WAP
A ládát, a kastély közelében, egy tuja őrzi, fej magasságban.( 6X10cm )
Láda eltűnése esetén, a közelben lévő helyeken összerakhatod a jelszót.
1) A fő útról bekanyarodva, az út bal oldalán található emlékoszlopon az 5.sor, 1.szava. (5 betű)
2) Az 1956-os emlékmű mellett található márványtáblán lévő idézet utolsó szava. (6 betű)
Jelszó képzés: a 2 jelszórészlet (összesen 11 betű), sorrendjüknek megfelelően egymás után írva.
u.i: Ne felejtsétek el megnézni a parkban lévő 500 éves platán fát, amely az Év Fája volt 2010-ben... :)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Bevezető
A horvát tengerpartra jövet-menet bizonyára sokan elsiettek e dél-zalai kisváros csodálatos parkja mellett, ahol a klasszicista Szapáry kastély és a hazai organikus építészet egyik gyöngyszeme - a Makovecz Imre tervezte könyvtár - mellett egy tekintélyes platán is rövid megállásra hívogat. Az egykor tekintélyes méretű kastélyparkból mára csupán 5,6 hektár maradt fenn, de óriási platánjai, kocsányos tölgyei, öreg tisza- és trombitafái, s gyertyánlugasa így is gyönyörködtetőek.
Szapáry-Andrássy-kastély parkja
A kastélyt a Szapáry-család építtette a XVIII. század közepén, amelyet 1820-ban klasszicista stílusban alakítottak át. Később az Andrássy-család tulajdonába került épületet eklektikus stílusban építették át. A műemlék jellegű épület körül kialakított park körülbelül 5,6 hektár. A parkban látható az 1894-ben emelt Kossuth emlékoszlop és itt kapott helyet a városi könyvtár Makovecz Imre által tervezett impozáns épülete is. A park élőfagyűjteménye jelentős, annak ellenére, hogy a II. világháború idején súlyos veszteséget szenvedett. Kiemelkedő értéke a kastély mögött elhelyezkedő gigantikus méretű platánfa. Tőle nem messze a két terebélyes bokorrá nőtt tiszafa és az északkeleti részén elhelyezkedő szintén hatalmas méretű kocsányos tölgyek, az egykori park napjainkra megmaradt matuzsálem korú tanúfái; továbbá megcsodálhatjuk a két közepes méretű, de szép virágdíszben pompázó trombitafát is. Érdekessége a parknak a gyertyánlugas, mely az idejében végzett szakszerű nyesések elmaradása miatt sokat veszített eredeti szépségéből. A közel száz fajból álló lomb- és tűlevelű fa- és cserjegyűjteményben a tűlevelű fafajok közül előfordul a luc-, fekete-, jegenye- és duglaszfenyő, az oregoni ciprusok számos faja és az 1690-ben Japánban E. Kempfer holland orvos által felfedezett és a buddhisták előtt rendkívül nagy tekintélynek örvendő legősibb ma élő fafaj, a páfrányfenyő.
A lombosfák közül a piramis tölgy, a tulipánfa, a kislevelű hárs, a mezei, az ezüst, a hegyi, a zöld és a tatár juhar mellett a kevésbé ismert japánjuhar, a dió, a fekete dió, a magas kőris, a szomorúfűz, a vadgesztenye, a nyír, a szürke nyár, a zselnicemeggy, a cseresznye, a mirabolánszilva stb. fordul elő.
A cserjék közül említést érdemelnek a magas díszítő értékű madárbirsfajok, a magnóliák, a nyári orgonák, a gyöngyvesszők, a hóbogyó, a labdarózsa, a kökény, az orgona, a mogyoró, a mogyorós hólyagfa, a mályvarózsa, az aranyribiszke stb. A park a község egyik kedvelt pihenőparkja, az épületek rendeltetése alapján Letenye kulturális központja is itt alakult ki.
A platán
2010-ben Magyarországon az év fájának választották a park elején álló pompás
platánt, mely ugyanezen évben a tiszteletre méltó harmadik helyezést ért el az Európai Év Fája versenyben is. A fát kb. 500 évesre becsülik. A több mint 20 méteres magasságához 615 centiméteres törzs és 36 méteres korona átmérő tartozik. Érdemes megnézni.
Letenye
Az 1989-től újra városi rangot kapott
dél-zalai település az ország legjelentősebb délnyugati kapuja. A 7-es és M7-es utak itt érik el a horvát határt, és innen indul az M70-es Szlovénia felé.
A XIV. század közepén említik először a települést, még Letyne alakban, és a század végétől már vásártartási joggal bír. Ebben az időben a Széchy család birtokában állt és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. A XV. századtól mezőváros, és bár a török és a pestis is pusztítja a XIX. században újra megkapja ezt a rangot.
A település határában folyik a Mura folyó, mely által feltöltött alföldön helyezkedik el nagyobbrészt. Észak felől dombok határolják, mint az Öreghegy vagy épp a Kecskehát.
Letenyéről indul a zöld jelzés
északra, az Öreghegyen át Zajkra, de itt halad át a
Dél-Zalai Erdőtáj kerékpár út
első szakasza is. Így akár gyalogosan, akár kétkeréken kellemes túrák kiindulópontja lehet a település.
A park mellett található a
városi strandfürdő, melynek 50°C-os termálvíze egy nagy- és egy gyerekmedence mellett tan- és ülőmedencét is kiszolgál.
Forrás
www.historicgarden.net
Letenye város honlapja
Az Év Fája