A láda a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével lett elhelyezve, az alábbi feltételekkel;
- A geoláda keresését csak úgy szabad végezni, hogy az a terület élővilágát élettevékenységében ne zavarja, a védett területet semilyen módon ne károsítsa.
- A fokozottan védett természeti területként jelzett részekre szigorúan tilos belépni - kivételt képez, ha erre valaki előzetesen írásbeli engedélyt kér.
- Az illetékes természetvédelmi tájegységvezető eseti rendelkezéseit be kell tartani (jelenleg nincs ilyen, de ha lesz, itt a honlapon közzéteszem)
A láda megközelítése nem kíván nagyobb erőfeszítést, a javasolt kiindulóponttól  N 46° 17,151' E 20° 38,253' [GCblas+P] kb. 700 m. gyaloglással elérhető. A telepítés folytán a szúnyog populáció lényegesen kisebb volt, mint arra számítottunk. Bizonyára közrejátszott ebben az a tény is, hogy lépten nyomon pókhálóba botlottunk az erdőben. Arachnofóbiásoknak ezért, inkább a téli keresést ajánljuk :-) A doboz méretét tekintve, éppen nem fér bele egy CD.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!

A védett Csanádi Pusztákhoz tartozó Csikóspusztára kalauzollak el benneteket, amely jelentős természetvédelmi érték. Kb. 10 ha területű szikes tó, és a Blaskovics- család egykori majorja, kúriája, kriptakápolnája várja itt a látogatót. Itt él a környék túzokpopulációja, itt honos a tavaszi hérics, a vetővirág. A település kiemelt természeti értékét jelentik a Csanádi puszták, mely a Körös-Maros Nemzeti Park területi egységeként 1989. óta áll védelem alatt. Északi része a Montág-puszta, déli része a Blaskovics-puszta. A természetes növénytakaró közül az ősgyep, a tavaszi hérics, kamilla, értékes és védett. Az itt élő egerészölyv, a vércse, a réti sas, a gólya, a parti- és a füstifecske, a gyurgyalag, a túzok védett madarak. Ez egyben madárvonulási folyosó része is: itt a legnagyobb a daruvonulás. A vadásztársaság magaslesei a kirándulók rendelkezésére állnak.
Csikóspuszta, (korábban Nagykirályhegyes puszta) az ún. királyhegyesi csárda környékén terült el. Először 1455-ben Kyralyhegyesse-.ként említik. Kezdetben a vásárhelyi uradalomhoz tartozott. A török uralom alatt többször elpusztult, majd újratelepült. Végső pusztulása után a kincstártól a környező települések bérelték pusztaként. A kiskirályhegyesi pusztára 1844-ben apátfalvi napszámosokat telepítettek, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak.

Kullancs veszély: