Megye/ország: Budapest
Elhelyezés időpontja: 2004.07.17 12:00
Megjelenés időpontja: 2004.07.18 13:20
Utolsó lényeges változás: 2024.07.01 08:32
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Eszti, kepenu Gábor
Ládagazda: Toronyvadász107 Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Megtalálások száma: 1266 + 36 sikertelen + 147 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
Figyelem!!! A fenti koordináták nem a felkeresendő objektumra mutatnak - ez egy ún. "locationless cache".
bármelyik más, hagyományos geoláda 2 km-es körzetén belül keress gombát, fényképezd le a GPS-eddel, az aktuális pozícióval, és nézz utána milyen gomba, jelentsd be "Jelszó nélküli megtalálás"-nak!
Figyelem!!! Ezen az oldalon geokesserek amatőr fotói és gombahatározásai szerepelnek! Semmiképpen ne használd tudományos vagy hivatalos forrásnak. A határozás pontosságára nincs garancia.
Annak ellenére, hogy a hagyományos geoládák feltétlen hívei vagyunk, egy speciális ládát hoztunk létre:
A geocachinget elsősorban a turisztika kiegészítésének tartjuk, egy szuper mozgalom és játék egyben. Nagyon sok geoláda közelében vagy éppen az odavezető út mentén lehet gombát találni, és meglepően kevesen ismerik a gombafajokat. A geocaching és a gombahatározás eredője ez a cache. Nincs konkrét koordinátája, a fejlécben szereplő koordináták a tulajdonos lakcímére mutatnak.
A megtalálás feltételei a következők.
1. Geocaching túra kapcsán (hagyományos láda 2 km-es körzetén belül) talált gomba - a ládát kérjük megnevezni!
2. Le kell fotózni a gombát a GPS-szel együtt (aktuális pozícióval) a "terepen" - erdőben, mezőn. Ha nincs GPS, vagy azzal fotózol, akkor legalább az egyik képen legyen valami egyedi a gombás képen - legjobb egy papírcetli "GCGMBA" felirattal, vagy ha közel van a láda, aminek a közelében találtad a gombát, akkor az (persze úgy, hogy a jelszó ne legyen látható). Bármily hihetetlen, vannak, akik netről letöltött fotókkal kísérleteznek a "kell a pont" szellemében. Ha legalább egy feltöltött kép nem teljesíti a fenti feltételt, akkor nem fogom elfogadni a logot. Ha a kép metaadatai között szerepel a készítés helye és ideje, az is jó, de kérlek, említsd meg a logban.
3. Meg kell határozni a gombafajt (magyar név) és beleírni a logba vagy a kép címéhez. Ehhez jól jöhet a Terra Alapítvány oldala vagy egy hagyományos, papír alapú gombahatározó. Ha nagyot tévedtél, nem baj, mailben értesítlek, és javítás után elfogadom a logot. Ha csak kicsit tévedtél, akkor mail nélkül elfogadom. :)
- Nem feltétele a megtalálásnak, de lehet írni többet is egy-egy fajról: latin név, sajátosságok, mely másik gombával lehet összetéveszteni stb.
- Nem kell feltétlenül litániát vagy könyvfejezetet írni, csak a legfontosabbnak vélt dolgokat az adott fajról. Olyasmit, ami más számára is hasznos lehet.
- Lehetőleg olyan gombával logoljatok, amit biztonsággal meg tudtok határozni.
- Az sem hátrány, ha több fénykép készül a gomba könnyebb azonosításához.
- Egy adott gombafaj több kesser által is megtalálható, de máshol, más időpontban - lehetőleg ilyenkor jelentsen valami pluszt a logotok! (Szebb fotó, 1-2 hasznosabb info.)
- Természetesen egy játékos csak egyszer regisztrálhat találatot, de tetszőleges számú "egyéb" log fűzhető a ládaoldalhoz további érdekes gombatalálat esetén.
Ha igényesek akarunk lenni, akkor jelentősebb és szebb gombákat fotózzunk, és ne tegyük fel tizedszer is ugyanazt a gombát, csak ha különb a logunk, fotónk az előzőnél!
Jelszó nélküli megtalálásként kell regisztrálni, melyet - a feltételek maradéktalan teljesülése esetén - jóváhagyunk. Ez bizonyos esetekben eltarthat pár napig, pláne, ha nehezen azonosítható a gomba a kép alapján. Ebben az esetben a megtaláló türelmét kérjük!
A hagyományos geoláda oldalára (aminek a közelében a gombát találtad) beszúrhatsz egy linket erre az oldalra, ill. innen a hagyományos láda oldalára.
Amennyiben lehetséges, kérem, hogy a gombákról több képet készítsetek, különös tekintettel a lemezekre, tönkre, stb. Aki forgatott már gombahatározót, az tudja, hogy egy felülről készült kalapfényképből nem lehet megmondani, hogy mi is az a gomba... Ha pedig nem tudjuk szép képekkel és pontos határozásokkal megtölteni ezt az oldalt, akkor ez a jó kis láda nem tölti be funkcióját.
Nem az a célunk, hogy gombalelőhelyek POI adatbázisa jöjjön létre, sőt nem is az, hogy leszedjük a gombákat a ládák környékén - csupán az, hogy geoládázás közben is járjunk nyitott szemmel a természetben, és ismerjük fel a fontosabb gombafajokat, gyarapítsuk társaink ez irányú ismereteit. Az ilyen kesser feltétlenül megérdemel +1 pontot, találatot.
Jó gombakesselést kíván Eszti és kepenu Gábor!
Ládatörténet
2007. 01. 16. - A ládát átvettem, de ez a lényegen nem változtat. Talán kicsit szigorúbbak lesznek az elbírálások. :) Mindenkinek jó ládázást és gombázást! Félreértések elkerülése végett: a képek kepenu képei, én pl. már több királyvargányát is találtam. :) gym
2024.06.24 - gym kessertársunk adoptálásra felajánlotta ezt a ládát.
2024.07.01. - Toronyvadász107 adoptálta a ládát.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Az aktuális GC-fesztiválon találtuk, a GCHEXE rejtekére ránőve.
Útitársunk süngombaként azonosította, ami hőkezelés után ehető.
TúraBoccsal közös találatunk.
Az aktuális GC-fesztiválon találtuk, a GCHEXE rejtekére ránőve.
Útitársunk süngombaként azonosította, ami hőkezelés után ehető.
NimródBoccsal közös találatunk.
Tegnapi nap során a Budakeszi Arborétum ládájának (GCBUDA) becserkészése során akadtam rá a képen látható bimbós pöfeteg gombára. (Lycoperdon perlatum)
Bimbós pöfeteg jellemzői:
Felülete korpás-szemcsés, apró tüskés pikkelyekkel borított, de ezek a szemcsék könnyen letörlődnek, ezért sokszor teljesen sima.
Talajlakó szaprotróf. Lomberdők és fenyvesek talaján, ritkábban korhadó faanyagon is; egyedül és seregesen egyaránt előfordul.
Megtalaltam koszonom. Nem vagyok gomba szakértő de ha jól láttam a képet akkor ez egy pereszke gomba.
A pereszkefélék családjába tartozó, Európában honos gombafaj. Erdőszéleken, parkokban, füves helyeken júliustól - októberig,
Ria18
Krisztina11
GCSZUR ládától lefelé jövet. GPS Tracklog mellékelve, pontos koordináta megtalálható a fotó EXIF adataiban.
Tippre taplógomba, pontos(abb(?)) jellemzésért a ChatGPT képfelismerő képességét hívtam segítségül, mely az alábbi jellemzést adta - viszont Google keresés nem erősíti meg, hogy ilyen faj egyáltalán létezik, a ládaleírásban linkelt oldalon se látom, de beazonosítani ott se igazán sikerült, úgyhogy kicsit szkeptikus vagyok :) Talán gyökérrontó tapló lenne?
"A képen egy úgynevezett taplógombát látni, ami fák törzsén vagy tuskóin élősködik/szimbiózisban él. A budai hegyekben, tölgyes-bükkös erdőkben gyakori.
A formája, színe és a koncentrikus zónázottsága alapján ez leginkább tölgyfa-tapló (Daedalea quercina) vagy valamelyik közeli rokon taplóféle (pl. Trametes gibbosa, Trametes versicolor).
A tölgyfa-tapló vastag, kemény termőtestű, inkább barna és repedezett felületű, főleg tölgyön fordul elő.
A lepketapló / sávos tapló (Trametes versicolor) vékonyabb, színesebb, koncentrikus zónákkal, de kisebb, "legyezőszerű" termőtesteket képez.
A képen látható példány kifejezetten vaskos, barnás-narancsos színű, így inkább a tölgyfa-taplóhoz áll közel.
Fontos: ezek nem étkezési gombák, a legtöbbjük ehetetlenül kemény, faállagú. Inkább erdőökológiai szerepük van: a korhadást gyorsítják, a faanyagot bontják."
A Kamaraerdő (GCKAMV) láda közelében készített fotó a telefon azonosítója alapján: Házi tintagomba - Coprinellus domesticus. A gomba határozó szerint: nem ehető, étkezésre alkalmatlan gombafaj.
Kutyasétáltatás közben, Pilisvörösváron akadtunk a szép példányra! Nagyspórás Csiperke a neve. A nagyspórás csiperke hatalmas termetéről könnyen azonosítható csiperke faj. Májustól októberig találkozhatunk vele réteken, mezőkön, erdőszéleken. Keserűmandula illatú gomba. Locky is jó szemügyre vette a gombácskát! Köszönjük a rejtést!
Boszi, Lotti, Locky, Csabesz
Kérem mielőtt logolunk, olvassuk el figyelmesen a szabályzatot. Mivel az utóbbi három log nem felelt meg a megtalálás 3. feltételének, emiatt - email küldése után - kénytelen voltam azokat elutasítani. Kérek mindenkit, hogy olvassátok el és lehetőleg tartsátok be a szabályokat.
A megtalálás 3. feltétele:
3. Meg kell határozni a gombafajt (magyar név) és beleírni a logba vagy a kép címéhez. Ehhez jól jöhet a Terra Alapítvány oldala vagy egy hagyományos, papír alapú gombahatározó. Ha nagyot tévedtél, nem baj, mailben értesítlek, és javítás után elfogadom a logot. Ha csak kicsit tévedtél, akkor mail nélkül elfogadom. :)
A tatai tó mentén a Tatai vár(GCTAVA) és Lovas szikla (GCttls) ládák felkeresése között akadtam rá a képen látható gombára, mely vélhetően egy almafa-rozsdástapló (inonotus hispidus).
Koordináták:
É 47° 38.717'
K 18° 19.192'
A taplógomba jellemzője a rozsdabarnás, sörtés felületű kalap.
Késő nyáron jelenik meg és szaporodása után késő ősszel leesik a fákról.
Fotók alapján szeretném kérni a találat elfogadását.
Szerintem gyapjas tintagomba, de Toronyvadász107 inkább kerti tintagombára gyanakszik. Na ezért nem szedek gombát, csak az őzlábat 😊 Megtaláltam, köszönöm a rejtést! 47.30,98 18.27,33 [Geoládák v4.5.9]
Évek óta szemezek ezzel a ládával, fotóztam is többször gombát az évek alatt, de valahogy egyiket se éreztem méltónak. Nem vagyok nagy gombász, a legközelebb a gombákhoz gyerekként álltam, mert néha forgattam azt a kisalakú gombahatározót, amiből egy egész sorozat volt (halak, növények, stb.)
Míg ma megváltozott a helyzet... úgy néz ki, ennek így kellett lennie!
Tudom, hogy ez a gomba valószínűleg nem egy nagyon érdekes fajta, de úgy 30 cm átmérőjű, igencsak impozáns volt, ráadásul a Gomba-sziklától 125 méterre, így muszáj volt végre elhatároznom magam. Nomen est omen! :)
A második kép széleslátó kamerával készült, hogy valamennyit meg tudjak mutatni a hatalmas, mellette lévő fából is, és még így is hatalmasnak látszik a gomba.
Szóval három "határozó" szerint (ChatGPT, Terra alapítvány és Wikipedia szerint) is ez egy közönséges bükkfa-tapló, azaz Fomes fomentarius. Mivel 10-40 cm szélességre teszi a Wiki, én ezek szerint egy nagyobbat találtam, méghozzá szép fehéret. Nem bolygattam meg.
Idézve a Wikipedia szócikkből, a felhasználását tekintve:
"A kiszárított bükkfataplót régen tűzgyújtáshoz használták, a szálas rész könnyen lángrakap, míg a keményebb részek órákig parázslanak. Megtalálták az 5 ezer évvel ezelőtt meghalt, jégbefagyott ember, Ötzi holmijai között is. A jó nedvszívó képességű szálas taplóanyagot a borbélyok és seborvosok a vérzés elállítására alkalmazták, a háziasszonyok tűpárnaként használták, mert a tűk nem rozsdásodtak meg benne. Ma a műlegyes horgászatban a legyeket szárítják vele. Csehországban a nemezzé döngölt rostos taplóanyagból kalapot készítenek."
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Útközben a GCNeLi népligeti multi láda 5. pontjánál akadtam rá erre a gombára. Nem vagyok egy gombaszakértő így a google-t hívtam segítségül. Szerinte kései laska vagy bokros gomba. Nos egyikről sem vagyok meggyőződve.
"A Soproni-hegység forrásai 2" láda 2. pontjától pár száz méterre fotóztam a tapló gombák csoportját. Szerintem nyírfa-tapló. Bár így az elhalt fáról sem tudom biztosan, hogy nyír-, vagy esetleg fehér nyár... mert akkor nyárfa-rozsdástapló.
A képernyő fotó bal felső sarkában látszik a "486. Szalamandra-tó (GCSZAL)" láda második pontja, immár mosolygóként. Ha szükséges, teszek fel képet a halomsírról is.
[Elutasította: Toronyvadász107, 2025.01.11 18:13]
Toronyvadász107 jelezte hogy a kép minősége hagy némi kívánnivalót maga után.
Ezzel egyet kell értsek, magam sem tudom hogy a tengernyi taplóalkatúból mit örökítettem meg. Ott helyben sem néztem meg alaposan, így fotó alapján meg valóban lehetetlen a meghatározás.
Tavasszal megpróbálom alaposabban felkészülve!
2024. december 29-én futottunk bele a képeken látható Tulostoma nemzetségbe tartozó nyelespöfetegekbe. A Fehérvárcsurgói-víztározó délkeleti partja feletti sziklás völgyfalban több tucat termőtest fürdőzött a délutáni napsütésben. A tározóhoz a Vontató-hegyen elrejtett GCVONT felkeresése után ereszkedtünk le. [Geoládák v4.5.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.3]A kép a gombárol a Cinketanya közelében készült 46 6.748 18 9.678. Taplógombák.A borostás réteggomba (Stereum hirsutum) a réteggombafélék családjába tartozó, világszerte elterjedt, elhalt fatörzseken növő, szőrös-bolyhos felületű taplógombafaj.A Gcgm24 láda megtalálásakor találtam a Mecsekben a Cinketanya közelében.
Október 13-án, a Mezőzombori Sárga Borház melletti Tokaj-Hegyalja Piacnál, a Disznókői filagória mellett (GCDIFI) egy szép napfényes őszi napon. A dátum ezért valójában 10.13.-án de féltünk úgy elkallodna a logok közt.
Sokadik nekifutás, most talán jó lesz :)
Kerti tintagomba - Coprinellus micaceus
Csak feltételesen fogyasztható!Csak feltételesen fogyasztható!
Syn.: Coprinus micaceus
Kalap: 2-4 cm széles, okkeres, okkerbarnás, felületén fehéres vagy okkeres, csillámló, letörölhető szemcsékkel.
Lemezek: sűrűn állók, a tönköt érintik.
Tönk: fehér, csupasz.
Előfordulás: áprilistól decemberig, tuskókon vagy eltemetett faanyagon, csoportosan. Hazánkban gyakori.
Étkezési érték: Fiatalon ehető. Az újabb ismeretek szerint alkohollal együtt fogyasztva nem mérgező! (!!!)
A képeken látható gombákat a GCTOZE közelében találtam ugyanazon fa törzsén. Véleményem szerint ezek vastag taplógombák (fomitiporia robusta), melyek nem ehetőek, lombos fák törzsén (leginkább tölgy, gyertyán) élnek és fehérkorhadást okoznak.
Mivel nem ehető, étkezési értéke nincs. [Geoládák v4.5.2]
Nem vagyok gombász és nagy fotós sem, de most elküldeném a mai ládázásom közben talált gombák fotóit. A GC4FAT (4-fa túra) multi 2. pontját kerestem meg és ott egy gombaparadicsomba pottyantam. Sokféle gomba fejlődik az elhalt óriás tölgyfán és környezetében. A közönséges petrezselyemgombát (Hericium coralloides) választottam. Még nem találkoztam petrezselyemgombával eddigi életemben. Közepes vagy nagy termetű, ágas-bogasan elágazó, összetett termőtestű. Ágain fésűhöz hasonlóan hosszú, lefelé álló, törékeny tüskék vannak. Az egész gomba fehér, de idős korban kissé megbarnul. Fiatalon ehető, kissé retekízű. Idősebb korban már ehetetlen.
A másik gombát a GCCSFA (Fosztogatás Cserénfánál) láda mellett találtam. Talán Piros galambgomba (Russula lepida). A haverom (google) segítségét kértem, szóval...
Párducgalóca a János-hegyen, GCATJ és GCHete közt, október 26-án. A gombászás nem sikerült valami fényesen, mert már mindent learattak, de ez egy szép nagy példány volt, amit érthető okokból otthagytunk :)
Még a kéktúrázás napján láttunk csodaszép légyölő galócákat. A közeli Szépalma kincse (https://geocaching.hu/caches.geo?id=1215) ládát megkeresni ugyan nem tudtunk aznap, de útközben több ládát is összeszedtünk.
A képek koordinátája a metaadatokban látszik. [Geoládák v4.5.2]
Tegnap GCarpd és GCKFOR feljeresése közben rengeteg gombát láttam, talán erről a lepketaplóról (?) sikerült legjobban a fotó.
Köszönöm, szép őszt mindenkinek!
GCVALI 3 pontos multi 1. és 2. pontja között az út menti avarban bújt ez a kis gomba. A google képkeresője szerint ízletes csiperke vagy erdei csiperke, de ezek szerint biztosan a csiperkék nemzetségébe tartozik.
A csatolt képek adataiból látszik, hogy mindegyik kép 2024. 10. 6-án készült. A templom és a kereszt képe 13 óra 9 perckor, a tűzoltóhadnagy sírja 13.16-kor (az évszámot a sírról töröltem, mert jelszó), a gomba pedig 13.19-kor.
A gombákat egyébként nagyon szeretem, sajnos a keresésben nem vagyok túl jó, az elkészítésük viszont azt hiszem, jól megy. :)
Az Úzdi adótorony GCUZD láda felé tartottunk a tikkasztó forróságban, amikor az út mellett kiszúrtuk ezt a gombát. Hihetetlen, hogy ilyen száraz, aszályos időben van valahol gomba, meg is lepődtem. Mondjuk elég megviselt szegény, már-már szárított gombának tűnik, a szélei vissza vannak pöndörödve. A netes keresés szerint ez egy pisztricgomba, másnéven bagolygomba, ami ehető, és sokszor porítva tartósítják. Lehet haza kellett volna vinnem ledarálni, szárítani már nem is kellett volna. ;)
Kedves barátommal Laboval a Pest Megyei Piros Túra 5. szakaszát teljesítettük Gödöllőtől Isaszegig. Útközben a Gödöllői Reptérnél elrejtett GCLHGD geoládát is felkerestük. A geoládától kb. másfél kilométerre Isaszeg irányában, a piros jelzésű turistaút szélén figyelmesek lettünk egy nagy őzlábgombára (Macrolepiota procera). Sajnos a kalapjának egy része letörött, de azért a melléklet fotón így is megörökítettük az utókor számára :)
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Megint egy csodálatos és ötletes "láda", szükség van ezekre! A GCMARO Híd, ami nincs ládát mentem becserkészni és elmentettem az autó helyét, hogy visszataláljak. Mikor kiszálltam az autóból, ott találtam ezt a Ráncos tintagombát(?). A láda is meglett. Máshol is fotóztam szép példányokat és egy kis könyvet is beszereztem. Mindenhol fogunk gombákat fényképezni! Olívia, Ulrik és Dóra mama [Geoládák v4.3.0]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Találtunk egy Birkenporling (nyírfapórling) nevű gombát egy percre a virtuális ponttól a Tatai-út 62A-val szemben egy fán. Kérjük a találat elfogadását a mellékelt képek alapján. Köszönjük előre is. [Geoládák v4.3.0] [Geoládák v4.3.0]
Ma eljutottam a GCIVAC ponthoz. Az odavezető ösvény mellett// kb 30 métererre a GCIVAC ponthoz// megláttam egy fa oldalán ezt a pár pár gombát. Mindjárt eszembejutott a GCGMBA pont. Fotóztam is őket. S készitettem pár fotót is az aktuális helyzetemről képernyőfotóval. A gombákat Bükkfataplóként azonositottam be. Ami a nevével ellentétben szinte minden lombos fán megnőhet. Itt pl fűzfa törzsén pompáznak. Nem ehető gomba. De nem is mérgező. Több év alatt akár a fák pusztulását is okozhatja. A taplógombát többféleképpen felhasználták. Tűzgyujtáshoz, akár szunyogok elűzéséhez. Érdekes füstje távoltartja a kis vérszivókat. De elég sokrétű a felhasználási területe. Fotók alapján kérném a jelszó nélküli találat elfogadását. Persze, ha jól csináltam mindent!
Vecsésen Geoszöcske (GCHOPP) ládájához és a mágikus út végén, Patics mágus végládájához (GCMAUT) közel sikerült meglelnem a képen látható gombákat.
Bár nem vagyok szakértő, de netes gyostalpaló után
gyakori szemétgombára tippelnék (Tubaria furfuracea)
Nyitott szemmel járok ezek után is, hátha különlegesebbet találok.
Köszönöm a lehetőséget! [Geoládák v4.2.6]
Nem ehető tintagomba, a Fóti Somlyón, a GCFOTS közelében.
Emberi fogyasztásra a tintagombák csak néhány faja alkalmas, egyes tintagombák pedig mérgezőek. Ha a ládagazda nem segít, ezt a példányt is ehetőnek azonosítottuk volna. :) Az ehető változatok közül is van amelyik alkohollal együtt már mérgező.
A Törökbálinti Anna-hegyi nyusziláda után megkerestük a GCTej ládát is, utána a lefelé vezető zöld + jelzés mellett találtam ezeket az apró hasadtlemezű gombákat (Schizophyllum commune) az egyik útszéli fán! A GCTej ládától légvonalban 380 m-re. Köszönöm szépen a játékot!
A mai nap Törökbálinton az Anna-hegyen keresgéltünk! A GCpard közelében, kb 10m-re találtam ezt a pöfeteg gombát. A képet a gps kereső telefonnal készítettem. Köszönöm, ha sikerült megcsípnem ezen találatot!
A mai napi 16 km-es GC túra közben Cinkotán a GCCAPR ládát rejtő facsonk tövén találtam ezt az óriás lakkostapló (Ganoderma resinaceum) a Ganodermataceae családba tartozó, az északi féltekén elterjedt, lombos fák törzsén élő, nem ehető gombafajtát!
A Domonyvölgy geoláda közelében találtunk apával egy Osztrák csészegombát.
Később a Grassalkovics kastélyt is megnéztük és a repteret ahol apa ejtőernyőzött 30 éve.
A gomba legfontosabb jellemzői:
-Csésze alakú, élénkpiros termőtest
-Belső oldala élénkpiros, sima, fénylő
-Külső oldala világosabb, finoman nemezes
-Megnyúlt, fehéres tönkszerű része van
-Húsa vékony és törékeny
-Lombosfák avarban korhadó ágain nő
-Tavasszal fordul elő
Latin neve Sarcoscypha austriaca
Egy barna csengettyűgombát is találtunk valószínűleg.
Köszönöm ha elfogadod a megtalálást.
Csészegombák GCSip6 és GCjuha közelében; ugyanabban a tájegységben és ugyanakkor, amit Ifjú Hölgy fentebb naplózott - és többet leírt róluk, mint tudnék...
A "pár" fényképezésénél (a rajta látható két "kicsi" meghatározására sem vállalkoznék), szóval egy zavaró levél elmozdításával alighanem hozzáérhettem az egyikhez, mert ~2"-re rá a méretével azonos spórafelhőt puffantott ki - a meglepetéstől vadriasztóként kiáltottam fel! :D A vaddisznók erősen megtúrták a tenyészsávjukat, így találtuk a kézben tartott korhadékot.
A 4.kép (ájfónos) a koo'-k végett: ld. az .EXIF-jében.
A Sombereki pusztatemplom GCSB keresése közben, a Horpács-patak mellett találtam a képeken látható taplógombákra, pontos fajtáját nem tudtam beazonosítani! [Geoládák v4.2.6]
Egy kissé csípős, napsütéses nap, egy kellemes túrával egybekötve Aggteleken.
Egy sikeres GCfBbA találat után futottunk össze ezekkel a csodálatos, szerintünk viaszfehér tölcsérgombákkal. Leszedni nem csak azért nem volt ildomos mert természetvédelmi területen tartózkodtunk, hanem mert egy igen mérgező fajjal álltunk szemben.
Előfordulása lomb- és fenyőerdőben, de akár kertekben is szept-dec. között. Jellemzően inkább csoportosan fordul elő.
A GCSHF1 ládám karbantartásáról hazafelé ballagva láttam meg a gombatelepet. Gondoltam, itt a lehetőség a GCGMBA ládába belogolni.
A "Lens"program szerint Óriás tölcsérgombát (Infundibulicybe geotropa) találtam, amely a pereszkefélék családjába tartozó, ehető gombafaj /Wikipédia/.
Köszönöm a lehetőséget.
Ma a Deseda Arborétum környékén ládáztunk, kicsit szeles, de gyönyörű élmény volt. :)
Rengeteg gomba volt a GCdear láda közelében, de én most a gombacache-hez a harkálytintagombát választottam. Nem ehető, Magyarországon viszonylag gyakori. [Geoládák v4.2.0]
Éppen biciklivel közelítettem a GCPTRG geoládát, hogy szerepeljen a GCKUPA eredményeim között. Amikor beértem a 20 méteres határon belülre, akkor pillantottam meg ezt a gombát.
Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera):
Kalap: 10-30 cm, gömb vagy tojás alakúból domború, majd kiterülő, mindig púpos; széle cafrangos; felszíne krém alapon nagy, gyapjas, elálló, koncentrikus barna pikkelyekkel
Lemezek: krémszínűek, szélesek, sűrűk, a tönk előtt gyűrűbe összenőttek
Tönk: hengeres, karcsú, bunkós bázisú, 15-40 x max. 2 cm, üregesedő, szálas, a gallér fölött sima, barnás, alatta krém alapon koncentrikus, kígyóbőrszerű barna mintázottsággal; gallér kettős, vastag, gyapjas, forgatható
Hús: fehéres, nem színeződő, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő: erdőben, erdőszélen,
utak mentén, parkokban júliustól októberig, gyakori
Spóra: spp. fehéresrózsaszín, sp. 12,5-17,5 x 9-11 um. elliptikus. sima
Megjegyzés: Ehető, ízletes.
Összetéveszthető a zöldülő termőtestű, ritka Macrolepiota olivascens, a vörösödő tönkű Macrolepiota permixta és Macrolepiota rachodes fajokkal. A nagytermetű őzlábgombák közül a ritka Macrolepiota venenata és a Macrolepiota rachodes var. hortensis mérgezők. (Az adatokat a TERRA Alapítvány Gomba-lexikon és határozó appjáról másoltam.)
Szerencsére befért a biciklis táskámba. Később Budakesziről a GCEHAZ mozgóért menet találtam egy másik őzlábat az út szélén az árokban. Így azt is hazahoztam. A kicsit sem rázkódásmentes utat a GCEHAZ mozgó társaságában egészben kibírták, így vacsorára elfogyasztottam őket gombapörköltként.
Kérem a képek alapján a találat elfogadását. [Geoládák v4.2.0]
Rengeteget járunk erdőkbe, mezőkre, ahol igen sokféle gombákat lehet találni, és mindig fotózunk, így ez a "láda" pont nekünk való feladat :)
Íme néhány fotó és a hozzájuk tartozó információk:
Sereges tinta gomba, amit a GCINFO láda közelében találtunk. Májustól októberig termő, nem ehető gomba, százával sűrűn nő.
Ráncos tintagombát a GCDHSS láda közelében találtunk. Szeptembertől novemberig terem, nem ehető gomba.
Gyapjas tintagombát a GCKLEH multiláda egyik pontjánál találtunk. Ez ehető gomba, májustól novemberig terem.
Deseda kerülő, ládázással egybekötött túrámon, a Deseda kilátónál lévő gc láda közelében találtam ezt a pompás, hatalmas gyapjas tintagomba párost, hosszú percekig gyönyörködtem bennük.
A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) a csiperkefélék családjába tartozó, kozmopolita elterjedésű, erdőkben, parkokban, réteken, útszéleken élő, ehető gombafaj.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.0]
Én ezzel az ázott gyapjas tintagombával szeretnék nevezni a megtalálásért :-)
A sikondai GCSKD keresése közben 'botlottunk bele'.
Jómagam nem vagyok 'szakértő', de a szaki-kollégámnak igaza lehet a google találatokat nézegetve.
Köszi! Nagyon tetszik a láda-ötlet!
Mai napon munka ügyben Vérteskethelyen jártam, és ennek okán megkerestem a GCVEKE ládát is. Már éppen vissza indultam, amikor az erdő szélén (kb. 300 m-re északra a GCVEKE ládától) erre a szép kis gombára bukkantam, majd még mellette pár méteren belül három másikra is, amik éppen kibújóban voltak az őszi avarréteg alól.
Már korábban láttam budapesti ládázási körök alatt, hogy létezik egy GCGMBA nevű "locationless cache", amit akkor nagyon jó ötletnek találtam, és egyből be is ugrott a kis gomba megtalálásakor, hogy itt a lehetőség ezt is megszerezni.
Sajnos külön GPS nem volt nálam, se papír, így csak egy képernyőmentést tudtam csinálni a Geoládák appon belül, de ezen is jól látni a megtalált GCVEKE láda pozícióját, és ehhez képest a gomba megtalálás helyét, idejét, és a koordinátáját. Igyekeztem egy olyan képet is csinálni, amin felismerhető a gomba hátterében a fellelés helyszíne is. Bízom benne, hogy így is elfogadható lesz.
A megtalált gomba, ha minden igaz egy Harkály tintagomba (Coprinopsis picacea).
A Wikipedia-n ezt találtam róla:
"A harkálytintagomba (Coprinopsis picacea) a porhanyósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos- és fenyőerdőkben élő, nem ehető gombafaj.
Megjelenése: A harkálytintagomba kalapja fiatalon megnyúlt tojásdad, majdnem hengerszerű, majd magas harang alakúvá válik, melynek magassága 7-12 cm, szélessége 3-7 cm; idősen szélei felívelnek, majd megfeketednek és elfolyósodnak. Alapszíne sötét szürkésbarna; eleinte teljesen beborítja ezüstfehér, szálas-pikkelyes burka, ami a gomba növekedésével felszakadozik és a felszín pöttyössé, "harkálymintássá" válik. Húsa vékony, fiatalon fehér színű. Szaga idősen dohos, kátrányszerű, kellemetlen; íze dohos, kellemetlen. Sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy szabadon állnak. Színük kezdetben fehér, majd rozsdabarnássá, idősen feketévé válnak és elfolyósodnak. Tönkje 8-30 cm magas és 0,6-2 cm vastag. Alakja hengeres, tövén kissé gumósan megvastagodhat, belül üreges. Színe fehér. Felszíne finoman pelyhes. Spórapora fekete. Spórája ellipszis alakú, sima, központi csírapórussal; mérete 13-19 x 9-12 µm.
Elterjedése és termőhelye: Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon viszonylag gyakori. Inkább lomberdőkben (pl. bükkösökben), ritkábban fenyvesekben található meg egyesével vagy kisebb csoportokban. Júniustól októberig terem. Nem ehető, egyes források szerint enyhén mérgező, emésztőrendszeri tüneteket okoz."
Kérem a gomba találat elfogadását! Előre is köszönöm! :)
Közönséges petrezselyemgomba GCrere közelében Tihanyban. Latin neve: Hericium coralloides. A közönséges petrezselyemgomba nagy fehér gombócok gyülekezete kidőlt fákon. Ágas-bogas termőteste ágain lefelé lógó, törékeny tüskék találhatók. Fiatalon ehető gomba.
[Geoládák v4.0.3]
Budai hegyekben egy különleges geoládát találtam. János hegyen GCMILO. Rejteke. A gomba fajtája taplógomba. Október 23 találtam ezt a csodát. [Geoládák v4.1.2]
Még a nyáron találtuk ezt a taplógombát a GCKopu rejtekét adó fán. A másik fotón is taplógombák láthatóak ugyanott, de ilyen mennyiségben még nem láttam.
A fel a Hegyestetőre teljesítménytúrán jártunk, közben megkerestük a GChegy ládát. Miközben keresgéltünk, észrevettük ezt a taplógombát, a láda rejtekhelye előtt kb. 3 méterrel. Így gyorsan megcsináltuk a fényképeket, hogy meglegyen ez a gombacache is.
Tintással augusztus 13-án jártuk a Badacsony fenyveseit a GCBADA pontjait kutatva, miközben kétféle gombácskát is szedtünk: bimbós pöfeteget (ebben biztosak voltunk) és valamilyen vargányafélét. A csatolt képek közt látható, hogy az utóbbinál mely két opció között vacilláltunk, de mivel mindkettő ehető, hazavittük és belesütöttük a rántottába. [Geoládák v4.1.0]
Ma a Szajki tavak - Sümeg szakaszt teljesítettük, Szajki tavaknál leltem ezt az Őzláb gombát. Köszönöm szépen a játékot! Nem tudok fényképet feltölteni, nem tudom, hogy kell telefonnal, otthon laptopon megpróbálom. Talán most sikerült.
A GCBUAR jelzésű láda megtalálása után a Budai Arborétum Alsó Kertjének egyik elpusztult fáján találtuk meg a fotókon szereplő taplógombát.
Az interneten böngészve nagyon sok érdekességre bukkantunk vele kapcsolatban.
Pl. Ötzi /kb.5300 éves gleccsermúmia/ szütyőjében a kovakő mellett taplót találtak tűzgyújtáshoz.
De használták gyógyításhoz, ruhafélék, szúnyogűző füst, rozsdaellenes szer készítéséhez is.
Köszönjük ezt az érdekes "feladatot"!
Úton a Balatoni Vöröskő felé belebotlottunk ebbe a gombába. Szerintünk egy friss nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing.) példányról van szó.
Én egy mezei szegfűgomba folyást találtam Herenden, a Petőfi utca mellett, GCHETO-tól kb 2 km-re.Csibegombának vagy tyúkgombának is hívják, latinul marasmius oreades. Főleg réteken, mezőkön jellemző. Egyik leggyakoribb ehető gombafajta, levesekben, pörköltekben is használják.
GCCSOB és GCHOHE között, a zöld jelzés/makadámút mentén (47.39.410, 18.56.275) találtam egy korhadékhalmon néhány gombát, köztük ezeket a sárgákat.
Se bocskor, se gallér, a kalapjuk "csíkos", tönkjük vékony, fehér, a kalap alatt lemezes. Az azonosítás kifogott rajtam, de leginkább sárga csengettyűgombának tippelem.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10] A Dobay-tó (GCDoto) megtalálásakor a ládától 600 méterre találtam ezt a Karbolszagú csiperkét (Agaricus Xanthodermus). Nem túl nagy méretű, mérgező gomba.
Kedves Rejtő! Még januárban voltunk kirándulni a Jági tanösvényen (GCJAGI) és ott fotóztam néhány gombát és feltenném a szerintem legszebbet amit találtam! Remélem nem baj, hogy most logolok, most találtam csak ezt a rejtést! A gomba jellemzőjét az nhmus.hu oldalról másoltam: Osztrák csészegomba (Sarcoscypha austriaca)
Az osztrák csészegomba az egyik legkorábban megjelenő gombafaj. Februártól áprilisig láthatjuk talajon fekvő vagy eltemetett ágakon, famaradványokon. Helyenként gyakori.
Termőteste 1-5 cm széles, röviden nyeles, fiatalon szabályos csésze vagy kehely alakú, később ovális vagy vese formájú. Széle kezdetben kissé behajló, idősen hullámos. Külseje az okkersárga, a rózsaszín és a narancs árnyalataiban pompázik, felülete nemezes vagy piszkosfehéren szemcsés. Belső oldala élénk cinóbervörös, felülete finoman szőrös.
A termőréteg a termőtest belső oldalán található. Húsa vékony, porcos, törékeny és viaszszerű. Színe fehér, illata és íze semleges. Ehető, de nem különösebben élvezetes.
Hasonló fajok: a nem ehető csoportos csészegomba (Microstoma protactum), amelyet 2020-ban az év gombájának választottak és az ehető narancsszínű csészegomba (Aleuria aurantia). A korábban gyakorinak tartott, ehető piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea) pontos elkülönítése a teljesen azonos megjelenésű osztrák csészegombától csak mikroszkópos vizsgálattal lehetséges.
Annyit tennék még hozzá, hogy mi januárban voltunk kirándulni és bár itt azt írják, hogy február az első megjelenése...szóval lehet, hogy nem is ezt a fajt találtam! Majd kiderül, köszönöm a lehetőséget! Kép feltöltve, lett volna még kettő, de túl nagy a méret és nem engedte :(
Ezt a gombát a GCMKAL láda, a Máriakálnoki Sarlós-Boldogasszony kegykápolna mellett, a bozótosban, a talajon találtuk. Nagy méretű kalapja van, 12 cm-nél nagyobb átmérőjű. A koordináták : É 47 51.940967 , K 17 19.825483, melyek a kép metaadataiban is benne vannak. Ez valamiféle likacsgomba, legvalószínűbb, olaszgomba (Polyporus tuberaster), nem túl gyakori, védett gomba.
3 féle gombát fotóztam a környéken. Ebből kettő tényleg gomba, a harmadikról kiderült, hogy zuzmó. Ez a sárgás színű zuzmó a fa kérgén telepszik meg.
A képet erről is csatoltam, hátha valaki még mindig gombának hiszi, mint én is hittem. Habár úgy tűnik, hogy rossz lehet a fának, de valójában nem árt neki, ártalmatlan.
A kivágott fatuskón növő gomba: Schizophyllum commune - Split Gill, magyarul Hasadtlemezű gomba. Rendszertani helye a lemezes és a taplószerű gombák között van. Állítólag nem mérgező, de élvezhetetlen izű, viszont több gyógyhatású anyagot is találtak benne. A húsát egyes primitív törzsek rágógumiként használták.
A földből növő gomba: Csiperkének azonosítottam, de nem vagyok gombaszakértő. Nem tudom miért nőtt ki ennyi ebből egy ház előtti kis füves téren.
Amióta a geocachinggel megismerkedtem, azóta vagyok a gombáknak is elkötelezett gyűjtője. Ma Albertirsán jártam, és konkrétan a GCIRSA ládát rejtő fa tövében találtam rá az első kucsmagombáimra :) Vastagon fedte az avar, kishíján rájuk léptem, de örülök hogy észrevettem őket mert azt tartják róla hogy nagyon finom. [Geoládák v3.12.10]
Nehezen, de találtunk!
Angyalföldi ládázás közben belefutottunk ebbe a majdnem lehetetlen küldetésbe, hiszen február vége felé nem egyszerű feladat gombát találni a természetben, pláne nem a városban. Hiába reménykedtünk hát benne, hogy esetleg téli fülőkére vagy késői laskára bukkanunk így aztán nagyon megörültünk, amikor a Tatai-út egyik fáján erre a "halott" taplógombára (spp.) leltünk (N 47° 31,988' E 19° 5,413'). A közeli kerítés mentén, korhadó faágon talált hasadtlemezű taplógomba (Schizophyllum commune) egész évben előfordul, a fák fehérrothadását okozza, legyengült vagy elhalt fákon fejleszt termőtestet. (N 47° 31,991' E 19° 5,42')
A gombákat a GCNeLi felfedezése során találtam, a 4. és az 5. pont közötti útvonalon.
Ezek taplógombák, amelyek a sérült fák repedéseiben telepszenek meg, és annak bomlástermékeiből táplálkoznak, ezáltal tovább rontva az "élőlény" állapotát.
Élősködnek a fákon, és toxikus anyagaikkal tovább mérgezik őket.
Közelebbi képet a fa magassága és az én alacsonyságom miatt nem tudtam készíteni, de remélem így is elfogadható a találatom.
Nem vagyok nagy gombász, de talán "téli fülőke" gombát sikerült találnom a "20 éves a geocaching.hu - Papi földek Érd" nevű láda közelében. A leírás szerint a téli fülőke (Flammulina velutipes) kalapja 2-8 cm átmérőjű, eleinte domború, majd ellaposodó, méz- vagy okkersárga színű, közepén gyakran sötétebb tónusú.
Különleges fajjal van dolgunk, amely dacolva az időjárás viszontagságaival, szeptember és április között - erdőkben, folyópartokon, kertekben és parkokban, lombos fák törzsén vagy korhadó faanyagon - fejleszti csoportosan megjelenő, néha még a hó alól is előbújó termőtesteit.
Felülete kezdetben finoman deres, később azonban csupasz és ragadós. Tönkhöz nőtt lemezei szélesek, kissé távol állók, krémszínűek vagy halványsárgás árnyalatúak. Bársonyos felületű tönkje 3-10 cm hosszú, lefelé elvékonyodó, tövénél feketésbarnás, belül csöves, bázisánál rendszerint enyhén gyökerező. Húsa a kalapban vékony, míg a tönkben szívós, rostos.
A téli fülőkének különleges termőideje miatt nincs igazi hasonmása. Egyes esetekben azonban már szeptemberben is megjelenhet, de ilyenkor is csak akkor téveszthető össze más Collybia-fajokkal, ha esetleg a példány föld alatti faanyagon nő. Sötétbarna, bársonyos tönkje jellemző fajbélyeg. A Flammulina nemzetség további fajai (F. fennae, F. mediterranea, F. ononidis) nem télen fordulnak elő, illetve megjelenésük is eltérő.
A japán konyhában a második legfontosabb gomba a siitake után; ott a enokitake néven ismerik. A szigetország évente mintegy 100 ezer tonnát termel a téli fülőkéből, ezzel a gombafaj a hatodik a termesztett gombafajok világranglistáján.
Európai jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a téli fülőke azon kevés gombáink egyike, amely még akár karácsonykor is gyűjthető. Termőteste nem érzékeny a fagyra, ha fejlődése közben tartósan hideg időjárású helyzet alakul ki, annak elmúltával újra tovább képes növekedni.
