geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Típus:
barlangturistautak.hu-n
Név:Vénusz-barlang
Szélesség (lat):N 48° 7,632'
Hosszúság (lon):E 20° 36,571'
Magasság:395 m
Település:Parasznya
Megye:Borsod-Abaúj-Zemplén
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:Wolvarine
Felhasználó:wolvarine
Dátum:2006.04.26
hossz600 m
mélység-20 m
járhatóságsáros, szűk, szifonos

A bükki Kis-fennsík leghosszabb barlangja az Andó-kút felé tartó turistaút közelében nyílik, az ismert Kőlyuk-csoporttól 500 méternyire K-re. A Forrás-völgy felől az Andó-kút felé tartva, a Kőlyuk-csoport alatt húzódó (víznyelővel mélybe-fejeződő!) É-D irányú völgyet a turistaúton megközelítve, majd arról balra letérve, lankás (egykori víznyelő-)töbör mélypontján, bontással mélyített párméteres beszakadásban találjuk, kb. 365 m tengerszint feletti magasságban. Hossza 550 m körüli (ebből becsült 150 m), mélysége kb. 20 m.
A barlangot 1963-ban a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport fedezte fel az eltömődött egykori nyelési pont kibontásával. A felfedezésről és a beinduló feltáró munkáról 1964-ben több alkalommal is beszámoltak az MKBT Tájékoztatóban. Később (1966-ban) párméteres új szakaszról, majd 1975-ben a Herman Ottó csoport szifonátúszásáról is lehetett olvasni. További (kéziratban dokumentált) kisebb feltárásokon és szórványos megfigyeléseken (vízhozam-mérés) kívül számottevő tudományos kutatás azóta sem folyt a barlangban. Jelentősebb munka csak az 1964-ben kiácsolt, mára beomlással fenyegető gödör oldalának terméskővel való kifalazása volt 1997-ben. Ezen felül csak a természet- és életvédelmi célból beépített rácsos vasajtó az egyetlen emberi létesítmény a barlangban. A falazat és a lezárás állapota jelenleg jó, bár a barlangba való bejutás problémáját továbbra sem oldja meg, mivel a rácsra (főleg télen és tavasszal) jelentős mennyiségű gally, törmelék hull, eső által bemosott talaj kerül, megnehezítve ezzel az ajtó nyitását.
A barlangba való bejutás sokszor enélkül sem gondtalan. A bejáratot követő párméteres barlangszakasz azonnal ízelítőt ad a barlang jellemzően szűk méreteiről (melynek jellemző formája a lapító), bár a bejárat szűkületét követő néhány 10 méter után egy jókora szakaszon állva is lehet közlekedni. Változatos, cseppköves, az alsó (többnyire aktív, patakos) barlangrészbe is levezető oldalágakat is érintő szakasz után, az apró mésztufa-gátjairól felismerhető Kristály-folyosót követően időszakos (álló vizű) szifontó zárhatja el a továbbjutást. A barlangleltár 1982-ben kitöltött lapja szerinti "állandó" szifon a '90-es években végig száraz volt. Az ezt követő - lapítóiról nevezetes - Komfortos-folyosó lapos kuszodák és kis (párméteres) termecskék sorozata, amelyet a kisebb Orgona-terem követ. Itt választhatunk, hogy a már jelentős méretű (20 m) Űrhajósok-termét még egy lapítón vagy egy kisebb felmászás után kényelmes folyosón közelítjük-e meg. A cseppköves teremtől pedig már nem túl távoli végpontot ezután a szűk Futrinka-utcán lehet elérni.
A barlangot időszakosan kitöltő víz színlője jól megfigyelhető a Komfortos-folyosó oldalfalain és tömzsi (az alacsony járatban inkább csak vastagodni tudó) cseppkőoszlopain. A lapítók közötti kisebb termekben és két nagyobb, felfelé tartó oldalágban jelentős mennyiségű, szép cseppkőképződmények láthatók, nevét is ezekről kapta a barlang. A cseppkő és a mésztufagát a barlang jellemző ásványkitöltése, borsókő elvétve található, fennőtt kristályok, ősmaradványok, csontleletek, szerves és antropogén kitöltés nem ismertek. Denevérek közepes létszámmal telelnek járataiban.
A barlang főjáratainak egykori korróziós kifejlődési korszakát mennyezeti főteformák jelzik: egyes szakaszokon jellemző a mennyezeti sík és a mennyezeti csatorna. A későbbi eróziós korszak szakaszait a meder színlősorai mutatják. A főág ma már inaktív, a jellemző kitöltése az agyag. Mészkő-, kvarc- és egyéb kavics csak nyomokban található benne. A járattalp helyi mélyedéseiben időnként, jelentős csapadék esetén, kis felületű állóvizek alakulhatnak ki. Az erózióbázis csökkenésével kialakult alsó barlang jelenlegi nyelője pontosan nem ismert, a víz feltehetően a közeli Őz-teber nyelői felől érkezik és (Várszegi S. megfigyelései szerint) a Forrás-völgy forráscsoportjának egyik árvízi túlfolyójában jelentkezik.
Ha valakinek sikerül átjutni a bejárati szűkületen, a továbbiakban a barlang egészét könnyű mászással, alapfelszereléssel bejárhatja. Mindehhez engedélyt és kulcsot a barlangot kezelő Bükki Nemzet Park adhat.

Közeli települések: Parasznya-Adriántelep ÉK felé 2.79 km, Miskolc-Felsőhámor DK felé 2.89 km, Miskolc-Alsóhámor DK felé 3.14 km (2013/05/30 set by MapAudit, O'Eye)
barlang-lista
barlang-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése

-bivakhelynek megfelel
-nyitott (nincs lezárva)
-kötél szükséges hozzá

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu