Elhelyezés időpontja: 2003.07.10 14:00
Utolsó lényeges változás: 2016.03.29 21:15
Utolsó változás: 2016.04.19 10:09
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: kulisz
Ládagazda: Game Over Nehézség / Terep: 1.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 20000 m
Megtalálások száma: 113 + 1 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
[2016. 3. 29. A láda régóta beteg volt, senki nem adoptálta, ezért megszüntetem, 2016. 3. 29. Admin (Fazék)]
multi1 28*17*4 cm-es, kék fedelű doboz a holtág belső oldalán, fa tövében, multi2 felirat alkeszfilccel ojjektumon, multi3 az emlékmű szövegének utolsó előtti szava
Ezzel a ládámmal egy olyan túrára csábítok mindenkit, amely többé-kevésbé a láda nevében lévő három közegben történik. A föld nem szorul magyarázatra, a levegőbent nem kell teljesen szó szerint érteni, a vízzel pedig némi csónakázásra csábítok mindenkit, az Alcsiszigeti Holt-Tiszára.
"A holtág a Tisza szabályozása során alakult ki az 1850-es években végrehajtott 77. számú átmetszéssel, a bal parti ármentesített területen húzódik. Hossza 14,2 km, átlagos szélessége 80 m, területe 114 ha, átlagos mélysége 3,7 m, víztérfogata 4,2 millió m3." (forrás: Magyarország holtágai)
Gyalogos újrafelfedezés szeptember ötödikén és hatodikán.
Kevésbé érdekes rész: Szombaton a Gyümölcsös megállótól az Alcsisziget utcán a Strand és a Labda utcákon keresztül, elkerülve a Patkó utca nagy részét, onnan végig az Alcsi-Holt-Tisza mentén egészen a Csónak utcáig.
Tapasztalat: Kicsit sárban dagonyázós, olykor esős időben történt a láda megközelítése. Helyenként igen nagy a dzsindzsa, az út nincs rendesen kijárva. A láda helye egyértelmű, ott nem találtam semmit; ad hoc pótoltam. Tipp: Nagy kinder tojás a többágú fa téglarejtekében. Nem tudom mennyire lesz tartós vagy időtálló, egy biztos: írószerszám nincs benne! A megközelítés sem egyszerű, hiszen le kell térni az útról, és a szántáson kell átmenni. Esetemben ez szép nagy darabos ragadós földet jelentett. A rejteket benőtte a növényzet, sok az üvegszilánk és a csalán. Szóval csak óvatosan.
Kevésbé érdekes rész: Alamand dűlő buszmegállótól a MOL telepet megkerülve az Odú, később Bakcsó, Bíbic utcákon az Alcsi-Holt-Tisza mellett végig az inaktív állapotú Repülőmúzeumig.
Tapasztalat: A helyszínek viszonylag könnyen megközelíthetőek, azonban az ojjektum körül emberfeletti méretű a növényzet, és emiatt machete nélkül megközelíthetetlen. Az egykor általam tudott jelszórészletet az ojjektumtól pár méterre található stég korlátján és talapzatán pótoltam két-két helyen.
Úgy gondolom érdemes lenne átgondolni ezt az alapkoncepciójában jó rejtést. Köszönöm az ismételt kalauzolást! :)
Én és a Kedvesem Szolnok fele kettős okból ment,Hogy felkeresse ezt a ládát és kipróbálja a frissen feljavított gumikajakot.Fél siker.A repülőmúzeumtól a vízparton be araszoltunk a sáros gödrös úton majdnem a doboz pont vonaláig .Pumpálás után vízre szálltunk és áteveztünk.A ponthoz legközelebbi partraszállóban nem bíztunk hogy kitudunk szállni ezért tovább mentünk egy stégig ott nagy nehezen ki jutottam a szárazra és vissza mentem a doboz helyéig ahol csak én is a gekko fedélnyitót találtam.Tovább eveztünk a legtávolabbi pontig ami egy frissen zöldre festett stég volt (talán egy tanárbácsié)ahol feltételeztem hogy átfestették a feliratot. Igy hát ez sem lett meg. Vissza eveztünk,majd az emlékműről leolvastuk a számunkra egyetlen jelszó részletet amit önmagában nem írhatok ide.Kérem az elfogadást.Kösz
Egyébként megnéztük, csak ki tudtunk volna szállni az első bizalmatlan helyen is a csónakból.
Ui:telefonosmegbezélés alapján
Tekerd körbe az Alcsi-szigetet! Már tavaly meg akartam tenni, most ezen a borongós kedd délelőtt megtettem. Cirka 38 km tekerés volt. Közben felkerestem a geoláda pontjait is. Már nagyon szúrta a szemem ez a geoláda, már csak ez hiányzott innen Szolnok környékéről. Maga a láda nem volt meg, csak a maradványa. Kérem a fotók alapján a találat elfogadását.
Megtaláltam, Köszönöm a rejtést.
A multi második és harmadik pontja könnyen gond nélkül meglett.
Az első ponton a ládának csak az előttem keresgélők nyomai látszanak, de a láda sehol. Igy a pont jelszó részletére csak következtetni tudtam, és bejött. Pótolni kellene.
Szolnoki túranap végén keveredtem vissza az Alcsi-Holt-Tiszához. A 2. pont ismét egy nyugodt vízparti környezet lezárt stégekkel, a vízen csobbanó evezőlapáttal, lenyugvó nap színeivel. Itt kellett megközelíteni a bokrokkal, indákkal teljesen körülnőtt objektumot. Szerencsére viszonylag könnyen le lehetett taposni őket, így megvan az állat. Az emlékműnél már előzőleg is voltam, most ismét oda vitt az út, bicajnyeregből is teljesíthető. Sajnos az első pontnál már sötétbe futottam, így ismerve az előző logoló által leírtakat, feladtam a keresést. Mailben küldött jelszórészletek alapján kérném szépen a találat elfogadását.
