Elhelyezés időpontja: 2004.02.07 14:20
Utolsó lényeges változás: 2021.10.06 20:37
Utolsó változás: 2023.07.01 13:18
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ojmjakon
Ládagazda: Fazék Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 550 m
Megtalálások száma: 237 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A háromszögelési ponttól 20 méterre, az erdő szélén, két - egymástól fél méterre álló - fenyő között, tűlevelekkel fedve.
A temető előtti földúton elindulva a láda gyorsan, de kifejezetten meredek és bozótos ösvényeken közelíthető meg. A családbarát út a N 48° 8,504' E 20° 3,049' 216 m [GCFAGY+Parkoló] mellől indul, ekkor szinte végig jól járható földúton haladhatsz.
Létezik valahol fenn északon Nógrádban Zabar, egy eldugott kis falu a "világ végén", ami nem akármilyen rekordot tudhat magáénak; ez a kis település ugyanis a leghidegebb téli középhőmérsékletű terület hazánkban! 2002/2003 telén például a novembertől februárig terjedő időszakban itt mérték mind a négy hónap legalacsonyabb hőmérsékletét! Ezek közül ki lehet emelni a januárit, egészen pontosan január 12-ét, amikor a hőmérő higanyszála hajnalra -31,9°C-ra süllyedt. Ez azért is különös, mert 1942 óta sehol Magyarországon nem ment -30°C alá a hőmérséklet. Egyébként, amikor ezt az értéket mérték, a környező hegyek tetején jó pár fokkal melegebb volt! Ez, a télen gyakrabban előforduló meteorológiai jelenségnek, az inverziónak köszönhető, aminek következtében a hőmérséklet a magassággal nő. A kis település persze csak télen ilyen zord, nyáron az Északi-középhegység megszokott hűvösebb klímáját élvezi.
Zabar jelenleg (2019) a magyarországi települések közül a legtöbb, 43 napi hidegrekord címmel büszkélkedhet. Részletesebben lásd itt.
Amiért viszont tényleg érdemes ide ellátogatni, az a környék csendes zordsága, kietlen szépsége, meghitt nyugalma és nem utolsó sorban átható misztikuma (ami főleg ősszel, és télen az igazi).
Megközelítéséhez a Salgótarjánból induló Rónafalun és Cereden átvezető utat ajánlom, ugyanis ez a szebb és izgalmasabb része a Zabarba vezető útnak. A láda megtalálása után pedig Pétervására felé érdemes elhagyni ezt a szép tájat. De ne rohanjunk ennyire előre. Az említett úton a Zabar táblához érve megcsodálhatunk egy igazi felvidéki stílusú templomot. Ám Isten háza zárt kapukkal várja a látogatókat, ezért ahhoz, hogy belülről is megnézhessük, fel kell keresni a Béke út 12 szám alatt lakó harangozó nénit, aki ha szerencsétek van, beenged a templomba. A falucska misztikuma, a hegygerincbe vájt temető látványa eltéveszthetetlen.
Ládatörténet
2019. ápr. 7. A ládát csak azért adoptáltam és javítottam, mert hosszú idő óta betegeskedett. Különösebb egyéb kötődésem nincs, tehát ha valaki a közelben lakik, vagy egyéb ok miatt magáénak érzi a helyet, akkor kérje el, és szívesen átadom a ládát. Fazék
2021. október 6. A 2,5 év után eltűnt ládát ha2 sporttárs a régi helyén újrarejtette. Köszönöm a segítségét. Fazék
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megvan!
Zabarról már többször is hallottam, kizárólag a meteorológiai jelentésekből. Furcsa, hogy miért van itt ilyen gyakran ennyire hideg.
A ládához vezető út eleje tartogatott kihívásokat, nem volt e legszebb. A ládát komoly kihívás volt megtalálni. A háromszögelési pontot is alig találtam meg, annyira benőtte a természet, de aztán csak meglett az is, később a láda is. Az erdősáv széléről nagyon szép kilátás volt, tetszett!
Köszi a rejtést!
Régóta szerettem volna már végigmenni az ország északi peremén, az Ózd-Salgótarján közötti úton, a Heves-Borsodi dombság és a Medves nekem nagyon tetsző vidékén. Most sikerült, de mivel későn, csak este 6-kor indultam Ózdról, a táj szépségét csak Zabarig élvezhettem. S ha már itt voltam, megkerestem ezt a geoládát, bízva abban, hogy az ország "hidegpontján" valami szépet is látok majd a lemenő napfényben.
Sajnos csalódnom kellett. A "családbarát" út egy erdőben vezet egy vízműtelepig, majd ott megszűnt, így az erdőben, a GPS iránytűje alapján navigáltam el a ládáig. A rejtéssel minden rendben, és szerintem egyszerűsége ellenére sem könnyű találat ez, mert egymástól fél méterre levő fenyőkből rengeteg van a környéken, a rejtek fái semmivel sem térnek el a többitől. Szerencsére a koordináta végül pontosnak bizonyult, de így is közel 10 percig bóklásztam naplemente utáni sötétségben, míg a a kb. tizedik "kétfenyőközben" megkapargatva a fenyőtűket előbukkant a láda.
Azt azonban nem értem, hogy miért pont ide kellett rejteni? A gerincre kiérve van némi kilátás, de "semmi extra". Ráadásul a legnagyobb hidegek épphogy nem itt, a hegyen, hanem a völgyben, a belterületen (konkrétan Belsőzabar főutcáján) szoktak lenni. Ha pedig valami látnivalót is akart volna mutatni, akkor - a leírásban általa is megemlített - középkori templom környéke tökéletes lett volna, ami a belterülethez közelebb, ugyanakkor rejtekhelynek kiválóan alkalmas területen van.
Jelenlegi helyén azonban a láda egy kétszer 700m-es túra volt a (csaknem) semmiért.
Fazéktól kapott új ládát helyeztem ki az eredeti rejtekhelyre.
Az egész környéket feltúrták a vaddisznók. Lehetséges, hogy a korábbi ládát is a disznók túrták ki és az erre járó gombaszedők otthonába került.
Én is szedtem most őzlábgombákat.
Most, az esőben is jól járható az ajánlott "családbarát" ösvény. Zúzott kővel szórt felhagyott szekérút.
