A jelen:
Sajnos 2010-től kezdődően egyre kevesebb figyelem jutott a 4-5 házból álló replikafalura, talán elfogyott a pénz is, és 2014-re teljesen el is bontották. A lovak és mangalicák is eltűntek, a korábban gondosan kitisztított tavacska elmocsarasodott, partja elgazosodott. Az egyetlen valamire való látnivaló az "Árpád Vezér Halom" szakrális emlékhely. N 48° 21,452' E 21° 56,603' 112 m [GCHOFA+Árpád Halom] Az emlékhelyet a korábbi években még "Sámánkunyhó" néven ismertük meg, talán ez magyarázza a "szakrális" jelzőt.
Ha az utolsó látványosságként megmaradt kunyhó és az előtte álló két faragvány is eltűnik, akkor megszüntetem a ládát.
A hely korábbi szellemiségét az egyik közeli faluban, Karoson található Honfoglalás Kori Látogató Központ viszi tovább.
A múlt:
A Bodrogközben 2003-ban felépített Berzseny falu egy Árpád-kori magyar település teljes rekonstrukciója volt. Az itt épített házak (paticsház, boronaház, veremház, zsilipelt falú ház) és berendezett jurtasátrak (nemzetségfői jurta, pásztorok, harcosok jurtája) körül füstölő, fazekasműhely, kemence, lókikötők, ülőfák, szárítók és aszalók működtek. A veremházban a földműves, a föld alapú házban a nyerges, a kő alapú házban a kovács, a paticsfalúban a fazekas műhelye működött. Minden látogató részese lehetett a falu életének: nemezelhetett, agyagozhatott, szőhetett-fonhatott, az íjászpályán megfeszíthette ősei íját, aki bátrabb, még lóra is ülhetett.
Őshonos állatok is éltek itt ridegtartásban: bivaly, racka, lovak, mangalicák, ősi pásztorkutyák (puli, pumi, mudi).
A falu határában kapott helyet a biohistóriás kert, ahol az őshonos gyümölcsös és szőlős mellett egykori gabonaféléket, alakort, kölest, tönkölyt termesztettek.
Pusztai oltár állt a Nomád-halom tetején ősi hitünket idézve, mögötte áldozófa és a sámán hajléka.
A falu legmagasabb pontjáról a Látófa tetejéről messze fürkészhető a Bodrogközi táj: Tokaj, Helmec, a Tisza és a Bodrog ősmocsaras ártere, ahol először telepedtek le az Árpád vezette honfoglalók.
Szervezett programokkal is várta az emlékfalu a látogatókat. A terület ötletgazdája és üzemeltetője a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Alapítvány volt. Az emlékhely megálmodója, Petraskó Tamás 2013-ban a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta.
A láda egy erdős domboldalon található, egy katlanszerű mélyedésnél kéttörzsű akácfa gyökerei között mohás fadarabokkal álcázva. A rejtekhely fölött a dombtetőn egy régi zsidótemető néhány megmaradt sírköve látható.
Ládatörténelem:
- 2011. március 14-én telepítettem újra a ládát.
- 2016. augusztus 20. Ládaellenőrzés. A láda megvan, a falu eltűnt :(
- 2018. április 3. A kifosztott ládát új helyen újratelepítettük.
- 2018. október 5. Az újfent eltűnt ládát VP újrarejtette.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Próbálom az összes B-A-Z megyei ládát megkeresni. Még van 12.
Múlt héten vettem észre, hogy Kisrozvágy is még Borsod. Érdekes alakja van ennek a megyének!
Látnivaló már tényleg nem sok maradt. A láda rendben.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Maga az emlékhely tényleg elhanyagolt, de a láda az rendben várja a helyén a keresőket. Jó nagy sár volt. Ha autóval mész, ne merészkedj földútra, csak nyáron.
TFTC!
5/2. nap Nyíregyháza és Zemplén - Pálháza környéke
Jó kis világvégi hely, a hivatalos parkolóig beerőszakoltam az autót, de aki sajnálja az inkább sétáljon többet.
[Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Rákóczi-túra utáni ládázás a környéken. A sámán kunyhójából semmi sincs, tábla sem.
Régen még rokonom is élt a településen, de nem jártam még itt. Benőtt út vezet a dombhoz. Falunapra készülnek a lakók, jó a hangulat.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Sajnos a faluból már semmi nem maradt, a képeken látható a még látható objektumok. De a táj csodálatos és gyalogosan kellemes séta a természetben.[Geoládák v3.10.3]
Ennek a helyszínnek nagyon fontos szerepe van az életünkben. Ugyanis itt ismerkedtünk meg a párommal. Most egyedül jöttem megkeresni ezt a számomra fontos ládát. Annak ellenére, hogy tényleg szinte semmi nem maradt a régi Berzseny faluból én nagyon örülök ennek a ládának és remélem, hogy meg is marad. Nagyon szépen köszönöm!
A láda egyébként kifogástalan állapotban van! [Geoládák v3.9.6]
Ritkán ládázunk a keleti végeken, ezért már régóta érlelődött az ötlet, hogy pár napos túra keretében minél több ládát gyűjtsünk be ezen a környéken. Most jött el az ideje. Fidorkával, valamint barátainkkal lelcache-sel és sirgalahaddel négyesben egy két napos ládamészárlást tartottunk, aminek esetemben 47 láda esett áldozatul.
18/47: A falu pusztul, már csak a romjait lehet megtekinteni. Érdekes lehetett fénykorában. A hely népszerűségét lehet az is visszavetette, hogy nehezen megközelíthető, most is szinte járhatatlan, mély sáros úton küzdöttük be magunkat. A rejtekhelynél érdekes a hatalmas rókavár :)
Köszöni a rejtést a Kálmán Család!
Útban a Zemplénbe, érdemes volt e kitérőt megtenni.