A konyhai felhasználás során többféle étel készíthető belőle; leves, pörkölt, szendvicskrém, de vannak, akik nyersen salátába keverik.
Megtaláltam. Köszönöm a rejtést. GCAUG felkutatása közben.
Ragadós bocskorosgomba.(Volvopluteus gloiocephalus)
Kúposból szétterülő, széle később felhajlik, de többnyire csak az egyik oldalán. 6 -15 cm széles, eléggé vékony húsú. Színe fehér, szürkés - sárgásfehér vagy közepén sötétebb, az idősebb példányok barnulók. Felülete többnyire ragadós.
Szélesek, kezdetben fehérek, majd rózsaszínre, húsvörösre színeződnek, az öreg gombán kissé megbarnulnak. Felülete többnyire ragadós.
Tönk: Eléggé magas és karcsú, felfelé vékonyodó, tömör, 4-20 cm hosszú, 1- 2 cm vastag. Fehér vagy a kalaphoz hasonló színű, selymes felületű. A tönk a kalapból csuklósan kifordítható. A tönk tövén a bocskor feltűnően nagy, fehér, behasadozó szélű.
Termőhely és idő: Tavasztól őszig terem, különösen májusjúniusban. Lakott helyek közelében, korhadó, trágyás anyagon, kertben, ligetekben, temetőkben, utak mentén, városban is, néha erdőben. Sokfelé nem ritka.
Hasonló fajok: Összetéveszthető a gyilkos galócákkal, amelyeknek lemezei azonban fehérek maradnak, és tönkjükön, a bocskoron kívül még gallér is van. Leginkább a selyemgombákkal téveszthető össze, amelyek kalapjának széle azonban erősen bordás, és lemezeik fehérek maradnak. Hasonlít az ehető csiperkékhez is, de ezeknek nincs bocskoruk, van gallérjuk, és lemezeik végül feketék lesznek. Rokonai közül hasonlít hozzá az óriás bocskorosgomba, amelynek kalapja selymes-szálas, pikkelyektől nemezes. Ez különféle lombosfákon, főleg kertekben és utcán, lakott helyen ültetett fák törzsén terem, gyakran a törzs oldalából vagy odvaiból tör elő. Nem gyakori gomba, de feltűnő. Rokona a rizsszalmán termesztett kelet-ázsiai bocskorosgomba is.
Mezei szegfűgomba a Tamariska-dombon. Rengeteg, kb 20 méterre a GCTAM-tól.
Legalábbis elsőre annak néztük. De valószínűbb, hogy mezei tölcsérgombák egyik fajtája. Ha jól értesültem, mérgező!
Mezei szegfűgomba a Tamariska-dombon. Rengeteg, kb 20 méterre a GCTAM-tól.
Legalábbis elsőre annak néztük. De valószínűbb, hogy mezei tölcsérgombák egyik fajtája. Ha jól értesültem, mérgező!
Megtaláltam. GCSZTK keresése után.
Tricholoma terreum, pereszkefélék, fenyőpereszke.
A GPS-t ugyan nem tettem mellé, de a fotók geotageltek és Szentkút remetebarlangjaitól nem messze készültek. Nem én túrtam szét a gombákat, így találtam azokat.
A GCBFHK ládától nem messze találtunk sok érdekeset. Például mérgező légyölő galócát (Amanita muscaria) és ehető pereszkét.
Köszönet vasilona kessereknek, hogy felhívták a figyelmünket erre a remek ládára!
GCHorv multi 3., egyben utolsó pontján egy - ha nem tévedek - nagy őzláb okt. 15-én. Rejtett pontos multiról van szó, így a koordinátát nem írnám be. Köszönettel!
GCORSZ láda közelében találtuk meg ezt a hánytató galambgombát.
https://geocaching.hu/caches.geo?id=4491
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1nytat%C3%B3_galambgomba
[Geoládák v3.12.10]
GCZAMT Láda közelében találtuk egy diófa tövében gyűrűs tuskógombát.
Felhasználása: Nyersen enyhén mérgező. Legalább 20 perces főzés után ehetővé válik és fanyar, kesernyés íze is eltűnik. Inkább a fiatal példányokat érdemes gyűjteni. Az emberek egy részénél azonban hőkezelés után is emésztőrendszeri panaszokat okozhat.
Nagy Őzlábgombákat találtam a Salabasina-árok (GCSLBS) alsó és felső szakaszán is. Ehhez hasonló az Őzlábgalóca, amely egy ehető gombafaj, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Nagy őzlábgomba őrzi a Rákóczi forrásnál lévő ládát. (gcrfor Szélesség N 47°50,569'
Hosszúság E 19° 58,028' 483 m) Kozmáry-kilátó-Sástó-Rákóczi forrás-Mátrafüred útvonalon jártunk.
3 napos kellemes őszi időben Mátrafüred szállásról kellemes kirándulásokat tettünk.
Tegnap a Dunakeszi-Zebegény Kerékpártúra 1. állomásán Dunakeszin találtam ezt az általam tőkegombának vélt 2 példányt. Már elég öregek, hiszen az egyiknek a kalapja teljesen szétvált.
Kérem a találat elismerését,
Köszönettel
KoppM
Egy kollégámmal kerestük ma a GCELVB ládát Hárskútról indulva és az első pontjával pont szemben a domboldalban találtuk ezt a gombát. Lens alkalmazást használva azt mutatta, hogy ez Elefántcsont csigagomba.?
A GCGRAS geoláda közelében találtam ezt a (talán?) tintaszagú csiperkét. Az elmúlt napok esőzéseinek köszönhetően nagyon sok gombát láttunk a kastély parkjában és kicsit távolabb, a MATE botanikus kertben is, de azok már 2 km-nél távolabb voltak ettől a ládától.
Utazás közben megálltunk pihenni, és közben megkeresni a GCCSPE-t. A ládától pár lépésre rengeteg nagy őzlábat (Macrolepiota procera) találtunk, már hőkezelés után panírozva-fagyasztva várják a sorsukat.
A játékra használt telefonommal fotóztam, a képek közé teszek koordinátásat is, illetve közöset a fogással, de exifben ott van elvileg minden szükséges adat is.
Egy kellemes vértesi kirándulás során leltem ezt a számomra érdekes, virág alakú gombát, közvetlenül GCMajk ládája mellett - lencsevégre is kaptam őket együtt. Próbáltam meghatározni, mi lehet, de saját erőből nem jutottam messzire. Úgyhogy egy szakfórumra posztoltam a képeket segítséget kérve, ekkor meg kiderült, hogy a képeim nem elég jók a korrekt meghatározáshoz. Azt mindenesetre megtudtam, hogy "az érdekes formáját azert veszi fel, mert ahogy nyílik ki, közben öregszik, kezdi elveszíteni a víztartalmat, így felszakadozik". Mindenesetre nagy eséllyel fülőke, lehet, hogy vöröstönkű fülőke.
Különben szerintem jó, hogy van egy ilyen virtuális láda, tökre ráállt a szemem egész túrán a gombákra :-).
Bocs, hogy ilyen későn logolok, kicsit elhalogattam az utánajárást, miután a Google képkeresővel nem jutottam eredményre.
A Zagyva forrása mellett közvetlenül, a GCZF virtuális láda mellett találtam ezt a gombát.
Először gyilkos galócára gyanakodtam, de miután utánakerestem, kiderült, hogy kékhátú galambgombáról van szó. Mellékletben 2 kép (a másodikon egy kis piros körrel jelöltem a gomba helyét), illetve egy screenshot a koordinátákkal.
Egyébként a környéken rengeteg gombát láttunk (harkály tintagomba, pöfeteg, egy hatalmas őzlábgombát valamint számtalan ismeretlen fajt) mindet a helyén hagytuk, mivel nem tudtuk volna bevizsgáltatni őket. De aki gombászik és biztos a gombák ismeretében, annak ajánlom, hogy keresse fel a környéket!
GCcska láda mellett néhány méterre találtam. A koordináták a kép metaadataiban benne vannak. (47.543 , 19.231)
Edit: Mint kiderült ezek barna porhanyósgombák.
A barna pikkelyes sárga kalap alapján pisztricgomba. Bagolygombának is hívják, taplóalkatu gomba, fán el és fiatalon ehető is. A GCMAGY pomázi ládánál találtuk Hugival. [Geoládák v3.12.10]
Már régen terveztem, hogy kellene nevezni erre a gombacashre, de valahogy nem adódott. Nem vagyok nagy gombász, legfeljebb véletlenül botlottam beléjük eddig. Nos, éppen ma rejtettem el a GCAK mozgó ládát egy "kellemesen" esős napon. Miközben csúszkáltam a sárban, észrevettem egy gombát az árokparton és rögtön eszembe jutott a gombacash. Le is fotóztam, alulról, felülről, hónaljból ... :) A helyes megoldás: kerti rétgomba (Agrocybe dura). A GPS kooordináták megegyeznek, a GCAK 2022.09.09-i pontjával: N 46° 59,228 E 21° 04,434.
GCGCSM ládától kb 4 méterre szeptember 2-án, focilabda méretű, félgömb alakú. Ilyen gombát sosem láttam, s a határozókban sem találok hasonlót. Van még néhány kisebb a környékén. Metaadat a képben.
Ui: lányom szerint a pöffeteg gomba tud ekkorára megnőni.
[Jóváhagyta: gym, 2022.09.06 13:13]
A GCMEX közvetlen közelében (N47° 43.389' E018° 51.861), egy elkorhadt tuskón nőtt ez a két pisztricgomba (Polyporus squamosus). Én elsőre mellétrafáltam, de gym kijavított. Köszönet a meghatározásért!
Már nagyon régen felkerestem ezt a ládát (mert nem olvastam el előtte a leírást), aztán felejtődött, felejtődött, mígnem most gombákba botlottam a Nagykovácsi kastély feletti erdőkben. Budakesziről sétáltam le Nagykovácsiba és útba ejtettem a GCNKKA ládát (felteszek egy képet a kastélyról is, csak mert szép). A képen a fiam szerint valamelyik galambgomba fajta van, de képről ő sem tudta pontosabban. Köszönöm a rejtést!
Úton a Mecseken a Kis-rét felé (GCKISR) vezető ösvényen bújócskázott e kedves család. Olyan aprócskák voltak, úgy összehúzták magukat, épphogy nem került a bakancsom alá ez a kerti tintagomba-csokor.
Én nem értek a gombákhoz, így a közösségi média lovagjainak segítségét kértem, s ezt a választ kaptam a Gomba-barátok elnevezésű csoportban.
"A kerti zöldhulladékot ha komposztálja, elássa az ember, akkor a kerti tintagombával nagyon könnyű beoltani, csak meg kell várni míg elfolyósodik az edényben, vízzel felhígítani, meglocsolni a komposztot és vékonyan betakarni földdel... rá egy hónapra bőségesen kezd el teremni... csak szedés után futni kell vele a konyhára, mert nagyon gyorsan folyósodik..."
Köszönöm, ha elfogadod találatként a bejegyzésemet.
Geocaching verseny után, hazafelé még ládázgattunk Xorbittal. A GCBB10 barlang közelében fedeztük fel a bükkfa-taplót (Fomes fomentarius). Én ,,szerencsés" voltam, még 1 kis vérszívót is hazahoztam, szerencsére a teszt szerin ártatlan volt.
Geocaching verseny után, a környéken való ládázás során botlottunk egy klasszikusnak számító bükkfa-taplóba (Fomes fomentarius) GCBB10 láda közelében.
TothTi-val elkövetve.
GCCSIP (Szilas patak forrás völgy) láda közelén.
(A koordinátás képet utólag szerkesztettem meg mivel a geoláda
helyére az előző pontokból kell rájönni, én pedig véletlenül úgy csináltam képernyőmentést amikor ottvoltam hogy látszik a láda helye.
A családdal a Nagy-Csákány hegyen voltunk kirándulni. A kép a GCNCS közelében készült. A képen egy taplógomba látható. Kérném a kép alapján a találat elfogadását. [Geoládák v3.12.6]
Ma Csákányospuszta-Nagy-Csákány-Körtvélyespuszta kört jártuk be. A képen egy taplógomba látható, amit a GCNCS láda közelében találtunk.
A képek alapján kérném a találat elfogadását.
Előre is köszönöm! [Geoládák v3.12.6]
Köszönjük szépen ezt a rejtést is, megtaláltuk GCSZMK mellett egy fán ezt a taplógombát. Az egyik legmenőbb (ha nem a legmenőbb) virtuális láda szerintem az oldalon :) 1 hónapja várunk rá, hogy teljesíthessük, köszi az élményt!
Csepel Művek multi közben a start pontnál találtuk ezt a gombát. Megdöbbenésemre kiderült, hogy ehető (azaz hogy többször is, nem csak egyszer). Téli fülőke a neve.
A gomba koordinátája:
Szélesség N 47° 25,902'
Hosszúság E 19° 3,935'
Egy kis ismertető:
https://www.youtube.com/watch?v=CKisEvADDnk
Szilveszteri találat a Csóri Csuka és egy Horog (GCCsHo) láda közelében a horog alján. Korhadt gyertyánon találtam ezt a bükkfa-tapló (Fomes fomentarius) csokrot.
A GCPECA végládájának a koordinátájánál a dobozt nem, ellenben sok taplógombát találtunk Kasap barátommal. Kérem fogadd el a találatot a képek alapján. Köszönöm. [g:hu 1.6.4]
746. Bányatavak Dunakeszin (GCpeca) rejtek adó fán talátam pár taplógombát. Igaz egész apróak voltak de remélem egy találathoz elég. :-) Sajnos ilyen hideg időben nem biztos, hogy találtam volna más fajt. Köszönöm a lehetőséget.
Nagy őzlábgomba.
Jellegzetes, könnyű felismerni, ehető és nagyon finom.
GCALI6-tól 5 méterre találtam ezt a csodálatos példányt. Haza is vittem, meg is ettük, finom volt. Aztán visszafelé menet találtam még kettőt, de azok kisebbek voltak ezért ott hagytam őket hagy nőjenek még.
A fotókon EXIF-ben elvileg van koo, de nem tudom hogy az oldal a feltöltéskor való átméretezés során kiszedi vagy nem szedi. Amennyiben szükséges tudom küldeni az eredeti képeket emailben, vagy felteszem valami ideiglenes tárhelyre. GPS-t fotózni nem tudtam, mert 1 db telefon volt nálam amivel kerestem a ládát.
TFTC Fülix :-))
ps. a rejtőnek gratulálok az 1000. találatához, nekem is meglesz hamarosan ... :-))
GCKORI közelében találtam az egyik tapló gombával díszített bükköt. (47.2996137, 17.7716279) GCKoOr közvetlen közelében pedig a másikat, ami a képeken látható. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.2]
Gödöllői séta során találtuk, GCSiss 6. pontjánál, a premontrei temető mellett. A koordináták a kép metaadataiban találhatók. A képen egy gyapjas tintagomba idősebb példánya látható. Könnyen megismertem, mert régen sok nőtt a kertünkben - édesapám nagyon szerette, ehető fajta.
Szombaton a GCPaMi-tól kb 50 méterre, a Pap Miska forrás mellett találtam taplógombát, a róla készült fényképet utólag csatoltam. (A túrabotom látható rajta, hogy igazoljam nem StockPhoto vagy Google. [Geoládák v3.12.1] A rejtő segítségével azonosítom: púpos egyrétűtapló, tudományos nevén: Trametes gibbosa
Hétvégi tatai séta során talált taplógomba, az Öreg-tó partjához közel, a GCTAVA, GCTaEs, GCttls, GCTTSB és GCCSEK felfedezése közben (Aznapi logok: [link]). A képek adataiban megtalálhatók a koordináták, amely akár itt is ellenőrizhető: [link].
Biciklivel megtaláltam a GCKCZS ládát, és kb 20 cm tőle találtam ezt a szép szürke egyrétűtaplót. A Seek alkalmazás Cerrena unicolornak azonosította. Sajnos a helyszínen nem jutott eszembe képernyőmentést készíteni a Geoládák applikációról de a koordináták a kép metaadatai között van: 46.538639, 20.171417.
A képen látszik a GCKCZS zacsiját is, mivel jelenleg nincs doboza neki.
Tegnapi szülinapi Börzsöny túránk alkalmával sikerült rálelni erre a Büdös Őzlábgombára (Lepiota cristata), figyelem felhívásként gondoltam megosztani, ha ilyennel találkoznátok, ne szedjétek le, nem ehető fajta.
A felfedezés helye a GC20BO és a GCBORZ pontjainál.
A mai ládázás során megtaláltuk az újrakereshető Gccarp ládát. Az üvegláda rejteke és a felszínre törő caprera forrás között 10-10 m-re, a patak partján nagyobb fatönkön több taplógombát találtunk. Sajnos most csak telefon volt nálunk, kérünk a fotók és a log alapján a találatot elfogadni.
Forrás:N:47°31,835' E:19°13,269'
Láda: N:47°31,810' E:19°13,237'
A taplógombák korhadó fatörzseken, idősebb fákon és fiatal facsememetéken megjelenhetnek, gyümölcsfákon és erdei fákon is megtelepedhetnek. Több száz taplógomba fajt ismerünk ezek renkívül változatos megjelenésűek és méretűek, gyakran parazita életmódot folytatnak. A taplógombák a fákon ejtett sebeken, nyílásokon keresztül fertőznek és terjednek spóráikkal.
Végigolvastam a szabályzatot, és arról nem találtam információt, hogy ha valaki sokat sétál a láda közelében, és többször, többféle gombát talál/tölt fel képpel, az szabályos-e, mindenesetre én heti többször látogatok el a népligetbe (kutyát sétáltatni), és már a geoládázás előtt fotózgattam ott a gombákat. Természetesen később a ládát is megkerestük, illetve azóta még több gombát fotóztam (illetve máshol is rengeteg gombát fotóztunk családosan, de azokat most ide nem töltöm fel).
Nagyon megtetszett a láda már első olvasásra is, de sajnos csak most jutottam el a képeim rendezéséig. Különösen kedves számomra, mivel nagypapám erdészmérnökként végzett és tanított a soproni egyetemen, így minden gombát ismert.. mindig irigyeltem a tudását, sajnos én nem sajátítottam el ezeket az ismereteket, ezért a google-t hívtam segítségül.
A megtalált gombáink: Taplógomba (a fán magasban több), sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus), óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) - (naponta fotózva a változásokat - végül fűnyírás áldozata lett), tintagombák, illetve feltöltöm azokat is, melyeket sajnos nem sikerült meghatároznom.
Ezt a kucsmagombát légvonalban 756 m-re láttam a GCZUPP-tól. Sajnos nem készítettem képernyőfotót, vagy ilyesmi, de a mai logjaimban látszik, hogy GCZUPP-nál jártunk. Szerk: annyi látszik a hozzácsatolt képernyőképen még, hogy 14:10-kor fotóztam,és ha lementett lenne, akkor másik mappába rakta volna át a telefonom.
köszönöm a fáradozásodat! TFTC! A március eleji tekerés egyik állomása akart lenni, a Vasúttörténeti park után, amikor a helyszínen vettem észre, hogy ezt nem a hagyományosnak mondott virtuális :)
Mostanra sikerült begyűjtenem. Szerintem ez egy deres tapló. A GCPSZI közelében. [Geoládák v3.10.3]
Ma a GCKEKL mozgót vittük tovább PÉV-vel. A rejtésnél taplógombákat és osztrák csészegombákat találtunk, melyeket a ládával lefényképeztünk apával. (PÉV)
Később a GCSZEF ládánál is találtunk taplógombát, a negyedik képen a láda tetejét tartom a rejtésnél.
"És amikor kinyitotta a szemét, látta azt is, hogy (...) mennyire más itt, a lombok árnyékában, mennyire más itt az erdő zöld fényében, a keze, ami se szép, se fehér nem volt, legfeljebb célszerű, mint egy szerszám, most óvatosan hajtotta félre az ágakat, puhán simult a fa törzsére, hogy megmutassa a hatalmasra nőtt taplógombát, (...) a mindig olyan nevetséges gonddal hátrafésült haja most a homlokába lógott, mint egy kisgyereké, aki a játékba feledkezett (...).
-Kőrösi Zoltán ~ Magyarka-
Ma a Mátraverebély közelébe elrejtett Országjáró Kék Ládát mozgattuk meg Ribizli9-el. Sok-sok gombát láttunk, de a ládát olyan helyre rejtettük, ahol két gombafajtát is találtunk. A GCKEKL dobozával együtt lefényképeztük és elrejtettük.(Képek)
Később felkerestük a GCSZTK és GCSZEF ládákat is, ahol szintén találtunk szebbnél szebb gombákat.
Taplógomba.
Magyarországon gyakori.
Lombos erdők elhalt vagy legyengült fatörzsein (leginkább bükkön, de más lombos fákon is, fenyőn elvétve) él, amelynek anyagában fehér korhadást okoz. A termőtestek egész évben megtalálhatóak, általában egyesével vagy néhányadmagával.
A GCbk07 megtalálása után kisétáltunk Fehér-kőre. Útközben fotóztam ezt a pár Téli fülőkét. A második kép egy korábbi túrán készült erről a gombáról. A harmadik kép is ma készült, Júdásfülgomba látható rajta. Ez már Bükkszentkereszt szélén készült, a 2 km-en kicsit kívül. A képek tartalmazzák a készítés helyét.
Szendehelyen voltam 2020 október 17-én. Ekkor találtam a kápolnától kb. 5-6 méterre. Így a geoláda neve "Erdei kápolna Szendehelyen" és GCEkSz. É 47 51,279 K 19 5,737. A gomba neve: nagy őzlábgomba. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.6]
Előző hét szombaton jártuk meg a Rám-szakadékot és a Lukács árkot, így a hagyományos láda, melynek környezetében a gombát találtuk a GCLuki. Sajnos csak most volt időm leülni "gombászni".
Én telefont használok mind GPS-ként, mind pedig fotózásra, így az nem tudott a képen szerepelni. Helyette egyik örök turistatársunk teszi egyedivé a fotómat: Yoda. Ő most már két éve jön velem, ahova csak tud, és mindenhol lő magáról egy fotót :) ezt épp, ha jól azonosítottam be (közel két órás internet túrás után), akkor a fotón éppen gyűrűs tuskógombákkal pózol egy fatuskó belsejében.
A hét közepén "bogarászás" közben véletlenül botlottam bele ebbe a virtuális ládába. A hétvégi túrához így megszületett a kiegészítő cél: gombát kell találni! Ez gyorsabban ment, mint gondoltam. Közvetlenül a bükkszenkereszti multi (GCBSTX) első pontja mellett fagyott apró gombákra leltem. Vakartam is a fejem, hogy fogom beazonosítani őket: :) A gondviselés segítségemre sietett, és néhány száz méterrel arrébb eléggé megviselt, szintén fagyott légyölő galócákat találtam. Köszönöm a kihívást!
Mai kirándulásunk alkalmával találtuk ezt a nagy őzláb gombát a GCNKTR Nagykeszi templomrom ládája mellett.
"Nagy méretű őzlábgomba, tönkje kígyóbőrszerűen mintázott (a hozzá hasonló piruló őzláb és a mérgező kerti őzláb tönkje nem mintázott). A nagy őzláb gallérja kettős szélű, tönkjének alján nincs peremes gumó. Kalapja pikkelyekkel borított, amik "letörölhetők"."
Köszönjük az elfogadást.
Kicsit megkésve logolok. GCJGTS ládát kerestük meg. A környék tele volt gombával. Mindenfelé.
Légyölő galócával.
Nagyon szép és látványos gomba. Biztosan minden felnőtt ismeri, nem is kell nagyon bemutatni. A gyerekmesék leggyakoribb gombája. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy a gyerekek is tudják, hogy mérgező.
Tavaly októberben családosan kirándulni indultunk Gödöllőre a GCJUHA és a GCSIP6 ládákhoz és csodálatos gombákra bukkantunk a Sissy-pihenő környékén, konkrétan a padok mellett. Én még ilyen csodálatos harkálytinta gombát nem láttam és rögtön 3 is volt egymás mellett. Ráleltünk egy kb 30 cm magas őzlábgombára is, de ilyennel össze lehet más erdőkben is. A gomba cache-t csak ezen kirándulás után kerestük fel, igy most csak a fenti képpel tudom ezt bizonyitani. Azért szeretném, ha ez elfogadásra kerülne, mert ez egy ritka gomba, jó lenne, ha bekerülhetne a gyűjteménybe. Jó kezdeményezés ez a tipusú láda. Köszi
Kellemes hosszú hétvégét töltöttünk Sopronban és környékén fa-peti, Robogo, tabletta és Liberty társaságában. Nem nagyon ládáztam még ezen a környéken, így nekem minden újdonság volt és nagyon szép helyeket fedeztünk fel.
Asztalfő felé megálltunk és besétáltunk a GCDFDF ládához, elég dzsindzsás volt. Sok légyölő galócát láttunk a láda közvetlen közelében.
Kicsit régebbi kép, remélem így is maradhat. Ez, ha jól sikerült azonosítani, akkor ez egy fiatal nagy őzlábgomba. Kéktúrázás közben, GCSONY közelében sikerült ráakadni. (koordináták a kép metajában ellenőrizhetőek )
Kevés gomba hasonlít rá, főként a rokon fajokkal téveszthető össze. Ilyen például a csipkés őzlábgomba és a karcsú őzlábgomba, mindkettő jóval kisebb, ehetők. A karcsú őzlábgomba a méretkülönbségen kívül másban alig különbözik a nagy őzlábgombától. A csipkés őzlábgomba azonban halványbarnás - fehéres színű, kalapja alig pikkelyes, a széle pedig a szakadozott burokmaradványoktól csipkés, és ez a faj fű között, réten, legelőn terem. (Wikipediaról )
Sokat sétálunk a környéken, GCFUSTtól nem messze találtuk ezeket a szemétgombákat (Conocybe) adam.botyanszkival. Voltak még más fajok is a környéken, de egy fűnyírás keresztülhúzta a terveket.
Kifejezetten gombász túrára indultunk Szárnyaló Sassal, és CsG12-vel. Eredetileg tervben volt a GCjuha megtalálása is, amit most elhalasztottunk, mert egy új geoláda telepítését terveztük meg a környékre, ami kissé elvette az időt.
Ezek után összefutottunk CsG12 barátaival, akik -micsoda véletlen- pont gyakorlott gombászok. Velük szedtünk Fenyőtinóru gombát is.
Az első két képen magában látható Nagy Őzlábgomba (Macrolepiota procera) valóban elég nagy. Magassága 10-től 30 cm-ig terjed. Csak a kalapja ehető, mert a tönkje kemény és rostos. Ritkás erdőkben és erdőszéleken fordul elő.
Forrás: Wikipédia
A megtalált gomba a fóti kastélykert ládája GCFOKK közelében nőtt!
Infó a wikipédiából:
A korábban egységesen Coprinus nemzetségnéven ismert gombafajokat mikro- és makroszkopikus tulajdonságaik alapján ma már négy különböző nemzetségbe sorolják. Rendszertani besorolásuk a kalaposgombák rendjén belül is megváltozott: csak az eredeti Coprinus-fajok tartoznak a csiperkefélék családjába.
A tintagombák kalapjának pereme gyakran bordázott, a kalaphús általában - sokszor szinte bőrszerűen - vékony. Fiatalon több fajnál burokmaradványok borítják a kalapot. Két nemzetség (Coprinus, Coprinopsis) fajainak termőteste már közepesen fejlett állapotban tintaszerűvé folyósodik (autolízis), míg a két másik csoport tagjaira (Coprinellus, Parasola) ez kevésbé vagy egyáltalán nem jellemző. Spóraporuk fekete, gyakran már a fiatal példányok lemezeinek éle feketéssé válik ettől.
A tintagombák többsége nem ehető, ez alól három fajuk kivétel: a gyapjas tintagomba, a kerti tintagomba és a ráncos tintagomba. Sokáig úgy tartották, hogy ez a faj egy koprin nevű anyagot tartalmaz, ami alkohollal együtt fogyasztva mérgezéses tüneteket okoz. Ez a téves információ több szakkönyvben is előfordul. Más fajok, például a ráncos tintagomba, valóban tartalmazzák ezt a vegyületet, viszont a gyapjas tintagombából egyáltalán nem sikerült kimutatni, ezért az alkoholfogyasztástól nem kell tartózkodni.
Csak a nagyon fiatal, fehér kalapú és lemezű példányokat gyűjtsük, de ezek tönkjei sem ehetők. A leszedett gombát minél hamarabb fel kell használni. A legjobb rántva vagy palacsintatésztában kisütve, esetleg krémlevesnek. Sütve nem jó ízű.
Alkoholt a ráncos tintagombával nem szabad fogyasztani, mert az alkohol és a tintagomba együttesen enyhén mérgező.
GCLaci ládája közelében sétálva bukkantam erre a tekintélyes példányra, a tippem nagy őzlábgomba lenne. (GPS adatok elvileg benne vannak a képekben, remélem a feltöltés utáni átméretezést követően is benne maradnak.)
Igazából ott és akkor csak rácsodálkoztam a gomba méretére (ezért van a lábam is a képen viszonyításként), és ezért örökítettem meg, akkor még csak magamnak, emlékként. Most jutott csak eszembe, hogy mintha lenne egy ilyen gombás láda. :)
A Kéktúrázás napja, 10. számú túra (Zalaszántó-Tátika vára-Sarvaly-Sümeg). jó alkalomnak ígérkezett ennek a feladatnak a teljesítésére. Az első gombák hamar meg is lettek a Sztupa GCSZTU közvetlen közelében, a rejtéstől pár méterre, azon az ösvényen, amiről a ládához le kell térni.
A megtalált gomba:
Karcsú őzlábgomba - Macrolepiota mastoidea
Kalap: fiatalon hegyesen tojásdad, később felnyílik és kúpos, harang alakú lesz. Púpja a kiterült kalapon is szembetűnő. Felszíne fakó, szürkésokker vagy világosbarna, kifejlődve parányi lapos pikkelykékre szakadozik, amelyek fehéres alapon, a széle felé mind ritkábbak. Átmérője ekkor már 8-12 cm.
Lemezek: sűrűn állóak, keskenyek, nem érintik a tönköt.
Tönk: karcsú, 12-15 cm hosszú is lehet, lefelé alig szélesedik. Egyszerű gallérja felül barnán pontozott, alul fehér, felszíne a gallér felett halvány okkeres, sima vagy finoman pelyhes. Alatta fehéres vagy krémszínű alapon apró, halvány okkerbarnás pikkelykék márványos sávokban díszítik.
Hús: fehér, illata nincs, íze mint a mogyoróé, de gyenge.
Előfordulás: erdei tisztásokon, cserjésekben, néha magas gyepben, máskor gyomos füves erdőszéleken terem. Nyár közepétől késő őszig, mindig egyesével találjuk, néha többet is egymástól nem messze.
Étkezési érték: ehető. (!!!)
Később a Tátika vár pihenőjében is láttam 2 szép gombát, illetve a sarvalyi gigafáknál (igaz, a vaddisznópark kerítésén belül). Ez utóbbiak távolabbról is jól felismerhető nagy őzláb gombák voltak.
6/3. találat.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Tapló gomba. GCPaMi közelében. Gps 47.611860
19.398662 A csatolt kép fájladataiban megtalálhatók a koordináták. [Geoládák v3.7.1]
Különösen ősz elején lelhető sok belőle a ritkásabb erdőkben. Kalapja esernyőszerű, lemeze gyönyörű fehér, tönkje hosszú és vékony, amolyan kígyószerű. Ez utóbbit nem is érdemes megenni, inkább szárítani jó, majd apróra zúzva üvegekben eltenni. Leveseknek, mártásoknak lesz finom ízesítője. A kalapja fiatalon még zártabb, ezt érdemes tölteni és úgy kirántani. A nagyobb gombákat is érdemes rántva fogyasztani. Hallottam már olyat is, hogy valaki beirdalja és fokhagymát tesz közé majd zsírban/olajban lesüti.
Nagyon finom íze van.
Létezik belőle mérgező is (vörhenyes és rozsdás)
Ezt a példányt a Zselicben találtuk, konkrétan a DDK teljesítése közben, közvetlenül a GCropo mellett. Október 9- én fotóztam, de a környéken még hatalmas őzláb mezőket láttunk.
Ugyan mások is találtak előttem hasonló gombát, ami nem csoda, hiszen most rengeteg nő erdeinkben. Mindenesetre én igyekeztem a saját szavaimmal leírni azt, amit tudok róla.
A Nyírlak-Tarányi Kápolna (GCNypk) geoláda rejtekadó fáján találtuk ezt a (szerintünk) szép nagy Májgombát (Fistulina hepatica). Mivel azt olvastuk róla, hogy nem téveszthető össze más fajjal, ezért gondoljuk, hogy jó a határozásunk :) Azt írják róla, hogy kitűnő rántva, de amikor nekünk elkészítették azt beszéltük, hogy maradunk a csiperkénél :D
GCHARS felé tartva, a ládánal találtuk a képen öreg pöfeteget. Elsőre körtepöfetegre gondoltunk, de végül kiderült, hogy rossz volt a meghatározásunk. A második meghatározásunk ligeti pöfeteg (Bovista aestivalis). A jelszó átsejlett a dobozon, ezért az kisatíroztam, menjetek és keressétek meg a ládát, nagyon jó kis túra. :) Terveztünk gombászni, de sajnos csak ezt az öreg példányt találtuk. Pedig a fiatalja roppant ízletes.
Nagykőrös és Csemő környéki biciklis ládakeresés során bukkantunk erre a gombára, nem messze a GCHHKK ládától. Csak egy gyors ivószünetre álltunk meg, de úgy tűnik elég szerencsés helyen.
Na hát gombával főleg akkor találkoztam eddig amikor felszolgálták nekem, így aztán nem kicsit vagyok bizonytalan, hogy milyen példány is lehet ez. A linkelt Terra Alapítvány oldalon nagyjából 20 perc után úgy hiszem hogy a Májgombára teszem a voksom.
Kalap: 5-10 (15) cm átmérőjű, félkör, vese vagy legyező alakú, vöröses színű, közepe barnás, a növekedésben lévő kalapszél fehéres, sárgás színű. Felülete körkörösen barázdált, fényes, lakkszerű réteggel borított.
Termőréteg: a pórusok aprók, szabályosak, fehéres színűek, később piszkosszürkék lesznek.
Tönk: 5-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, oldalt álló, egyenetlen, sokszor kissé lapított, gyakran görbült, színe, felülete a kalapéhoz hasonló.
Az elmúlt hetek, hónapok esős időjárása úgy látszik jót tett a gombatermésnek mert mátrai barangolásaink során lépten-nyomon gombába botlottunk. Az elsőket (nagy őzlábgomba és galambgomba) a GCMF10 útvonalán még a találat kedvéért az utána következőket már csak a szépségükért fényképeztem.
GCBUDA-tól mintegy 340 m távolságra találkoztam ezzel a "kockás kalapos" példánnyal. Egy app. sárga galócaként azonosította, de nem 100% bizonyossággal.
A galócához már nem készítettem GPS-el képet, kimaradt de többinél van. Remélem elfogadhatóak a képek. Vargányákból vittünk is haza egy szép adagot, mivel ehető és nagyon finom ételek készíthetőek belőle.
A tegnapi napon párommal Visegrádon boboztunk, ahol a pálya mellett a GCBOB ládát is megtaláltuk. A helyszínen valódi láda volt elrejtve. A feltöltött kép a megtalált ládát jelzi, valamint hogy milyen közel hozzá találtuk meg ha minden igaz a szürke selyemgombát. [Geoládák v3.4.1]
Online gombahatározó és később a kép alapján egy erősen mérgező párducgalóca csemete látható. Galyatető felé, a GCREP1 láda szomszédságában, úton a GCUTKI felé.
2020. június 24-én a Gellért-hegyen kirándultunk és keresgéltük a ládákat. Útban a Gellért-hegyi vízesés és szobor felé (GCgevi) a képen látható gombát találtuk.
Szerintünk a gomba neve: erdőszéli csiperke.
(A csiperkék - már csak kereskedelmi beszerezhetőségük miatt is - a legismertebb gombák közé tartoznak, azzal a megjegyzéssel, hogy jellegzetes illatuk, aromájuk inkább a természetben begyűjthetőknél hangsúlyosabb, és elkészítésük után is megmarad.)
Az erdőszéli csiperkét (A. arvensis) összetéveszthetjük a karbolszagú csiperkével (A. xanthodermus), mivel mindkét faj nyomásra sárgul. Fontos megkülönböztető jellege a karbolszagúnak a vegyszerszaga (hasonlít a fogkezelésnél használtéhoz), valamint a tönk talpi részét megvágva megjelenő élénk citromsárga szín. Az erdő közelében és a ritkás erdőben élő erdőszéli csiperke az ismert kellemes illatú.
A termesztett fehér vagy barnás kalapú kétspórás csiperkét (Agaricus bisporus) a természetben is megtaláljuk, akárcsak rokonait, bomló szerves anyagban gazdag, füves réteken, legelőkön, kertekben, parkokban. Közeli rokona a réti (kerti) csiperke (A. campestris), bőséges esőzés után a réteken, legelőkön néhány nap alatt tömegesen jelenik meg.
Valamennyi csiperke - a felsoroltakon kívül is - már áprilistól megjelenik, és a váltakozó csapadékos, meleg időjárás függvényében őszig jelen van. Az erdei fajok (óriás csiperke, erdei csiperke, gumós csiperke) valamivel később, június második felében jelennek meg.
Az összes ehető csiperkefaj szárítható, konzerválható, aromájukat megőrzik úgy is. Elkészítésüknek csak a képzeletünk szab határt.
Ennél könnyebben még sosem találtam ládát....legalábbis a szükséges gombát hozzá. :) Reggel kiléptem a kertbe, és a fűben ott virított(ak). Mivel kb. 1 km-re lakunk a GCGuba ládától, adott volt a lehetőség a logolásra. Aztán kb. eddig tartott a könnyedség, mivel nem vagyok egy nagy gombatudor...de még kicsi sem. Hosszas utánajárás után is csak tippem van: Kerti susulyka van a képen. Ha ez igaz, akkor:
" Jellemzés: Barnássárga, kúpos és bordás kalapú, kisebb termetű gomba. Kalapszéle behasadozó, lemezei szürkésbarnásak, húsa vékony, puha.
Kalap: Kúp alakú, kicsiny, 2-10 cm széles. Erősen sugarasan szálas, szélein többnyire virágszirmokhoz hasonlóan behasadozó. Színe barnássárga vagy sárgásbarna, de lehet szalmasárga vagy szürkésbarna is. Szélét fiatal korban fátyol köti a tönkhöz.
Tönk: Egyenes, egyenletesen vastag, a kalaphoz arányítva hosszú, 2-10 cm és 0,5-1,5 cm vastag. Alul a tönk töve gyakran gumós. Színe fehéres vagy halványsárgás, halványbarnás. Felül a kalap alatt gyakran apró, fehér szemcsék borítják.
Hús: Fehéres, a kalapban vékony, törékeny, puha vizenyős. A tönkben is törékeny, többnyire halványbarnás.
Szag és íz: Általában kellemetlen szagú és édeskés-kesernyés ízű.
Termőhely és idő: Kertekben, bokrok alján, de erdőkben is, árnyékos, nyirkos helyeken tavasztól késő őszig terem. Mindenfelé gyakori, de többnyire egyenként, magányosan, bár néha seregesen jelenik meg.
Mérgezés: Mérgező, a tünetek a susulykamérgezésre jellemzők, gyakran igen súlyosak.
Hasonló fajok: Hasonlít hozzá számos ritkább susulykafaj is, így elsősorban a közeli rokonai, például a gumóstönkű susulyka, de ezek ugyancsak mérgezőek. A kerti susulykával gyakran előfordulnak mérgezések, mert összetévesztik a mezei szegfűgombával. Megkülönböztető tulajdonságai, hogy a szegfűgomba kalapja nem sugarasan rostos-bordás, lemezei ritkán állók és a kalappal egyező, nem sötétebb színűek, tönkje pedig szívós, nem törékeny, puha. A szegfűgombára jellemző a jó illata is. Inkább hasonlít a sárga rétgombához, amelytől főleg a kalap rostos-bordás felületével különbözik. Hasonlíthat a fenyőpereszkéhez is, de annak kalapja feketésszürke és lemezei fehéresek. A kerti tintagomba lemezei viszont megfeketednek és az a gomba sűrű csoportos. "
Kérem a kép alapján a megtalálás elfogadását.
[Jóváhagyta: gym, 2020.06.13 15:18]
- törölt user - 2020.05.17 16:29 - Megtaláltam - szerkesztés
A Felsőrákosi-rétek tanösvény multi végládája közelében akadtunk egy már javában korhadó fában erre a nagyon különleges gombára.
A gps-ben a képen láthatóan a gomba szóval jelöltem. A második képen a multi végládájának a logolása és a háttérben a logbook dobozkája, ami nagyobb dobozban volt, látható.
Pisztricgomba
A pisztricgomba (Polyporus squamosus), vagy más néven bagolygomba, fán élő faj, termőrétege likacsos, kalapja sárgás színű, amelyet barna pikkelyek borítanak. Ez a faj csak nagyon fiatalon gyűjthető, mert húsa később szívóssá válik. Gyakran szárítják és őrlik, így tartósítják.
Hétvégi bükki túrán, a GCBB08 közelében találtuk ezt a szépséget.
Piros csészegomba - Sarcoscypha coccinea
Termőtest: nyeles, serleg alakú.
Termőrész: 1-3 (4) cm széles, belseje élénk piros, külső oldala fehéres, halvány narancsvörös és apró szőrökkel fedett, pereme olykor hullámos.
Nyél: 1-3 cm hosszú, és 0,2-0,5 cm vastag, halvány narancsszínű, alja fehér hifaszálaktól molyhos.
Parafízis: (a termőrétegben lévő steril fonalas vagy bunkó alakú, egyszerű vagy elágazó hifaelemek) egyenletesen fonalas, sima.
Spóra: megnyúlt elliptikus, színtelen és csupasz.
Előfordulás: erdőkben, korhadó ágakon, késő ősztől tavaszig terem, szórványosan megjelenő, nagyon szép gomba.
Étkezési érték: ehető, de ritkasága miatt kíméletre szorul. (!!!)
Több, mint fél év után, a napokban olvastam el először figyelmesen a GCGMBA cache leírását. Tudatosodott, bennem, hogy nem az adott helyen kell keresni a gombát, hanem bármelyik geoláda 2 km-es körzetében. Felsóhajtottam, jaj, de régen meglehetne már ez a találat is.
Még 2020. január elsején délben jártunk a Törökbálinti-tó GCTTP első pontján, amikor is a pár fokos időben a sétaúttól kb. 15 m-re egy gyönyörű barna színű késői laskagomba telepre lettem figyelmes. A telep alja (a testekkel) meg volt fagyva, de a teteje a kalapokkal a napsütés hatására, már felengedett. Mivel nem volt nálam kosár, szatyor, így a kabátomba szedtem bele a kb. 2 kg gombát, melyből isteni hagymás gombát készítettünk tojással. Sajnos nem készítettem képeket, de aki erre jár, legyen nyitva a szeme.