Mégsem annyira hideg ez a Zabar, mert akkor most nem eső, hanem hó hullott volna.......
Szlovákiai csatangolásra indultunk, de csavartam egy kicsit a dolgon, eltértünk a megszokott útvonalunktól. Első nap Salgótarján felé vettük az irányt, hogy ritkán járt hazai tájakat, látnivalókat csodáljunk meg. Így tévedtünk ide is. Köszönöm a rejtést!
Az egyik legmelegebb napon jártam az ország leghidegebb településén. Sajnos a GPS-em feladta, így a kedves ládagazda telefonos segítségét is igénybe kellett vennem. Nem túl forgalmas vidék, ahogy láttam. Köszönöm szépen a rejtést és a telefonos eligazítást!
Nógrádi lévén, nagyon jól tudom, hogy nálunk mindig fokkal nagyobb a lehűlés, mint bárhol máshol. -30C fok az hihetetlenül hideg lehet, de még nyáron is hűvösebb van itt, mint például Pesten. Köszi a rejtést!
A fene sem megy ebben a kánikulában dolgozni! Adtunk magunknak egy jutalom napot, melyet megosztottunk a ládázás és egy kis lubickolás között. A nagy meleg kergetett bennünket a fagyos koordinátákhoz, de meg kell mondani, hogy nem igazán cidriztünk a közelében! Köszönjük!
Érdekes parcellás temető lépcsőzetes, szép a templom, a parokiát nem tudtuk megnézni a Sántanyúl vendégfogadóban aludtunk. Mivel a ládát sehol nem találtuk, képek alapján kérhetem a találatot? Kívül mentünk a kerítés mellett, de olyan sűrű a bozótos, 1 méteren sem találtunk semmit. OKK-II szakasz Cered, Zabar, Eger, Miskolc szakasz teljesítése közben.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Láda törött, penészes. Tetejére tollal ráirtuk a jelszót a teljes pusztulás előtt. A temetőtől is lehet látni a falut, a bozótba behozás inkább kesserszivatós kategória. Villáskulcsot neki! [Geoládák v2.2.3]
Nagyon kíváncsi voltam erre a kis falura, mert a hírekben sokszor szerepel. Én a temető után a műút mellett parkoltam és nekivágtam egyenesen a hegynek. A fenyvesen át könnyen meglett. A fenyőszőnyegbe van beásva. Sajnos nincs jó állapotban. A vizet kiöntöttem belőle, de érdemes lenne új füzetet vinni. Köszi a rejtést.
Fogtam!
A doboz teteje sajna be van törve. Egy papír-zsebkendős zacskóval próbáltam letakarni a lyukat kevés sikerrel. A rejtő, vagy valamelyik következő megtaláló vigyen magával gyógy-dobozt!
A kereséshez segítség, hogy ne fenyőfa, hanem akácfa közelében keressétek a ládát! Véleményem szerint nem indokolt a dzsindzsás részre rejteni se a látvány, se a megközelítés nem tesz hozzá.
Megtaláltam, köszi a rejtést. Én a temető mellett induló földútról mentem fel a hegyre (a templom felől). Na arra ne menjetek. :D Elég kemény terep volt, lefelé jövet viszont találtam egy kövezett utat a hegy túlsó felén. :)
Eresztvényi nyaralás kapcsán. A vízművekig a földúton, majd az erdőn és szúrós bokrokon át. Sokat kotorásztam a fenyők körül eredmény nélkül. Befi-től kértem segítséget, nem sokra emlékezett, de az elég volt a megtaláláshoz. A beszélgetés során kb. 1 m-re álltam a ládától. Nem a fenyők tövénél kell keresni, csak a közelükben!
A GCCERE megkeresése után egy kiadós nyári zivatar miatt a Szerkő ládáját ki kellett hagynunk. Így adódott, hogy jöjjünk át ide. A leírás és a térképek tanulmányozása után úgy döntöttem, hogy a hardcore verziót választom, és toronyiránt megyek fel a koo-ig. Ennek megfelelően a főúttól legrövidebb módon, a temetőn átvágva egy jelzetlen ösvényt - néhol még az sem volt - használva értem fel a fenyvesen keresztül a csúcsra. Itt aztán még volt ~ 30 m a koo-ig, de az rendesen tüskés, szúrós, ahogy ilyenkor lenni szokott.
Végül kb. 1/4 órás keresés után lett meg a láda (közben a rejtőt is felhívtam, mert már-már kételkedtem a láda meglétében) elásva a fenyőtüskék szőnyege alá.
Lefelé már jóval egyszerűbb volt, pillanatok alatt a kocsinál voltam.
Köszi a rejtést! [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg, később kiegészítve]
Nagyon furcsa érzésekkel kezdtem ennek a ládának. Nagyon rossz helyen van szerintem, de szép dolgokat mutat meg nekünk.
A doboz és a hozzá tartozó dolgok rettenetes állapotban voltak, megpróbáltam egy kicsit javítani a helyzeten.
Kitakarítottam és rendbe szedtem amit lehetett , a benne lévő ajándéktárgyakat darabonként áttörölgettem. Logbook-ot cseréltem.
Kérem a következő látogatót, hogy egy nyomtatott ismertetőt vigyen magával és tegye a ládába. Nálam éppen nem volt. Köszönöm.
Szerintem lehet keresni!!!
A mai nap utolsó ládája, már kellően fáradtan, de vétek lett volna kihagyni. A tájék ugyanis tényleg varázslatos, mintha már nem is Mo-on járnánk, a buszvárónál a felbukkanó medvékre hívják fel a figyelmet. :) Hallgatag fenyvesek, élesen kirajzolódó dombkontúrok, elzártság. Érdemes a csúcshoz vezető mindkét utat bejárni, az egyik a tuhun ábrázolt, É felől közelítő, a másik sokkal rövidebb, a sportpályával szemből indul fel. Nem ütnék meg olyan kritikus hangot a rejtekhellyel kapcsolatban, mint az előző logolók, ugyanis gond nélkül meg tudtam közelíteni egy kis csapáson, kb. 10 métert kell kicsit szúrós cserjék között haladni. A füzet sajnos erősen penészedik a jól záró ládában, vélhetően egy korábbi gondatlan megtaláló miatt. Cseretárgy hiányában csak a jelszót tudtam megerősíteni a címlapon. Egy kis uzsi után nagyon-nagyon jól esett a kellemesen fűtött buszon helyet foglalni, és visszakanyarogni Salgótarján felé.
