A piros tetejű ládika a csúcs közelében, egy kis mészkőszikla alatt, sok-sok fehér kő mögött található. Ha jó csapáson indultok érte, akkor könnyen meglelhető!



Megközelítés

Kiindulásnak az apátság parkolóját ajánlom, közvetlenül az 1. állomás mellett.  N 48° 2,933' E 20° 21,902' [GCBELK+Parkoló]
Vízvételi lehetőség itt van utoljára, érdemes egy jóízűt hörpinteni és megtölteni kulacsainkat a Mária-forrás jéghideg vizével.  N 48° 2,943' E 20° 21,865' [GCBELK+Mária-forrás]
Innen a kék ferde csík tanösvény jelzés visz végig, de el lehet indulni az országos kék-túra útvonalán is, majd a  N 48° 2,707' E 20° 21,769' 400 m [GCBELK+Alternatív útelágazás]pontnál balra és kissé felfelé vezető úton aszfaltmentesen tehetjük meg az első bő kilométert, ezután ez is a tanösvény útjába torkollik. Kiépített pihenő az 5. állomásnál.

Kerékpárral az utolsó 500 m elég húzós, viszont nemcsak innen közelíthető meg. Sokkal inkább javasoljuk az alábbiak valamelyikét:

1. Szilvásvárad-Olasz-kapu (végig aszfalt - ), majd a jelzésen jobbra a  N 48° 2,740' E 20° 23,177' 781 m [GCBELK+Biciklis útelágazás] elágazási pontig, innen jobbra 200 m a Bél-kő a S háromszög jelzésen. Összesen 22 km, 350 m-ről 888 m-ig emelkedik felfelé, majd kis hullámzás a fennsíkon a ládáig.

2. Eger-Felnémet-Berva-völgy, majd a jelzés az 1. pontban említett elágazásig, onnan ua. Összesen 25 km, egyenletesen emelkedik 170 m-ről 821 m-ig.

Szép Kilátás! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a mátrai túrázók bakancsára épp felkapaszkodó kullancsot!

A Bél-kő

Páratlan élményt nyújt felmászni a Bél-kő tetejére! Gyönyörű körpanoráma a Bükkre, a Tarna-mentére és a Mátrára, a felhagyott bánya nem mindennapi látványával fűszerezve.

Tudjuk, hogy van már egy cache a Bél-kő lábánál, légvonalban 1,4 km-re. De! A valós távolság úton csaknem 6 km, a szintkülönbség 500 m. További apropó, hogy a napokban nyitották meg a Bél-kői tanösvényt, amely a ciszterci apátságtól a Bél-kő csúcsáig vezet 7 állomáson keresztül - jó másfél órás sétával. (ld. 1.kép)

A tanösvény állomásai

1.: Ciszterci apátság
2.: Bükkerdő
3.: János-hegy
4.: Vasbánya-oldal
5.: Pala-bánya
6.: Szász-bérc
7.: A Bél-kő csúcsa

A tanösvény útvonala letölthető innen.

Hegytörténelem

A bél-kői bányát azután nyitották meg, hogy Lovag Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos 1908-ban cementgyártó üzem építésébe kezdett Bélapátfalván. Fő alapanyagként a Bél-kő hegy mészköve szolgált, másrészt a környéken előforduló agyag, agyagpala előfordulások. A cementgyár első egységei 1910-re készültek el.

A Bél-kő hegyen a bányanyitás 1909-ben kezdődött az észak-nyugati hegyoldal lejtőjének közepén az 550 m tengerszint feletti magasságban. A viszonylag kis területű bányaudvarról egy 2,5x2,5x75 m-es altárót hajtottak ki, és a táró végénél felfelé műveléssel egy függőaknát létesítettek. A mészkő fejtése kezdetben az aknába történt, majd több mint 50 évig egészen 1964-ig a hegy homlokát művelték lépcsősen, ez látható ma is. KÉP

A "hegy ráncolja homlokát" mondta látogatásakor Szabó Magda írónő. A teraszos lépcsős művelés később veszélyessé vált, ezért 1964-ben a hegy tetején, 730 m-es szinten nyitottak bányát. Innentől kezdve a Bél-kő hegyet felülről művelték. A bánya művelése - a mészkő vagyon fogyása - főleg akkor vált intenzívvé, amikor a 180 000 tonna évi termelésű régi cementgyár helyett 1979-ben új cementgyár kezdett termelni, mintegy ötszörös kapacitással.
Az égetett mész gyártása 1998-ben, míg a cementgyártás 2000 évben fejeződött be. A bánya bezárására a tájrendezés után 2003-ban került sor. A négy helyrajzi számon lévő bányatelek egy része az un. dél-nyugati orom már 1984-től a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozott. A művelés alatt állt két bánya telek, valamint a harmadik telek 2003-ban kerültek a Bükki Nemzeti Park tulajdonába és 2008 elején miniszteri rendelettel védetté lettek nyilvánítva. A három telek mintegy 100 hektár területű.
1910-től a bezárásig a több mint 90 év alatt 19 475 000 tonna mészkövet termeltek ki, ami azt jelenti, hogy az eredeti hegyből mintegy 7 millió m3 hiányzik. Ennek közel háromnegyedét az utolsó 23 évben bányászták.

Az apátsági templom fölötti parkolótól (385 m szint) kiindulva a Bél-kő 816,5 m-es kilátópontjáig természeti tanösvényt alakított ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A tanösvény 5 km hosszú és 7 állomása van ismertető táblákkal.

Figyelem! A terület a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Kérjük szépen mindenkitől a Nemzeti Park szabályainak betartását! (2004. januárjában a BNP igazgatója hivatalosan is jóváhagyta a geoláda elrejtését!)

Kellemes időtöltést és jó ládakeresést kívánnak az elrejtők: Eszti és kepenu Gábor, illetve a későbbi ládagondozók: zayd, és skiccpausz

Pontok

 N 48° 2,497' E 20° 22,478' 600 m [GCBELK+lejtakna]
 N 48° 2,530' E 20° 22,589' 629 m [GCBELK+Pihenő]
 N 48° 2,674' E 20° 22,482' 706 m [GCBELK+Bányaudvar]
 N 48° 2,315' E 20° 22,616' 656 m [GCBELK+Kilátás]
 N 48° 2,741' E 20° 22,936' 817 m [GCBELK+NagyonKilátás]

Egyéb infók

Bél-kő, a magyar sziklaparadicsom
Bél-kő - Wiki
Émények-völgye - Bélkő-hegy
Geománia - lelőhely
Bél-kő TT
Bélapátfalva honlapja
A VADREGÉNYES BÉL-KŐ ORMAIN
A MALACLEVESTŐL A MEDITERRÁN MÉSZKŐSZIRTEKIG

Webkamera a közelben


Ládatörténet