A hely:
A Nyugat-Mátra egybefüggő hegyvonulatának déli oldalán emelkedő csúcs, a Nagy-Koncsúr ( 640m.). Az andezit kőzetből álló lekopott vulkáni kúpon természetes tisztás alakult ki gyönyörű panorámával fogadva az ideérkező turistákat. A siklórepülősök is felfedezték a helyet, de a ritka keleti széljárás miatt csak ritkán választják startolásra. A Harasztos-bércen északi irányba haladva gyönyörű tájon, hatalmas fák között kanyarog a piros turistajelzés. Az út legmagasabb csúcsa a Muzsla-tető, 802 m-re emelkedik a tengerszint fölé. A vonulat északi végét a Nyikom zárja, aminek közelében szintén található egy geoláda. Ha ehhez a ládához is szeretnének eljutni, a piros jelzésen kell haladni a Nyikom-rétig. Itt az út háromfelé ágazik, de egyik sem vezet a ládához, ráadásul sűrű, járhatatlan, bokros tetőn átjutni csak a sárga szalagokkal jelölt erdei úton lehet.
Megközelítés:
Az induló pont: Szurdokpüspökiben a vasútállomásról induló piros turistajelzés. Akik autóval érkeznek, a Takarékszövetkezet parkolójában érdemes az autóval leállni. A hegyre vezető úton a meredek emelkedő előtt a piros jelzésbe becsatlakozik a zöld turistaútvonal is. A ládához a piros jelzésen kell tovább haladni. Először a Horka-tetőre érünk (506m) majd a Kis-Koncsúr következik (595). A következő hegycsúcs a Nagy-Koncsúr (640m), ahol a ládát elrejtettük.
Rejtés:
A láda egy kopasz, kelet felé lejtő réten található, ahol csak egy-két fa és több kisebb szikla alkalmas rejtekhelynek. GPS alapján könnyen megtalálható. Arra gondosan ügyeltünk, hogy ne kelljen szúrós bokrok között kutakodni. A leírtak alapján, kizárásos alapon akár GPS nélkül is megtalálható. A láda egy kisebb üveg, fekete álcázással. A gerincen vezető turistaútvonalon az év folyamán több alkalommal rendeznek teljesítménytúrát. Ezeken a napokon akár több százan is áthaladhatnak a réten. A ládának olyan helyet találtunk, ahol nem zavarnak a teljesítménytúrázók a keresgélés közben.
A mátrai extrém sportokról sok érdekes információ található a www.nyikom.hu honlapon.
A kereséshez szép időt és jó egészséget kíván: a Nyikom-Team!
Ládatörténet
2020. 3. 1 A régóta beteg ládát Anettx kessertársunk javította. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Tetszett az egész. Nem semmi mászás volt, de nagyon jólesett. A pincesor is igen hangulatos. Egész úton csak néhány túrázóval találkoztam. A rejtés is tökéletes.
Hosszú és fárasztó út vezetett a ládáig, ugyanis út csak a térképen létezett, és körülöttünk mindenhol patakokban folyt le a víz a hegyről. Mivel más nem nagyon volt rajtunk kívül, egy kisebb mufloncsapatot is láttunk.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Rédei-Nagy-patak völgyéből másztunk fel a Muzslára, majd ereszkedtünk vissza a Koncsúrokon át Szurdokpüspökibe. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre. Gyönyörű hely!
[Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Néhány napja már nézegettem a ládát, hogy milyen jó lehet a gerincen végigsétálni a Muzslára, természetesen útba ejtve a Koncsúrokat. Szurdokpüspökiből indultam, rácsatlakoztam a sportos piros negatívra és kezdtem megfőni. Nem kellett sok idő, a Tök földig jelentős energiákat vesztettem, csak akkor még nem tudtam róla. A Diós patak elszomorított, hiszen már csak Diós meder. Innen folyamatos emelkedés következett morzsalékos, köves talajon. Ezért úgy éreztem, hosszú út vezet a Horka-tető ponthoz. Az árnyékos helyeken elviselhető volt az idő, a napos részeken - amiből volt bőven emelkedővel - a pokol melege áradt fentről és a talajról verődve. A Horka-tető választópont volt. Megnézem a Koncsúrt és vissza, vagy most azonnal vissza volt az erősen csonkult terv. Valahogyan erőt vettem magamon, és botorkálva elindultam felfelé. Gyakori árnyékban megállások sem töltöttek fel, igazi kínszenvedés volt az árnyékosabb részekig. Aztán valamelyest normalizálódtak a viszonyok, felhő takarta a napot és már a Kis-Koncsúron voltam. Onnan már nem volt messze a Nagy. A láda rejtekhelye közvetlenül napfénynek van kitéve, a doboz forró volt. Minimálisan takartam, de nem sokat segít. A védő zacskó már annyira elhasználódott, hogy funkcióját már nem tölti be. A kilátás a kicsiről és a nagyról egyaránt nagyon tetszett! A Muzsla felé vettem az irányt, az a pár méter emelkedő már igazán nem számít alapon :)
Az úttalan utakon bolyongást követően jó tempóban jöttünk el a ládáig, közben némi keresgéléssel a GCKMB 1. pontját is megszereztük. Azért nem olyan triviális a rejtek, van ott sok alkalmas lehetőség, de a jelölt ponthoz képest méréshatáron beül egy fában megtalálható a doboz. Köszi a rejtést! [Geoládák v3.12.2]
A mai mátrai túránk délelőtti szakasza az úttalan utakon megtalált 7KOP multi pontjai után a Muzsla - Nagy-Koncsúr - Kis-Koncsúr gerinc végigjárásával zárult.
Kellemes túra volt Szurdokpüspökiből. Az enyhén havas, olvadozó terep sem könnyítette meg a mászást, de a kilátás kárpótolt. A láda tartalma most nem volt nedves, és védett helyen is volt. Megtalálók: Ági és én.
TFTC!
Újabb csodás mátrai csúcspont kipipálva!
Kullancsok már vannak, épp rajtam mászott, mikor észrevettem.
Pótoltam a ládát és a logfüzetet, (csak egy kisebb üveget tudtam kirakni, egyesületi ládám elfogyott).
A régóta inaktív rejtőt nem tudtam elérni, ezért új jelszót találtam ki.
Fazéknak köszönöm a segítséget, az oldal aktualizálva.
[Geoládák v3.3.2]
Köszönöm, hogy megmutattad ezt a csodálatos panorámát. Szuper, hogy mindkét oldalra ki lehet látni. Sajnos a doboz és a füzet nagyon rossz állapotban van, a jelszót már nem lehet elolvasni, bizonyára valamilyen állat megrágta. A képek alapján kérem az elfogadást.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.1x]
Ügyes rejtés, a terepet a napi gyaloglás után fárasztónak találtuk mert meredek kicsit. Láda még száraz, de valóban hiányzik mind a négy füle!
A kilátás a láda feletti tetőről egészen kivételes, ezt a helyet mindenképpen érdemes felkeresni, nagyon kevés hasonlót láttunk eddig! Szurdokpüspöki felé az úton valóban vigyázni kell, hosszan, meredeken kőgörgeteges az ösvény, nagyot lehet esni ha nem figyel az ember vagy ha nagyon siet!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Egy olyan táj, ami ugyan kiesik a környék főbb útvonalaiból, de a ládától függetlenül is érdemes ellátogatni ide. A terepet nem éreztem négy csillagosnak. Tamás [Geoládák v2.2.5]
A 4 napos hosszú hétvége első napján - gondoltam - kicsit elfárasztom magam. Korai kelés, Muzsla-pusztai parkolás, aztán irány a hegy. Jól megizzadtam, mire felértem. Szép a környék, emberrel nem találkoztam. A ládának tényleg letörlek a fülei, de a logbook száraz.
Megtaláltam, köszönöm!
Csodálatos a kilátás, és fantasztikus illata van a cickafarkas rétnek, ahogy az ember lépked rajt!
(Sajna egy félórával később, Szurdokpüspöki felé menet, eltörtem a bokám. 2 hét salgótarjáni kórház után már otthon vagyok, kicsit jobban [07.19.] )
Mátrabérc 55 teljesítménytúra közben. A láda tényleg biztonságos távolságra van a turistaúttól, nagyon szép a kilátás is. Ez volt az első Nógrád megyei találatom. Köszönöm a rejtést!
Mátra 115 multi utolsó előtti túráján esett útba. Mivel az utolsó három logból kettő nem találta, készültünk pótlással. Szerencsére nem kellett. A láda épen és egészségesen várja a keresőket.
Mikor felértünk, tejköd és hideg szél várt minket, kicsit csalódtam is, hogy elmarad a kilátás. Majd mikor indultunk volna, elkezdett kitisztulni az idő, így valamennyit láttunk a környező púpokból. :)
Köszi
A ládát én sem találtam, de a rejtő csapat egyik tagja e-mailen elérhető volt és fényképek alapján megadta a jelszót. A ládát hamarosan pótolják majd. Köszönet érte!
Tulajdonképpen a ládát nem találtam meg! Az elhelyezés valószinű helyét igen! De ott nem volt láda.
Szurdokpüspökiből indultam az ajánlott piros sávon. Remek területre visz az út. Amikor kiemelkedünk a völgyből kitárúl a kilátás is. Remek igy ballagni az erőteljes emelkedőn.
A helyszín pedig kifejezetten jó kilátással rendelkezik. Ritkaságszámba megy, hogy a Mátra belseje felé tekinthetünk. Sajna az idő egy kicsit párás felhős volt, így nem láttam igazán messzire.
Hosszas keresgélés után sem találtam a ládikót! Ezért néhány képet töltök fel. Kérem a rejtőt amennyiben úgy gondolja, fogadja el találatnak!!
Gyönyörű időben, gyönyörű helyen Ivettel! Az áprilisban megtartott Koncsúr kör teljesítmény túra alkalmával még nem volt a telefonra telepítve a geoládás alkalmazás, illetve a számos túrázó miatt meg sem próbáltuk. Köszönjük a Rejtőnek!
Jó kis meredek tisztás. Útközben két crossmotoros döngetett végig a keskeny turistaúton.
Pedig néhol alig lehetett haladni az áprilisi hó miatt az ösvényre bedőlt fák és bokrok miatt.
2010.05.29-én jártunk itt.
A ládát újból nem kerestük meg, mert nem volt már a GPS-ben a koordináta, és nem emlékeztem rá, hol volt, de a hely még mindig meseszép. Télen is érdemes ide feljönni!
Most olvasom, hogy BECKO felújította a dobozt! Köszönjük szépen!
A Nyikom Hegyisport- és Természetvédő klub tagjaiból alakult geocaching csapat úgy tűnik nem foglalkozik vele.
Ma az Egyesületi ládacsere program, és a szombati Nagy Kutyasétáltató Projekt összehangolt munkájának eredményeként megújult a törött láda.
Az elhasznált doboz 11 éven keresztül szolgált, és 183 megtalálót látott. 4 éve ez volt a 20. találatom.
Megtaláltam. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
A láda sajnos színültig volt vízzel. A vizet kiöntöttem, de a láda lyukas és minden teljesen szét van ázva benne, bár valamikor ez egy jól felszerelt láda lehetett.
Sürgős karbantartás szükséges a tulajdonostól, vagy aki tudja cserélje a ládát és a logbookot. Kár érte, mert szép helyen van.
Megtaláltuk a ládát. Leírásnak megfelelően könnyen GPS-el.
A láda teljesen szét van ázva, annyira, hogy a jelszót se lehet elolvasni
Képek alapján kérem elfogadni a megtalálást.
A ládát egy kis kirándulás közben kerestük M.Kristóffal és egy csipet csapattal. A viharos szél (utána eső) se tántorított el a túrától.
Raktam a ládába egy logbook-ot, de nincs benne jelszó.
Kérem a rejtőt (rejtőket) a jelszó pótlására és a láda rendbetételére.
Köszi a rejtést, nagyon szép helyen van.
üdv: MGY69
Mátrai túránk harmadik, egyben utolsó napja. Már 6 órakor útrakeltünk Mátrakeresztesről, így kora délelőtt felértünk a Muzslára. Innen lefele menet útba esett ez a pont. Nagyon jó hely, köszönjük az invitálást.
Hiányzott már a mozgás, a mai nap így egy szép, 30 km-es körtúrát tettünk a Mátra nyugati bércein. Szurdokpüspökiből indulva a P jelzésen ez volt az első ládánk. A dobozból kiöntöttük a vizet, logoltunk a nedves logbook-ba, majd indultunk is tovább. Köszi!
Második nekifutásra - most már GPS-el felszerelkezve - sikerült levadásznunk. Először a közelébe sem értünk, fogalmunk sem volt, hogy hol vagyunk. A láda erősen karbantartásra szorul, maga a doboz ép, a tartalma viszont szinte használhatatlan.
A Kontra Mátrabérc végigjárását terveztük a hétvégére, persze több részletben. Szurdokpüspökiből indultunk, és másztunk fel ehhez a ládához. Jól meg kellett érte szenvedni, elég mászós volt (kicsit fájlaltam, hogy a ládáért meg még ereszkedni kell), de nagyon szép volt a kilátás a környező hegyekre, és az idő is gyönyörű volt. A sok virágzó fa és bokor pedig végig illatozott nekünk.
Az ereszkedés kissé megviselte a térdemet. A kilátás tetszett, nehezen akart előtűnni Szurdokpüspöki a hegyek mögül, de csak meglett, és mi is leértünk. Kép még a hegytetőről, a ládaszervíz aktuális lenne.
Zs.
Szurdokpüspökiből indultunk.A pincesoron hagytuk az autót,de így is sétáltunk oda vissza 9kilométert és kapaszkodtunk felfelé 500métert.Jó kis túra volt a Nagy-hársas után!Szép kilátásban volt részünk!A pincesoron nagy élet volt,zajlik a szüret.Vettünk is két üveg bort.A vörös egészen kitűnő!A ládára ráférne a karbantartás.Volt benne némi víz.Az egyik logfüzet teljesen szét ázott.Kitörölgettük,szárítgattuk.Kérjük a kessereket a ládákat ne süllyesszék gödörbe,mert ezek óhatatlanul beáznak!
Hanák Kolos teljesítménytúra 3/3.
Egy barátommal teljesítettük a túra 36 km-es távját Kékestető és Szurdokpüspöki között.
