geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett/szabályzat
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum   |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Emlékmű
Emlékmű
Faldarab
Faldarab
Ösvény
Ösvény
Alaprajz
Alaprajz
A dobozt rejtő fűcsomó
A dobozt rejtő fűcsomó

Típus:
épület
Név:Kutyavár POI-LÁDA
Szélesség (lat):N 47° 23,864'
Hosszúság (lon):E 18° 55,769'
Magasság:134 m
Település:Érd
Megye:Pest
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:NaBu és Sanyi
Felhasználó:Mackók
Dátum:2003.01.27 17:00

Ez Magyarország első POI-ládája. A hely könnyen megközelíthető, Érd belterületén az Érdi Osváth cukrászdánál (N 47° 23.559; E 18° 56.135) Budapest felől a 7-es útról jobbra lefordulva néhány száz méter. A doboz egy fűcsomóban rejtőzik, egy nagy rózsabokor mellett.

RÖVID TÖRTÉNET:

Állítólag Mátyás király vadászemberei részére, vagy az Elbenyi testvérek várának épült. Azonban már Zsigmond király uralkodása idején gyakran elõfordul a diósdi vár Szent Bertalan-templomával, melyek minden bizonnyal a Kutyavár helyén voltak.
E vár a XIV. század elején még nem állt, mert amikor 1318-ban Károly Róbert király Érdet - amely azelõtt bizonyos Lipót, ennek halála után pedig fia Werner birtoka volt - Tisza nevû tárnokmesterének adományozta, a várról vagy erõsségrõl említés nem történik. Az 1316-ban kelt oklevél is "poss Dius" néven nevezi. A budai káptalan az 1417. évben viszont azt bizonyítja, hogy Csevi Sáfár István fiai Miklós és János, Fedemesi János fia Miklósnak zálogosították el Diósdnál levõ erõsségüket "poss Gyod cum castello et orto lapidies et ecclesiis", amely ugyancsak zálogban egykor Szenterzsébeti Mikch bán és felesége kezén volt. Csevi Miklós és fia László a diósdi várat és birtokot 1426-ban elõbb zálogba, majd 1429-ben 1500 forintért végleg Csapi Andrásnénak adták el. 1430-ban "Castellum dyod" alakban fordul elõ, és ekkor említik az innen Budára vezetõ utat. Mátyás király 1461-ben kiadott oklevele szerint a diósdi egész birtokrészt - amely a néhai Setétkúti András fiai Lászlóé és Miklósé volt, továbbá Kõkert (Kwkerth) pusztát, a benne levõ Szent Bertalan-egyházzal és a vár alakban épült udvarházzal együtt, amely a néhai Csapi Andrásé és feleségéé, majd Setétkúti Lászlóé volt - de az utóbbi magtalan halálával reászállott -, Héderváry Imre országbírónak adja.
Érd a XVI. század elsõ negyedében Sárkány Ambrus tulajdona volt. A mohácsi csatavesztés után a község is török hódoltsági terület lett, melynek birtokosa Hamzsa (Hamza) bég volt.
A hagyomány szerint a két várat alagút kötötte össze. A vár ellen 1684-ben Károly lotharingiai herceg 1000 gyalogossal és 1500 magyar lovassal intézett támadást, rövid ostrom után elfoglalta, majd lerombolta.
Az azóta is romokban heverõ vár köveit a lakosság építkezéseihez széthordta, majd a XIX. században a birtokos gróf Wimpffen a megmaradt anyag felhasználásával erdészházat építtetett.

Forrás: http://syrius.elte.hu/varak/erdkutyavar/kutyavar.htm
épület-lista
épület-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése
adatok és fényképek szerkesztése
a pont törlése


Megjegyzések:
doGmAI 2004.02.25 13:48
Az érdi önkormányzat a területet megtisztíttatta, bekerítette, sőt, még valamiféle emlékhelyet is kialakítottak. A dobozt nem kerestem, (nem néztem utána, hogy van-e doboz) de elképzelhető, hogy a vadrózsa bokrok kiirtásával, és a terület rendezésével ez is megszűnt. Sajnos a kapuk lánccal lakatolva voltak (Én a felső oldalról közelítettem meg) és nem láttam kiírva látogatási rendet sem. Viszont két méterrel arrébb teljesen hiányzik a kerítés egy darabja, így elméletileg be lehet menni. A nappali időpont miatt ezt elmulasztottam.

olahtamas 2003.01.29 13:05
Érdekes kezdeményezés a poi-láda.
Mindenesetre nekem tetszik.



Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu