Tisztelt Kesserek! Felhívom figyelmeteket, hogy a láda többszöri megtalálása közt legalább 3 hónapnak el kell telnie.
Kérem az érvénytelen megtalálás törlését!
Köszönöm.
Kalandos várlátogatás volt, mivel a közelben költő vándor sólymot természetvédelmi őrök őrzik, s kissé el is lettünk terelve az eredetileg tervezett útvonalról. Pisszenés nélkül ereszkedtünk le a meredek hegyoldalon, hogy ne zavarjuk a babavárást :)
Köszönjük a rejtést!
Parkoló: N 46° 10,896' E 18° 56,009'
Info tábla: N 46° 10,847' E 18° 55,673'
Skanzen: N 46° 10,864' E 18° 55,606'
Láda: N 46° 10,854' E 19° 55,566'
A ládát a parkolótól 680m- re találjátok, közvetlen a Duna partot szegélyező kövek között.
Tűr kilátótól észak felé sétálva találtok egy lépcsőt. Azon menjetek le, a víz felé. Kötél alatt óvatosan átbújtál, akkor lassan megérkezel. A lépcső pihenőjénél fordulj jobbra,
Kb 14 lépés után megleled a jelölt követ! (jobbról) Ő rejti a ládát!
Sziasztok.
Ezúton szeretnék Nektek bemutatni egy új, - és talán egy maréknyi ember munkájának köszönhetően el nem feledett - malom típust.
Nagyon örülök, hogy megtalálás után én is lehetőséget kaptam az elrejtésre, és ezáltal megismertetni veletek egy izgalmas történetet, a hajómalmok történetét.
A hajómalmok folyók, hajózható vizek áramlását hasznosító malomszerkezetek, amelyeket hajókra, úszó testekre helyeznek el. Ezáltal a sodró víz erejének legjobb kihasználását lehetővé tevő folyószakaszon lehorgonyoznak vagy a parthoz kikötnek.
Hazai elterjedésükkel a 13. sz.-tól lehet számolni. A néprajzi irodalom a Dunán, Tiszán, Szamoson, Maroson, Körösön, Vágon, Murán, Dráván rögzítette a hajómalom használatát. De ismerünk adatokat például a Bodrogon és más kisebb folyónkon működött hajómalmokról is.
A hazai hajómalmokat két hajótest összekapcsolásából állították össze, de használják a tombácos malom kifejezést is a hajómalom megjelölésére. Ez a közelmúltig megszokott deszkaoldalú, gerendavázas hajó - a dereglye testekre épített hajókkal ellentétben - kivájt belsejű fatörzs gerendákra állított archaikusabb úszótestű malmokra utal..
1863-ban a Duna, a Tisza, a Dráva, a Vág, a Szamos, a Maros folyókon és a Hármas-Körösön 4301 hajómalom őrölt. Későbbi országos statisztika nem áll rendelkezésünkre, de a helytörténeti kutatások nyomán úgy látjuk, hogy Magyarországon az 1850-es évek és az 1860-as évek eleje volt a hajómalmok működésének fénykora.
Baján 1866-ban vették számba a legtöbb dunai malmot: 76-ot, egy évtized múlva viszont már csak 50 őrölt. Kisebb folyó menti településeken viszonylag több vízimalom maradt fenn.
Forrás : http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/23.html#25
Idézet a bajai hajómalom egyesület honlapjáról.:
"Fogjunk össze mi bajaiak és Baját szeretők, mutassuk meg a mai gyerekeknek milyen volt régen a Duna vízfolyása, hogyan hasznosították az emberek a víz energiáját, anélkül, hogy a vizet szennyezték volna.
Baja a vizek városa. Ki kell használni a város elhelyezkedése adta lehetőségeket, és vonzóvá kell tenni városunkat a turisták számára. Meg kell eleveníteni múltunkat!"
Várak a Vértesben túramozgalom teljesítése közben.
A palackot megtaláltuk, bár nem voltak pontosak a koordináták, de a ládát hiába kerestük.
Viszont a várnál hozzánk csapódott egy barátságos kiskutya, aki Gántig kísért minket a kéken. Ott megtudtuk, hogy Csili a neve és Kőhányásra való, így hazaszállítottuk :)
A láda első állomása a buzsáki Ciframalom, mely a Jankovich grófok birtokán működött a II. világháború előtti időkben. A malomról elnevezett, szépen gondozott, pihenőhellyel is ellátott horgásztó szomszédságában áll.
A ládát a malom mögötti híd alatt keresd!
Koordináták: N 46°37,975' E 17°36,751'
Ládakarbantartás az ünnepek előtt :) Látván az előző log fotóján az ürességtől kongó ládikát, ma meglátogattuk, nagytakarítást végeztünk benne és kissé feltöltöttük tartalommal.
Még néhány környékbeli ládát is meglátogattunk és kicsit rendbetettünk.