barlangot. Elhoztam magammal a legújabb Petzl lámpámat, amit az egyik kedves kollégám passzolt el visszautasíthatatlan áron. Múlt csütörtökön a Matyiban, szombaton pedig a földalatti múzeumban már bizonyított...
Kerestem infót a vadászati helyek/időpontokra (nem találtam), de sajnos elmulasztottam a barlangra vonatkozóakat megkeresni. Így esett, hogy jól pofára estünk, amikor megláttuk a rém egyszerű, de igen elmés csőszerű bejárati tárót, ami jól távoltartja az olyan "alkalmi" barlangászokat, mint mi vagyunk. Utólag kiderítettem, hogy a pont neve Média barlang.
Találkoztunk viszont hamisítatlan fatolvajokkal, ráadásul két független brigáddal. Levegőnek néztek minket, ezért mi is hasonlóképp cselekedtünk. Jó lenne ha lenne a CITO mintájára valami CISO (Cacher In Suspect Out). Pl egy telefonszám, vagy email cím, ahová lehetne koordinátát/rendszámról MMS-t küldeni prompt tettenérés céljából... "Tökéletes multi, gyönyörű helyeken, meseszép panorámával"
Mi mást is mondhatnánk, tényleg az. Nekem a második pont környéke tetszett a legjobban, azoknak a csajoknak van a legszexibb gerince ;)
Visszafelé Csókakő felé mentünk, csak hogy gyűljön a kilométer meg a pont!
Talán egy kicsit rendhagyó módját találtuk a keresésnek, mivel Mórról jöttünk át a Vértesen gyalog. Nem, nem vagyok olyan hibbant, hogy ne olvastam volna hogy van ajánlott parkoló a ládához, de annyira viszont vagyok (vagyunk) hibbantak, hogy az általunk kevéssé ismert Vértest picit másképp jártuk be, mint mások. (24.2km 9óra 3km/h) Hosszú volt? Igen! Fárasztó volt? Igen! Megérte? Igen!
Köszönöm Csillának és Ferinek, hogy végigsétálták velem a napot!
Volt már itt csapatunk fiatalabb szakasza, s oly szépnek találták a helyet, és jól kivitelezettnek a rejtők által megálmodott utat, hogy vasárnap az egyesített családdal is visszajöttünk ide. Újra élményt adott mindannyiunknak. Köszönet!
Egy 9 km-es túra során kerestük fel a 3 pontot. Mindenhol a lehető legmeredekebb helyen támadtunk. Most láttunk ezen a télen először hószállingózást a +1-3 fokos időben. A pontokról gyönyörű kilátás nyílt.
Köszönjük a rejtést.
Tökéletes multi, gyönyörű helyeken, meseszép panorámával, és a koordináták is nagyon pontosak. Gratulálok a rejtőnek. :)
Én kényelmesen kb 2 óra alatt, és 5 km után tudtam le :) csak sajnos a nap végére hagytam, így elég keményen küzdöttem az emelkedőkkel. Viszont a gps-em tökéletesen működött, a legrosszabb pontosság is csak 8m volt.
70. ládánk! Csókakői láda felöl közelítettünk, így az első palack csak masszív sziklamászás árán lett meg. Nagyon szép túra volt, 17 km-t gyalogoltunk és kellemesen elfáradtunk a végére. Köszi szépen!
A kápolnai gerincek után direkt indultunk a rejtő másik ládája után, és nem csalódtunk, remek láda!
Az első két pontot szinte toronyiránt, míg magát a ládát Walker kollega útbaigazítása alapján már "meggondoltabban" kerestük. Mindkét módszer kellemes kirándulást eredményezett.
Sajnos akkora köd volt, hogy az orrunkig sem láttunk, mégsem bántam meg, hogy végigmentünk. Janó másik ládájához (Kápolnai gerincek) hasonlóan nagyon jól összerakott multit találtunk.
Ismét egy hamisítatlan Janó rejtés! Véleményem szerint nem feltétlenül a megtalálások számának emelésével lehet a kezdőket színvonalas rejtésekre késztetni. Sokkal inkább az ilyen, vagy hasonlóan példaértékű ládák kötelezővé tételével. Ilyen gondolatok fogalmazódtak meg bennem, miközben a multi pontjainak felkutatásával foglalatoskodtunk.
Nagyon régi vágyam volt ide eljönni, mert a Vértesnek ezt a csücskét mindezidáig kicsit mostohagyerekként kezeltem. Valójában most sem ide készültünk, de így utólag nem bántuk meg a cserét. Kellemes kis sétával értük el a pontokat, szigorúan a jelöletlen úton. A végládához helyenként már a vadcsapásokat is igénybe vettük, és végül egy kb. 8,5 km-es túra kerekedett ki. Menet közben egy lélekkel sem találkoztunk, leszámítva néhány őzikét. Az egyes pontok megtalálása nem jelentett megoldhatatlannak tűnő feladatot, hála a frissen felújított palackoknak, a koo-k leolvasása is könnyen ment. A színpompás őszi erdő és a páratlan szépségű táj bőven kárpótolt a befektetett energiáért. A multi engem egy kicsit a közeli Kápolnai gerincekre emlékeztetett, ami szintén egy remek rejtés Janótól.
Kissé megfáradt tagjainkat végül a gánti vendéglőben nyújtóztattuk ki, ahol a szokásos finom falatokkal igyekeztünk tetézni a mai nap kellemes élményeit.
Külön köszönet Janónak, hogy elhozott ide, ma egy igazán szép emlékkel gazdagodva tértünk otthonunkba.
A 2. pontig nagyjából kitaposott ösvényen jutottunk el, inkább csak onnan kell eldönteni, hogy kerüljön-e az ember, vagy toronyiránt. Mi az utóbbi mellett maradtunk, és előbb leereszkedtünk a völgybe, aztán átsétáltunk a Kőkapun, onnan másztunk föl a gerincre. Viszonylag gyorsan ment, bár az őzek tempóját nem bírtuk... Valószínűleg gyakrabban csinálják, mint mi. Nagyon jó az ötlet, hogy olyan helyekre visz, ahova nem vezet út, ráadásként csodás a panoráma mindenhol.
Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz: remek, ötletes rejtés. Szép környékre kalauzolt a rejtő, közben muflonok, sikló és egyéb természeti szépségek.
Karbantartási infó: a palackokon a felirat már igen halvány, egy frissítés jót tenne nekik, mert előbb utóbb valalki már nem fogja tudni megfejteni a koordinátákat. A doboz pedig sajna törött.
Az ilyen ládákért érdemes kessingelni...! :-) Köszönet érte!
Gyönyörű időben zömmel erdei utakon bő 3 órás kényelmes sétával teljesíthető, no jó a láda környékét kivéve... Szarvassal, muflonnal sajnos nem találkoztunk, viszont barátságot kötöttünk egy menyéttel (?)...
szuper volt!
Na az ilyen túrákat szeretem én. A palackba nem kell annyira belenyomni a papírt, mert igen erős ujjakkal lehet csak kiszedni. Férfiak előnyben :) Az utolsó 120m-ig nem volt veszélyes :)
Vértes kesingtúra 16/2.
Még otthon, a felkészüléskor kinyomtattam a következő logokat: padler 2008.01.26., Fonte 2007.10.14., Walker 2006.05.03., Reggel 2004.08.20., MikiCache 2004.06.23. Az ezekből összeszedett tudásnak jó hasznát vettük a terepen, így a táj szépségére és nem az útkeresésre figyelhettünk. Köszönet az értékes és használható logokat író kessertársaknak!
Az ajánlott parkolóban, a temető kapujánál hagytuk geopelt. A rendőrségi kiírás mondjuk nem tette igazán nyugodttá a túrázással töltött órákat... (ld. fotó!)
Egyenesen indultunk tovább, majd az útelágazásban (ahol nem találtunk rozsdás táblát) jobbra tértünk. Az első pontot elérve szinte tátva maradt a szánk a látványtól! A hirtelen felbukkanó gyönyörű kilátás a délutáni Nap fényében felejthetetlen! Mászkáltunk a sziklákon, közben megkerestük a palackot a 2. pont koordinátáival, de igazából nem akaródzott továbbindulnunk. Végül aztán mégis felkerekedtünk. A korábban említett logokon túl a tuhu térképen jelzett földutak (néhol vadcsapások...) nagyon sokat segítettek, nem volt igazán probléma a megközelítésekkel, láttuk, hogy merre célszerű menni.
A vadászlesnél ismét időztünk egy kicsit, felmásztunk a kilátásért (bár lentről is "elég jó"! :-) aztán haladtunk tovább a második palackhoz. A láda koordinátáinak rögzítése után a Pakodi-pihenőnél erőt gyűjtöttünk a "végső megközelítéshez" - jól tettük, pedig akkor még nem is tudtuk, mi vár ránk...
A harmadik pont, a láda felé haladva a tuhu-n jelölt erdészeti úton közelítettünk egy jó darabig, de aztán eljött az idő, amikor muszáj volt nekimenni a hegynek jobbra felfelé! Valódi rémálom volt, mire felértünk a kilencágú fáig... azt hittem, soha nem érünk oda, olyan meredek volt. Majdnem kiköptük a tüdőnket, de lassan, méterről-méterre haladva azért csak leküzdöttük. Talán van ide jobb megközelítés is, de mivel mi a térképen jelzett földutakhoz terveztük a túrát, ezért jöttünk erre. Itt is a már "megszokott" csodálatos kilátás fogadott, amit néhány perc után (amikor már kaptunk levegőt) tudtunk élvezni is ;-) Belogoltunk, pihengettünk, aztán demokratikusan úgy határoztunk: nem megyünk vissza a hosszú, bejárt úton, hanem leereszkedünk valahogyan a Kőkapuhoz. Eleinte a gerincnyúlványon nem is volt semmi gond, de aztán meglehetősen kalandosan, csúszva-mászva, fákba kapaszkodva evickéltük le a hegyről. Így utólag azt mondom: megérte, jól döntöttünk! A Kőkaputól már csak egy kis levezető séta volt a temető-parkolóig. Már erősen alkonyodott, mire megérkeztünk - szerencsére a kocsit épségben, sértetlenül találtuk. Fáradtan, de sok élménnyel a fejünkben, rengeteg képpel a memóriakártyákon indultunk vissza szállásunkra. Talán ez a multi az egy hetes kesingtúra legszebbje, de mindenképpen a 3 legszebb között van! Köszönjük, Janó! Aki érez magában elég erőt, annak kötelező program. Túránk végül 7,9km/3,5h lett.
Másnap, friss erővel a Vértesi sziklákhoz (GCVSZI) mentünk elsőként.
NZs & EnZo
200. :) A Ládászok Team szűk magja: Albi és Krisztó társaságában.
2006 augusztusában nem hittem volna, hogy idáig is eljutok egyszer.
A geocaching-nek köszönhetem, hogy annyi év után visszataláltam a természetbe, így aztán az sem véletlen, hogy e jeles alkalom kapcsán erre a multira esett a választásom.
Tökéletes választásnak bizonyult - a túra során a civilizációból egy kósza hangfoszlány sem talált meg bennünket, és egyetlen emberrel sem találkoztunk. Igaz, széles jókedvünkben elég hangosak lehettünk, így aztán az erdő népével sem nagyon (kivéve az ízeltlábúak különféle képviselőit színes szélesvásznú kivitelben hangyától szúnyogig :| ). Szerintem a magukra valamit is adó kis-, közepes- valamint nagyobb méretű vadak undorral és lenézéssel vegyes megvetéssel kerültek ki minket a lehető legnagyobb ívben. Azért persze nem bánom, őzet láthatunk még, viszont a túra hihetetlen jó hangulatban telt, köszönet érte a srácoknak ezúton is. :)
Derültségünk párszor olyan magasra hágott, hogy időnként én lépni sem tudtam, csupán kétrét görnyedve rázkódtam a nevetéstől - szó szerint! :) Ennek okán normális logot sem nagyon tudok írni erről a megtalálásról, pedig illenék, mert úgy volt kerek, ahogy volt:
- a nem túl korai indulással (reggel 9-re az ember könnyebben hozza magát használható formába, mint mondjuk hajnali 5-6-f7-re ;) );
- az érzékeny lelkivilággal (és még érzékenyebb kuplunggal) rendelkező C AX kesserautóval;
- az útközben a srácok számára begyűjtött, általam már korábban megtalált ládákkal;
- a be-becsúszott gixerekkel, úgy is mint pl. az 1. ponton realizált tény, hogy a 8 km-re hármunkra összesen 2x0,5 liter citromkarikákkal megbolondított vizünk van (a többi a kocsiban feledve melegszik... az accuweather előrejelzése erre a napra Csákberény térségére: "extremely hot, dangerous for outdoor activities" ;p ), sebaj, beosztottuk ;)
- a csodálatos, zöldebbnél zöldebb panorámákkal;
- a helyenként kikerülhetetlen fel- és lebotorkálásokkal a meredek (és köves!) oldalakban;
- az utolsó(nak vélt) kaptató után a ládával az ölemben szuszogással (ez egész odáig tartott, amíg rá nem jöttem, hogy jelentős mennyiségű hangyára sikerült letelepednem, és hogy amúgy is nehéz olyan helyet találni, ahol nincsenek ;) );
- a láda megtalálása után a gerinc legmeredekebb (majdnem függőleges) és legkövesebb részét megtalálva a tűrő(- és egyensúlyozó) képességünk még egy utolsó utáni próbára tevésével;
- az isteni lángos (egyeseknek kolbász és palacsinta) és Traubi befalásával Velencén, majd utána csobbanással a tóban - ezzel végképp felkerült a pont az i-re! :)
Amit szívesen kihagytam volna: a darazsat (vagy méhecskét), amelyik a túra utáni relax közben a hónaljamba csípett alattomos módon! :( Persze ennél nagyobb baj sose legyen.
Köszönöm szépen Janónak ezt a remekbe szabott multit (és a bizalmat, de szerencsére nem volt szükség a vésztartalékra ;) ), ami még a rekkenő nyári hőségben is bátran vállalható, mert jó része erdőben, árnyékban halad. Köszönöm a srácoknak, akik elkísértek, és a személyiségük varázsával ;) igazán emlékezetessé tették számomra a 200. megtalálásomat (jelen állás szerint a 300.-ra is bérelt helyük lesz ;) ). Köszönöm Jujunak is, aki nélkül sosem lett volna egyetlen megtalálásom sem (remélem, a következő kereknél már Ő is ott lesz, majd kicsit körültekintőbben szervezünk). Köszönöm továbbá mindenkinek, akivel ládáztam eddig, és mindenkinek, akiknek a ládáit eddig keresgéltem ill. ezután fogom! :)
(egy apró technikai információ: a láda teteje egy részen törött, az alja pedig egy picit lukas, egyik sem vészes, de érdemes lenne kicserélni - sajnos plusz ládával nem készültem :( az ajándék-állományt azért feljavítottuk kissé)
Bringával 2 nap alatt:
1. nap az első palack, egy szarvassal futottam össze a gerincen
2. nap a második palackot és a ládát találtuk meg.
Szép a kilátás mind a 3 gerincről.
Köszi a rejtést!
Kezdő ládázóknak mi sem ajánlanánk ezt a ládát. Az első pontig a meleg párás idővel küzdöttünk egy picit, de könnyen meglett a palack. Kiültünk a peremre és megettük az ebédünket,csak a madarak csicsergése hallatszott a csendben-szeretjük az ilyen helyeket. A második pontig árkon és bokron, bozóton keresztül, a vadcsapásokon jutottunk el. Ekkor már kezdtük elhinni , hogy tapasztalt kesselők vagyunk, mert idáig sikerült eljutni. Kis pihenő után, lekotortuk a ruháinkról a kullancsokat és beütöttük a következő koordinátát a gps-be. Megállapítottuk, hogy kb. két nagy dombbal kell megküzdenünk és már miénk is a láda. Leereszkedtünk a meredek domboldalon az erdei útra, így sikerült a középső dombot kikerülni. A vihar közben közeledett, messziről lehetett hallani az ég dörgését. Az eső előtti fülledt melegben elkeztünk felfelé kapaszkodni a domboldalon. A találat után megbeszéltük, hogy mi már tényleg tapasztalt túrázók vagyunk, majd lefelé jókat nevettünk ezen a kijelentésünkön mikor többször is gatyaféken csúsztunk a lejtőn.
Evab társaságában élveztük végig a barangolást Vértes talán legszebb tájegységén. Köszönet az elrejtőknek ezért az élményért, amit a sziklás gerinceken az árvalányhaj barátságos integetése és az erdők mélyén az áttünő napsugár játszadozása tett emlékezetetessé. Ez a multi csodálatos.
Ez volt a 10. ládánk, ami megérdemli a No.1. helyezést :) Eddig a legtökéletesebben sikerült túránk volt! Nagyon szuper, de strapás környezet, vadakkal teli erdő (láttunk muflonokat és őzt, hallottunk szarvas dobogást :)) Nagyon köszönjük ezt a csodás délutánt!
Mikor elindultunk, még sütött a nap, a végén meg örültünk, hogy csak a szemerkélő eső elejét kaptuk el. Ettől függetlenül nagyon jó kis kört sikerült tenni, amerre mentünk a terepben - így, erősen nyálkás erdőben - volt egy két izgalmas rész, de gyerkőcök is minden probléma nélkül vették az akadályokat. Viszont egy lencsesapka mínusz.
A második palackot vagy 25 méterrel arrébb találtuk meg szabadon (szerencsére a tiszta erdőben könnyű volt kiszúrni), valószínűleg valami állat kitúrhatta. A fénykép alapján visszatettem az általam vélt rejtekhelyre.
Igazi jeges-napos időben kellemes kirándulás. Igyekeztem csendesen menni hátha látok vadakat, de a jeges hó akkora reccsenéssel szakadt be minden egyes lépésnél, hogy az egész erdő hangzott tőle. Egy szarvascsapathoz így is szerencsém volt, előttem 30méterre vágott át az úton legalább 10-15 megtermett szarvas.
Nem a legjobb időben, de így is kellemes séta. Csak kicsit rontott az élvezeten a kullancs-kinézetű, de szárnyas jószágok inváziója, amik legjobban a ruházatra telepedve érezték jól magukat.
Viszont kellemetlen kinézetük ellenére sem csíptek meg senkit... :)
Összegezve jó séta és szép hely.
hát nem a legalkalmasabb időben jártam végig, de már hetekkel ezelőtt elhatároztam. szép kilátás ma nem volt, sőt állatokat sem láttam az erdőben, csak egy-két tájfutót.
Nos... Ezt a leírás alapján tudtuk, hogy nem lesz sétagalopp. Nadehogy ennyire bonyi...
Nem rosszindulatból mondom, de a 3 pont kicsit sem logikusan vagy 1 szálon helyezkedik el. Első ládának semmiképpen nem ajánlom. :))))
Mi Garminnal és turistautak.hu térképpel mentünk, amin minden kis ösvény benne van, de még evvel is nehéz. Toronyiránt lehetne haladni, de úgy meg majd meglátja mindenki, nem mindig lehet.
Ugyanakkor persze klassz rejtés, nem is bántottam én.
Az már csak a mi hibánk, hogy visszafelé menet lemerült minden kütyü (ami egy kütyü, de egyben van) úgyhogy a zöld +-ra rátalálva csak mentünk, hogy majd kikötünk valahol. Brutto 5 óra volt ez nekünk, parkolástól kocsiba visszaülésig.
Nem mindig sikerült eltalálni a jó utat,de cserébe sok gombát találtunk.Többek közt jó pár őzlábgombát,amit már elég rég nem ettünk,pedig ezt még Ádám is megeszi,aki nem szereti a gombát egyébként.A láda egy kicsit meglihegtetett,de nem én vagyok az egyetlen,mert a logfüzetbe is valami ilyesmi van:ha kifújtad magad akkor nézzd meg a kilátást.Összességében nem egy megerőltető multi,de ma pont elég volt.(Zita betegen vállalta ezt az utat)
Fantasztikus környezetben jártunk erre újból pár napja barátainkkal együtt.