A láda környékéről tényleg szép a kilátás kelet felé.
Köszönöm!
Megtaláltam a Hanák Kolos teljesítménytúrán. E hely tekintetében is csak szuperlatívuszokban lehet írni a mesés kilátásról, valóban pazar! A láda beltartalma eléggé nedves, az elsősegély-naplófüzet életmentő volt. Köszönöm a rejtést!
20 km-es körtúra 1080 m szintemelkedéssel. Indulás Püspökiből a Muzslára, miközben szembe jött 1234 Hanák Kolos teljesítmény túrázó. A nap legtöbbször mondott szava: Hello.
A doboz tartalma teljesen el volt ázva. Tettem be egy elsősegély logbook-ot. Aki mostanában tervezi felkeresni ezt a ládát, nagy sárra számítson, bakancs + kamásli minimum.
Köszönöm a rejtést!
Ez volt az első "4"-es terepem! Nem szokta a c. a szántást! Jó kis izomlázam lett. Viszont ha nincs ott a láda eszembe sem jutott volna odamenni! Akkor nem láttam volna a fantasztikus kilátást és 16:05-kor a különleges naplementét! Igyekeztünk vissza, hogy az út alsó részén levő sártengereket még világosban érjük el. Sikerült! Köszönjük a rejtést:D
Anyuval, Anikóval, Katával ládáztunk, Szurdokpüspökiből indultunk, ragyogó napsütésben. A hegy lábánál elég sáros az út, ahol a kocsik kijárták, amúgy az út többi része száraz. Láttunk őszapókat, sajnos fotózáshoz túl izgágák voltak. Fárasztó hegymenet volt, annak ellenére, hogy "csak" 9 km lett a túra, jól elfáradtunk. Viszont a kilátás csodálatos, minden nehézségért kárpótolt. Köszönjük a rejtést.
Kis közeli kiruccanás keretében levadászva! Kellemes délutáni séta fölfelé, majd sötétedésben lefelé. :D Visszafelé sikerült meglepni egy szarvas párocskát is akik nagy dobbantások közepette tűntek el a sötét erdőben.
A nyomulós kis szarvaslegyeket és azt leszámítva, hogy a ládában tocsog a víz :( minden tökéletes volt! Köszi a rejtést!
Viki & Laci
Bringával mentem (a piroson sajnos 80 % tolni kellett), szép hely. A környék elég kihalt 40 Km tekertem az erdőbe és senkivel nem találkoztam. (illetve ez sem igaz mert elhagytam a telefonomat és 30 perc múlva megtalálták a Koncsúr-on lefelé jövet egy nem jelölt erdészeti úton ((ennek esély szerintem 1:100000000-hoz)).
Megleltem. A ládában a víz tovább gyűlt, próbáltam kicsit szárítgatni. A jelszót a biztonság kedvéért beleírtam a doboztetőbe és a másik füzetbe is. A környék gyönyörű, az idevezető út nemkülönben. Köszi!
Megtaláltuk!Hosszú "sétánk" végeredménye ez a ládikó:)mentünk ragyogó napsütésben,sárban,hangulatos pincesoron,patakon át,erdőben,tisztásokon...húúúúú elfáradtunk!!!szürdökpüspöki Istenanya szentkúttól indultunk elég nagy késéssel a pirosjelzést követve Nagy-Koncsúrra.A fa ami jellegzetes az előző megtalálók fotójain, sajnos kidőlt és csendesen fekszik fűtakarójában így kissé megtévedtünk mikor felértünk a tisztásra ahol a láda van:),de más jellegzetes részletek felismerése után ráleltünk a ládikóra ami igen rossz állapotban van.Ráférne egy alapos karbantartás mert a log-füzet teljesen elázott,a láda alján állt a víz.Megpróbáltuk kicsit "ráncba szedni":)A log-füzetet és a kis jegyzettömböt bezacskóztuk (mi sajnos már csak ez utóbbiba tudtunk logolni)Kérjük a rejtőket nézzenek rá a ládára hiszen nagyon jó rejtés nagyon szép helyen:)köszönjük
Somlyó hegy, Szentkút, Nagy-hársas után még egy púp. A mai legjobb! A Nagy-hársasról már esőben jöttünk le, de annyira rázendített, hogy úgy döntöttünk átalusszuk a rossz időt az autóban. Kb. másfél óra után kisütött a nap és indultunk a Koncsúr irányába. A piros-zöld közös szakaszon többször elmebeteg gondolatnak véltem, hogy elindultunk. Sár-pocsolya, dagonya...
Aztán a piroson nagyon kellemesen lehetett haladni a tetőig. Útközben négy csíkos hátú kismalac ijesztett ránk, akik a turista út mellett mocorogtak. Egy foltos szalamandrát, vízbe fulladt nyusztit, erdei egeret is láttunk.
Szuper volt. Köszönjük.
A láda sajnos beázott, füzet elázott, penészedni kezd.
Egy hosszabb gyaloglás keretén belül 10 fővel + egy négylábúval -Füge -vel "vadásztuk" le ezt a ládikát.
Az idő, a sár kivételével igazán kedvezett a túránknak.
Félhomályban találtuk meg, elhoztuk a 100 cache log füzetet, de a bogár maradt még! Nagyon fázott a kezünk, ezért olvashtatalnaul sikerült felírnunk a jelszót. Utána sötétben mentünk Szurdokpüspökibe, jó kalandos volt!
Blue Mali barátommal közös találat. Múzsláról ereszkedtünk le ide, hogy utánna visszamászhassunk a Múzslára. Sajnos a kilátásban a köd miatt nem gyönyörködhettünk. Tb maradt. Én lettem eme láda 100. megtalálója.
Mátrai túránk mai 4. állomása Dr.Lada barátommal.
Miután átjöttünk a Muzslán, már olyan jó kondiban voltunk, hogy meg sem kottyant nekünk:))
Azt sajnálom, hogy innen sem volt semmi kilátás, viszont baromira hideg volt, s a szél csak úgy fújta, hozta ránk a ködöt.
Innen van még egy érdekes mászás a Muzslára, s onnan tovább a JAJU felé. TB-t találtunk, de benne is hagytuk.
A 100. cache log füzet vándorbogarat beletettem ebbe a ládába, miután megjárta a Pilist, a Börzsönyt, érintette a Cserhátot, s még ládát is sikerült telepítenie. Jó utat kívánok neki.
Szurdokpüspökiből futottam neki a jelzésen. 600m-ig ködszitálás és dagonya, felette napsütés és száraz idő. Csak a Muzsla csúcs látszott a ködteger felett.
Nyugat Mátrai körtúra közben vadásztuk le (16 km 800 m szint). Szurdokpüspökiből jöttünk fel. Nagy sár volt a gerincig. A ládánál még sütött a nap. A TB-t otthagytuk. A Muzsláig mentünk fel, a GCMUZS ládáért nem láttuk értelmét lemászni 360 m szintet, majd vissza. Visszafelé a jelzetlen úton mentünk a hegyoldalban Püspökibe, még őzcsapatot is láttunk az úton átkelni. A borospincék nagyon szépek, sok a felújított vagy új építésű. Gyönyörű napsütésben indultunk el, de aztán hamar beborult. A környező hegyek szégyenlősen mind szürke ködbe borultak.
Kora hajnali megtalálás pirkadatban. 5:10-kor indultunk Szurdokpüpökiből, ez volt az első szusszanásunk. Sokat nem időzhettünk, mert szorított az idő, hogy a mai napba még beleférjen a Mártra-bérc túra.
Remek kilátás, pláne így, hogy végignézhettük a napfelkeltét.
Kontra Mátra-bérc túra teljesítése közben. Itt kezdtük a túrát, ez volt az első célpont. A felfelé utat vak sötétben, zseblámpával teljesítettük. A csúcson voltunk, amikor el kezdett feljönni a nap. Amikor lementem a ládához, még sötét volt, amikor visszaértem a turistaútra, már világos. Csodálatos volt innen a napfelkelte. Köszönöm a rejtést!
A ládában hagytam Vacak TB-t, aki nyugat felé igyekszik megkerülni a földet. Segítsetek neki!
Hi-Hi-Hi...
Ezt a ládikót már jó régen megtaláltam. Azután néhány hete ismét, mikor saját korábbi logomat jól megnéztem benne. Ma végre a GCKMB bevégeztével, úgy döntöttem mégiscsak belogolom.
Jobb későn mint soha! (no meg kell a pont is a sok-sok netkess mellé).
Érdekes lenne este is látni a helyet, hisz eddig mindkétszer hajnalban jöttem fel.
Ígérem, ha megvalósul a REKONTRA MÁTRABÉRC megamulti, akkor itt is alszom majd.
:-) [wapon beküldött szöveg]
Mátrai expedíció utolsó találata. Tavasszal nem mertem megállni, mert nagyon szorított a szintidő. Most viszont az első Szurdokpüspöki-Pásztó buszig még bőven belefért :-))
Eredetileg mi is indultunk volna a Muzsla túrán, de a többségnek közbejött valami. Én vagy túl gyáva voltam nekivágni egyedül, vagy csak taszított a tömeg. A bátor túrázóknak hagytam üdvözlőszöveget a naplóban.
A Koncsur hegyet már régóta nézegettem és nem is csalódtam. A faluban hagytam a szekeret, gondolom a túrázók autó között. Volt ott egy torony, ami vezeték nélküli körsugárzónak tűnt, a régi falusi házak oldalán igen furcsán fest a modern Wifi antenna.
Mivel én szembe mentem a többiekkel, ilyen korai órán még nem találkoztam senkivel. Azaz de, egy icipici kutyus igan barátságos és játékos, vele találkoztam. Aztán mire a pincék közé értem már ő is lemaradt. Jót kacagtam az Ivósok klubja műintézmény táblán, nem csak a borkészítéshez értenek errefelé hanem a tréfához is.
Lassan itt a május, ma találkoztam az első cserebogárral, gondolom a meleg nap csalta ki a földből.
A kilátás szenzációs, de nem csak keletre, hanem Pásztó irányába is, megérte feljönni ide.
Felfelé szívizomszaggató, lefelé térdropogtató volt. Azt is teszteltem, hogy bírtam volna a Muzsla túrát, elég jó tempót nyomtam, de azért hagytam időt a fényképezésre és a panoráma értékelésére is.
A nap végére csak legyalogoltam 32km és 1600 m szintet.
Másnap "sétáltunk" el erre a csúcsra Szurdokpüspökiből. Nagyon helyes a kis tisztás a hegycsúcson. Útközben láttuk méh-kaptárat, viszont más túrázóval nem találkoztunk. Nyugodtan piknikezhettünk a tisztáson, miközben élveztük a nagyszerű kilátást.
Zsenyával mentünk Szurdokpüspökből Mátrakeresztesig, majd vissza a nem éppen sétagalopnak nevezhető piroson és igy útba ejtettük a ládát is. A panoráma biztos széplehet, de sajnos az esőtől és a párától csak az orrunkig láttunk. Köszi a rejtést!
Szurdokpüspökiből Mátrakeresztesre és vissza! A piros jelzésen kerestük meg a ládát! Kellemesen elfáradtunk Ettore barátommal,bár az esőt nem kalkuláltuk bele.A nemzeti ünnep alkalmából a fenyvesben egy perces megállást engedélyeztünk magunknak.A rettenetes csend az áldozatok és mártírokra való emlékezésünket segítette.Nagyon szép az egész környék!
18:10 kor indultunk a kocsitól, s egyszer a nagy traktornyom követésben a zöldön mentünk tovább, így egy kunkort leírva jutottunk fel. Visszafelé már szednünk kellett a lábunkat a sötét miatt, mert lámpa persze nem volt nálunk és Godó nem csípi a sötétet (+ fontos szempont, hogy még legyen fagyi Pásztón. Volt :) ) Hamma a maga 4,5 évével nagyon jól bírta az erőltetett menetet, Godó (2) pedig háton utazott.
IN: Feslope 2 TB, aki kelet felé szeretné megkerülni a földet. Őt a Cote d'Azur-ről hoztuk, s elláttuk a szükséges magyar nyelvű infócimkével is :)
OUT: Italian Silver Geocoin-t pedig kivettük.
Májusban már egyszer megpróbáltuk, de a jég elvert bennünket, s így nem jött össze. De izgatott a láda, s most igaz keresgélni kellett egy ideig, de meglett. Tőlünk 5m-re őzmama, s pár perc múlva megjelent a sírós őzgida is. Köszi a rejtést, kétszer jól megizzasztott!
Első ládázós túrám a Mátrában öcsémmel, Miklóssal és menyasszonyával, Pannival. Neki ez volt az első ládája!
Egy kisebb "szervezési" malőr folytán ezzel a ládával kezdtünk. Az időjárás szép volt, bár az eső sokáig nem tudta eldönteni, essen-e vagy sem. Aztán csak megkönyörült rajtunk.
Az előttünk járóknak nem lehetett könnyű dolguk a felázott talajon feljutni a hegyre. Dicséretet érdemelnek!
Eddigi legmelósabb ládám, Hanák Kolos túra közben, mostoha időjárásban. A rejtés egyszerű kőkupac, de mégis tetszett, mert a nagy tömeg ellenére simán lehetett loggolni.
Köszönöm a rejtést.
Nem gondoltam, hogy még sikerül ma elcsípnem ezt a ládát, ezért sietősre vettem. Gondoltam, ha a szemközti magaslatra fel tudok menni autóval, onnan már nem lesz olyan nehz dolgom. Tévedtem, de erősen.
Tőlem szokatlan módon elhagyva a turistajelzést lecsúszkáltam a mélyútra, majd onnan bozótharccal és hatalmas út nélküli emelkedővel kaptattam fel - egyre többször megállva levegőért - a hegyre. Háromnegyed óra alatt felértem, így visszafele már volt időm a jelzett úton lejönni - majd visszamászni a kocsihoz.
A kilátás csodálatos, örülök, hogy járhattam itt. A mai 4 mátrai láda eléggé leamortizált - 20 km 2000m szintemelkedéssel-süllyedéssel - így munkahelyemen kell holnaptól kúrálnom mindenre kiterjedő izomlázamat.
Köszönöm a rejtést, csodaszép helyet mutatott meg!
Megtaláltuk!