Szúcson voltunk a nagyszülőknél, és a szép idő egy kis kirándulásra csábított. A ládát még áprilisban találták meg utoljára, így voltak kételyeim a láda állapotával kapcsolatban. Mivel éjszaka mínusz 15 fok volt, így a ládához híven tényleg fagyosak voltak a koordináták meg persze a logbook is. Annyira össze volt fagyva, hogy esélyem sem volt a jelszó megszerzésére. A legközelebb arra járó vihetne új logbookot, és a ládát is szárazra törölhetné, ha már nem lesz fagy. Köszönöm a rejtést!
Szép hely, jó hely, sőt érdekes is a fagyzugos völgykatlan...Viszont azt végképp nem értettük, hogy miért a gyönyörű kilátástól arrébb, egy szúros-bozótos kellős közepén kellett elhelyezni a ládát. Visszafelé kerültünk egy kicsit és a szekérútnak/ösvénynek nézett úton mentünk le az erdő szélén ereszkedve. Köszönjük.
Husvéti túránkon megtaláltuk. A láda törött, beázott, a jelszó még éppen olvasható, de javitani kellene. Ami tetszett:A környék Ami nem: sajnos a láda a susnya mélyén van, pedig jobb helyek is lennének.
A hosszú jelszó nem irható be a GPS-be, rövidebb is megtenné....
Megtaláltam !
Tessék mondani, miért ott van a ládika? 50 méterre csodálatos panoráma, erre legnagyobb bozótban "ledobva a földre" található !!! Nem értem !
Megtalaltam [wapon beküldött szöveg]
Szögligetről hazafelé egy kis kitérővel.
A környék szép, azonban nem értem miért pont ide került a láda, sok ennél értelmesebb rejtekhely is adódna. A logbook vízes, érdemes lenne karbantartani. Sztyopa13 felé megközelítést alkalmaztam, így nehét volt feljutni a dombtetőre a jeges úton.
Megvan!Kezdetben próbáltuk a temetőt kerülgetni,balról,jobbról de nem találtunk használható megoldást.Aztán a CSASZI féle megoldás vált be.A zöld + jelzésű Petőfi utcából a N:48 08'752 E:20 02'712 pontból indul egy földút a vízműhöz,azt jobbról kerülve jutsz fel a magassági ponthoz.Innen az erdő széléig le kell menni a GPS jel szerint.Néhány méter sűrű tüskés bozóton átverekedve elérhető az értelmetlenül rejtett láda,ami a temetős leírással sok időveszteséget a bozóttal bosszúságot okoz. A fagyos faluból semmit nem mutatott meg.Igaz a rejtő minderre felhívja a figyelmet.
A helyszín meseszép. A rejtés nem annyira...
A jelszó megjelenítése a logbookban félreérthető, a satírozott, de még olvasható rész nem része a jelszónak. :)
Fagy most nem volt. Fülledt vihar előtti időben mentünk fel, miközben dörgött villámlott. Izgalmas volt. Szedtük a cipőnket és végül nem áztunk meg.
+van! Ha a falura lenne panoráma, megérteném a rejtek miértjét... vagy nem... ;(
a mindentől távol végképp nem indokolja a bozótharcot, akkor meg minek... az oda vezető hosszabb út, át a réteken és fenyvesen, legalább szép...
Az utánam jövő(k)nek jó tanácsként: a magassági ponttal a hátunk mögött, kissé jobb kézre van egy alig észrevehető ösvény, azon egy - két méter után a ládához lehet jutni! ...így minimalizálható a bozótharc, sötétben annak elkerülése igen esélytelen...
Mi a település másik végéről indultunk fel a hegyre (900 méteres táv), de megérte. A kocsit az N48 08.733 E20 02.685-ös koordinátánál tettük le. Kellemes séta volt felfelé, csak az utolsó 7 méter volt bozótos, az is könnyedén járható volt.
A kilátás Szilváskő és a Karancs felé fenomenális!
A láda tartalma bőséges, de a log cserére szorul (átázott és szakadt).
Ördögöm volt. Poénnak szántam útközben az épp hallott hírek kapcsán, hogy Zabaron jó szokás szerint megdőlt a hidegrekord, s kéne egy jégtömböt rejteni GCFAGY néven, ami itt úgysem olvad el soha. Aztán ránéztünk a műszerre. Megelőztek, tudat alatt egy épp e célból létező ládát dobtam a köztudatba.
3/2. Úton a Vajdavár-homokkővidék felé négyesben: Péter, Brigi, Gyuri, s persze én :-)
Zabarhoz közeledve szóba került, hogy előző nap épp itt dőlt meg az országos hidegrekord. Viccelődtünk, itt nem állunk meg, épp csak annyi időre, míg elrejtünk egy ládát, egy jégkockát, s "gcfagy" lesz a neve :-) Ránéztem a gps-re, van-e egyáltalán láda errefelé. Először el sem akartuk hinni, hogy van, s GCFAGY a neve! Temészetesen ilyen előzmények után ez kihagyhatatlan volt :-) Míg Gyuri és Brigi a templomot fényképezte, addig mi Péterrel (Vagdalthús), a "klónnal" felmásztunk a dombra a ládáért, természetesen a legrövidebb úton, toronyiránt a temető mellől :-), majd gyorsan folytattuk utunkat Hangony felé, ami a mai túránk kiindulópontja volt.
Íme, Gyuri csodás képei:-)
Köszönjük.
Zabaron jártam hivatalos ügyben, a hivatalos jelző, és utazásom célja pont arra utal, amiért a láda létrejött (de most nem ezt a paramétert ellenőriztem) :) utána fölsétáltam a dombra. Mindenhol nagyon havas volt, rengeteg tüskés bozóttal. Nagy nehézségek árán sikerült a láda közelébe jutnom, de ott fent a bokrok alatt sehol sem leltem, pedig egész védett "odút" ad a pár környező bokor. A temető mellett parkoltam. Csendes kis település. Valahogy a képek alapján laposabb vidékre számítottam.
A környezet gyönyörű, elfogult vagyok mert ez e a dombos-hegyes vidék szerintem a legszebbek közé tartozik, azonban több dolog nem tetszett!