Egyenlőre még csak az első pontot látogattuk meg, még szerencsénk volt, hogy egy másik "bekötő utat" választottunk a ládához, ugyanis az itt említett szőrén szálán eltűnt. És sajnos nem csak az út, hanem a láda is, csak a nejlonba csomagolt szabályzatot találtuk meg :( Szegényke javítást igényel :( A másik két pontot és GCBPha-t egy másik fordulóban keressük meg. Ettől függetlenül köszönjük a rejtést :)
Hát persze, hogy elsőnek nem a jó felírat utolsó előtti szavát írtam fel, de még jó, hogy a másikat meg lefotóztam.
A ládát csak napraforgótáblán keresztül tudtam megközelíteni.
Kerékpáros túra Kulisz eddigi leggyilkosabb rejtése körül. ~35 km. Versenyeztem lepkével, láttam rengeteg vizet, trabantot, ladát és rengeteg horgászt! :)
Ha valaki kerékpárral indulna útnak, számítson arra, hogy a földút nagyon döcögős tud lenni.
..hát...
miközben a friss szántásban egyensúlyoztunk, az is megfordult a fejünkben, hogy lehetne a Holdon is egy rejtés, mindenki gondoskodjon magának űrhajóról.
..pedig a vízről nézve biztos sokkal szebb lett volna még így februárban is..
A láda megvalósításának sajnos semmi köze a hangzatos és sokat ígérő címhez, pedig lelkesen fogtunk neki. A "földön" rész igen jól sikerült, mert abból 2 km is sikeredett, konkrétan friss sáros szántás formájában. Egészen az egyébként jellegtelen helyen jellegtelenül elrejtett ládáig. A vízen részről már a rejtő a leírásban lebeszél, így meg sem próbáltunk februárban csónakot keresni, annál is inkább, mert az eddigi 100 logoló közül is csak egynek sikerült csónakázást színlelnie, neki is saját eszközzel. Az emberek csak egészen kis része indul csónakkal ládázni. A "repülős részhez ott egy másik egyébként tökéletes láda. A 2. ponton lévő jelszó mellé én biztosan tettem volna egy GC vagy PW jelet.
A láda levadászása egyébként így jóval több, mint 20km-be került, ráadásul nem éppen szép környezetben. A ládához vezető útra lehajtó hiányában lehajtani külön feladat.
Jó lenne ezt a ládát kicsit újragondolni, már csak a logolók véleménye alapján is. Mert a cím és az ötlet az jó. De a valóság inkább bosszantó :(
Sajnos a repülőmúzeum éppen a mai naptól van zárva, a 2. ponton elnéztem a jelszót, ezúton is köszönöm a rejtő segítségét, a ládát viszont teljesen rendben találtam. Az út fel van szántva, nedves időben nehézkes lehet a megközelítés. A szép idő és néhány őzike látványa pótolta, hogy innen nem lehet igazán a vízre látni.
Sorrendben: 3-as: 11:00; 2-es: 19:35; 3-as: 21:10.
A holtággal párhuzamus alsó út be van vetve kukoricával, járhatatjan. A vizel levelektől teljesen átáztam... Érdekes ládakoncepció, valószínű, hogy jó időben még többet mutat.
Megtaláltuk! Szolnoki munka után már sötétben kerestük fel a pontokat. A ládához a földúton végig gyalogoltunk. Az út vége valóban eggyé vált a szántással, úgyhogy átbóklásztunk a termőföld egy részén is. A másik két pontot már drive-in közelítettük meg. A repülőket már korábban megcsodáltuk, most oda csak a jelszórészletért mentünk. Érdekes a rejtés jellege, köszönjük.
Szolnok környéki másfél napos csavargás, az elnöki csészék felkutatásával, értékelésével, ellenőrzésével egybekötve :o)
Részben autóval, részben gyalog jártam be a pontokat. Nem tagadom, engem is legfőképpen a repcsi kiállítás fogott meg a dologban. Úgy megfogott, hogy nem is nagyon akaródzott továbbindulni tőle. Legközelebb feltétlen több órát szánok majd rá. Önmagában is ládára érdemes ez a multipont.
A stég engem is megtréfált, de gyorsan rájöttem a megoldásra. A ládikó adta magát, ide viszont néhány ezer métert sétáltam, ha másért nem, hát azért, mert nekem így tetszett... Itt éppen bazi nagy gépekkel aratták a kukoricát, nem kis kavargó porfelhőbe merülve :o)
A ládában talált elmés kis eszközt otthagytam, derüljön jót más is...
A múzeum sajnos zárva volt, de így is lehetett látni pár érdekességet a kapun át. A Tisza holt ágán a feliratot nem volt egyszerű megközelíteni, de megküzdöttem vele
Szolnoki kerékpártúrával egybekötött ládázás. A kettes ponton a jelszó megközelítését a rejtő nyáron kipróbálhatná. FTom szerencsére nem adta fel és többirányú próbálkozással végül levadászta. A hármas pontot a beszántott "úton" közelítettük meg.
Város körüli kerekezés. A doboz közelébe vezető utakat beszántották. A második pontra a három közeg egyike sem jellemző. Az itteni közeg az elsőnél még frappánsabb választás, hogy megnehezítsük a rejtekhez jutást. A környék adottságai egyébként szépek.
Habár szép, sőt ragyogó idő volt, ezúttal a szárazföldi "kerengést" választottuk.
A repülőgép múzeum egyszerűen lenyűgöző. Rég élveztem múzeumot ennyire.
A ládát rejtő fa egy őzet is rejtett, amit csak az utolsó 2 méteren vettem észre. Ő persze lapított, de amikor hirtelen bezúztam a fa alá, ezt már nem bírta idegekkel és kitört... hát kellett egy pár perc míg magamhoz tértem...
Kárpótlásul a közelben viszont vadcseresznye fákra leltünk és hatalmasat zabáltunk:-)
Köszönjük a célpontot.
Miki és Anikó
Megtaláltuk Mr Bean-nel. Az ötlet nem rossz. Fantasztikus a repülő múzeum. Nagyon sajnáltam, hogy zárva volt és csak kívűlről kukucskálhattunk be. A szántóföldi sáros, hosszú sétát teljesen feleslegesnek találtam, különösen, hogy a jelszót már előre kitaláltuk. :)
Mivel vízen most nem lehetett, ezért földön vágtunk neki a dolognak. Hát nagyon sok szántóföld és szántóföld vett körül bennünket. szúnyog nem volt szerencsére, de a fácánokon kívül látnivaló sem sok. Jó kis gyaloglás volt a hidegben.
Ok! A harmadik pont begyűjtése nem nehéz. A második pont megszerzése nehezebb feladat, főleg ha kb. 100 vadász élőnyúl befogással akadályozza a kesser dolgát. A harmadik pont begyűjtése
- vizijármű hiányában - volt a legnehezebb ebben a sáros időben. A multi nagyon szépen bemutatja a már nagyon szépen kiépűlt, és a remélhetőleg majd kiépülő üdülőövezetet, közbeiktatva egy jó múzeummal.
Megtaláltuk. A költözés előtt jó kikapcsolódást jelentett a láda. Kár, hogy egyesek a kutyáikat tisztázatlan okból becipelik a szántóföld kellős közepére, és ott futtatják őket.
Egy hétig Szolnokon voltunk, de az állandó munka miatt alig maradt idő ládát keresni. Ez és a Beke Pál halma még belefért, de csak autóval... Lehet, hogy ezért nem találtuk különösebben érdekesnek pl. az első pontot. Hosszú gyaloglás szántóföldeken keresztül a Gesztenyés utca végétől, a vízből pedig a nagy nád miatt szinte semmi sem látszott. A repülőknél pedig az emlékműnek két felirata is van, nem derült ki, melyiknek az utolsó előtti szava kell. Szerencsére mindkettőt felírtam.
3-1-2 sorrendben jártuk be. A nekünk utolsó pontnál először kicsit rossz helyen nézelődtünk, bár inkább csak abban reménykedtünk, hogy nem kell bozótharc :))) A jelszó jól látszik itt, de egy GCFVL felirat jó lenne mellé...
Tisza környéki szúnyogos ládászás 1. 3. és 6. állomása...
Már régóta szemezek ezzel a ládával: még 2005-ben kinyomtattam a leírást, hogy majd ha Szolnokon járok... Azóta némi változás is történt, és egy kellemes abonyi állatkerti séta után itt volt az ideje, hogy ezt is levadásszuk.
Anyával már jártam a "levegő" pontnál még tavaly, de a szeles idő miatt akkor tovább nem jutottunk. Most Krisszel és a lányokkal indultunk neki, végig szárazföldön.
Először fényképezkedtünk az emlékműnél, majd közbeiktatva a GCBPHA ládát, megkerestük a második pontot. Nekem ez tetszett leginkább, fantasztikus varázsa van a helynek! Krisz ment be a jelszóért, mi a lányokkal csak néztük a szúnyogfelhőt, amit közben felvert... Ismét egy másik láda, a GCTIPU következett, majd levezetésként az eredetileg első pont. Autóval, földutakon közelítettünk, akkor már jócskán összecsipkodva a többi helyről, így csak gyorsan logoltunk és elhagytuk a terepet.
Hazafelé megbeszéltük, hogy a következő vizes ládákat majd ősszel és télen fogjuk megkeresni, nehogy megint így járjunk... :)
Köszönjük a rejtést!
Sikerült barátainkat rábeszélni a vizi túrázásra és így csónakkal közelítettük meg a ládát. A többi pontokat gk-val értük el. Nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük a rejtést.
Kocsival jártam végig a multit, még így is sok volt esőben. A második ponton elég nehezen közelíthető meg az "ojjektum", befi-ék nyomaiban botladoztam. Hozzájuk hasonlóan küzdöttem az esős növényzettel, a harmadik pontnál még mindig vacakolnak a tér felújításával (1 ember rakosgatja a kockaköveket).
A szárazföldi patkány megoldást választottuk - már útban hazafele. Így természetesen kanyargós utakkal és dzsindzsával is találkoztunk. Habár aki vízen közelít, annak is ki kell mászni a pontokhoz, és a bozóttal megküzdeni. A ládánál a napraforgó és a tarack kaszabolt-ragadt, a kettes pontnál az éles nádlevél hasított fi-be, a harmadik ponttal semmi baj. Fi egy kicsit nosztalgiázott a harmadik pontnál, rövid ideig Szolnokon volt katona, mert aztán Pesten repülőkkel kapcsolatos szakmát tanult. Szerencsére ennyi év után az ember már csak a jóra, a szebbre emlékezik... [gps nékül]
Ez a multi nemigazán tetszett nekünk. Többet vártunk tőle.
Már a múltkori Szolnok-környéki kesseléskor tervben volt, akkor viszont térkép híján a második ponthoz vezető utat nem találtuk (holott, mint utólag kiderült, jó nyomon voltunk!). Akkor begyűjtöttük a hamradik pontot, és megnéztük az érdekes repülőgép-kiállítást is. (A jelszóképzés e pontja viszont nem egyértelmű!)