A dolomit sziklagyepekre és bokorerdőkre ilyenkor jellemző virágözön fogadott minket. (Persze kellett hozzá a makró üzemmód is).
Jó volt! Köszi Janó!
Felteszek egy kis ízelítőt a most itt látott virágokról
Kedélyes vasárnapi családi ládázgatás a Vértesben 8/5
Egy-egy kesser-körutunkra mindig viszünk kinyomtatott ládaleírást, ám ehhez a ládához most nem volt kéznél a papír, mert egy betűcsere folytán a gcknov helyett véletlenül a gcnkov láda leírását nyomtattuk ki (amelyet mellesleg korábban már megtaláltunk). Sebaj, így izgalmasabb lesz a keresgélés, gondoltuk.
Kis műszerünknek hála azért találtunk hozzá koo-t, így - szekerünket egy régi temető mellett hagyva - nekiindultunk gyalog az erdei útnak. Voltaképpen azt sem tudtuk, hagyományos vagy multi geoládát kell-e keresni, de mert szeretjük a meglepiket, ez nem okozott különösebb gondot. A hegyet megmászva gyönyörű, sziklás kilátóhelyre érkeztünk, s a pillepalackot meglelve konstatáltuk, hogy multiról van szó. Szétnéztünk egy kicsit, majd indultunk tovább. Kiderült, hogy a következő ponthoz meg kell mászni egy másik (méghozzá elég meredek) hegyet is. Ismét csodálatos helyre érkeztünk, ahol újabb pillepalack várt. Vajon hány pontos multi lehet? Kissé megkönnyebbülve olvastuk a papírkán a végláda koordinátáit. Újabb hegycsúcs, újabb mászás. Kilencéves pici lányunk "futóművei"már igencsak elfáradtak, amikor végre valahára elérkeztünk a harmadik, utolsó ponthoz. A logfüzetből derült ki számunkra, hogy ezt a helyet "Kilenc nővér gerinc"-nek hívják (nem csoda hát, hogy hegyről hegyre másztunk). Miután kissé kifújtuk magunkat, megállapítottuk, jó kis multi ez, a fáradságos kaptatókkal együtt! Szép erdei környezet, odafent csodás panoráma, béke és nyugalom.
Mindez 6.7Km úttal, és 400m emelkedéssel sikeredett :o)
A ládikába betettünk egy CD-t, kivettünk egy nyakláncot.
A temetőnél hagytuk az autót, utána a rozsdás táblával "jelzett" útelágazásban jobbra, majd 50 méterre, amikor az út balra kanyarodik, jobbra térve egy kis ösvényen kényelmesen fel lehet kapaszkodni és el lehet érni a gerincre vezető utat. Az első pont nagyon szép helyen van, a rejtés is tetszett, csak nagyon fújt a szél, így hamar továbbálltunk.
A második ponthoz a gerincről balra a második úton mentünk le, kicsit vissza kellett így mászni a palackhoz. Innét két alternatíva van: vagy vissza, és amikor a következő út megy balra le, szintben maradni, vagy teljesen lemenni, az úton jobbra felfelé indulni és hamarosan felzergézni a ládáig, amitől nem messze hóvirágokat is találtunk. Köszönjük a rejtést.
Döbrögi barátunkkal közös kirándulás volt. Mikor meghalotta, hogy hová készülünk, felajánlatta hogy velünk tartana, amit mi örömmel fogadtunk. Az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, többször esőben kellett baktattunk, de a multi pontokon - ha nem is napsütéses - pazar kilátásban volt részünk. A végládában a kincsek között egy szabályos háromszögalapú kerámia gúlát találtunk, ami azonnal megnyerte tetszésünket. Ki is cseréltük a picit. Visszafelé a végládától DNY-ra eső gerincen lévő földúton jöttünk vissza, ami a faluba vezet, és két kilátó pontot jelölnek rajta. A pontokon fantasztikus lehet a kilátás nyáron és összel. El is határoztuk, hogy idén még visszatérünk ide.
Köszönjük a rejtést és barátunknak a jó társaságot!
Céges turánk második napja. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk egész pontosan a köd volt megint a probléma de ezt leszámítva nagyon kellemes tura volt.
Céges túránk második napi programjának gerincét :-) képezte ez a remek multi. Reggel, Döbrögi meghívására csatlakozott hozzánk Bal3, majd indulás előtt közvetlenül Walker és Cherry kutya akik annak ellenére elkisértek minket, hogy ismerték a helyszínt. Gyönyörű helyeken jártunk kényelmes, laza tempóban és szinte hajszál pontosan a leírásban megadott idő alatt és távot bejárva teljesítettük a túrát. A köd -csak úgy mint egész hétvégén- nullára redukálta a kilátást de ennek ellenére kellemes délelőttöt töltöttünk a sejtelmesen borongós erdőben. A túra után Walker megvendégelt minket egy kis forraltboros háztűznézőre. Ezúton is köszönöm a vendéglátást és a túravezetést.
Későn indultunk, csak ezt az egy ládát terveztük mára, jól tettük.
Az ajánlott parkolóban hagytuk az autót, először a régi temetőn próbáltunk átvágni, de végül a könnyebb utat választottunk. Szép lassan fölsétáltunk az első ponthoz. Ott leültünk, s csak nézelődtünk, s hallgattuk a csendet. Régen voltunk olyan helyen, ahol ilyen csönd lett volna. Még a közeli falu zaja sem hallatszott föl.
Falatoztunk egy kicsit, majd visszamentünk az útra, és indulás tovább. Úton mentünk, csak a végén indultunk el a hegynek föl, a második pont felé. Hát, ez még talán szebb kilátást nyújtott, mint az előző pont. Árvalányhajak nyíladoztak odafönt. A palackra kívülre is ráírtuk a koordinátákat.
Visszaereszkedtünk az útra, és indulás a harmadik pont felé. Talán nem a legjobb útról indultunk föl a gerincre, és így egy kicsit meredekre sikerült ez a szakasz, de megérte a kapaszkodás. Itt is nagyon szép volt.
Miután itt is kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, már csak le kellett sétálni az autóhoz.
Nagyon szép multi volt! Köszönet a rejtőnek!
Era, Tamás
Walker precíz leírását alapul véve és kihasználva a völgyeket összekötő, 2 méteres szélességben frissen dózerolt jelzetlen turistautakat, igazán kellemes ládázásban, majd Z+ sétában volt részünk.
Köszönjük.
Pamutmamut barátommal közössen indultunk el Gánt felöl megkeresni ezt a ládát, egy darabig tudtunk jelzett útvonalakon menni majd egy idő után tájoló gps és térkép segitségével folytattuk. mivel Gánt felöl jöttünk be kellett iktatnunk plusz egy völgyátkelést, aztán a 2. pont után inkább a józan észre hagyatkozva nem légvonalban próbáltuk a 3. ládát megtalálni, útközben volt szerencsénk látniegy szép szarvasbikát is. végül az utolso láda viszonylag könnyen meglett, megérte megküzdeni érte a kilátás gyönyörü volt.
köszi a rejtést
Vadláb
Nem volt egyszeru! A kornyek szep nagyon, viszont a 2. pontbol a 3.-ba eljutasnak kicsit dzsungelharc erzese volt (es mellesleg rohadt sok volt a legy, ami halalra idegesitett). Yoda mesterrel ujabb kalandos tura.
Nagyon jó túra volt. Az utolsó pont felé haladva találkoztunk Walkerral, aki adott egy kis útbaigazítást. Köszönöm a rejtőknek, hogy megmutatták ezt a helyet.
Nagyon jó, és egyben nehéz túra volt. Apa simán vette az akadályokat, az Öcsi a vége felé nyavajgott, én pedig néhol haldokoltam, de végül életben maradtam :D.
A kullancsok ellen nagyon is jónak bizonyult az Off kullancsriasztó, mert habár rajtam térdig érő nadrág volt, egy állatkát sem szedtem össze.
Az első ponttól nem messze egy krokodilra emlékeztető fa van (de csak a feje van meg a krokinak), ha ezt látja az ember, biztosan jó helyen van. A második pont felé az út kicsit könnyebb mint az elsőhöz, de ne bízzátok el magatokat, mert a 9 nővérkéhez nagyon nehéz az út. Így, eső után minden szépen csillogott, a fürdés is megvolt oldva :). Mi csak 1 vadászlest láttunk, a másikat nem találtuk meg, sajnos vagy nem sajnos, ki-ki döntse el magának. A rejtést, és a logolók segítségét és tanácsait nagyon szépen köszönjük. A képek alapján elég könnyen felismerhetőek a pontok, és a logoknak köszönhetően nem tévedtünk el, követük a jó tanácsokat.
sikerült
már régóta halogattuk ezt a ládát, most végre eljött az idő...
végülis majdnem sikerült megúsznunk a völgybe le - hegyre fel meneteket, csak egyszer kelett megmászni egy kisebb emelkedőt...
a pontok mind szép kilátást nyújtó helyen vannak, ezért érdemes teljesíteni a túrát, ami télleg kb 3 óra gyaloglás...de közben mi is találkoztunk őzekkel...
mindössze egy baj volt...rengeteg a kullancs:(
Szép hely, már régen nézegettem a térképen, hogy mi az a sok szintvonal. Lehet, hogy lombmentes időben még érdekesebb, mert jobban látszik a domborzat.
Kellemes kirándulást terveztünk, ami sikerült is volna, ha szót fogadok magamnak és nem megyünk el magáig a dobozig, ahová a gerinc felől bozótos és szörnyen kullancsos csapás vezet, a völgy felől meg vadulás a meredeken.
A keletre eső szomszédos gerincen viszont jól járható ösvény van és a kilátás sem rosszabb.
Gyönyörű helyeket mutat meg ez a multi, csak nem az ilyen besz.ri tériszonyosoknak való, mint én. Nem szép dolog, de kicsit csaltam. A 2. ponthoz csak Scele ment el, azt kihagytam. Remélem, a rejtő megbocsátja nekem.
GPS és térkép nélkül érkeztünk szombaton csak leírásokkal és fényképekkel. :-)A temető rossz oldaláról közelítettünk először.Gyönyörű hegyekre láttunk rá. Szép hegygerinceken sétáltunk. Találtunk egy szalonnasütőhelyet, meg egy keresztet is. Tudtuk rossz helyen járunk hisz ezeket senki sem fényképezte. Bolyongásunk közben aztán sajnos ránk sötétedett így haza indultunk. Lefelé menet találkoztunk a rozsdás táblával. Meg a régi temetővel. Szóval nem jártunk annyira rossz helyen.... csak máshova másztunk és sokkal korábban,mint kellett volna..... Egyből megfogadtuk :Vasárnap visszajövünk. Így is lett. Régi temető... rozsdás tábla... jobbra út...egészen a hegygerincre felvitt, aztán jó tovább mentünk, egészen a zöld + jelzéshez. :-) Kicsi gondolkodás után rájöttünk, hogy talán be kellett volna kanyarodni az útról egy ponton.....
Visszamnetünk majd a vadászlesnél találtuk magunkat. Gyönyörű a kilátás. Egyből ki is néztük,hogy hova is kell mennünk. Róttuk megint a hegygerinceket... a végeikből mindig kinéztünk... azonosítottuk állandóan a vadlest.... ( ez volt az egyetlenegy biztos pontunk.... persze később kiderült, ezt rosszul hittük... ) Vadles lesegetés közben megpillantottunk a távolban egy napozó férfit :-) nem kicsit csodálkoztunk!!! Aztán egy másik hegygerincet megmászva, találtunk két levedlett agancsot. Ennek nagyon megörültünk. Aztán mivel már majdnem mindegyik gerincet megmásztuk és nem leltük a rejteket..., feladtuk, hogy majd máskor visszajövünk. Visszamentünk az útra és azon tovább indultunk. Majd hosszú lefelé menetelés után,egyszercsak felnéztünk a hegyre ahol egy kis tisztást vettünk észre... ezért még egy utolsó esélyt adva felmásztunk..... és nem akartunk hinni a szemünknek, hisz ott volt a rejtekadó fa, amit már régóta keresünk. Megtaláltuk!!!!! Akkor vettük észre, hogy két vadles van..... :-)) Ezen jót nevettünk! Logolás után végig sétáltunk a gerinc végére... leültünk megpihenni. Tisztára mint Mici Mackóék a Pagonyban. Kisütött a nap és elkezdett esni egy kis eső az egyetlen felhőből, ami épp felettünk volt. Csodálatos volt a táj.... Nagyon köszönjük a rejtőnek.... ez mesébe illő volt. :-)))
Megtaláltuk! Hát ez tényleg nem volt könnyű. Azt hinné az ember néhol, hogy rögtön ott van a célnál aztán közben van még egy mély völgy. Három meredek hegymászás is sikeredett, de legalább jól lejártuk a környéket. Csoda szép része ez a Vértesnek, korábban erre nem jártunk. A kilátás a pontokról fantasztikus. Szóval köszönet a pompás rejtésért.
Ez kemény munka volt! A 2. palackért és a ládáért igencsak meg kellett küzdeni! Felfelé talán könnyebb volt menni, mint lefelé, párszor megcsúsztam, kapaszkodás volt akármibe 10 körömmel.
1. palack helyénél, a túloldalon nagy csapat szarvast, kecskéket láttunk vonulni és hallottuk, ahogy törnek lábuk nyomán az ágak.
2. palackot kicseréltük, mert a földön volt összenyomódva, a számok olvashatatlanok voltak.
Logolás közben egy fekete madár (holló?) ijesztett meg. Túl hangosan ziháltunk?
R-Gyu
Egy újabb gyönyörű környék, egy újabb gyöngyszem Janó (+Brigi+Évi) rejtései közül. Nem volt egyszerű. Nagyon jól éreztük magunkat!
Az első és második pont között volt némi kalandunk. Egy úttal később fordultunk balra így a gerincen vezető szekérút helyett (ami a Vadles mellett visz a 2. ponthoz) a völgybe értünk le. Így aztán újra emelkedő jött. A 2-3. pontok között már szintben maradtunk. Sokáig szekérúton, majd végül vadcsapáson. A láda helyéről visszatekintettünk, megebédeltünk a hazaiból. Ezután jött némi direkt ereszkedés a kőkapu felé. Ez okozott némi nehézséget. Éva és Kristóf gatyaféken teljesítette a távot. Időnként majdnem én is.
Köszönjük ezt a szép napot.
160 :-)
A közelben elhelyeztünk egy Húsvéti Nyúl szeretetcsomagot. (Na nehogy azt higgyétek, hogy felhoztuk Ide. A parkolóponttól kb 50 méterre helyeztük el.)
hát nem egy 2 perces autós kess az biztos...
mire a ládához értem, már a középső lábamról
is folyt a viz.
viszont nagyon szép kirándulás volt, köszönet érte.
Megtaláltuk.
Az ilyen ládák reményében kezdtünk kesselni!
Köszönjük a rejtőknek!
Az időnk szép volt, ragyogó napsütés, enyhe szellő, de ebben előre reménykedtünk is, hisz csak ezért a multiért ruccantunk le fővárosunkból, aztán usgyi haza.
Egyszer már próbálkoztunk megtalálni az első palackot, egy Csókakő-Csákberény körtúra keretében, de sajna nem sikerült (ad1: besötétedett, ad2: rossz koordináta volt a kütyüben, így közvetlenül a jelzés mellett kerestük, lent a völgyben - hiába, hülyeségre nincs orvosság, így jár a zöldfülű GPS felhasználó :-D)
Most a pontos koordináta birtokában gyorsan meglett, mindkét palack és a láda is, azaz a leírásban szereplő 3 óra tartható (nekünk 2,5 volt kb logolással, evéssel, ivással, fotózással együtt, de menet közben egy kicsit siettünk).
Valóban érdemes nem toronyiránt menni, hanem inkább nagyobbat kerülni és így lehetőleg szintben maradni. Átvágni azokon a hegyeken völgyeken nem egyszerű feladat, épp ezért mi sem akartunk, tulajdonképpen ez a célunk sikerült is, egy kisebb kitérőtől eltekintve (de legalább végigjártunk egy másik szép gerincet is, kis vadászlessel, dagonyával :-D).
Szóval igényel egy kis hagyományos tájókozódási képességet is, nem csak "a GPS majd megmonnya, merremennyünk" félét, ezért külön jó, szerintem.
Ezenkívül én is javaslom a csendben közlekedést, mert a terület vadban igen gazdag és így sok állattal találkozhatunk.
Mi például láttunk 1+2+2 szarvast, 1 őzet és 2 csíkos hátú kis vaddisznyót (rif-rof, röff-röff :-D), valamint számtalan vadnyomot és csapást.
Szóval szép hely, gyönyörű kiltás, tuti rejtés, jó túra, köszönjük!
Ja, annyit még, hogy a helyszínen lévő éles gerincek és szűk völgyek sokaságát a tuhuról letölthető, 10 méteres szintvonalakkal ellátott topográfiai térkép nem nagyon adja vissza szerintem (vagy valamit nagyon elnéztem :-D). A Cartographia 40ezres Vértes papírtérképe ebből a szempontból sokkal jobb, pedig azon csak 20 méterenként vannak a szintvonalak (csak egy kicsit nehéz ráilleszteni a GPS koordinátákat :-D). De a tuhus térképen szereplő ösvények/szekérutak viszont pontosak, csak nem mind szerepel.
Még egy észrevétel: a láda alja kilyukadt, ezért elképzelhető, hogy egy csere jó volna.
Amúgy nem hoztunk semmit, nem vittünk semmit.
A Vértes kevésbé ismert tájait fedeztük fel, köszönjük, jó kis túra volt, csak úgy támadtak a kullancsok végre egy kis hús. rengeteg hóvirág volt a völgyek mélyén.
Vértesi mászóka 3/3.
Mivel a korai kezdés miatt időben jól álltam, megtámadtam a másik "gerinces"-multit. Az idő gyönyörű volt, csodás tájon, szép kilátással!
A ládatámadásra már eléggé elfáradtam, de megérte.
A mai ládák megkereséséhez nagy segítségemre volt SagiK és Bal3 tuhu-s tracklogja, érdekes (és érdemes) volt "lábnyomaikon" haladni...:)
Panorámában gazdag, szombat délelőtti séta!
A három pont - ha távolabb lennének egymástól - akár három külön ládát is megérdemelne! Más évszakban még biztosan visszalátogatok ide.
A multi pontjait a műszerre hagyatkozva, a visszafelé vezető utat útitársnőm GPS nélküli keresési tapasztalatára hagyatkozva találtuk meg. Ezúttal az utóbbi módszer felülmúlta a műszer képességeit. :)
Ez volt az első ládám olyan helyszínen, ahol előtte még soha nem jártam, és mivel eléggé bonyolultnak tűnt, egyedül valószínűleg nem indultam volna neki. Ezért nagyon örülök, hogy egy tapasztalt ládász társaságában kereshettem meg:-)
Mi a temető jobb oldalától indultunk (vissza viszont a bal oldalához érkeztünk), de így is könnyen meglett az első pont. Nekem ez tetszett a legjobban, a helyszín és a kilátás tekintetében is. Mászni csak a legvégén kellett, a ládához felfelé, de ez sem volt vészes. Viszont a végére annyira lefagyott a kezünk, hogy alig tudtuk megtenni a bejegyzést a logbookba:-)
Vadakkal nem találkoztunk, de hóvirág annyi van az utakon is, hogy vigyázni kell, le ne tapossa őket az ember.
Már alig várom, hogy eljussak Janó többi ládájához is!
Éva
A tegnapi drive-in bögrék után, mára jutott egy sétálós is. Szép kirándulás kerekedett belőle, vicces fotókkal, seggen csúszással, famentéssel, kiáltozással. Daikini nagyjából mindent leírt.