Március közepén elég kevés gombát látni az erdőben, de azért sikerült találni egyet anzsu7-el.
A mellékelt képek szerinti gombatelepet a Tündér-sziklától GCTUND a Hegyvidék teteje GCHete felé vezető erdei ösvényen találtuk.
Szerintünk a gomba neve: kis áldücskőgomba.
A kis áldücskőgomba (Panellus stipticus) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos, lombos fák korhadó törzsén csoportosan élő, nem ehető gombafaj. Amerikai változata sötétben lumineszkál.
Törzs: Bazídiumos gombák, osztály: Agaricomycetes, rend: Agaricales, család: Mycenaceae, Nemzetség: Panellus.
A kis áldücskőgomba kalapja 1,5-3,5 cm széles. Tönkje féloldalasan helyezkedik el. Alakja fiatalon domború, széle begöngyölt; idősen kiterül, benyomottá válik, széle hullámos, kissé bordázott lesz. Felszíne finoman bársonyos vagy kissé gyapjas. Színe okkeres-agyagszínű.
Húsa szívós, fehéres vagy halványbarna. Szaga nem jellegzetes, íze keserű.
Lemezei sűrűn állnak, a tönk előtt élesen érnek véget; sok a féllemez és a villás elágazás. Színük halványbarna, a kalapéhoz hasonló.
Tönkje 0,5-2 cm magas és 0,3-1 cm vastag. Excentrikus állású, nyomott. Színe valamivel világosabb a kalapénál, felülete finoman szemcsés.
Spórapora fehér. Spórája ellipszoid vagy közel kolbász formájú, sima, mérete 2,5-3 x 1-2 ?m.
Hasonlíthat rá a kocsonyás kacskagomba, a sárgatönkű áldücskőgomba vagy a nyeletlen cölöpgomba.
Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos. Magyarországon gyakori.
Lombos fák (főleg tölgy, bükk, nyír; ritkábban fenyők) korhadó törzsén él, többnyire csoportosan. A faanyagban fehérkorhadást okoz. Egész évben megtalálható.
Nem ehető. Véralvadást segítő anyagot tartalmaz. Észak-amerikai változatának lemezei sötétben zöldesen lumineszkálnak; Európában hasonló jelenséget nem figyeltek meg.
Tudom, a képek alapján a gomba nem szép, öreg és nem is olyan különleges. Azonban azért ezt választottam, mert szerintem nem sokan rakták volna fel. Véleményem szerint, érdemes ezzel a gombafajjal is megismerkedni, ha már a természetben jár az ember.
Úgy gondolom, így egyben teljesebb, átláthatóbb, hasznosabb a gomba ismertetése, mintha "kettévágtuk" volna. Amennyiben lehetséges, kérem a képek alapján, majd anzsu7-nek is elfogadni a megtalálást, ha lesz ideje feltenni a saját fotóit, ismertető nélkül. Köszönjük!
Bajban vagyok ezzel a szép fehér taplógombával. A Terrás androidos app, azaz a Gomba-lexikon és határozó két taplógombát ismer. Az egyik a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum), aminek a termőteste vörösbarna. A másik a szegett tapló (Fomitopsis pinicola), aminek a szne a szélétől fehéres, sárgás, barnássárgás, vörösbarna. Én az utóbbira tippelnék a szín miatt, remélem gombatudásom nem érinti hátrányosan a találat elfogadását. :) GCVEHe végládájától nem messze találtam őket.
Közeli hagyományos ládák: Maros Delta és a Szegedi Rotary tanösvény
200. megtalálásomnak választottam a gomba cachinget, amire végül a mai Barcs környéki ládázás során került sor. GCosbo láda közvetlen közelében találtam meg a képen szereplő példány(oka)t. Bár a gps-em pont nem volt nálam, azért feltaláltam magam. Én szalagtaplónak (Antrodia serialis) nézem.
Hát egy érdekes gombát találtunk, legalábbis nekünk érdekes volt. Kirándultunk felfelé a Nagy-Kevélyre és útközben találtuk ezt a gombát. Télen kevesebb gomba nő és ez is, ahogyan látom elég öreg volt már. Több tippünk is volt a gombával kapcsolatban húsbarna pénzecske vagy ganoderma sichuanense, de a végső megoldás szerintünk a pecsétviasz gomba. Lehet, hogy tévedünk.
Közvetlenül a Margitszigeti Víztorony láda mellett (GCMSZV).
Talán Borostás egyrétűtapló, mely a Wikipédia szerint lombos erdők elhalt (vagy legyengült) fatörzsein él, amelynek anyagában fehér korhadást okoz. Inkább a bükköt részesíti előnyben, de megtalálható tölgyön, nyíren, egyéb fákon is. Az új termőtestek nyár végén és ősszel jelennek meg, amelyek áttelelnek a következő évig.
Két láda között, a GC4FOR után és a GCTUND előtt találtam ezeket a taplógombákat a Budai-hegységben. Északi likacsos gombának azonosítottam be.
Korhadó fenyőfatörzseken élő, nem ehető gombafaj.
Félkör, vese vagy nyelv alakú. Színe fiatalon fehér, majd krémszínű, szalmasárgás. Felülete nemezes, pelyhes, szőrös. Színe fehér, majd sárgás.
Húsa fehéres, kétrétegű. A külső része puha, szivacsos szerkezetű, a belső szívós, tömör. Szaga kellemes, íze keserű.
Magyarországon ritka.
Hegyvidéki erdők fenyőfáinak (főleg luc és jegenyefenyő) korhadó törzsén, tuskóin él, azok faanyagát bontja és bennük barna korhadást okoz. Minden évben új termőtestet fejleszt, júliustól októberig látható.
Kövesmezőt (GCkome) elhagyva és a Visegrádi kilátás (GCViki) felé közelítve, közvetlenül az út melletti nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera). Távolabb többet is láttam; idősebbeket és fiatalabbakat egyaránt.
A reptér melletti kiserdőben "hevert magányosan" a láda mellett, közel-távol nem láttam belőle többet, szerintem egy fiatal ráncos tintagomba..
Ha jó a tipp, akkor feltételesen ehető, alkohollal együtt fogyasztva mérgező
Harkály tintagomba. Saját láda (GCOJTE) ellenőrzéséhez tartva attól 200 m-re találtuk.
Wikipédia szerint: A gyűjtő a fiatal gombát jellegzetes, erőteljes, egyenes, hengeres alakjáról, sötétbarna kalapjáról, és az azon megmaradt fehér burokfoszlányokból már messziről felismerheti. Az 5-10 centiméter magas, és 5-6 cm átmérőjű kalap később felnyílik, és harang alakúvá változik. A fehér, karcsú tönk 8-30 centiméter hosszú és 7-20 milliméter vastag, pelyhes. A kezdetben mutatós tintagomba megöregedve feketén szétfolyik. Étkezési szempontból a nem ehető kategótiába tartozik.
Nem vagyunk nagy gomba ismerők, de a piros színe miatt ezt be tudtuk azonosítani. Amanita muscaria - Légyölő galóca, az internet szerint: "A légyölő galóca az osztatlan bazídiumú gombák osztályának kalaposgombák rendjébe, ezen belül a galócafélék családjába tartozó faj. Mérgező gomba." Erdőbényén találtuk a Rókabérc vadászház közelében. A 1556. BASK:M2 Róka-lyuk ládától 100 méterre. ZASKL
Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus), már túlérett, kinyílt állapotban. Jól megfigyelhető a felpenderedő elfolyósodó kalap-szél.
Megtalálási helye a GCSZWK ládától ~750 méterre az erdei út mellett.
Lengyel Annafürdőn voltunk, családi kiránduláson és ládavadászaton, így az itteni GCANN rejtés mellett kézenfekvő volt, hogy jól szemügyre vegyük a természetet.
Az elmúlt napok esőzése után sok apró gomba kezdett növekedni, így a fotón látható, erdei őzlábgomba is. Remélem jól tudtam meghatározni.
Köszönöm a fényképek alapján a találat elfogadását!
Egy cikk az ehető és a nem ehető, mérgező őzlábgombákról:
Velemtől kirándultunk fel Yzmával Írott-köre. Mivel előző nap esett, így ideális volt az idő a gombáknak.
Út közben találtuk a következőket (a ládára emlékeztem, csak arra nem, hogy a GPS-t is mellé kéne fotózni, így csak metaadatokban vannak koordináták), a Hörmann-forrás és Írott-kö között, a kéket követve, Írott-kőhöz (GCIRKO) közel.
Én nagyon meglepődtem, mert eddig csak a mesében láttam ilyen légyölő galócát. Csalódnom kellett kicsit, mert most látom a logokban és a GCIRKO oldalán, hogy ez nem is olyan ritka. Ezen kívül is láttunk még nem egy gombát, de a meghatározásukra nem merek vállalkozni (és mivel nem voltak ilyen látványosak, fotót sem készítettem).
Nagy Őzlábgomba (Macrolepiota Procera).
Két fajtával lehet összekeverni, amik nagyon hasonlítanak rá: Csipkés és Karcsú őzlábgombákkal.
Mind a három gomba ehető. GCCSEV közelében találtam.
A GCVLIK Vadlány-lik felé útban a Lívia-forrás közvetlen közelében találtam ezt a szép Légyölő galócát. Nem árt tudni róla:
"méreganyagai az iboténsav, muszcimol, muszkarin, muszkazon és muszkaridin, amelyek az idegrendszerre hatnak. A mérgezés tünetei fogyasztás után 1/2 - 3 órával jelentkeznek: félálomszerű, részeg állapot, hallucinációk, álmosság, szédülés, gyomor- és bélpanaszok, nyáladzás, izzadás, könnyezés, nagyobb adag elfogyasztása esetén delírium. Mivel más galócafajokkal ellentétben a légyölő galóca nem tartalmaz májkárosító amatoxinokat vagy phallotoxinokat, így a halálos mérgezés rendkívül ritka. A gomba elfogyasztása elsősorban gyermekek, vagy idős, legyengült emberek számára veszélyes. A becsült halálos adag egy egészséges ember számára körülbelül 15 kalap, azonban a mai orvosi ellátás mellett a halálos mérgezés esélye rendkívül kicsi - a mérgezés szinte minden esetben néhány óra alatt, komplikációk nélkül teljesen lezajlik."
Koordináták: N46° 54.498'; E17° 10.280'
(Telefonnal ládázok, papír, toll nem volt nálam és a kreativitásom is elhagyott, nem készítettem képernyőképet).
Látrányi puszta (GCLATT) geolada becserkészése közben találtuk ezeket a gyönyörű őzláb gombákat. Rántva nagyon finomak. Képek exif adatai között a koordináták. Ezúton kérem az elfogadást. Köszönöm.
GCKOTA megtalálása után lefelé jövet kb 200 méterre találtuk Loco001-el ezt a szép gombácskát!!! Az internetes keresés alapján szerintünk varashátú galambgomba lehet.... Nem piszkáltuk, ott hagytuk, hadd nőljön!!!! :-) Kérném a képek alapján az elfogadást!!!
Sokat fürkéztem a földet a környéken, de rájöttem, hogy eléggé száraz a környezet így a fákon kezdtem keresgélni. Találtam is kb. 100 méterre 2 fán is. Ugyan azonn faj képviselői méghozzá pisztricgombák. Nagyon jó volt keresgélni a neten és rácsodálkozni, hogy milyen gombafajok léteznek. Iszonyat profi és kreaív a természet. Köszönöm a rejtést!!
Zempléni túránk alkalmával GCOOKO ládától GCRUKO ládához való átmenetben leltünk erre a gombára. Szerintünk pöfetegféle. Ha jól tudom, ilyenkor még ehető. Az volt az érdekes, hogy az út közepén nőtt.
Gcerep felé találtam ezt a gombát. Szerintem egy fehér nyirokgomba. Az erdő szélén egy tisztáson árválkodott. Ehető fajta, de összekeverhető mérgező társaival is kinézete alapján. Ezért vigyázni kell vele.
Börzsönyi túra közben találtuk nonow22-vel ezt a barna csészegombát elhagyva GCBARB -ot és úton GCsehv felé. Az igazság az, hogy nonow22 elképesztő éles szeme kellett hozzá, nelkule soha nem vettem volna észre. Köszi a "rejtést", nonow22-nek pedig ezúton is a túrát.
Egy kósza barna csészegomba növendék, amit spanyesszel GCsehv felé menet találtunk. Volt mellett egy nagyobb példány is, de kettejük közül ő volt fotogénebb. :)
GC4FOR (Budai négy forrás séta) kezdőpontjánál találtam a csatolt taplógombát.
"Vannak olyan taplógombák, amelyek csak a kivágott vagy kidőlt, illetve elhalt fákat támadják meg. Az élőket inkább javakorukban fenyegeti veszély. Az ilyeneknek már nagyon sok természetes úton keletkező sérülése, fagyrepedése, fagyfoltja, farágó hernyók által rágott lyuka van. Ezekkel a sérülésekkel út nyílik a taplógombák fertőzéséhez. Először a fertőzőképes spóráit juttatja be valamilyen seben vagy repedésen keresztül a fatestbe, amelyek fonalat bocsátanak ki magukból. Idővel széles kiterjedésű fonálzat alakul ki, amely szívókákat enged a fába, miközben nagy foltokban behálózza azt. A szívókákon keresztül olyan enzimeket bocsát ki, amely még a legkeményebb fatestet is felbontja, így korhadás vagy redvesedés következik be."
Ismereteim szerint ez egy őzlábgomba. Számomra a könnyen felismerhető gombák közé tartozik, de így is minden esetben elviszem szakértőnek megmutatni. Hosszú tönkje és terjedelmes kalapja által távolról kiszúrható az őszi erdőben. Nagy számban előfordul és sok helyen megtalálható, viszont nem különösebben értékes és nem is a legízletesebb fajta. Hasonló fajok a karcsú őzlábgomba és a vörösödő őzlábgomba.
A Szénás Kör rövid távjának lefutása közben botlottam bele a képen látható szép friss példányokba a GCFeHe közelében. (Azt a ládát viszont kihagytam, mert a nevezett verseny útvonalából kicsit kiesik.) Gyorsan fényképeztem, rögzítettem a pozíciót egy képernyőfotóval, és futottam tovább. (A gombát és a pozíciót nem tudtam egy képre rátenni, mert csak telefon volt nálam a minél kisebb súly miatt. Remélem így is megfelel.)
Nagyon jó kezdeményezésnek tartom ezt a ládaoldalt. És mindenkit bíztatok, hogy a piacokon ingyenesen igénybe vehető gombaszavizsgálatokon mutassa be a talált csemegéket.
Tamás
A GCMAV ládát keresve találtam Fixissel ezt a szép nagy, vörös tinóru gombát.
Mindig is irigylésre méltó tudásnak gondoltam a gombákhoz való szakértelmet...
Nagykovácsiban a GCPATK 5. pontja közelében találtam ezt a Rozsdasárga tőkegombát. Hazánkban is gyakori, de nem ehető fajta. Szeptembertől novemberig lombos fák törzsén nő.
Köszi Bluedognak, aki megmutatta nekem ezt a játékot és ma is velem volt a 250. találatomnál. És persze ő szólt, hogy akár ezt a találatot is bejelenthetem :)
A GPS koordináták a feltötött kép EXIF adatai között találhatók.
GCJAKO keresése közben (illetve a végén helyette). Szokolya felől a P jelen indulva fotóztuk ezt a Világító tölcsérgombát (Omphalotus olearius), amely ugyan nem ehető - igaz sokan a Rókagombával összekeverve jóféle gombás tojást, gombás lecsót készítenek belőle, ami után ugyebár jön a gyomormosás -, ám véleményünk szerint az egyik legfotogénebb kalapos.
Az erdő úgy tele volt gombákkal (tinóruk, vargányák, galambgombák, stb.), hogy végül a nagy kosár szedett gombával nem mentünk el a geoládáig. Majd legközelebb! Ha a találat így is megadható, akkor azt megköszönjük! :)
GCKoOr felé haladva láttunk pár szép gombát, ott kaptuk le az egyik Őzláb gombát. :) GCLika-hoz volt közelebb, ezért fényképeztük inkább ezzel a ládával Szilvil-el.
Legmosolygósabbammal :)
A GCSTPT - "Szimbolikus temető és a Poprádi tó" láda közelében találtuk kedvesemmel, illetve a GCOSZT - "Oszterva-nyereg" is a közelben volt.
Régi ládázás során lelt gombákat szeretnék feltölteni.(GCNMVK láda keresése közben találkoztunk a gombákkal Vittorio-val). Most találtam rá a GCGMBA-ra így hát gondoltam megosztom veletek az egyik gombát, ami mindig keresztezi az utamat. Most először néztem utána, köszönöm az oldalnak.
A képek metaadataiban megtalálhatóak a gombák koordinátái.
Lepketapló a gomba neve.
latin neve: Trametes versicolor/Polystictus versicolor
angol neve : Turkey tail
- Egész évben megtalálhatók lomblevelű fák törzsén vagy tönkjein.
- Ritkábban fenyőkön is megjelenik.
- Körkörösen vagy féloldalasan tetőcserépszerűen helyezkednek el egymás fölött.
- Szaga és íze szinte nincs.
- A kalapok színesek, szöszösek, sávosak, sötétbarna és világosabb színek váltakozhatnak, felületük selymesen csillogó. A hús vékony, bőrszerű vagy fás.
Történelmi adatok:
- Kínában már igen régóta alkalmazzák gyógygombaként. Az ősi Mexikóból is vannak hasonló adatok. A kínaiak és a japánok legkeresettebb gyógygombája.
- A lepketapló gyakori, könnyen begyűjthető. Megfelelő feldolgozása nem könnyű.
A GCRAKA láda közvetlen közelében találtuk ezt a gombát és egy fajtaazonos társát. A kastély kertben, fenyők alatt nőtt itt-ott egy példány. Nem vagyunk gombaismeretben jártasak, így kis böngészés után csak tippelni tudjuk a fajtáját: Fenyves csiperke (Agaricus sylvaticus). Hazánkban eléggé elterjedt tűlevelű erdőkben. Kalapja félgömb alakúból, tojásdadból, olykor majdnem szögletes harang alakon át hamar kiterülő. 4-10cm széles. Színe vörösbarna, barna, szürkés alapon széles, de nem felszakadozó barnás szálakkal és pikkelyekkel díszített. Középen szürkésbarna, csupasz.
Köszönjük a megerősítést, szükség esetén a helyesbítést! :) [Geoládák v2.2.4]
Az első képen látható vörösbarna vargányát GCFENT rejtése közben, GCDOM második, és harmadik pontja között találtuk.
Egy másik gombára is ráakadtunk Bükkös-patak völgyében, ugyanezen a túrán GCPV04 második pontján, a forrás közelében. Ez utóbbit ízletes galambgombaként azonosítottuk, így mindkét gombát ehető kategóriába soroltuk - de azért a biztonság kedvéért a helyén hagytuk.
Reméljük jól sikerült a meghatározás :)
GClige megtalálása közben, a láda közvetlen közelében találtam a képen látható gombákat.
Ha jól sikerült azonosítanom, akkor nekem a sötét lemezei, a kalap, és a tünk formája alapján a májusban fellelhető fajok közül leginkább a fehér porhanyósgombára hasonlít, remélem nem lőttem totálisan mellé. Link a gombához: http://www.gombaportal.hu/modulok/gomba/egygomba.php?gid=81&nev=psathyrella_candolleana. Itt az 5. kép volt az, ami miatt erre esett a választásom.
A gombák mellé fényképeztem a ládaként funkcionáló fekete üvegcsét is.
Most biztosra mennek,igy ket gombaval is keszultunk. Mind a kettot (vagyis tobbet) GCmaty setank soran lattuk.
Sajnos a gombak beazonositasa hosszas keresgeles es to b kep atnezese utan is valoszinusithetoen teves, igy itt segitseget vennek igenybe, amennyiben lehet...
Elso versenyzo talan egy tinoru fajta, de mivel nagyon kinyilt es fekete a sporatartoresz, nem allitom ezt biztosra.
Masodik egy gombacsoport, amit a nagysaga miatt az ehetok koze tettem, s ugy gondolom pisztricgombarol van szo. Ha nem, akkor olaszgomba?
Tetszik a gombaszkodas kepugyileg, de ennia fentiek alapjan csak megbizhato forrasbol vasarolt gombat eszek.
Koszonjuk a lehetoseget!
Gombak megerositve:
1. Tinoru fajta
2. Pisztricgomba
Orom!
A gomba neve/ piaci szakértő szerint/ nyárfa tőkegomba/hemipholiota populnea/.
Lipóton a kemping területén a GCHODU közelében találtuk. Kalapja 5-15 centi széles, halványokker vagy sárgásbarna. Lemezei fiatalon fehérek, majd dohánybarnák. A tönkje vaskos. Fehéres, keserű izű húsa van, emiatt nem ehető.
megvan! a GCFUST ládától néhány méterre találtam. elvileg egy vastag tapló lesz. gombahatározókban kutatva, talán erre hasonlít a legjobban
Termőtest:
pata alakú, fiatalon lehet félgömb is, vastag, 10-(30) x 5-(20) x 5-(10) cm; felszíne csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek szürkék
Tráma,termőréteg:
évente egymásra rétegződik, pórusos, krémszínűből okkerbarna lesz, 3-4 pórus/mm, 2-5 mm vastag egy-egy réteg
Hús:
kemény, vastag, fás, világosbarna, zónázott, erős gombaszagú és kesernyés
Termőhely és idő:
lombos fákon, főleg bükkön, ritkán fenyőn, egész évben, gyakori
Spóra:
spp. fehér, sp. 19 x 6 µm, elliptikus-hengeres, sima
Megjegyzés:
Étkezési értéke nincs. A Fomitopsis pinicola fajjal téveszthető össze, mely inkább fenyőn, nyíren és égeren terem, a fehér széle fölött mindig van egy vörösbarnás lakkos sáv és trámája világosabb.
Bizom benne kepben keppel is lehet. A fold napja alkalmabol GCFONOt kovetoen nezhettuk meg kepen remek bemutatassal sungombat, ahogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park tarsasag tagjai szemleltettek a 2018-as EV GONBAJAT!
Nekunk nagyon tetszett, s az eloadas is remdkivul erdekesre sikerultNormafan a jatszoternel.
A gombarol annyit, h eheto es szinte egesz Europaban fellelheto, de elvetve mindenutt.
Páty Főkúti Parkerdő (GCPFP) ládájától pár méterre találtunk pici gombákat. Lucfenyvesi tobozfülőkének (strobilurus esculentus) gondolom őket. A láda a fenyves középen VAN. A képek alapján és a jellemzői alapján: 2-4 cm átmérőjű kalap, tönk 4-10 cm, 0,1-0,2 cm vastag hengeres, vörösesbarna. Előfordulása februártól májusig (április van) csak erre tudok gondolni. Kalapja ehető. NAGYON RITKA FAJ. Annyira picik voltak, hogy alulról fotózva nem biztos, hogy látszik... Ha nem jól azonosítottam be, elnézést kérek.
Ui: Gym írt, hogy ügyesen meghatároztam, pedig nehezen felismerhető. Lehet, hogy a közeli rokonát a Strobilurus stephanocystis-t találtam meg a tűlevelekből ítélve. A gombaportálon találtam meg egyébként a segítséget.
http://www.gombaportal.hu/modulok/gomba/egygomba.php?gid=215&nev=strobilurus_esculentus
Viszont a ritka fajt cáfolta. Tavasszal gyakori. Köszönöm a segítséget Gym!
Dunaalmáson a GCDULS megkeresése után találtuk meg ezt a gombát. Nem ismertem ezt a fajtát, ezért pályázok ezzel. Gym kijavított e-mailben, ez egy világító tölcsérgomba, mérgező faj. Köszönöm!
A Tatai sasbérc ládájának GCTTSB felkutatása során találtuk ezt az érdekes kinézettű gombát, mivel télen nem számítottam arra, hogy gombát találunk ezért fotóztam és próbáltam google segítségével meghatározni. Remélem, hogy sikerült, ha nem, akkor kérnék segítséget a javításban.
Hasadtlemezű gomba - Schizophyllum commune - nem ehető - viszont könnyen termesztehető ezért kutatások során szívesen használják
Nagyon szép gombákat találtam a GCSZED láda rejtekén. Tapló gomba, én annak gondolom :) Az egyik olyan, mit egy hamburger a fán :)
Most látom, hogy nem elsőnek találtam meg ezt a gombát, ezért egy kis plusz: Taplógomba
Különböző vad v. ültetett, fán (cseresznyefagomba, Polyporus sulphureus Fr.) él, gyakran a pusztulását v. elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott.
GCSZED felkeresése során készültek a képek. Pont a rejtekadó fán volt a gomba. Szerintem egy öreg bükkfatapló. (Fomes fomentarius)
GPS-em nincsen, így azzal kapcsolatban nem tudok fotót mellékelni.
Péntek este 17 h után nézem a telefonomat, hogy a hétvégén mely ládát vadásszam le, és akkor találtam ezt a lehetőséget. Én nagyon szeretek gombászni, és bár sok gombát ismerek, de azért elviszem a gombaszakértőhöz. Aki gombát kezd gyűjteni, annak legalább egy gombát biztosan fel kellene ismernie, mert ha egyet is beletesz a kosarába, akkor az egészet kidobhatják. Ebből sejteni lehet, hogy a gyilkos galócáról beszélek. Mivel én a telefonommal keresemók így Gps koordinátákat nem tudok hozzá rendelni. Ezt a gombát a Budakeszi erdőben fotóztam.
2017.09.27-én GCSMSK megtalálása után néztünk szét a környéken, 3 fajta gombát is találtunk. Messzire nem kellett tekinteni, az első gombacsoport 20 cm-re volt a ládától, a másik kettő is 20 m-en belül, az ösvény mellett, az erdő szélén volt. A meghatározásra a mostani esős időben nyílott lehetőség. A javasolt honlap mellett a gombaportal.hu oldalt hívtuk segítségül, mint utóbb kiderült, nem túl sikeresen. (Valószínűleg ezért vásárolunk csak a boltban gombát.)
Ládagazdával egyeztetve pontosítottunk, köszönjük gym:
Az első, a láda melletti egy kígyógomba fajta.
A második találat, a barna hátú fenyőtinóru, a harmadik fehér hátú pedig tarlógomba.
2017.09.24-én a GCMOCS felé ballagva találkoztam össze ezzel a gombával. Ugyan a gombákhoz nem sokat értek, és nem is szeretem fogyasztani (ők se esznek meg engem :)), hosszas elemzés után én ezt a példányt *** tippelném meg. Az út mentén elég sok ilyen gomba volt, bár ők voltak a legnagyobbak és a legnagyobb csoportban fellelhetőek.
A GPS-t nem fotóztam velük, de a kép metaadatait kimásoltam, a koordináta benne van.
[Jóváhagyta: gym, 2017.10.24 08:03]
***: A tippem rossz volt, amit a Rejtő kérésére töröltem. Legközelebb újra próbálkozom :))
Már régóta szerettem volna ezt a "ládát" teljesíteni, de sajnos sosem volt gomba a ládák közelében. Ma azonban három különböző gombafaj is utunkba akadt. A Vértesben túráztunk a Mária szakadéknál, ahol meg is találtuk a GCmari ládát.
Még az út elején futottunk bele az első gombába, ami tintagomba volt. Az árokban egy fán több taplógombát is láttunk és az árok végén volt még egy harmadik fajta gomba is.
Nem tudom, hogy ez így elég-e a találathoz?
Köszi a lehetőséget! :)
Sajnos nem volt nálunk semmi csak telefon, amiben a gps is és azzal fotóztunk.
Mivel még ilyet nem találtam az oldalon, gondoltam, felteszem.
A GCCSBT megtalálása előtt a K+ jelzés mellett fotóztam ezt a hazánkban ritka, védett tüskés sörénygombát. A kép geotaggelt, de ha szükséges, a tracket is el tudom küldeni.
Tegnap reggel a Városligetben találkoztam ezekkel a tapló gombákkal a GCHIDE-tól nem messze. A pontosabb meghatározásban nem vagyok biztos. Először nyírfataplóra tippeltem, de valószínűbb, hogy bükkfatapló. Azt olvastam, hogy a nyírfatapló csak nyírfán fordul elő. A fa viszont nem nyírfa volt. Az idő és a koordináta a kép metaadatai között megtalálható.
Visegrádról a GCBOB láda felé menet találtuk a ösvény mellett a N47°47.743' E18°58.959' ponton ezt a elég nagy bükkfataplót (Fomes fomentarius), mely alatt kényelmesen elfért a GPS.
A fáról hulló faliszt és valami fekete növényi(?) nedv miatt szegény úgy néz ki, mintha valamilyen műhelyből került volna a fa oldalára.
A faj nem ehető, viszont vérzéscsillapításra, sebkötözésre alkalmazható, ha nincs hirtelen más eszköz sérülés esetén.
Tűzgyújtásra is használható (megfelelő előkészítés után), mint általában a taplók, és sok helyen népművészeti tárgyakat (díszek, sapkák, stb.) is készítenek belőle.
Közönséges petrezselyemgomba Hericium coralloides
Egyet-egyet már többször találtam, ilyen mennyiségben még soha. Fiatalon ehető, akkor is inkább csak levesnek való.
A Nagy- és Kis-Kevélyen tettem túrát, visszafelé pedig felkerestem a Zöld barlangot (GCZOBA), amelynek közelében (N47.37.656 E18.59.068) találtam az 1. képen lévő gombát.
A visszajelzés alapján, amit ezúton is köszönök, ez egy Világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius). Mérgező, így senkinek nem ajánlom, csak óvatosan vele.
Kalap: 5-10-(20) cm, domborúból tölcséresedő, sokszor féloldalas, széle kezdetben begöngyölt, felszíne bőrszerű, sima, színe vörösbarna, vöröses narancsbarna vagy rozsdabarna.
Lemezek: sűrűk, erősen lefutók, narancssárgák vagy narancsbarnák.
Tönk: rövid, görbe, féloldalas, lefelé keskenyedő, csoportos, kalapszínű.
Hús: puha, narancssárga, íz és szag nem jellemző.
Előfordulás: júniustól novemberig, lomberdőben, fatuskók tövében vagy azok körül növő, gyakori faj.
Étkezési érték: MÉRGEZŐ!
Megjegyzés: az ehető sárga rókagombával, rozsdasárga- és sereges tölcsérgombával téveszthető össze.
A második képen kígyógombák vannak.
A kalaposgombák rendjén belül a pereszkefélék (Tricholomataceae) családjának egyik nemzetsége mintegy száz fajjal. Magyarországon viszonylag gyakori.
A legtöbb pereszkefélénél jóval kisebb. Lemezei viszonylag sűrűn állnak, tönkje a kalaphoz hasonló színű, a tövénél gyakran szöszös. A tönk többnyire puha, törékeny, üreges, a szaga pedig szúrós, amint erre több faj neve (szalmiákos, salétromos stb.) is utal.
Több faj kalapjának a széle ráncos, egyesek pedig világítanak a sötétben.
Több faja, pl.: a retekszagú kígyógomba és rózsás kígyógomba MÉRGEZŐ; méreganyaguk a hallucinogén hatású muszkarin. A nem mérgező fajok sem ehetők; többnyire ízük is, szaguk is kellemetlen.
És végül a harmadik képen egy őzlábgomba látható.
Kalap: 10-30 cm széles, halványvbarnás, felülete pikkelyekkel borított..
Lemezek: fehérek, idősödve krémszínűek, szélesek, sűrűk, a tönk előtt gyűrűbe összenőttek.
Tönk: kígyóbőrszerűen mintázott, alja gumós, gyűrűszerű gallérja vastag, kettős szélű.
Hús: a kalapban vattaszerű, mogyoróillatú és -ízű.
Termőhely és idő: V-XI; erdőszélen, tisztásokon, mezőkön, hazánkban gyakori.
Ez utóbbi gombát egyébként a GCSICA közvetlen közelében találtam, bár lehet a Zöld-barlangtól sem több, mint 2 km.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. GCFRTS-3 N47°29,553' E19°12,407' 131m Taplógomba és
tőkegomba:
A kalap 4-20cm-es átmérőt érhet el, eleinte félgömbszerű, majd szélesen kiterül. A húsos, masszív, sárgásbarna alapszínű kalap nagy, szabálytalan, fehéres színű, gyapjas pikkelyeket visel. Széle sokáig begöngyölt és burokmaradványok lógnak le róla. A lemezek sűrűn állók és a tönkre ránőttek, színük fehéres, idővel barnára, végül dohánybarnára színeződik. A tönk elérheti a 4cm vastagságot is, a fehéres, vagy világosbarna tönköt szabálytalan, szálas pikkelyek díszítik. A kalap alatti szálas gallér idővel eltűnik. A hús fehér, a tönk tövében fahéjbarnás színű. Íze keserű és malátaszagú. Nyárfa törzsén nő, nyáron és ősszel, a kivágott fák vágásfelületén gyakori, sokszor tömegesen jelenik meg.
Nem mérgező, de a keserű íze miatt élvezhetetlen.
A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus), népies nevén sárgagéva vagy givagomba élő vagy elhalt lombos fákon, ezek vastag ágain telepszik meg; az ártéri erdőkben gyakran jelennek meg.A változatos alakú, lapos, egymás fölött elhelyezkedő termőtestek akár 30-50 cm átmérőjűre is megnőnek. Egy-egy, rendszerint sárga vagy narancssárga, különböző méretűre nőtt, egymás fölött elhelyezkedő, fodros vagy hullámos szélű telepet hoznak létre. Termőrétegük likacsos, húsuk fehér színű.
Nyáron érdemes gyűjteni a fiatal, még puha húsú példányokat, mert később a többi taplógombához hasonlóan húsa keménnyé válik. Felhasználják a laskagombához hasonlóan húsok ízesítésére, vagy előfőzést követően húspótló ételként kisüthető, esetleg tojásrántotta készíthető vele.
Második gombánk ! A bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum) a gombákhoz (Fungi), ezen belül az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó közepes méretű gombafaj.3-8 cm magas és 2-6 cm széles
Véletlenül futottam bele két méterre a GCERDO ládától.
Update:
Vancouverben lévő ismerősöm úgy néz ki tévedett, mert a rejtő véleménye szerint: "ez inkább egy Xerocomus (nemezestinóru) faj. A képeken az altalaj is azt sugallja, hogy nem Suillus, hiszen nem látszik fenyőavar a háttérben, a Suillusok pedig szigorúan fenyők alatt teremnek csak."
Amennyire visszaemlékszem, ott inkább tölgy és akác volt a környéken, így biztos, ez a megállapítás a helyes.
Köszönöm.
Gombászó ismerősöm segítsége szerint fenyőtinoru (Suillus).
A pontos meghatározása kép alapján nehézkes, mert már túl van érve. Azért azt hozzá tette, hogy bátran elhozhattam volna, mert ehető.
A GPS mögött sajnos csak a kalap teteje látszik, mert mozgattam, hogy ne csillogjon be, de a képek metaadataiban benne vannak a koordináták is.
Légyölő galócának vélem, és a Hargitán találtam 3 láda, a GCHARG, gcslag, és gckbag közelében, legközelebb a GCslap-hoz. A koordináták asz egyik képen a gps-en láthatók! Kérek egy elfogadást :-)
Az Éger-völgyben, Pécsen találtam, GCEGVO közelében. Tudtam, hogy itt mindenképpen lesz valamilyen gomba ládák közelében :)
Remélem jól azonosítottam be!
Ismertető:
Elsősorban a tölgyfélék károsítója, de megtalálható nyíren, égeren, bükkön, gyertyánon, stb. esetenként fenyőféléken is. A lombfák fülledésében nagy a szerepe. Elsősorban a frissen döntött faanyagot támadja meg, s a kezdeti füllesztő tevékenység után azt erőteljesen korhasztja.
A Gemenci erdőben kerékpáros ládakeresés közben, Magyarország legnagyobb fájához közel GCTREE találtam rá ezekre a gombákra.
Először azt gondoltam, hogy nagy őzláb gomba, de aztán kaptam szakértő segítséget, miszerint déli tőkegomba (Agrocybe aegerita).
Ehető, nagyon jóízű, kellemes aromájú étkezési gomba.
Megvagy gomba :-)
Ez a kis apró gomba egy mezei szegfűgomba.
A közeli játszótér mellett találtunk egy kis gombacsoportot, gondoltam, itt az ideje lefotózni és beküldeni őket. Viszont hála az esős időnek, a fűnyírás előtt a saját kertünkben is találtunk pár apró kis gombát....
És ezt kár lett volna kihagyni :-)
Köszi a lehetőséget!
Mira&Feri [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
GCMEEE láda keresése közben botlottunk bele a különösen hülye nevű barlangba (a Büdös-Pest névre hallgat szegényke), amihez egy kis kitérővel lehetett saras meredélyen, kidőlt fán keresztül felmászni. Épp a barlang bejáratát fotóztam, amikor felfedeztem ezeket a különösen furi, szivacs-szerű "izéket". Gugli barátom megerősített, hogy a fura barlang fura szerzete a KUCSMAGOMBA névre hallgat. Ez kicsit meglepő, mert a kicsik inkább valami világos színű aszalt fügére emlékeztettek, a nagyok meg a tengeri szivacsra hasonlítottak leginkább. Kucsmára semmiképp... Na mindegy. Végülis a rókagombának sincs róka formája :D
Sokat gyönyörködtem ebben a csuda jópofa furiságban... Ugye nektek is tetszik?
A Körmendi tanya golfpályáján Gyuri bácsiékkal találtuk ezt a gombát. Apa (tapiapi) fotózott, vele próbáltam beazonosítani ezt a gombát. Közelről olyan fényes volt, mintha műanyag lenne. De valódi volt. Mivel közösen találtuk, kérhetek én is ugyanazzal a gombával elfogadást?
Májusi pereszke, a Magyarkert bejáratától néhány méterre. Alföldi homok, akácos szélén. Volt több is, de most nem gyűjtöttem.
2962. Magyarkert - Magyarország Magyarországon (GCMOMO)
[Jóváhagyta: gym, 2017.04.19 10:06]
Köszönöm!
Az ötlet kitűnő, gratulálok hozzá!
(Kár, hogy csak egyszer ér pontot) azért ha valami ritkaságot látok, mindenképp feltöltöm! :-)
A Hársas tó ládánál (Szélesség N 46° 56,290' Hosszúság E 16° 18,572'), a tó körbesétálása közben akadtam ezekre a gombákra, amik a google alapján Turkey Tail-nek hivnak (angolul kerestem rá), magyarul Lepketapló, latinul Trametes versicolor. Elég nedves idő volt igy direkt figyeltem mohás fatuskókat, gondoltam ott tuti lesz gomba és tényleg. A Gomba párszáz méterre volt a ládától. Elvileg nem mérgező, de mivel se ize, se szaga, igy nagyon nem is érdemes megenni, mert étkezési értéke nincs. Sajnos jobb képeket most nem tudtam csinálni, mert a gépem a szervizben van, igy csak telóval tudtam fotózni.. :( Sajna az egész húsvég hétvégi ládatúrát kénytelen voltam gép nélkül végigcsinálni...
Főtérképész + Saci
Írott kőről Velem felé tartva, a Fábián Tamás emlékláda közelében találtuk ezt a parázstaplót (Phellimus igniarius), mely többedmagával tanyázott egy fán. Erről a gombáról többek között itt találhattok bővebb leírást: http://kapanyel.blog.hu/2012/02/15/erdei_gombak_a_taplogomba
Kérlek, fogadd el a megtalálást. Köszönöm.
Termőtest: pata alakú, fiatalon lehet félgömb is, vastag, 10-(30) x 5-(20) x 5-(10) cm; felszíne csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek szürkék.
Termőhely és idő: lombos fákon, főleg bükkön, ritkán fenyőn, egész évben, gyakori
Számomra érthetetlen, ha egy megtalált ládától 50-60 méterre lévő gombáról teszek fel fotót, azt miért kell elutasítani, de ez legyen a ládatulajdonos kiváltsága.
Latin név: Trametes versicolor (L.:Fr.)Pilat Magyar név: Lepketapló Familia: Coriolaceae
Termőtest:
konzolvagy kör alakú, nagy csoportokban, 2-10 x 2-5 x 0,5 cm; felszíne szabályosan, sűrűn zónázott, szőrös; széle fehér, éles, hullámos; színe feketés, kékes, barnás, szürkés, mindig legalább négy különböző színű zóna van
Tráma,termőréteg:
pórusos, fehértől krémokkerig, 2-4 pórus/mm, max 0,4 cm vastag
Hús:
vékony, kemény, íz és szag nem jellemző
Termőhely és idő:
mindenféle élő és holt lombos faanyagon, széleskörűen elterjedt, tömeges, egész évben
Spóra:
spp. fehér, sp. 6-7 x 1,5-2 µm, hengeres vagy allantoid, sima
Megjegyzés:
Étkezési értéke nincs. Más Trametes fajokkal, mint pl. Trametes multicolor téveszthető össze, de jó határozóbélyeg a legalább 4 különböző színű (a fehéren kívül!) zóna a termőtesten.
A GCOrko keresése közben fényképeztem ezt a magányos Cseresznyepiros (vagy Piros) Nedűgombát (~Hygrocybe coccinea~). Mivel nem értek a gombákhoz, ezért a gombahatározót hívtam segítségül :)
Jellemzői: 2-3,5 cm, félgömb alakúból kiterülő, púp nem jellemző; széle szabályos; felszíne szálas, alig síkos; színe élénk kárminvörös, narancsosra fakulhat.
Már megint egy közös fodinával! :) Az InfoÉra konferenciáról hazafelé közvetlenül a GCSZKO láda mellett találtuk a lányokkal.
Őszintén szólva el is felejtettem volna feltölteni, ha most, másfél hónappal később nem visít a telefonom, hogy tele a tárhely, és nem kezdem el lementegetni a képeimet.
Mezei tölcsérgombának azonosítottuk az illetőt, bár amikor hazaértünk és nekiveselkedtünk az online gombahatározásnak, akkor rájöttünk, hogy a száráról nem is csináltunk képet, pedig valószínű kellett volna. De emlékeztünk még a tönkre valamennyire, így a kalap és az lelőhely alapján ez tűnt a legvalószínűbbnek.
Jellemzés: Fehér, kicsiny gomba. Változó nagyságú, átlag 2-3, legfeljebb 5 cm-es. Kalapja csak kezdetben domború, később tölcsér alakú. Termőhelye: nyílt, füves helyeken, legelőn, erdőszélen, kertekben. Mikor: tavasztól őszig, helyenként seregesen terem. Igen gyakori.
Az InfoÉra konferenciáról hazafelé közvetlenül a GCSZKO láda mellett botlottunk gombába a matinfes lányokkal. Nem vagyunk gombaszakértők, de talán a képen látható gomba a Mezei tölcsérgomba névre hallgat.