Most először autóval megkerestük a másidk pontot, majd az elsőt. A második pontnál először a mólón kerestem a feliratot, de természetesen nem találtam. A felirat viszont olyan helyen van, amelynek semmi köze sincs a vízhez! (Pedig a mólós frappáns lett volna: "vízen".)
A harmadik ponthoz nagy nehezen megtaláltuk az oda vezető utat (a négyesen barangoltunk össze-vissza, majd egy nagy kerülővel sikerült oda találni), és onnan még egy jó 1,5 km séta, gyalog.
A turistautak térképe elég pontatlan, de azért sikerült odatalálni. Kb. 125 m-re voltunk a ládától, amikor a nekünk jó irányba már nem volt út, ezért mindenen átvágva kerestem meg a ládát. A láda maga elég ramaty állapotban van, de sajnos nem volt nálam megfelelő zacskó. REendes út viszont - úgy tűnik - tényleg nem vezet oda.
Nemigazán áll nekem össze a láda koncepciója. A csónakázás rész eléggé fiktívnek tűnik, hiszen még a rejtő sem csónakázott rejtés közben, a keresők meg gondolom, hogy szintén nem. (Ill. csónakkal nem lenne 20 km.) Így a második pont értelmetlenné válik. A repülőgép múzeumnak a Tisza-holtághoz semmi köze sincs, a másik kettőnek is csak annyi, hogy annak 10 méteres körzetében található.
A leírás maga is egy kicsit zavaros számomra. A környezetre akár lehetne magasabb pontszámot is adni, de lerontja a multi koncepciótlansága.
Elhatároztuk a pontok felkeresését, viszont végül csak a másodikat (levegő) kerestük. Az oka: a kesselésre nemigazán készültünk fel, részletes térkép nem volt kinyomtatva, és rosszul emlékeztem. A 3. ponthoz emlékeim szerint el lehetett jutni autóval, a 2. pontnál levő útra viszont behajtani tilos tábla volt kitéve. Most látom csak, hogy az nem is a megfelelő. Na mindegy, majd legközelebb...
A repülőgépeket viszont megnéztük, érdekes kiállítás!
Tomiie G.-vel a mai harmadik ládánk. Az első ponthoz nagyon sokat kellett gyalogoni, de szerencsére egy kutymorgó hozzánk csapódott és végig hűségesen követett.
Meglett! Harmadszor futottunk neki, esőben, napsütésben, kerékpárral és anélkül, de most véglegesen is becserkésztük. Ünnepélyesen is meglett a 60. ládánk, immár töretlen lndülettel folytatjuk a 100.-ig. :-))
megtaláltuk.A ládát lemostuk és zacskóba tettük.A gps idétlen használata miatt kissé elbóklásztunk a vízparton.De hála kedvenc feleségemnek megtaláltuk a ládát.Nem úsztunk át de jót sétáltunk a másik parton.Ügyesen van elrejtve a jelszó.Ami elsőre észrevehető abból később derül ki,hogy nem az igazi.Összességében jó kis túra volt.Nem is gondoltuk hogy sík terepen is ilyen kellemesen el lehet fáradni.Ez volt az idénynyitó legnagyobb túrája.És rengeteg őzikét láttunk csapatokban.
Megtaláltuk. Már lassan 2 éve készülök levadászni Kulisz ládáját. Nos, ma ez sikerült. Mint a többi, Kulisz által elrejtett láda ez sem adta magát könnyen. Igaz autóval közelítettük meg a multi pontokat, de azért itt is kellett jócskán gyalogolni a ládához:)
Szárazföldi/vízi/légijármű hiányában gyalog jártam végig a multit, 21 km lett az össztáv. A láda környezete, megközelítése kevésbé tetszett, de legalább jó gyorsan haladtam (összes mozgásidő:3h11min.). A wapos leírásban közvetlenül a holtág partján lévő ládáról olvashatunk, ami már nem igaz.
Nagyon tetszett a holtág, sokan kajakozak rajta, irigylem őket érte.
Sajnos nagyon szemetes a part, minden horgászhelyen a hátrahagyott hulladék csúfítja a látványt.
A logbook mellé csomagolt 1 szál cigarettát eltávolítottam, nem kellene ilyen "ajándékot" hátrahagyni a ládákban.
A turistautak.hu térképpel navigáltam, nagyon sokat segített.
Biciklis ládakeresés Szolnokon és környékén. Ideális időt sikerült kiválasztani a mai napra. Nem volt túl meleg, de minden földút száraz volt, a folyók normál vízállással vártak minket.
Elsőnek a repülő múzeumnál parkoltunk, az itteni jelszórészlet leolvasása után elbicajoztunk a parton a 2. ponthoz. Utána átáltunk a folyó másik oldalára és az 1. pontot is könnyen megtaláltuk, bár az utolsó 150-200 m -n már nem találtunk utat, a betakarított kukoricás szélén mentünk el..
Üdv Mr Zerge.
Megtaláltuk. Szolnoki biciklis ládázás 3. állomása. Elöször az első ponttal kezdtem...
Visszafelé megtaláltam az egyszerűbb és rövidebb utat. A harmadik ponton negnéztem a múzeumot is. Érdekes volt számomra az a felismerés, hogy a vadászgépek generációról-generációra hogyan lettek egyre nagyobbak. A MIG-23 mellett például a MIG-21 eltörpül. A második ponthoz a laktanya és a holtág közötti földúton mentem, így 7 km-rel rövidebb volt. Az oda-vissza már 14 km spórolás.
