A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Babót közigazgatási területén kelet-nyugati irányban, központjától bő fél kilométerre északra keresztülhalad a 85-ös főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Győr felől érkezve Veszkénynél célszerű letérni, a Sopron felől érkezők Kapuvár központjában térhetnek le.
Tömegközlekedéssel érkezőknek: Babót, autóbusz váróterem megállónál érdemes leszállni.
Menetrend
Kiinduló pontnak a templom parkolóját adom meg:
N 47° 34,505' E 17° 4,558' 120 m [GCBabt+Parkoló]
A pontok tetszőleges sorrendben bejárhatók. Autóval érkezők mind a három pont közelében találnak parkolóhelyet. Érdemes gyalog végigjárni, nagyon szép kis község. Kedves helyiekkel mindig találkozni.
Babót
Babót területe már a újkőkorszak idején is lakott volt, és az ásatások számos római kori és avar kori leletet is felszínre hoztak.
Babótnak valószínűleg I. István óta van temploma; Árpád-kori templomnak vagy temetőnek nincs nyoma a környék falvaiban. Kapu várából még a 17. század végén is Babótra jártak misére és temetkezni. Babót első írásos említése 1217-ből maradt fenn, Bobeth formában. A Képes krónikában Bobuthként szerepel, de a 14. század végi oklevelekben már Baboth alakban fordul elő.
Az Árpád-korban állt itt egy Feketevár nevű erőd, melynek maradványait a régészek a XIX. században tárták föl. A falu 1387. évig királyi várbirtok volt, ekkor Luxemburgi Zsigmond a Kanizsayaknak adományozta. Később a Nádasdyak, majd az Esterházyak tulajdonába került.
Az 1590-es években a törökök elpusztították, de a XVII. század elején újra benépesült. Fejlődése a XVIII-XIX. században indult meg, de 1830. évben a kolerajárvány a községben sok áldozatot szedett.
1. pont: Szent Mihály templom
N 47° 34,522' E 17° 4,574' 120 m [GCBabt-1]
A Szent Mihályról elnevezett templom a község közepén lévő téren áll. Az egyházközség a középkorban létesült. A reformáció gyorsan terjedt el a faluban. Első evangélikus papját 1610-ből ismerjük. A török háborúk elpusztították a templomot. Az 1651. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a babóti evangélikus templomnak csak a puszta falai maradtak meg.
Nádasdy Ferenc katolizálásával a községben is megindult az ellenreformáció. 1667-ben Nádasdy Ferenc Szt. Mihály tiszteletére új templomot építtetett. 1847-ben a faluval együtt a templom is leégett. Mai háromhajós alakját 1854-ben kapta. 1911-ben Vogl József soproni építész tervei szerint újból átalakították. Az eredetileg barokk templom az átépítések során romantikus formát kapott tornyával együtt.
Jelenleg külső tatarozás alatt, de a templom jelenleg is látogatható. Kép a templomról a tatarozás befejezésével frissítve lesz.
2. pont: Királyfa
N 47° 34,368' E 17° 4,629' 121 m [GCBabt-2]
A babóti Királyfák számunkra a múlt ajándékát és ránk bízott kincsét jelentik, melyet meg kell őriznünk a jövő számára. A Béke téri fa a környék legszebbjének mondható, egyike a település közigazgatási területén védetté nyilvánított
kocsányos tölgyeknek.
Származását illetően két felfogás létezik. Az elsőt a fák védetté nyilvánításáról szóló 10/1994. (VIII.1.) önkormányzati rendelet rögzíti, amely kimondja, hogy a tölgyeket 1896-ban a Millennium alkalmával ültették. Ezzel szemben a Dr. Tardy János szerkesztésében megjelent "Magyarországi települések védett természeti értékei" című könyv a következőket tartalmazza a babóti kocsányos tölgyekről: "A védettséget javasoló Balsay László erdőmérnök 1972-ben azt írta, hogy ezek a példányok a Kis-Rába mellékvizei, a Lőkös-ér és a Tordosa-ér közötti egykori ártéri keményfás tölgy- kőris- szil- ligeterdők hagyásfái.
Az őshonos, tájjellemző fák védelmének fontosságát a település lakói példamutató szemlélettel már igen korán felismerték és az út nyomvonalát is védelmüket megtartva alakították ki.
A több mint 300 éves kocsányos tölgy óriások koronavetülete kb. 450 m2, törzsük kerülete 350-430 cm.
A településen még található kocsányos tölgy, pl. a következő állomáson a park mellett, de mind közül a Béke téri tölgy a legimpozánsabb.
3. pont: Park a ládával
N 47° 34,766' E 17° 4,334' 119 m [GCBabt-3]
Babót község, egy gyönyörű park kialakításával hozza össze a helyi lakosokat. Nemrégiben nyilvános kemencesütő építésével, kisebb rendezvényeknek is alkalmas helyszín a község központjába. Fákkal, virágokkal és padokkal csodás környezetbe rejtve a végláda.
További látnivaló
Babaház
N 47° 34,612' E 17° 4,535' 120 m [GCBabt+Babaház]
Babót újkeletű különleges látványossága a Babaház, amely a könyvtár épületében kapott helyet. A babákat Pap Istvánné Angéla kezdte gyűjteni eredetileg otthonában, saját örömére. Varrónő lévén a játékbabákra apró, meseszép ruhácskákat készített. A höveji motívumokat is megjelenítette egyik-másik alkotásában és előszeretettel idézte a pici ruhadarabokkal a kapuvári és a gartai népviseletet is. Ezt látva ismerősei is örömmel hoztak neki gyerekektől kinőtt, a családban feleslegessé vált babákat - Angéla pedig gondosan rendbe hozta őket és új ruháról is gondoskodott számukra.
A helyi önkormányzat 2017-ben biztosított helyet a látványos és egyre bővülő gyűjtemény számára, amelyet igény esetén maga a gyűjtő, Angéla mutatott be nagy szeretettel az érdeklődő látogatóknak. 2023 óta a Babaház megálmodója sajnos az égi mezőkről gyönyörködhet gyűjteményében - a babótiak méltón őrzik emlékét és a kiállítás továbbra nyitva áll az érdeklődők előtt.
Állandó nyitvatartás nincs. Telefonos egyeztetést követően lehetséges a megtekintés.
Horváth Árpádné - (30) 554-7127
Forrás
Babót község honlapja
Babóti királyfa
Érdekességek Babótról
Képek a templom belső szépségéről
Ládatörténet
2025. 10. 13. - Ládaterv készítése
2025. 11. 16. - Láda kereshető - Köszönet @_k.izabella kessernek a képekért és a megvalósítás támogatásáért - Köszönöm szépen! 