Két napig a környéken portyáztunk, de tutira ez volt a hétvége legjobb csészéje. Tegnapi napsütéses tavaszi idő után ma sem lehetett panaszunk az időre, csak talán a nap maradt el. A -en mentünk addig, amíg kb 150m-re volt a csésze, de volt még kb 50m szint köztünk, akkor fel toronyiránt. A második ponthoz is rossz helyen fordultunk balra, így sok szintet vesztettünk, amit persze vissza kellett mászni. A második pontnál ücsörögtünk egy kicsit, megkajáltunk úgy mentünk tovább. Onnan nagyon messzinek tűnt az utolsó pont, de hamar átértünk, talán túl hamar is, még szívesen sétálgattam volna ott, de hát menni kellett, lassan kezdett sötétedni is.
Az utolsó pont is csodás volt, hamar felfedeztük a remek visszhangot, és sokáig szórakoztattuk magunkat ezzel. :) Onnan egyenesen a mélybe vetettük magunkat, és leereszkedtünk a völgybe, ami majdnem teljesen egyenesen visszavitt a faluba. Közben rengeteg fát megmentettünk. :) Már teljesen sötét volt mire a kocsihoz értünk, remek nap volt, imádtuk! :) Az ilyen ládákért szeretjük ezt a játékot, nem a városi multikért.
Újra Vértes, újra egy szép reményű láda bence17-tel és ebali-val. Legelső és eddig egyedüli vértesi láda megtalalásunk a Nagy-Széna hegyen történt. Emlékezetes, napsütéses kirándulás volt az is, valamikor december elején. A láda "statisztikája" alapján ez is hasonlónak ígérkezett, ráadásul téli fagyoknak megint nyoma sem volt.
A leírásban tanácsolt parkolóhelyet választva a temető mellől indultunk. Gyorsan meggyőztük egymást, bizony, mi a temető jó oldalán vagyunk. Rövid készülődés, és a már-már szertartás-szerű forralt bor kóstoló után nekivágtunk a jelöletlen útnak. A temető után újabb sírok, de inkább csak elfogyott a kerítés, néhányan kirekesztődtek. Mindenesetre "hangulatos". Ami a felfele útból megmaradt: Anna hóvirágot talált, Bruce indákon kapaszkodott. Az útelágazódásoknál (nehéz szó) mi legalább rendre helyesen döntöttünk.
Az első pontnál már látszott, a napsütés a mai kirándulásra véget ért. Cserébe viszont felerősödött a szél. Ágota hamar meglelte a palackot, dícsérjük a rejtést és a megtalálót is. Bence kedvéért uzsiztunk, majd ráálltunk a második ponthoz vezető ösvényre. Újra fergeteges kilátás, szuper rejtés: Bruce majd orraesett a fában. Rövid tanakodás után - mint utóbb kiderült - az utolsó pont helyes megközelítését választottuk, visszagyalogoltunk, majd megrajzoltuk a képzeletbeli esernyő bal oldalát is. Utunkat avarmocsár nehezítette; ki könnyebben, ki nehezebben kelt át rajta. Miattunk Bencének megfájdult a hasa. A járt utat járatlanért jó helyen hagytuk el, hamar meglett a ládikó is. Jópofa a soktörzsű fa, a mesebeli sárkányok jutnak ilyenkor eszembe. Ellenben nem szeretem a farakásos, nagy kupacos "rejtéseket", még a minimális kihívástól is megfosztanak. Csak egy gyufa kell és kész a tábortűz. Ha az első kettőt dícsértem, itt most nem tetszésemet kell kifejeznem. A domboldalban feléltük maradék elemózsiánkat, majd "lecsöpögtünk" az esernyő nyeléhez, és vissza a kocsihoz.
Nagyon szép élménnyel gazdagodtunk megint, köszönjük az invitet! P
Nagyon szép tájakra vezetett el minket ez a multiláda, köszönjük a rejtést! Tanulva a korábbi bejegyzésekből és az elrejtők instrukcióiból nem hegyen-völgyön célirányosan közelítettük a ládákat, hanem igyekeztünk szintben maradni és inkább nagyobb köröket megtéve a ládához eljutni. Így nagyon szép kirándulásban volt részünk, és nem brutális mászásokban, aminek amúgy az ellenkező esetben kinéz a terep! Az első palack elrejtése átlagos, a második zseniális, a harmadik viszont eléggé elnagyolt, szinte kiszúrja az arrajáró szemét, hogy ott valami nem a természet alkotása. Ezzel együtt csodálatos élményben volt ma részünk, köszönjük mégegyszer a rejtést!
Sajnos nem lett meg a láda. Csak az első pont közelébe sikerült eljutnom. A zöld + mentén úgy 90 méterre közelítettem meg az első pontot, de aztán úgy 30 m-re az első ponttól feladtam a mászást. örültem, hogy lejutottam! :) Most olvasom csak a logokat, hogy nem a legjobb utat sikerült választanom. Még jövök ide!
Isteni helyeken jártam a muli-nak köszönhetően. Sajnos kicsit kapkodva kellett végignyomatni. Szinte biztos, hogy ide még visszajövök. Csak szuperlativuszokban tudok nyilatkozni a helyszínről.
Sagikkal tekeregtünk a Vértesben. A régi temető valami csoda! Magában megérne egy ládát!
A sírokat, köveket, benőtt ágakat fotóztam negyed órát, alig akartam elindulni. Ma volt az új GPS-PDA-ám első tesztje, még szoknom kell.
A pontok végigjárása nem kevés le-föl sétával jár, de ugye ezért jövünk ide és nem a sóstó völgyébe ;-) A tuhura berajzoltam pár utat, remélem, ez majd megkönnyíti az utánunk érkezők dolgát. Most már szinte törvényszerű, ha "Sagik+Vérte=köd" ;-), sőt még hófoltot is láttunk.
Remek volt!
Irány Csókakő.
Szabadságom első napját kirándulással akartam megünnepelni, amire Bal3 is elkísért. A régi temető mellett hagytuk a kocsit, onnan mentünk az első ponthoz. Könnyen megtaláltuk, és mivel Bal3 olvasta a logokat, nem indultunk el toronyiránt a második ponthoz, hanem kis kerülővel, szintben haladtunk. A második pontot is gyorsan megtaláltuk, majd egy kis mászással eljutottunk a ládához. A láda mellett majdnem elsétáltunk, szerencsére csipogott a GPS, hogy ideje lenne keresgélni.
Az első pont-tól nem messze találtam egy természetes, oszlopszerű képződményt, lenn a völgyben Kb 200m-re Csákberény felé.
nem akartam hinni a szememnek annyira szabályos hengeres mészkőoszlop.
Érdemes megkeresni a látvány miatt.
meghökkentő!!!
Szenzációs. Nagyon vártam már ezeket a heteket, amikor még fent vannak a levelek a fákon, de már a színskála összes színében pompáznak. A legjobb helyen töltöttük ezt a napot, gyönyörű volt az erdő, a hegygerincek a fákkal.
Habár nagy kedvencem a Vértes, de ide biztosan nem vetődtünk volna e nélkül a láda nélkül. Köszönjük!
Közös találat Erikkel. Nem is sokat teszek ahhoz amit írt, csak ellenőrzésül kirakom a szerintünk jó kidőlt fa fényképét, amibe most az ideiglenes palack van. Köszönet a rejtőknek, csadálatos, - és mivel mi leginkább toronyiránt mentünk, nehéz - túra volt. Alby
Közös találat Albyval. Először a Kápolnai Gerincekhez akartunk menni, de a környéken vadászat volt és az őrt álló vadászok közölték, hogy belépni "nem lenne szerencsés". Így jutottunk ide. Az eddigi ládáim közül talán a legkeményebb. Mi nem a kijelölt túraútvonalon mentünk, de ez nem is volt gond. Az első állomás kis izzadás után meglett. Nagyon szép onnan (is) a kilátás. A második állomást is megtaláltuk, gyakorlatilag azon az úton amin érkeztünk. Sajnos a palack nem volt a helyén és a kő sem. Meggyőződésünk hogy eltűnt, mivel felforgattuk a környéket. A fotó a fáról nálunk volt, be is azonosítottuk a fát, de nem volt benne palack. Szerencsére megkaptuk a telefonos segítséget a rejtőtől, amit ez úton is nagyon köszönünk. Mi saját szakállunkra a lefényképezett fában (és a koordinátán) elhelyeztünk egy pót palackot. Lásd kép. Tuti hogy az a fa az. Remélem a rejtő nem haragszik.
A harmadik állomás előtt teljesen fölöslegesen megmásztunk még egy gerincet, de utána felküzdöttük magunkat a ládához is végre.
Nagyon tetszett az egész és nagyon el is fáradtunk. Köszi a rejtést. Nagyon jó az egész. Erik
Nagyon kellemes kiránduló időben jártuk végig. Senkivel sem találkoztunk. Nagyon nyugodt hangulatot árasztott így az erdő.
A multi jó kilátópontotkon, izgalmas völgy átkeléseken és jó kilátást nyújtó gerinceken vezet végig. Érződik rajta, hogy a rejtő jól ismeri a vidéket.
A rejtések minta szerűek, pontosan bemért koordinátákkal.
Üdv Mr Zerge.
Mivel a láda megszünt státuszban van csak egyébbel tudok logolni, de azért megvan.
Hát,.... a környéket jól ismerem, de ezeken a csúcsokon még nem jártam. Janónak sikerült megtalálni azokat a pontokat, ahova csak vadcsapások vezetnek. A 2. pont nélkül akár egy kellemes séta is lehetne. Alább megpróbálok leírni egy olyan útvonalat amin a legkevesebb szintváltozás és a legtöbb jól járható út van. Persze ez így kb. 8km és kb. 2,5-3 óra, de nagyik és unokák is végigjárhatják, sőt megadok olyan pontokat, ahonnan a csapat fáradtabb tagjai könnyű sétával lejuthatnak a temetőhöz az eltévedés veszélye nélkül. Nos tehát:
A kocsit mindenképpen a csákberényi temtőnél érdemes hagyni. Indulás az erdőbe. A rozsdás táblánál a jobboldali völgyben kell elindulni. A N47 22.0190, E18 18.9830 -nál jobbkézre az árkon átmászva találunk egy vadcsapást rézsút felfelé DK irányba. ezen felfelé kell indulni, majdnem a gerincig. Amikor már látszik a gerinc ÉNY irányt kell venni, letérve a vadcsapásról egy ligetes erdőn keresztülvágva fel a gerincig, ahol egy földútra jutunk. Innen már közel van az első pont. (Ha a vadcsapást nem találjuk, a völgy fenn belecsatlakozik a gerincen vezető útba, jobbra éles kannyarral innen is visszajutunk.)