1. A rejtés sokkal élvezhetőbb lenne, ha közelebb lenne a csúcshoz. Bár most is relatív közel van, de a mérőpont közelében a fenyők között( Ahol a GPS sem kavar) Szerintem jobb lenne, mint a dzsindzsában!
2. Ha valaki veszi a fáradságot, hogy ládát hoz létre ne sajnálja a pár száz forintot egy olyan dobozért, ami jobban ellenáll az időnek és nem ázik sz...á a benne tárolt cucc, főleg a logfüzet. Ezt a kritikát különben a ládák 60%-nál megemlíthetném. Bocs, de ez a véleményem. Amúgy jó volt, Én szeretem a "nehezebb" terepet. Köszi a rejtést!
Maga a falu gyönyörű volt, de ha csak ezért jön valaki ide, a ládát nem fogja csak úgy fölkapni. Az egy külön program a falu megtekintése után. A temetőnél parkoltunk le, bal felől kerültem meg, aztán föl a domboldalon egy csapáson. Nem biztos, hogy sokan kitartottak volna ekkor, elég értelmetlen harcnak tűnt a bozóttal, de csak följutottam. Visszafelé megpróbálkoztam a túloldallal, kevésbé volt meredek, és a végén még ki is jutottam egy szekérútra, ami viszont épp a Zabar táblához vitt, csak ez a falu másik fele volt, ahonnan vissza kellett gyalogolnom pár száz métert. Hát elég kalandos vadászat volt.
Épp a közelben töltöm nyaram egy darabig, muszáj volt elgurulni ide is bringával. Mivel nem jöttem rá, merre kéne kerülni a temetőt, én átvágtam rajta toronyiránt.
Hihetetlen mennyiségű dzsindzsát kellett átverekedni, kaptam egy-két több napon túl gyógyuló felületi karcot, de a ládáért mindent. :)
Szegényes a szókincsem, hogy kifejtsem, mennyire ultradurva útvonalon sikerült a ládához felvergődni. Mi lányok (én és a kétéves) inkább ki is hagytuk, a fiúk (apa és a négyéves) abszolválta a feladatot. A GPS már a kocsiból kiszálláskor is közölte, hogy az aksi lemerült, de ők még nekivágtak... A temető mellett balra a földúton indultunk felfelé, ott egy vadcsapáson vágtak neki a bozótharcosok rohanvást, hogy még beelőzzék a lemerülést. A ládától pár méterre aztán a kütyü nem bírta tovább, szerencsétlenek kereshették. Aztán végül meglett, mert csak simán a bokor alá volt dobva.
A gyerek az első kullancsát gyűjtötte be itt, rém büszke volt rá!
A hely gyönyörű, és itt láttuk életünk első ganajtúróját, aki szent névadónk, fiam kedvence.
Köszönjük a rejtést!
A pünkösdi hideg napok egyikén voltunk itt, szerencsére a Nap néha kisütött. A temetőt, ha a főbájárattal szemben állunk, balról kell megkerülni!!! Az út felénél, mielött a dombra felmentünk volna, egy friss szántás szélén dagasztottuk a sarat.A környék legmagasabb pontját jelző kőröl tényleg szép a kilátás.AA
Megtaláltuk!
A kilátás szép volt a hegy csúcsáról, viszont a rejtés...aztaaaaaaaaaaaaaaa
Mondjuk úgy, hogy nem igazán tetszett...Egy ilyen helyen lett volna ezer rendes hely, és akkor nem kellene dzsungelharcot vívni a bozótban. Tudom, a hosszú ruha alapfelszereltségnek kéne lenni, de hát 35fokban?!?!? Akkor már inkább egy rendesebb rejtek, no meg a temető felöli megközelítés...
A következőknek: ne rögtön ugorjatok a szúrós ágak közé, hanem menjetek egy kicsit odébb, ahol az ösvény "jól" látszik!
Üdv: Aty, Matee
...::: www.matrixmusic.hu :::...
Érdekes hely... Ide sem jutottam volna el a geoláda nélkül, az biztos. Köszönöm a lehetőséget. A láda szinte rejtetlenül hevert a fa tövében, pár ág volt rátéve, igyekeztem jobban elrejteni. Nem túl gyakran járnak erre, ahogy láttam.
Rövid, de annál meredekebb úton értem el a ládát, mai tényleg úgy volt "rejtve", ahogy a leírásban szerepel "egy fenyőfa közelében" szabadon. A fenyő tövéhez tettem vissza és amennyire tudtam álcáztam.
A meredek régi temető tetszett, nem irigylem azokat az időseket, akik itt gondozzák a sírokat. Szerencsém volt az őszi aljnövényzettel, még a láda körül is sikerült sértetlen maradnom pólóban.
Ez nehezen ment! Részben az N95-be integrált GPS pontatlansága miatt, részben az "egy szúrós bozótrengetegben, egy fenyőfa közelében van elrejtve a láda." útmutatás miatt szó szerint véresre kerestem a ládát a legvadabb kökényesben, holott az valójában egy szelídebb helyen rejtőzött. Szerencsére a ravatalozó mögött hagyott bringám sem cserélt gazdát időközben, így nem gyalog kellett visszamennem Ózdra.
Szombati, magányos, egyedül sétálok a gondolataimmal című ládázgatásom 8/3 állomása volt.
Nem is volt nehéz, nem is nagyon volt szúrós!
A temető mellett iramodtam fel a dombra, majd a fenyves, és végül egy kis térden mászkálós, töviskerülgetős megközelítés után találtam meg a csészét. Nem kedvelem a multikat, de ebben az esetben a templom jól belefagyhatna a befagyott koo-k közé. Én ezt is felkerestem, nekem ez tetszett a legjobban :o) Anemrövidjelszóbeírássalkicsitelvoltam! De sikerült! (ez volt a legnagyobb kihívás ebben a csészében)
Nem vettem ki semmit, betettem egy zizegős matricát.