Szent István TT terepbejárása során került a láda felkutatásra. Némi segítség révén sikerült pontosítani a jelszó részleteket. A jelszó felújítva és kiegészítve várja az idő enyészetét! Az emlékműn a reptér bekötő út felőli oldalon lévő tábla a mi táblánk!
Először a repülőket néztük meg és nagy megdöbbenésünkre a lányokat igencsak érdekelék. Jó volt a múzeum, ingyenes a belépés, egy fél órát elnézelődtünk. A másik két pontot drive-in közelítettük meg, nagyon szép a holtág.
Mai első ládánk.
Csónak nélkül marad a körözés, de legalább kerékpár van. Szép kis túrát kellett tennünk ezért a ládáért, de megérte, gratulálok a rejtőnek!
Sajnos a ládából eltűnt a logbook és eléggé le is van pusztítva, így a jelszó első részét nem tudtam meg!!! Már csak ez és a GCTISZ lenne hátra Szolnokból ez meg ugyebár beteg :-(!!
Ennek a multinak már egyszer nekifutottunk húsvétkor a bandával de csak a 2-3-as pontokat tuduk időhiány miatt begyűjteni. A ládát, egerkörnyéki nagy ládázásunkból hazafelé ejtettük útba a családdal és Sasyékkal, így ez lett ezen a hétvégén a 8/8-as. A rejtés szinte drive-in, nem okozott problémát. A láda nagyon szép állapotban volt tele ínyencségekkel :) Köszi rejtést!
Szolnokra menet nem hagyhattuk ki, de csónakunk nem volt. Először a 2. pontra mentünk, szép volt, de a felirat mellé lehetett volna tenni egy gc jelet, hogy tudjuk, tényleg ez az. Aztán a 3.-ra mentünk, az meg érdekes volt. Itt tisztázni kéne, hogy melyik feliratról van szó, ugyanis a 3 oldalú kő 2 oldalán is van szöveg. Végül jött az első pont, ami nem várt kalandot hozott. Az a földút tényleg nem visz a ládáig, át kell gyalogolni a szántáson. A láda tiszta volt és gazdag. Logolás közben hangokat hallottunk a víz felől. Ramón felkapaszkodott egy fára, erre már fenyegető üvöltés jött: "Mi a f...t csinálsz ott? Tünj innen! Kihívom a rendőrséget." Jeszus, ennek fele se tréfa. Gyorsan visszarejtettük a dobozt és indultunk elfele, amikor valami súlyos dolog berepült a fához, ahol a láda volt. Már dobálnak is. A fiúk elszaladtak, én meg hangosan elkezdtem verni a nádat egy bottal, hogy kijjebb jussak és láthassam őket. Két fiatalember volt egy ladikban a parttól 5 méterre. "Ti mit csináltok itt?" kérdeztem. "Hokizunk" volt a válasz. "Akkor csak rajta" mondtam és eljöttem én is.
Kíváncsi voltam erre a ládára, hogy mit fog kihozni belőle a rejtő, végül is nem csalódtam benne.
A ládával kezdtem, végigtekerve a rázós földúton, aztán a friss vetésen követtem az előttem pár napja jártak keréknyomát. A ládánal egy uzsonna, majd vissza földút, repülőemlékmű, 3-as pont. Simán ment, pedig ez az út is rázós volt.
Ma picit több szabadidőm volt, ezért egy olyan ládát néztem ki magamnak, amely vegyesen tartalmaz könnyű és nehéz pontokat. Felkészültem a leírásból és a logokból, aztán hajrá. Az első ponttal kezdtem, a földúton csak a gps-t kellett követni és az uccsó 200m-t szántóföldön átvágva meg is lett a láda. No de! A láda kissé hiányos volt, ami csak néhány percnyi fejtörés után derült ki. Az előző megtalálás óta csökkent a tartalma, hiányzott a logbook. Kulisszal egyeztetve kiderült, hogy nem olvastam félre semmit, tényleg lába kelt a könyvecskének, köszi a jelszórészletet! Ezek után kissé bátortalanul vágtam neki a következő 2 pontnak. Örömmel tapasztaltam, hogy a többi ponttal semmi gond sincs. Összességében csak ajánlani tudom a pontok felkeresését földön-vízen-levegőben :). Hajrá!
Hazafelé menet nekikezdtünk a szolnoki és környéki ládáknak (persze nem jutottunk a végéig), és első áldozat lett ez a multi.
Teljesen összevissza csináltuk végig, mivel a Repüléstörténeti múzeummal indítottunk. Sajnos hétfő lévén zárva volt, így csak a kerítésen át lehetett fotózni. A 3. pont tehát könnyen meglett, innen némi hezitálás után indultunk a ládához. Viszonylag egyszerűen megtaláltuk az ajánlott földutat, amin 300 méterre meg lehetett közelíteni a dobozt, utána már gazban-kukoricásban kellett kolbászolni sajnos. A nádas mögött horgászok hangját hallottuk, de az itt-ott látszódó vízfelületen senki sem volt. Szerencsére a láda hamar meglett, a koordináták pontosak voltak, így gyors logolás után gondolkodni kezdtünk a 2. pont megközelítésén. Végül visszamentünk az 1. ponthoz, és a holtág partján, a honvédségi terület szélén levő földúton közelítettük a szövegben levő ojjektumot. Utólag kiderült, hogy pontosan a ponttól 5 méterre ér véget egy aszfaltút, ami a 442-es főútra vezet vissza, és a vízparti horgászösvénynél ezerszer jobb minőségű... :D
A 2. pont jelszórészletét is hamar megtaláltuk (bár kissé már kopottasak a betűk), igaz, semmilyen "GC" tartalmú felirat nincs mellette. :)
Bringás találat
Szolnok környéki ládázás 123 km
Jó kacifántos úton közelítettem a GCTISZ ládától a kezdőpontot. Az első ponthoz vezető mintegy 2 kilométeres földuton alaposan tanulmányozhattam a kukoricabetakarítás rejtelmeit. (Nem is tudtam hogy a kukoricakombájn még le is morzsolja a kukoricát...)