Kicsit kavarogtunk az ugráló jel miatt, de annál nagyobb volt a gyerekek öröme a találatnál.
A rejtek üres. Telefonos egyeztetés után a ládát egyesületi cseredobozzal pótoltam.
Remélem, jól beazonosítottam, mert kénytelen voltam ezen a délutánon GPS nélkül keresni. :-(
(Nosztalgia: kérdezgetés a faluban, merre kell menni, pontok méricskélése a papírtérképen.)
Húsvét utáni kedden, az iskolaszünetet kihasználva 4 gyermekemmel új helyen újrarejtettük a januárban kifosztott ládát. Az emlékhely most kicsit jobb állapotban van, mint a korábbi években, a bevezető út is járható, azaz ládaérdemes a hely.
Közös ládázás Vironiával. A ládát kifosztva, eldobálva találtuk. Maga a sámánkunyhó és környéke rendben van. A képek alapján kérem a találat elfogadását.
Vasárnapi ládavadászat Cipollinóval. Ahogy a betonút végén leparkoltunk, és elindultunk a kissé fagyott, de sáros földúton, rögtön megláttuk a távolban, a domb tetején a fekete fóliába burkolt házikót. Amikor odaértünk, akkor szembesültünk azzal, ami kevés megmaradt még a faluból. Szomorú, hogy ennyire nem törődik senki ezzel!
Kerestük a ládát jó sokáig, de csak a kifosztott, üres maradványt találtuk, így nincs jelszónk sem. Mivel nem készültünk fel arra, hogy ládát gyógyítsunk, így nem tudtuk helyre hozni. Kedves rejtő, kérlek fogadd el a találatot a képek alapján! Köszönet azért, hogy elvezettél erre a helyre.
Sajnos a megadott koordinátán nem találtuk a ládát, sok fát kivágtak. "Domboldalon található, egy katlanszerű mélyedésnél kéttörzsű akácfa gyökerei között...a rejtekhely fölött a dombtetőn egy régi zsidótemető néhány megmaradt sírköve látható". A közelben volt egy domboldal, ott sem volt. Kérem elfogadni a képek alapján.
Bicajtúránk második találata. A többiek csak Tuzsérig mentek, mi egy hirtelen ötlettől vezérelve nekiindultunk megkeresni a ládát. Nagyon élvezetes kis út kerékpárral, jó a rejtés - köszönöm! Nagyon régen jártunk erre, akkor még rendben volt minden a skanzennel, szomorúan észleltem, mi lett vele az évek múlásával. De nagyon megérte elkerékpározni ide így is :)
A ládára útközben figyeltünk fel és a leírást a kütyün elolvasva nagy érdeklődéssel vártam a látnivalót... Aztán elolvastam a logokat is és kiderült, hogy 2014 óta a sámán kunyhóján és pár tehénkoponyán kívül itt nincs semmi. :-( Ez is több látnivaló, mint ami sok másik ládánál jut, de azért nagyon nem az, mint amit az oldal igér. Miért maradt el az aktualizálás?
Gazdaságilag teljesen megalapozatlan döntés volt ide építeni efféle látványosságot. Sajnálom, hogy erre a sorsra jutott, hogy sok pénz és fáradság ment veszendőbe.
Megtaláltam ,Tarsolyos barátom Szlovákiában most csuklik. Szuper hely. A láda pont egy vad váltó útjába esik, visszatettem s próbáltam kiékelni. Köszi szépen a lehetőséget.
Kár, hogy ennyire hagyták tönkremenni. A putri belseje még érzékeltet valamit a régi idők viszonyaiból. Köszönet a rejtésért, Hazánk egy újabb szögletét ismertük meg.
Nem értem, miért nincs még kijavítva a szöveg, hiszen a látványosság rég megszűnt. Mindegy, én tudtam előre, így nem volt csalódás, de lehet, hogy valaki nem néz utána. Biztos jó volt pedig, amíg megvolt. Néhány nagyobb parlagfüvet kitéptünk.
A medvék megtalálták! ! [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Egy kis határmenti körtúrát tartottak ma a medvék. Érdekes helyszín lehetett ez régen, mostmár annyira nem sok a látnivaló. A leírást ideje lenne cserélni, frissíteni, ez így nem fedi a jelenlegi valóságot. Sajnos nem tudom érdemes-e a karosai látogatóközpontba küldeni az embereket, ott is inkább csak Eu-s pénznyelő szag van a környéken. Annál jobb a jelenlegi helyszín. A láda egyébként teljesen rendben van, semmiféle karbantartásra nem szorult. Szuper!
Köszi a rejtést! Remek helyszín, szinte hallottuk a sámándobok hangját. A falut viszont elnyelte a föld! Pedig szívesen megsimogattunk volna egy-két pumit, vagy mangalicát. Sebaj!:)
Megtaláltuk, ugyan a pótjelszó, a táblával együtt eltűnt, mivel már a Berzsenyfalu sincs a helyén, de elmentünk a Karoson felépített verziójába. A dobozban hagytunk is egy kis húsvéti meglepetést. Szigorúan nem romlandót :) Köszönjük a rejtést!
Sajnos elég nagy volt a köd ahhoz, hogy elvegye a kedvünket az egész terület bebarangolásához. Ha szebb időben erre járunk, akkor feltétlenül megnézünk mindent!
Köszi a rejtést! :)
Izsivel közösen elkövetve.:-) Mikor megérkeztünk jót kacagtunk a parkoló táblán, hisz épphogy csak kilátszik a gazból.:-) A láda egyből meglett, és igen gyorsan logoltunk mert a szúnyogok vérünket akarták.:-) A láda után jöhetett a látványosság, érdekesek a hatalmas marhakoponyák, meg a házak.
