Pethőhenye község a Zala folyó jobb partján fekszik, Zalaegerszeg északkeleti hegyszomszédja. Festői környezetű, szép fekvésű, csendes település. Jelentős nagyságú zártkerti ingatlana van, ahol hétvégi házak, szőlőültetvények sorakoznak. Pethőhenye az 1943-as egyesülés előtt két különálló faluból állt: Ördöghenyéből és Pethőhenyéből. A község első említésével 1234-ben találkozunk Hene néven. 1403-ban Zsigmond király a Pető-család birtokába adta a települést, innen kapta mai nevét. A falu 1739-ben a Festetics-család tulajdona lett. Ördöghenye története az Ördög-családdal fonódik össze, akik az Ákos nemzetségből eredeztetik magukat. Egyik ősük, Mikes tótországi bán egy 1325-ből kelt oklevél szerint Károly Róberttől kapta ajándékba a birtokot, melyet 1659-ben I. Lipót király Nádasdy Ferencnek adományozott. A falu történetében földesúrként Széchenyi György és Batthyány Ádám is szerepel. 1576-ban a törökök mindkét falut felégették, de az 1600-as évek végére újra benépesültek. Egy 1714-ből kelt hegytörvény bizonyítja, hogy az itt élők fő foglalatossága a szőlőtermesztés volt. A világháborúk sok áldozatot szedtek a falu lakosságából, amely 1945 után tovább fogyott, megszűnt az iskola, a könyvtár. Az 1990-es években újra megindult a fejlődés. A községet teljes mértékben közművesítették, folyamatosan nő a falu lélekszáma, építik át a régi házakat. 1992-ben elkészült a faluház, majd 1999-ben lerakták a Szent István király-templom alapkövét. A templomot Makovecz Imre tervezte és egy erre a célra létrehozott alapítvány építette fel adományokból és a Magyar Köztársaság kormányának támogatásával 2001-ben.