A ládához vezető földutat részben beszántották, de azért még maradt egy gyalogos közlekedésre alkalmas sáv. A láda mindenféle kukoricajárás nélkül megközelíthető ha a javasolt földúton egészen a vízpartig megyünk.
A láda közelében őzet és rókát is láttam. A rejtés kiváló.
Jókora kerülővel lehet elérni a repülőgép kiállításnál levő multipontot. Itt én is elszúrtam a felirat leolvasását, ugyanis csak az emlékmű egyik oldalát néztem meg. Midkét oldalon van felirat
Köszönet Kulisznak a segítségért.
Következett a multi utolsó pontja amit egy jó 3 kilométeres rázós földúton lehet megközelíteni. Útközben ki-ki mentem a horgászok nyiladékain át a vízpartra. Az ojjektumon a több példányban felirt jelszó hamar meglett.
Tovább a tiszabögi templomrom felé.
Végigjártuk kerékpárral kellemes ut volt. Nagy segitség volt az elsö ládánal az ut kezdő coordinátákának megadása annélkül szerintem még mindig bojonganánk a kukorcicásban.
Tamas es Marianne
2-3-1 sorrendben. A 2. ponthoz dél felől aszfalton. A 3. pontig 3,5 km rázós földút. Az első ponthoz egy nagy körbebiciklizés (ez még nem baj), de utána egyre rosszabb, majd elvesző földút. A végén 300 méter bozótharc (biciklivel): mellig érő parlagfű, bogáncsok, 3 méteres kukorica. Teljesen összeszúrva, koszosan, elcsigázva vergődtem ki.
Vízen biztos élvezetes ez a láda, de biciklivel szörnyű.
Nagykőrösig vonattal, onnan biciklivel a Nagykőrös - Kutyakaparó - Kocsér - Tiszabög - Tiszakécske - Tiszaug - Tiszakürt - Tiszainoka - Martfű - Geomalom - Szolnok útvonalon, majd Szolnokról vonattal haza. Összesen 170 km biciklizés némi nehézséggel (reménytelen keresés, 20 km kerülő, mert nem jár a komp, délután egyre erősebb szembeszél, biciklivel alig áthatolható dzsindzsa), sok szép szakasszal. Jól elfáradtam.
Az első pontot biciklivel kerestem, persze az utolsó pár száz méterhez inkább tank kellett volna, a másik két pont már autós drive-in lett. Valószínűleg kenuval nagyobb lett volna az élmény.
Kulisz nap 3/5.
A muzeum nagyon klassz, a rész jelszóhoz köszönöm a segítséget( nem a főút felől kell nézni). Az 1-es ponthoz terepjáró kellett volna, nem bringa. De LEVADÁSZTUK!!!!!! Sólyomszem jött hozzám a receptért.
Külön köszönöm a rejtő hozzáállását!!!!!!!!
Hosszú tekergés volt. A láda megközelítése nem volt egyszerű, de legalább tudom, hogy itt is vannak pókok, meg szúnyogok. A 2. ponthoz nem találtuk elsőre a legjobb megközelítést :-( A múzem a legjobb.
A láda egyet sem tüsszentett, igaz hiányos az alfele :-)
Remeket tevegeltem, rég ládásztam ILYEN jót :-)
Pupuval most először meneteltem, sőt rögvest elsőként evezhettem is, amit egyébként nem igazán kedvelek, mert félek a vízbepottyanástól, de meg kell hagyni ez meseszép volt.
A második pontot a nehezen elszakítható (!!!) pókhálók tették számomra élvezetessé, a szederinda már nem igazán dob fel és az ojjektum sem jött be túlságosan, talán ha lenyaltam volna egy káposztalepkét, de ez nem erről szólt.
Pupu már délelőtt négy órakor indulásra kényszerített és ez nehezemre esett, mert bagoly-féle vagyok és eggyig huhogtam ma mielőtt álomba szenderültem, hogy máris kelhessek kesselni.
Azért imádnivalóak a jégmadarak és a hajnali holtág is halálosan szép.
Tessék levadászni Kulisz mester remek multiját kedves geoládász emberek.
Alföldi portya, kánikulában, Silviusszal. A hőguta elkerülése érdekében reggel 4-kor indultunk Budapestről, és csaknem 12 óra múltán értünk haza, öt, illetve hat láda megtalálásával. Zökkenőmentes akció volt.
Ezzel a multival régóta szemezgettem már, télen neki is futottam, biciklis vagy gyalogos megközelítést tervezve, de a földutak iszonyú sara visszatántorított: inkább egy szép evezés, mint egy csúf sárdagasztás! Türelmem jutalmát a mai nap hozta meg. A repülőmúzeumnál kezdtünk, csak jelszó-leolvasással, de ide még biztos visszajövök, mert nagyon érdekel! Már az is csábító, ami a kerítésen kívülről látszik. Aztán délről kerülve jó vízreszálló helyet találtunk. Míg felpumpáltam az Adventure kenut, Silvius megnézte a közeli jelszórészt a műtárgyon. Dzsindzsás, kellemetlen helyről számolt be. Az evezés viszont szép volt! Reggeli csend, ragyogó fények, sok jégmadár, több szürke gém és egy halászsas fogadott. Összesen 5 kilométert eveztünk. A ládához közel sikerült kikötőhelyet találni, onnan 80 méteres, eléggé dzsindzsás gyaloglás következett - szárazföld felől nem lehet valami hálás feladat... Innen jó volt. A láda nem is igazán "beteg", lyukas ugyan az alja, de amúgy minden rendben. Visszafelé is élvezetes volt az utunk. Köszönet, Kulisz!