Egy kis leírás a gombáról:
Jellemzés: Fehér, kicsiny gomba. Változó nagyságú, átlag 2-3, legfeljebb 5 cm-es.
Kalap: csak kezdetben domború, később tölcsér alakú.
Lemezek: csak kissé lefutók, száradáskor barnássárgásra színeződnek.
Tönk: rövid, vékony.
Szag és íz: Lisztízű és lisztszagú.
Termőhely és idő: Nyílt, füves helyeken, legelőn, erdőszélen, kertekben, tavasztól őszig, helyenként seregesen terem. Igen gyakori.
Hasonló fajok: Több hozzá hasonló faj van, és némelyik mérgező. A fehér tölcsérgombák fogyasztása ezért veszélyes! A repedéses tölcsérgomba hasonlít hozzá, de kalapja barnásvöröses árnyalatú és a gomba földszagú. Inkább erdei utak mentén, erdőszélen, tisztásokon terem és nem gyakori. Életveszélyesen mérgező!
Kecskeméten ládáztunk a mai napon, a Benkó Zoltán Szabaidőközpontban lévő ládát vadásztuk le éppen mikor erre találunk. Tudtam, hogy van egy gombászós láda, ezért készítettem fotót, de mivel a telefonnal navigálok így nem volt mivel/mit lefényképezni.
Hosszas tanakvás után (barátnőmmel mentünk, egyikünk sem ért a gombákhoz) arra jutottunk, hogy ezek talán szürke tölcsérgomák lehetnek, amelyek szintén szeptembertől novemberig gyűjthetőek, illetve lomb- és fenyőerdőben találhatóak.
Köszönjük a lehetőséget!
Most egy kis budapesti kiruccanásos alkalmi ládavadászat során vettem észre, hogy van egy ilyen geoláda. Rögtön eszembe jutott, hogy pár napja, Mogyorósbánya mellett a Mogyorósi szikla meghódítása és a GCmogy láda megtalálása során láttam és fotóztam is gombát. Harkály tintagomba lenne. Sajnos akkor még nem gondoltam rá, hogy jó lenne egy GPS készülékkel lefotózni. Cserébe feltöltök egy panoráma fotót a Mogyorósi szikláról.
Ma a GCSbor ládát kerestem volna, ha el nem tűnt volna, viszont a környéken rengeteg őzlábgombát találtam. A gombák közül ez az egyik, amit szinte biztosan be tudok azonosítani a pöfeteg mellett :) Nagy élmény volt ennyi gombát látni egy helyen.
Sajnos a többi fotó alkalmatlan a publikálásra, ezen a képen egy fiatal példány látható.
Börzsönyi ládázásunk során akadtunk erre a szép téli laskára (Pleurotus ostreatus) a GCESZP ládától kb. öt méterre. Ez az élő vagy elhalt fákon termő gomba ehető, méghozzá nagyon finom. Késő ősztől kora tavaszig találkozhatunk vele az erőben. Ha aznap haza mentünk volna, lehet, hogy el is visszük magunkkal. Így azonban csak megcsodáltuk.
A hétévégét a csabai kolbászfesztiválon töltöm, ugyan a csabai ládákat már korábban sikerült megtalálnom, de 1-2-höz visszamentem megnézni, hogy meg van e még. Ekkor találtam ezt a szép gombát a GCTAGA hagyományos ládától pár száz méterre, és csak pár tíz méterre a GCBKOL multiláda egyik pontjától!
Amatőr keresgélésem alapján, ez egy GYAPJAS TINTAGOMBA (Coprinus Comatus)
Egy kis leírás:
Kalap:
2-5 x 5-12 cm magas, tojás alakúból ovális, kúpos lesz; széle behasadozó; felszíne fehéresbarnás, nagy, gyapjas, elálló pikkelyekkel; színe fehéres
Lemezek:
sűrűk, fehérből hamar feketék lesznek, szabadok, öregen autolizálnak (feloldják magukat) és tintaszerűen lecsepegnek
Tönk:
hengeres, karcsú, üreges, fehér, 10-20 x max. 3 cm, fejlett gallérral
Hús:
fehér, törékeny, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő:
erdőkben, erdőszéleken, kertekben, parkokban, útszélen, tápanyagdús talajon, gyakori
Spóra:
spp. sötétbarna, sp. 9,5-12 x 6-8 µm, elliptikus, sima
Megjegyzés:
Ehető, ízletes. Jellegzetes színe, gyapjassága miatt más Coprinus fajokkal sem téveszthető össze.
A szombati munkanapot inkább ládakereséssel töltöttem. :)
A GCSZED láda rejtekénél találtam ezt a gombát.
Némi keresgélés után úgy vélem, ez egy parázstapló (Phellinus igniarius).
A termőtest eleinte rozsdasárga, idős korára megfeketedik. Pata alakú, tönkje nincs. Felülete sima, fénytelen, egyenetlenül megrepedezik. A pórusok fiatalon fehéresszürkén hamvasak, idősebb korban rozsdabarnák.
Érdemes elolvasni Bedő Kálmán "A taplógomba népi feldolgozása" c. remek írását, melyből megtudhatjuk, hogy régen a parázstapló tűzgyújtásnál nélkülözhetetlen volt. Használták vérzés csillapítására, sebkötözésre, később a XIX. század végétől egy új kézművesség alapanyagaként.
Dr. Ladával és dzoli1-el közös ládázás Erdélyben. Elmentünk a Sárkányok Kertje nevű ládához is. A sziklák lábánál a tárnában találtam ezt a gombát. Én egyszerűen tárna gombának hívnám :) de igazából az érdestinóru fajhoz tartozik...
Kérném az elfogadást.
Köszi a rejtést!
Leányfaluról indultunk fel a Vörös-kőre, útba ejtve 5 ládát (GCMEMO, GCMEFO, GCPV07, GCVORO, GCHET) és egy multi pontot. A túra során láttuk meg ezt a szép taplógombát.
Majáils forrás (GC MAFO) közelében...
Aki egyszer is kóstolta az aranyszínűre sütött panírba rejtett, kirántott őzláb-kalapokat, az biztos, hogy számon tartja, mikor és hol talált rá, és nem restell külön kirándulásokat szervezni e különleges gomba vadászatára. Nekem a kedvenc, közelben megtalálható gombám... A kalap közepén csúcsos, barna, a többi részén, világos alapon barna, a felszakadozó pikkelyektől tarka. Barnán tarkázott tönkje lefelé vastagodó, alul gumós, és rajta eltolható gyűrű van. Kalapja fiatalon tojásdad, később esernyőszerűen kiterülő, középen csúcsos púppal. 10-30 cm nagyra nő. Fiatalon összefüggően sötétbarna, barna bőre növekedés közben körben felrepedezik, ezért a kifejlett, szétnyílt gomba fehéres, világos szürkésbarnás alapon szabálytalanul rendezett, sötétebb barna, kiálló pikkelyekkel tarkított. A kalap széle rojtos, bőre nem húzható le. Lemezei a tönk körül gyűrűben összenőttek, és a tönktől udvar választja el őket. Szabadon és igen sűrűn állnak, a kalap széle felé szélesebbek, puhák. Színük fehér, az idős gombán lehet vörösesbarnán rozsdafoltos is. Spórapora fehér. Tönkje megnyúlt, magas, lefelé fokozatosan vastagabb, a kalapból csuklószerűen kifordítható, alul hagymaszerűen, gumósan kiszélesedő, 10-40 cm hosszú, 1-3,5 cm vastag, a gumó 3-6 cm nagy. Alapszíne barnás, de bőre növekedéskor szétrepedezik, és így világos sárgásszürkés alapon apró, sűrű, barna pikkelyektől övesen márványozott, tarka. Állománya keményen rostos, szálas, belül üres, csöves. Gyűrűje kettős szélű, szélein puha, barnás, korpás, középen merevebb, porcos, sima, pelyhes. Könnyen elmozdítható, a tönkön le és fel tologatható.
Bélapátfalván a "A Bél-kő lábánál" (GCBEKO) láda szomszédságában (N48° 2' 59", E20° 21' 55") találtunk egy gombát, egy élő kőrisfa törzsén. Nem hozzáértőként, két elektronikus határozó segítségével is barna csengettyűgombának azonosítottuk.
GYM segítségével...
Az első gomba a tintagomba (Coprinus) fajhoz tartozhat. /A képek/infók alapján ennyit lehetett kideríteni./
És egy plussz kép egy gombáról amit nem tudtunk beazonosítani egy valószínüleg penészgomba támadott meg. Ugyancsak GCBEKO közelében (N48° 2' 56", E20° 21' 55"), akácfák alatt a talajon találtuk.
A GPS nem tudott a képeken lenni, mert telefonnal cachelünk így egyben van a fényképezgép a telefonnal.
Nagyon tetszett már régóta ez a "rejtés" a szakszerű ismeretterjesztő jellege miatt, de eddig mindig más, "rendes" ládáktól viszonylag távol akadtam sok/érdekes gombára. Most azonban gyakorlatilag 2,5 km-en keresztül végigkísérte utunkat a különféle (zömmel kékhátú, illetve piros színű) galambgombák "áradata" Katalinpusztától a Bik-kútig (GCBIKK) az országos kék jelzés mentén. A lefotózott példány az egyik legszebb volt közülük, kb. 150m-re a GCBIK ládától. Ez minden bizonnyal egy piros galambgomba: bár összekeverhető a hánytató galambgombával, a lemezei rózsaszínes színeződése miatt gondolom, hogy inkább a piros (Russula rosacea), és nem a hánytató (R. emetica). Persze tévedhetek (ez esetben szívesen fogadom a javítást ládagazdától), de nagy jelentősége nincs, merthogy egyrészt közeli rokonok, másrészt egyikük se ehető.
A Pilisben, GCHIRS közelében találtuk ezt a gombát, közel Molli találatához és talán hasonlít is hozzá. Ebben a határozóban próbáltuk kikeresni: http://www.gombaportal.hu/hatarozo.php
Úgy gondoljuk, ez talán egy Fehér porhanyósgomba (Psathyrella candolleana)
A képet a GPS-szel (pontosabban a telefonommal) készítettem, a pontos koordináták bele vannak mentve az EXIF információk közé.
Köszönjük!
Cserháti kirándulásunk alkalmával találtuk ezt a gombát. Hát nem egy különlegesség, talán majd legközelebb összejön valami ritkaság is. Garáb falutól indulva, megcélozva a Tepkei kilátót - útközben.
Szürke selyemgomba (Amanita vaginata) a talált példány kb. 14 cm magas, a kalap átmérője kb. 6 cm volt.
Vasárnapi bringázás közben láttam meg ezt a magányos gombát.
szerencsére viszonylag közel volt a lakásomhoz visszamentem
a fényképezőért. Egyébként a Budaszentlőrinci pálos kolostor romjai
közelében(GCBSKR) találtam. A piruló galóca (Amanita rubesceus)
június-július hónaptól egészen október közepéig lombos és tűlevelű
erdőkben gyakori. A kalaposgombák rendjébe tartozik. Meglehetősen
változatos alakban és méretben fordul elő.
Nyersen nem ehető.
A mai ládázás során a képen látható vélhetően sárga gévagombával találkoztunk az aquincumi multi 2. pontjánál. A kép alapján kérjük a találat elfogadását.
Vértesi ládázás során a GCCSPP láda közelében találtam ezt a(szerintem ) szürke pöfeteg Bovista plumbea gombát.
Nem értek a gombákhoz, ezt találtam róla : "kicsi, 1-3 centis, gömbölyded pöfeteg. Külső burka tojáshéjszerűen leválik. Belső burka fiatalon fehéres, később ólomszürke. Nincs különösebb íze, illata. Amíg a termőrész fehér, ehető."
A fotón látható gombát nem én törtem ketté !
Pilisi ládázás során a "Mexikó és néhai Shaolin falu" GCMEX közelében találtam ezt gombát. Mivel abszolút amatőr vagyok, nagy meghatározásokba nem bonyolódnék. Valószínűleg nem ehető, merthogy az úthoz nagyon közel, az útról jól látható helyen és nagy tömegben volt. Feltételezem, ha ehető lenne a gombához értők már leszedték volna.
salem.macska-val közösen találtuk a Pöfeteget. Kép illetve leírás nála csatolva. Nagyon örültünk ennek a gombának már rég meg akartuk kóstolni milyen lehet, és nem csalódtunk! :) Köszönjük a lehetőséget!
Zalakarosi gomba begyűjtő séta alkalmával, nem messze az otthonunktól találtuk ezt a Pöfeteget. Találtunk még Szent György gombát is (Rubin55-el). Elvittük bevizsgáltattuk (még kezdő gombászok vagyunk :D ). A Pöfit kirántottuk, nagyon finom volt olyan mint a rántott sajt! A Szent György gombából pedig pörköltet csináltunk. Sokkal jobb volt mint a bolti csiperkéből. Közeli láda: GCPIKN
A Szalafői halomsirok közelében találtam ezt a Rozsdásszárú fülőkét (Collybia dryophila) .
Jellemzés: Kicsiny vékony húsú sárgásbarna gomba, amelyre a többé- kevésbé rozsdaszínű szívós tönkje és sűrűn álló fehéres lemezei jellemzők.
Kalap: Domború, majd lapos, széle néha felhajlott. Kicsi, 2-6 cm széles. Színe lehet sárgásfehéres, halvány rozsdaszínű, sárgásbarnás, egészen rozsdabarnáig. Közepe többnyire sötétebb.
Lemezek: Nem lefutók, fehérek vagy csak igen halvány sárgásak. Spórapora fehér.
Tönk: Rövid, egyenes, egyenletesen vastag, sima, 3-8 cm hosszú, 2-6 mm vastag. A kalaphoz hasonló színű, de sötétebb, élénk rozsdabarnás. Tövén gyakran fehér.
Hús: Fehéres-, halványbarna a kalapban igen vékony, a tönkben rostos, nem törékeny.
Szag és íz: Gyakran kissé avas, néha hagymára emlékeztető savanykás szaga van, máskor szagtalan- íze - különösen a fenyvesben termett példányoké - dohos.
Termőhely és idő: Erdők talaján, kora tavasztól késő őszig, seregesen terem az avaron- Mindenfelé igen gyakori gomba.
Felhasználás: Kalapja ugyan ehető, de íze nem elsőrendű- Inkább más gombával keverve fogyasztható. Levesbe jó.
Őriszentpéteren neveztünk az Őrség 20 Teljesítménytúrára. A Keserűszernél, a gckuto mellett találtuk a kerti rétgombát (Adrocybe dura).
Továbbhaladva a szép románkori Szent Péter-templomnál, a gcorit mellett tövises cserje alatt bukkantunk az ehető tövisalja gombára (Entoloma clypeatum), amit túratársnőnk örömmel összegyűjtött, majd későbbi találkozónkon elmondta, hogy tojással feldúsítva élvezettel otthon elfogyasztotta.
Hétvégi Kőszegi túra alkalmával GCANDA megtalálása után, a Gyöngyös patakhoz leereszkedve találtam. Én magam nem vagyok gombász, de "tanult kollégám"-tól kérve segítséget, Ő Cifra Kigyógombának tippelte.
Ma a Gellért hegyi ládákkal kezdtünk. A (GCszkk) után másztunk fel a (GCGhkm) ládájához - mondhatni nem volt egyszerű, de megérte -, és szinte közvetlenül előtte találtuk ezt a tuskót szép, nagy taplógombákkal.
Az ajánlott oldal szerint én erre tippelnék:
Daedalea quercina (L.)Pers., magyar nevén labirintustapló.
Termőtest: konzolos, sokszor több összenő egymás fölé, 5-18-(20) x 4-6-(7) x 2-2 cm; felszíne ráncos, rücskös, +- koncentrikusan is; széle éles, hullámos; színe világosbarnától szürkésbarnáig
Tráma,termőréteg: labirintusos, 1-3 cm vastag, a lemezszerű képződmények vastagsága 1-2 mm, bézs színű
Hús: fás, kemény, kávébarna, kellemes gombaszagú, íz nem jellemző
Termőhely és idő: tölgytuskókon, egész évben, elterjedt
Gyarmati Présházsor (GCGYPS) láda levadászása után találtunk az erdőben egy tőzike telepet. Megközelítés közben majdnem ráléptem erre a szépségre. Ha jól azonosítottam, akkor ez egy Piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea).
GCATAD multi 4. pont felkeresése közben elég sok piros csészegombát találtunk (Sarcoscypha coccinea) A gomba ehető, mely a tavasz egyik első gombafaja. A gombák virágzó tőzikék társaságában voltak. Telefonnal ládáztam és fotóztam, ezért technikailag a gps fotó nem volt megoldható. A tegnapi napon 2 multi 2 hagyományos ládát szedtünk össze a környéken.
GCBKSZ közvetlen közelében találtam ezt az agyonfagyott, legyecskehullákkal tűzdelt - mondhatnám leginkább - gombatetemet. De hogy ki volt, mi volt arra jelen állapotában csak tippelni tudok. Talán valamelyik pereszke, vagy csigagomba? Ha valaki így is pontosan tudja akkor segítsen ki legyen szíves! De találatnak talán elfogadható.
Már régóta vadászok/vadászunk szép gombákra és igazán irigylem azokat, akiknek sikerült jó képeket készíteni. Gyerekkorom gombászásai során néhány fajtát ismertem, de azokkal mostanában nem találkoztam. Mondjuk állítólag 1.5 millió gombafajta van, amiből kb 100 ezer ismert. Ezeket a taplógombákat a GCTAT felkeresése közben láttuk, de ennél pontosabban nem tudom őket azonosítani. A képeket a telefonommal készítettem, amivel egyúttal tájékozódni is szoktam. Mint láttam, ezek nem egyedi képek, de remélem elfogadhatók.
A hét eddig egyetlen napos napján levadásztam a kékúti tanösvényes körtúrához tartozó GCKEQT multit. A 7. pont (N 46° 52,197' E 17° 35,417' 150 m) közelében találtam egy tucat lilaszárú pereszkét (Lepista personata). Le is szedtem mindet finom levesnek.
Karácsonyi geotúrán, Debrecen dél-keleti részén,a GCKEK vadászat közben
megtaláltuk ezt a pici gombát,akkor hallottam erről a gombakessről,ezért az én szemszögemből fotózva:
[Jóváhagyta: gym, 2015.12.27 19:45]
KÖSZÖNÖM SZÉPEN ! MOSTANTÓL VAN GOMBAHATÁROZÓM AZ ANDROIDON.
A karácsonyi geotúra alkalmából csapatos gombás találat a GCKEK közelében. A környék tele volt hasonló gombával, inkább magányosan álltak. Sajnos én nem értek hozzá annyira, hogy a fajtáját meg tudjam határozni.
Viszont készült közeli képem, mely tartalmazza a koordinátát :)
A Nyíregyi Power Kesser csapattal közösen találtuk a GCKEK pontjai közelében, a mezőn! Szerintem lesz elég GPS a képen! :) Később még teszek fel képeket, más ládák közeléből is, ha sikerül feldolgozni kép ügyileg a hétvégi 41 láda találatom... :) Sajnos a gombákhoz én sem értek, így nem szívesen jósolnám meg, hogy milyen gomba látható a képen.
Karácsonyi geutúrán csoportosan botlottunk pár gombába útközben. Az elsőt nem tudtuk meg végül hogy mi, alaposabban kellett volna megnéznünk ezek szerint. GCKEK mellett akadtunk rá, jól be is mértük a koordinátáját... :P
A másikat a gchbag rejtekén fotóztuk, furán néz ki, nem enném meg, de nem tudtam megmondani hogy mi lehet. Gombákban belátom elég gyengus vagyok, innen a ládaoldalról jövök rá hogy már láttam ilyet én is.
Megtaláltam. 1478. Békéscsabai séta GCBCSA rejtéstől pár méterre, nyár,fűz,fenyő erdősávban az Élővíz csatorna partján a város szélén. N 46-40,063 E 21-08,028 koordinátán.
Keserű nyárfa tőkegomba / Hemipholiota populnea/ NEM EHETŐ. Nagyon megzavart mert fenyő kivágáson -bütüjén - találtam meg s kicsit már öreg is volt.
A kütyüben lévő adatokat itthon fotóztam le.
Köszi szépen a lehetőséget,- nem ismertem ezt a rejtést, jövőre szuper fotókat teszek fel a Nagy őzlábról.
A GCARCS megtalálása közben lettem figyelmes erre a szép példányra.
Elvittem haza és otthon azonosítottam könyv alapján.
Azt hittem sárga rókagomba, de nem. Világító tölcsérgomba (omphalotus olearius)és sajnos mérgező, hánytató hatású. Lomberdőkben fatönkön nő. A gps és fényképező maga a telefonom, így nem tudtam lefényképezni a koordinátát, de ráírtam az egyik képre. Remélem, elfogadod.
Hát nem gondoltam, hogy ez lesz az egyik legnehezebb ládám, mert a gombákhoz teljesen süket vagyok. A Debreceni Nagyerdőn található GCDeNe láda keresése közben, épp a rejteket adó tuskó tövében találtunk egy kis gombacsokrot. Na, itt jött a nehézség. Nem is sikerült beazonosítani jól, csak a ládagazda segítségével: kígyógomba (Mycena) A dolog érdekessége, hogy ez egy olyan multiláda, ahol a végláda koordinátáit kell megkeresned a multi pontjain. No, mi megkerestük, de elsőre rosszul írtuk be. És hihetetlen, de egy olyan fához vitt a rossz koordináta, amelyen egy tapló gombát találtunk. Remélem ezt már jól ismertem fel. Szóval két képpel szeretném teljesíteni ezt a ládát. És gombát fotózni sem könnyű. (Bocs, hogy csak így sikerült.)
A GCszvm, Szarkavári Mauzóleumhoz vezető út mellett találtuk ezt
a TAPLÓ gombát,....nekem az egyik kedvencem, talán azért, mert
ez a fajta hosszú évek alatt alakul ki, és maradandó alkotáskén díszeleg, valamelyik öreg fa oldalán. Evésre ugyan nem alkalmas, de ha kiszárad, akkor egy megfelelő kő és csiholóacél segítségével, könnyedén lehet tűzet csiholni vele.
Szombaton a 41. Kisoroszi-Nagyrét (GCNret) pár 10 méteres körzetében fotóztam ezeket a narancssárga gombákat.
Mivel akkor még nem tudtam, hogy létezik a GCGMBA "láda", így nincs gps-es fotóm.
Nem tudom eldönteni, milyen fajta, több tippem is van. A környezetében fenyőfák nőnek, így lehetne Lucfenyvesi rizike (Lactarius deterrimus). De nagyon hasonlít a Vörösödőtejű rizikére (Lactarius semisanguifluus) is.
GCDHAZ-at rejtő fatuskó melletti fa törzsén találtam e színes gombacsoportot - én téli fülőkeként (Flammulina velutipes) azonosítanám.
Az első fagyok után, fatörzsek kérge alól és tuskókból csoportosan előbújó élénk rozsdasárga gomba. Kis méretű (3-10 cm), domború kalapjának felszíne jellegzetesen nyálkás. Halványsárga lemezei távol állók, rostos tönkje a tövénél bársonyos felületű. Igen ízletes gomba. Sajnos a kalap nehezen eltávolítható nyálkás bevonata rontja a felhasználhatóságát. A nagyobb kalapokat mindenképpen érdemes rántva fogyasztani, de salátát, savanyúságot (eltevésre is!) készíthetünk. A japán konyhában igen fontos szerepe van, enokitake néven tonnaszámra termesztik is.
ATTTTTYAÉG!!! Mennyiféle gomba van!!!! A szemeim kiestek, mire valami hasonlót, vagy pont azt megtaláltam a határozóban, amit napközben lefényképeztem. :-)
(hááát, nem :-) ....köszönöm a rejtő levelét, és a helyes meghatározást.)
1., Sereges tintagomba (Coprinus disseminatus)
2., Barna porhanyósgomba (Psathyrella piluliformis) GCTIFS és GCTOKO felkeresése közben bukkantunk rájuk...
Az elmúlt hetek "monszun" időjárása kedvezett a gombáknak, engem pedig motivált ennek a ládának a teljesítésére. Már régóta "vadásztam" gombára.
Köszönöm a lehetőséget!
A GCHARP mellett a réten találtuk ezeket a friss, egészséges, és ízletes, lilatönkű pereszkéket! Köszönöm a lehetőséget!
2. képen sárga rókagomba látható
3. képen óriás pöfeteg látható
4. képen vargánya látható
Egy zalakarosi hétvégén GCZKAR-3 (N 46° 33,280' E 17° 7,242') közelében a parkban találtuk ezeket a gyapjas tintagombákat.A gomba jellegzetes, hengeres kalapja később felnyílik, és keskeny harang alakúvá változik. Felülete gyapjas, pikkelyes, eleinte fehér, később rózsaszínű, barnás, majd fekete. A kezdetben mutatós tintagomba végül kenőcsös, tinta fekete tömeggé folyik szét.
Tavasztól őszig jelenik meg utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben.
A gyapjas tintagomba fiatalon ehető gomba. Addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek!
Kicsit arrébb, Zalakarosi Csibe (GCzkcs) N 46° 33,551'
E 17° 6,521' ládájánál pedig erre a szép példányra bukkantunk. Barnásvörös galambgomba a tippünk.
A barnásvörös galambgomba ehető, ízletes ízű gomba. Tavasztól őszig fordul elő főleg fenyőerdők közelében.
Börzsönyi túra Szamárfüllel. GCKIKI és GCKiEV felkeresése közben a Királyréti erdei kisvasút
végállomásánál találtunk szép fiatal Gyapjas tintagombát.
Majd később érettebb példányokat láttunk GCBANK közelében.
Illetve GCKiEV 2. pontjánál egy nagy Óriáspöffetegbe botlottunk.
Börzsönyi ládázás alkalmával nagyon sokféle, érdekes gombával találkoztunk. GCDEET multiláda útvonalán látott gombákról a teljesség igénye nélkül töltök fel néhány képet. A meghatározások persze nem biztos hogy jók :)
Illetve a GPS-t mindig elfelejtettem lefotózni velük, remélem így is elfogadható.
1-2. Serleges korallgomba
3. Kormos mirigygomba
4. Citromsárga csészegomba (ez a Diósjenői kastélyparkban volt GCdkp)
5. Gyűrűs tuskógomba (ebből rengeteg volt, szedtünk is belőle :), viszont volt mellette egy másik sötétbarna-vöröses gomba, annak nem tudtam meghatározni a fajtáját)
6. Rozsdásszárú fülőke
7. Lila pereszke
8. Zöldeslila vagy ráncos galambgomba
9. Párducgalóca (mérgező!)
piroska: Köszönjük a szép képet! Ez egy nedűgomba (Hygrocybe) faj, feltehetően a feketedő nedűgomba, (H. nigrescens) vagy annak közeli rokona. A nedűgombák legtöbbször ilyen szép színesek, mindenféle színű fajai vannak. Ugyanakkor meglehetősen törékenyek, és mérgező is akad köztük - többek között valószínűleg ez is.
Kicsit öregecske példányú Lapátalakú földilaska [GCTUND]-től kb 430m-re a Budai-hegységben :) köszönöm szépen Gym-nek a segítséget a határozásban. :) legközelebb valami pofásabb példánnyal pótolom a logot.
Sajnos egyedül ládáztam és telefonról megy a GPS, így nem tudtam egyszerre a gombát is és a gomba+GPS-t is fotózni :( remélem azért így is elfogadható a cache. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
A Kőleánytól (GCNemt) N 48° 0,587' E 19° 55,607' éppen lefelé jöttunk Libertyvel a meredek gerinc oldalában amikor lefotóztam ezt a gombát, mert ilyet én még soha sem láttam. Azért ilyen későn logolom, mert egy másfél órával a kép készülte után már kórházban voltam. Most már jobban vagyok, így gondoltam kikutatom a gomba faját, de előszörre nem sikerült a helyes választ megadni. A rejtő segítségével most már tudom, hogy egy galambgomba fajról (Russula sp.) van szó. Sajnos a terep meredeksége miatt nem sikerült a GPS-t, amit már addigra elraktam, előszedni, mert a legkissebb mozdulatra már csúsztunk lefelé. Mivel a Kőleánytól nem voltunk messze, nagy különbség nem lehetett a koordinátákban. Ha lehet, kérem a pontot megadni! :-)
Még szeptember végén, az újpesti Farkaserdőben tett túra során találtam a ládától (GCROSS) alig néhány lépésnyire, déli tőkegombára tippeltem, de valójában (gym) ez egy kisebb őzlábgomba (Lepiota), ami elég mérgező, így érdemes megjegyezni.
(A telefont használom a navigációhoz és fényképezni is, így a koordináták a képek EXIF adatai közt.)
"Bónuszként" csak érdekességképpen egy másik néhány nappal később a Városligetben, az Anna Lindh emlékművel együttállásban.
A Simon halála (GCsimo) geoláda közelében, a túristaút mentén találtam ezt a szép lepketapló gombát, és a gyapjas tintagombát. A lepketapló azonosítására az interneten kellet kutakodnom, a gyapjas tintagombát lányom a kép alapján azonnal felismerte A képek a gps készülékkel készültek, ezért nem tudtam azt is lefényképezni. A képek készítésének koordinátái megtekinthetők a kép tulajdonságai között.
Ezt a szep GYAPJAS TINTAGOMBAT a GCMass ladanal talaltam. Csak egy jo negyedoras internetes kutatas utan jottem ra, hogy milyen fajta, remelem eltalaltam. :)
Ezt a gombát a Jászfényszarui lehel tavi ládától (GCJFSZ) 15 méterre találtam. Közel 1 óra keresgélés után a neten, arra jutottam hogy ez egy ráncos tintagomba lehet. Ha tévednék és valaki kijavítana, akkor elfogadom és átírom szívesen.
Köszönöm ezt a teljesen más fajta ládakeresést.
Remélem elfogadható lesz a találatom.
Egy régebbi találatot szeretnék regisztrálni ezzel a loggal. Június 20-i Csillagváró éjszakai túrán még a startnál találtam ezt a valószínűleg bükkfataplót :) Közel a GCGaja ládához.
Egy egész délelőttöt szántunk rá, mire sikeresen levadásztuk ezt a gyönyörűséget a GCMAD közelében. :) Hosszas keresgélés után leginkább egy fejlődésben lévő Sárga gévagomba tulajdonságaihoz passzolt :)
A GCBBC nevű multiláda keresése közben találtam ezt a gombát, amit eredetileg rosszul határoztam meg. Ez valójában egy déli tőkegomba, kevésbé hétköznapi néven Agrocybe aegerita - köszönöm a kiigazítást! Szegényen valaki vagy valami áttaposott :(
Már többször is készítettünk képet csodaszép gombákról, de mivel csak telefonnal mászkálunk, így koordinátát nem nagyon tudtunk rögzíteni.
A kép a Kincs a föld alatt (GCTH2O) nevű ládánál készült, ezek a fán élő gombák számomra nagyon érdekesek. A Normafánál jóval nagyobb példányokat is láttunk. Kicsit utánanéztem és ezt találtam: A taplógombáról tudható, hogy halott fa anyagát bontja, abból él. Olyan fákon jelenik meg, amik belül már korhadnak, amikben talál halott anyagot.
A csővári ládától (GCCSOV) 1210 méterre (méhröptében) találtuk ezt a gyönyörűséges, bár első virágkorán túl lévő Óriás likacsosgombát (Meripilus giganteus).
Balaton körüli túra során, a GCSICS ládától kb. 20 méterre találtam ezeket a taplógombákat. GPS nem volt nálam, telefonról ládáztam, a kép is azzal készült.
GCRETI multiláda 2. pontjánál, a Farkasréti Temetőben, Gobbi Hilda sírja közelében találtuk ezt a Bükkfa-taplót(Fomes fomentarius).
"A Bükkfa-tapló 10-60 cm átmérőjű; kérges, igen vastag, pata, kagyló vagy párna alakú; feketés, barnásszürke, szürke színű, pereme sárgásbarna, krémszínű vagy okkeres; felszíne sima vagy a többéves termőtesteken körkörösen barázdált. A taplógomba mind élő, mind kidőlt, korhadó fákon és tönkökön él. Az akácot kivéve, szinte valamennyi lombosfa-fajon (nemcsak Bükkfán) előfordul. Jelentős erdőgazdasági kártevő. Régebben a kiszárított taplót tűzgyújtásra használták.Egyes helyeken különféle használati tárgyakat (sapkát, övet, terítőt)készítenek belőle."
Cinkotai kiserdőben, ((GCTAJV)47 30 330 19 14 771 a gps szerint) mellett pár méterrel találtam pár gombát az egyiket Aranyos galambgombának vélem Russula aurea Pers.
Kalap:5-10 cm, húsos, félgömb alakúból domború, majd kiterülő, közepe lehet bemélyedő; széle aláhajló; felszíne síkos; színe narancspiros, aranypiros, sárgásan foltosodhat Lemezek:narancssárgák-aranysárgák, sűrűk, tönkhöz nőttek Tönk:4-8 x max. 2,5 cm, zömök, hengeres, kemény, fehér vagy aranysárga, hosszant ráncolt Hús:fehér, kemény, vastag, elvágva nem színeződik, jóízű és szagú Termőhely és idő:mindenféle talajú lombos és fenyőerdőben, a síkvidéktől a hegységekig júliustól októberig, elterjedt, helyenként gyakori Spóra:spp. okkersárga, sp. 7-10 x 6-8 µm, elliptikus, félig hálózatosan tüskés, a tüskék 1 µm-esek Megjegyzés:Ehető, ízletes. Jellegzetes lemezszíne miatt más fajokkal nem téveszthető össze.
E mellett még egy aranyos kisgombát is fotóztam, meg talán egy rakás taplógomba? de nem vagyok nagy szakértő.
GCFBAB mellet van kb. 50 méterrel, nagyon sok kép került fel az oldalra a gombáról :)
A GPS-t a mobilról használtam, amivel fényképeztem.
Ezek pisztricgombák (Polyporus squamosus):
Termőtest: kalap és tönkszerű részre különül, kalap akár 50-60 cm-ig, kiterülő, kör, ovális vagy vese alakú, középen tölcséresedhet; széle éles, sokáig begöngyölt; felszíne körkörösen pikkelyes, pikkelyek nagyok, rásimulók; színe narancssárgás, a pikkelyek sötétebbek; tönkrész excentrikus vagy féloldalas, rövid, hengeres, 3-8 x max. 6 cm, fehéresből lefelé egyre barnább-feketébb, molyhos-bársonyos
Tráma,termőréteg: pórusos, pórusok tágak, megnyúltak, 1/ mm, 10 mm vastag, fehéres vagy krémszínű, tönkre mélyen lefutó
Hús: puha, vastag, fehéres, lisztes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő: domb és hegyvidéken, holt lombos fák anyagán, ligeterdőkben, sokszor látszólag talajon áprilistól júniusig, elterjedt, helyenként gyakori
Spóra: spp. fehér, sp. 12-15 x 4,5-5,5 µm, elliptikus vagy hengeres, sima, lehet olajcseppes
Kicsit csalódottan logolok. Az idejét sem tudom mióta szőrözöm azzal, hogy a koo 2 km-es közelében találjak gombát. Erre mi az utolsó pár log? Gerecse, Bakonybél, Röcsögepuszta, stb...tudtom szerint ezek kiesnek a két kilométeres körzetből, mégis el lettek fogadva. Úgy gondolom, hogy módosítani kéne a ládaoldalt, hogy bárhol talált gombával bejelenthető. Ennek ellenére az én találatom a szabályoknak megfelelő.
Találat helyszíne: Markusovszky park.
Valamilyen tintagomba talán? Ha jól emlékszem általános iskolai tanulmányaimra :-)
GCHRS keresése közben találtam ezt a közelben :) Sajnos GPS-t nem tudtam fényképezni, mert most mobillal ládáztam és a kép is azzal készült. Köszönöm Gymnek a helyesbítést a gomba faját illetően:
Kalap: 3-8 (12) cm átmérőjű; eleinte domború, majd ellaposodik, köldökössé válik, végül tölcsérformájú lesz, széle fiatalon begöngyölt; vékony húsú; a fehéres alapszínű kalapon sötétbarna, feketés színű pikkelyek vannak.
Lemezek: Tönkre lefutók, keskenyek, sűrűn állók; élük idővel kissé fűrészes lesz; fiatalon fehérek, idővel okkeres árnyalatúak lesznek, sárgulók.
Tönk: 2-5 (10) cm hosszú, 0,3-1 cm vastag; központi vagy oldalt álló; hamar eltűnő gallérja van; alapszíne fehéres, feketés-barnás színű, szálas pikkelyek díszítik.
Hús: Eleinte puha, de hamar szívóssá, bőrszerűvé válik; színe fehéres, enyhén sárgul; jó szagú és -ízű.
Előfordulása: Áprilistól novemberig, lombos fák tönkjén, különösen fűzfán és nyárfán, de talajon fekvő, megmunkált fán is előforduló, csoportos megjelenésű gyakori faj.
Sajnos GPS készülékkel nem rendelkezem, viszont fényképezni tudok. Le is fényképeztem egy tapló gombát, ami olyan furcsán néz ki, hogy nem sikerült rájönnöm melyik fajta is pontosan :) GCglmp (a Gerecse LegMagasabb Pontja) közelében sikerült lencsevégre kapni. Nagyon jó ötlet ez a láda! :)
A GCISTI és GCpop ládák meglátogatása során találtuk a játszótértől délre ezt a szép bár már kicsit nap szárított Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) telepet. A telefonnal GPS-ezek és fotózók is, így a képben lévő EXIF alapján tudom a helyet igazolni.
Ma délután kitekertem a kiskunhalasi Sóstói-kilátóhoz, ahol a GCKSOS, Sóstó, dombkilátó nevű hagyományos láda van elrejtve. A kilátó melletti kis réten rátaláltam egy régi kedvencemre, a mezei szegfűgombára (Marasmius oreades), amit már gyermekkoromban is sokat szedtem apámmal, a kelebiai legelőkön. Ennek a gombának összetéveszthetetlenül finom, fűszeres illata van, szedés közben nyersen is sokat eszegettem belőle, annyira szeretem az ízét. Pörköltnek, illetve levesekbe főzve is elsőrangúan finom gomba.
Erről a gombafajról itt, itt és itt olvashattok még többet.
Én most sajnos csak öregebbeket találtam, amiket már nem szoktunk leszedni. Ha találtam volna fiatalabbakat, akkor most nem a gép előtt ülnék hülyeségeket írogatva, hanem kint maradok terepen, és szedtem volna egy hatalmas szatyornyit belőle... :)))
Egyébként meg ennek a "ládának" az ötletét nagyon okosnak, jónak tartom... :)
Őszi séta közben ezeket a gombákat fedeztem fel a Sástói tanösvényen, GCSAST-tól
északra kb 1 km-re.Mivel a leírt feltételeknek több dolog nem felel meg, ezért csak
egyéb-ként, érdekességként küldtem.
További jó gombászást mindenkinek.
Közvetlenül a Piktortégla-üreg GCPTRG ládája (szélesség N 47° 29,065'
hosszúság E 18° 56,669') mellett találtam ezt a szép Harkálytintagombát (Coprinopsis picacea).
A képek Törökbálinton, az Anna-hegyen készültek. Az első négy kép közvetlenül GCTej láda mellett készült, a negyedik képen látszik a láda fedele. (Csak most akadtam e ládára, így koordinátás fénykép sajnos nem készült.) Az első képen szerintem fésűs korallgomba van (nem ehető), a második-harmadik képen sárga kénvirággomba (mérgező), esetleg téli fülőke (ehető).
Az ötödik-hatodik képen egy nagy őzlábgomba látható (ehető lenne, ha nem öregedett volna meg), a GCpard ládától 30 méterre, közvetlenül a P3 mellett.
A hetedik-nyolcadik képen szerintem rőt áltrifla (mérgező) látható, ezeket kicsit távolabb találtuk.
Minden tele volt gombával, még a turistautak mellett is, bár a legtöbbjük most már kicsit öregnek nézett ki.
A születéskő (GCSZUK) keresése közben Hort belterületén találtam egy közparkban ezeket a szép gombákat. Tekintve a helyi általános iskola közelségét illetve, hogy elég sok gyerkőc jár erre kész csoda hogy még megvannak. Kis segítséggel kiderült, hogy gyapjas tintagombákat (Coprinus comatus) találtam, ami egy fiatalon ehető gombafaj.
Köszönöm a segítséget! :-)
GCIRHA 3. pontjának megtalálásakor. Szerintem ez nagy fehér galambgomba (földtoló galambgomba). Erre a gombára jellemző, hogy a kalapján gyakran van föld, falevelek, mert már a talajban szétnyílik és a rákerült hulladék rajta marad. Sajnos csak utólag olvastam, hogy a GPS-t is le kellett volna fényképezni, de a fényképek magával a GPS-szel készültek, az EXIF információból kiderülnek a koordináták is:
Make - Garmin
Model - Oregon 550
DateTime - 2014:10:12 17:15:44
GPSLatitudeRef - N
GPSLatitude - 47 29 5.53 (47.484869)
GPSLongitudeRef - E
GPSLongitude - 18 57 57.13 (18.965869)
HGery-vel a GCtric levadászása közben találtuk: Lepketapló gomba
Sajnos GPS-t nem tudtunk a fénykép mellé tenni, ugyan is a telefonon van a GPS. Egyszerre meg a kettő nem megy...
A lepketapló angol neve talán még kifejezőbb mint a magyar, pulykafarok. Lepkék esetében a nagy éjjeli pávaszemre gondolhatunk a magyar neve kapcsán. A fő színeik hasonlók. A nevén túljutva, a külső jegyeire térek át. A fotómon az egyik legátlagosabb megjelenési formájában látható. A termőtestek nem mindig csoportosan jelennek meg, külön-külön is nőhetnek. A lepketapló a többi taplóhoz hasonlóan csöves termőrétegű. (Egyik lényeges különbség a tinóruk és a taplók közt, hogy az előbbiek csövecskéi lehúzhatók a kalap aljáról. A taplóké szorosan egybe van nőve a kalaphússal.) A lepketapló vékony húsa már fiatalon is szívós, idősebb korban fakeménységű. A termőtestek egyévesek, de sokáig megmaradnak, így a lepketapló télen-nyáron fotótémánk lehet. (A zöldes színt az öreg gombákon az algák okozzák.) A lepketaplónak frissen nincs különösebb illata, ahogy íze sincs. A húsa keménysége miatt ehetetlen. A taplófélék kapcsán terjedő információ, hogy több fajuknak gyógyhatása van. Ezek közé tartozik a lepketapló is. Utánaolvastam a szakmai fórumon, hogy mégis miként használhatnám gyógygombaként, azonban az olvasottak elvették a kedvemet a kísérletezéstől. A lepketapló tea ihatatlan az íze miatt. De eleve kevés orvosi szakirodalmat találtam a gyógyhatásairól. Gyógygombának inkább ajánlom a pecsétviaszgombát Ganoderma lucidum. Ennek is katasztrofális az élvezeti értéke teaként, ami picit sem élvezetes... Gyógyszertárban rákérdeztem, és árusítanak pecsétviaszgombás, kínai eredetű, gyógykészítményt. Hatvan kapszula van egy dobozban. Gyógyszernek nem igazán nevezném, inkább "étrend kiegészítőnek", és annyira tartom hatásosnak mint a többi természetes anyagot. A gombák csodálatosak, de nem csodaszerek. A különféle betegségek esetében a legjobb döntés a megelőzés! Törekedni kell az egészséges életmódra. Persze ez sem tuti megoldás. Sajnos, a végső következtetésem ugrik elő: halál ellen nincs orvosság. Előbb-utóbb az én életidőmnek is vége. Sebaj! Halálom után testem anyagai visszakerülnek a nagy körforgásba, és minden megy tovább.
