A jelszó, a megadott pontban, egy szikla alatti üregben levő 20x20x8cm-es dobozban található, ami kővel van takarva.
Az alábbi pontokban még két, lapra gravírozott tartalék jelszó is található:
pót jelszó 1: N46° 26.855' E23° 35.305'
pót jelszó 2: N46° 26.787' E23° 35.259'
Újratelepítés: 2013.10.12 13:00
Az új ládát, a pót jelszó-táblákat és mindezek telepítését
Skalp-nak és lelkes csapatának köszönhetjük.
Ezúttal az Erdély-i Torockó falura és a föléje tornyosuló Székelykőre szeretnénk felhívni a figyelmet. Utoljára 2003. Augusztus 02-én másztuk meg a Székelykövet, csodálatos időben.
Torockó az Erdélyi Szigethegység Keleti részében, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, az Enyedi-patak völgyében fekszik, 500 m-es tengerszint feletti magasságban.
A modern vasipar megjelenése előtt Torockó, Erdély legjelentősebb vasműves központja volt. Ez hosszú ideig biztosította lakói jólétét. Vasművességének köszönhetően, bányavárosi rangra emelkedett, erre utalnak az 1870 táján egy tűzvész után épült híres "fehér házai" és a téren a "vajor" vízmedencéje, melyet forrásvíz táplál. A környék bányáit már a rómaiak is művelték. Az Árpádok korában még a tatárjárás előtt telepítettek ide német bányászokat, akik később elmagyarosodtak.
Torockó népviselete igen híres. A lányok vörössel és feketével kivarrott gyöngydíszes inget, ráncos fehér szoknyát, piros csizmát és aranyozott pártát viselnek. A férfiak fehér nadrágja piros-zsinóros, ingük kézelőjét is piros hímzés díszíti. Az eredeti viselet ma már múzeumi ritkaság, amelyhez hozzátartoznak még a festett bútorok, keresztszemes és kereten-varrott kézimunkák is.
A község felett uralkodik a háromcsúcsú Székelykő hatalmas sziklabérce. Legmagasabb csúcsa 1130 m. A Székelykő tetején vár alapfal-maradványaira leltek, mely várat a Toroczkay család egyik tagja I. Ehellős építtette a tatárjárás előtt.
Az 1241. évi tatárjárás Torockó falut elpusztította. Toroczkay András a kézdi székelyek csapatával a tatárok által ostromlott várat felszabadította. Ezért a cselekedetéért IV. Béla király fia István, Torockót és a várat átadta az Aranyos-melléken letelepedett kézdi székelyeknek, akik azt "Szekel várom"-nak nevezték el. A székelyek a várat kijavították majd 1285-ben megvédték az újabb tatártámadás ellen. A Dózsa György vezette parasztfelkelés idején, 1514-ben Torockó is a keresztesek kezére került, melyről az 1514. évi oklevél így szól: "A parasztnép, mely föllázadt, egyebek közt Torockó várába is belopózott és azt, az akkor benne lévő parasztok árulása következtében elfoglalta. Azokat az okleveleket pedig, amelyeknek alapján Toroczkay Ferenc és ősei a várat és uradalmát régtől fogva bírták és bírják, széttépték és szétszaggatták." Mint később kiderült, a régi okleveleket nem érte semmi bántódás, hiszen azok a torockószentgyörgyi, másik Toroczkay várban voltak és nem itt a Székelykőn levő várban.
A felkelés leverése után, 1516-ban II. Lajos király új adománylevelet adott ki, melyben Toroczkay Ferencnek és fiának adta új adományul Torockó várát, tartozékaival együtt. III. Endre király fejedelemség idejében a városka lakói viszonylag nyugalomban éltek. Aztán 1702-ben Rabutin katonái rabolták ki a falut, és több embert kivégeztek. 1704-ben pedig Tiege osztrák tábornok rabolta ki és égette fel a városkát. A lassan újra felépült Torockó még a XX. század elején is a Toroczkayak birtokában volt. Őrtornya 1864-ben még állt, de 1871-ben már romokban hevert. Megmaradt alapfalai is fokozatosan megsemmisülnek és eltűnnek a föld színéről.
A Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a Nap, ahogy ezt Jókai az "Egy az isten" című regényében megírta. Először, - ahogy szokott - kakasszóra bújik elő pirkadatkor, aztán hirtelen eltűnik az 1130 m magas Székelykő mögé. Ott igyekszik tovább a hegy rejtekében, hogy pár perc múlva már teljes pompájában ragyogjon, elhagyván a hatalmas érckövet.
Az egyszerűség kedvéért megadnék egy-két fontosabb koordinátát.
Az Aranyos-patak völgyében az N46° 30.256' E23° 36.537' pontban kell Dél irányába eltérni.
Torockó faluban legalább a főteret nézzétek meg az N46° 27.222' E23° 34.043' pontban. Az emberek nagyon kedvesek, szinte mindenki magyar. Szálláslehetőség rengeteg van, úgy, mint panziók, a falusi turizmusban részt vevő házak, de talán még illatos szénapadláson is lehet aludni. Még mindig a faluban, az N46° 27.165' E23° 34.084' pontban kell Keleti irányba térni, majd az N46° 27.112' E23° 34.254' 534 méter magasan, a falu egyik kedves kis házának árnyékában is, biztonságban lehet parkolni. A megfelelő járművel rendelkezők még legfeljebb 150-200 métert autózhatnak, aztán már csak gyalog:-) 915 méter magasan, az N46° 26.943' E23° 35.160' pontban egy kitűnő vizű forrás van - szükség is lesz rá - aztán csak majd visszafele lehet újra vizet venni. Felérve a gerincre, majd Délnek fordulva, az eddigiekhez képest kényelmesen felsétálunk a főcsúcsra, az N46° 26.787' E23° 35.270', ahol mi, 4 méteres EPE mellett, 1141 méter tengerszint feletti magasságot mértünk. A második legmagasabb csúcs az N46° 27.289' E23° 35.234' pontban, 1124 méter magasan van. A kilátás végig páratlan és félelmetes. Végig a kék-kereszt turistajelzést kövessétek, eltévedni lehetetlen, de azért a sziklákon nézzünk a lábunk elé is!
Egy-két jó tanács: sziklamászó felszerelés nem kell, hacsak nem akartok extrém helyeken felmászni, de egy normális lábbeli, ivóvíz, uzsonna, nyáron kevés, de máskor sok, meleg ruha és - ami még nagyon fontos, - esőköpeny legyen nálatok! Már láttunk ott olyan "turistát", aki szandálban vágott neki a szikláknak. Nem szükséges a túrabakancs. Egy nem csúszó sportcipő is megteszi, de az, nagyon jól fog jönni. Az esőköpeny a másik rendkívül hasznos holmi, ha ilyen hegyvidéken elered az eső. A nélkül a legszebb időben se kapaszkodjatok fel a Székelykőre, mert eső a derült égből is percek alatt ki tud alakulni. Ha villámlik is, akkor a szikla tövéhez lapulva leguggolni. Ha éppen a gerincen vagytok, akkor azon túl erdő van. Az erdőben, alacsonyabb fák alatt már biztonságban vagytok. Különálló fa alá soha ne állj! De ilyen ott a tetőn nincs. Ha éppen a lapos hegytetőn vagy és elkap a zivatar nem szabad sehova sem rohanni. Nincs is értelme. Esőköpenyt fel és hasra. Ez van!
Nagyon kellemes hegymászást és csodálatos időt kívánunk
Anikó, Melinda, Miki és Dani