Köszönjük! Kérem a következő keresőket, vegyék figyelembe, hogy a temető megkerülése az nem azt jelenti, hogy a temető után rögtön a bozótosban "kitaposott" ösvényen kell felkaptatni, bár a gps erre mutat. Van egy könnyebb út is, csak szólok! :) Tovább a földúton, majd jobbra, és kényelmesen fel lehet jutni a tetőre. Mi nem így tettünk, és kicsit ki is fulladtunk, hiába no, nem vagyunk ehhez hozzászokva sajnos. Kaptattunk fel a bozótoson át, a fenyőerdőn át, mint ahogy a nyomokból látni, mert valami kis ösvényt azért próbáltunk követni, nem egyedüliként. Szóval jól kifáradtunk, de volt ennek is valami vadregényes bája! :) Aztán a ládikót is vagy 20 percen át kerestük, de meglett. Majd "hátulról" hagytuk el a helyszínt, ami erőnlétünket tekintve sokkal jobban esett, meg nem is tudom hogy mentünk volna le azon a meredek részen, ahol feljöttünk! :)
A temetőt balról megkerülve a földúton indultunk, egy kis ösvényen felkaptattunk, a tőlem itt-ott magasabb tüskés bokrok között is gyorsan haladtunk mivel van egy kis csapás. A fenyvesben pedig már nem volt probléma. A rejtek közelében egy őzikével találkoztunk. Míg én bámultam utána, Er már jelezte, hogy megvan a rejtek. Kellemes meglepetés volt: ez igazán LÁDA méretű. Persze én nem a formázott bokrok között mentem, a szerkóm egy kicsit megemlegeti...Köszönjük a rejtést.
Nahát Csuhás tudta a ládához vivő utat, úgyhogy legalább 150 métert kellett gyalogolnunk. Kis is merültem - na nem a gyaloglásban, hanem hogy papírilag nem voltam felkészülve ebből a ládából, így csak saccra kerestem a ládát, az iránymuatatás szerinti lesűrűbb bozótosban :) Ezt nem kellett volna, mert egyrészt már majdnem Csuhást kértem bozótvágni, hogy kiszabaduljak, másrészt mert a láda ugyan közel, de sokkal barátságosabb környezetben rejtőzött.
Jól elszórakoztunk, én a dzsindzsában, Csuhás pedig rajtam (aki utóbbi jól tudta a rejtek helyét, mert már járt itt korábban), és kijutva még a kilátást is élvezhettük - köszi érte!
Csuhás + Vándor + katica
Ja logoltuk a hőmérsékletet, fagyott ugyan, de azért nem ez volt a mai nap leghidegebb pontja.
A kökény bokorok nyomott hagytak bennem. Volt egy kis hó, ami fenyőfákon is megmaradt. Szép volt ez a téli táj. A következő megtaláló pótolhatná a zacskót, mert teljesen szétment. Köszi a rejtést! Valti
Köszi a rejtést!
Nikivel bóklásztunk a ködben, és még sötétedés előtt sikerült megtalálnunk. Most azért annyira nem volt hideg...még. Ha a temetőn keresztül megyünk, az út eleji dzsindzsát is kikerülhettük volna, de így legalább osztoztunk sok kessertársunkkal a szaggatósdiban...
Több napos családi túrázásunk nyitánya volt ez a mai találat. A gyermekeink ügyesebbek voltak nálunk a pár méteren át tartó bozót elleni küzdelemben, de még mi is megúsztuk sérülés nélkül. :-)
Mátét nem bírtam lebeszélni, hogy egy rozsdás bicskát hozzon el a ládából, bár később a bükkszéki ház tűzrakóhely melletti beton padján egész fényesre csiszkorálta. Lassu meg megírta a tényeket.
Mi a falu felől mentünk fel, a falutábla előtt van egy kis parkolószerű hely, onnan pár száz méter, fele földút. A rejtéshez tényleg le kell küzdeni néhány mélynövésű kökénybokrot, túl lehet élni.
Ez egy érdekes hely lehet. Igaz, nemrég jártam a környéken, sajnos ide nem jutottam el. Pedig nem csak télen van hideg: http://index.hu/politika/bulvar/hidegrek0731/
Bár tájfutóként hozzászoktam a bozóthoz, ezt mégis értelmetlen túlzásnak érzem. Minek?
Az éjszakai tájfutóverseny után Somoskőújfalun aludtam a barátaimnál. A reggeli alagút - Karancs kör után hazafelé még néhány láda, sok szinttel.
Húsvéti locsolás helyett kezdő ládázókként minden jótanács ellenére szemből toronyiránt másztunk fel. :) De megérte, gyönyörű a kilátás. A láda alatt a hegyoldalban egy őz csapatot riasztottunk fel. Fantasztikus látvány volt, ahogy azon a meredek hegyen futottak, és ráadásul pillanatok alatt! Köszönjük a rejtést!
Terrasport (Mariann, Isti, Petra, Tekla, Laci, Peti)
"Északi határjáró zöld" túránk után és közben hódoltunk a keresésnek is, nagy örömmel. Az idő olyan jó volt, hogy rövidujjúban túráztunk. A hely nem úgy tűnt, mint ha a leghidegebb helyen járnánk. Szép rejtés jó kilátással. Köszönjük.
2 napos, a Heves-Borsodi-dombságban elkövetett túrázásból hazafelé.
Macekkel és ikiegerrel kerestem fel. A többiek a temetőnél vártak ránk. Fejlámpával vágtunk neki a dombnak. Óvatosan átmentünk a temetőn, majd az ösvényt követve (már ameddig láttuk) fel a domb tetejére. Ott be a mocorkásba. De az olyan, hogy a vaddisznó üvöltve fordul vissza. Juhé! Mi voltunk az 50. megtalálók. Egyáltalán nem szoktam a láda rejtését bírálni, mert azt a rejtő magánügyének érzem. Most is csak azon érzetemnek adok hangot, hogy ennek így nem sok értelme van. Sokkal kulturáltabb helyre is kerülhetett volna a láda. Felesleges ilyen szintű bozótosba betenni. A kilátás biztos jó lehet, de ebben a sötétség megakadályozott minket. Próbáltam felhő-képet csinálni, de állvány nélkül, kézben ki tart meg egy gépet remegés nélkül 6 másodpercig?! Sajna a templom sem volt kivilágítva. Talán majd, ha legközelebb erre járunk!
Egyszer már kerestük Imcsivel de akkor az eső visszatántorított minket. Most ragyogóan napos, de hűvös szeles időben kerestem újra. Felmentem a vízműig, majd a csúcs érintésével csak az utólsó métereken bozótban gyorsan megtaláltam a ládikát. A kilátás igazán szép! Köszi!