Teljesen elhagyatott, elhanyagolt állapotban van a hely, hatalmas gazzal körülkerítve, felért egy tornamutatvánnyal a körbejárása. Köszönjük a rejtést.
Drive in, pótjelszóval. A terület már téli álomba zuhant, csak távolból volt látható néhány házikó
Az ősök szelleme azért velünk volt!
Köszönet a rejtésért.
Megvan. Jó kezdeményezés egy ilyen hely kialakítása,de gondolom egy erős tőkeinjekció jobban lendítene az átépítés ütemén. Többet is ki lehetne hozni a helyből.
A rejtek jó volt,itt is hagytunk egy geo-tizest ajándékba.
Köszönjük.
Megtaláltuk! Gyönyörű őszi kirándulás, szinte meglepett a nagy csend, egy árva lélekkel sem találkoztunk. Mintha a senki földjén jártunk volna. Se gazda, se vendég egy szál se.
Egyébként a rejtés nagyszerű. Köszönjük!
A csoportos látogatásra való tekintettel a láda megkeresése nem jöhetett szóba, maradt a pótjelszó. A kiírás szerint a terület átépítés alatt van, de átépítőt éppen nem láttunk. A korábbi logokat is figyelembe véve, mintha eléggé lassan épülne ez a falu.
Buksilánnyal közösen!
A falu átalakítás alatt, a házak többsége félkészen állt, valószínűleg már az új helyén.
Ettől függetlenül érdekes hely!
Köszi a rejtést!
Csak "átmenőforgalomban" levadászva a ládát, ugyanis az időnk közben elfogyott. Elég érdekesnek tűnt a terep, inkább ifjúsági tábor benyomását keltette, mint autentikus ősvilágét. A rejtek közelében épp kalapáltak egy készülő épületen. A láda kinyerése földmunkával sikerült, a meglepetés a benne lévő TB, mely velünk jött.
Köszönjük a rejtést, nagyon tetszett a hely! Minden csodálatom a rejtőé, aki képes volt a ládát a gyökerek alá bevarázsolni! Kivenni nem sikerült, de sebaj! A lovak haza akartak jönni velünk, de végül sikerült lerázni őket! :)
Fazék 03.havi bejegyzése totálisan helytálló. Teljesen lehangolt a látvány. Semmi sem az ami. A hullámpala fedésű ólak, a szedett-vedett kerítés, a villanypásztor és a madzagok, hát ocsmány. Ráadásul a gazda gondoskodó helytállása nélkül totális pusztulásra ítélt hely. Nemrég egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol 1-1 parasztház jobban megfelel a honfoglaláskori állapotnak. Ők gondosan rendben is tartják.
Persze ez nem a rejtő hibája.
Azért köszi!
galgo és era
Tarcali nyaralásunkból útban Szabolcsba a nagyszülőkhöz kerestük fel a multiláda pontjait.
Az elmúlt napok meleg időjárásának köszönhetően minden gond nélkül eljutottunk a parkolóig. Megtehettük volna, hogy leolvassuk a pótjelszót, de Ádival nem elégedtünk meg ennyivel. Besétáltunk a tó mellett a ládáig, mert egy TB-t is hoztunk magunkkal. nem mondom, hogy megbántuk, de a risztóspray ellenére iszonyú szúnyogtámadásban volt részünk. Nem tudom, milyen elfajzott vérszívók vannak ezen a tájon, de a bal kézfejem 2 napig a duplájára duzzadt és semmitől nem akart lelohadni.
A hely nagyon érdekes, különösen a sámán kunyhó és a faragott fejjel díszített oszlop tetszett.
Második nekifutásra lett meg. Az én műszerem kb. 10méterrel arrébb mutatott. Az út jól járható, de a falucska messze még a késztől! Köszönöm a rejtést!
A falu helye, most jól megközelíthető, a mocsáron átmenő utat feltöltötték. Előbb-utóbb nyilván falu is lesz, ma csak ládakeresés lett belőle. Muszáj ezt betenni az aljnövényzetbe???
A falu kis kerülővel de megközelíthető volt, bár a közeli italboltból kijövő törzsvendég megpróbált lebeszélni erről bennünket, hogy ők is csak ladikkal tudnak bejutni a ősfaluba.
A bekerített falu részben csak lovakat találtun, bemenni hozzájuk nem mertünk, nem tudtuk hogy fogadtak volna bennünket.
A pótjelszóra megszerezve tértünk vissza a parkolóba.
Szívesen elbóklásztunk volna még a faluba, de ez későbbre marad.
Köszönet a rejtésért, és a megközelítés nehézségére vonatkozó figyelmeztetésért.
Én 2004-ben és most 2011-ben jártam itt, sajnos azóta inkább visszafejlődött a hely. Egy épület összedőlt, a jurtáknak nyoma sincs, van viszont a középkorhoz nem illő villanypásztor; az állattartótelep ugyan él és virul, de hát malacok minden faluban vannak.
Talán ha a ~6 hónapja meglévő belvíz eltűnik a bevezető útról, akkor újra lesz itt nyüzsgés. Ha arra jártok és a megújulás jeleit látjátok, akkor írjátok be a logba és törlöm ezt a szomorkás kiegészítést.
A ládát adoptáltam, így kb. 1,5 év szünet után újra kereshető. Az eredeti rejtő többször felhasználónevet változtatott, megtalálásait letörölte, azaz el akart tűnni. Döntését nem értem, de tiszteletben tartom, ezért nem írtam róla a ládaoldalon. Ha valaha visszatér, és kéri, akkor szívesen írok róla is.
A Tiszahátról érkeztünk két kompátkeléssel a Bodrogközbe. Az emlékfalu területe láthatólag kedvenc játszóhelye a környéki gyerekeknek. Mire továbbindultunk, már felnőtt látogatók kisebb csoportjai is megjelentek.