Az első élő geoládám! :-)
Kulisz jó munkát végzett, kb. 25 évet éltem Szolnokon, de elvitt olyan helyekre ahova nem sikerült eddig eljutnom. A láda alja törött, de védett helyen van, kereshető.
Szerencsére a szúnyogok hada még nem támadott. Szerintem ahogy a víz az ártérről visszahúzódik az éhes szipókások előkerülnek.
Úgyhogy siessetek, megéri!
Nagy lelkesedésem közepette a zsebemben maradt a ládához tartozó toll. Kérem a következő kincsvadászt legyen szíves pótolni feledékeny tettem. Köszönöm
Első önálló ládám, a saját kütyümmal. Külön élmény, hogy szolnoki létemre eljutottam olyan helyekre, ahol még nem jártam. Pedig eddig sem voltam otthonülő, ismerem a környéket, de az Alcsiszigeti Holt-Tiszának ezeken a részein nem jártam még soha. Pl. korábban azt hittem, hogy tudom hol van a Nemzetközi Horgászversenypály, most kiderült hogy rosszul sejtettem. Sajnos kellőképpen szétnézni nem tudtam, mert már a multi egyes pontján jelzett a Legend C, hogy az akksi a végét járja, úgyhogy tekerni kellett a biciklit hogy kitartson. Ráadásul a nagy kapkodásba a multi 2-nél rosszul olvastam le a jelszót, úgyhogy 2 nap mulva mehettem ki újra :o(. A rest kétszer fárad.
Sajnos az egyes láda helye fel volt dúlva, és törött is.
Szolnoki nyaralásunk 4. ládája.
Ez is csak a rejtő segítségével lett meg. Köszönjük!
Rengeteget pecáztam itt, a gyerekkorom helyszínén.
Na ez aztán a rejtés!!! Beméri az ember, odamegy, levadássza a ládát, és kész. Nem kell összevissza keresgélni, gyenge GPS vétellel kínlódni. A táj szép, a víz szép. Szuper láda!
Első ladám.
Sajnos a jelszó 3. része jelenleg nem elérhető,
mert a "hordozó" átépítés alatt van, így csak Kulisz
segítségével sikerült.
Nem véletlenül választottam első ládának.
Pontosan 1635 méterre lakom tőle. ;)
[wapon beküldött szöveg] Tökéletes multi geoláda! Még a "kilátót" is megnéztem...Hát igen, mifelénk már ez is hegynek számít. Igyekeztem a fotóval, hogy minnél magasabbnak látszon! A ládában nem találtam térképvázlatot, de nem is nagyon kerestem. Mentem a gps után és nyilván mindig a másik oldalon volt a keresett pont. A quad sajnos uszni nem tud. Persze még nem próbáltam...A sár mindenesetre nem ellenfél neki.
fvl és hatalmas sárban.
előzetes felkészülés (személyes beszélgetés Kulisszal) után rögtön rossz irányból vágtam neki, aminek a vége elakadás lett. kiszabadulás után már a helyes úton. buszfordulón ál jobbra ,a földek szélén végig a fűves földúton, majd a tarló szélén.
az 1. pontnál én sem emlékszem, hogy le lenne írva mi kell a 3-tól.
a 2. pontnál megerősítettem a jelszót. jól látszik.
a muzeum zárva, de fotózni lehetett.
Az első ládaban megadott koordináták kifogásolható írásképük miatt félrevezetőek:1.Minden tisztelet Kulisznak, de a számjegyírással lehetnek gondjai! 2.A kopjafa nem azonos a faragott oszloppal. 3.VIGYÁZAT:a 2.számu geoláda jelszava már nem sokáig betűzgethető. A többi gyönyörű!
Mi a jenciékkel talaltuk meg.5en voltunk összesen. a terep sáros volt de megérte jo kis túra volt szerintem.A hazafelemenet rázós volt.Nekem kijukadt a kerekem és kezdett jó sötét lenni ennek ellenére sikeres volt
a keresés.
Kalandos túra volt. Már az elején próbára tette a kerékpárunkat a szántóföldek közötti átkelés, de sikeresen megtaláltuk elsőre. Ha lett volna csónak a közelben 5 perc múlva a második pontot is megtaláltuk, de így csak 40 perces bicajozás után sikerült, amit nem bánunk, mert több érdekes helyen haladtunk át. A naplóban nem találtunk bejegyzést arra vonatkozóan, hogy mit kell keresnünk a repülőmúzeum előtti emlékművön. Egy levélváltás során ezt is megtudtuk.
A javasolt földutat meglátván rögtön elment az életkedvem, de hiába kerestem, nem találtam jobb megközelítési lehetőséget. Az oda-vissza 4 km-es sárdagasztást a fejem felett kőröző katonai helikopterek és a holtág túloldaláról meg-megismétlődő lővés-sorozatok tették izgalmassá (kicsit féltem). A ládikát könnyen megtaláltam, de a holtág lefényképezéséhez fára kellett másznom (első kép). A második pont megtalálása nem jelentett problémát. A múzeum ugyan zárva volt, de azért így is készítettem pár képet a gépmadarakról. A harmadik pont felé autózva "szivárvány" feeling vett rajtam erőt, de végül egy szandszőlősi autósbolt tulajdonos útbaigazítása alapján sikerült 40 m-re megközelítenem az objektumot. A keresendő felírat itt is megerősítésre szorul!
Az 1. ponttal igyekeznünk kellett, hogy a láda "légi" részét még időben elérjük. Végül annyit kerekeztünk az 1. és a 3. pontért, hogy már zárva találtuk a múzeumot. Fiam, aki néhány évvel ezelőtt szép repülő maketteket épített, felkapaszkodott a falra, és készített néhány keresetlen képet régi repülőkről. A 2. ponttal volt némi gondunk. Azt gondolom, hogy a sietségben rosszul írtam fel a jelszú részletet hordozó objektum fajtáját, és bár a koordináták helyesen mutattak, elsőre tovább keresgéltünk. Mihul emlékezete most is segített az objektumot illetően, fiam azonnal meg is találta a hiányzó részt. A dolog örömére ismét belevetettem magam a Tisza habjaiba. Visszafelé a honvédségi félig-meddig kantinban ittunk 2-2 jó Colát - mindenkinek merjük ajánlani, mert a hűsítő nedűhöz igen jutányos áron lehet jutni a laktanya bejárata melletti sörözőben.
Megvan - gyalog, otthon, autóval :)) Az "otthon" azért kellett, mert már egy nappal korábban megtaláltam ugyan a ládát, de benne a térképet nem (persze, lehet, hogy benne volt - a leírás "bugyijába" nem néztem bele, és pl. a GCTISZ térképét ott találtam meg) - tehát kisebb-nagyobb gyalogos-autós kerengések után inkább a Zagyvához mentem. Ma reggel aztán megnéztem a MapSource programmal, merre is járkáltam, és gondosan feljegyeztem a releváns koordinátákat (ja, mert a Camo-ban nincs térkép). Így aztán a második és a harmadik pontot is sikerült autóval megközelíteni kb. 40 m-re :)) A másodikhoz ponthoz vezető út különösen érdekes volt - az algyői olajkutas keresésre emlékeztetett. Viszont a harmadik helyen lévő objektum márc. 31-ig zárva van, ezért a jelszót (vagy a jóváhagyást) várom Kulisztól (küldök pár bizonyítékot emilben az ottjártamról).
Az értékelés az átszerkesztett ládaoldal következménye!
Don Quijote útját követve egy kiszáradt tó is ámulatba ejtette a fotós szemeket... gps-bogozásra egy házikó előtt parkoltunk le... s hmmm... minden jóban van valami még jobb: megismerkedhettünk a Vily-familyvel, egészen közelről... népes család, szó se róla!
A frissen szállingózó hóban nagyot sétáltunk, Csuhi jégtesztje megmentett minket a hidegzuhanytól... miután egy fél kilós bottal lazán átszúrta a jeget, mi bölcsen úgy döntöttünk: nem lépnénk rá:o)))
A vacogásunkat barkobával feledtettük... a "lábnyom a homokban", és a "jégkocka" hosszú kilométerekre adták fel a leckét.
A repcsik téli álmukat alusszák, így holmi emberek sem zavarhatják nyugalmukat.. TÉLI SZÜNET!
De élelmes fotósnak hosszú a keze:o))
Imelda, Csuhás, Vándor
A holttisza mint egy hatalmas tükör. Peti, Zsolti, dragunov. [wapon beküldött szöveg] A tervem az volt, hogy átgyalogolunk a jégen, de elég furcsán pattogott alattam, úgyhogy körbementünk. A rejtekadó fa belseje teljesen elkorhadt, a törmelékbe beleveszett a láda. Már-már majdnem feladtuk, de még egy utolsó mélytúrást megkockáztattam, és mint egy szülész, vállig a fában kotorva megtaláltam, és kihúztam a ládát. Nagy volt az öröm - egészséges láda!
A második pont általam ismert, csendes nyugis hely, ha lejövünk, gyakrak kijárok ide a közeli faluból.
A Rep. múzeumban többször jártunk már, a fotók is régebbiek. Szuper hely.
dragunov
Ja, és csoki volt a ládában (!), amit a kép tanúsága szerint megsemmisítettünk :)
[wapon beküldött szöveg]
Mikor rákanyarodtam a földútra, tudtam, hogy ezután mindenki elmebetegnek fog nézni. A városon keresztüljövet is már mindenki ugrabugrált előlem. Szerintem megijedtek a bicajomtól. Én is féltem már tőle. Ilyennek még nem láttam. Picit poros volt :) De milyen lett ezután a multi után! A vonatra alig mertem felrakni. Ráadásul egy szép új vonat volt... Biztos még mindig sikálják :-))))
HURRÁ!
Még éppen idejében találtuk meg a ládát, mert a nagy melegben életmentő volt az elrejtett nagy meglepetés itóka. Figyelem keresők, nem árt magatokkal vinni egy szúnyogírtót, ha este közelítitek meg ezt a kincset. Remek kis horgász helyek vannak a környéken. A jelszó második fele még szebb helyen van mint maga a láda, megéri a fáradtságot. Legalább tíz nyulat is láttunk az úton, olyan szelídek, hogy majdnem megsimogathatók.
Kicsit vegyesek az emlékeim. Nem tudom mit, de valami nem hétköznapit vártam a cím alapján. A holtág szép, de igazán talán víz felől lehetne megnézni. És a nagy bánatom, hogy a Repülőmúzeum zárva volt... Ha bejutok talán az lenne a bánatom, hogy mennyi rozsdát látok. A leírásban szerintem a múzeumi nyitvatartást nem csak egy linkkel kellett volna feltüntetni, mert meg sem néztem, 6-ig úgyis nyitva van felkiáltással... Hát csak 2-ig. Tehát már délelőtt érdemes megtalálni az első doboz, hogy meglehessen az utolsó is... A múzeum lehetett volna a napi kirándulás koronája, de érzem, hogy vissza fogok ide térni...