A 2. pontot a gerincen vezető úton elindulva érdemes megközelíteni. Tehát az úton tovább fel, majd:
a, vagy a többek által is leírt vadászlest megkeresve (ehhez majd a tetőt elérve éles balkanyarral DK irányba kell fordulni), innen egy kis hullámvasuton vadcsapásokon érjük el.
b, Az úton tovább a N47 22.2270, E18 185180-nál lévő völgy (ez egyébként levezet a temetőhőz) becsatlakozásáig, innen néhány száz méter lefelé haladás után (DK irányba), amikor a műszer jelzése alapján jónak látjuk, hát egy meredek hegymászás vár ránk a 2. pontig, de vadcsapást itt is találunk. Innen jól látszik a 3. pont is, persze még nem tudjuk, melyik gerinc is az, illetve a sokszor emlegetett magasles is.
A 3. pont felé két utat is választhatunk: az előbb leírt kettőt visszafelé, de kényelmesebb a magaslest megcélozni. A lényeg az, hogy visszajussunk a N47 22.2270, E18 185180 pontig. Innen tovább érdemes menni a N47 22.0970, E018 18.1480 pontig ami szintén egy völgy becsatlakozása (ezen is lejuthatunk a temetőig), de ne induljuk lefelé a völgybe, hanem szintben maradva vegyünk DK-i irányt és vadcsapáson néhány száz méter a cél.
A céltól a kényelmesebbek , vagy akik Csókakőre mennek tovább, visszajöhetnek a völgy becsatlakozásáig, a bátrabbak le a meredeken a Kőkapuig (N47 21.8110, E18 18.4810), majd a temetőig.
Talán ezen az úton a legkényelmesebb, és persze legkevésbé túrjuk fel az erdőt. Jó túrát mindenkinek.
Az első pont megvan, intenzíven sötétedik
[wapon beküldött szöveg]
Csókakő felől jövet a zöld plusszon közelítettük meg, mikor 60m-re voltunk tőle az úton hegymenetbe váltottunk, mondhatni igencsak meredeken. mikorra felértünk, akkor rádöbbentünk, hogy ide kocsiút is vezet, s lefele már többnyire azon mentünk. seholsem találkoztunk sártengerrel, csak csákberényben a temetőnél. Ezért picit tétováztunk, hogy betérjünk-e a közeli krimóba.
Nagyon kultúrált hely, mindenkinek ajánlom!
Macokkal és Atival közösen.
Már megtaláltam korábban ezt a ládát, Atival mi voltunk az első megtalálói, de akkor még nem logoltam külön. Most pótoltam. Jó kis túra volt az időnként havas-jeges, időnként tavaszi domboldalakon.
Reggel 1/7-kor indultam Komáromból a fiúkkal. Tb-n Maya és HZ csatlakozott hozzánk. Csákberényen a temető előtt parkoltunk, innen vágtunk neki a túrának. Az első pont könnyen meglett, aztán felhasználtuk az előttünk logolok tanácsát, és a 2. ponthoz visszafelé mentünk, majd következett egy kis hegymászás. Majd innen a ládáig egy nagy kört tettünk meg, végig a gerincen. A vadászlessel mi itt találkoztunk először. Majd a láda után leereszkedtünk a Kőkapu völgybe, és innen tértünk vissza a kiidnuló pontra. Szerencsénk volt, szép tiszta, napsütéses időnk lett. Köszönjük a túrát!
5/1. Fél 8kor indultunk Tatabányáról, ez alkalommal öten, Márti keresztfiaival, Ábellel és Ricsivel kiegészülve Az első palack gyorsan meglett. A második ponthoz sem toronyiránt indultunk, hanem a már bejárt úton. Itt néhol Attibati nyomain, amit megőrzött a hó:)
A ládához már a vadászlestől mentünk végig a gerincen. A tiszta, napsütéses időben messzire el lehetett látni.
A végére már csak egy erős ereszkedés maradt, ami ekkora hóban nem is volt annyira nehéz. A régi temetőt már a visszaúton néztük meg.
A kocsit Csákberény központjában, az iskolánál hagytam - a temető elég elhagyott helyen fekszik, meg elakadni sem akartam a nagy hóban. Mikicache nyomdokain indultam, kezdetben jól járható kocsiúton majd egyre nehezebben követhető utakon, végül vadcsapásokat követve értem a magasleshez. A területet kb 10 centiméteres hó borította. A magaslestől azután csillagtúra szerüen jártam be a három pontot. A vártnál sokkal többet tudtam utakon menni. Az első pont a magaslestől mintegy 100 méterig megközelíthető úton. Nagyon jó kilátóhely a kiugró sziklaperem és a palack is a vártnál könnyebben meglett. A befujt szikla láttán nehezebb találatra gondoltam. A palackba gyürt papirdarab viszont olvashatatlan volt, egy tollal mozgatva próbáltam kibogarászni a következő pont koordinátáját. Mire meglett észrevettem, hogy a palackra is fel van irva a koordináta. A 2. ponthoz menet megint elmasiroztam a magasles előtt bár elég nagy kerülőt tettem. Egyszerűbb lett volna az odafelé megtett úton visszajönni. A 3. pont - a láda - is megközelíthető 400 méterig földúton . Amikor a vevő már nagyon oldalra mutatott , akkor vágtam be az elég könnyen járható erdőbe. Rengeteg vadnyomot láttam , de sajnos a gazdáik ma nagyon elbújtak előlem.
Szép környezetben vezetett túra, érdemes lenne lombos időszakban is újra megcsinálni. Annak azért örülök , hogy nem bringával vágtam neki a multinak, nem sokat ültem volna a nyeregben.
Korán reggel érkeztem meg busszal Csákberényre. Az első ponthoz vezető út könnyen meglett, bár azt hiszem nem pont azon mentem amin akartam. A rejtés a létező legkönnyebb helyen van, én mégis tornáztam egy ideig a sziklák mellett... A kilátás már onnan is szép volt, csak a szél ne fújt vona annyira!! A msáodik ponthoz is gyorsan eljutottam, a kilátás égjobb :) sőt, az egész multiból szerintem onnan a legjobb. A harmadik ponthoz szintben mentem, így egy kicsit kerültem, de nem választottam a le-fel startégiát.
A rejteket adó fa nagyon érdekes! Sikerült már valakinek úgy lefotózni, hogy az összes ág látszódjon egyszerre? :))
Gyönyörű a Vértes és az erdő, most igazán színes! :)
Amilyen lüke vagyok elfelejtettem felírni a jelszót :(( kérem a rejtőt hagyja jóvá a megtalálást.
Ugyan a meteorológia által ígért több órás napsütéssel nem találkoztunk, de így is nagyon jól éreztük magunkat. Az első palackot elég könnyen megtaláltuk, de a másodikhoz nem tudtuk merre kellene menni, hogy szintben maradjunk. Végül elmentük a befi képén látható kisebb vadászleshez, és onnan indultunk árkon-bokron át. Ennek az útvonalnak megvolt az az előnye, hogy rengeteg szarvast láttunk :) Mi is felriasztottunk egyet-kettőt, de különös hálával tartozunk annak a hőlégballonosnak, aki fölöttünk tartózkodott, amikor az egyik völgyben voltunk. Nekünk is beletelt egy percbe, míg sikerült beazonosítani a hangot, a szarvasok viszont még nem sokszor hallhattak ilyet, mert elkezdtek szaladgálni körülöttünk :) A bázis-vadászlessel így először akkor találkoztunk, amikor megláttuk a 2. ponttól. A 3. pontot sikerült szintveszteség nélkül megtalálni MikiCache leírása alapján. majd utána szintén az általa javasolt meredek utat választottok, ami elég izgalmas volt, mivel már erősen sötétedett.
A ládában hagytuk a Kék elefántot, vigyétek tovább egy másik magyarországi ládába.
Kiránduljunk valahova, mindegy hova, csak szép legyen. Ezt a cél ennek a ládának segedelmével sikerült megvalósítani. Az ajánlástól eltérően Csókakő felől indultunk, így sikerült plusz kilométereket gyűjtenünk az leső pontig, viszont a vége már egész közel van. Innen indulva fel sem tűnik a magasság, a fennsík alföldnek tűnik egészen az első pontig. Onnan viszont igencsak vadregényes, és meseszép. Szinte végig sikerült szint-takarékosan haladnunk, kivéve a második pontot, amit szép meredek mászással közelítettünk, hogy az alföld-feeling oszoljon. Alaposan kinézelődtük magunkat mindhárom ponton, elvégre volt miért. Nem kéne kibővíteni 4-5 pontosra? :)
Ládaellenőrzés. Szomorú családi események miatti egy hónapos kényszerszünet után nagyon vágytunk már ki a természetbe. Lélekvidításnak felkerestük újból kedvenc ládánkat, egésznapos kirándulást kerekítve belőle. A pontok rendben vannak, várják a megtalálókat, de a láda elég gyötrelmes állapotban volt. Beázva, zacskótépetten, csupa penészen. Ami végleg tönkrement kiszedtük belőle, kicsit szárongattuk is. Új zacskóálcát kapott, de sajnos tartalommal nem készültünk, így az elég szegényes maradt. (Esetleg a köv megtaláló készülhetne).
A vadak, kullancsok most pihentek, csak két játszadozó őzet láttunk.
befi
Tájfutó verseny után, tájfutó térképpel, változó erősségű esőben, de azért néha a Nap is kisütött. Az egyetlen rossz dolog a kullancsinvázió: több tucatot lesöpörtünk útközben magunkról, de kb. másfél óra után mégis 5-öt már ki kellett szedni magunkból.
A ládánál szakadni kezdett az eső, de azért láttunk egy mufloncsapatot. A jelszót viszont rosszul olvastam le - a rejtő segítségére szorultam. Köszönöm.