A GCMEFO láda közelében találtam ezt a gomba csoportot.
A határozó alapján ez vagy nagy tölcsérgomba, vagy viaszfehér tölcsérgomba. Szerintem inkább az utóbbiba botlottam.
Geoláda vadászat közben, a GCKLAS ládától 25 méterre találtam ezt a szép Óriáspöfeteget. Miközben a láda után kutattam, észre vettem valami fehéret az fák közt az avarban, először azt hittem valami eldobott szemét, de közelebb érve láttam, hogy egy szép, kb. kézilabda nagyságú gombával van dolgom, és örültem, hogy végre lesz egy gomba cache-m is :)
Ez a csiperkefélék közé sorolható gomba hazánkban az egyik legnagyobbra növő fajta az ehető gombák közül. Az Óriáspöfeteg (Langermannia gigante) könnyen felismerhető nagy méretéről (15-20 cm-től akár 40 cm átmérőjű is lehet) és fehér színéről.
A külseje teljesen fehér és sima, bőrhatású, a húsa, ami szintén fehér, tömött, állaga a sajtéhoz hasonló. A fiatalon kívül-belül fehér gomba ahogy "idősödik" (elöregszik), fokozatosan bebarnul, és elveszti tömöttségét, szétesik. Végül csak a vattaszerű, barna spórahálózata marad meg.
Ehető gomba, ráadásul egyedi alakjának köszönhetően nem is téveszthető össze más, mérgező gombákkal, ezért fontos, hogy más leszedett gombáktól külön gyűjtsük, mert így elkerülhetjük a beszennyeződést. De csak a nagyobb (legalább 15-20 cm-es) példányoknál lehetünk biztosak a dolgunkban, a kisebb példányok összetéveszthetők más, mérgező gombákkal. Ha nem vagyunk biztosak, hogy Óriáspöfeteget gyűjtöttünk be, vegyük igénybe a több helyen elérhető ingyenes gombavizsgálatot!
Megtisztítva és vastag szeletekre vágva sütve és rántva is fogyaszthatjuk, íze és illata kellemes, de nem karakteres. Ha előre bepanírozzuk és a szeleteket külön csomagolva lefagyasztjuk, akkor sokáig rendelkezésre áll, mint gyorsan elkészíthető finom csemege (vagy akár főétel, rántotthús helyett). Azonban a megbarnult öreg példányokat ne szedjük le, mert ezek íze már kellemetlen, inkább hagyjuk, hogy spórái egy újabb gomba-generációt alkothassanak.
Az Óriáspöfeteggel nyáron és kora ősszel találkozhatunk erdőszéleken, ritkás erdőkben, füves dokros területeken, de kertekben és utak mentén is előfordul. Nem gyakori gombafaj, de feltűnő, könnyen, messziről felismerhető.
A GCREZE ládáért indultunk és közben érintettük aGCSANC ládát is .Elhaladva tőle néhány száz métert, láttuk meg ezt a gombát és mint más kessertárssal is megtörtént,itt jutott eszembe,hogy nemrég láttam ezt az érdekes gombás ládát.
Tudom,hogy egyszerű és ismert gomba ez a taplógomba,dehát ő is Istenke teremtménye.
Azt gondolom ez egy púpos egyrétegűtapló.Jellemzői:Bükkösöket és gyertyánosokat kedveli,termőteste félkör esetleg vese alakú,töve jellegzetesen púpos.Felülete bársonyos.Nem ehető,húsa parafaszerű.A faanyagok lebontásában fontos a szerepe.
Mi egy kidőlt, elpusztult bükkfa törzsén leltük meg a Mátrában.
GCTEJ (http://geocaching.hu/caches.geo?id=2178) ládakeresés közben találtuk ezt a megöregedett "Bimbós pöffeteg" családot. Fiatalon fehér színű, könnyen felismerhető ehető gombafajta, a mostani túra során az első képet készítettem, de egy korábbi fotót is csatolok a fiatal gombákról...
Jellemzés: Kicsiny vagy közepes, fehér, gömbölyded, körte alakú gomba, tetején sűrű, letörölhető szemcsékkel, tüskékkel.
Termőtest: Bunkós, fordított palackhoz hasonló, körte alakú, felül golyószerű, lefelé fokozatosan szűkül, és rövid hengeres része van, 3-10 cm magas, 3-5 cm széles. Színe fehér, később sárgás, éretten szürkésbarna. Bőre két összenőtt rétegű, amely a hússal is összenőtt. Az idős gomba a csúcsán felreped, és ha a gombát megnyomjuk, a spórapor kipöfög belőle. Felszínét apró, törékeny, letörölhető tüskeszerű szemcsék és pikkelyek borítják, amelyek később maguktól is lehullanak róla.
Hús: Rugalmasan puha, kezdetben hófehér, sajtszerűen tömör és vágható, majd sárgás, vizenyős, később barna és száraz porrá hullik szét. A termőréteg, amely barna spórákra esik szét, a gömbölyű fejrészben csak egy kerek, puhán velős rész, a tönkben csak rostok vannak termőréteg nélkül. Utóbbi nem sárgul meg úgy, mint a gomba felső része, hanem csak szürkül. Spórapora barna. Spórái sárgásbarnák, gömbölyűek.
Szag és íz: Fiatalon kellemesen, jellemzően aromás gomba ízű kissé retekszagú vagy lehet karbidra emlékeztető kellemetlen szagú.
Termőhely és idő: Nyáron és ősszel termő gomba, de csaknem egész évben előjön. A megszáradt példányok áttelelnek. Igen gyakori és mindenfelé tömegesen, seregesen, néha boszorkánykörben is terem. Erdőben, réten, legelőn egyaránt megtaláljuk.
Felhasználás: Amíg fiatal és belül fehér, minden pöfeteg ehető. Közülük ez az egyik legjobb ízű faj, de jellegzetes és erős aromája miatt egymagában gombás ételnek nem elsőrendű. Leginkább rántva, sütve jó. Más gombával vegyítve jó levesbe, húsételhez is. Igen jól szárítható, szép hófehér szárítmányt ad, és gombaporba is jól használható.
Hasonló fajok: A pöfetegekhez hasonlít a mérges áltrifla, amely mérgező. Ennek felszíne repedező, burka kemény, belseje pedig fiatalon is szürkésfekete. A pöfetegek a fiatal, burokba zárt gyilkos galócákkal is összetéveszthetők, de felmetszve a burokba zárt kalapos gomba azonnal felismerhető. Sok hasonló, kisebb-nagyobb, gyakori ehető pöfeteg hasonlít hozzá. Ilyen pl. a kicsiny, szürkepöfeteg amely egész gömbölyű, tönkje nincs, csak vékony gyökérszerű köteggel folytatódik a talajban. A körte alakú pöfeteg ugyancsak gyakori, hasonló faj. Termőhelyében különbözik, mert korhadó faanyagon terem, és csoportos növésű.
GCKAMM ládakeresés közben találtuk ezt a Lentinus Strigosus -Sörtés dücskőgomba "csokrot", sajnos csak most olvastam, hogy a GPS-t is mellé kellett volna raknunk :( De azért remélem elfogadható:)
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=
Kalap: fiatalon világos hússzínű, majd okkersárgás, csaknem fehéresre fakul. Széle sokáig begöngyölt, aláhajló, feltűnően borostás.
Lemezek: keskenyek, sűrűn állók, mélyen lefutók. A fiatal termőtest kalapján, lemezein néha igen gyenge lilás árnyalat is feltűnhet.
Tönk: többnyire oldalt álló, rövid.
Hús: fehéres, bőrszerű, előbb lisztízű, majd égetően keserű.
Előfordulás: lombos fák elhalt ágain, tuskóin találhatjuk csoportjait, szinte egész évben. Májustól kezd teremni, késő őszig fejlődnek az új termőtestek, amelyek kissé összeszikkadva érik meg a következő tavaszt. Kedveli a meleg, napos termőhelyeket. A szárazságot is jól bírja, mert egyrészt a fában raktározódó nedvességet használja, másrészt erősen szöszös, filces kalapja, tönkje nehezebben veszíti el víztartalmát, mint más gomba.
A "Geológiai csoda" (GCcsod) láda közelében rengeteg nagy őzlábgombát sikerült fellelnem.
Ez egy ehető gomba, de csak a kalapja fogyasztható. "Különösen kirántva ízletes." - ahogy a Búvár Zsebkönyvek kötete írja. :-)
Legkönnyebben a párducgalócával keverhető össze, de annak "kalapja nem fehéres alapon barna pikkelyes, hanem barna alapon fehér pettyes, továbbá kisebb, és gallérja nem eltologatható gyűrű." (Wikipédia)
Érdekes ötlet ez a rejtés! Tetszik. Mivel nem ismerjük a gombákat, sokáig tartott, míg rátaláltunk, hogy milyen fajtát találtunk. Elsőre nem is sikerült, ezért köszönjük a rejtő segítségét. ... Hát, ezért nem szedünk mi gombát az erdőben! :)
Éppen ládakarbantartásra mentünk a GCNTLT felé, amikor a lakótelep egyik nyárfájánál megláttuk ezt a sok gombát. Jó sok eső esett mostanában, gyorsan megjelentek. Furcsa volt, hogy a talajon is sorakoznak, és a törzsön is van. Ez a déli tőkegomba (Agrocybe aegerita). Élő, vagy elhalt fákon nő. A képeken is látszik, hogy a gyökér vonalát követik. Áprilistól novemberig, főleg puhafák (nyár, fűz) körül vagy tuskójukon, csoportosan növő, helyenként gyakori faj. Ehető, és termeszthető faj, jellegzetesen egyéni ízzel. Mi nem szedtünk. :)
Pont gombászni és somot gyűjteni akartam és a tőlünk 5 km-re lévő erdőrészt (Nagy-Hárs-hegy és környéke) gondoltam feltérképezni - nem tudtam a cache-ről de interneten keresve erre ide találtam :D
Az "előttem járó" (tothadam86) pont is errefelé volt ;)
Egy tintagomba (?) és egy piruló galóca (?) képét mellékelem.
A GPS koordináták benne vannak a d.fotókban, smartphone-al (ill. phablet-el) készítettem őket és azzal is tájékozódtunk, így a készülékről fotót nem, de képernyőképet mellékeltem!
A "598. Tani bábi (Nagy-Hárs-hegy) (GCtani)" multi pontjai után a gerincen lefelé a "52. Sötétség szája (GCsosz)" -hoz menet közben.
A gps lemerült.. de mellékeltem egy térképrészletet hol is voltak az őzlábak.
Útközben a Csóványosra, a Csehvár ( GCseh) és a Bárány-bérc (GCBarb) ládák közelében találtuk ezeket a gombákat. Megjegyzem, a nagy őzláb(ak)ból fenséges vasárnapi ebéd készült. :)
Útban GCMARI felé találtam ezeket a sárga gévagombákat (Laetiporus sulphureus), már messziről rikítottak. Fiatalon érdemes szedni, mert utána "megfásul" és rágós lesz. Főleg vízparti területeken található, itt is egy kis patakszerűség csordogált a fűzfa alatt. És milyen a sors: mire visszaértem a túrából, valaki leszedte az orrom elől! Grrrr!!!!
A kosárban látható őzlábakkal a karma kárpótolt 2 nappal később, ők már felszeletelve száradnak a teraszon :)
Sikerült olyan gombát találnom amiről még soha nem is hallottam. Ez a szenes galambgomba.
A fotó aug. 10 én készült Szolnokon a Malomszögben (Malomszög kalandparkkal (GCMSZO)), de csak mostanra sikerült beazonosítani rejtői segítséggel. Érdekessége, hogy az öregedő gomba úgy megfeketedik mintha égett faszénből volna.
Köszönöm a lehetőséget és a segítséget.
Végre talán ez a láda is meglesz, mert már kb. 10 éve szeretném teljesíteni, de sose találkoztam gombával, vagy nem ládázás közben. Most végre összejött, ráadásul egész sok és sok fajta gombát láttunk a biciklitúra alatt a Pilisben.
GCDOM keresése közben találtam gombát. Miután több internetes oldalon is alaposan elolvastam a gyilkos galóca felismerésének lépéseit arra jutottam, hogy az egyik szerintem gyilkos galóca lehetett. De ha mégsem, akkor is inkább ott hagynám mert hasonlít rá. Egy másikban is bizonytalan vagyok, talán őzlábgomba.
A legbiztosabb a pirosban vagyok, a TERRA Alapítvány honlapján elég hasonló kép van, így ez jó eséllyel Piros galambgomba.
GCSTPT-2 közvetlen közelében találkoztunk ezekkel a légyölő galócákkal.
A beazonosítással könnyű dolgunk volt annak ellenére, hogy sajnos nem ismerjük a gombákat.
Egyik kivétel ez a mesekönyvekben is látható igen mutatós fajta.
A navigálást telóval csináltuk, ahogy a képeket is.
Felsőtárkányban a GCFAEV 1. pontját kerestük, de nem találtuk meg. Elindultunk a Vöröskői forrás ládájához. A sínek mellett a talpfán láttuk sok helyen ezeket a telepeket. Az eső szemerkélt.
Ezek a fotók a mátrai túránk során a GCSKUT és a GCJAGS között készültek.
"Név:Piros galambgomba (Russula sanguinaria)
A kalapja 5-10 cm átmérőjű,félgömb alakú.
Előfordulása:júliustól októberig,lomb és fenyőerdőben található, szárazság tűrő, nem ritka faj.Nem ehető.Hasonlít hozzá a mérgező Hánytató galambgomba."
GCBPha melletti erdőben találkoztunk egerekkel és gombákkal, szerintem pöfeteg és/vagy tarlógombák lehettek. Gps-t nem tudtam mellé fotózni, mert okostelefonnal keresgéltünk.
Pont a GCgevi ládát találtam meg, mely egy farönkben van elhelyezve. Ezen a rönkön megláttam ezeket a gombákat, egyből eszembe jutott ez a láda, így le is fotóztam. GPS készüléket nem tudok mellékelni, mivel telefonnal járom a terepet, viszont a képek geotagelve vannak. Ha jól sejtem, akkor Júdásfüle a gombafajta neve.
eTiGeR: Mindegyik galambgombának tűnik, az első valószínűleg a földtoló, a másik kettő valóban "piros", de gombákat nemigen lehet csak a kalap tetejéből meghatározni.
Sajnos nagyon kevés gombát ismerek, ezért ezt sem tudom meghatározni biztosan, még határozóból sem.
A gombát a Mátra 115 láda résztávja (GCM115) a 8. pontjának megtalálása után, útban az Asztag-kő láda (GCZTAG) felé találtuk a fiammal. Mátraházától végig esett az eső, illetve a héten is sok eső esett így elég könnyű gombát találni, erre is majdnem ráléptünk az úton, bár ez kevésbé járt út volt.
Gombát találtam! Köszönöm a lehetőséget!
Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan!
A gombát a GCNEKP ládám ellenőrzése során láttam meg. :)
Épp ellenőriztem a ládát, amikor megpillantottam három gombát is. Két egyforma volt, a harmadik különböző. Látom a rejtő másnak is segített, így ha nem probléma, szeretnék kérni segítséget a gomba kitalálásához. A gombahatározó.hu-val nem nagyon lettem eredményes. :)
A rejtőnek köszönöm az elfogadást és a segítséget, szerinte ez egy porhanyósgomba faj (Psathyrella). [g:hu 1.5.0t] [wapon beküldött szöveg]
Az első 2 képen kerti tintagombák (Coprinellus micaceus) láthatóak.
(Köszönöm a segítséget!)
Érdekesség:
A gomba olyan anyagokat tartalmaz, melyek alkohollal keverve rosszullétet okoznak, ezért evése előtt és után 24 óráig kerülni kell az alkoholfogyasztást.
A középkorban az idős gombákból tintát állítottak elő, amelyről csak mikroszkopikus vizsgálat után lehet kideríteni, hogy nem eredeti tinta.
Az utolsó 2 képen aranytinóru (Xerocomellus chrysenteron) látható.
Májustól novemberig, lomb és fenyőerdőben, parkokban növő gyakori faj.
Kalapja 3-10 cm átmérőjű. Ahogy a képen is látható, gyakran berepedezik.
Ehető gomba, de gyorsan megromlik.
Két gombát is találtam Nagykovácsi környékén a GCVDAG megtalálása közben. A rejtő segítségével sikerült őket beazonosítani: az első az erestönkű laskagomba (ehető és nem túl gyakori, amit még olvastam, hogy nem hasonlít mérgező gombákhoz ezért könnyű begyűjteni), a második a borostás réteggomba (nem ehető és elég gyakori fakérgen)
A GCm001 az N 47°50629 E 19° 57306 koo-n pihent egy .com-os cash társaságában. Amikor lehajoltam,hogy felvegyem hatalmas spóra felleg borította be a cipőmet. Felötlött elmémben a GCGMBA és gyorsan készítettem róla egy pár fotót. Itthon hozzáfogtam a meghatározásához, ami nem volt egyszerű a gomba életének ilyen előrehaladott korában. Ezért másnap újra nyeregbe pattantam és alaposabban körbejátam. Ekkor vettem észre a már alig látható apró bimbókat a tetején. Ebből és a termő időből következtettem: ez Bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum). Az egyik legelterjedtebb faj. Felül gömbölyded vagy fordított körtéhez hasonló alakját fehér színű, húsos szemcsékkel teleszórt burok veszi körül. Magassága 3-8 cm, szélessége 2-4 cm. Erdőkben, erdőszéleken termő nyári-, őszi gomba.
Nőni kezdtek a réti trágyagombák (Panaeolina Foenisecii) a pázsitban a sok esőnek köszönhetően. Koordináta az exifben (47.409 18.998). A Szent-Donát hegy (GCSZDH) közelében. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Ezúton is köszönöm a lehetőséget, a javítást és az elfogadást!
GCTTOS tanösvényén sétáltunk, mikor egy fűzfa törzsén két hatalmas kb 50x50 cm átmérőjű, szerintem sárga gévagombát (Laetiporus sulphureum) találtunk. Igazán gyönyörűek voltak. A nevét gondolom részben kén sárga színéről kapta, és fiatalon ehető gomba. Valós mérete meghaladja a leírásban szereplő maximum értéket, főleg kettő volt egy törzsön (de sajnos csak az egyiket fényképeztem le :-(.....), igazán impozáns látvány!
Amennyiben a leírtak nem felelnek meg a képen láthatónak, úgy kérem a kedves "láda rejtőt" javítson ki! A GPS-en van a fényképező, így azt nehéz lett volna a gomba mellé tenni egy fénykép erejéig! :-) Sorry!
Egerszalókon jártam, a GCMaPa láda felé, amit már korábban megtaláltam, de most közel voltam újra hozzá. Egy faágon megláttam ezeket a fehér gombákat, amik valószínű, hogy réteggombák.
Nedves közegben voltak, a sűrű növényzet ritkítását nem rég végezhették.
A Gemenci erdőben a malomtelelői kilátó mellett (GCMA) találtam a Pisztricgombát. Nem mérgező, de csak fiatal korában ehető, mert később szívós fás húsú lesz. 30-40 cm átmérőjűre is megnő.
Koordináták ahol találtam:
Szélesség: N 46° 14,838'
Hosszúság: E 18° 51,525'
Magasság: 103 m
3 gombát is sikerült találnunk a Caprera-forrás közelében (GCCAPR). Az első a barna fülőke, a második a lepketapló, a harmadik a júdásfüle gomba szerintünk.
Piros csészegomba a 3609. Kisgombosi tanösvény és őstölgyes (GCKGTO) ládájának közelében 02.23-án találva. A gps-t nem tudtam melléfotózni, mert a telefonom volt a gps és a fényképezőgép egyben. Köszönöm.
A piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea) február, de főleg március folyamán található az avar takarásában. Előfordul korhadt fákon, ágakon terem, sokszor csoportosan: Magyarországon szórványosan, veszélyeztetett. Csészéje 1-5 cm átmérőjű. A csésze belső oldala, ahol a spóraképző réteg van, piros, külseje és a nyele fehér, szürkés, molyhos. Nem mérgező, de jellegtelen ízű. (lásd Wikipedia)
Rengeteg gombával találkoztunk már geoláda keresés közben, de sajnos még csak most fedeztem fel ezt a "locationless cache"-t... Ma a GCDUGA láda keresése közben sajna most csak taplógombákat találtunk, de abból volt egy szép nagy példány is... :)
Két tavalyi "szebb" képet is feltöltöttem, mivel ezeket szintén geoládák környékén kaptam lencsevégre, csupán csak a GPS-t nem tettem melléjük...:
- Az első szerintem egy légyölő galóca (Amanita muscaria), amit a GCdear láda közvetlen közelében fotóztam le 2013.10.16.-án. Mérgező!
- A másik talán egy feketésvörös galambgomba (Russula atropurpurea), de a színében nem vagyok biztos. Ezt a GCSZKE láda környékén, 2013.10.19.-én örökítettem meg. Nem ehető! Mifelénk egyébként galambicának is nevezik, és előszeretettel gyűjtik, főleg a kékhátút. Azonban érdemes vigyázni, hiszen nagyon sok galambgomba faj létezik, könnyen össze lehet téveszteni őket, és sajnos akad közöttük csípős, rosszízű, esetleg rosszullétet és hányást kiváltó fajta is; mint ez. Az utóbbi 2 gomba tanulsága: A piros az tilos! :-)
Köszi a lehetőséget! Tetszik ez a gomba cache! :)
u.i: Decimálisban van a telefonon a koordináta, szóval át kell konvertálni az ellenőrzéshez. :)
Ha előbb olvasom ezt a ládát akkor lett volna "szebb" gombánk. Ezt a gombát a GCPSZI láda közelében találtuk. Ha minden igaz ez egy Fomes fomentarius magyarul taplógomba.
Ezt a gombát Letűnt Vasúti Hidak nyomában (GCHzMG) keresése közben találtam.
Ismerni sem ismerem és meghatározni sem tudtam.
Az biztos, hogy elég gyakori faj, több helyen is láttam hasonlót.
Talán lesz itt valaki, aki ismeri...
[Jóváhagyta: gym, 2013.12.29 10:31]
A rejtő segítségével:
"A gomba a téli fülőke (Flammulina velutipes), ami az enyhe időjárásnak köszönhetően valóban gyakori mostanában."
Köszi szépen! :)
Ezt az őzlábat még tavaly találtuk a borzaspusztai láda (GCBOPU) közelében. Mivel nem unikális (de annál finomabb) reméltem, hogy találok valami különlegesebbet. Ez valószínűleg már idén sem fog bekövetkezni ezért marad a:
Nagy őzlábgomba.
Ezt a gombát egy hatalmas, korhadó fatuskón találtuk a GCSZS-hez nagyon-nagyon közel, félig a gyökerek közé nőve. A legnagyobb mérete kb 4-5 cm, a kép a színét jól adja vissza. Nem tudom azonosítani, segítséget kérek!
A Bakony keleti vég (GCBKVI) kiinduló pontja környékén rengeteg gomba van a dombokon, köztük az a kettő is:
1. Melegágyi csészegomba (Peziza vesiculosa): ez egy aszkuszos gomba, így csésze alakú a termőteste (azon belül tölcsér). Ehető gomba, de más csészegombákkal való összetéveszthetősége miatt nem ehetőnek van besorolva, mert biztosan csak spórája alapján lehet megkülönböztetni őket.
2. Ragadós bocskorosgomba (Volvariella gloiocephala): ez már valódi kalapos gomba. A galócákra hasonlít, de ennek nincs gallérja, valamint mindig valamilyen korhadófélben lévő növényi anyagon/mellett van. Idősebben poshadt gyümölcsre emlékeztető szaga van. Ehető, de csak a fiatal fehéresebb példányai.
Zöldesszürke döggomba (Entoloma rhodopolium),
Gercse TT közben, CGER-től 25 m-re.
Egész délelőtt gombával teli szatyrokat/kosarakat hordó embereket láttunk az erdőben, de élő gomba egy se akart szembejönni velünk. Aztán a GCGER hosszas keresgélése után, mikor már épp siettünk volna vissza a TT útvonalára, ez a szegény ott álldogált egy szál magában a rét közepén. Bár én jobban örültem volna valami "látványosabbnak" :), de így legalább az egész család együtt találta.
A mai reggel találtam a Városligetben ezeket a csiperke gombákat.
A képeken a gombák mellett a gps azért nincs rajta, mivel ezzel az "egyéb" kategóriába tartozó készülékkel kerestem a GCHIDE ládát, és ugyan ezzel készítettem a fényképeket.
Ezt azért nem gondoltam volna, hogy a City közepén reggel, hét óra körül, a sok kocogó és kutyasétáltató ember mellet, több gombaszedővel is találkozok :-)
Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis). Kalapja fiatalon selymesen fehér, domború, de később ellaposodik, és enyhén megsárgul. Átmérője elérheti a 10-12 cm-t is. Lemezei rózsaszínűek, később barnára, feketére színeződik, spórái feketés barnák. Tönkjén gallért találunk, illata kellemes
[g:hu 1.4.29] [wapon beküldött szöveg]
A fénykép a GCFAEV multi 2. pontja mellett készült:, THULL társaságában és segítségével. Talán nem tévedek, ha úgy vélem, hogy ez a csapat gomba Rózsáslemezű kígyógomba vagy Cifralemezű kígyógomba volt.
Fehér majdnem lapos tetejű gomba GCUTIG-től légvonalban kb. 150 méterre.
(Úton több, mert féligmeg kell kell kerülni egy tavat.)
Nem tudom milyen fajta a gomba , szóval nem enném meg...
A 2012.11.17-i Molnár József emléktúra alatt fotóztam le ezeket a nagyszerű gombákat. Ugyan GPS nincs a képeken, de szívesen feltöltöm mellé a bejárt útvonal trackjét is.
Az első képen egy korallgomba látható. Valószínűleg egy cifra korallgomba /Ramaria formosa/ Nekem nagyon tetszett, mert számomra nem egy gyakran előforduló gombatípus, bár ezen a területen nem az első alkalommal futottam össze vele.
A másodikról annyit tudok biztosan, hogy sárga. Valószínűleg őszi pottyinka, potypinka /gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea/
Gorkiival együtt vadásztuk le a gombát, a József Attila lakótelepi ládák keresése közben. Kérem a hozzá feltöltött kép alapján a megtalálás elfogadását.
Köszönöm!
A gombát Csirimojoval fotóztuk a József Attila lakótelep, Madáretető-park (GCJALT) multi felgöngyölítése közben az egyik parkos részen. A gomba (szerintem) egy Agaricus campestris, az Kerti csiperke. Igazából nem volt értelme több képet csinálni a gombáról, mert eléggé megbújt - bízom benne, hogy így is elfogadható a találat.
GCkopu-tól nem messze találtuk ezeket a Légyölő galócákat (Amanita muscaria). Talán a legfontosabb jellemzője, hogy mérgező.
A légyölő galóca egész Európában a legismertebb gombák közé tartozik. Már messziről felismerhető szép piros vagy narancsszínű kalapjáról, amelyet többnyire fehér, pehelyszerű foltok borítanak. A lemezek mindvégig fehérek maradnak, sűrűn állnak, nincsenek a tönkhöz nőve. A tönk is fehér, nagy, karéjos, ernyedten lelógó gallérral.
A légyölő galóca júliustól októberig hozza termőtestjeit.
Magyarországon Vas és Zala megyében gyakori, az északi országokban pedig olykor tömegesen terem. Az erdélyi hegyekben is nagyon gyakori, ott ma is használják légyirtásra. A légyölő galóca főleg hegyvidékeken él. Nyíresekben, savanyú talajokon gyakori, fenyvesekben és lomberdőkben is előfordul.
Régóta fényképezek gombákat, de eddig vagy a helyszín, vagy a GPS hiánya, vagy az egyed silánysága, vagy a fajta sűrű előfordulása miatt nem logoltam. Most viszont...
Ezt a SÁRGA KORALLGOMBÁT a GC2500 Galyatető felé túrázva leltük, és visszafelé pár társával együtt be is gyűjtöttük.
SÁRGA KORALLGOMBA ( Ramaria flava ) magyar nyelvterület némely vidékén seprűgomba, a gombák (Fungi) országának a Agaricomycetes osztályába, ezen belül a Gomphales rendjébe és a korallgombafélék (Ramariaceae) családjába tartozó faj.
Lomb-, tűlevelű és elegyes erdőkben, különösen bükkök és lucfenyők alatt nő. Júniustól októberig terem.
Színük világító, világos kankalinsárga vagy tojássárga. Az alsó ágak a tönk körül fiatalon gyakran vöröses befuttatásúak, idősebb korban világos okker tónusúak.
A gomba fehér, gyengén szívós, merev húsa kissé kesernyés ízű. Kizárólag a fiatal gombákat szabad felhaszanálni, a nagyon idősek hashajtó hatásúak. A gombát használat előtt le kell forrázni, így kitűnő paprikás készül belőle.
Könnyen összetéveszthető a cifra korallgombával, amely azonban halványabb színű és erős hasmenést okozhat, de nem súlyosan mérgező gomba.
(Mellékeltem még képet 'Mesegombárol' is, mert szép, és nagy példány.)
2013 09 28-án két piros 1-es megtalálás (Körtvélyesi kápolna GCkopu és a vértesi Szép Ilonka-forrás GCili )közötti úton figyeltünk fel erre a csodálatos gombára,sajnos MÉRGEZŐ.A neve "LÉGYÖLŐ GALŐCA ". Óvakodjatok tőle.
Mária-kút - forrás és képes fa (GCsoda) közelében 10 m-re a ládától ép egy szarvas bőgése riasztott meg aki kb 20m-re állt meg tölem. Mintha a szárazság után várták volna a lehetőséget bújtak elő a földből a nagy őzlábgombák (Macrolepiota procera).
A nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) a gombákhoz (Fungi), ezen belül a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj. Ritkás erdők és erdőszélek lakója. Nagy termetű, feltűnő megjelenésű gomba. Csak a kalapja fogyaszható, mivel a tönk húsa kemény, rostos. A procera szó jelentése a faj latin nevében karcsú, magasra nőtt.
Rántott gombaként elkészítve a legízletesebb
A vérteskethelyi pihenés ládatalálat közben bukkantunk rá, a ládától 2-3 m-re.
(GCVEKE)
Bimbós pöfeteg lehet.
Jellemzés: Kicsiny vagy közepes, fehér, gömbölyded, körte alakú gomba, tetején sűrű, letörölhető szemcsékkel, tüskékkel.
Termőtest: Bunkós, fordított palackhoz hasonló, körte alakú, felül golyószerű, lefelé fokozatosan szűkül, és rövid hengeres része van, 3-10 cm magas, 3-5 cm széles. Színe fehér, később sárgás, éretten szürkésbarna. Bőre két összenőtt rétegű, amely a hússal is összenőtt. Az idős gomba a csúcsán felreped, és ha a gombát megnyomjuk, a spórapor kipöfög belőle. Felszínét apró, törékeny, letörölhető tüskeszerű szemcsék és pikkelyek borítják, amelyek később maguktól is lehullanak róla.
Hús: Rugalmasan puha, kezdetben hófehér, sajtszerűen tömör és vágható, majd sárgás, vizenyős, később barna és száraz porrá hullik szét. A termőréteg, amely barna spórákra esik szét, a gömbölyű fejrészben csak egy kerek, puhán velős rész, a tönkben csak rostok vannak termőréteg nélkül. Utóbbi nem sárgul meg úgy, mint a gomba felső része, hanem csak szürkül. Spórapora barna. Spórái sárgásbarnák, gömbölyűek.
Szag és íz: Fiatalon kellemesen, jellemzően aromás gomba ízű kissé retekszagú vagy lehet karbidra emlékeztető kellemetlen szagú.
Termőhely és idő: Nyáron és ősszel termő gomba, de csaknem egész évben előjön. A megszáradt példányok áttelelnek. Igen gyakori és mindenfelé tömegesen, seregesen, néha boszorkánykörben is terem. Erdőben, réten, legelőn egyaránt megtaláljuk.
Sirokon a Darnó forrásának közelében találtuk ezeket a bimbós pöfetegeket (Lycoperdon perlatum). Népies nevén körtegomba. Színe most fehér volt, később sárgássá válik, majd szürkésbarna lesz. Éretten megnyomva a spórapor kipöfög.
Őrségi ládázunk alkalmával találkoztunk ezzel a gombával. A haricsai pihenőnél bukkantunk rá és nagyon megtetszett.
Fodros káposztagomba ha nem tévedek! Egész Európában elterjedt, a fenyvesekben terem, mert az erdeifenyő parazitája, annak gyökerén élősködik.
GCMARC ládám újrarejtése közben találtunk rá erre a gombára amiről azt hittük, késői laskagomba. De nem, a rejtő szerint, valami likacsgomba vagy fagomba féle, esetleg tapló lehet. Ha sikerül kiderítenem, akkor leírom.
Ma a GCKTNG, szentbékkállai kőtenger ládánál jártunk, ahol a sziklák közti füves területen rengeteg apró (Óriás)pöfeteget láttunk (Langermannia gigantea).
Reméljük, hogy ez már az induló őszi gombaszzon kezdete!
A képen szereplő, az első ilyen példány volt.
A GPS fotózásáról sajnos elfeledkeztem, de a második képen jól látszanak a hely jellegzetes sziklái.
Tivi2007 szervezte túrán mentünk Hollókőről Nógrádsipek felé, volt köztünk aki szedett gombát is. Mivel én nem ismerem a gombákat, kaptam az alkalmon és az egyiket lefotóztam a GCdbgt Dobogó-tető láda közelében. Barna tinóru, ízletes ehető gomba.
A tágabb családdal amatőrként érkeztem egy erdészeti gombász tanfolyamra a budakeszi arborétumba gombát gyűjteni, így eszembe jutott ez a "láda", melyről korábban olvastam, és amelyet a GCMAMM közelében vágytam teljesíteni. Bepillantást nyerhettem a szimpatikus és lenyűgöző gombászat világába, és sok új ismerettel gazdagodtam, ami igazából csepp a tengerben, de mindenképpen hasznos :) A kiterített gombák között egy igazán szépnek, a királytinórunak (királyvargánya) nevét (is) megjegyeztem. A szép rózsaszín-lilás - sárga színe miatt őt választottam kiemelni. Voltak, akik egy igen ritka sárga lapátgombát is találtak, de az sajnos nem látszik a képeimen (amik egyébként is csak a telefonommal készültek sajnos ...).
Megnéztük a csarnoknál a gomba bemutatót, és a következő ládavadászatkor lencsevégre került ez a példány. A (GCHePa) doboztól 9méterre találtuk. Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) A gyapjas tintagombának tavasztól őszig egyre-másra jelennek meg termőtestei, egyenként vagy csoportosan, mindenekelőtt utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben, elsősorban trágyázott helyeken. A síkságoktól a középhegységekig széles körben elterjedt. A gyapjas tintagomba fiatalon ehető gomba. Addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek. Főzés során jellegzetes illata van, íze azonban kellemes; a fiatal példányok elsőosztályú csemegegombák.
Rátaláltam a GCmekh közelében.
Ha jól sikerült a be azonosítás akkor a csiperkefélék családjába tatozó őzlábgomba látható a képen.
A nagytermetű őzlábgombák között van néhány enyhén mérgező faj, a kisebb termetűek között pedig súlyosan mérgezők is találhatók.
Bazídiumos gombák törzsébe tartozik. Közepes méretű gomba. A fiatal gomba fehér színű, az idősebb megbarnul. Ehető, rántott gombának kitűnő. Az idősebb gombák belseje megbarnul, eső érintés hatására "robbanva" szórja szét spóráit.
Ezt a szép példányt GCTARK-hoz közel találtuk Desterrel!
Kerti tintagomba (Coprinus micaceus) magában nem mérgező, csak alkohollal együtt fogyasztva. Sajnos GPS-es képet nem tudtam feltenni mert nincs GPS-em, sem fényképezőgépem, már csak egy nyomi kis telefonom van ami ezeket a funkciókat ellátja, viszont gyalog kesseltem aznap a GCTH2O, GCtork, GCMEKI, GCSZKH, GCfMKU szerepelt a megtalálásaim között. A gombát a GCtork végpontjánál egy templom mellett fotóztam a parkban. Reméltem a fényképhez megjelenik a koordináta... Ha ez így nem elfogadható hamarosan újabb képeket teszek fel :) Köszönöm a cache-t igazán ötletes :)
Már többen is raktak fel képet erről a fajról, de ezek a példányok talán annyiban különlegesebbek, hogy majdnem a város közepén vannak (400 méterre a GCHALK ládától). Régebb óta figyelem, pár éve rendszeresen kibukkan a termőtest a fából. Pisztricgomba (Polyporus squamosus): a kalap akár 50-60 cm is lehet; kiterülő, kör, ovális vagy vese alakú, középen tölcséresedhet, színe narancssárgás, tönkje rövid, hengeres, 3-8 x max. 6 cm, fehéresből lefelé egyre barnább-feketébb. Ez a faj csak nagyon fiatalon gyűjthető, mert húsa később szívóssá válik. (Forrás: terra.hu, wikipedia.org)
Köszönet Zsófinak a képekért :)
Ezt a gombát a DDRKT séta során az Éger-tetőn leltük Bajuszcica és Cila társaságában, az azonos névvel bíró láda közelében (GCEGTE). A közeli gombás tanösvény tábla szerint a tinorufélék családjába tartozó gombafaj. Innentől egy adott segítségként a TERRA Alapítvány honlapján továbbhaladva véleményem szerint a talált példány egy Molyhos tinoru. Latin neve: Xerocomus subtomentosus . A nemezestinoruk közé tartozik. Elméletileg ehető gomba, viszont könnyen összetéveszthető más tinoruval, így megkülönböztetéséhez alaposabb ismeret szükséges.
Saját meglátásomtól függetlenül örülnék ha a rejtő megerősítené hogy jól azonosítottam-e a gombát és jóváhagyja a találatot. Köszönöm előre is! A képeket Cila készítette, azokat az ő engedélyével töltöttem fel ide, ezúton is még egyszer köszönöm!
Köszönöm a rejtőnek az egyeztetést, a logot ennek megfelelően javítottam.
A taplógombák mindegyike olyan gomba, amely a fáknak, cserjéknek közvetlenül a fás részeit pusztítja. Gombafonalaik a fás növények belsejében élősködve, kémiai bomlást okoznak így a fatestek porhanyóssá, odvassá válnak. A taplógomba terjedése nagy számban kialakuló, tovább fertőző szaporító spórákkal történik.
A gombát a XIII. kerületben, a Rákos-patak környékén, egy csendes parkban fedeztem fel.
Régóta terveztem logot készíteni ide, többször el is készült a szükséges fotó, de a feltöltés valahogy elmaradt. Most viszont megtaláltam egy őszi képemet, úgyhogy utánaolvastam kicsit! :)
Még szeptember végén jártuk végig az Ördög-árok multit bringával, akkor készült a kép. A meghatározás addig könnyen ment, hogy taplógomba, de mivel sokan töltenek fel ilyent, nem akartam itt megállni.
Véleményem szerint ez egy parázstapló (Phellinus igniarius), annak is egy fiatal példánya. Nem lettünk toplászok, így el nem hoztuk, pedig állítólag nagyon hasznos tud lenni tűzgyújtásnál, vérzés csillapításhoz, de akár kalapot is lehet belőle faragni.
Taplógomba.A gombát a 2804. Zsombói láperdő (GCZSLE) ládától 14 m-re fotóztam.
Élvezettel olvastam a gombászblogot és nézegettem a fotókat. Utoljára néhány éve böngésztem a gombahatározót túlélési esélyeimet latolgatva, amikor az akkor még egyetemista fiam vadgazdamérnöki gyakorlatáról beállított egy tucat őzlábgombával. Ezen túlmenően azért az is megnyugtatott, hogy gyakorlott gombásszal szedte egy termőterületről. Köszönettel.
A Kovácshegy (GCSCSH) közelében a találtam ezt a
Inonotus hispidus (Latin név)
Almafa rozsdástapló (Magyar név)
Kicsit megviselte az idő de biztos vagyok benne hogy ez a gomba fajtája mert egy almafán találtam.
Véleményem szerint ez egy molyhos réteggomba (Stereum subtomentosum). Sajnos nehézzé teszi az azonosítást, hogy esős volt az idő, és a gomba jól megszívta magát.
(A másik tippem lepketapló lett volna, viszont annak fehér a széle, ez pedig sárgás)
A Caprera-forrás (GCCAPR) közelében találtuk DenkeT-vel.
A képen én és egy Tapló gomba látható. Ez a gombafaj az egyig legelterjetteb hazánkban, a fákon telepedik le javarészt.
A gombát a kopaszi gáton (GCKOPI) ládától kb 250-300M-re találtuk Anyukámmal aki fotozoot lelkes kezdő e sport terén.
Ez a Gomba a Kövesmező láda - GCkome - közelében van.Sajnos a koordináták nem látszódnak annyira.A taplógombáról már sokan írhattak meghatározást, ezért egy kis érdekességgel szolgálok.
A magyar nyelvtörténeti-etimológia szótár szerint a tapló szót 1395-ben említik először "taplow" formában. A szótár bizonytalan eredetűnek tekinti, de nagy a valószínűsége, hogy török eredetű szavaink egyike.
A hajdani időkben a taplót főként hajóépítéshez, tömítésnek, valamint tűzgyújtáshoz (a gyufa feltalálásáig) használták. Az úgynevezett parázstapló (Fomes igniarius) a fűzfaligetek odvas fűzfáinak elkorhadt belsejében található. E fáknak a kevés lombja és nyomorék alakja mutatja a parázstapló pusztítását. A parázstapló termőtestét a tűzütésnél a kovakő mellé helyezve, a tüzet kiütő acéllal együtt a tűzgyújtás nélkülözhetetlen eszközeként alkalmazták.
A tapló azonban nemcsak a tűzgerjesztés nélkülözhetetlen eszköze volt, hanem hosszú századokon át sebészeti beavatkozásoknál, vérzéscsillapítóként is általánosan ismert és használt volt, s a toplászok között még ma is az. Napjainkban is, ha a taplófaragó vagy díszítő elvágja magát, azonnal taplóval kötözi be a sebét.