Megvan! Sajnos elmulasztottuk Miki logját elolvasni, így a legrövidebb úton mentünk fel, talán egy szép út helyett. A kilátás valóban pazar, de miért kellett pont oda rejteni? Eszembe jutott a Kerepesi Peepshow...
Régen készülünk ennek a pontnak a felkeresésére, de valahogy nem volt bizalmunk hozzá. Salgóvára után a leírásban megadott útvonalon mégis elmentünk. Az út, aki szereti a szerpentineken való hosszú autózást, nagyon élvezetes! (Én szeretek). A sokat emlegetett szép templom már messziről látszik. Tényleg érdemes egyszer látni. (Be nem jutottunk).
A láda megtalálásában Mikicache 2004.07.13-i beírását kell figyelembe venni!
Így a ládához vezető út még szép is. Jó GPS vétel mellett, könnyű találat.
Utólag mondhatom: kár volt tartani a feladattól, jó kis hely!
Tamás, Jutka.
Cered előtt le volt zárva az út valami rally miatt, de aztán még gyorsan minket átengedtek. A közönség minden kanyarban először ujjongva tapsolt aztán fujjogott amikor rájött, hogy nem versenyzők vagyunk.
A bozót szerintem nem volt vészes, a kilátás viszont gyönyörű a kopasz hegytetőről.
Ok. [wapon beküldött szöveg]
Útközben Hangony felé ez volt az 5/4. ládánk. A rejtés apropója nagyon ötletes, azonban a láda jobb helyre is kerülhetett volna.
Mire felértünk tele voltam bogánccsal, ráadásul pont egy hangyaboly közepén pihentem meg. Egyszer csak azt vettem észre, hogy millió hangya igyekszik felfelé a lábamon. Őrült pánik lett rajtam úrrá, fel-alá szaladgáltam, és csapkodtam a hangyákat magamon.
A történet érdekessége, hogy este hazafelé tartva Hangonyból az autó hőmérője 9,5 fokot mutatott. Zabar előtt és után is ennél 3-4 fokkal melegebb volt.
Én is a kellemesen meleg verziót tapasztaltam. Vagyis semmi minusz...
A doboz egyszerűen megtalálható, csak az ösvényre kell rálelni. Bár a leírás szerint a völgyben volt nagyon hideg, így nem tudom mit csinál a doboz a dombtetőn...
A táj nagyon szép, de valahogy az egész láda nem érintett meg különösebben, amiben biztosan nagy szerepe volt annak is, hogy most elég meleg volt. A bozót durva, nem kellett volna szerintem berakni oda, de Pupunak hála (köszönjük!) még mindig van egy járható ösvény (szóval a látszat ellenére nem kell annyira dzsungelharcolni).
Mától egész májusban főállású geoládász vagyok. Cégünk elnyert egy EU-s munkát, aminek keretén belül több ezer koordinátával megadott pontban kell meghatározni a növénytakaró milyenségét. Persze közben az útba eső ládákat is begyüjtöm, így járt a GCFAGY is.
Bringával érkeztem a helyszínre , aztán hamar kiderült , hogy út nincs a hegytetőre, van viszont helyette jó meredek hegyoldal fenyőerdővel. Elrejtettem a bringát, majd gyalog vágtam neki a fenyőerdőnek. A végén a bozótjárás már csak levezetés volt a feljutáshoz képest.
Magányos karancs-medvesi ládázás hatodik állomása: fagyos koo. Most nem volt fagyos. Hátulról támadtam. Igy nem is volt sisnyajárás sem, csupán a felcseperedő fenyők között kellett lavirozni egy kicsit. A láda adta magát, nem kicsit köszönhető ez a kialakult 'kesser-ösvénynek' is... A ládában megtaláltam egy rég eltűntnek hitt speciális TB-t: egy 4x4 es utazó bogarat. Ezt elvittem és helyette beraktam egy másikat, azt gondolván, hogy .com-os a láda. Otthon kiderült, hogy nem az. Most leforditom és bejelentem a .com-on.
Tetszett a hely.
Megtaláltuk! Ez a 2. ládánk volt, a hely gyönyörű, de a rejtés "szúrós" emlékként maradt meg bennünk! A megközelítés az útról légvonalban a temetőn keresztül, majd meredek fenyveserdőn át történt.
Annyira nem is szúrós, mint amennyire a logok alapján számítani lehetett. Érdekes, hogy 6 hónapon keresztül senki, ma pedig 4-en keresték fel ezt a csendes, szép helyet.
István
A bozót újra nő, Pupu kertészkedése ellenére. A kilátás élményén sokat ront a dzsindzsa harc. Így kell mindenképp megjelölni ezt a fagyos pontot?
Üdv Mr Zerge.
Salgótarjánig vonattal jöttem, onnan kerékpárral nyomtam a Kazár -> Mátraszele -> Bárna -> Szilaspogony -> Zabar-> Istenmezeje -> Pétervására -> Kisterenye útvonalon, közben kerestem ládákat. Sajnos a Mátra ma nem fogadott valami barátságosan: ahogy lementem az aszfalt utakról, azonnal vastag, sárga agyag fogadott. Kerékpárom, cipőm, ruhám egész nap tiszta sár volt.
Zabarra érve megpróbáltam megkerülni a temetőt; sikertelenül. Ezután egyszerűen a temető előtti füves úton gurultam a merőleges pontig, ahonnan már csak 160 m-t mutat a műszer. Elrejtettem a bicót, és elindultam felfelé. Most egyáltalán nem volt hideg, sőt neki kellett vetkőznöm az emelkedőnek.
A Pupu által vágott ösvényen simán fel lehet jutni a ládáig. Logolás után lesétáltam, majd bicóra ülve Istenmezeje -> GCNOE felé folytattam utamat.
Földrajzilag érdekes hely, és szép a dombtető kilátása. A leírás nagyon tetszett. A rejtést viszont leosztályoztam, mert elvből egyest adok mindre, ahol tüskebokorba mászatnak. (Lett volna lehetőség fenyő tövébe rakni.) Akkor miért mégis 1,5? Mert kerti ollómmal jócskán kiritkítottam a dzsindzsát, így most már nem olyan kellemetlen...