VP és Mila (5 és fél)
Otilijával, szlovén barátnőmmel, vértesi kirándulásra adtuk fejünket. Elsőként a Kilenc Nővér gerinc nevű multival inditottuk. Minden pontját könnyen megtaláltuk. Igyekeztünk okosan tervezni, úgy hogy nem toronyiránt közelitettük a pontokat, hanem mindig körbe, szintvonalon, kényelmesen. Bejött ez a taktika. Nagyon kellemes, lájtos seta lett belőle. A Janótól már megszokott minőséget kaptuk ismét. Nagyon köszönjük az élményt.
to je bila najtezja kista, ampak sva bila zelo profesionalna in sva jo dokaj hitro nasla, brez vecjih naporov.
(ez volt a legnehezebb, de profik voltunk és kevés erőfeszítéssel gyorsan megtaláltuk)
Hát ezt mi is megjártuk. Volt adrenalin, izzadság, na meg sikerélmény.
A táj nagyon szép - bár csakúgy, mint a GCKGNC esetében, itt is légvonalban hegyről le, hegyre fel mentünk.
A fricska az egészben, hogy még az első pont előtt az egyik gerincen ebédeltünk, közvetlenül a 2. palack melletti csúcson. Tehát oda-vissza-oda-vissza.
A korábbi megtalálások azért kicsit könnyítettek az utunkon.
Köszönjük.
Szép hely, nem adja meg könnyen magát. Szeretjük a Vértest, mert lehet túrázni úgy, hogy nem találkozik az ember egész úton senkivel.
Volt csodálatos hózápor többször is, és egy nagy szarvascsapat.
A ládánál még nem akartunk bejelentkezni, a hazafelé úton döntöttünk így.
befi (alias RókaDüzni) [gps nélkül]
Húzós napunk volt ma Fűkockával: kezdetnek a Vértesi sziklák multi, aztán a még nehezebb Kápolnai gerincek, onnan át a Redl emlékműhöz, majd ez a szintén strapás buckajárás. Ám észre sem vettük a fizikai nehézségeket, olyan elvarázsolóan szép a táj, változatos a környék.
A láda honlapját olvasgatva meg ismerve a Vértes változatos vidékét felkészültünk arra, hogy nehéz láda lesz. Székesfehérvár Bodajk Csókakő Söréd útvonalon érkeztünk kerékpárral, kisebbik fiammal. A falut a zöld jelzésen hagytuk el, majd egy alkalmas völgyön tekertünk fel 400 m magasságig. Itt már készen is volt az első csapda: a multi kezdőpontja ugyanis nem közeledett, hanem 1.2 km re maradt a hegytetőn. Sebaj, ugyanis a leírás alapján arra számítottunk, hogy nagyjából itt lehet a multi végpontja, mert a Kőkapu völgyet a közelben sejtettük. Mivel várhatóan a bringákat a multi közben nem fogjuk tudni használni, itt el is rejtettük őket. A sejtés bejött: az utolsó pont a kerékpár rejtektől 253 m re volt csupán, ami nem rossz becslés! :o)
Gyalog folytattuk a multit. Hát igencsak szabdalt a táj, és akárhonnan mentünk, mindig a völgyekre és az azokat követő utakra merőlegesen tudtunk csak haladni. Tehát vagy föl le, vagy cikk cakkban a belső pontok között. Mintha a kistolmácsi versenyen lennénk... Egyébként helyenként tényleg szép a kilátás, de alaposan meg kell küzdeni minden m ért. :o(
Végül a kegyelemdöfést az utolsó 253 m adta meg: a kerékpár rejtektől le kellett ereszkedni 200 m közelébe, majd föl 400 m re, igen meredeken, és ugyanezt vissza a bicókhoz. Az egyik legnehezebb vértesi láda, de valóban megismertet a mészkő hegység minden szépségével.
A sok megpróbáltatás után a 81 es úton haladtunk vissza Székesfehérvárra, hátszélben, enyhén lejtős, és végre jó minőségű úton. Ez a 22 km feledtette a sok nehézséget, amit a mai 3 láda, egyben a vértes számunkra utolsó ládái okoztak.
Ennek a ládának 4 kisgyerekkel és egy kiskutyával vágtunk neki. Úgy másfél órásra saccoltuk, 3 és fél óra lett belőle. Mi is a "szivatós" kategóriába sorolnánk: a három pont egymástól szétszórva, a harmadik a legtávolabb, a terep nehéz, főleg mivel az ember néha enged a toronyiránt csábításának, és kénytelen gatyaféken és gyökerekbe kapaszkodva legyőzni a távolságokat. A gerincen körbe-körbe bizony elég hosszúnak tűnik. Visszafelé sem könnyű a választás. Mi végül toronyiránt indultunk lefelé a ládától, kicsit elszúrtuk, mert egy hegy/völgymenetet meg lehet spórolni, ha az első völgyben jobbra fordulva a kényelmes gyalogutat választjátok, az hamar levezet a temetőnél hagyott kocsihoz. Mi felmentünk a következő gerincre is és onnan vergődtünk vissza. Egyébként, ha szép az idő, és van bőven időtök, igazán szép túra. A Vértes igazán lenyűgöző!
Nekem nagyon bejönnek Jano ládái, ez sem volt kivétel. Az 1. pont gyorsan megvolt a temető felől, a másodikért kicsit tétováztam, hogy merre induljak, de azután gyorsan meglett a Mikicache által említett vadászles, majd a palack. Már ennek a környéke is megragadott, aztán ismét tétováztam, hogy megfogadjam-e Miki tanácsát és menjek-e körbe.Ez jó ötletnek tűnt, na de hol marad így az adrenalin? Szóval a toronyiránti megközelítést választottam és 18 perc múltán célbacsaptam a ládánál. Jó móka volt, aki ezt a megoldást választja, az előtte pontosan nézze meg, hogy melyik gerincen kell kikötnie.
Mivel nem rég óta üzzük ezt a "sportot ?" és megtalált ládáink száma elég csekély, mégis úgy érzem ezekért a ládákért érdemes ezt csinálni. No persze nem lehet az ilyeneket az autó mellől levadászni, de hát ez a szép benne. A táj gyönyörü a levegő nem az a jó benzingőzős, akkor pedig nem tudom mi kell , hogy a "kis élvezet"-ből nagy legyen?
Többféle leirást is figyelembe véve tettük meg az utat Reggel barátunkkal közösen. Igaz helyenként árkon-bokron keresztül igy az általunk bejárt út megközelitette a 7 km-t. Minél közelebb került a ládika annál egyszerübbnek tünt a megtalálás, de hát ehhez végig kellett járni az utat. - Hegyen-völgyön keresztül igazi embert próbáló feladat lett volna, de úgy 20-25 évvel ezelőtt csak úgy tettem volna meg. -
Köszönet az elrejtőnek, remélem még sok ilyen "nem karosszékes" ládája lesz.
Hát, igen! Ez nagyszerű volt! Maja-ékkal közösen vadásztuk le ezta a ládát. Mikicache leírása igen pontos. Amit érdemes nagyon szem előtt tartani. MINDEN út a vadászlestől indul. Ha ezt figyelembe veszitek akkor az egész "csak" egy kellemes sétát és kilátást nyújtó kirándulás.
Mi is a rozsdás tábla előtti régi temetőtöl indultunk. A baloldali ösvényen mentünk kb. 500m-t és utána fel a hegyre. Bár a rozsdás táblánál a jobb oldali út sem rossz választás. Az talán kevésbé emelkedik és járható úton megy fel a hegyre. Sőt az elrejtő által javasolt sem rossz. Végül is a lényeg, hogy az elején verekedd magad fel a hegyre. Mindhárom pont nekem nagyon tetszett. Ötletes rejtések. Szinte szem előtt vannak. De ezt már Jano ládáinál megszokhattuk, hogy nem a hegy feltúrása a lényeg. Amikor Mikicache ajánlott útvonalán elértünk a ládához, akkor bizony elgondolkodtunk, hogy torony iránt ez bizony elég húzos. A gerincről irány a Vaskapu szikla. Hát kell kapaszkodni lefele rendesen. Egy "kicsit" meredek. Innen már csak egy laza séta a temetőnél hagyott kocsiig. Már csak két láda várt ránk. Vértesszentkeresztesi kolostor és Vértesi sziklák.
Köszönjük ezt a remek túrát. Ide sem jutottunk volna el geocaching nélkül. Már csak ezt nem tudom Jano, hogy jutott el ide. 8))))
Hát, ha valamiben, akkor ebben a ládában kimondottan kellemesen és abszolút pozitívan csalódtunk! A logokból ítélve kemény dió, kevés élvezetért:-( Hát ezt úgy, ahogy van, és teljes mértékben cáfoljuk! Csupán csak megközelítés kérdése az egész:-)
A temetőnél parkolás, majd tovább a kényelmes úton, a rozsdás tábla után nem messzi, jobbra nyíló, jobb híján mondjuk völgyig (N47 21.734 E18 18.904), melyen fel, egészen a gerincig, pontosabban az N47 22.038 E18 18.826 pontban levő vadász lesig. Ez egy kardinális pont, ezzel a vadász lessel még többször fogunk találkozni, de ez nem is baj, mert nagyon kényelmesen lehet róla körbetávcsövezni:-)
Ami még kulcskérdés. A 2. pontból, a 3. pontba, azaz a ládához, szintén a vadász les mellett fogunk elhaladni és tovább a gerincen észak felé. Semmi esetre sem a völgybe, hanem csakis a gerincen, melyen egy nagy kört fogunk végig sétálni, de ezt úgy, hogy szinte teljesen vízszintesen:-) Sőt, nem sokkal az után, hogy elhagyjuk lesünket, egy földútra érünk, melyről már csak a láda közelében fogunk letérni, azaz a földút tér el, mi pedig egyenesen tovább megyünk.
Amikor elhagytuk a 2. pontot, egy fa tövében összegömbölyödött őzgidát találtunk. Természetesen nem nyúltunk hozzá, ezt nem szabad, mert az anyja megérzi az emberszagot, és többet nem törődik borjával.
A környék, a táj, ezek a szebbnél szebb gerincek, völgyek egyszerűen lenyűgözők, csodálatosak! Ezt látni kell!
Ja, és még valami. A ládától érdemes tovább menni a gerincen. Egyrészt mert csodálatos maga a gerinc is, és a kilátás is. Másrészt, mert igaz kissé meredeken, de pillanatok alatt le lehet jutni a völgybe, éppen a Kőkapuhoz (N47 21.816 E18 18.469). Innen pedig kényelmes séta a temető mellett hagyott járművünkig.
Anikó, Meli, Dani és Miki
Nagy küzdelem, kis élvezet. A hely tetszett, de a megoldás nem. Szivató láda (számomra!) [wapon beküldött szöveg]
Pedig Jano Vértesi sziklák és Kápolnai gerincek ládái szerintem mintaszerűek. Miért nem lehetett ez is olyan, mint azok?
Szélországban már zöldülnek a fák, süt a nap, nyílnak a virágok és rengeteg a sokágú fa!
Nagyon tetszett a sziklás, sok-völgyes erdő, a végső pont kilencágú fája pedig tényleg igazi különlegesség. Az utolsó nagy emelkedő után jó volt kicsit a fa oltalmában megpihenni.
eMmA
Gratulálok Janónak! Nagyon szép útvonalat jártunk be. Mint tájfutó, már keresztül-kasul bejártam a környéket, de futás közben nincs idő elbambulni, milyen szép a táj. Mi is a temetőtől indultunk és a lehető legoptimálisabb útvonalon 1 óra 15 perc alatt kényelmesen végigjártuk a pontokat. Egyedül a dobozhoz másztunk komolyabb emelkedőt. A kilencágú fa nagyon tetszett! Egy kertészkedő bácsi "vigyázott" az autónkra, amikor visszaértünk, szóvá tette, hogy nem ugyan abban a ruhában vagyunk mint amikor elindultunk, azt hitte idegenek nyitották ki az autót. Pedig csak eMmA levette a kabátját, mert nagyon meleg lett.
Végre újra a Vértesben! Már ősszel elterveztük, hogy visszajövünk, de csak most sikerült megvalósítani. A Kjr-es Vértes térképet nézegetve kiszúrtuk, hogy az országjáró kék csésze is a közelben van. Uccu neki, Csókakőig meg sem álltunk.
Kék ládával a hátizsákban vágtunk neki eme multinak. Gyerekkorom óta izgatott ez és az ehhez hasonló részei a Vértesnek. Vajon miért olyan girbegurbák a szintvonalak? Csodálatos a hely. Ugyan az első pont megtalálását megpróbálta szabotálni egy megbízhatatlan műszer, végül sikerrel jártunk. A PMR is megreccsent. Ati szólt 'Fehérvár mellől a Csúcsos-hegyről. A szél iszonyat fagyos. Arcunk, kezünk letörik. A nap viszont erősen süt. A száraz, füves dombokon jókat lehet heverészni. Így nem ér a szél, a talaj meg meleg. Ki hinné.
A második ponthoz igyekeztünk észszerűen közeledni, ami szerintem nagyjából sikerült is. Itt újra sikerült egy kicsi csevegni Atival. Nagyon meredekek ám a domboldalak errefele, szinte mint a magashegyen. Nem egy nyílkövetős terep, ezért is oly kedvesen kacifántosak szintvonalak.
A harmadik pontra átnézve aztán mégis úgy döntöttük, hogy az időhiány miatt, fáradtságot nem kímélve kicsit keményebb útvonalat választunk. Talán be is jött, de a völgy miatt, amiben odafele jártunk biztosan megérte. Csákberény felé tartva meg a régi temetőt is megcsodálhattuk. Szép.
Nagyszerű tájfutó kessing, ajánlom mindenkinek.
Idei első túránknak ezt a ládát választottuk. Úgy gondoltam, hogy ez megfelelő helyszín arra, hogy barátainknak megmutassuk a ládakereséssel egybekötött kirándulás örömeit. A ládát pontosan 3 hónapja találták meg utoljára, de bíztunk benne, hogy még megvan.
Cudar hidegben a Vértes gyöngye kocsmától indultunk. Ellentétben a májusi megtalálásommal most jó utat választottunk a falu után. A fotók (Janó, freddy) és a koordinátapárokból kiszámolt irányok, távolságok segítségével könnyen megtaláltuk mindhárom pontot.
Be: kispók, gyertya; Ki: -
Nürnbergbe senki nem utazik? A térkép még mindig benn van.
Visszafelé körbe mentünk a Z+ jelzésen. Nekem most is tetszett: 5-5-5.
hujberg, ancsa, james, györgyi
Egy kicsit túlmentem kocsival a temetőn az első útelágazásig. (Az igazat bevallva tovább is mentem a baloldali ágon, de aztán visszafordultam, mert az irány kezdett nagyon eltérni az első ládáétól. Jól döntöttem, mert az első ponthoz 2 gerincet meg kellett volna másznom.) Egészen a harmadik pont előtti hatalmas mászásig kellemes játék volt a pontvadászat a kitűnő időjárásban. A vége viszont brutálisra sikeredett, és nem is hiszem, hogy lett volna szelidebb útvonal a gerincre. De erre az előző bejegyzések alapján számítani is lehetett. Ennek tükrében nem is csoda, hogy a láda csak 13 találatot kapott és az utóbbi negyedévben mellőzte a geokessing társadalom. :-(( A rejtés egy kicsit túl feltűnő, de remélhetőleg kevés józan embert visz rá a lélek, hogy ide feljöjjön. :) Köszi a rejtést és üdv a bátor felfedezőknek:
Gyuri
Nem sikerült rájönni a multi értelmére. Talán útkereső gyakorlat, talán sziklamászó edzés. Az 1.-2- pont közt az elsőt, a 2.-3. pont között inkább a másikat próbáltam. Az erdő tényleg szép, civilizációnak nyoma sincs. Sikerült megzavarni egy növendék őzike déli sziesztáját...
Minden állomáson nagyszerű a műhold vétel, csak odafelé kell kitalálni, hogy merre is...
Tegnap délután már egyszer neki ugrottam, akkor elbénáztam a faluban a helyzetet, rossz helyen parkoltam, így min. 2 km-el többet gyalogoltam. Ezzel elment az időm, így az igazi hegymászást el kellett halasztanom. De legalább visszafelé megtaláltam a temetőt. Viszont a zöld kereszthez képest jó helyen vágtam neki a dolognak, mert azon indultam, csak elég hamar elfogyott.
Ma reggel nem bírtam tovább ki kellett mennem.
Sikerült az utosló pontot a ládát is szinte végig úton megközelítenem, igaz ennek a faluból futottam neki, és nem a 2.-ik ponttól közelítettem.
Az utolsó 200 m-en elkövettem jó szokásom szerint megint egy 140 m-es szint különbséget, de ez már a specialitásom marad.
A táj gyönyörű, köszönöm a ládát.
A célgerincet nehezebben találtam meg, mint ott a ládát.
Voltam 4 dombon, alaposan bejártam a környéket: megérte. Találkoztam szarvasokkal, őzekkel, vaddisznóval, malacokkal.
Sokat segítettek a fotók és az alapos a leírás.
Gratulálok az elrejtőnek, köszönöm ezt a jó túrát!
Ki:-
Be: kirakó, Fertő-tó - Tószög Nemzeti Park matrica
hujberg
A család 50 feletti tagjait annyira megviselte a sok fel-le, meg szúrós bokros ösvény, hogy nagyon csúnya megjegyzésekkel tértek haza. Mindenesetre ez lesz a legemlékezetesebb találatuk! Sajnálom, hogy nem lehettem velük, így csak a bejelentés maradt nekem osztályrészül (meg a web megjelenés osztályzása).
Igen, ahogy Freddy írta! Azért az lehet, hogy én "mentem" (azaz lefelé csúsztam, fölfelé másztam) a dombokon és völgyeken keresztül - toronyiránt, persze - no de Freddy... ő rohant, futott át mindenen, le is, fel is, mint egy kis őzike! Jó kirándulás volt, nagyon szép volt a táj, mindenfelé virított a tavaszi hérics (l. Freddy bal alsó képén a kis sárgát).
Mentünk árkon-bokron át! Nekem nagyon teccett! Legalább 5-6 hegyet megmásztunk toronyiránt. Mi is a temetőnél parkoltunk. A kocsitól az utolsó láda alig 1 óra volt.
Izomláz garantált volt, mire a sokadik hegycsúcsra felkapaszkodtam. A rövidítések miatt (ld. Mihul beírását) toronyiránt mentünk az utolsó hegycsúcsra. Mihul ment elöl, én csak vele voltam. Most írom a log-ot, utólag elmondhatom, hogy utána 2 napig alig tudtam járni. De ezt nem panaszképpen mondom, csak az idén ez volt az első igazi túrám.
Igazi kalandtura volt.Már az első pontnál talákoztunk másik kereső csapattal .Idönként próbálkoztunk röviditeni és kitalálni hogy jutunk a következő pontig.
Megvan.
Reggel jelzett a mobilom, hogy új kes van. Ráadásul Fejér megyében. Gyorsan bekapcsoltam a számítógépet, elolvastam a levelet, és elindultam Domival az új láda irányába. (Amúgy is terveztünk egy kirándulást, így ez lett az első állomás.)
A multi pontjai szenzációs helyeken vannak! A kilátás sok mindennel vetekedik. Nem gondoltam volna, hogy Csákberény környékén ennyi szép hely létezik. Mivel turistaút nem sok van a környéken - azaz nem kereszteztünk egyet sem - így a vidék háborítatlan! Már maga ez megérte, hogy végigjártuk.
A leírásban szereplő 4,5 km séta igaz lehet, de .... Szóval mi azért leizzadtunk párszor. Legtöbbször persze toronyiránt haladtunk, ami a meredek domboldalak tükrében nem is volt olyan kis teljesítmény.
A multi elhelyezéséért egy hatalmas gratula az elrejtőknek!
Hanem a láda... Eléggé szegényesre sikerült. Mindenesetre mi okoztunk egy kis változást: egy plüss kulcstartót vettünk ki, és egy Nürnberg térképet tettünk bele.