geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Információs tábla a barlangnál
Információs tábla a barlangnál
Alaprajz
Alaprajz
A bejárat
A bejárat
Készülődés a bemenetelre
Készülődés a bemenetelre
Belülről (by Juju)
Belülről (by Juju)
Cseppkövek (by Juju)
Cseppkövek (by Juju)
Cseppkő formák (by Juju)
Cseppkő formák (by Juju)
Alakzatok (by Juju)
Alakzatok (by Juju)
Juju kutatás közben (by Juju)
Juju kutatás közben (by Juju)
Kötéltechnikával (by Juju)
Kötéltechnikával (by Juju)
Típus:
gyaloghídturistautak.hu-n
Név:Régi tógát
Szélesség (lat):N 48° 6,126'
Hosszúság (lon):E 20° 34,621'
Magasság:591 m
Település:Miskolc
Megye:Borsod-Abaúj-Zemplén
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:lelcache + Zsé
Felhasználó:lelcache
Dátum:2005.05.16 10:10
mélység125 m
hossz1374 m
járhatóságVizes, szűk
kataszteri szám5372/5

Fokozottan védett vizes barlang a Bükkben. Kizárólag engedélyel, barlangászok számára látogatható.

A Jávorkúti-víznyelőbarlang befoglaló kőzete a jól rétegzett, kiválóan karsztosodó ladini mészkő. A barlang bejárata, hasonlóan a terület többi nagy víznyelőjéhez (Csipkéskúti, Bolhási, Y-völgyi, Létrási), a tőle délre elhelyezkedő, ladini agyagpalából és homokkőből felépülő, nemkarsztos vízgyűjtő terület és a mészkő határán alakult ki.

A Jávorkúti-víznyelőbarlangot elsődlegesen a tektonikai mozgások, később a víz korróziós és eróziós munkája alakította ki. Az üregképződés irányait, a területre jellemző, ÉNy-DK-i, illetve erre merőleges tektonikus preformáció határozza meg. A bejárati szakasz eltér a főirányoktól, alapvetően három, egymás után következő, rövid szakaszokkal elválasztott aknából áll. A bejárati szakaszt követően, az aknarendszer talpától a Luna-teremig, tektonikailag változatos zónát találunk, majd a Patakos-ágig a barlang jellemző irányát az ÉNy-DK-i csapású hasadékok határozzák meg, melyet helyenként erre merőleges, rövid hasadékok váltanak fel. A Patakos-ág egyetlen, DNy-ÉK-i irányú, 650-kal ÉNy felé dőlő hasadék. A szifonjáratok leszűkült szelvényében a tektonikus jelleg elvész. A Patakos-ágig a barlang járatai általában szűkek.
A Luna-terem feletti új részek nagy valószínűség szerint régebbi, már inaktív nyelőpontok felé mutatnak, melyek pontosan az országút alatt helyezkednek el, így a felszínen nyomaikat már nem lehet megtalálni. A Nyugati-oldal néhány helyen megközelíti a felszínt, nyáron az egyik ilyen járatszakaszban szúnyogokkal is lehet találkozni. A barlang, igen nagy valószínűség szerint, része annak a Bánkút-Jávorkút-Bolhás-Garadna vízvezető-rendszernek, melyből a mai napig csak igen keveset ismerünk. A Jávorkúti víznyelőbarlang ennek a feltételezett barlangrendszernek csak egy igen rövid, aktív rányelő szakasza, magából a fő vízvezető járatból csak azt a rövid részt ismerjük, amely a barlang Patakos-ága.

A barlang formakincsét elsősorban - a víznyelő jellegnek megfelelően - meanderező járatok, meanderszínlők, és eróziós üstök jellemzik. Az új részben találkozhatunk ezekkel a formaelemekkel - lekerekített falfelületek, oldott formák, üstök - míg a középső és alsó részek főleg a pusztulás jegyeit hordozzák magukon, repedezett, töredezett falfelületeikkel.

Az új rész képződményekben nem túl gazdag, főleg a cseppkövesedés jellemző. A kürtők falain több helyen cseppkőkéreggel bevont falfelületeket találhatunk, melyek változatos képet mutatnak, színük a hófehértől egészen a sötétzöld árnyalatig változik. A Sár-lyuk tetején egy hófehér cseppkőlefolyás díszíti a kürtő falát, felette a mennyezetről kisebb szalmacseppkövek nőnek. Cseppkövekkel igen gazdagon borított a Luna-termi kürtő felső része, valamint a járatokba vezető ablakok, azonban ezeket a képződményeket is csak az a karsztkutató veheti szemügyre, aki felmászik az ablakokig. A Halál-falhoz vezető járatban az omladékra települt kis sztalagnátot találunk, a járat főtéjében pedig kisebb sztalagmitokat. Az új részben csak egy jelentősebb méretű sztalagnát található. Ez kb. másfél méter magas, a Keleti-oldal ablakánál a járat kapuját “őrzi”. Itt a képződmény alatt található egy nagyméretű, fosszilis cseppkőlefolyás, melynek felületét mikrotetaráták borítják. A Kürtős-ág képződményekben szegény. A Nyugati-oldal kürtői, valamint felső járatai képződményekben szegények, ez alól kivétel a Denevéres-ág végponti kürtője és környéke, ahol szép cseppkőlefolyások díszítik a falakat.
A cseppkövesedésen kívül a barlangban még az agyagképződmények érdemelnek említést. Sok helyen borítja a falakat vékony, különböző oldási mintákat mutató agyagfilm, melyből helyenként érdekes „szobrocskák” emelkednek ki. A járatok falain és a járószinten láthatóak az egykori agyagkitöltésbe ágyazódott kavicsok, kőtömbök. Maga a Halál-fal is egy érdekes képződmény, a kb. 2-2,5 m. magas agyagfalból nagy sziklatömbök állnak ki.

Az 1950-es évek elején a bükki barlangok kutatásában új fejezet kezdődött. A kutatók figyelme egyre inkább a hegység nagy víznyelőinek feltárására irányult. A miskolci "Zsombolyosok" egyik első nagy eredménye volt a Bolhási- és a Jávorkúti-víznyelőbarlangok feltárása. Jávorkúton, 1953 júniusában, egy hét bontási munkát követően -13 méterre, majd novemberben a Patakos-ág szifonjaiig sikerült lejutniuk. Az aknarendszer leküzdésén túl számos nehézséget jelentett a Rókafogó, és a Fejenállós szűkületek kibontása, valamint a bejárati zónában állandóan záporozó víz. A Patakos-ágból való továbbjutást megakadályozták az áthatolhatatlannak tűnő szifonok. Miután az 1955-ös tábor alkalmával sem sikerült a szifonokon túljutni, a barlang kutatása hosszú ideig szünetelt, így a bejárat beomlott, eltömődött. 1967-ben a Bányász BKCS a bejáratot felújította, a Patakos-ág ÉK-i (elmenő) szifonjait átbontotta, így 80 méterrel növelte a barlang hosszát. 1968-ban a DNy-i szifonba behullott kőtörmelék átbontása árán 4 métert sikerült előrehaladni. A Hermann Ottó BKCS részletes felderítést végzett a Luna-terem térségében, de jelentősebb eredményt nem értek el. Az 1984.-es január-februári nagy szárazság miatt az ÉK-i szifonsor továbbkutatásában sikerült először 60 méter, majd 130 méter új, egyébként többnyire vízzel kitöltött járatrészt feltárni.
1997-ben a Bükki Nemzeti Park a barlang bejáratát jelentő, életveszélyes, korhadt faácsolatát megszüntette, a bejáratot biztonságos, környezetbarát módon kiépíttette. Ez év decemberében a BEAC és a Szabó József BKCS barlangkutatói, a Bolhási-víznyelőbarlang térképezési munkálatai közben, több szifon leszivattyúzását követően, bejutottak a Jávorkúti-víznyelőbarlang ÉK-i szifonja mögötti, már ismert járatokba, így a két barlang közötti vélt összefüggést sikerült igazolniuk. Pár nappal később, a Hermann Ottó BKCS által rendezett téli kutatótáborban, a szervezők a Szabó József BKCS és a BEAC tagjaival közösen, a barlang DNy-i, bejövő szifonját próbálták leszivattyúzni. A vízszintet 4 méterrel lesüllyesztették, de a szivattyúk meghibásodása miatt a szifonon nem sikerült átjutni. 1999 nyarán az ismételt szivattyúzási kísérlet sem hozott eredményt: A szifon mélypontját elérték, de a túloldalról állandóan befolyó sóderes kitöltés miatt az átjutás meghiúsult.

Forrás: Hegedűs András (Juju) kutatási dokumentációja és előadási anyaga.

Még néhány információ itt.

Közeli települések: Miskolc-Jávorkút DNy felé 788 m, Miskolc-Ómassa ÉNy felé 1.8 km (2012/11/18 set by MapAudit, O'Eye)
gyaloghíd-lista
gyaloghíd-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése
adatok és fényképek szerkesztése
a pont törlése

-bivakhelynek megfelel
-nyitott (nincs lezárva)
-kötél szükséges hozzá

Megjegyzések:
Juju 2006.03.20 21:44
részletek itt

lelcache 2005.05.16 10:10Fénykép:
További képek.

A barlangrendszer elhelyezkedéseÚj részek részletesebb térképe
Luna termi részekA barlang turistajelzése
Belülről (by Juju)Közlekedés a barlangban (by Juju)
Cseppkő lefolyás (by Juju)Kötélpálya (by Juju)
Cseppkövek (by Juju)Patakos ág (by Juju)

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.