Molnos András korondi toplász elmondott egy esetet, amikor ő is így tett. Ez az erdőben történt, amikor taplót gyűjtöttek az unokájával és a fiával. Miután levett a fáról egy taplógombát, a fejszével le akarta vágni a gombán maradt fakérget, de véletlenül az ujjára csapott, olyannyira, hogy az a csontot is elvágta. Szerencsére a fia és az unokája a közelben voltak és tudtak segíteni rajta. Mivel semmi kötszerük nem volt, és a legközelebbi helység is több tíz kilométerre feküdt, nem is volt más választásuk, mint a régi, de jól bevált módszer alkalmazása. Miután sínbe tették az ujját, egy taplógombaszelettel beborítva bekötözték. A vérzés hamarosan elállt és a gyógyulás is gyorsabb volt, mint más módszerekkel.
A taplót a méhészek is használták füstölőszerként. Azt mondják, hogy aranyér gyógyítására is alkalmas. Végül, de nem utolsósorban említem meg a taplósapka viselésének jótékony hatását a fejfájás ellen.
Mindezen népi megfigyeléseknek tudományos alapjuk is van. A bükkfatapló és a parázstapló kemény termőtestének rozsdabarna belseje nem más, mint sűrű gombafonal-szövedék, olyan, mint egy finom likacsú szivacs. Szinte magától értetődő, hogy magába szívja a sebből kiszivárgó vért. De van még más hatása is. Ezek a taplók csersavszerű, összehúzó anyagokat is tartalmaznak, tehát valóban van a vérereket, sebfelületeket összehúzó, vérzéscsillapító, sebgyógyító hatásuk.
Hogy az ember mikor jött rá a tapló ezen tulajdonságaira, nem tudjuk, de arról vannak feljegyzések, hogy ezt így gyakorolták a gyógyászatban, viszont a mai kor embere előtt már régen feledésbe merült, kivéve a korondi toplászokat. Érdekes azonban, hogy a valamikori vérzéscsillapítóként használt bükkfataplónak nemcsak felszívó és összehúzó mechanikai hatása van, hanem még egyéb érdekes és meglepő tulajdonságai is. A XIX. század végétől egy új kézművesség alapanyagaként szolgál és elmondhatjuk, hogy a több ezer taplóféleség közül a Fomes fomentarius valóságos diadalutat tett meg napjainkig.
GcFAZE közelében, a Fazekas-hegy oldalában láttam ezt a gomba-csoportosulást. Száraz csigagomba. Ehető. Hasonló gombafajok még: késői csigagomba, elefánt csigagomba, amelyek szintén ehetőek.
A Drávaszabolcs láda közvetlen közelében több gyapjas tintagombát (Coprinus comatus) láttam.
Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. Áprilistól novemberig füves helyeken, útszéleken, vízpartokon, feltöltött területeken, bolygatott csupasz talajon is, állattartó helyek környékén, ritkábban lomboserdőben fordul elő. Az alföldeken és a magasabb hegyeken egyaránt megtalálható.
A kalap 6-14 (45) cm magas és 3-6 cm széles. A csúcsa összefüggő csillagszerűen sárgás-barna, a többi része fehér, felszakadozó, lefelé álló, sűrű pikkelyekkel, bolyhokkal fedett. A széle a tönkhöz egy gyűrűn keresztül kapcsolódik. Éréskor a gyűrű felszakad, de a kalap nem terül ki teljesen, csupán harang alakú lesz. A kezdetben annyira mutatós fehér tintagomba ahogy öregszik, egyre sötétebb színű lesz végül kenőcsös, tintafekete tömeggé folyik szét.
A még fehér gomba húsa lágy, zsenge, kellemes, jóízű, jó illatú.
A termőtestek rendkívül gyorsan nőnek. A megjelenéstől a teljes kifejlődésig, illetve a spróraérésig általában 2-3 napnál nem telik el több.
A gombák egyesével vagy 2-3 darabos csoportokban jelennek meg, néha nagy tömegben, néhány m²-en több tucat is.
Ezt a gombát a GCPils - Pilisszentiváni séta harmadik pontjánál, a Slötyi-tónál (végládától kb. 5 m-re) találtuk. Koordináta: N 47° 36,361' E 18° 54,577'. Nem egy különleges példány ez a taplógomba, de én szeretem, ahogy pont ellenkező irányból tülemkedik ki a fa törzséből. Sajnos megfelelő képet ezen a szombati napon nem sikerült csinálni, a séta képei sem a legjobb minőségűek. :-(
A taplógombáról:
Különböző vad v. ültetett, fán él, gyakran a pusztulását vagy elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott a tisztított salétrommentes és első minőségű tapló, mint vérzést csillapító szer a sebkezelésnél; ma azonban már teljesen elhagyták.
Érdemes elolvasni Bedő Kálmán "A taplógomba népi feldolgozása" c. remek írását, melyből megtudhatjuk, hogy régen a parázstapló tűzgyújtásnál nélkülözhetetlen volt. Használták vérzés csillapítására, sebkötözésre, később a XIX. század végétől egy új kézművesség alapanyagaként. A gombát begyűjtő emberek a toplászok voltak. A kézművesek a taplót szakszerű eljárásokkal feldolgozzák és osztályozzák aszerint, hogy majd mit készítenek belőle. A kisebb részekből díszítő elemeket, a nagyobbakból sapkákat, kalapokat, kézitáskákat és még sok mindent készítenek. Híres toplászok élnek Korondon, ahol 2002-ben még 78 család foglalkozott a tapló feldolgozásával. Csodálatos termékeik iránt egyre nő a kereslet.
Szombathelyen, a GCszhe multi 5. - utolsó állomása a szombathelyi parkerdő. A láda keresése közben találtam erre a két hatalmas gombára. Sajnos a gombákat egyáltalán nem ismerem, úgyhogy csak most derült ki számomra, hogy egyáltalán nem egy különlegességet találtam. Azért, ha már megdolgoztam a meghatározásával (ami remélem jól sikerült), akkor megosztom veletek is amit a Gombák.eu - Az online gombahatározóból megtudtam.
Nagy őzlábgomba (Macro procera)
Nagytermetű, feltűnő megjelenésű, hosszú tönkű-csak a kalapja fogyasztható. A procera szó jelentése a faj latin nevében karcsú, magasra nőtt. Rántott gombaként elkészítve a legízletesebb.
A kalap 10-30 cm, fiatalon tojásdad, később esernyőszerűen kiterülő, középen barna csúcsos púppal, a többi részen világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka.
A tönk 10-40 cm hosszú, 1-3,5 cm széles, világos alapon sűrű, barna pikkelyektől övesen márványozott, tarka.
A láda koordináta, amitől kb.: 10 m-re találtam a gombát:
N 47°13,260'
E 16°33,591' 279 m (GCszhe-5)
Ezt a gombát tegnap találtam Mindszentpuszta (GCMSP) közelében. Egy kidőlt fa gyökeréből nőt ki. Rikító narancs színű,tölcséres formájú.
Elsőre, elásott nylon zsáknak tűnt.
Légyölő galóca a Füzéri vár (GCFuVa) és az Izra-tó (SK) (GCIZRA) között.
Megjelenése :
A légyölő galóca egész Európában a legismertebb gombák közé tartozik. Már messziről felismerhető szép piros vagy narancsszínű kalapjáról, amelyet többnyire fehér, pehelyszerű foltok borítanak. A lemezek mindvégig fehérek maradnak, sűrűn állnak, nincsenek a tönkhöz nőve. A tönk is fehér, és nagy, karéjos, ernyedten lelógó gallérral.
Nagy őzlábgomba a Monalovácon GCSICA és gyapjas tintagomba útban a GCOCST felé. Nem vagyunk nagy gombaszakértők, de azért pár fajtát felismerünk, köztük ezeket is.
GCTOP közelében találtam.
Az online azonosítás alapján:Büdös őzlábgomba (Lepiota cristata), véltem, de nem az (köszönet a rejtőnek) hanem csak simán ŐZLÁBGOMBA sőt nagy. (Macrolepiota procera)
Ezt a bimbós pöfeteg gombát a GCHET láda közelében az erdőben találtuk. Közepes méretű, termőteste kerek, felszínét bimbók borítják. A fiatal gomba ehető, az öreg nem. Ha megérik színe megbarnul és a tetején egy lyukból robbanásszerűen engedi ki a spóráit, ha érintés vagy eső hatására összenyomódik. Rántva finom! Ha ezt tudtam volna akkor leszedtem volna! :(
Ez egy bükkfa tapló (Fomes fomentarius), amely elsősorban bükkfák (ott sikerült lefényképezni is) és nyírfák törzsén települ. Tönkje nincs, konzolként ül a fán, leszedni is igen nehéz. Szürke színű, a kéreg kemény, fénytelen. A húsa barna szívós a kemény kéreg alatt. Nem ehető, korábban kötözőszerként használták, gyógyhatású gomba.
A GCMDEL multi geoláda 1. pontjától (a Remete-barlangtól) kb. 670 méterre sikerült lefényképezni; a bükkös zónában rengeteg taplógomba található, különösen a kidőlt/kivágott fák törzsein.
Gyapjas tintagomba/ köszi a korrekciót/, "félkész " állapotban:)) A GCHPU láda közelében találtam.
Jellemzés: Középnagy, feltűnő gomba, amelyet hosszúkás tojásdad, gyapjas kalapjáról könnyen felismerhetünk.
Kalap: Kezdetben hosszúkás, hengeres, megnyúlt tojás alakú, majd kúposan szétnyíló, 5-16 cm széles. Színe fehér, közepén sárgás, szélei esetleg kissé rózsásak. Feltűnően sűrű, elálló, gyapjas-pelyhes, fehér, később barnás pikkelyekre felszakadozó. Széle bordás és behasadozó.
Lemezek: Szélei először fehérek, majd élük rózsaszín, végül megfeketednek és tintaszerűen elfolyósodnak. Spórapora barnásfekete.
Tönk: Megnyúlt, karcsú, csöves, lefelé vastagodó, esetleg alul kissé gumós és gyökerező. 5-16 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, tömör. A tönkön többnyire elmozdítható, kicsiny gyűrűszerű gallér van.
Hús: Puha, kissé vizenyős, fehér, majd kissé rózsaszínes.
Szag és íz: Csaknem szagtalan, íze kellemes.
Termőhely és idő: Trágyás talajon, füves helyeken, megművelt területen, de erdőszélen is terem, főleg homokos talajon. Útszélen, szőlőkben, földeken, kertekben, legelőkőn többnyire seregesen találjuk. Tavasztól őszig eső után elég gyorsan, helyenként tömegesen jelenik meg.
Mérgezés: Alkohollal együtt mérgezést okozhat!
Felhasználás: Kitűnő ehető gomba, minden módon elkészítve jó, de csak addig, míg lemezei nem feketednek meg. Rántva és levesbe a legalkalmasabb. Puha, vizenyős húsa miatt azonban hamar romlik, a tárolást és szállítást nem jól állja.
Hasonló fajok: Hozzá hasonló gomba nincs, legfeljebb a nagy őzlábgombára emlékeztet, de annak kalapján a pikkelyek barnák, lemezei pedig fehérek maradnak.
Kicsit megkésve logolok, de elfeledkeztem róla.
A Nagy-Kő-hegy (+C) (GCNKoh) közelében kaptam lencsevégre a narancsszínű csészegombát (Aleuria aurantia).
Akkor azt hittem hogy mérgező mert csak "füstölgött" magában, de azóta megtudtam hogy ízetlen, ehető gomba.
A rejtő nagyon kedvesen kijavított, hogy ez nem gyilkos galóca, hanem tarlógomba (leucoagaricus). Húsa ehető, jó ízű, de az összetéveszthetősége miatt nem ajánlják a fogyasztását.
[Eredeti, de HAMIS log:
GCKZS-től mintegy 80 méterre találtam ezt a (feltételezésem szerint) gyilkos galócát. Mivel egyetlen telefon volt nálam, ami GPS-ként és fényképezőgépként is üzemelt, ezért nem tudtam a koordinátát lefényképezni. A második képen látszik a gomba az előtérben, a háttérről meg (némi helyismerettel) be lehet azonosítani, hogy a GCKZS-hez ajánlott parkolóban vagyok.]
Amiért az én logom jobb :), mint a többi: jobban figyelni fogom a gombákat, ha mászkálok, különösen a mérgeseket. Nem ismertem volna fel korábban a gyilkos galócát.
GCGESZ-től 509 méterre találtuk ezt az érdekes rózsaszín gombát. A képek sajnos nem a legjobb minőségűek, a sötét ködös erdőben nem voltak jók a fényviszonyok.
A gombahatározás nem volt egyszerű, végül Rózsaszínű kígyógombaként (Mycena rosea) azonosítottam.
Még másfél hete kirándultunk, amikor többek közt ezeket a gombákat láttuk.
- Elvileg Narancssárga csészegomba, bár nem biztos. GCTery második pontjának közelében.
Leírás: Csészegombafélék családjába tartozik. Több féle színt ölel magába ez a család. Már korábbi cache van pirosról. Szaprotróf, tehát elhullt élőlényekkel táplálkozik. Azért ilyen alakú, mert így az összegyűlt esőcseppek kilökik belőle a spórákat. A csészegombák többsége nem mérgező.
-Karcsú őzlábgomba. GCTELJ-től nem messze találtuk őket.
Leírás: Csiperkefélék nemzetségébe, azon belül az Őzlábgombák családjába tartozik. A kalapjuk alakja közt azért van különbség, mert fiatal korában hegyesen tojásdad alakú, aztán idővel kinyílik, de a csúcsa ekkor is szembetűnően megmarad. Ehető, azonban csak a kalapja jóízű, de talán nem olyan jó, mint a Nagy őzlábgomba.
[Jóváhagyta: gym, 2012.10.31 18:17]
[A jóváhagyást, és a kiegészítést megköszönte: Biobori:)]
Ezt a gombát egy diófa törzsén fotóztam közel a GCTORL ládához.
Fogalmam sincs mi ez, de hatalmas. Alakja pedig mint egy UFO!:)
A többi logot segítségül hívva, valószínűleg a taplógombák közé tartozik.
A GCCSIP láda közvetlen közelében, egy mocsaras területen találtam ezeket a gombákat(és még temérdek másikat is). A nyirkos sötét idő azt hiszem tökéletes számukra. A képeket a telefonommal csinálta, amin a gc.hu app is fut, ezért nem tudtam olyan alkotást mellékelni, amin az eszköz a gombákkal együtt szerepel.
A GCkrea Zalai holló-kő láda után a GCSZTU Zalaszántói sztúpa felé menet akadtunk rá erre a szép gyapjas tintagomba csoportra. A latinul Coprinus comatus néven ismert faj fiatal példányai első osztályú csemegegombák. Gyakori gombafaj, mi közvetlenül az út mellett találtuk.
Régóta próbálkozom ezzel a rejtéssel, most talán összejön. Nem ismerem a gombákat, éppen ezért nem is eszem. Túráim során sokszor találkozom érdekes gombákkal, megcsodálom és megyek tovább. Ha ismert gombával, vagy könnyebben beazonosítható gombát láttam, a közelben sehol egy hu-s láda. Ma minden összejött. A GCGER hu-s ládától kb. 20 méterre találtam a fotón látható gombát. Gyors koordináta meghatározás, fotók készítése, a többi már otthon számítógép előtt. Próbáltam a beazonosításhoz az ajánlott Terra Alapítvány segítségét felhasználni, de a webes keresés mindig hibára futott. Végül egy korábban letöltött Thomas Laessoe - Gombák című könyv segítsége alapján talán közelebb jutottam a beazonosításhoz. Ez igen sok időt vett igénybe, az egész délelőttöm ráment és nem vagyok abban biztos, hogy jól választottam. Ha hozzáértő szakértő hajlandó segíteni, vagy megerősíteni választásomat, szívesen fogadom a segítséget.
Szerintem a gomba neve: Óriás bokrosgomba (csatoltam a gombahatározó megfelelő oldalát)
Egyéb neve: Grifola / Polypilus / Polyporus giganteus
Előfordulása: erdőkben, elhalt fákon, elég gyakori faj
Ehető, de íztelen
Kérem a bejelentésem elfogadását.
Köszönettel: markovicsa
GCMaPa-tól 15 méterre találtuk. Először Húsbarna pénzecskegombának véltem, de kaptam segítséget: ez könnyező szálkásgomba (Lacrymaria lacrymabunda). Köszönöm! :)
A miskolci gombász egyesület honlapján azt találtam róla, hogy a
kalapja 3-10 cm széles, okkeres-, fahéjbarna, nem higrofán, felülete száraz, szálas-nemezes, szélén cakkos-csipkés.
Lemezei: éretten csokoládébarnák, felületük foltos, élük fehér, fiatalon vízszerű cseppeket izzadnak ki.
Tönkje: világos kalapszínű, a spóraportól feketés, szálas gallérzóna alatt felülete szálas-pikkelyes, üreges.
Húsa: törékeny.
Előfordulás: áprilistól novemberig, füves útszéleken, parkokban, tápanyagban gazdag talajon, seregesen, hazánkban gyakori, szaprobionta.
Étkezési érték: étkezésre alkalmatlan, bár a német szakirodalom szerint ehető.
A Hétvályús-forrás közelében lévő ládától 58,5 méterre véletlenül találtam erre a gombára.
Neve:könnyező szálkásgomba (Lacrymaria lacrymabunda).
Előfordulás: áprilistól novemberig, füves útszéleken, parkokban, tápanyagban gazdag talajon. Étkezési érték: étkezésre alkalmatlan, bár a német szakirodalom szerint ehető.
a Csicsergő-sziget ládájától kb 60 méterre, a parkosított sétányon van egy fatönk. Azon találtuk ezt a sárga gévagomba-kezdeményt. Úgy látszik, mi csak ilyeneket találunk...
(fotó a "GPS"-t mellékelve - ha volna. Marad a g:hu koordináta-ellenőrző funkciója)
A koo-k:
N: 46°42.99257'
E: 17°19.98611
A GCTOKI közelében bukkantam rá erre. Ha jól sejtem világító tölcsérgomba a neve. A gombahatározóban a következőt találtam róla:
Fatönkön vagy amellett, csoportosan növő, tölcséres, sajátságos rókavörös árnyalatú rozsdabarna, merev húsú, közepes vagy nagy termetű, feltűnő gomba.
Termőhely és idő: Különféle lombfák, főleg tölgyfák tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte a talajban levő gyökereken terem erdőben, erdőszélen. Csaknem mindig csoportos, néha igen sok példányból álló, nagy csoportokban is előfordul. Nyári gomba, amely esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. Déli faj, az északi országokban nem terem.
Mérgezés: Mérgező, hánytató hatású, de mérgezése többnyire nem súlyos. Gyakran összetévesztik a sárga rókagombával, és így nálunk igen gyakran okoz mérgezést.
Több infó:
http://gomba.extra7.hu/index.php?o=gombahatarozo&gomba=194
A Normafa Fókusza (GCNoFo) keresése közben akadtunk ezekre a szép kis gombákra. Hazaérve és kicsit utána kutatva pedig megdöbbenve láttuk, hogy milyen különleges gombafajtába sikerült belebotlanunk.
Teljesen bizonyosak ugyan nem vagyunk benne, mert a neten túl sok jót írnak erről a gomba családról :) Mi is majdnem visszamentünk leszeni :) de azért annyira mégse bízunk gomba meghatározó képességünkben, úgyhogy gomba marad és másoknak sem ajánlom, hogy 100%-ra vegyék, hogy ez a:
GANODERMA Lucidum, pecsétviaszgomba, lakkostapló
Leírást mSac fog feltölteni, mivel együtt vadásztuk le a cachet.
Ó, nem tudtam, hogy ilyen "láda" is van! Ezért aztán némileg időntúli a log, holnap lesz négy hónapos. A gomba csak azért örökült meg, mert érdekesnek találtam, minden hátsó gondolat nélkül :))
És hát emiatt kissé hiányos is lesz a bejegyzés, mert nincs mellette a GPS fotója, két okból (ugye megvan az a vicc, hogy kérdezi a püspök a plebánost, miért nem harangoznak?
- Ó, hát annak ezer oka van!
- ???
- Először is: nincs harangunk...).
Tehát, egyrészt mert nincs is nekünk olyanunk! :)).
Másrészt a 15. találatunk volt a Tiszalöki parkerdő és erőmű GCTlok nevű ládája, akkoriban tanultam a g:hu-t, szerintem még ma is ott ülnék gévagombát majszolva, és próbálnám kicsikarni belőle a koordinátákat. Igazság szerint én a ládát meg meg sem találtam, hanem M. küldött be egy fa alá - az én találatom (például) ez a sárga gévagomba volt. A koordinátái: 20 lépés a ládától északkeletre.
Margarinhuszár korunk egyik keresése volt 2012.05.19-én 09:54-kor, csak azért mai a megtalálás dátuma, hogy ne menjen hátra a log..
(Ha valakinek újdonság lenne: egy "fertőzött" margarintól kaptuk el a GC-függőséget...)
A Csévharaszti Pusztatemplom (GCCSEV) levadászása közben találtam, egy vizenyős részen erre a szép gombatelepre. A mostani száraz időszakban, valóságos csoda (le is szedtem mind egy szálig). A fajtája: déli tőkegomba (Agrocybe aegerita), az íze kissé savanykás, de kellő fűszerezéssel kompenzálható. A kép Garmin Oregon GPS-el készült, ami az összes adatot tartalmazza a háttérben. Kérem a találat elfogadását, tisztelettel: easy.ICEman
Ui: Köszönöm gym segítségét és mail-ját. Sajnálattal tapasztalom, hogy a GPS koo-kat a feltöltés után nem lehet megjeleníteni a jobb egér gombbal (valószínüleg nem viszi át a rendszer), míg az eredeti képen természetesen minden lényeges adat megvan!? A gomba lememezekről azért nem tudtam képet készíteni, mert nem fértem a GPS-el a telep alá és hogy lássam is egyben mit veszek fel.
Köszönettel: easy.ICEman.
Üdv! Mint ahogy alább olvasható, hgabor1-el történt közös ládázásunk alkalmával találtuk ezt az apró gombát. Mivel csak az én GPS-em működött, nem tudtunk másik képet készíteni úgy, hogy gomba is és koordináta is szerepeljen a rajta. Szeretnénk kérni a találat elfogadását!
csilispillangó
Az udvarkői barlang (GCUDVA) láda megtalálása közben leltünk Csilispillangóékkal közösen erre az árva kis gombácskára. Tudom, nem is nagy, alig gombakinézetű, de a miénk! Aki volt már GCUDVA-nál, az tudhatja, hogy miután megtaláltuk a rejteket, örültünk, hogy legalább ennek a gombácskának a lefotózására volt energiánk. (A fényképet én készítettem, a fotón Csilispillangó GPS-e látszik)
Kérnénk szépen a találat elfogadását! (Csilisék is regisztrálnak majd!)
A http://www.terraalapitvany.hu/gomba/ oldal nem tűnik működőnek...
Országos Kék Túra teljesítése közben a Pusztamarót - Történelmi emlékhely (GCPUMA) ládától nem messze leltem rá ezekre a gombákra. A ládát még nem vadásztuk le, még várat magára, de azt állítottam be a GPS-en végpontnak. A gomba szerintem lepketapló, bár nem vagyok biztos benne.
Leírás a lepketaplóról:
Félkör alakú, nagy telepekben tenyésző taplófaj. Szinte minden fa fajtán megél, egész évben terem, nagyon gyakori.
Felülete szőrös, hullámos, széle fehér, a termőtest többi része lehet feketés, barnás, kékes, szürkés, zöldes, de mindig legalább négy színű zóna van.
Húsa vékony, kemény, íze, szaga nem jellemző.
Étkezési szempontból nincs jelentősége.
A GCREZE keresése közben akadtunk erre a rendkívüli méretű érdekes gombára. A helyszínen nem sikerült kitalálnunk, hogy milyen gombával akadtunk össze, de az itthoni keresgélés alapján Pisztric gombaként azonosítottuk.
A GCbzsi közelében találtuk a gombákat Dobogókő felé menet a kék jelzésen.
A másik gombát a GCPSZK közelében találtuk, szerintünk szintén gévagomba. Sajnos koordinátával nem tudjuk igazolni, mivel azzal kerestük a ládákat, de kérem a képet alapján a láda elfogadását.
Ezzel a gombával a börzsönyi Pap-hegy (GCPHK) megmászása közben találkoztunk. Hosszas utánjárás árán kiderült, hogy Ő nagy valószínűséggel a Nyári Laskagomba (Pleurotus pulmonarius) névre hallgat.
Amit tudni érdemes róla:
A kalapja 2-10 cm átmérőjű, eleinte domború, majd ellaposodik, kagyló, nyelv vagy lapát formájú lesz, széle idősen hullámossá válik. Fehéres, krémszínű, világosbarna, piszkos szürkésbarna, felülete csupasz. A lemezek a tönkre lefutók, sűrűn állók, vékonyak, fehéresek. A tönk 1-3 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, oldalt álló, kettesével vagy hármasával fejlődnek egymás fölött, fehéres, felülete többé-kevésbé szöszös, szálas. Húsa a kalapban puha, rugalmas, a tönkben kemény, szívós, fehéres, szaga és íze nem különösebben jellegzetes. Előfordulás májustól szeptemberig, lomb- és fenyőerdőben, fatuskón, korhadó fán, fűrészporon növő, gyakori faj. Kalapja ehető, kicsit hasonlít hozzá a szürkésbarna, kékesfeketés, hidegkedvelő, ehető késői laskagomba.
A kunbábonyi Kagán-sír (GCKBKS), levadászása közben akadtunk egy kis tóra és a közeli fűzfán a képen látható gombatelepre. A gomba kalaúz szerint: "kénsárga géva gomba" a fajtája. Frissen fogyasztható, később tapló-szerű rágós, ízét a fa adja, amin élősködik. A felvételen a GPS-em nem szerepel, mivel vele készült a fotó, de a koo-k a képhez rendelődnek. Köszönettel kérem a találat elfogadását: Bali & Bogi.
GCSFRI közelében, bár ezt a multit már korábban felkerestük. A képen a sárga gévagomba látható. "Virágos" barátnőmtől egy hasznos infó, hogy ebben az állapotában még ehető. És ha hozzáérünk, utána kezet kell mosni, mivel kötőhártyagyulladást okozhat. Köszi, ez egy érdekes "láda" volt.
RobiGergovel találtam a képeken látható gombát. Valószínűleg vmilyen porhanyósgomba-fajról lehet szó. (Köszönet gym-nek a segítségért! :)) A képek alapján kérném az elfogadást!
A gomba a Séta a virágos Velencén (GCVive) ládája közelében volt.
Velencén alcala76-tal együtt egy parkban láda után keresgéltünk (GCVIVE), amikor megláttuk ezt a gombát. Valószínűleg ez egy pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum). (Köszi a segítséget!:-))
A GCTMRD közelében sikerült lefényképezni ezt az erdei csiperkét (Agaricus silvaticus) Eső után tele volt a környék velük.
Az erdei csiperke elterjedt faj, főleg fenyvesekben, ritkábban bükkösökben található, gyakran csoportosan. Júniustól októberig terem.
Ezt a gombát tavaly augusztus elején fotóztam a Balatonnál a Gulács tanúhegyen, a GCGULA keresése közben.
Ez egy Gyapjas tintagomba(Comprinus comatus). Fiatalon ehető. Kalapja kezdetben hosszúkás, tojásdad, gyapjas, fehér színű, majd harangszerűre szétnyílik. Lemezei kezdetben fehéresek, majd barnán át megfeketednek, végül tintaszerűen elfolyósodnak. Tönkje vékony, törékeny, csöves. Előfordulása: áprilistól novemberig, füves helyen, út mellett, parkban, kertben, erdei úton növő, gyakori faj. Addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek. Szaga és íze kellemes.
(Sajnos nem gps mellett fotóztam. Remélem, nem gond!)
Egy korábban már megtalált láda (GCSZIK) közelében találtam egy tintagombát (Coprinellus). Két érdekesség:
1.) A gomba olyan anyagokat tartalmaz, melyek alkohollal keverve rosszullétet okoznak, ezért evése előtt és után 24 óráig kerülni kell az alkoholfogyasztást.
2.) A középkorban az idős gombákból tintát állítottak elő, amelyről csak mikroszkopikus vizsgálat után lehet kideríteni, hogy nem eredeti tinta.
Késő délután meglátogattuk és költöztettük GCTELJ ládáját. Visszaúton Dobogókő felé tettünk egy kitérőt GCKKRI felé és nem messze onnan találtunk rá a gombára. A meghatározással voltak/vannak gondjaink, szerintem valamilyen pereszke, de amelyiknek a leírása a legjobban hasonlít (fenyőpereszke), arra azt írja a szakirodalom, hogy ősszel terem. A gombának finom illata van, ezért leginkább a lilatönkű tölcsérpereszkére tippelünk, de tőlem lehetne szürkéslila tölcsérpereszke is.
Egy kedves kollégám kényszerhelyzetben orosz tolmácsként működött egy gimnáziumi kiránduláson. Az előadó hosszú perceken át mesélt egy kitömött madárról. Kollégám fordítása - Madár. Így jártam én is a gombával - Pereszke ... de az biztos, hogy gomba.
Mail-ben érkezett segítséggel korrigálnám a meghatározást - széleslemezű fülőke (Megacollybia platyphylla) a delikvens. :)
GCZamo-tól 900 méterre találtam ezt a kis málnaszemre hasonlító apró gombát, (tubifera ferruginosa). Nem hivatalos magyar neve: Vörös málna-nyálkagomba, nem ehető szokatlan gombafaj.
Egy biciklitúrával egybekötött ládázás során (közösen Kaputyinnal és EÜKE999-el) találtam rá a "Vár-forrás" közvetlen közelében... A vértesi Gerencsér-várnál található ládát vadásztuk le... (GCGERV) Éppen a vizesflaskámat töltöttem meg jéghideg forrásvízzel, mikor rámkiabált egy fatönk mellől, hogy fotózzam le.... Megtettem....
Hogy milyen fajta gomba, csak találgatni tudok... Talán barna porhanyósgomba... Talán... (Nem kis segítséggel... :-)))
Közös találat Oxyurával. GCMerd közvetlen közelében,egy kidőlt fa korhadó tönkjén találtuk ezt a kis társaságot.Nem saját kútfőböl kitalálva a csoport pikkelyes nyárfagomba.Régi ártér lévén fűz és nyárfa is akad a környéken.
A gps-el fotóztam a gombákat,más eszközöm nem lévén csak ezt a képet tudom mellékelni,talán elég lesz. Köszi!
A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben jártunk a Kutyafenék Tanösvényen, útközben megkerestük a GCMerd geoládát is. A Tisza és a Holtág találkozása közelében elszórva néhány fattyú kucsmagombára leltünk.
A képeken szereplő kis taplógombákat közvetlenül a GCSKD cache előtt találtuk, de mert ez jelenleg virtuális, ezért a közeli láda a GCAMVK. A kis gombák szerintünk lepke taplógombák. Szépek így együtt. Eddig nem tudtunk erről a gomba cache ládáról, ezért felrakok egy képet a GCLYBY ládához menet talált jókora őzlábgombáról is. 5-6 kép GCDESI 2012.03.18.
Talán ez is jó lesz! Ha jól tudjuk akkor lépcsős tapló gombát találtunk. A sárga kereszt jelzés mellett Salgóbányáról Salgóvár felé tartva. Sajnos a koo-t elfelejtettük, mert csak emlékezetből sikerült teljesíteni. Reméljük így is elfogadod! A láda GCsalg, 300 méteren belül. Köszönjük a játékot!
Háát..nekünk csak egy kis taplónk van:) biztosan volt már belőle ezer, de ma olyan szép tavaszi kirándulóidő volt, és elég sokat mászkáltunk a Hosszúréti-patak mentén, hogy bekívánkozott ide.
Közeli ládák: GCKAMM, GCKAMV, GCLHBS
Mai Túrázás alkalmával - BME-RETúra keretein belül - jártunk a GCASZT-nál, és utána a hegyoldalban találtuk egy szép ki fát, walky gps-e mutatja, mondhatni közös találat.
Szerintem ez egy Bükkfa-tapló, bár a netes gombahatározóban nem volt olyan, ami igazán hasonlított erre - max leinkább ilyesféle
BME RE-Túra 4/8
A többi kolegával egyetemben BME RE-Túra keretein belül. Képet nem teszek fel mert csak ismételni tudnék, azokon az én kezem és GPSem látható:)
BME RE-Túra 4/8
A GCASZT után találtuk Walkyval és a többiekkel ezeket a szép darab taplógombákat. Így télen azt hiszem nehéz "mutatósabb" gombákat fényképezni (bár azért látom néha sikerül), de remélem a hatalmas méret miatt ez elég különlegesnek számít :)
A GCASZO 2. pontját, a ládát kerestük éppen, mikor bele botlottunk ebbe a két megfagyott téli fülőkébe, nem messze a tótól.
N 48° 04,936' E 20° 05,721'
"Télies Mecsek 16" túrán a Mohosi-Kis-Kút mellett találtam ezt a gombát, ami önmagában nem lenne különleges, de megfogott a "testén" keresztül nőtt faágakkal. Sztem érdekes!
Ezt a szép nagy gombamezőt a GCTEJ ládának helyet adó farönk tetején találtam - a Plecs-csel történő közös ládatúra során!
Kérem a találat elfogadását!
A laskagomba általában ugyan nem számít egy különleges gombának - de januárban, a szabad ég alatt nagyon is az!
Ezt a szép nagy gombamezőt a GCTEJ ládának helyet adó farönk tetején találtam - a Buba GC-vel történő közös ládatúra során!
Kérem a találat elfogadását!
Ahoy :)
Régi vágyam teljesült 2012 januárjában GCPARD közelében (cirka 25m -re tőle) igen csinos gombákat találtunk:)
A képek alapján kérem fogadjátok el a találatot:)
Üdv!
Felcser
GCHorv mellett, a Nagy-Sas-hegyen találtuk ezt az érdekes gombát. Kormos mirigygomba vagy bükk-álrezgőgomba lehet -, nem tudtam eldönteni, melyik is, mert színben és méretben épp a kettő közé esik. Az biztos, hogy nem júdásfüle, mert azt már sokat láttam és szedtem is.
A képen látható gombákat a Börzsönyben GCK2 és GCHoll között kaptuk lencsevégre. Ha minden igaz, akkor ezek a cuki gombák akár késői laskagombák is lehetnek Rimóczi Tanár Úr könyve alapján!
- A találat helye: N 47.517608 E 19.083614
- A gomba fajtája: (első körben én valamelyik tuskógombával szimpatizáltam, de aztán megtaláltam, vagyis remélem) Sárga kénvirággomba
- Ládák 2 km-en belül (csak a kereshetők) : GCMILL, GCMUJE, GCFENN, GCHIDE, GCFUIT, GCKISV, GCALUL, GCSORO
- Találat ideje: 2011.12.07.
- Története: Nagy geoláda vadászatot terveztem aznapra, de a környéken már csak .com-os ládák voltak, de azok bőven. Mikor a "Vilmos Zsigmondy" (by: ramgab) ládát kerestem, a tabom ( Samsung galaxy tab) kb 20 méterrel arrébb a bozótba küldött... Miközben dzsungelharcoltam, megláttam ezt a gombacsaládot a szemétdomb közepén. Egyből eszembe jutott, hogy van egy gombavadász láda is, és hoppla le lett kapva. Az egyetlen kis baja a dolognak, hogy a kütyüm nem tudtam mellé tenni és úgy lefotózni, mert azzal tudtam csak fotózni.
- Tanulság: amilyen ügyesen a meghatározással bajlódtam, biztos, hogy magamtól nem fogok elmenni gombát szedni, mert még megmérgezem magam :)
Baranyaifiuval és Szöszke15-tel közös kora téli kirándulás során, a Jakab-hegyen leltünk rá erre a szép "gomba telepre". Kb. 100 m-re a nyugati sziklafal (GCFal1) ládától. Az egész estés keresés sem járt sikerrel, így nem tudjuk a fajtáját meghatározni! Ha valaki tudja, segítsen!
[Jóváhagyta: gym, 2011.12.04 19:01]
Köszönjük gym segítségét; ez alapján valamilyen tőkegombát találtatunk (Pholiota). Így leszűkítve a keresést, talán rozsdasárga tőkegomba!? Nem tudni.
De köszönjük!
Régebben olvastam erről a ládáról, és ma egy geoláda (GCMEND) felkeresése közben találtuk az alábbi gombát. Sajnos a GCGMBA leírását itthon olvastam, hogy a gps a gomba mellé kellett volna tenni, ezért kérném a rejtőt, a tracklog és az eredeti láda oldalán található kép alapján ezt elnézni nekem.
A gomba egy kivágott fatörzs tetején növekedett, a beazonosítás még folyik. :)
Upd: 11.14
Tippem majdnem talált, de mégsem vagyok még gombaszakértő.
A rejtő segítségével a típus: ez a rozsdasárga tőkegomba (Pholiota aurivella) kissé öregecske csoportja. :)
Köszönöm a segítséget!
(GCHUB) - Őzlábgomba
A gomba cache-t csak a találat után leltük meg itt, ezért nincs fotónk a gps-ről. A gomba a ládától két lépésre volt. Reméljük így is elfogadható a találat. (legközelebb már készítünk a gombákról gps-es fotót is.)
SzabEdAn-nal közösen a mai Leányfalvi (GCMEMO, GCMEFO, GCvoro, GChet) geoturánk alkalmával. Ezek speciel a GCMEMO mellett (3 méterre kb.) egy fatörzs oldalán élősködnek.
Mivel ebben az időszakban főleg a fagombák vannak még "talpon" ezért mindketten azt fotóztunk (de nem ugyanazt). Bővebb magyarázat a fagombákról SzabEdAn-nál.
Erdélyiek11-el közösen a mai Leányfalvi (GCMEMO, GCMEFO, GCvoro, GChet) geoturánk alkalmával. Ezek speciel a GCMEMO mellett (3 méterre kb.) egy fatörzs oldalán élősködnek.
Fagombák
(növ.), különböző gomba, amely beteg fákon tenyészik v. a megsérült fák pusztulását maguk idézik elő. Többnyire a Polyporus, Agaricus, Daedalea, Merulius, Thelephora, Trametes s más génuszhoz tartoznak. Némelykor kétes, vajjon a F. egészséges fáknak ártanak-e, v. csak a beteges fán tenyésznek. De bizonyos esetekre nézve be van bizonyítva, hogy a gomba idézi elő a kórt, hogy a F. teljesen ép fákat is megtámad s lassankint elpusztít. Ilyen a taplógomba sok faja. Micéliuma a fa testében élődik, a kéreg bizonyos helyein kibujik, s gyümölcsöt fejleszt. A F. micéliumfonalai mind a fasejtek és edények belsejében, mind pedig a sejt falában töméntelen számmal fejlődnek, s ezeket minden irányban átlyukgatják. Ennek folytán a fasejtek fala lassanként feloldódik s a fa szilárdsága meg a sulya fogy, végre szétporladozni kezd. Ha ilyenkor a fasejtek fala s maga a fa is vörösbarna lesz, a tüneményt vörös rothadásnak v. revesedésnek mondjuk; ha pedig a rotható fa szine világos fehéres szinü, Fehér revesedés a neve. Gyakran vén fák szenvednek benne, de már 10-15 esztendősön is tapasztalták. A F. pusztítása a fa tövénél, v. gyökerénél kezdődik s a gyökér rothadása és elhalása a fa elszáradását vonja maga után, ha a tövön és belül reves fát előbb a vihar le nem törte volna. A fa romlása az inficiált gyökértől felfelé halad. Az egészséges sárgásfehér fában legelőször szennyes lila helyek támadnak,ezek azután egészen elhalaványodnak, azután pedig hirtelen barnás sárgák v. világos sárgák lesznek. A lazább fa alapszinén fehér, gyakran feketén szegélyezett foltok lépnek fel, melyeket egészen a F. szövete alkot. Az ilyen fa nedves állapotban szivacshoz hasonló, szárazon térfogatának felére v. 1/3 részére töpörödik össze, s egészen könnyü.Végre a fa bomlása kifelé annyira megy, hogy a fa fehérjében csak keskeny ép rész marad vagy a rothadás a kéregre is kiterjed. Erre közönségesen terpentin szivárog ki a fából, ami a belső vörös rothadásnak biztos ismertető jele. A fagomba az erdőben a gyökér meg a talaj révén a szomszéd fára is átszármazik, s az erdőben üres hely támad. A továbbterjedés meggátolására a beteg fát meglehetős széles árokkal kell körülvonni. A Polyporus sulphureus Fr. a lombos fák (a tölgy, füz, nyárfa, diófa, körte- és cseresznyefa) vörös revesedésének okozója. Itt a fa eleinte husszinü, később világos vörösbarna lesz, azután számtalan s egymásra derékszög alatt álló, radiális és tangenciális repedések támadnak rajta, melyeket fehér gombamassza tölt ki, aztán mint a porhanyó tőzeg szétdörzsölhető s a fa odvas lesz. A P. betulinus Fr. hasonló bajt okoz a nyirfán. A P. ignarius Fr. ellenben a tölgy, bükk, füz, nyárfa, valamint a gyümölcsfák fehér revesedését okozza.
Régóta tervezem e gombatalálat bejelentését, de a kedvenc gombafajtám még sohasem sikerült elcsípni láda közelében.
Most végre sikerült: épp GCBKST első pontját kerestük fel, amikor a rejtekadó fán találkoztunk a TAPLÓGOMBÁval.
A taplógombák az élő idős, vagy a már kidőlt, korhadó fák törzsén, vastagabb ágain élősködnek, így rontják a faállományt. Gombafonalaik a fás növények belsejében élősködve, kémiai bomlást okoznak így a fatestek porhanyóssá, odvassá válnak. A taplógomba terjedése nagy számban kialakuló, tovább fertőző szaporító spórákkal történik. A fertőzés gyorsabban terjed minden seben és nyíláson keresztül. Ha a növény sebfelületektől és nyílásoktól mentes, akkor nem jelentkeznek a fertőzések, ugyanis egyetlen taplógomba sem képes megfertőzni egészséges kérget. A modern erdőgazdálkodás nem tűri meg sem az ilyen idős, sem a kidőlt, elpusztult fákat, így a taplók egyre ritkábban kerülnek az erdőt járó emberek szeme elé.
Pedig a XIX. század végéig, a XX. század elejéig a hegyekben lévő eldugott falvak erdőt ismerő embereinek jó megélhetést biztosított a taplóból készült dísztárgyak, ruhaféleségek és sapkák kézi gyártása.
Őket nevezték taplászoknak.
A gcmend keresése közben, a domboldalon találtuk ezt a gombacsaládot. A mamám segített megkeresni róla a tudnivalókat.
Magyar név: Rozsdasárga tőkegomba
Tudományos név: Pholiota aurivella (Batsch) P. Kumm.
Nem ehető!
