---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A ládát eredetileg daikini, rejtette, tőle adoptáltam 2012. augusztusában.

A láda megközelítése csak kajakkal vagy kenuval lehetséges, a növényzet teljesen benőtte az öblöt.

Tisza-tó

A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A tározó hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima). A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum albo-luteae) állományok figyelmet érdemelnek.
A Tisza-tó sekélyvizű, vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű élőhelyek, igen nagy számban élnek itt a tavi-, kistavi-, kecskebéka fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli béka (Hyla arborea), vöröshasú unka (Bombina bombina). A hüllők közül jelentős állományai vannak a vízisiklónak (Natrix natrix) és mocsári teknősnek (Emys orbicularis).
forrás: tiszato.hu

Első rejtés, 2004

A ládát csak csónakkal lehet felkutatni. Mi egy motoros halászcsónakból rejtettük, de nem vagyok biztos benne, hogy apadás után is vissza tudnánk menni.A ládát főleg kenusoknak ajánljuk. Ha valakinek nincs kenuja, akkor Tiszafüreden tud kölcsönözni több helyen is.Mi a  N 47° 37,464' E 20° 43,904' 90 m [GCTISA+kölcsönző]
kölcsönzőböl kölcsönöztünk.A láda is a közelben van. Ettől a ponttól kb. 2km-re található.
Mivel a láda egy nagyobb tó szélén van, de erre a vízfelületre nehéz odatalálni, adok három koordinátát segítségül, amely a kölcsönzőtöl kiindulva segít megtalálni a ládát.
1.  N 47° 37,592' E 20° 43,915' 90 m [GCTISA+1.útpont]
2.  N 47° 37,830' E 20° 43,879' 90 m [GCTISA+2.útpont]

Első bejárat:
A harmadik pontnál egy vékony kb. egy méter széles, 10 méter hosszú bejárat a nádason keresztül arra a vízfelületre, ahol a láda van.
3. N 47° 37,950' E 20° 43,607' 90 m [GCTISA+1. bejárat a nádason keresztül]

Második bejárat:
4. N 47° 37,951' E 20° 43,555' 90 m [GCTISA+fordulás jobbra]
5. N 47° 38,010' E 20° 43,559' 90 m [GCTISA+át a nádason]

A láda egy sokágú sűrű fa tövében van, a vízszint fölött kb.1 méterrel.
Az elviselhetetlen mennyiségű szúnyog garantált, ez ellen védekezzetek!!!!! :)
Mindenkinek kellemes kenuzást, és ládakeresést kívánunk, az elrejtők: Panka, Ildi, Szabolcs, seregr

Második rejtés, 2012

A növényzet teljesen benőtte az öblöt, már a bejáratnál sűrű, sás és nádfal állja útját a bátor kincskeresőnek. Ha sikerül átjutni az első akadályon, a nyílt víz helyett, összefüggő sulyom és tündérrózsa mező várja a lelkes evezőst.
A bejutás motoros járművel lehetetlen.