Nem számítottunk arra, hogy ilyen hosszú túra lesz. Délután munkaidő után elindulva egy könnyű keresésre számítottunk, ehelyett az oda-vissza út több, mint 3 órába telt, kissé elszaladt az idő. Viszont a táj szépsége, a természet kárpótolt mindent.
Mai utolsó ládánk. Szurdokpüspöki szélén hagytuk az autót és onnét kicsit kevesebb mint 1 óra alatt felértünk. Még sikerült viszonylag világosban logolnunk, lefelé már előkerültek a lámpák. Gyönyörűen lehetett látni a csillagokat, felfelé pedig egészen a Börzsönyig elláttunk.
Fél 5 felé járt az idő, amikor a falu széléről elindultunk felfelé a ládáért. A terepet ismertük, tudtuk, hogy mi vár ránk. A Mátrabércen 2x, a Hanák Koloson és a Mátra 115 alkalmával 1-1 alkalommal jöttem itt le, felfelé pedig a Pásztó 50-en mentem. Amíg a P- fonódik a Z- jelzéshez, elég saras volt a terep. Amikor a sár megszűnt probléma lenni, onnan a terep kezdett meredeken emelkedni. A Horka-tető köves oldalából még gyakrabban tekintgettünk vissza a naplemente fényeit nézni. Még ilyenkor is nagyon tiszta volt az idő. Látni lehetett a Naszály tömbjét, sőt egészen hátul a Magas-Börzsöny sziluettje is kivehető volt. Ahogy mi emelkedtünk, a nap korongja úgy süllyedt. Így a külső-belső hőmérséklet egyensúlya sem borult fel. Eleinte jó minőségű, később már elég régi jelzéseket láttunk csak. Már a Nagy-Horka oldalában jártunk, amikor az út szélén megláttam az idei első, vadon élő hóvirágot. Kicsit fura, hogy ezért közel 600 méterig kellett feljönnünk. A láda könnyen adta magát. Ha nem ilyen későn érünk ide (50 perc a kocsitól), akkor még a panorámát is élvezhettük volna. Barni kísért el. Lefelé már sötétben mentünk és 55 perc alatt ismét a kocsinál voltunk. Még egy láda volt mára tervbe véve, de annak (Nagy-Hársas) a felkeresése ismét áttevődött egy másik időpontra.
Ok. [wapon beküldött szöveg]
A Takarékszövetkezet helyett inkább a templom mellet parkoltunk, mivel most nem vonzott annyira a faluban való sétálás. (Itt:N47 51,510' E19 41,738') Innen pár méter és már kinn is voltunk a mezőn.
Az első 100 méteren megfordult a fejünkben, hogy talán fel kellene adni, mivel a megolvadt, majd újra lefagyott hó, összefüggő jégpáncélként borította az utat. Ráadásul most is +2fok volt, így a jég tetején patakban folyt lefelé a víz, még csúszósabbá téve azt. Próbáltunk az út melletti földeken is menni, de ott meg elsüllyedtünk a sárban. Nehezen felküzdöttük magunkat az utolsó hétvégi házig, ahonnan már nem csúszott annyira, csak a víz hömpölygött helyenként az úton.
Mivel a túra innen kezdett igazán szép lenni, ezért száraz időben, annak akinek bírja a földutat is az autója érdemes elautózni idáig:(N47 51,751' E19 42,684'). Itt egy autó biztonsággal megállhat és meg is tud fordulni.
Na szóval, ettől kezdve minden viszontagság ellenére, nagyon tetszett az út. Többször is szép panorámában volt részünk és maga az erdő is tetszett. Azt hiszem, a cél előtti utolsó hegycúcson, mindössze kb. 25métert kellett megtenni jobbra azért, hogy a ládánál láthatóhoz hasonló, szép látványban lehessen részünk és kicsit ki is fújhattuk magunkat. Ez itt volt: (N47 52,246' E19 44,306')
A ládát kicsit keresgélni kellett, de főleg azért volt nehéz, mert a megfagyott havon állandóan lecsúsztunk a domboldalon. Sikeres logolás után egy szélvédett helyen pihentünk, ebédeltünk majd készült még egy csoportkép is rólunk.
Ezek után rávettem a csapatot, hogy menjünk kicsit tovább és egy másik úton induljunk vissza. Kb. 300 méter után kiderült, hogy a hóban sehol sem találjuk azt a bizonyos utat, ezért visszafordultunk. Az utolsó hegyet megmásztuk mégegyszer. :)
Végül egy kis esés statisztika: Eszter 17-szer, Kristóf 3-szor, Adrienne 1-szer, Enikő 1-szer, én egyszer sem. :)
Összesen 11,5 Km-t gyalogoltunk.
Jó buli volt, szép emlék marad számunkra. Köszönjük!
Karácsony másnapján sikerült 1,5 ora alatt felmenni a Nagy koncsurra, onnan a délkeleti lejtön lefelé kisebbfajta minden felturás után...
mert se a netet nem néztem, csak a koordinátát, se a wapot, mert nem volt elérhető....
DE meglett a doboz.:)
-7 fok, elfagyott kéz, stb. Köd, felhö maximális.
Jó volt, sokat fotoztam, meg egy csapat muflon is elökerült a sürüből.
Komoly menet volt. Az egyik elágazásnál elvétettem a piros jelzést és egy széles erdei úton közelítettem meg 230 m-re ott viszont egy komoly emelkedőt kellett leküzdenem túl is futottam a ponton és sikerült becsatlakozni a piros túristaútba azon visszamenve már könnyű volt. A ponttól visszafelé már a piros jelzésen jöttem és megnéztem hogy hol vétettem el. Ennek az ára hogy vagy egy kis napszúrást vagy egy kis hőgutát kaptam mert olyan hányiger kapott el hogy alig tudtam lejönni. Ja és volt baseball sapim is. Sok folyadékot és némi rágcsálnivalót mindenki vigyen magával. Vigyázzatok magatokra.
Mátrabérc és kessertalálkozó. Ahhoz képest, hogy a Mátrabércen indulók közül összesen 3 ember vállalta be a ládázást is, szinte valószínűtlenül meglepő, hogy ez a 3 épp egy ládánál össze is találkozott. Először azt hittem, hogy egy félrevonuló szerelmespárt fogok megzavarni, de mivel a nyíl makacsul feléjük mutatott, és sajnáltam volna még több időt a túra szintidejéből elvesztegetni, bátran feléjük csörtettem, a GPS-t lengetve, és bevált: kedves mosoly és bátorító szavak invitáltak a már terítéken lévő ládához. A csomagolást már magam fejeztem be, gondosan visszaépítettem a rejteket, majd utána már nagy rutinnal romboltam szét az egészet, mert a jelszót szokás szerint elfelejtettem felírni. Bennem volt, hogy esetleg nem bontom ki újta a pakkot, hanem gyorsan ironmanék után szaladok, és megkérdezem tőlük, de féltem, esetleg nem találkozom velük. Félelmem alaptalan volt: már 3 perc múlva szembejött ironman, aki elfelejtette felírni a jelszót :-)
Klárival tévedésből Sirokról indultunk reggel 6-kor, de amikor erre rájöttünk már nem akartunk visszafordulni. Így elhaladtunk a Totál brutál 4 pontja, a Szár-hegy, a hamarosan újra kereshető kékesi láda mellett. Aztán délután volt már mire a Vörös-kő ládája ránk kacsintott, s alig valamivel később fájó szívvel néztük a most nem kereshető ágasvári láda rejtekét. S végül cirka 51 km, s 2900 m szintemelkedés után eljött a nap (egyik) fénypontja a Koncsúr oldalában! Szóval nem az a drive-in találat. Persze nem mi voltunk az egyetlenek, akik megcsinálták ezt a jó kis túrát!
Hanák Kolos alkalmából látogattuk meg párommal a ládát. Remek idő és csodaszép kilátás fogadott minket, csak időnk nem volt átadjuk magunkat a gyönyörnek. Gyors beírás a füzetbe, a bércről pillantás jobbra-balra, aztán tűz tovább.
Gratulálok a Mátrabérces megtalálóknak is!
Magányos koranyári túrát tettem Szurdokpüspöki - Koncsúr - Nyikom - Pásztó útvonalon. Nincs 20 km, és a szintemelkedés is ezren belül maradt, mégis sikerült picit elfáradni. :) Természetesen megérte, mert nagyon szép helyeken sétáltam, nagyon jó időben. Ha nem kellett volna hazarohanni az edzés miatt, biztos még 1-2 ládát csipegettem volna.
Nagyon tetszett ez a hely, de nagyon kifarasztott.
A naviguide navigacio 3,5 km-re vitt a ladahoz, egy pincesornal parkoltam, mert a sar miatt nem tudtam kocsival tovabb menni.
Meg nem volt tok sotet, amikor elindultam, de tudtam hogy 7 km es kitudja mennyi szintkulonbseg utan fogok csak visszaerni tok sotetben.
Utkozben tobbszor meg kellett allnom pihenni, altalaban a kutyam volt elol es megvetoen nezett ram, hogy miert nem megyek mar. Tobbszor meg kellett kotnom, mert neha percekig eltunt amikor megugrasztotta az ozeket es meguntam a kiabalast az erdo kozepen.
A kilátás nagyon jó, a hegy mind két oldalára. A rejtés is jó. Nagyon örültünk, hogy a mai nap 4. ládájánál végre nem volt bozótharc, csak egy kellemes gerinc túra. Egy eső elkapott bennünket a gerincen, amikor otthon visszanéztem az idokep.hu-n az elmúlt órák felhőképét, akkor láttam,hogy csak a Mátra tömbjében volt eső :-(
Az utolsó csepp italunk elfogyasztása után még egy hosszú menet Muzslára, a kocsihoz, szerencsére ott volt tartalék ital.
Üdv Mr Zerge.
Miltner útvonalán a Diós-patak völgyén addig mentem, amíg a kütyü a legkisebb távolságot mutatta a ládához és onnan nekiindultam toronyiránt. Volt minden, meredek, bozót, forróság (ezek állandó jelleggel), rovarok, vaddisznók, sziklák, de megérte! A kilátás minden irányba csodálatos. Lefelé már a piros jelzést használtam. /Pesten megdőlt ma rekord meleget mértek!/
Reverz módon, a szívás felől közelítettük meg a ládát. Szurdokpüspökiből indulva, a Diós-patak völgye felől gyalogoltunk a Z jelzésen. Nem volt rossz, kihívást kedvelőknek ajánlom!
Ezt a ládát Marci találta meg GPS nélkül. Ő ugyanis felülről jött a teljesítménytúrán, és jóval előbb ért oda, mint én alulról. Ezért aztán telefonon beolvastam neki a leírást, és - csodák csodája - simán meg is találta. Azt mondta, jó hely.
M(A).
Hagyományos mátrai tavaszi szüneti ládázás 9. állomás.
Muzsla felől indultunk a Koncsúr meghódítására. Bemelegítésül becserkésztük a Muzsla ládát, majd megkezdtük a kapaszkodást. Magában sem volt egy leányálom a gerincre vezető út, de ráadásul egy-két út bizony hiányzott a térképen jelzetthez képest, ami még rátett egy lapáttal. Így aztán nem csoda, hogy kiadós ebédet rendeztünk a gerincen, mire végre felértünk. Onnan már sétagalopp volt a ládáig vezető út. Ott aztán letelepedtünk és mint a gyíkok élveztük a tavaszi napsütést, fűben hencsergést és nem utolsó sorban a panorámát.
A Mágneses szikláktól lehetett volna szintben is jönni, hisz a két láda majdnem egy magasságban van - de ezt az előző átmenettel szemben nem vállaltam be. Inkább fel a Muzslára, ahol talán 30 éve jártam utoljára. (Akkor még, ha jól emlékszem, állt a kilátó.)
Az első reggeli busszal Gyöngyösre, onnan a Gyöngyöstarjáni elágazáshoz (07:15). Innen 8 óra alatt 36 km kellemes séta, néha szemerkélő esőben, szélben: Gyöngyöstarján - Kopasz-hegy (GC) - (Tót-hegyese) - (Hidegkúti turistaház) - Nyikom nyereg - Nyikom starthegy (GC) - Mágneses sziklák (GC) - Muzsla - Koncsúr (GC) - Nagy-hársas (GC) - Jobbágyi. Onnan vonattal haza. Rengeteg állatot láttam (embert egyet se): főleg szarvasokat, de őzet, muflont, vaddisznót, fácánt, egy szép nagy ragadozó madarat is.
Zoli fiammal vágtunk neki az ajánlott útvonalon Szurdokpüspökiből. Pár száz métert rövidítettünk, nem a Takarékszövetkezetnél, hanem a pincéknél parkoltunk, de így is elég volt...
A turistajelzések néhol elég hiányosak, így egyszer kétszer majdnem elnéztük a jó irányt. A fagyott föld is meglehetősen csúszott, nagyon vigyázni kellett. Nem is estünk neki egyszerre a hegynek, sokszor megálltunk nézelődni. Talán ennek is köszönhető, hogy a kb. 400m-nyi szintemelkedést nem is éreztük igazán megerőltetőnek. (Csak itthon.)
Sajnos a kilátás nem volt a legjobb, a köd miatt fentről még a közeli Nagy Hársas (GCPMR) sem látszódott. Ígyhát a panorámakép készítés helyett csak a deres fákat fényképeztük.
Mindent összevetve, a túra nagyon tetszett, köszönjük a rejtőknek.
Szurdokpüspöki- Koncsur -Muzsla- Eresztvény- Szurdokpüspöki turán voltunk, Igy kerestük meg a ládát. Kissé havas volt a táj, de szép tiszta idoben messzire lehetett látni.A kincs konnyen meglett!
Mikicachel egy kellemes seta utan a piros gerinctura osvenyen megerkeztunk a Koncsurra. A lada hamar meglett. Nem is volt kedvem sokat keresgelni, mert keztem teljesen kiszaradni, a nyelvem a szajpadlashoz ragadt. Szerencsere Mikinel volt viz. Viznek ennyire meg sosem orultem :)
Nem szoktam ital nelkul elindulni, de most igen elszamoltam magam. A terv az volt, hogy kb. masfel, max. 2 ora alatt vegzek a GCMAGN es a GCNYIK ladakkal. Ennyi idore meg mindek a viz, gondoltam. A Koncsurrol tenyleg csodas a kilatas mindket iranyba. Megerte eljonni ide is, noha sokat nem idoztunk, mert Aniko mar a kocsinal vart. En meg mar csak szedelegtem MikiCache utan...
Mintaszerű doboz. Egyszerű megtalálni, magas hegyen van, kilátás is akad szinte mindenfelé...
Szurdokpüspökiből jöttem a vasútállomásról, hát nem volt egyszerű, ugyebár az erőnlét...
Szurdokpüspökiről sikerült megtudni, hogy tavaly volt a megalapításának milleniuma. Egyébként a piros csíkon haladva a falu vége előtt van egy házikó, melyre két állat van rajzolva. Az egyik egy részeg farkas. A felirat: "Isten hozott, elvinni ki fog?" Nagyon tetszett...
A Mágneses szikláktól jöttem a nyergen a 803 m magas Muzslán keresztül a jelzésen. Kicsit fáradt voltam az előzőtúráktól, így talán méltatlanul keveset időztem itt. Szétnéztem a hegyről, logoltam, vissza a -on, majd lefelé vettem az irányt a hegyről a -ön.
Mint a mellékelt kép is mutatja: láttam a Naszályt és a Börzsönyt is.
Egy kicsit nosztalgiázni is jöttem mivel vagy 15 évvel ezelőtt többször megcsináltam a Mátrabérc teljesítménytúrát aminek utolsó szakasza erre vezetett.
A Nyikom starthely és a Mágneses sziklák levedászása után már csak levezetés volt ez a láda. Semmi dzsindszajárás, végig igen jól jelzett túristaúton haladhattam. ( A környék összes jelzése frissen festettnek látszott)
Útközben a műholdak szépen sorbaálltak, így aztán pozicióm kilómétereket ugrált a rossz konstelláció miatt. A vevő nem is számolt a poziciónak megbízhatóságot.
A láda messze ( kb 50 méterre) a túrista úttól így a logolást semmi nem zavarja. A zacskó viszont igen feltünő már messziről világított a piros szine.
Vissza 2 órás séta a Mátrakeresztesen parkoló autómhoz.
Másodszor "szaladtam" neki a hegynek, mire felértem. A Takszöv parkolójából indulva gyenge 2 km séta az utolsó hétvégi házig a piros csíkon. A kavicsos patakmeder engem is csábított, de a kihelyezett szalagot gyorsan észrevettem. Nem szabad a mederirányában haladni, keresztül kell menni rajta!!! Köszönet a szalagok kihelyezőjének, későbbiekben is jó volt vele találkozni! A patakmederben a GPS-nek nem akartam elhinni a tengerszint feletti 230 méteres értéket, tudva, hogy a láda 640 méteren vár rám. 1,5 órás hegymenet után kiderült, hogy jók az adatok. Az oxigénsátrat hiányoltam többször is. A láda gyorsan meglett, és én is regenerálódtam a táj szépségeiben.
Nagyon fárasztó, de érdemes megcsinálni.
Scamel, Prücsök
A hosszú, szép séta és a csodás panoráma feledtette a Mágneses sziklás bosszúságot. Ide már csak a csapat fele jött, mert valakinek a kocsit is el kellett hoznia Pásztóról és 3-ra Mátraházán kellett lennünk. Falérintéssel sikerült.
A piros jelzés útvonalába esik a Polgármesteri Hivatal, szabad hely is volt bőven, ezért ott parkoltam. (Nem messze a Sztálin utca 10.-től. A parkolóhelytől kb. 50 méterre, az utca bal oldalán, az egyik házon meghagyták a régi házszámtáblát. Később feltöltöm a fotót is.) A piros jelzésen haladtam és a kavicsos mederben én is majdnem letértem róla, de segített egy fáról lelógatott szalag az ösvény folytatásának megtalálásában. A szalagok később is segítettek az piros jelzésen maradni. Köszönet a kihelyezőnek, de kis karók, túristajelzéssel, jobban illenének a környezetbe. A csúcson megpihentem egy kicsit. Élveztem a kilátást és készítettem néhány képet. A ládát csak nehezen találtam meg. A Vistám 10 alkalommal is ugyanahhoz a sziklához vezetett, de nem találtam a dobozt. Ezután még a rejtőt is felhívtam, de - talán térerő gondok miatt - nagyon rosszul halottam. Így kénytelen voltam újabb és újabb ráközelítéseket tenni. A 15. próbálkozásra egy fához irányított a kütyüm, ahol ráakadtam ládára.
A tegnapi napba már nem fért bele, ezért ma reggel, Gyöngyösről Budapest felé útbaejtettük ezt a ládát. Az iskola mellett parkoltunk le, onnan a piros jelzésen addig, amíg egy helyen eltévesztettük. Amikor már sokáig nem láttuk a jelet elővettük a térképet, és úgy döntöttünk, ezen az útvonalon haladva is elérjük a ládát, egy kicsivel hosszabb úton, de kevesebb emelkedéssel. Visszafelé már a piros jelzést követve jöttünk, annál a bizonyos elágazásnál pedig találkoztunk egy emberrel, aki épp a jeleket festette fel, az utánunk jövők már nem fognak ott eltévedni. A láda nagyon jó helyen van, az időjárás is kedvező volt, egyetlen negatívuma a napnak a 7 db kullancs volt, amit otthon kiszedtem magamból. :(
Néhány siklóernyőst is láttunk a távolban, valószínüleg a Nyikom starthelyről indulhattak. Petika, Atos
A csapattal a gcpmr felől érkeztünk. Az eredeti terv szerint az úton a Mátrabérccel szemben jöttünk volna ide, majd tovább a mágneses sziklákhoz, a nyikomhoz és onnan a cél Pásztó. Alig jöttünk el a Nagy-Hársasról, világos lett, hogy ezt lehetetlen időben teljesíteni, úgyhogy inkább oldalról másztunk egyből a Nagy-Hársasra, és Szurdokpüspökibe legyalogoltunk.
Az út kissé zűrös lett; volt mocsár, kellett sziklát mászni, de a második fele már egész jó volt, megúsztunk minden komolyabb bozótharcot. A hegyre már sötétedésben értük, de még épp megtaláltuk a ládát, különösebb zűr nélkül.
A Mágneses sziklákhoz nem mertem egyedül menni, ezért erre a ládára esett a választásom. Lent a faluban csak pár cm friss hó volt, de ahogy emelkedett az út, úgy mélyült a hó. Az utolsó kilóméterre eltűntek a friss lábnyomok, az utolsó 500 méterre pedig a régiek is. A teljesen szűz hóba néhol térdig süllyedtem. Ráadásul a friss hó alatti jeges réteg teljesen véletlenszerűen szakadt be a súlyom alatt, így aztán lehetetlen volt ritmusosan előre haladni. Azért csak fölértem, de jól tettem, hogy lent, még a piros elágazásánál megszabadultam egy pár pólótól, ami rajtam volt.
Az út gyönyörű, szívesen mentem volna tovább a Nyikomig, de ebben a mély hóban nem mertem bevállalni.
Sikerült a topogány segítségével 2 km-en belül navigálni a technikával. Helyenként mély hóban lihegtünk Pupu után, aki a két síbotnak köszönhetően felrepült a hegyre. Csakúgy porzott utána a hó!
Már logoltak, mire odaértem, pedig csak kis dologra álltam meg.