Nemzetség: Tőkegombák
Család: Strophariaceae
Harmatgombafélék
Leírása:
Kalap: 5-15 cm széles, élénk arany- vagy rozsdasárga, félgömb alakú, később domború, végül kiterül, széle sokáig aláhajló. Felülete nyálkás, ragadós, többnyire rányomott, barnás, szálas pikkelyekkel.
Lemezek: fiatalon sárgák, később olívsárgák, rozsdasárgák, majd rozsdabarnák, a tönkhöz nőttek, sűrűn állók, az élük sárgásan pillázott. Spórapora sötétbarna színű.
Tönk: sárgás, alul barnás, gyakran rozsdabarnás pikkelyekkel. Felső részén barnás, hamar szétfoszló pelyhes-szálas gallér található. Száraz.
Hús: merev, sárga, a tönk aljában rozsdaszínű, néha kissé retekszagú, kesernyés ízű.
Előfordulás: szeptembertől novemberig lombos fák törzsén, (gyakran fűzfán) tuskóján sokszor egészen magasan növő nem ritka faj.
Étkezési érték: Keserű íze miatt nem ehető, bár a német szakirodalom ehetőnek írja.
Hasonló fajok: ehető fajok között hasonló nincs, a tőkegombák között több hasonló nem ehető faj is található.
Megjegyzés: parazita és szaprobionta életmódot is folytathat.
Forrás: Albert-Locsmándi-Vasas - Ismerjük fel a gombákat!, Ewald Gerhardt - Gombászok kézikönyve
Évek óta fotózgatjuk a gombákat geocaching közben, de valahogy még nem töltöttünk ide képet. A napokban fotóztunk ismét, ennek apropóján megkerestem pár régebbi gombafotónkat is. Most beküldünk egy csokorral, a többit majd ha előkerülnek. A feltöltés sorrendjében:
-GCkecs - Nagy őzlábgomba
-GCbujo - Légyölő galóca
-GCgont - Mezei szegfűgomba
-GCKOAR - Parázstapló
-GCTUAT - Változékony (?) pöfeteg
-GCSARV - Nem tudom, de gyonyörű volt. Talán lepketapló.
A Burok-völgyben jártunk (GCBUVO) s az ottani multi keresgélése közben találkoztunk őkelmével.
Tipp: egy ifjú rozsdasárga tőkegomba.
Az ottani megtalálásunk is jelszó nélküli egyelőre - a rejtő még nem döntött róla. De az biztos, hogy az 1. palack közelében találtuk őkelmét. Sajnos akkor még az gomba-cache-t nem ismertem :)
Néhány további fotónk az úton: itt (a fényképező dátumai nem stimmelnek)
Ha a GPS nélkül elfogadod, köszi.
Megjegyzés: a kép a Burok-völgyi logunktól lementett és ide feltöltött.
GCBRNY ládától kb két méterre találtuk ezt a gombát. Hosszas kutakodás után sem sikerült pontosan megállapítanom a fajtát. Gym segített -amit köszönök!- ez egy tőkegomba (Pholiota) faj.
Ezt a szépnek nem mondható gombát a Pintértelepi meddőhányók (GCMEDD) mellett találtuk egy kidőlt fa törzsén. Nem is egy "pöffeszkedett" ott hanem rögtön egy egész kis család. Utánanéztünk, és ha minden igaz egy Taplógombáról készítettünk képet. Remélem talált! :)
A Vértesben, GCKnov 2. pontjának közelében találtuk ezt az érdekes formájú gombát Cseberrel és barátainkkal. Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem, sárga gévagomba egy fiatal és sűrű növésű példánya lehet. Eltaláltam?
A Csesznek-Kőárok (GCKOAR) láda levadászása során botlottam bele a mellékelt képeken látható apró gombákba. Fajtájukat nem tudtam megállapítani; aki tudja, írja meg.
GCbuga közelében találtuk meg ezt a gombatelepet.
A tintagomba a kalaposgombák (Agaricales) rendjéhez tartozó négy nemzetség magyar gyűjtőneve. Képviselőik humuszban gazdag talajon, trágyán vagy növényi maradványokon élnek. Sereges tintagomba
Szétszórt, szélesen vetett, és valóban-az eleinte gömbölyded, majd harangszerűen felpúposodó. 1-2 centis kalapocskákból kis felületen több száz is megjelenhet.
A gomba fatönkökön, fatörzsek körül a talajon sűrűn, gyepszerűen, seregesen nő. Májustól őszig terem. Forrás
Nornafás ládázás közben, GCNOFO közelében találtam ezt a taplógombát. A mai nap még másik három közeli ládát is begyüjtöttünk GCIHVT,GCMEKH,GCKPRK ). Ötletes "láda".
N47°30,127'
E18°57,868'
508m
Már többször fényképeztem gombát cache közelében, de ezek általában "sima" taplógombák voltak. Ennél valami különlegesebbet szerettem volna :-)
Horvátországban, a GCOrdk közvetlen közelében találtunk rá erre a gombára, s rögtön tudtam, őrá vártam eddig:-)
Először valamilyen korallgombának hittük, aztán egy mostanában gombászkodni kezdő ismerősöm segítségét kértem. A válasz: Fodros káposztagomba (Sparassis crispa)
A káposztagombafélék családjába tartozik, félgömb vagy gömb alakba rendeződött lapos, elágazó, fodros szélű "ágakból" áll. Az ágak felszíne sima, színe először krém, majd okker. Húsa rugalmas, törékeny, kellemes szagú és ízű, ehető gomba.
A szintén ehető, Sparassis laminosa fajjal könnyen öszetéveszthető. Remélem, Bigi nem tévesztette össze :-)
Az OKT Gánt-Csókakő szakaszának bejárása közben az Antal-Árokban találtuk ezeket a termetes taplókat.
Hogy a szürkésfehér, vagy a kék kalapos a nagyobb tapló, azt majd ki-ki eldönti magának. :)
Érdekes "láda", köszönjük a lehetőséget!
Jellemzés
Fatönkön vagy amellett csoportosan növő, tölcséres, sajátságos rókavörös árnyalatú rozsdabarna, merev húsú, közepes vagy nagy termetű, feltűnő gomba. Figyelem: A kalapon, a lemezeken és a tönkön is a vörös árnyalata lényeges. A kalap sugarasan rajzolt.
Kalap
Kezdetben a teteje domború, de végül erősen tölcséres lesz, gyakran kissé kajla is. 4-20 cm széles, de nem ritka az óriás növés sem. A kalap széle aláhajló, begöngyölt. Színe az élénk narancssárgától narancsvörösön át lehet sötét vörösbarna is, középen rendesen sötétebb. Kifakulhat sárgára. Sajátságos vöröses árnyalatú, és jellemző a fényes kalapon a sugarasan. szálas, vonalas, sötétebb finom rajzolat.
Lemezek
Mélyen lefutók és sűrűn állók. Színük narancssárga, sajátosan narancs- vagy rókavörös árnyalatú, szárazon sárgásfehér, fehéres. A spórapor azonban fehéres. Spórái halványsárgásak, kicsinyek, tojásdadok.
Tönk
Megnyúlt, egyenes vagy kissé görbe, lefelé fokozatosan vékonyodó, 4-20 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, kivételesen lehet igen rövid, de lehet a hosszúsága akár 40 cm is. Színe a kalapnál kissé világosabb. Felülete szálas, csíkos, néha bordás is.
Hús
Rozsdasárga, sárga, narancssárga, mereven rugalmas. Nedves időben eléggé nedvdús, és narancssárga levet tartalmaz. A nedvdús gomba, vagy a micéliuma sötétben esetleg kissé foszforeszkál; innen kapta a nevét.
Szaga, íze
Gyenge, de sajátságos avarszaga van. Kissé csípős ízű lehet.
Különféle lombosfák, főleg tölgyfák tövén, tuskóján, tönkjén, vagy körülötte a talajban levő gyökereken terem erdőben, erdőszélen. Csaknem mindig csoportos, néha igen sok példányból álló nagy csoportokban is előfordul. Egy csoportban fiatalabb és idősebb példányok vegyesen találhatók. Nyári gomba, amely esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. Déli faj, az északi országokban nem terem.
Felhasználhatóság
Mérgező, hánytató hatású, de mérgezése többnyire nem súlyos. Gyakran összetévesztik a sárga rókagombával, és így nálunk igen gyakran okoz mérgezést.
Az erdélyi utunk 5. napján Pádison akadtunk rá a fenyőfákkal tarkított hegyoldalban erre a Légyölő galóca-csoportra. Csodálatos ez a kis mesebeli gomba, de azért nem kockáztattuk meg az elfogyasztását. (enyhén mérgező)
A "Mócok temploma" (GCMoct) geoáda közelében találtuk.
Többször fényképeztünk már gombákat gondolván, hogy majd feltesszük ide, de eddig csak a szokásos gombákkal futottunk össze. Erdélyben járva viszont, a Mócok temploma felé menet összefutottunk pár légyölő galócával, vagy viccesebb nevén mesegombával.
Papírra kenve légyölőnek használták, innen a neve. Nem tartalmaz májkárosító anyagot, de mérgezőnek van besorolva. Jobb-rosszabb hatásai: félálomszerű, részeg állapot, izzadás, bélpanaszok, szédülés, könnyezés, nyáladzás, hallucináció, álmosság. A halálos adag 15 kalap.
Sajna ennyire nem értek a gombákhoz, a wikipédiából merítettem a tudásomat.
A közeli láda neve szintén Mócok temploma, bónuszba a gomba latin neve: amanita muscaria.
GCtani felé tartottunk a Hárs-hegyen, amikor megláttuk ezt a gombát. Készítettem róla pár fotót, de sajnos nem néztem meg elég alaposan, mert hosszas kutakodás alapján sem sikerült egyértelműen meghatároznom - valamilyen tinórufajtának vélem, de még ebben sem vagyok biztos. Ha valaki tud segíteni a képek alapján, azt megköszönöm! :)
UPDATE: a rejtő megállapította, hogy ez egy "helyben száradt" vargánya (valószínűleg a nyári - Boletus aestivalis). A segítséget ezúton is köszönöm!
A GC3hat felé menet találtuk ezt a fehér színű gombát, ami egymagában ácsorgott az ösvény mellett. Mivel nem szoktam foglalkozni gombákkal, elég nehéz volt a beazonosítása - a lapos kalapja miatt valamiért úgy kezdtem a keresést, hogy csiperke kizárva, de végül mégis arra jutottam, hogy ez valamilyen csiperke lehet. Mindenféle online és kevésbé online forrás átbogarászása után nekem leginkább ízletes csiperkére hasonlít (Agaricus bitorquis).
Egy ilyen egyszerűnek tűnő feladat is nagy kihívást jelentett, és nem is vagyok biztos benne, hogy jól azonosítottam be. Meg aztán ez nem is olyan különleges gomba, gondoltam. Kb. egy óra netezgetés után aztán kinéztem az ablakon, és megláttam valamit, amit bizonyára már mindenki látott, de lehet, hogy hozzám hasonlóan sose foglalkoztatta, hogy mi is az...
Így gondoltam, hogy idekerülhetne érdekességként a sárga falizuzmó (Xanthoria parietina). A zuzmók rendszertanilag a gombák országába tartoznak, ugyanis gombák és algák együttéléséből jönnek létre. A sárga falizuzmó fakérgeken, kerítésléceken vagy kőfalakon található meg, nincsen a fákra káros hatással. A zuzmók a szennyezett levegőjű területeken kipusztulnak, mert érzékenyek a kén-dioxidra, így jelenlétük vagy hiányuk alapján következtetni lehet a levegő minőségére. Az ilyen élőlényeket emiatt indikátor szervezeteknek is nevezik.
Szerencsére nem lakom messze a GCNACS-tól, ami igaz, hogy virtuális, de régebben hagyományos volt. Úgyhogy azt hiszem, nagyjából ez az élőlény is megfelel az itteni kritériumoknak :)
Frissítés: gym megerősítette, hogy amit találtam, az tényleg ízletes csiperke. Köszönöm! :)
Später barátommal, hat napos, sátrazós Kéktúra alatt. A Várgesztesi vár ládájától (GCVARG) 15 méterre.
"A ráncos tintagomba (Coprinopsis atramentaria) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjéhez, ezen belül a porhanyósgombafélék (Psathyrellaceae) családjához tartozó faj."
A hétvégi vértesi ládázós túránkon gombákra is "vadásztunk".
A várgesztesi várhoz vezető útnál (GCVARG) láttunk ráncos tintagombát, a vértesi Kutya-oromnál (GCVkor) júdásfüle gombát. A vár alatt gyönyörű vargányákra bukkantunk.
A múlt heti nagy esők után rengeteg gomba nőtt az erdőben, kedvünkre fotózhattunk.
Ezeket a gombákat a GCKOKA közelében találtuk. Az első valamilyen tinóru, valószínűleg barna, fiatal korában. A másodikat sajnos nem sikerült meghatároznunk, tippelni pedig nem akartunk így csak a helyes kis kalapja miatt tesszük fel ide. :o)
ma 3 ládát találtunk, és 3 helyen találtunk gombát:)
először a márianosztrai rabtemetőből jövet találtunk talán csiperkét, aztán a márianosztrai kálvária felé menet taplógombát (270m, N47°52006' E18°52,785'), végül - de nem utolsó sorban szinte a GCsoda (Mária-kút-forrás és kép) ládája mellett a harmadikat, ami nagyon fehér volt, a lemezei is hófehérek (181 m, N47°51,234' E18°51,219')
A Cserép-vár (GCCSVA) láda megtalálását követően, attól néhány 10 méter távolságra.
Egy belső hang megsúgta nekünk, hogy ezek a gombák a csiperke (Agaricus) gomba fajból valósiak. :-)
Fiatalon külső felszíne fehér és finoman pelyhes, később megbarnul. Belső spóratermő rétege kezdetben fehér, majd ez is megbarnul, és porszerűvé válik.
A tápanyagokban gazdag réteken, legelőkön, kertekben, erdőszéleken fordul elő leggyakrabban. Egész Európában előfordul, de nem mindenhol gyakori.
Fiatal fehér, rugalmas húsú példányait kell gyűjteni, amelyeknek bőre könnyen lehúzható. Tisztítás, felszeletelést követően, vajban párolva, rántva, vagy bundázva tálalható.
A gombát a GCSVIZ láda keresése közben találtam Csíkszépvízen, a víztározó melletti fenyőerdőben. A gomba meghatározása a gym szerint szemcsésnyelű fenyőtinóru (Suillus granulatus).
Sereges tintagomba (Coprinellus disseminatus) a GCgevi közvetlen közelében.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sereges_tintagomba
GPS-szel együtt nem tudtam fotózni, mert a GPS-szel (telefonnal) fotóztam :)
Viszont a metaadatok között benne vannak a koordináták.
(N47°29.374' E19°2.711')
A Dobogókői kilátó -a multi virtuális pontja- felé (GCDko) találtam ezt a szép gomba társulást. Nekem megtetszett, mert ugyan több is volt ezen a helyen, mégis olyan szellősnek tűnt -egymás mellett 3-5 gomba állt, és ebből viszont egy 20-25 csoport volt.
A meghatározás alapján szerintem a Pókhálósgombafélék családjába tartozó Selymes susulykát találtam meg (Inocybe geophylla Kummer)-mérgező!
Honnan gondolom, hogy ez az? igazából a szürkésfehér spóratartó lemezeiről és a hosszú, karcsú tönkjéről; de ahogy olvastam a jellemzőit, a kalap leírása (kúp alakúból harang, majd púposan kiterülő 1-3cm átmérőjű) picit elbizonytalanít, lehet, hogy a Selymes susulyka lila változata?
Úgy látszik, maradok amatőr gombász -és továbbra is jobban teszem, ha a piacon veszem a gombát, vagy a hipermarketben...
Köszönet a segítségért a "rejtőnek"..., és az igazság...:
gyenge tintagomba (Coprinus plicatilis,
újabban Parasola plicatilis) vagy valamelyik közeli rokona
Útban ehhez a ládához fedeztem fel egy kertben az esőben: http://coord.info/GC2AXWV, a kép itt készült N 9 55.728 W 084 12.469. Ez valami mezei gomba lehet a trópusokon. Kinézete alapján Európai testvérei közül egy tarlógomba (Leucoagaricus) fajhoz, de akár még a fehér galócához (Amanita verna) is hasonlít, ami halálosan mérgező. :))) Costa Ricán pedig olyan gyorsan bújt ki, amilyen gyorsan eleredt az eső. Köszi a rejtést!
Ezt a gombát a 2953. láda (Caprera-forrás)-nál találtuk. Teljesen benne volt a fa odvában a bocskorát(ha ugyan volt neki) el sem értem, hogy alaposan megnézhessük leszedtem. A gomba nagyon egyszerű teljesen fehér, kalapja nem pikkelyes, gallérja nem volt, lemezei a megszokott drappos-rózsaszín. Sajnos a gomba határozó kiskönyvemet nem találtam meg, így a neten keresgéltünk, de nem láttam hasonlót. Nem adjuk fel, remélem a könyvem megtalálom.
A mi családunk az Aggtelek melletti Imoláról származik, néha nyaranta elmentem gombázni a helyiekkel. Ezen a környéken csak a tinórunak van értéke, ezért mindenki azt szedi, így én is csak azt ismerem.
A rejtő segítségével arra jutottunk, hogy legjobban a pluteus pelolitus(egyik csengettyű gombaféle)-ra hasonlít, annyi megkötéssel, hogy a mi gombánk lemezei nem annyira világosak.
A gomba helyének koordinátái teljesen megegyezik a 2953. láda koordinátáival, hiszen ugyanabban a fában találtuk.
Köszi
A GCBASK multi láda második pontjának hagyományos ládája mellett a Róka-bérci vadászház mögött találtuk ezt a szerintünk epeizű galambgombát-nak vélt gombát. De a rejtő véleménye szerint a gomba valűszínűleg a fehértejű keserűgomba (Lactarius piperatus).
Na ezért gombászunk mi nagyon keveset és csak az általunk ismert gombákat gyűjtjük nagy ritkán, és azt gombavizsgálóval ellenőriztetjük.
Köszönet a "rejtésért" és a pontosításárt
Fattilával közös ládázás során készült a kép, a GC1956-nál találtuk ezeket az óriás gombákat. Én valamiféle király kategóriára tippeltem volna, Fattila fél éjszakát töltött a beazonosításával, de dilettánsok lévén nem merünk rábiggyeszteni nevet. A gombák legalább 20 centisek voltak, ha másért nem, hát ezért érdemes volt odafigyelni rájuk, ekkora példánnyal még nem találkoztam.
A GC1965 ládától és a 301-es parcellától nem messze (pár 10 m) találtuk Zramzammal közösen. A Garminnal nem készült felvétel, de cserében a cipőm jól látható a fotón. Tanácstalan vagyok, hogy milyen gomba. Túl nagy, túl szép, szóval biztos mérgező. :-) Őzlábgalócára gondoltam (bár az nem is mérgező), de egy kis eltérés van a kalapjában.
János-hegyi csapatos láda vadászat során figyeltem fel erre a páratlan szépségű gombacsoporta, ami a GCNoFo közelében bújt meg egy fatönk tövében.
Köszönöm Reggelnek, hogy említette ezt a ládát, s ezzel felkeltette érdeklődésünket.
Nagyon köszönöm Gubirobi segítségét, aki nélkül nehézkesen sikerült volna beazonosítanom ezt a gombát.
Természetesen köszönet a rejtőnek is a lehetőségért!
A gomba:
Óriás csiperke, latin nevén Agaricus augustus Fr..
A legnagyobbra növő csiperkefaj.
Fehér, vastag húsú keserűmandulaszagú, kellemes csiperkeízű gomba.
Kalapja gömbölyű, barnás-sárgás színű, pikkelyek díszítik.
Átmérője 20 - 30 cm-t is elérheti.
A János-hegyi .hu-n és .com-on megtalálható ládák csapatos (szirteyzsu, Reggel, Áron csapata, Aniko77) megkeresése közben az egyik rejtés közelében akadtunk rá ezekre a csodaszép "drágaszágokra" a GCNoFo geocache közelében.
A megtalálás Anikó77 érdeme (remélem hamarosan ő is logolni fog:). A csapat tapasztaltabb tagjai rögtön említették a GCGMBA láda létezését, amit mi örömmel jegyeztünk meg!:)
A gomba azonosításában nagyon köszönöm a rejtő segítségét!
Óriás csiperke, latin nevén Agaricus augustus Fr..
A legnagyobbra növő csiperkefaj, a gombafogyasztók körében valódi "nagyvadnak" számít.
Fehér, vastag húsú keserűmandulaszagú, kellemes csiperkeízű gomba.
Kalapja gömbölyű, barnás-sárgás színű, pikkelyek díszítik. Átmérője 20 - 30 cm is lehet. További infó és egy recept!:)
A magyarkerti láda megtalálása közben akadtunk erre a két gombára. Szerintünk Ragacsos bocskorosgombák lehetnek.
Középnagy, többnyire fehér gomba, rózsaszínre változó lemezekkel, nagy bocskorral, de gallér nélküli tönkkel.
Kalapja kúposból szétterülő, széle később felhajlik, de többnyire csak az egyik oldalán. 6-15 cm széles, eléggé vékony húsú. Színe fehér, szürkéssárgásfehér vagy közepén sötétebb, az idősebb példányok barnulók. Felülete többnyire ragadós.
Lemezei sűrűn állók, nem lefutók, szélesek, kezdetben fehérek, majd rózsaszínre, húsvörösre színeződnek, az öreg gombán kissé megbarnulnak. Spórapora rózsaszínű.
Tönkje eléggé magas és karcsú, felfelé vékonyodó, tömör, 4-20 cm hosszú, 1-2 cm vastag. Fehér vagy a kalaphoz hasonló színű, selymes felületű. A tönk a kalapbot csuklószerűen kifordítható. Gallérja nincs. Bocskora feltűnően nagy, fehér, behasadozó szélű.
Húsa puha, törékeny, vizenyős, fehér.
Szaga, íze
Nem jó, összehúzó ízű és nem jó szagú, de szaga nem jellemző.
Fiatalon tojás alakú, fehér, teljes burokban van.
Tavasztól őszig terem, különösen május-júniusban. Lakott helyek közelében, korhadó trágyás anyagon, kertben, ligetekben, temetőkben, utak mentén, városban is, néha erdőben sokfelé nem ritka.
Ehető, de vizenyős, törékeny húsú. Esetleg más gombákkal együtt elkészíthető. Mivel a mérges galócákkal összetéveszthető, ezért gyűjtésre nem ajánljuk.
Emese62: Ez a húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendrum). A nyálkagombákat manapság már nem is sorolják a valódi gombák közé, többet lehet róluk megtudni a Wikipedia nyálkagombákról szóló oldalán.
Ennek ellenére igen érdekes lények (csak jó szem kell hozzájuk, igen aprók), és hogy mennyire szépek és változtatosak tudnak lenni, arra - többek között - itt lehet bizonyítékokat találni.
Kedves Rejtő!
Találtunk tegnap ( Románia Bihar hegység, Ördög malom vízeséstől 1-2 km-re GCORMA ) egy kidőlt fenyőn egy érdekes gombát, rózsaszínű, de senki nem látott még ilyet! Szeretném megkérni, határozza meg milyen fajhoz tartozik! Előre is köszönöm! üdv: Emese62
Hasadtlemezű gomba. (Schizophyllum communae.) Köszönöm a rejtő segítségét a beazonosításban! Ládakeresés közben egy gyümölcsfa kérgén találtunk sok-sok apró gombácskát. A gombahatározóból egyértelműen belehetett határozni. A fákra káros élősködő.
,,A taplógombák gyakran fenyegetik, sőt pusztítják a fákat, cserjéket. Károkozásuk miatt a fás részeknek megszűnik az életműködése. A megtámadott ágak elvesztik szilárdságukat, rugalmasságukat, így könnyen letörhetnek egy erősebb széltől, vagy a hó súlya alatt. Hasonlóképpen pusztul el a taplógombák által borított fatörzs is, majd bekövetkezik a teljes pusztulás."
A ,,GCApat" láda újbóli felkeresése közben figyeltük meg ezeket a gombákat.
A GCHOPP (Gyáli patak-Geoszöcske) és a GCMAUT (Mágikus út végláda) becserkészése közben akadtam rá, erre az érdekes gombára. Neve: Sárga Géva gomba (Grifola sulfurea), az élősködő taplógomba félék családjába tarozik, színe narancs-sárga, kén-sárga vöröses szegéllyel, de létezik zöldes árnyalata is. Levesben, kirántva, füstölve, vagy szárítva használható zsenge korában, később rágós tapló-szerű (nomen est omen). Íze a gazda fa nedvétől függően lehet: fanyar esetleg édeskés. Fűz, nyár, nyír, de gyümölcsfákon is megtelepedhet. Az általam talált, egy öreg odvas fűzfa belső és külső oldalán, kb. 1/2 m átmérőjű telepekben tenyészett, még zsenge állapotban, tehát még nőni fog. A képek közül az első tartalmazza a koordinátákat ( Garmin Oregon 550T-vel készült), azért nem lehetett a felvételen, mivel Ő a fotó-apparát is! A többi kép, a teljesség kedvéért a részleteket és a környezetet mutatja. A meghatározáshoz: Kalmár-Makara Ehető és mérges gombák határozóját és a saját biológus-természetbúvár tapasztalataimat, valamint a gombák iránti olthatatlan vágyamat (sülve vagy főve) használtam. Köszönettel: Paparazzy48.
Vasárnapi gyömrői bringás túrám során találtam a GCHMPI rejtekéül szolgáló fán. Ez szerintem tökéletesen kimeríti a 2km-es körzetet :)
Sajnos nem tudtam olyan fényképet készíteni, amin a gomba és a GPS is rajta van. (ez a telefonom is és a fényképező gépem is :D)
De most essen szó a gombáról!
Véleményem és kutatásaim szerint egy bükkfatapló!
Végül jöjjön, amit tudni kell róla:
Termőteste pata alakú, fiatalon lehet félgömb is, vastag, 10-(30) x 5-(20) x 5-(10) cm; felszíne csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek szürkék.
Évente egymásra rétegződik, pórusos, krémszínűből okkerbarna lesz, 3-4 pórus/mm, 2-5 mm vastag egy-egy réteg.
Húsa kemény, vastag, fás, világosbarna, zónázott, erős gombaszagú és kesernyés. Lombos fákon, főleg bükkön, ritkán fenyőn található, és egész évben gyakori.
Margitszigeti ládázás közben fedeztem fel ezt a gombatelepet.
Nagy valószínűséggel kerti tintagomba. A leírást a wikipédiáról szedtem:
Kis termetű gomba, amely a talajon terem csoportosan nyáron és ősszel. Leginkább kertekben, házak környékén fordul elő korhadó faanyagon, vagy annak környékén.
Kalapja barnássárga, középen vörösbarna, fésűs, a szélein behasadozó. fiatalon tojásdad alakú, az idősebb példányoké harang alakú. A fiatal példányok kalapjain sajátos szemcsék vannak. Jellemző átmérője kiterítve 3-7 cm.
Lemezei sűrűn állók, kezdetben krémszínűek, majd szürkésbarnák lesznek, végül pedig megfeketednek. Tönkje karcsú, fehéres, csövesedő. Jellemző magassága 2-10 cm. Húsa törékeny, íze, szaga nem jellegzetes, előnye, hogy egyáltalán nem kukacosodik.
Leggyakoribb és leglátványosabb gombáink egyike ez a nem évelő, de minden évszakban fellelhető gomba, mely ha nem is használatos egyik rokonához (a Trametes odoratához) hasonlóan illatosításra, felhasználhatóságát tekintve figyelemre méltó. A lepketapló az úgynevezett egyrétegű taplók közé tartozik. Népi neve leggyakrabban egyszerűen: tapló, topló. Amint latin neve is mutatja, különböző színű, sávozott, tarka gomba. A GCzkcs közelében találtam.
Tegnap a GCSZED-et rejtő fán találtam taplógombát.
Még tavaly novemberben a GCNOFO-GCMEKH között szintén taplógombát sikerült lőnöm, valamint egy általam süngombának (Hericium erinaceus) vélt példányt. Akkor GPS nélkül fotóztam, de mivel ilyen fotót még nem láttam itt, ezt is felrakom.
Süngombáról röviden:
Termőtest: 10-25 cm széles, pamacsszerű. A felületét borító termőréteg sűrünálló, 2-5 cm hosszú, lelógó tüskékből (csapokból) áll, amelyek egy közös tőből nőnek ki. Fehéres, krémszínűek, időse nokkersárgásak.
Hús: fehéres, fiatalon puha, kissé rostos, később szívós. Szaga és íze nem jellemző.
Előfordulás: Ősszel idős, legyengült lombos fák törzsén repeséseiben, üregeiben, vagy tövében nő, elsősorban tölgyön és bükkön nő.
Ma is dobozoltunk. Jártunk a GCVKAL-nál is, ahol 1 m-re a doboztól ez a meglepő bevonat tünt fel egy fekvő korhadt fán. Nem tudtam ellenállni, fotók, stb. Mivel nem látok ilyent a lapon, felteszem.
Most azt hiszem, elég valószínű a tippem: Kormos mirigygomba, Exidia plana.
A termőtestcsoport számos összeolvadó termőtestből álló bevonatként néz ki. Akár 10 - 30 cm széles is lehet. Hullámos, redős, nem túl vastag fekete réteget alkot, kocsonyás jellegű. Kiszáradva kéregszerű. Egész évben látható. A termőréteg a testek felső oldalát borítja. Nem ehető.
Vasárnap a GCSZB-t látogattuk meg, Forest Walker erdőbe kívánkozott már. Az Almádi- Felsőörs út felől támadtunk. Felfele haladva útközben láttuk ezt a gombát. Inverz műfogsorra emlékeztetett első pillanatban, elég feltűnő volta miatt lefényképeztem. Elsőre csak távolról tudtam fotózni, nem a szedreshez voltam öltözve. Mivel a távoli kép alapján elsőre nem jött be a meghatározásom, de a ládagazda nagyon jó iránymutatást adott, ma visszamentünk felszerelkezve. Közelről már könnyen ment a meghatározás, így már látható volt az oldalt álló szár. A lecke megtanulva: megnézzük közelről is az alanyt. Végül a környéken még találtunk több példányt.
A gomba pecsétviaszgomba, Ganoderma lucidum.
Lombos fák tuskóján él, egész évben fennmarad a termőteste. Tönkje oldalt álló, sötétbarna. Kalapja kagyló alakú, körkörösen barázdált, vörös és bíborfekete, széle világosabb. A termőtest fiatalon ceruzaszerű, illetve használt pecsétviaszra hasonlítóan gyűrűszerűen változó átmérőjű. A gombát lakkszerű réteg fedi. Csöves termőrétegű gomba, a csövek szűkek. A gombát Kínában immunerősítő szerként használják, mi azért inkább nem ittunk belőle teát.
Lepketapló (Trametes versicolor)
Félkör alakú, nagy telepekben növekvő gombafaj. Főleg gyümülcsfák és tölgyfák törzsén fordul elő, de gyakran megtalálható tuskókon, letört ágakon. Egész évben terem, fogyasztásra alkalmatlan.
Így február elején más sajnos nem nagyon találni. Később még lehet, hogy feltöltök valami látványosabbat is. GCKrVo közelében.
Kedves rejtő, mivel nekem nincs GPS-em de rengeteg gombát fotózok, szeretnék bejelentkezni, kérem a talátat elfogadását! Pósteleki kastélyrom GCSZWK 2011.01.16
A fakérgen nőtt hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) remélem elfogadod!
A nyáron Romániában a Tolvajkő alatt az Oncsásza réten sátorotztunk ott is sok gombát fotóztunk, pl. légyölő galócát.GCTVK 2010.08.07.-08.
Ilyenkor télen nem kell attól tartani, hogy véletlen gombára lépünk az erdőben. GCSzDb ládája keresése közben célirányosan kerestem gombát.
Szerintem a képen bükkfatapló látható.
A GCKrs2 keresése közben is találtam gombákat a rejtektől kb. 20 m-re.
Ezeket nem tudtam beazonosítani, nem akartam őket háborgatni, de a lemezeiket azért megnéztem, azok is olyan színűek voltak, mint a kalapja és ritkán állól, mint a mezei szegfűgombáknak.
Néhány nyári és őszi fotó GPS nélkül:
A GCMJ ládától ~20 méterre hamar meglett ez is.
Nem úgy a meghatározása ... :(
Úgy másfél óra böngészgetés, olvasgatás és képnézegetés után a tipp: fenyőpereszke ...
lizó&András: e-mail címetek nem létezik a gmail szerint. A következőket írtam nektek:
Helló!
Köszönjük a képet, de sajnos feltétel, hogy a képen a GPS is rajta
legyen. Ettől csak kivételes esetben tudok eltekinteni (pl.
bemutatkozásban szerepel, hogy nem használtok GPS-t, vagy ilyesmi).
A meghatározás egyébként pontos.
Köszönöm megértéseteket, bizonyára fogtok még szép példányokkal
találkozni a gombák világából, amivel logolhattok érvényeset is.
Lepketapló (Trametes versicolor):Legyező vagy félkör alakú, vékony,bőrszíjszerűen szívós állományú.Leginkább több példány virágsziromszerűen,csoportosan együtt terem.Felül körben sávos,sokszínű, tarka, bársonyos.Lombos fák tuskóján, törzsén,korhadó ágain terem.Farontó kártevő.A tölgyfán a leggyakoribb.
Csingervölgy-Macskalik láda közelében.
BEAC-túrán találtam, a "2365. Orosz Mátyás vára (GCOMV)" láda közelében. Júlia egész úton fürkészett utána, én még csak nevét se hallottam ennek a gombának.
Neve: Sötét trombitagomba, és első ránézésre eszembe nem jutna megenni. (Viszont nagyon sok volt a környéken.) Ezt találtam róla, elég részletesnek tűnik.
Csesznek-Kőárok (GCKOAR) ládától kb. 500 méterre leltünk erre a kis gombára. Szerintem gyapjas tintagomba (Coprinus comatus).
A gyűjtő a fiatal, fehér gombát jellegzetes, csaknem hengeres alakjáról már messziről felismeri. Az 5-10 centiméter magas kalap nemsokára felnyílik, és keskeny harang alakúvá változik. Átmérője 3-16 centiméter. Felülete csaknem a csúcsáig üstökszerűen gyapjas, pelyhes, pikkelyes, eleinte fehér, később rózsaszínű, barnás, majd fekete. A lemezek sűrűn állnak és különböző hosszúak. A fehér, karcsú tönk 5-16 centiméter hosszú és 6-15 milliméter vastag, finoman szálas, rajta mozgatható gallér van, töve gumósan megvastagodott. A kezdetben annyira mutatós tintagomba végül kenőcsös, tintafekete tömeggé folyik szét.
A GCPEFA ládája mellett találtuk a képeken látható gombát. A netes kutakodás alapján ez egy Viaszfehér Tölcsérgomba (Clitocybe cerussata).
Leírása:
Kalap: 3-12 cm átmérőjű; kissé púposan domború, majd ellaposodik és benyomottá válik, széle gyakran hullámos, karéjos; fehéres, nedvesen vízfoltos; felülete viaszszerűen fénylő.
Lemezek: kissé lefutók, keskenyek, fehéresek.
Tönk: 2-10 cm hosszú, 0,3-2 cm vastag; gyakran görbe, lefelé vékonyodó; fehéres; felülete szálas.
Hús: a kalapban puha, a tönkben szívós; szaga, íze jó, kissé lisztszerű.
Előfordulása: szeptembertől decemberig, lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori faj.
Étkezési érték: mérgező. Az elfogyasztás után 15-30 perc múlva csillapíthatatlan hányás, hasmenés, nyálfolyás, verejtékezés, pupillaszűkülés, látászavar következik. A vérnyomás és a pulzusszám csökken. Méreganyaga a muszkarin. A személy atropinnal gyógyítható.
Megjegyzés: hasonlít hozzá a feltételesen ehető szürke tölcsérgomba, az ehető elefántcsont csigagomba, kajsza lisztgomba és a zöld ánizsgomba.
Újabb gombák, ezúttal GCBIGB alternatív jelszavától néhány méterre.
Érdekesség, hogy ez a három gomba arasznyira egyás alatt nőt, tökéletesen egy vonalban. Sajnos még mindíg nincs egy rendes gombahatározóm. Az onlájnt meg nem tudom lapozni :-((
Nem tervez az Egyesület egy szervezett gombász tanfolyamot?
Ezt a gombát a GCMK láda megtalálása után a ládától 100 m-re találtam. Sokáig kerestem, de sajnos nem tudtam azonosítani. Örülnék ha ebben tudna valaki segíteni.
Kerti csiperke,Agaricus campestris,?????????A tönkön lévö gallér gyakran leesik.Füves terűleteken,utszélén nö.Kalap:5-15cm.Május-novemberig,gyakori.Ehető pörinek és ki hogy szereti.Ezt a gombát a GCPusz-tól kb 3m-re találtam az utszélénél.A navis telcsimmel csináltam a képet igy nem tudtam, le fényképezni a navimat is bocsi. UI:Kiegészitenék a rejtö tanácsaival vagy helyebitenék. A határozás kicsit félrement, ez valamelyik
pereszke (Tricholoma) faj, bár az a gallérszerűség valóban gyanús
(pereszkéknek nem szokott lenni). A csiperkéknek viszont sohasem ilyen
fehér a lemeze, főleg ilyen kinyílt példányoknál.
Nagy termetű, feltűnő megjelenésű gomba. Ehető, de csak a kalapja fogyasztható, mivel a tönk húsa kemény, rostos. A procera szó jelentése a faj latin nevében karcsú, magasra nőtt. Rántott gombaként elkészítve a legízletesebb.
Koordináta: N 47° 29,290' E 18° 56,524'
Legközelebbi láda: 102. Piktortégla üreg
GCTOR ládától 15 méterre találtam ezt az öregedő gombacsoportot.
Mint tegnap a GCVKOR ládánál, most is gyűrűs tuskógomba (Armillariella mellea) volt. Elég gyakori fajnak tűnik, mert 2-szer is csak ilyet sikerült lefotózni.
A Szakó-nyereg közelében találtuk ezt a gyűrűs tuskógombát. Köszönet a rejtőnek az azonosításért! Pontos helye: N47°44.292 E018°52.458
Mi még sohasem ettünk saját szedésű gombát (egy ideig még nem is fogunk), de a láda kapcsán már begyűjtöttem egy gombahatározót, és barangolásaink során már egész más szemmel nézzük a vadon nővő igen változatos gombafajokat. Köszönet érte!
Ildi és Laci
Már többféle gombát fotóztam az elmúlt hetek során, de vagy nem hagyományos geoládák mellett voltak, vagy nem volt képen annyira felismerhető, így a mostani börzsönyi túránk során újra fényképezőt ragadtam, és a Testvér-forrás (gctes) nevű ládához közel, lekaptam ezeket a gombákat. Előszőr csak a taplókat szúrtam ki, aztán közvetlen mellettük a gyűrűs tuskógombákat is.
A gombát a Hegyestű közelében találtam. Neve: Harkály tintagomba.
Jellemzés: Közepes vagy nagy termetű, feltűnő, magányos gomba.
Kalap: Tojás, majd harang alakú kalapja barnásfekete alapon feltűnően fehértarka.
Lemezek: Lemezei megfeketedők és gyorsan elfolyósodnak.
Tönk: Tönkje hosszú és fehér.
Hús: Húsa puha, törékeny.
Szaga, íze: Rossz szagú.
Termőhely, környezet, ídő: Az erdők talaján ősszel sokszor látható.
Felhasználhatóság: Fogyasztásra alkalmatlan, de igen feltűnő gomba.
Lila pénzecskegomba GCIVAC-tól 1km-re. Szerettünk volna olyan gombát találni, ami még nincs e kis gyűjteményben. Ő sikeredett. Nem egy nagyranövő fajta, valójában lilának kéne lennie, de sajnos már szárazság van egy ideje, és ilyenkor a kalapja már fehéres-sárgás. Lemezei és tönkje, azonban még szárazon is lilák. Egyéb tudnivalók:
Latin név: Laccaria amethystea (Bull.) Murrill
Magyar név: Lila pénzecskegomba
Familia: Tricholomataceae
Család: Pereszkefélék
Kalap: 2-4-(5) cm, domborúból szabálytalanul kiterülő, esetleg bemélyedő; széle sokáig begöngyölt, majd szabálytalanul ráncos; felszíne bársonyos vagy finoman pikkelykés; színe sötétlila, higrofán, szárazon krémokker vagy bőrszínű, de lilás árnyalatokkal
Lemezek: ritkák, lilák, tönkhöz nőttek vagy lefutók
Tönk: 4-6 x max. 1cm, hengeres, karcsú, rostos, lila, hosszanti szálazottsággal
Hús: sápadt lila, vékony, rostos, kellemes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő: elterjedt, bizonyos években nagyon gyakori, lombos és fenyőerdőben, talajpreferencia nélkül, júliustól októberig
Spóra: spp. fehér, sp. 8-10,5 x 7,5-9,5 micron, gömbölyű, izolált tüskés
Megjegyzés: Ehető, de étkezési értéke nem túl jelentős. Más pénzecskegomba fajokkal, a barna Laccaria laccata, Laccaria altaica, Laccaria fraterna, Laccaria proxima és a barnáslila Laccaria bicolor téveszthető össze.
Elkülönítő bélyegei: lila termőtest, széles, ritka lemezek.
Az elmúlt hétvégén Pécs környékén túráztunk. A sok eső hatására ahová léptünk gomba termett. Így mást sem csináltunk, csak fotóztunk.
Sötét trombitagomba (Craterellus cornucopioides) Melyet a GCSZAS-hoz menet láttunk először. Az egész hegyoldal tele volt vele. Termőtest: 4-12 cm hosszú, 3-8 cm átmérőjű; tölcsér vagy trombita formájú, lefelé csőszerűen elkeskenyedő, végig üreges, széle fodros, hullámos, gyakran szakadozott; szürke, szürkésbarna, feketés színű; felülete finoman pelyhes, szálas-nemezes, szálkás-pikkelyes. Termőréteg: a termőtest külső részén található; fiatalon sima, majd gyengén ráncos, néha kissé eres; szürke, kékesszürke, hamuszürke, idősen a spóraportól fehéren deres. Hús: vékony, nagyon törékeny; szürkésfeket színű; frissen szaga és íze nem jellegzetes, de szárítva fűszeres-aromás. Előfordulása: júliustól októberig, savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben, csoportosan termő, gyakori faj. Étkezési érték: ehető, árusítható gomba; szárítva kiváló fűszer. Megjegyzés: könnyen felismerhető, más gombafajjal nem téveszthető össze.
