+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Három pontos multiláda, melynek célja Egervár nevezetességeinek bemutatása és egy kellemes séta a hegyi kápolnához, ahonnan gyönyörű kilátás tárul szemünk elé. Az eredeti rejtés Adri@Junior érdeme.
Egervár Zalaegerszegtől 10 km-re található, 1000 lakosú község, mely két, korábban önálló részből áll: a Zalaegerszeghez közelebb fekvő, várkastélyáról és templomáról híres Egervárból, és a Győrvárhoz közelebb eső Dénesfából.
1. jelszórészlet:
Kezdjük a sétával, bár a láda megközelíthető akár autóval is. Egervárról az
N 46° 56,395' E 16° 51,025' [GCEVAR+Utkereszt1] kereszteződésben induljunk Lakhegy felé, majd végig ezen az úton egy balra ívelő nagy csigavonallal fel a dombtetőre. Az
N 46° 55,918' E 16° 50,587' [GCEVAR+Kereszt] ponton álló útszéli kereszt után balra a második út vezet a kápolnához. Itt található a multi ládája az első jelszórészlettel. A láda egy kivágott szelídgesztenyefa tuskójához lapul.
Zalaegerszeg felől közelítve a vállalkozóbbak Nagypáli felé is vehetik az irányt, ahonnan az
N 46° 54,500' E 16° 50,726' [GCEVAR+Utkereszt2] kereszteződésből kiindulva végig lehet menni a régi borospincékkel, öreg gesztenyefákkal tarkított hegyi úton. Közben a falu végén (
N 46° 54,874' E 16° 50,605' [GCEVAR+Víztorony] ) érdemes megnézni a ma is működő régi víztornyot.
2. jelszórészlet:
N 46° 56,157'
E 16° 51,206'
A római katolikus templomot Egervári László a ferencesek részére építtette 1497 körül. A török pusztítás után Széchenyi Ignác építtette újjá 1746 körül. Barokk boltozattal fedte be, homlokzatát is átalakíttatta. 1969-ben, külsejének restaurálása során kerültek elő eredeti gótikus ablakai, ekkor külsejét - a homlokzat kivételével - eredeti gótikus formában állították helyre. Nagyméretű, egyhajós templom, melynek oltára, szószéke, néhány szobra igen szép barokk munka. A templom - a misék kivételével - sajnos zárva van, nyitvatartási időről információt nem találtunk.
A nyugati homlokzaton olvasható kronosztichon jelentése: "Száz és egynéhány évvel a pusztulás után, most az egerváriak kegyes segítségével újjáépülve, a síróknak ismét kegyelmet nyújthatok."
Számold meg a kronosztichon felső sorában taláható római V-ös karaktereket! Egyjegyű szám - ez a második jelszórészlet. FIGYELEM!! Mivel hullik a vakolat, veszélybe került az egyik V . Ezért ha a jelszó nem működik, próbálj meg eggyel nagyobb számot emiatt!
3. jelszórészlet:
N 46° 56,324'
E 16° 51,704'
A várkastély elődje a tatárjárás után épült, első írásos emléke 1288-ból származik. Nevét az akkor még igen mocsaras területen növő égerfáktól kaphatta. A vár építését Egervári László kezdte el, majd a Nádasdyak kezében volt. 1560-ban Nádasdy Kristóf alatt kapta meg mai, zárt, olasz rendszerű, négy sarokbástyás formáját; ezt követően a török felgyújtotta. A rossz állapotban lévő várat 1712 körül Széchenyi György kalocsai érsek vásárolta meg, és árkádos folyosóval, a keleti szárnyban kápolnával, valamint - valószínűleg - a második emelettel is bővítette a kastélyt. A 18. sz. végétől a vár gazdátlanná vált. Pusztulását az is elősegítette, hogy a várat körülvevő mocsarat lecsapolták, a levegővel érintkező facölöpök korhadni kezdtek, a vár falai süllyedtek, repedeztek. 1950 körül anyagát is kezdték elhordani. 1960-65 között a Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre.
Az utóbbi években turistaszállóként üzemelt, manapság nyaranta Várszínházként működik.
A saroktornyokon érdekes, betűket formáló szélkakasokat látsz. Írd a betűket ABC-sorrendbe!
A három részlet egybeírásával alakul ki a 13 karakterből álló jelszó.
Jó keresést és kirándulást kívánunk!