Egy laza Bodrogközi ládázást terveztünk FTommal, ez volt a 4/11. találatunk. Nagyon szép napos időnk volt. A ládát könnyen megtaláltuk. Tetszett a falu, a dombtetőről jó volt a kilátás. A jurta sajnos be volt zárva, de egy lyukon belesve így is láttuk a szép belsőt.
A fiúk nagyon nyűgösek voltak, hol egyik duzzogott, hol a másik szenvedett. Ennek ellenére bebarangoltuk a falu mögötti kiserdőt, de sajnos GPS hiányában "nem láttuk az erdőtől a fát".
Mivel jó sokáig nem tudunk visszamenni, csak a képekkel tudjuk igazolni, hogy ott jártunk, és kérjük a rejtőt, fogadja el.
Csodálatos hely, kár hogy nem kapnak pénzt az üzemeltetésre de azért öröm látni hogy vannak emberek Kis Hazánkban akik sokat tesznek azért hogy történelmi értékeink fenn maradjanak.
A GCHOTE rövid felkeresését követően érkeztünk Kisrozvágyra. A község álmos csendbe burkolódzott, senkit sem lehetett az utcán látni. A kissé megviselt földúton kidöcögtünk az emlékhelyre, ami ugyancsak zárva volt - sehol egy lélek. Becsekkolás a letaposott, kidőlt kerítésen át, tájékozódás, önkéntes adakozás, majd irány a láda helye. A könnyű találat után jártuk körbe az egyes helyeket, próbáltunk bepillantást nyerni a nem éppen korhű módon, lakattal gondosan lezárt építményekbe - meg kell mondanom, hogy így, üresen-kihaltan nem jelentett számunkra igazán nagy élményt. Az egész művinek hatott; ezért közel sem éreztünk olyan áhítatot, mint az előző emlékhelyen. Két említésre méltó dolog azért akadt: a sámán hajlékába lépve, felriasztottam egy szegény kis denevért, amelyik aztán éles, ciripelő hangot hallatva, szinte a fülemet súrolva menekült ki; a másik pedig az éhes (vagy annak tűnő) mangalicák, amelyek elkunyerálták az összes tartalékeledelünket...
Én erről még sosem hallottam, de nagy élmény volt.
Köszönet a környéken a ládákat telepítő Kyrának is, aki révén nemcsak felkerestem a szomszéd településeket, hanem sok érdekességet is megtudtam róla. Igazán sok élményben volt részem és a kedvem is megjött újra ellátogatni a környékre. Mindeközben apai ágon legkedvesebb rokonamimat is meglátogattam
Teljesen sötétben is könnyedén megtaláltam, bár így, elemlámpa fényénél nekem túlzottan az erdő mélyére rejtett ládának tűnt, de el tudom képzelni - néha - mennyi ember lehet itt nyáron. Szóval nincs ezzel semmi gond!
Elemlámpával körbejártam az épületeket, s a kis ablakokon be-be világítottam. Tetszett!
A közelben éltem le életem felét és még csak nem is tudtam erről a helyről. Nagyon tetszett a falu, jó néhány órát eltöltöttünk itt Szilvivel és még nem is volt elég, de tovább kellett indulnunk. A logolást a legvégére hagytuk. Nem szeretném én is felemlegetni a dolgot, de kétségtelenül ez volt életem leggyorsabb logolása. Erdőbe be, keresés, log, visszarejtés, erdőből ki max. 5 perc. Összegezve: felejthetetlen volt.
Köszönjük a rejtést!
Sok-sok ilyenre lenne szükség az ország több helyén is.
Megkapóan mutatja be a történelmünk egy részét.
Aki vonzódik a természetes, naturális dolgokhoz,
annak kész felüdülés ez a hely.
Sokszor jártunk már itt. Töltöttünk teljes napot gyerekekkel, főztünk, íjászkodtunk. A park tulajdonosa nagyon készséges, jó programszervező. Nem írom le, hogy sok a szúnyog :-) DE csak nyáron!
A falu "zárva" volt, de a helyiek barátságosak voltak, és engedélyezték a kutatást, sőt még azt is, hogy ezt a kis csodálatos helyet körbejárjam. Köszönöm ezuton is nekik a lehetőséget. Ajánlom kisgyermekes családoknak.
Megijedtem a földúttól, így gyalogosan sétáltam be a faluig. A létesítmény zárva volt, de éppen arra lovagolt "Árpád" (teljes díszben), és engedélyezte a sövénykerítésen való behatolást.
Zempléni hosszú-hétvége sok gyerekkel. Mivel ide nem készültünk, csak a pácini kastélyban javasolták, hogy a gyerekek élveznék, kimaradt a leírásaimból. Pedig ez lett volna a 7. geoláda a hétvégén. És a kölökök majdnem annyira élvezték volna, mint a "falut" és az állatokat.
Először azt gondoltuk, hogy be van zárva. Kis idő múlva odalovagolt egy úr, és mondta hogy nyissunk be, nézzünk körül a Sámán-dombon. Addig kinyitja a házakat és a végén majd rendezzük a belépőt is.
Érdekes volt megismerni a régi építményeket, eszközöket. Köszi!
Ide sem jutottunk volna el a gc nélkül. Nagyon érdekes a hely, már a helyszín is a sztyeppék vidéket tükrözi. Szinte úgy kellett mennünk az ember után, hogy "hahó, fizetnénk". Mi lehettünk ma az első látogatók, mert a házikók még zárva voltak. A pákász kicsiny szigete még nincs teljesen kész, de a lényeg így is látható, érthető. A sámán kicsit elkülönülve a törzs többi tagjától lakott. A háza előtt gyűlt össze a nép. Nagyon aranyosak voltak a kis mangalicák. Mityó is örült nekik.
Eddig talán ez volt a legjobb rejtés. Kíséretünk is volt egy helybéli pulikutya személyében. Nagyon jól éreztük magunkat, érdekes hely. Köszönet a rejtésért.
Zárva volt, amikor odaértünk, pedig Tarsolyos találkozó volt hirdetve. Egy másik család is emiatt jött ide Békésből. Telefonálás után a helybéliek kinyitották, mindent meg tudtunk nézni. Bárányt is simogattunk.
4 napos biciklitúránk (Saujhely- Karos- Karcsa- Pácin- Kisrozvágy- Pácin- Nagykövesd- Királyhelmec- Nagyszelmenc- Doboruszka- Lelesz- Zemplén- Borsi- Saujhely ) negyedik ládája.
Ez nagyon érdekes volt, mert éppen egy hagyományörzö tábor kellös közepébe cseppentünk. Kaptunk szállást jurtában, és részt vehettünk az esti tábortüznél a sámánok dobolásán és éneklésén. Ezuton is köszönjük a szives vendéglátást.
Pataki pattogás 13/1
Helyettesítőnek kellett beugranom Saújhelyre, pont a szülinapomon. Nem nagy öröm négy órás autózás után fitten, showman-ként pörögve oktatni, pláne nem egy olyan ismeretlen csoportnak, akinek az anyag nagy részét nem én adtam le, és az érdeklődésük is meglehetősen mérsékelt. Hogy mégis kerekebb legyen ez a két nap, annyi kesselést tömtem bele, amennyi csak belefért...
A hosszú utazás utáni, első lábnyújtóztató pontként ezt a ládát vettem célba. Mérsékelt várakozással, mondhatni ellenérzésekkel közeledtem, a skanzen feeling ugyanis soha nem jött be nekem. A battai szabadtéri múzeumban ugyan többször is jártunk, de azt túlságosan művinek éreztem, nem éreztem körülöttem az egykori emberek szellemét. Ez a hely viszont egészen más, kellemesen csalódtam. Lehet hogy csak a tavasz tette, a meleg, a fények, a szélben lengedező szalagok, egy közelben nyerítő ló, vagy hogy egy teremtett lélek sem volt sehol, de biztos voltam benne, hogy a kunyhókban bent pihen a család, vagy éppen vadászni vannak, s perceken belül pergő pata-porfelhőben zúdul reám a nemzetségfő kísérete.
Az már inkább csak hangulatfestő adalék, hogy a táblán a ló koponya faluvédelmező szerepéről olvasgatva örök szkeptikusként csendben mosolyogtam, majd ugyan ezzel a megbocsátó lenézéssel tekintettem a kapu melletti oszlopon függő csont fehér lófőre is, miközben az alacsony kerítésen léptem volna át. De hogy, hogy nem (biztos véletlen) a lábamra tekeredett valami inda és olyan kecses csukafejessel landoltam a tábor porában, ami egy vizes világbajnokságon jó lett volna egy bronzéremre.
Mondanom sem kell, ezek után kicsit nagyobb tisztelettel közlekedtem a házak között, és visszafele már illendő módon búcsúztam a helytől és őrizőjétől...
(Viki, Geri, Krisz'), TZ
Egy, magát "itt lakunknak" nevező, nem túl barátságos hölgy kegyesen megengedte a szétnézést. Sajnos friss hóban ládát keresni (és találni) a felderíthetőség veszélyével jár. Hátha esik este friss hó!!
Mai sorozat első ládája. Jó, hogy van ez a hely, köszönet Kyrának, hogy felhívta rá a figyelmet. Mi legalábbis a geocaching nélkül nemigen jutottunk volna el ide. Tetszett a rejtés is.
Csendes,nyugis hely,csak hideg volt és fujt a szél.Igaz,hogy ez volt a negyedik nekifutásunk,amire sikerült a láda közelébe menni és megtalálni.
Timi, Laci
A gyerekekkel és az unokákkal (Pétörék) közösen találtuk meg, elég rossz időjárási körülmények között. Az unokák jól viselték a kellemetlen időjárást. (A fényképek 2007.06.06-án készültek, amikor újra arra vetődtünk.)
AZ ORSZÁGOS CSÚCS PARLAGFŰ TERMÉSBEN !???
HA MINDEN KASZA ELFOGYOTT ,FŰNYIRÓGÉP ÉS FENTARTÁS, VAGY ÚJ " előljáróság" KELLENE! TÖBBSZÖR JÁRTUNK ITT ,DE NYAKIG SÁRBAN ELŐSZÖR.
A SZÉP ÉS SZAKSZERŰ FELTÁRÁS KÁRPÓTLÁS VOLT, ÚJ EMLÉKKEL IS TÁVOZTUNK!
A DOBOZNÁL ELCSÚSZTAM ,MEGFORDULVA TÉRDRE ÁLLTAM ÉS Kyruskáért IMÁDKOZTM. P.J.
Jártunk régebben is itt, de most a GC újra visszahozott. Nem is baj, most alaposabban körülnéztünk. Szabadon be lehetett jönni, pénztár, ember sehol; szerencsére kutya sem. Szóval minden jó volt, szép szúnyog mentes idő, jó műholdak, a láda is simán meglett. Ez a 199. ládánk; a következő már jubileumi!
Kösz. Kyra.
Tamás, Jutka.
Érdekes KYRAkós játék eredménye a sok régi lakóház. Mindegyik más-más helyen talált leletből lett KYRAgadva, egy helyen összegyűjtve. KYRAjzolódnak őseink mindennapjai. A sok ház közül KYRAgyog a sámán köralakú lakhelye. Talán a messze virító lókoponyák miatt. Jó nap volt.
Valahogy úgy alakult, hogy nem volt lehetőségünk se agyagozásra, se nemezelésre, se semmi más egyébre. Azon kívül, hogy a belépőt elkérték, semmi mást hozzánk nem szóltak. Nem savanyú a szőlő, összességében tetszett a hely.
