WAPosoknak, gyorstalpalóknak: Ez egy 4 pontos multi, és már mindegyik pont virtuális...
1. Templom, szobor.
N47 30,354' E019 01,248' Jelszó: a szobor feliratának első szava (három betű).
2. Magyar tábori vadászzászlóalj hőseinek emléke.
N47 30,447' E019 01,103' A jelszó a jobb oldali évszám utolsó két számjegye.
3. Játszótér.
N47 30,457' E019 01,011' Jelszó: a biciklitartok szama a kapu elott osszesen (egy szamjegy).
4. Beethoven szobra.
N47 30,459' E019 00,940' Jelszó: a talpa alatti felirat első három betűje (nem "BEE").
A teljes jelszo az osszes reszlet egymas utan irva.
--------------------
És akkor a részletesebb leírás.

A Városmajor Buda központjának egyik leglátogatottabb parkja, gyermekkorom egyik kedvenc helye, s most is gyakran átsétálok rajta hazafelé menet. Itt az ideje, hogy az is megismerje, aki nem a környéken lakik. Sajnos mint minden hasonló helyen, fellelhetők lakók, akik itt találnak menedéket, de a helyzet nem annyira súlyos, mint Budapest sok más parkjában.
A park a Moszkva térhez van közel, innen 5 perc séta, de az 56-os és a 18-as villamos mellette suhannak igen gyakran. Kellemes délutáni kikapcsolódás lehet körbejárni ezt a nem túl nagy területet.
Kezdjük is el a sétát!

1. Templom, szobor.
 N 47° 30,354' E 19° 1,248' 137 m [GCVMMM-1]
A templom igen sok helyről, messziről látható, többek között a Kis Svábhegyról is. A környékén gyakran kirakodóvásárt találhatsz. Jelszórészlet: a szobor feliratának első szava (három betű).

2. Magyar tábori vadászzászlóalj hőseinek emléke.
 N 47° 30,447' E 19° 1,103' 135 m [GCVMMM-2]
Első ránézésre furcsa, hogy ezt a szobrot nem a szoborparkban üdvözölhetjük, de kicsit belegondolva más lesz a vélemény. Az első jelszórészlet a jobb oldali évszám utolsó két számjegye. A szobor közvetlen szomszédságában pingpongasztalok találhatók, szélmentes időben egész jók, ha a betongödröket ki tudod kerülni. Mellettük egy agyongraffitizott teniszfal tűnik fel, ami általában foglalt, de korábban kell kelni!

3. Játszótér.
 N 47° 30,457' E 19° 1,011' 136 m [GCVMMM-3]
Kicsinyedet idehozhatod egy egész délutános elfoglaltság érdekében, garantált az este 8 utáni szabadulás! :) Jelszórészlet: a bejárat előtti biciklitartók száma (kétoldalt, összesen, páros).

4. Beethoven szobra.
 N 47° 30,459' E 19° 0,940' 130 m [GCVMMM-4]
Ez a szobor még mindig nem nyerte el a tetszésemet, igazából nem tudom, mit akar kifejezni a mozdulat. Ide való jelszórészlet: a mester talpa alatti felirat első három betűje, ami nem a "BEE" betűsor!

Történelem (honlapról):
Buda visszafoglalása (1686) után hosszú ideig a mindenkori várparancsnok birtokolta a jelenlegi templom területét, ahol egyikük, gróf Daun Henrik majort és nyaralót is építtetett. A város tanácsa által több mint nyolcvan éven át folytatott jogvitát végül II. József döntése zárta le, amely szerint a Városmajort nyilvános közkertté kellett alakítani. A helytartótanács Tallherr Józsefet bízta meg a kertészeti terv elkészítésével. A park a benne álló vendéglővel a budai közönség pihenő- és szórakozóhelyévé vált és egyes elemeiben még ma is őrzi Tallherr 1785-ös elképzeléseit.
A Kis-Svábhegy és a Városmajor környékének betelepülésével az itt lakókban felmerült az igény, hogy templom épüljön a közelükben. Dr. Samassa Adolf államtitkár neje és Kirchner Hermann altábornagy felesége indította meg a mozgalmat, hogy először kisegítő kápolna létesüljön, amelyet 1918 tavaszán a Csaba és Maros utcák sarkán álló ház alagsorában alakítottak ki.
Az új egyházközséget az Országúti Ferences Atyák Plébániája és a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia területéből hasították ki. 1919-ben dr. Mészáros János esztergomi kanonok, érseki helynök Kriegs-Au Emilt nevezte ki vezető lelkésszé és egyúttal azzal a feladattal bízta meg, hogy minél előbb építsen templomot. A templom megtervezésére a kápolna-tanácsban is helyet foglaló Árkay Aladár építészt kérték fel. A tervet 1922-ben fogadták el. A hívek adakozásából épülő templom költségeinek csökkentéséhez a főváros, mint kegyúr, azzal járult hozzá, hogy a közterületnek számító Városmajorból telket adományozott. 1925. szeptember 8-án dr. Csernoch János bíboros érsek, hercegprímás felszentelte az új templomot.
A Budapest-Városmajori Római Katolikus Jézus Szíve Plébánia temploma több elemből álló építészeti együttes a főváros XII. kerületében.
Ennek elemei a Maros utca felől a következők: a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként is működő kistemplom. A három elemet a templom két oldalán egy-egy félköríves nyílású árkádsor köti össze. A több szakaszban épült együttes a magyar művészet és különösen az egyházművészet kiemelkedő értéke.
A templomot Aba Novák freskói avatták a római iskolások valódi szentélyévé. A Gerevich Tibor által vezetett római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai közül került ki a templom néhány meghatározó alkotója: az építész Árkay Bertalan, felesége Sztehló Lili, Pátzay Pál, Molnár C. Pál és végül, de nem utolsósorban Aba Novák Vilmos.
Eleinte ugyan mind az egyházi, mind a világi közvélemény többsége nyersnek ítélte a templom hangvételét, s csak kevesen értékelték merész újszerűségét. Gerevich azonban sietett pártfogoltjait megvédeni. A harmincas évek végére pedig már mind a közízlés, mind a kultúrpolitika számára elfogadhatóbbá vált. Ehhez maguk a művészek is hozzájárultak a templom jellegének fokozatos lágyítása által. Az itt található műalkotások színvonala nem volt egyenletes a háború előtt sem, s a ma láthatóké sem az.
Mégis elmondhatjuk, hogy a Sztehló Lili által tervezett színes üvegablakok fájó hiányától eltekintve minden lényeges egykori mű fennmaradt. Arról tanúskodnak, hogy a harmincas évek modern magyar építészete és egyházművészete kimagasló alkotást tudott létrehozni. Az építészeti együttes alkotói révén jeles 20. századi alkotás, amelyet méltán nyilvánítottak műemlékké.

Jó keresgélést, jöjjetek ide pihenni minél gyakrabban!