Köszönhetően Mikicache javaslatának, kevés bozótmászással megúsztuk. A láda a korábbi bejegyzésekkel ellentétben, most a leírásban szereplő helyen volt, nem egy ágra felakasztva. Az utolsó log a már mások által is említett helybéli barátunktól származott.
A kilátás a falura és a környező dombokra gyönyörű. Nagyon tetszett a hely!
A nap zárásaként Somoskő felől eljöttünk ide is. Az út Cereden keresztül vitt, igen rossz minőségű, és kilométereken keresztül a határkövek vannak mellette, 1-2 méternyire. Nem semmi! :)
Az úton, és a jelzett helyen eltöltöttünk jó darab időt, mert éppen felhőszakadás volt (részben emiatt sem jutott már elég időnk a betervezett Noé szőlője multira). Viszont így legalább tudtunk rendesen uzsonnázni. :D
Végül az eső elálltával a földúton indultunk neki a hegynek, majd a fiatal fenyők között kanyargó keskeny ösvényen folytattuk. A hegytetőn aztán megközelítettük a rejteket, de a várt szörnyűséges bozótharc elmaradt: sérülések nélkül megúsztuk a kalandot.
A rejtés enyhén szólva is kérdéses, mivel a doboz zacskóstul egy fenyőfa ágcsonkjára volt felakasztva, és ez a bozótosból is látszik. Mivel a valószínűsíthető régi rejtekre utaló nyomokat nem találtuk meg, így a dobozt ugyanoda tettük vissza - ez azonban az illetéktelen megtalálók szempontjából nem túl szerencsés. Egy helybeli illető a kutyájával már vagy háromszor rábukkant (ahogy ez a füzetbe írt logjaiból ki is derült, meg ahogy korábbi logolók már említették is)... :)
Kellemetlen, szeles időben - menet közben az eső is eleredt - elég nyomott hangulata volt a dolognak. A cache-t rejtő nejlonzacskót egy bokorra akasztva találtuk.
A temetőnél parkoltunk, kifelé menet a kocsi beásta magát a felázott talajba. ki kellett tolni
Csak, hogy félreértés ne essék: Zabarban valóban a láda leírásában szereplő -31,9°C volt az eddig mért leghidegebb, de a ma hajnali -21,9°C és a tegnap hajnali -22,6°C (utóbbi után gyorsan ki is mentem és csináltam egy pár mérést) csak január 29, illetve 30-ára vonatkozó rekord hidegek! Mindenesetre igen hideg, az biztos! :)
kértük Mihály urat a főút 16szból, hogy örvendeztessen meg bennünket magyar receptekkel.
nem volt fagy. a vízműtől könnyűszerrel megközelíthető.
FIGYELEM! legeltetni és trágyázni tilos!
Na, most már ezt is tudjuk...
A ládának nagyon sajátos rejtése volt; a zacsi egy fenyő ágán lógott fél méter magasan. Aztán elolvastuk a logokat, miszerint Mihály úr kutyája -sétáltatás közben- már harmadjára találja meg, így most már "kénytelen" Ő is logolni. Reméli, hogy a műholdak pontosak és nem érti miért nem magyarnyelvű a kaja ami benne van. (ezt nem nagyon értettük, majd megtaláltuk benne az angol nyelvű recepteket, amiket tovább vittünk) :-)
Nem volt konnyu, tekintettel a bozotosra. Egy jo tipp: A domb tetejere ne az erdo szelen menjetek fel, mert eleg suru fenyves fogadhat. Egyebkent szep kornyek......
Cker & Vera
A hely méltó volt a nevéhez. A láda felé haladva a talaj csak úgy lökte magából a fagyos hideget. Alig 20 perccel ezelőtt ültünk autóba Istenmezején a megújult gcnoe (ajánlom) után, de itt állítom, hogy legalább 5-6 fokkal hidegebb volt (szél nem volt, tehát nem az csalta meg az érzékeinket).
A ládát megtalálta egy helybéli "kibic", de roppant pozitív módon állt hozzá közös játékunkhoz, még ajándékfeltöltést is kilátásba helyezve a közeljövőben. Mivel a címét is odaírta kedvem lett volna meglátogatni és elmesélni mi is ez a játék, de közeledett a sötétedés és még egy ládát szerettünk volna előtte levadászni (történetesen ez is egy Kepenu láda, mint a gcnoe, név szerint a gc4820). (A logját lefotózva mellékeljük.)
Érdekes hely, kár, hogy a rejtés oda került, ahova (elég gáz a sok tüske és a szinte rejtetlenség miatt is). A szép fenyvesben is került volna hely a ládának és akkor szerintem a rejtési pontszámok is magasabbak lennének.
Úgy látszik erre jó sokat szintezhettek földmérőék, mert a ládával szomszédos magasságpontról (299 m) még további 2 tisztán látszik és a ládaoldalon emlegetett kis templomon is találtunk egy szintezési alappontot.
Vándor S'asszem
ui.:a jelszó olyan hosszú, hogy simán félregépelhető :)
Cereden sikerült szállást találni a fogadóban, és (kissé kései) ebédet is. Ezután már türelmesen végigültük az autóban a temető előtt ránktörő záport, majd a vizes dzsindzsában nekivágtunk a ládakeresésnek. Ehhez már hozzászoktunk az elmúlt napokban, és a felhők látványa kárpótolt kissé. (képek nemsokára!)
Sikerült elsőre hibátlanul begépelnem a jelszót. Az, hogy nem fogadták el, már csak abból adódott, hogy az ide szóló jelszót a Nyári lehelet (GChuto) megtalálásánál akartam minden áron elsütni. Fel is hívtam ojmjakont, akinél végül mentegetőznöm kellett a tévedésem miatt. A lényeg viszont az, hogy a jelszó jó és működik. A láda is jó helyen van, csak jó helyről kell indulni. Először a saját elképzelésem alapján a temetőtől balra menő földúttal próbálkoztam, és itt 120 méteren belülre kerültem, de a meredek és sűrű fenyves hegyoldal arra késztetett, hogy jobban olvassam el az eddigi bejegyzéseket. Végül is MikiCache-re hallgattam és az "ő parkolójából" indultam neki. Sikerült nagyobb szúrások nélkül megúszni a ládát, mindössze egy darázs szúrt meg a legszebb helyen - egy fiatal fenyvesben, ahol akár az idei Geokarácsonyt is meg lehetne tartani.
Ja, a legfontosabb: szó nincs fagyos koordinátákról. Humbug az egész. Itt ugyanúgy +31,9 fok volt, mint másutt az országban.
További nézetelferdülések elkerülése végett, leírnám - a láda leírásával ellentétben - a tuti, azaz max. 3 méteres bozótharccal fűszerezett, egyébként kényelmes láda-megközelítés útvonalát:-)
A templomocska nagyon szép, tényleg érdemes megtekinteni. Majd az aszfaltúton tovább, az N48 08.503 E20 03.053 pontban levő parkolóig. A parkoló bal oldalából indul egy földút, amin kényelmesen fel lehet érni a jelzett kilátópontig. Innen már csak pár méter a rejtekhely, de az utolsó 3 méteren már nem lehet elkerülni a szúrós bozótot, amit azért kissé megnyírtam:-)
A kilátásért, a völgyekbe zárt különleges hangulatú falucskáért, tényleg érdemes volt idehelyezni egy geoládát.
Köszönjük a helyet az elrejtőnek.
Anikó és Miki
A "Szúrós koordináták" elnevezés is találó lett volna. A temető baloldalán mentem fel (a helyszínen éppen temetés zajlott) és elég sokat küzdöttem a fenyvessel és a bozóttal, amíg megtaláltam a jól álcázott ládikát! Kárpótlásul felejthetetlen körpanorámában gyönyörködhettem a dombocska tetejéről.
Tavaszi szüneti túra 14. állomás. Bizton elmondható, erre a fagyzugos helyre sem jutottam volna el geocaching nélkül. Még a környéken sem jártam soha életemben, pedig van egy Tarna mente nevü ládám, de az csak egy nagyon kicsi és teljesen más tájékon kígyózó szakaszát érinti a folyócskának. Szerencsére, ma a fagynak nyoma sem volt a környéken, nagyon kellemes kiránduló idö volt. A ládához jutást a GPS-nél talán csak az elöttem járók nyomának követése segítette jobban, legalábbis az utolsó méterekig. A fenyves szélének bozótos aljában egy kissé magam is megszenvedtem. Meg is kérdezték a kocsinál alvás okán maradtak, hogy ha egyszer csak 350 méterre van a láda, mit is csináltam ennyi ideig. Mit is: kaptattam és kutatattam. De azért nem volt veszélyes, csak egy kicsit szúrós. Tetszik a jelszó. [wapon beküldött szöveg]
A temető bejáratánál parkoltunk, majd a kerítés mellett nekivágtunk a fenyvesnek. A gps ugye bár nem szereti a fenyvest... Felmentünk a tetőre az erdőszélre, egyből kiszúrtuk a kis ösvényt és a nadrágomat. Freddy-nek nem volt ideje keresni a ládát, inkább csak keresés nélkül elővette a fenyőtüskék alól. Tudtátok, hogy Freddy esernyővel a kezében milyen gyorsan tud haladni az erdőben?
zsorzs
Sirok felől jöttem, elmentem Noé szőlője mellett, először ide jöttem. A Sirok-Pétervására-Zabar út nagyon gáz, bazi nagy kátyúk vannak, figyeljetek oda, csak lassan, óvatosan.
Így szombat délelőtt elég nagy volt a mozgás, a napi 5 autó 2.5 perc alatt megvolt:) ettől függetlenül azért látszik, hogy nyugis a hely, és az emberek. Pld.: két szemből érkező autó megáll egymás mellett, megbeszélik hogy mi történt a héten:-)) Télen nyilván más minden.
A jelzett földsávon megálltam, majd a temető kerítése mellett indulva, teljesen tüskementesen sikerült abszolválni a ládát. A rejtés kicsit feltűnő, de azért jobb, mint a GCAUTO:) Körülnéztem a kőcuccról, jó a kilátás, bájos a hely, érdemes volt iderakni ládát. És még hideg sem volt:)
Bringás kessing 1/3. Szerencsére keresés előtt elolvastam a leírást és a logokat és zsalabernek hála nem próbáltam meg toronyiránt menni a ládához, mert kerékpárral nem tudom hogy tudtam volna átvergődni a bozóton ráadásul valószínűleg a defektet sem úsztam volna meg. Az említett földutat választottam amin könnyedén el lehetett jutni a ládához, a csésze kb 10 perc alatt lett meg, mert először egy kicsit máshova mutatott a gps (elég rossz volt a műholdjárás).
Jó ládaötlet, de miért kell egy ilyen elhagyatott helyen a legszúrósabb bozót mögé rejteni a ládát?!
A tüske-mentes útvonalon indultunk a 2. Zabar (Belső Zabar) táblánál felfelé egy földúton, de a láda innen is csak kökénybokrokon át közelíthető meg. Én kb. 30 kisebb sérüléssel úsztam meg a megtalálást. Segítségképpen: a láda nem a szúrós bozótban van, de át kell menni rajta!
Gyorsan meglett, bár először a hó miatt úgy gondoltuk sok időt fogunk itt eltölteni. A bozótnak nem örültünk, annál inkább a kilátásnak. Miután kiverekedtük magunkat az erdőből és a dombtetőről körbenéztünk úgy éreztük megérte eljönni. Találkoztunk Bozó bácsival, aki mesélt nekünk a környékről és mutatott egy bozót nélküli utat a domboldalon lefelé (ami 5 perccel hoszabb, de egyszerűbb). Azoknak akik felfelé is ezt választják a temetőt elhagyva tovább kell mennie és az első földúton balra fel, onnan gps. (A parkolás az elrejtőt igazolja.)
Köszönjük a ládát!
Ricsi+Anna
itt voltunk log ok >jelszo gáz >telcsi pls [wapon beküldött szöveg]
[Jóváhagyta: ojmjakon, 2004.02.08 14:04]
azé bozótharc akad:-) viszont az út amin Zabar-ba eljutottunk 10-es szorzót megérdemelne 1 vb rally futamon azé mi oda-re kiautókáztuk ( 6000 alatt nem hagytam pörögni:-)
zotya
off: a 6. képemen lácccani vélik valamillen köcucc van illen másik dombtetőn is mi lenni ez??? csak érdekelne:-)