Bodrogközi ládázás Ironman-nel - 6
Mai ládázásunk utolsó állomása. Hétfő lévén nem volt hivatalosan nyitva a falu, de körbejárhattuk és bekukucskálhattunk a zárt épületekbe és még belépőt sem kértek érte. Persze nekünk ennyi is elég volt, hiszen volt egyéb teendőnk is. Viszont az ott táborozó gyerekeknek egy kicsit magyarázkodnunk kellett, akik számára nem volt teljesen világos, hogy miért megyünk be felváltva a bokrok közé talpig felöltözve a közel 30 fokos melegben olyan lelkesen.. Azért hamar összebarátkoztunk, sőt még íjászkodni is megtanítottak minket, ami számomra tényleg nagy élmény volt, lévén hogy most próbáltam ezt ki először. Még az sem zavart, hogy a fiúk - kitűnő üzleti érzékkel - minden lövésünkkért 10 forintot kértek...
Bodrogközi biciklitúra Saldar társaságában. Érdekes hely, örülök, hogy eljutottam ide, köszönet érte! Sajnos hétfő volt, a falu nem volt nyitva-azaz a lezárt házak nem voltak nyitva, de azért íjászkodtunk, meg az állatokat is etettük. No nem a lovakat zabbal, hanem a hatlábú-szárnyas zümmögőket zárt keringési rendszerünkben áramló testfolyadékkal.
Tudom, tudom, Kyra figyelmeztetett a környékbeli pontoknál, hogy ez kérem egy erdő, meg Bodrogköz, ezért hát van egy kis szúnyog, de ENNYIT egész nyáron nem etettem. Pele például nem is tudott legelni a láda melletti két eperfáról, mert felfalták volna. Úgyhogy gyors találat után pucoltunk.
A falu kapujában egyébként nem volt jegyszedő, és egy turistabusznyi ember tőlünk akart belépőt venni
Háromnapos rokonlátogatással egybekötött kelet-magyaországi ládázás Fűkockáékkal. Harmadik nap, második állomás: honfoglaláskori falu. Nincs nyitva :) jegyet nem szed senki. Körbejártam a területet, amig a többiek a háziállatokkal és gazdájukkal barátkoztak. Jó hely, szép környék és szerencsére napos idő. Köszönet.
Kyrándulás Kyrával, 12/2.
Tartósan ködös, zúzmarás napon jártuk be Kyra szűkebb pátriáját. Nem sok látszott a tájból, de ami igen, az nagyon hangulatos volt. Számomra jórészt ismeretlen még ez a vidék, vissza kell még jönni néhányszor, másféle viszonyok között is.
A nap fénypontja! Nagyon érdekes és szép az egész telep, teljesen életszerű, el lehet hinni, hogy valamikor ilyen lehetett egy falu. Pozitívum, hogy rajtunk kívül egyetlen látogató sem bóklászott arrafelé. Lovat simogattam, pásztorkutyákat etettem keksszel és jót röhögtem a rackajuhokon - rendkívül mulatságos társaság! A primitívnek tűnő kunyhó egész lakályos lehetett, bár a kémény hiánya elgondolkoztatott kissé...
Pataki nyaralásunk másnapján, mikor végre délután az eső egy kicsit elállt. Sajnos mire idáig eljutottunk, bezárt a falu, így csak kívülről járhattuk körbe. Az őrző kutyusok vadul morogtak. Aztán a jurtatábort megkerülve bevettük magunkat az erdőbe a ládát meglelni. Páromnak van ládaérzékszerve is, mert belépve a fák közé egyből mondta, hogy megvan. Én biztos elkeresgéltem volna egy fél napot, mert amúgy alapos a rejtés. Érdekes a terület, amit be akar mutatni a láda, kár hogy csak az oldalon levő fotók és a vasárnap az M1-en a Főtérben bemutatott képsorok alapján kukkanthattunk be alaposabban. [gps nélkül]
Innen még elindultunk Dombrádra Cigándon, a pontonhídon keresztül, talán meg tudjuk nézni azt is naplementében. Cigándon be a központra, majd egy egyre keskenyedő aszfaltúton a Tisza-partra. De mielőtt a partot elértük, az út egy hatalmas bokorban elfogyott. Vissza a faluba, ott a közönség segítség igénybe véve kiderült, hogy híd már egy éve sehol, csak Kisvárdánál mehetünk át a folyón. Ez már nekünk sok volt, így arra nem mentünk, úgyis többet érdemel egy röpke pillantásnál a láda. (Akkor nem tudtam beszövegezni a logot, azóta látom, hogy guess.who is így járt a híddal - ha előbb írom talán nem kell nekik vargabetűt tenni)
befi
Amikor megláttuk a TV Főtér műsorában Berzseny falut , már bizosan tudtuk ezt megnézzük. Az, hogy ott is van láda, csak tetőzte a kiváncsiságunkat.
A gyerekeket az állatok bűvölték el, különösen a kis fehér puli, de a lovat is bátran simogatták.
A ládát könnyen megtatáltuk, sajnos nem volt nálunk új neylonzacskó, mert az már nagyon ráférne. Ha valaki utánunk készül oda, talán kicserélhetné. A ládából nem vettünk ki semmit, a gyerekek szomorúságára, majdnem üres volt. Tettünk bele néhány apróságot. Kicsit dohos szaga volt a benne lévő néhány kiadványnak.
Érdekes kis falucska.
Egy két jól sikerült kép a bemutatóról. Ide legalább egyszer minden honpolgárnak el kell jönnie!! És ha egyszer lesz a Geocachingnek NAGY KÖNYVE, Kyráék rejtései minden bizonnyal az etalon c. fejezetben kapnak majd helyet.
