Itt érdemes parkolni: N 46° 57,989' E 18° 56,588' 146 m [GCACEL+ Parkoló ]
Aki sétálva jár a pontok között, a szobrok nagy részét megpillanthatja.
A láda 8 cm átmérőjű 14 cm magas hengeres doboz. A terepen a nehézséget a szintkülönbség adja kb. 45-50 méter. Lépcső használatát javaslom a 3. és 4. pont között is!
Dunaújváros helyét 1949-ben stratégiai-politikai döntéssel jelölték ki, sajnos egy csúszásveszélyes löszpadon. Az 1964-es katasztrofális partcsúszás után, a város védelmére Európában egyedülálló méretű partstabilizáló művet építettek. A Duna-partot kísérő védőmű és védőzóna 150 ha-os parkfelületet ad a városnak. A növényzet is segít a talaj megfogásában, és összekötve a kellemeset a hasznossal, olyan fajgazdag a telepítés, akár egy arborétumban. www.partvedelem.hu
Itt kapott helyet az acélszoborpark is. A térképen még csak 58 szobor látható, de azóta már többel is szaporodott a számuk.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep 1974-ben jött létre. A fém használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezd elterjedni. E matéria szinte korlátlan lehetőséget kínál a szobrászat számára, nem csak a különböző megmunkálási módok révén (öntés, kovácsolás, hegesztés stb.), hanem méret- és formaalakítási lehetőségeiben is új alternatívát nyitva a szobrászat hagyományosan alkalmazott anyagai mellett.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Pentelétől nem volt gyenge az út idáig, azon gondolkoztam belevágjak e egyáltalán. GCPENT után széles, jó út vezet Dunaújváros felé. Egy darabig. Aztán kanyarog erre arra, és maradtam a Duna mellett párhuzamos ösvényen, vagy inkább egykori ösvényen. Könnyű volt letérni, nehéz rajta maradni. Jelzések megvannak, csak az ösvény terhelt gyommal, ágakkal, bármivel. Küzdelmes volt a Dunaferr "patakjáig". Onnan legalább látszott valami ösvényszerű, de a víz nem tetszett, a szaga sem. Nem akartam sok időt ott tölteni. Machetával könnyebb lett volna, de nagy nehezen elértem a hidat. Örültem. Majd láttam területre vonatkozó táblát. De volt jó hír is. Sokkal jobb lett az út ismét. Majdnem végig maradt is. Dehogy. Eleje ismét jó, a további meglepetés. A vízműnél érdekes, hogy a piros átvezet a veszélyes hulladéktároló előtt. Hogy miattam szólt e a sziréna vagy más oka volt, nem tudom. De itt már szilárd burkolatúvá vált az úttest. Ennyi megpróbáltatás után vált kérdésessé mit akarok. De belevágtam. Hármas pontnál a láda nem adta magát, a tábla igen. Mászás jött, kilátó inkább egy szimpatikus dísz. Megtaláltam a lépcsőt is lefelé. Volt egy hagyományos a vízpart környékén, onnan vissza a kapuhoz, majd ismét fel a lépcsőn. Remek kardió. Annyit megjegyeznék, hogy egy hölgy futva emelkedett, és nem sokkal maradtam le, ami azért számomra inkább megnyugtató. A harangok lett a vége, a jelszó is gyorsan összeállt. Összeségében nagyon kellemesek a helyszínek, és azt hiszem, még visszatérek egy másik évszakban.
Hát ez egy tök jó hely! Szerencsések a dunaújvárosiak. Hatalmas park, fentről szép kilátás a Dunára.Azert van sportértéke ezt a ládát összeszedni!:-) köszönöm! [Geoládák v4.5.10]