Kilátás, logolás, futás lefelé. Szerencsére az én térdeim bírták.
Hej, mennyit szenvedtem ezen a Koncsúron! Több Mátrabérc végigfutáson már nagyon fáradtan értem ide, gyötrelem volt a botlós talaj és a sok karcolós bokor -- viszont már közel a cél! Most élvezetes téli túra során értünk fel Fűkockával és Mudmannel. Jó a rejtés, Mudman rögtön rábukkant.
Ez nem volt könnyű. Az ember mindig azt hiszi, hogy ez már az utolsó csúcs, de mégsem. Mindig jön egy újabb. :o) Visszafelé a meredekebb részeken a térdem már elkezdett nyikorogni. :o(
Pofás kerek dobozt leltünk, belevaló üdvözlőszöveggel, jó rejtéssel.
Gyönyörű az idő, ahhoz képest, hogy január van. Hó sehol (na jó a láda után találtunk egy-két foltot az árnyékos területen), annál több állat, és néhány izzasztó hatású, kb 10 cm-es állati lábnyom. (Azóta megnyugodtunk, kutya volt az elkövető, legalábbis egy vadász ismerős szerint.)
A ládát átöltöztettük, mert a ruhája egy kissé lukas volt, és egy picivel több álcát tettünk rá.
A Hatvan Apc Szurdokpüspöki szakaszon érkeztem kerékpárral, először a pofaszéllel, majd itt a faluban a hóviharral dacolva. GCPMR ról már látszódott, hogy valami nagyon sötét jön, a kialakult hóviharban mérlegelni kezdtem, hogy érdemes e nekivágni most bringával.
Aztán győzött a józan ész: a környéken GCKON on kívül már nincs levadászható láda, most meg itt vagyok, és belefér az időmbe. Elindultam. A sáros úton nyomtam felfelé addig, míg ki nem pörgött a hátsó kerék. Egy télies hangulatú völgybe értem, ahol elrejtettem a bicót, és gyalogosan indultam a hegy felé. Szerencsére a hóesés elállt, és a piros jelzést szépen lehetett követni. A sima talpú kerékpáros cipő a havas leveleken helyenként nagyon csúszkált, de azért ment a dolog most már nem szabad feladni.
A korábbi logok alapján nehéz rejtésre számítottam. A kőhalmazokkal volt már bajom (GCKANA, GCPREP). Most szerencsém volt: azonnal meglett a láda.
Lefelé jövet többször is kisütött a nap. A bicót elérve a faluig fékezgetve gurultam, aztán a 21 es úton Hatvanig nyomtam, ahogy a csövön kifér.
A mai 3 mátrai láda szebbnél szebb helyeket mutatott be.
A GCPMR-ről áttekintve a helyzetet úgy tűnt, hogy az ajánlottól jobb utat sikerűl felfedezni. A Fenyves fogadótól indultunk és végül, ha jól emlékszem, az Istenes tetőn kötöttünk ki egy full extra vadles előtt a dagonyában. Persze az út elfogyott a bozótban. Jutka némi rábeszélésre hajlandónak mutatkozott leereszkedni a patakmederbe és felkapaszkodni a túloldali vízmosáson a túristajelzésig. Innen már csak menni kellett, bár visszafelé egyre gyorsabb iramban mert csúnya felhők közeledtek a Koncsúr felől.
Nagyon kellemes időben szuper kis túrát tettünk ma a Mátrában.
A piros jelzés végig szépen vezetett, egyedül a völgyön való átkelésnél kellett kicsit keresgélni.
Köszönjük ezt a szép helyet, megnézzük a párját is hamarosan!
Anita, Panka, Peti, Gábor
Kellemes túra, bár talán az is kellett hozzá, hogy a felhők ellenére ne essen.
Breki és Balázs hiába próbálkozott, csak én (Nagyhajú) láttam meg elsőnek:
Szurdokpüspöki felől jöttem, nagyon jó kis túra. Szerencse, hogy nincs már a múlt heti döglesztő meleg. Szurdokpüspökiben érdekes a pincesor, rendesen borászkodnak arra a népek. Szép az út felfelé.
A Szilvia Halboltból startolt kis csapatunk. 12 km árkon-bokron stílusú sár-vaddisznósörte-emelkedő-csipkebokor-dagonya... és eső. Isteni volt, köszönjük. Soha ennyi vadvirágot (és sarat) nem láttumk még. Utunkat keresztezte: pocok, nyúl, csigák. Poki & Cicok, Ancsa, Laci, Lili, Gyétyi, Ágó, Dani, Márti
Nagyon finom tavaszi időben Szurdokpüspökiből, az ajánlat szerinti helyen letámasztva az autót. A P-Z a következő sarkon visz fel a hangulatos pincék között. Az út egyenletesen emelkedik, aztán kicsit kevésbé egyenletesen, de határozottan :) Végig a piroson maradtunk. Párás volt kissé az idő, de így is számba lehetett venni a mátra csúcsait. A tavaszi erdő sok szépséget rejteget.
Köszönjük a nagyszerű rejtést!
Szilárd, Peti, Jenő
A GCnyik ládától majdnem 2 órás kegyetlen túra után értem ide. Nagy volt a hó, még nagyobb a szél és a hideg. A Nyikom-nyeregtől a piroson haladtam, pontosabban egy nyomot követtem végig a hatalmas hóban. Találjátok ki, hogy ki lehetett az, akinek csak a nyomában lehet kesselni? Annyit elárulok, pöttyös mintájú volt a cipője talpa és néha akkorákat lépett, hogy lehetetlen volt követni. A Muzsla tetejéről küldtem is neki egy sms-t.
A ládát könnyen megtaláltam, de nem sokat időztem a helyszínen, mert sietni kellett a buszhoz Szurdokpüspökibe. A lefelé vezető út határozottan jobban esett, mint mikor felfelé másztam.
A GCnyik és GCkon láda így együtt, végigjárva a hegytetőt télen, nagy hóban, szóval nem nagymamás túra, de szép helyeken vezet!
zsorzs
[wapon beküldött szöveg]
Az Apci tengerszemtől sétáltam át Jobbágyin és Szurdokpüspökin keresztül. Útközben a telefonom kirepült a zsebemből és három részre esett, de sikerült összeraknom.
Itt aztán volt hó bőven. Sokkal lassabban tudtam csak haladni. A nap nagyon szépen sütött, de a szél kegyetlen volt. Megállni sehol nem tudtam, mert rögtön jéggé dermedtem volna... A ládánál se időztem sokat, kb. mint Zsorzs. A ládába beleraktam egy kis rádiót, de ki nem vettem semmit. A kilátás fantasztikus volt, bár azt se tudtam sokáig élvezni...
Irány a nyikom starthely!
Mátrabérc teljesítménytúráról volt emlékezetes a terep. Persze a ködös idö miatt nem sokat láttunk belöle. A ládika közelében a csúcson pár másodpercre a nap is kisütött. A ládikát gyorsan megtaláltuk az ügyes rejtésnek köszönhetöen.
Csodaszép a hely is a hóesés is! [wapon beküldött szöveg] Végig zuhogó höban. Elsőrangú a kilátás is. A piros jelzést a völgy-keresztezéskor könnyű elvéteni (menj a szemben levő dombon is az addigi iránybam).