Bodrogközi Kyra-láda 3/5. Az 5 hely közül nekem ez tetszett a legjobban. Augusztus 20.-a lévén ingyen és bérmentve látogatható volt az ojjektum, nem beszélve az alkalomra szervezett hun lovasijjászat bemutatóról. A hely abszolut idézi a kor hangulatát.
Érdemes volt ide eljönni. Sanjos a rejtés szerintem elég feltünö. Próbáltam javitani a takaráson, de valószinüleg aki errefelé téved, akkor is észreveszi, ha nem keres semmit.
Sajnos a doboz beázott, a logbook penészes. Lehet még írni bele és olvasható, de ajánlott egy csere. Más baj nincs. [wapon beküldött szöveg]
Az utolsó Bodrogközi (a jelenleg kereshetőek közül) felkeresett láda volt a Kisrozvágyi. Kicsengettem az 500 pízt, ilyen helyen ne garasoskodjunk szerintem..
A ládát a jurta felől közelítettem meg, jótanács: a Sámán felől jobban jártok. Találtam egy érdekes sírkövet az erdőben, Csuhásék egyik logfotóján is rajta van. Sajnos a logbook gyengélkedik, ezt a wapon be is jelentettem gyorsan (lásd fentebb).
A faluban elég jól elbémászkodtam, elég sok látogató volt, ahogy elnéztem a legnagyobb tetszést az állatok aratták.
Kisrozvágy után átkeltem a Tisza bal partjára, Cigándon keresztül. A Nagyrozvágy-Cigánd közti út összekötő út, értitek ugye? :)
Közben balra nézegetve a tervezett Cigánd-Tiszakarádi vésztározót vettem szemügyre, egy kis irodai munkánk volt vele pár hónapja. Az építés is elkezdődik hamarosan (jövőre..) ha minden igaz..
Becserkelve! [wapon beküldött szöveg]
Kyra és radpeter társaságában.
Alkonyatban kerestük fel, nagykabátban a szúnyogok ellen.
A közeli jurtatáborban lökött gyerekek hangoskodva vakációztak, majd lovasok jöttek komoly porfelhőt verve.
A kincsvadászoknak óvatosan kellett a csészét megközelíteni, öseink utódai lóháton portyáztak a környéken. Kumisztol rekedt hangon fenyegették meg, az egyébként használható úton szekerükkel parkoló kincsvadászokat, akik a meleg ellenére orkánvédelemmel közelítették meg a kincset rejtö ládikát, védekezvén a vérmes szúnyogok támadásai ellen. Gyorsan ráakadván a dobozra, ládászista szertartást tartottak, kincsátvizsgálással és a ládakalendáriumba történö bejegyzéssel. Még sikeresen elkerültek egy, a táborból kivágtató hordát és tértek vissza menedéket jelentö jármüvükbe.
Este volt. Aznap már nem ládáztak tovább.
A mai kirándulásunk során a honfoglaló magyarok emlékeit keresgetjük. Ez volt az első állomásunk, ahol kellemes séta során ismerkedtünk a honfoglaláskori magyarok lakásaival.
Társasággal kerestük fel a falut, kipengettük a fejenkénti 500 magyar pénzt a belépőért. Megszemléltünk mindent, az állatokat is. Nemrég születtek a kis mangalicák, az egyik ki is lógott a kerítésen, visszatessékeltük. Ha megnőnek, bográcsban végzik, az előző eresztésből most is lehetett enni. Mi inkább átmentünk Szlovákiába ebédelni. (Pácin + 3 km.)
Siettünk, de talán lehetőség lett volna a nyilazás stb. kipróbálására, bár nem tudom, hogy az benne foglaltatik-e a belépőben? Elég nagy tolongás volt ott, ezért nem vártunk a sorunkra.
Nyaranta táborokat szerveznek, szerintem korrekt áron. Nagyon szép ajándékokat lehet vásárolni.
A láda mérete miatt a kivétel és visszarejtés nehezen ment, a szatyrot elszakítottuk, pótolni nem tudtuk, ezért csak bepólyáltuk a ládát vele. Kérem a következő keresőt, hogy vigyen magával egyet.
Nem akartunk szabályt sérteni, ezért a Kyra által ajánlott tanya melletti földúton indultunk el. Éppen szembejött egy birkanyáj, elsőbbséget adtunk nekik, kicsit továbbmentünk, aztán inkább gyalogoltunk a rejtekig. Elég rázós az út (száraz időben), sárban nem igazán ajánlanánk. A láda helye hamar meglett, viszont kiszedni és visszarejteni is szép kis feladat volt. A zacskó elszakadt (lecseréltük).
Aztán mégis csak bementünk, ha már itt voltunk, csináltunk pár fotót a domboldalon, mikor egy férfi közeledett (kezében fejszével). Kicsit megijedtünk, de csak egy kedves helybeli volt, aki elmesélte, hogy nézne ki a hely, ha egy hónappal később jövünk. Kb. május közepétől lesz nyitva, mivel a tulajnak valamilyen elfoglaltsága van. Mutatta, hol terveznek tavat építeni, hol szoktak az iskolások jurtában sátorozni stb. Elkísért az állatokhoz is, de ott éppen a lovak párzását készítették elő, így a gyerekek miatt úgy döntöttünk, hogy majd májusban visszajövünk. Ja, és azt is ajánlotta, hogy legközelebb a bejárat felől jöjjünk, arra jobb az út...
Ági, Béci, Peti, Nóri
Csak a megközelítés volt problémás a nagy sár miatt. A falu szélén parkoltunk, aztán átverekedtük magunkat a sártengeren. A honfoglaló magyarok és utódaik is másfelé jártak, egyedül bolyongtunk a területen. A láda teteje el van repedve! Nagyon tetszett a hely, köszönet az elrejtőnek, ide el kellett jönni!
Még egész sok hó volt. A láda nagyon ügyesen el van rejtve, ott volt a szemem előtt, többször körbejártam a fát, mire észrevettem. Nem volt senki a környéken, bementem körülnézni. Hideg volt de sütött a nap.
Na azzal kezdődött, hogy elakadtunk a parkolóhelyünkön. Szerencsére pár perc alatt kijöttünk a sárból az autóval.Innen szépen begyalogoltunk és könnyen megleltük a nap utolsó Kyra ládáját. A környék teljesen néptelen volt, úgyhogy nyugodtan tudtunk nézelődni, fényképezgetni.
Hallottam, hogy néha nagy rendezvényeket is szerveznek ide. Biztos különleges élmény lehet.
Gréta&Norbi
Erre a napra az utolsó Kyra-ládánk, aminek a helyszíne a GCHOTE párja: jól láthatóan ugyanakkor, ugyanolyan stílusban készültek.
Sajnos a park zárva volt (és a leírások, meg a környék kinézete alapján ez jó ideje van így folyamatosan :-/), de az 500 forintos belépőt jelző tábla eléggé elriasztott. Aztán -mivel senki nem volt a környéken- belógtunk a kerítésen át. :) A pásztorkutyáktól, és esetleges biztonsági őröktől tartva célzatosan a láda helyére siettünk (az legalább erdőben van), majd gyors logolás után távoztunk is, mert nem szerettem volna megkockáztatni, hogy a házak közeli bámulása miatt esetleg balhé legyen...
Mások nem voltak ilyen szívbajosak: lazán odamentek mindenhez, ráadásul a bejárat előtt parkoltak... :) Utólag elgondolkodva lehet, hogy nekünk is ezt kellett volna tenni? De akkor mire van a belépőjegy?!
Egyszer, ha nyitva lesz végre, visszatérünk, immár "hivatalos" látogatóként is. :)
A rejtek egyébként nagyon jó, és hiába vitt picit félre a műszer, a leírásban említett mélyedés és a fa is egyértelmű volt. Vissza ugyan elsőre picit nehezen ment a doboz, de ha rájön az ember, hogy hogyan fér be, akkor onnantól könnyű. :)
Elvileg nyitva kellett volna lennie a falunak, de mégis zárva volt. Szerencsére ez sem a megtekintését, sem a keresést nem akadályozta. Kicsit vegyesek az érzéseink: nagyon jó ötlet a falu, de lehetne egy kicsit több épület, szerszám, információs anyag (főleg, hogy elég sokat kell utazni a megtekintéséhez).
Már tavaly is egy hetet töltöttünk terepi munkálatokkal a Bodrogközben, de akkor még nem voltak itt ezek a ládák. A falvakat megismertük, de ezekre az ínyencségekre nem volt módunk. Most esténként levezetésképpen ejtettük útba őket.
Hétfő ide, hétfő oda tárt kapukra leltünk, így sem a láda megközelítése sem a terület felfedezése nem okozott gondot. Az egyik sátorban gyűlés volt. Közben lovasok is érkeztek. És, azt hiszem, sikerült egy nagyon jó képet készítenem.
A rejtés környéke most kicsit más mint a képeken, 1.5-2 m-es csalánok állták útját a kessernek. Sikerült jó irányból közelíteni, így viszonylag kevés csípéssel megúsztuk. A ládika valóban nem nagyon fér a rejtekébe. A kiállítás egészen kitünő.
... a Rejtő sorai alapján, várakozással teli igyekeztünk ebbe a "falucskába"... ám valahogyan nem igazán jó szívvel jöttünk el... olyan nagyon jó ötletnek tűnt egy ilyen kis település, ám a megvalósítás koránt sem lett ilyen fényes... befejezetlen épületek... kemence sehol... fazekasnak nyoma sem, nemezelőknek csak néhány kezemunkája látszik, de már poros nyomukra sem leltünk... mintha vak reménnyé morfolódott volna a termékenynek, s bölcsnek tűnő vállakozás... lehet, hogy korunk emberét nem érdekeli eléggé hogyan éltek eleink, s ez okozza a beszürkülést? ... de talán csak mi jártunk ott rosszkor, talán máskor, másként van ez, s szokott ez paradicsom is lenni, léleknek, s alkotó kéznek egyaránt...
Hétfőn délelőtt zárva volt, de a kerítés ugye csak jelképes, azaz körbe tudtunk sétálni a "településen". A két pulikutyát persze folyamatosan simogatni kellett. A láda környékén a tavaszi esőzések hatására komoly dzsungel és szúnyog hadak vártak, de nem tudtak megakadályozni a megtalálásban.
Ui: Izgő-mozgó pulit szinte lehetetlen fényképezni, kb. 20 képből sikerült 5 :(
Már második évben töltöttük a gyerekekkel itt a Zemplénben a husvéti szünetet - és hála Kyrának, megint találtunk mind a gyerekeknek, mind pedig a felnőtteknek érdekes látnivalót. Kár, hogy a park igazából csak május 1-étől üzemel, igy a jurtasátrak még nem álltak, de azért megérte eljönni. Varázsolhattunk a sámán botjával, és megbarátkoztunk egy igazi ősmagyar pásztorkutyával, valamint a képen is látható lóval, akinek kedvéértét begyüjtöttük a környék összes nagyobb fücsomóját. Pipo
Bár az volt kiírva a kapura, hogy október 1-től zárva mi azért bementünk. A ládát szépen meg is találtuk, de amikor visszaértünk a bejáratnál hagyott autónkhoz ért minket a meglepetés. Az odáig vezető egyébként sem túl jó minőségű földutat (pedig a táblák alapján is azon az úton lehet a helyet megközelíteni) felboronáltak, ami nagyban megnehezítette a visszajutást a faluba.