Júdásfülgomba (Auricularia auricula-judae) Ilyet először Erdélyben láttunk, majd a GCBKAP-nál ill. most a GCMERK közelében. Termőtest: 2-6 cm átmérőjű; először gömbölyded, majd csésze, fül vagy kagyló formájú, összenövéskor lebenyszerű, olykor teljesen féloldalas; külső oldalának színe vörösesbarnás, okkerbarnás, szürkésbarnás, ritkán áttetszően fehéres, felülete bársonyosan szőrös, nemezes, erősen ráncos, redőzött; belső oldalának színe sárgásbarna, vörösesbarna, feketés, felülete csillogó, ráncos, redős; széle hullámos, kissé felemelkedő. Termőréteg: a termőtest belső oldalán található. Hús: vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú; barna, sötétbarna színű; szagtalan, nincs különösebb íze. Előfordulása: áprilistól októberig, lombos fák (elsősorban fekete bodza) elhalt ágain, csoportosan növő, gyakori faj. Étkezési érték: ehető. Megjegyzés: hasonlít hozzá a talajon növő, ehető barna csészegomba. Távol-Keleten termesztik, kedvelt étkezési gomba. Jól szárítható. Véralvadásgátló hatása miatt a gyógyászatban is felhasználják.
Ezen kívül mi is találkoztunk nagy őzlábgombával és petrezselyemgombával is.
A Szilvágyi - Vargánya Tanösvény közelében (GCKVSZ) közelében álltam meg egy rövid időre gombászkodni...
Képzavarral mondva, az erdő alja most szinte terített asztal (legalábbis errefelé, ezidőben).
A képekkel inkább ezt szemléltetem, hiszen ezeknek a gombáknak nincs szükségük minden részletet figyelembe vevő alapos határozásra.
Az első kép környezetében szinte lépni alig lehet:
Harkály tintagomba és Nyúl fülesgomba
Toxikológiai szempontból ehető gombák, de a tintagombákkal vigyázni kell: a coprin nevű enzim hatását blokkolják, ezért alkoholt 24 órán belül lehetőleg ne fogyasszunk (igazodnak latin családnevükhöz: coprinacea) :)
A tintagombák többségét mire a konyháig elvisszük, amúgy is "megtintásodnak".
A nyúlfülgomba pedig ízetlen, szagtalan...
Sárga korallgomba: a korallgombák sem tányérba valók. Csak a kimondottan fiatal példányokat tekintsük, de ezek is nehezen emészthető gombák.
Mindannyian a lombos erdők őszi gombái. hagyjuk meg őket az erdő virágzó díszeinek.
Balatonfelvidéki kirándulás közben. Az első szerintünk Gyűrűs tuskógomba a másik Petrezselyemgomba. A GCMOSO közelében találtuk őket szinte egymás mellett.
Útban a Hegyeskő (GCHeko) felé, egy vízmosás szélén találtam e közkedvelt őszi fajt. A ládától mintegy 800 méterre, 121 fokra.
Gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea)
Finom, ehető gomba, kiváló pörköltnek vagy gombás egytálételekhez. Csak a kalapot és a tönk legfelső részét használjuk fel. Nyersen fogyasztva mérgező, ezért min. 20 prcig kell főzni vagy sütni!
Bővebb leírás a fajról:
http://www.zszk.hu/images/stories/Gyrs_tuskgomba.pdf
A " GCEREP " geoláda környékén fényképeztem ezeket . Én aztán végképp nem értek a gombákhoz de kétfélét is találtam. Hogy a meghatározásom jó e nem tudom. A nagyobbik méretűt én " szürke tölcsérgomba (Lepista nebularis) " gondolom , míg a kisebbet pedig "valamilyen kígyógomba faj (Mycena) " tudtam meghatározni a Terra Alapítvány oldaláról. De ezért nem tenném tűzbe a kezem. Köszönöm a segítséget.!
A légyölő galócákat a Biharban a Pozsár-kő (GCPZS), a Mócok temploma (GCMOCT) és a Szamos-bazár (GCBaMe) környékén találtam, igazán jó termés volt belőle. "Csak ritkán súlyosan mérgező gomba. A méreganyag vidékenként különböző mértékben fejlődik benne, és legtöbb van a kalapbőrben. Az északi országokban, ahol gyakori, a bőr lehúzása után ecetes sós vízben kifőzve (méregtelenítve) fogyasztják is. Méreganyaga az idegrendszerre hat. Azelőtt légyirtásra használták úgy, hogy a felfordított kalapot cukorral beszórták, cukros vízben áztatva vagy tejben kihelyezték."
A fiatalon ehető, de szívós, merev húsa miatt csekély értékű sárga korallgomba is a Szamos-bazár környékén termett.
Jó ez az oldal!!! Köszi!
A soproni geofesztivál és verseny közben rengeteg gombával találkoztunk, és köztük voltak ezek a nagyon szép légyölő galócák is. A GCSZAL volt a legközelebbi találat.
A soproni GC verseny után sétálgattunk még egyet a környéken. Zöldektől kaptuk a fülest, hogy az a szép légyölő galóca egy igazi gomba cache is lehetne. Legközelebbi hagyományos láda találatunk: GCBKIL.
A XX. Geocaching Fesztivál és Verseny ponttelepítése közben találtam ezt a két légyölő galócát a Soproni-hegységben, a kék sáv-piros sáv-tanösvény közös jelzés mellett.
A Péterhalmi erdőben, közvetlen a GCERDO mellett találtam ezeket a gombákat. Fogalmam sincs, hogy mi lehet, ilyet még soha nem láttam, de nagyon érdekesek! Kérem szépen a Rejtőt, segítsen! Köszönöm!
09.21-én megjött a segítség: valamilyen korallgomba faj van a képeken, ráadásul a harmadikon valszeg más, mint az első kettőn. Rejtő tanács: mérgezőnek tekintsük! Köszönet a segítségért, vadászunk bővebb infót!
Az alábbi gombákat Csepelen fotóztam, a Kossuth Lajos Szakközépiskola tornaudvarán. A GCKDO-tól 822 m-re van. Mindjárt két fajtát is találtam, íme:
Rózsástövű fenyőtinóru
Latin név:
Suillus fluryi Huijsm.
Suillus collinitus (Fr.)O. Kuntze
Kalap:
5-9-(13) cm, húsos, puha, félgömb alakúból hamar kiterülő széle fiatalon begöngyölt felszíne nyálkás, finoman benőtten szálas színe sárgás krémszínű barna vagy okkerbarna
Tráma,termőréteg:
vékony, tönkhöz nőtt, szűk pórusú pórusok könnyeznek, sárgából öregen sárgászöld lesz
Tönk:
hengeres, 5-8 x 1-2 cm, kissé nyálkás, sárgásfehér, a csúcsán barnássárga szemcsézettséggel, bázisa lilásrózsaszín árnyalattal
Hús:
puha, vizenyős, fehéres, a tönk bázisában rózsaszínes árnyalatú, íze édeskés, szag nem jellemző
Termőhely és idő:
kéttűs fenyők alatt mindenféle talajon az alföldtől a magas hegységekig, tavasztól késő őszig
Spóra:
spp. barnásolív, sp. orsó alakú, sima, 10-12 x 4-5 µm
Megjegyzés:
Ehető.
Jellemző bélyegei:
szemcsézett tönkcsúcs
gallér nincs
rózsaszínű tönkbázis.
Összetéveszthető a szintén gyakori Suillus granulatus fajjal, melynek tönkbázisa nem rózsaszínű és kalapja nem benőtten szálas.
A másik:
Gyapjas tintagomba
Coprinus comatus
Jellemzés
Középnagy, feltűnő gomba, amelyet hosszúkás tojásdad, gyapjas kalapjáról könnyen felismerhető
Kalap
Kezdetben hosszúkás, hengeres, megnyúlt tojás alakú, majd kúposan szétnyíló, 5-16 cm széles. Színe fehér, közepén sárgás, szélei esetleg kissé rózsásak. Feltűnően sűrű, elálló, gyapjas-pelyhes, fehér, később barnás pikkelyekre felszakadozó. Széle bordás és behasadozó.
Lemezek
Sűrűn állók, nem lefutók. Szélei először fehérek, majd élük rózsaszín, végül megfeketednek, és tintaszerűen elfolyósodnak. A spórapora barnásfekete.
Tönk
Megnyúlt, karcsú, csöves, lefelé vastagodó, esetleg alul kissé gumós és gyökerező. 5-16 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, tömör, fehér. A tönkön többnyire elmozdítható, kicsiny gyűrűszerű gallér van.
Hús
Puha, kissé vizenyős, fehér, majd kissé rózsaszínes.
Szaga, íze
Csaknem szagtalan, íze kellemes.
Fiatalon fogyasztható
Termőhely, környezet, ídő
Trágyás talajon, füves helyeken, megművelt területen, de erdőszélen is terem, főleg homokos talajon. Útszélen, szőlőkben, földeken, kertekben, legelőkön többnyire seregesen találjuk. Tavasztól őszig, eső után elég gyorsan, helyenként tömegesen jelenik meg.
Felhasználhatóság
Kitűnő csemegegomba, minden módon elkészítve jó, de csak addig, míg lemezei nem feketednek meg. Rántva és levesbe a legalkalmasabb. Gombakivonat készítésére is igen jól használható. Puha, vizenyős húsa miatt azonban hamar romlik, a tárolást és szállítást nem jól állja.
Ezeket a kerti tintagombákat a GCTKSZ ládától kb 1 km-re találtuk egy lakótelepi bokor alatt. A Koordinátákat sajnos nem tudtuk fényképezni, mert egy készüléken van a GPS és a fényképező. A koordináták: N47 27.754 E19 06.879
Ma visszametem fotózni a tegnapelőtti helyre, mivel múltkor két érdekes gombát találtam még.
Az elsőre a tippem vörös istrángos álpöfeteg ((Rhizopogon roseolus). Kb 3- 4 cm átmérőjű, feketefenyő alatt találtam. Az első pillantásra leesett kisebb krumlinak nézné az ember, ha nem erdőben lenne. Héja vékony, rózsaszín-pirosas színű. A gomba belseje piszkosfehér (kicsit sárgásba hajló) szivacsos, de pl a pöfeteghez képest jóval rugalmasabb, keményebb. A többi infot vegyesen találtam a különböző forrásokban : ehető - nem ehető; ritka - gyakori.
A másik nagyon feltűnű narancssárga gombácska, 1- 2 cm kalapátmérővel, és 2-4 cm magassággal. Ebből kb 6- 8 db köves- füves területen volt. Erre a tippem apró nedűgomba (Hygrocibe miniata). A kalap, lemezek, tönk élénk narancsszínű. Ritka gomba.
A harmadikat ma láttam meg: egy elhalt kb 4 cm átmérőjű fácskán volt. A tippem erre a farontó gombára: Hasadlemezű gomba (Schizophyllaceae commune). Külseje nagyon érdekes a kalapon lévő szálak miatt. Néha élő fákon is előfordul, gyakori gomba elhalt faanyagon, fehérkorhadást okoz. A fehér (maró, korróziós) korhadás során a gombák először a sejtfalak lignin anyagát bontják el. Így átmenetileg megmaradó cellulózváz miatt a fatest fehéres-szürkés, fehéres-sárgás lesz. A fehér (maró, korróziós) korhadás során a gombák először a sejtfalak lignin anyagát bontják el. Így átmenetileg megmaradó cellulózváz miatt a fatest fehéres-szürkés, fehéres-sárgás lesz.
Veszprémi kirándulásunk alkalmával a GCZOO-1 -től 50 m-re találtuk a képen szereplő fenyőtinorút.
Ehető gomba, bár a tinotúk családba sokkal finomabb és nemesebb fajták is helyet foglalnak.
Mit tegyek, mindig valamilyen gomba akad az utamba. Főleg ha gombázni mentem és mellesleg TB-t, coin sétáltatni, saját TB-t indítani.
Ezt a GCVLTO közelében egy tuskó közepében láttam meg. Úgy bújt el, hogy ott jó fotót nem is tudtam készíteni.
Itthon megnézve fiatal bársonyostönkű cölöpgomba (Paxillus atrotomentosus) a tippem (ilyent még nem láttam a logok között).
Kalapja begöngyölt, bársonyos, sokszor féloldalas, barna. Lemezei vilásossárgák, lefutók. Szára zömök, szintén féloldalas, barna bársonyos. Tuskón él, nem ehető.
Laza kirándulás a Normafánál: úton a Tündér szikla felé (GCTUND) találtuk ezt az általunk fésűs korallgombának beazonosított gombát, ami mint kiderült a cache tulajának jóvoltából, igazából bükkös petrezselyemgomba (Hericium coralloides). Köszönöm a segítséget!
Fertő környéki kirándulásunk alkalmával találtunk többféle gombát is, ezek közül most csak ezt az egyet töltöm fel. Szerintem ez egy Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera). A Magyar Versailles (GCMVRS) ládához közel, az Esterházy-kastély parkjában leltük meg.
A GCNKoh láda felé útban akadtam erre az óriáspöfetegre. Volt mellette egy másik amelyik nagyon öreg volt már.
Az óriáspöfeteg (Calvatia gigantea v. Langermannia gigantea) a gombákhoz (Fungi) ezen belül az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó ehető gombafaj.
A pöfetegeknek több ehető fajuk van, amelyek kisebb átmérőjűek, méretük a 6‑8 cm-t nem haladja meg, de nem szabad összetéveszteni a gyilkos galóca, fiatal, még burokba zárt példányaival. A pöfetegféléknek mérgező fajai is vannak, amelyeknek felszíne barnásabb, repedezettebb, és húsuk szürkés, szürkésbarna, vagy fekete.
GCPFP keresése közben. A múlt heti sikertelen próbálkozásunk után most már nyitott szemmel jártunk, és a képről a gps sem maradt le :-) Tippünk ezúttal(köszönjük hozzá a segítséget:-):vöröses nyálkásgomba (Chroogomphus rutilus)(Még mindig azon a véleményen vagyunk, hogy nagyon nehéz megállapítani, hogy mi micsoda, és nem ennénk meg a magunk által szedett gombákat:-)))
Ezt a gombát másodszor láttam a GCBaVo mellett. Először négy éve találtam, akkor fotóztam le. Jellegzetessége a nagyon formás csapott kúpos kalap, és a hatalmas bocskor. Kalapja fényes olajos- sárgászöld. Mivel gyilkos galócához túl nagynak találtam a bocskort és túl zöld színűnek a kalapot, tippem a hegyeskalapú galóca volt. Nem az!
gym kijavította a tévedésem, ez egy gyilkosgalóca. Magyarország és Európa legmérgezőbb gombája.
A hegyeskalapú galóca szinte tiszta fehér.
Nagyon magamba rogytam ettől, hiszem mindig azt mondtam: a gyilkos galócát mindig fel kell ismerni! Most nem sikerült.
Köszönöm a segítséget.
Ez is gomba! Távolsága a GCLHBP-től 321 m az úton.
Kukorica- vagy golyvásüszög (Ustilago maydis)
A rejtőtől kapott információt ide másolom, köszönet érte:
"Köszünjük az üszöggömbás képeket is, valóban itt a helyük. A közép-amerikai indián kultúrákban csemegeként fogyasztják a kukoricaüszögöt parázson sütve."
Tudtátok?
Az üszöggombák rendje - Ustilaginales
A rend 37 nemzetség mintegy 1000 faját öleli fel. Fajai veszedelmes növényi kórokozók, amelyek gazdanövényeikre erősen specializálódtak. Túlnyomórészt egyszikűeken - rendszerint pázsitfűféléken, sásféléken vagy liliomféléken - élnek. A kétszikűek közül a szegfűfélék és a fészekvirágzatúak családjait részesítik előnyben. Az üszögfertőzés jellegzetes tünete a fekete színű kitartó (áttelelő) spórák - klamidospórák - óriási tömegének megjelenése a gazdanövény egyes szervein (a szárakon, a leveleken, a virágokban és a terméseken). Ezektől a növényi részek égetteknek, elüszkösödötteknek tűnnek. Az üszöggombák kitartó spórái diploidok.
[Forrás: internet]
Nagyszerű ötlet a rejtés! Kb. egy hete vadásztam le GCCSSR-t, már akkor észrevettem ezt a gyönyörű taplót, le is fotóztam. Természetesen kütyü, koo. stb. nélkül... Aztán tegnap véletlen kiszúrtam ezt a gombakest. Amit látjátok, visszamentem. (Még jó, hogy nem debreceni a láda:-)) A gomba és GCCSSR távolsága 330m. [GCTAM-tól 779 m]
Rejtőtől most kapott info alapján javítom a logot!
"ez nem lepketapló, hanem sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus). Kérnélek, hogy javítsd a logot. Mivel a taplók nem ehető gombák, ez viszont fiatalon ehető, jó lenne, ha ezt közzétennéd a logban. Ezek idősebb példányok, de azért ez lényeges különbség."
Nagyon szépen köszönöm a javítást! Nagyon irígylem az igazi gombászokat, mert a gombát szeretem, de nem mernék leszedni egyet sem. (Talán az őzlábgombát, meg a vargányát merném, katona koromban a Bakonyban soket szedtünk-ettünk. Annak 30 éve, tehát akkor nem tévedtünk :-))
Még egyszer köszönet!
Már rég szerettem volna szép nagy gombákat fotózni ehhez a ládához, és végre megvannak :) A somogybabodi Szent-kút (GCSBAB) közelében találtunk egypár hatalmas taplót. Nem vagyunk nagy gombászok, de az online kutakodásunk szerint ezek lepketaplók (trametes versicolor), és amit én érdekesnek találok, hogy a Távol-Keleten termesztik is, mert van valami immunrendszer és daganatölő hatásuk. Na mindegy, én inkább maradok a narancslénél :)
Egy másik szép gombát is találtunk ma a felsőmocsoládi temetőben, és bár annak a közelében nincs geoláda, közzé tesszük, mert nagyon tetszett. Én ilyen nagy kalapos gombát talán még nem is láttam. Meghatározni nem nagyon tudjuk, inkább nem tippelünk.
Utólag a rejtőtől kapott információk szerint a taplónk nem is tapló, hanem óriás likacsgomba (meripilus giganteus), és idén jó a szezonja. A nagy kalapos pedig cafrangos galóca (amanita strobiliformis), és nem a leggyakoribb nálunk. Nem szedtük le, nem is lett volna szívem, olyan szép :)
Ezt a gombát légvonalban 1,73 km-re a GCKSZH ládától és 2,48 km-re a GCDOIZ ládától találtuk az erdőben.
N 47°51,646' E 20°5,741'
Név: Nyári Vargánya
Latin név: Boletus reticulatus Schaeffer
Família: Boletaceae
Család: Tinórúfélék
Kalap: 5-20-(24) cm, húsos és kemény, később puhul, félgömb alakúból domború, öregen kiterülhet széle aláhajló felszíne bársonyos, ráncolt, öregen lehet sima fénylő, berepedezhet színe világos mogyoróbarnától sötétbarnáig vagy okkerbarnáig terjed, vörös árnyalatok nélkül
Tönk: robusztus, hasas, ritkán hengeres, 6-15 x 4-5 cm, egészen világos mogyoróbarnától világos barnáig, hasonló színű, apró szemű hálózattal a tönk bázisáig
Hús: először kemény, de hamar puha lesz, fehér, vágásra nem változik, jellegzetes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő: melegkedvelő lomberdőkben, ritkán fenyvesekben kora nyáron.
Összetéveszthető az alakkör többi fajával: a sötétebb kalapú, bronzosan foltos Boletus aereus, a zsíros tapintású Boletus edulis és Boletus pinophilus fajokkal.
GCKANY közelében, a Kányavári szigeten találtuk ezeket a gombákat. Leginkább a párducgalócára (Amanita pantherina) hasonlítanak: kalapjuk lapos, világosbarna és rajta vannak a jellegzetes pöttyök. Gallérja sima, bocskora nincs, a szára hengeres, hosszúkás.
A leírások szerint az élettani hatása elég sajátos. Mérgező.
Már régóta készülök erre a találatra, de eddig valami mindig hibádzott: vagy a képek nem lettek jók, vagy a meghatározással akadtak gondok. Remélem, most minden stimmel.
Kérem a megtalálás elfogadását.
GCSFRI két pontja között, kb. fél úton találtuk ezeket a gombákat.
Világító tölcsérgomba
Jellemzés: Fatönkön vagy amellett, csoportosan növő, tölcséres, sajátságos rókavörös árnyalatú rozsdabarna, merev húsú, közepes vagy nagy termetű, feltűnő gomba.
Kalap: Kezdetben a teteje domború, de végül erősen tölcséres lesz, gyakran kissé kajla is, 4-20 cm széles, de nem ritka az óriás növés sem. A kalap széle aláhajló, begöngyölt. Színe az élénk narancssárgától narancsvörösön át lehet sötét vörösbarna is, középen rendszerint sötétebb. Kifakulhat sárgára. Jellemző a fényes kalapon a sugarasan szálas, vonalas, sötétebb finom rajzolat.
Lemezek: Mélyen lefutók és sűrűn állók. Színük narancssárga, sajátosan narancs- vagy rókavörös, szárazon sárgásfehér, fehéres. A spórapor azonban fehéres. Spórái halványsárgásak, kicsinyek, tojásdadok.
Tönk: Megnyúlt, egyenes vagy kissé görbe lefelé fokozatosan vékonyodó, 4-20 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag kivételesen lehet igen rövid, de lehet a hosszúsága akár 40 cm is. Színe a kalapnál kissé világosabb. Felülete szálas, csíkos, néha bordás is.
Hús: Rozsdasárga, sárga, narancssárga, mereven rugalmas, a tönkben szálas-rostos. Nedves időben eléggé nedvdús, narancssárga levet tartalmaz. A nedvdús gomba vagy a micéliuma sötétben esetleg kissé foszforeszkál, innen kapta a nevét.
Szag és íz: Gyenge, de sajátságos avarszaga van. Kissé csípős ízű lehet.
Termőhely és idő: Különféle lombfák, főleg tölgyfák tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte a talajban levő gyökereken terem erdőben, erdőszélen. Csaknem mindig csoportos, néha igen sok példányból álló, nagy csoportokban is előfordul. Nyári gomba, amely esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. Déli faj, az északi országokban nem terem.
Mérgezés: Mérgező, hánytató hatású, de mérgezése többnyire nem súlyos. Gyakran összetévesztik a sárga rókagombával, és így nálunk igen gyakran okoz mérgezést. (forrás: http://www.freeweb.hu/gombak/index.html)
(Köszönöm gym pontosítását... nekem is sikerült összetévesztenem valami mással.)
Találtunk még Piros galambgombát is. (már ha ez az volt) A képhez nem mi rendeztük a környezetét, hanem itt nőtt.
Ezt a gombát a GCPKUT keresése közben találtuk, a ládától légvonalban 136m-re.
Sajnos nem értek a gombákhoz, de azért megpróbáltam beazonosítani.
Remélem sikerült.
Latin név: Agrocybe cylindracea (DC.:Fr.)Maire
Agrocybe aegerita (Briganti)Sing.
Magyar név: Déli tőkegomba
Familia: Bolbitiaceae
Család: Kérészgombafélék
Kalap:
3-10 cm, domborúból kiterülő; széle sokáig begöngyölt; felszíne bársonyos, sugarasan ráncos; színe változatos: a sötétbarna és a barna közepű krémszínű között
Lemezek:
sűrűk, tönkhöznőttek, füstszínű barnák
Tönk:
hengeres, görbül, csoportos, 5-10 x max. 2 cm, fehér alapon szálas-pikkelyes, öregedve egyre barnásabb; gallér fejlett, az alsó része pikkelyes
Hús:
fehér, vastag, retekszerű szagú és ízű
Termőhely és idő:
csoportosan, főleg nyárfák tuskóján, délvidéki elterjedéssel, júniustól szeptemberig
Spóra:
spp. sötétbarna, sp. 8-11 x 4,5-6 µm, elliptikus, sima
Megjegyzés:
Ehető, jellegzetesen egyéni ízű. Más csoportos, tuskón termő fajoktól száraz termőteste, színe és füstszínű barna lemezei különítik el.
A GCHIDE közelében találtam.
gym segítségével a találmányom:kerti tintagomba.
Jellemzés: Nagy csoportokban, sűrűn egymás mellett fejlődő, barnássárga kalapú, fehér tönkű, kis gomba. Kalapja kúpos, bordás, gyöngyösen hamvas, lemezei megfeketednek és elfolyósodnak.
Kalap: Tojásdad, gyűszű alakú, végül kúposan szétterülő,1-6 cm nagy. Rozsdasárga, barnássárga, középen vörösesbarna. Hamvas, rajta fiatalon csillámló korpás szemcsék vannak. Felülete feltűnően sugarasan bordás, sőt szélein behasadozó.
Lemezek: Fehéresek, majd rózsásak, később barnák, de hamar megfeketednek és elfolyósodnak.
Tönk: Egy tőből sok tönk indul ki, szorosan egymás mellé zsúfolva. A 100 kalapból álló telep sem tartozik a ritkaságok közé. A tönkök megnyúltak, csövesek. Egy-egy tönk 2-15 cm hosszú, 4-8 mm vastag.
Hús: Fehéres, puha, vizenyős, törékeny, a kalapban igen vékony, a tönkben foszlósan szálas. Az egész gomba végül aránylag gyorsan megfeketedik, majd elfolyósodik.
GCSTRB közelében, tőle 680 méterre találkoztunk ezzel a gombával. A lila szárú pereszkén és a mesegombán kívül más gombát nem nagyon ismerünk fel, így csak találgatni tudunk: valamilyen galóca, talán éppen párduc, vagy szürke?? Fenyőfa alatt, egyedül díszelgett.
A másik képet a ládától 1 km-re készítettük.
Ebbe a szép gombába a Szárhegyi Művésztelep láda keresése közben botlottunk bele. Nem értünk hozzá, de kis kutakodás után megtaláltuk, hogy ez egy Nagy Őzlábgomba. Két helyen is találtunk rá utalást itt és itt.
Koordináta: N 46° 45,106' E 25° 32,044'.
Kerékpáros kupa: 34,6 km.
A Mezítlábas Park ládánál, a ládától körülbelül ha ötven méterre találtam ezt a gombacsoportot. A képek és a búvár zsebkönyvek gombás kötete alapján:
Fehér porhanyósgomba (Psathyrella candolleana). Fehéres-krémokkeres kalapjának szélén múlékony, fehér burokmaradványok vannak. Sűrűn álló lemezei fehéresből lilásbarnán át színeződnek sötét bíborbarnára. Tönkje karcsú, fehér, a belseje csöves. Lombosfák tövében, tuskóján csoportosan és a talajon seregesen nő tavasztól őszig. Ehető, de nagyon törékeny, vékony húsú gomba.
Megvan! :)
Ha jól látom ez tintagomba. :) (Mintha értenék hozzá...)
Közvetlenül GCCSUZ doboza mellett találtam.
Állítólag ehető, csak ne öblítsük le alkohollal.
Köszi a lehetőséget.
A GCVORO és a GCASZK között kb. félúton, a túraút mellett találtuk ezt a sárga rókagombát (cantharellus cibarius), az N 47° 44,185' E 019° 02,923' koordinátán.
Sajnos a GPS-t nem tudtuk lefotózni, mert a fényképezőben lemerült az elem, így a GPS-ből tettük át a fotómasinába, amikor a képeket készítettük.
Szerencse viszont, hogy egy eléggé ritka gombafajtát találtunk.
Tölcsér alakú, de szabálytalan, kalapszerűen kiszélesedő felső része fodros szélű. Közepes termetű, tojássárga színű ehető gomba. Termőrétege ráncos, eres (nem lemezes). A kalaprésze többnyire domború, hullámosan lapos, csak néha tölcséres, 3-10 cm széles, széle kezdetben kissé aláhajló, később felhajló és fodrosodó. Színe sárga - főtt tojás sárgájához hasonló - vagy világosabb, főleg a bükkösben termett példányok sárgásfehérek. A termőtesten mélyen lefutó, egymással összekötött vaskosabb ráncok, erek vannak. Színük a kalaphoz hasonlók, vagy kissé világosabb, spórája fehér színű.
Tönkje rövid, zömök, lefelé vékonyodó, 3-8 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. A kalapnál kissé világosabb sárga.
Közkedvelt, kitűnő, jól ismert ehető gomba. Mindenféle gombás ételnek alkalmas, de kissé kemény. Jól szállítható, tartós, állóképes és ritkán kukacos, ezért a piacokon is nagyobb mennyiségben árusítják.
Jóízű, de kissé borsra emlékeztető, nyersen fűszeresen csípős. Csípős íze elkészítés után eltűnik. Kellemes és jellemző illata van, amely kajszibarackra, de paprikára is emlékeztet. Szárítva is megtartja illatát.
Szárításkor megkeményedik, és nehezen puhul meg újra, ezért csak porítás céljából szárítsuk. Savanyítva tartósításra, sóban eltevésre is alkalmas. Ha figyeljük a ráncos, eres termőréteget, más gombával alig téveszthetjük össze, csak a figyelmetlen, gombát nem ismerő téveszti össze a mérgező világító tölcsérgombával, amely sötétebb, vörösesbarna, narancsszínű, finom feketés vonalakkal rajzolt és szabályosan lemezes, csoportos.
A GCFkas láda közelében találtuk ezt az óriási méretű taplót, ami mellett a gps teljesen eltörpült.
No, hát mégse tapló, hanem: "az első képen pisztricgomba (Polyporus squamosus) van, ami nem a taplók közé tartozik, hanem likacsgombaféle, bár tény, hogy a köznyelv taplóként kezeli."
Miközben utánanéztem, hogy mi is ez a pisztric, a következőt találtam:
"Pisztric gomba sütve - Az erdélyi fejedelmi udvar szakácskönyvéből (XVI. század)
Ezt is megtisztítsd s hámozd meg szépen, s megszeldeljed, úgy, hogy vékony nyársra felvonhasd szépen. Ezt a nyárson süsd meg, vond egy meleg tálban, faolajazd meg erősen, mint az habarniczát szoktak, s add fel jó melegen. Ha szalonnával akarod megsütni is így cselekedjél, csakhogy az szalonnát is úgy metéld meg mint a gombát; vond egy tálban, megborsoljad, ha tudod , hogy az urad nem szereti, kihánd belőle."
Régebben találtuk a másodszorra csatolt képen látható gombát, a Jeli arborétumnál, de sajnos azóta se tudjuk meghatározni, hogy milyen gomba lehet... Láttuk, hogy a rejtő tud segíteni a meghatározásban. Hátha ezt is ismeri.
Hát, hogyne ismerné! :o) "A második gomba piruló galóca (Amanita rubescens)."
Az Odvaskő barlangban (GCODVA) találtuk ezt a (szerintünk) harkály tintagombát. Egyedül árválkodott a hűvös, párás barlangban.
A másik gombát a bakonyi gyilkos tónál (GCBGYT) találtuk, közvetlenül a láda mellett. Fakó galambgombának azonosítottuk. A két hete tartó 35 fokos hőségnek tulajdonítjuk, hogy nagyon kevés gombát találtunk az egy hetes bakonyi túrázásunk alatt.
Retekszagú kígyógombát (Mycena pura) találtunk, hogy hol is - Erdély, Bihar-hegység, Biharkapu barlang - a ládától 10 méterre, ládaellenőrzés közben. GCBKBA.
Kis termetű, többnyire rózsaszínű, lilásrózsaszínű, lila, vizenyősen áttetsző húsú, törékeny gomba. Feltűnően retekízű és -szagú. Kissé mérgező, nagyobb mennyiségben fogyasztva megárt.
Köszönet a meghatározásban nyújtott segítségért.
A GCTiBa felkutatása közben találtam az alábbi gombát a Tihanyi félszigeten található Óvár-hegyen, a láda első pontjától nagyjából 30 méterre délre. A GPS-t lefényképezni nem tudtam, mert az egyben a fényképező is (PDA).
Karbolszagú vagy sárguló csiperke Agaricus xanthoderma gen.
Kalap: Először félgömb alakú, majd ellaposodó, vékonyhasú. A kalapbőr fehér és sima, ritkán pikkelyes felületű, gyakran füstfolt van a közepén, és dörzsölésre élénksárga színű lesz. A lemezek kezdetben rózsaszínek, később csokoládébarnára változnak.
Tönk: Karcsú és fehér, hártyás gallérral. A töve gumószerűen megvastagodott. Dörzsölésre a bőre krómsárga lesz.
A GCdomv - nél jártunk, amikor megláttuk ezt a gombát.
Remélem jól azonosítottuk be. Sajnos a GPS-ben azaz a PDA-ba van a fényképező - ezért nem tudtam a képet az elvárt módon elkészíteni.
Azért a koo-t feljegyeztem:
Szélesség N 47° 38,060'
Hosszúság E 19° 24,478'
Világító tölcsérgomba Jellemzés: Fatönkön vagy amellett, csoportosan növő, tölcséres, sajátságos rókavörös árnyalatú rozsdabarna, merev húsú, közepes vagy nagy termetű, feltűnő gomba.
Kalap: Kezdetben a teteje domború, de végül erősen tölcséres lesz, gyakran kissé kajla is, 4-20 cm széles, de nem ritka az óriás növés sem. A kalap széle aláhajló, begöngyölt. Színe az élénk narancssárgától narancsvörösön át lehet sötét vörösbarna is, középen rendszerint sötétebb. Kifakulhat sárgára. Jellemző a fényes kalapon a sugarasan szálas, vonalas, sötétebb finom rajzolat.
Lemezek: Mélyen lefutók és sűrűn állók. Színük narancssárga, sajátosan narancs- vagy rókavörös, szárazon sárgásfehér, fehéres. A spórapor azonban fehéres. Spórái halványsárgásak, kicsinyek, tojásdadok.
Tönk: Megnyúlt, egyenes vagy kissé görbe lefelé fokozatosan vékonyodó, 4-20 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag kivételesen lehet igen rövid, de lehet a hosszúsága akár 40 cm is. Színe a kalapnál kissé világosabb. Felülete szálas, csíkos, néha bordás is.
Hús: Rozsdasárga, sárga, narancssárga, mereven rugalmas, a tönkben szálas-rostos. Nedves időben eléggé nedvdús, narancssárga levet tartalmaz. A nedvdús gomba vagy a micéliuma sötétben esetleg kissé foszforeszkál, innen kapta a nevét.
Szag és íz: Gyenge, de sajátságos avarszaga van. Kissé csípős ízű lehet.
Termőhely és idő: Különféle lombfák, főleg tölgyfák tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte a talajban levő gyökereken terem erdőben, erdőszélen. Csaknem mindig csoportos, néha igen sok példányból álló, nagy csoportokban is előfordul. Nyári gomba, amely esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. Déli faj, az északi országokban nem terem.
Mérgezés: Mérgező, hánytató hatású, de mérgezése többnyire nem súlyos. Gyakran összetévesztik a sárga rókagombával, és így nálunk igen gyakran okoz mérgezést.
GCguba felé haladva sikerült betérnem a legbozótosabb, ágas-bogasos területre, ahol az úttörés közben az egyik ágon megláttam egy gombát.
Nekem laikusnak egyből valamilyen taplógombának tűnt. A Terra Alapítvány oldalán keresgélve - ehhez hasonló - fülgombákra akadtam. Pontosabban talán a Auricularia auriculajudae, azaz a júdásfülegomba lehet. Föltöltöttem mindkettőről képet.
A meghatározásomban nem vagyok biztos, esetleg, ha valakinek van más tippe/meghatározása/ötlete szívesen veszem.
(az utolsó 3 kép forrása: http://www.terraalapitvany.hu/gomba/html/auricularia_auriculajudae.html#alteteje)
OK. A Gellérhegyen a víztározótól (GCTH2O) néhány méterre egy kis tisztás mellett egy fa tövében találtuk ezt az öregecske megbarnult gomba "családot"- úgy gondoljuk szegfűgomba lehet.
A rejtő útmutatása alapján utánanéztünk, hasonlít a fehér porhanyós gombához,de a freeweb.hu hasonló fajok közé sorolja a szegfűgombát is.Köszi a segítséget.
A Vörös-kő csúcsa alatt 520 méteren találtam ezt a piruló galócát, a GCVORO-tól 150m-re. A környéken egy gombaszedő ember mondta meg nekem a gomba nevét, magamtól nem tudtam. Sok érdekes gombát láttunk már túráink során, de sajnos nem ismerjük a gombákat. Most egy érdekeset és egy érdekes helyen levő képét még feltöltjük. Az elsőt Cegléden a GCCegl, a másodikat Mátraszentistvánon a GCAgas teljesítése közben találtuk a virágládában.
Ma délután egy 35 éves tölgyerdőben, az avarban találtam egy érdekes gombát. Tulajdonképpen egy másik, tegnap látott és elvesztett :( gombát próbáltam megtalálni, akkor akadtam rá.
Leírás:
Átmérő 8cm, magasság 9 cm, csúcsán álló kúp alakú, széle felfele göngyölt. Felülete molyhos, szürkésdrapp, alul fehér és a primőr kelkáposzta levélhez hasonlóan erősen erezett. A fehér réteg nem egyenletes, az erezettségtől függően áttűnik a "kalap" színe. Húsa vékony, porcos jellegű, illata kellemes, enyhén fűszeres. Alsó 1 cm erősen földes.
A gombát a szokott határozókban nem találtam, vadászatom eredményeként Helvella acetabulum; Bordás serleggomba a tippem.
A keresgélés közben sikerült azonosítani a tegnapi érdekes, nyeregszerűen hullámos, "duplakalapú" gombácskát: Helvella elastica volt valószínűleg.
Egyszer amikor erre jártam és nézegettem a ládákat, fölfedeztem ezt a ládát. Nagyon megtetszett. Már többször is találtam azóta gombát, de vagy nem láda közelében, vagy valami nem volt jó. Most sikerült egy olyan gombát találni, amilyenre én gondoltam. Láda van:GCPOSU, fénykép készült. Katt a fent említett honlapra. Nem igazán kerültem közelebb a megoldáshoz. Elő egy gombás könyvet, amiben 1330gomba szerepel. elvesztem a részletekben. Most mindenkinek mutogatom a telefonban, hogy mim van. Előbb, v. utóbb lesz megoldás.
Ja! Van itt egy másik gomba is. Ez a miatt érdekes, hogy az itt közölt ko-k közvetlen közelében találtam. Csak nem tettem mellé a masinát. :-(
Még fogok jönni!
Mindezt Ildikóval hoztuk össze!
Mike
Ha Isten látja a szükséget, küldi a segítséget!
A rejtő sietett a segítségemre, amit ezúton köszönök neki! A megoldás a következő:
A nagy kalapos, ami a GPS-el karöltve mutatkozik piruló galóca (Amanita rubescens). Ha lehet a szakirodalomnak hinni, akkor a kalapja 5-15cm széles, világos v. sötét húsbarna színű, időnként sárgás hússzínű, felülete szabálytalan, piszkosfehéres v. hússzínű pettyekkel díszített. A lemezek fehéresek, idővel vörösen foltosodók. A tönk csupasz v. finoman, kígyóbőrszerűen mintázott. Bocskora nincs. Alja répaszerűen megvastagodott, övszerűen elrendezett rücskökkel. Gallérja lelógó, bordás, fehér. A hús a kalapbőr alatt, de főleg a tönk aljában a kukacrágások helyén vörösödő. Csaknem minden talajtípuson nő. Nálunk nagyon gyakori gombafaj. Csak alapos sütés ill. főzés után ehető. A gomba sokszor kukacos, és könnyen romlik. csak a fiatal példányokat fogyasszuk!
A kicsike gyapjas tintagomba (Coprinus comatus), melynek kalapja 5-12cm magas, henger alakú, majd tompán kúpos, fiatalon fehéres, felálló pikkelyekkel. Közepe okkerbarnás, sima csupasz, éréskor széle felől vörösödik, majd megfeketedik, végül felpödrődik és elfolyósodik. Sűrűn állók, a tönköt érintik. A tönk fehéres, alsó részénél gyakran gyűrűszerű gallérral. Alja gyökerező lehet. Kellemes fűszeres illatú. A kalap pelyhes burokmaradványai kerek v. rövid-szálas rejtekből állnak. Trágyázott legelőkön, réteken, füves helyeken, utak mentén, prkokban kertekben fordol elő. Hazánkban gyakori faj. A fiatal példányok ehet, finom ízűek, de gyors elkészítést igényel, mert gyorsan romlik.
Tehát megszületett az eredmény! Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a ládára. szerintem eddig err fordítottam a legtöbb időt, amiből egy percet nem sajnáltam! A rejtő hozzáállása páldamutató!!!
Nagyon köszönjük a lehetőséget!
Mike
Wekerle telepen jártam amikor belebotlottam agombákba.
A járda és a közút közötti zöld területen bújtak elő.
police107 ésMiley98 leírás után azonosítottam,tintagombaként.
Előttem már szinte mindent elmondtak róla.
Adós voltam egy pár gombafényképpel.Ezek már jobban sikerültek.
Az első két képen lévő gombát nagyspórás csiperkének vélem,a harmadik,negyedik képen pedig mezei szegfűgomba van.
Jellemzés: Világos tejeskávé színű, halványbarnás, egyszínű, rugalmas húsú, kicsiny gomba. Fő ismertetőjele a jellegzetes illata és ritkán álló, halványbarnás lemezei.
Kalap: Fiatalon púposan domború, később lapos, de akkor közepén gyakran kissé csúcsos. Az öreg gomba kalapjának a széle néha felhajló, hullámos. 2-6 cm nagy. Fehéressárga, sárgásbarnás, barnás testszínű, esetleg rozsdabarnás. Közepén többnyire sötétebb, illetve a kalapon gyakran egy sötétebb belső és egy ugyanolyan széles világosabb külső rész látszik. Az idősebb példányok kalapjának széle többnyire kissé bordás.
Lemezek: Ritkán állók, nem lefutók, aránylag vastagok, a tönk felé lekerekítettek. Színük nem fehér, hanem világos sárgásbarnás, fehéresbarnás, okkerbarnás. Spórái fehérek, kicsinyek, tojásdadok.
Tönk: Karcsú, egyenes, egyenletesen vastag, 4-10 cm hosszú, 3-6 mm vastag, olyan szívós, hogy körömmel kell lecsípni. Színe a kalappal megegyező vagy alul kissé sötétebb.
Hús: A kalapban vékony, eléggé rugalmas, merev, fehéres, halványsárgás. A tönkben szívós és nehezen elszakítható. A gomba száraz időben elfonnyad, de ha ismét nedvességhez jut, újra éled.
Szag és íz: Jóízű és feltűnően fűszeres jó szagú, szegfűszegre emlékeztető illatú.
Termőhely és idő: Fű között terem. Legelőkön, réteken, mezőkön találjuk, de erdőszélen, erdei füves tisztásokon, kertekben is. Kora tavasztól késő őszig, többnyire igen nagy tömegben, seregesen terem, gyakran boszorkánykörben vagy hosszú, zegzugos vonalban.
Felhasználás: Egyike a legközkedveltebb és legjobban keresett gombáinknak. Az egész országban gyűjtik és árusítják, nagy mennyiségben kerül forgalomba. A tönk legalsó részét azonban célszerű eldobni, mert rágós. Leggyakrabban levesben és mártásként fogyasztják, de bármilyen elkészítésmódra alkalmas. Ritkán kukacos. Szárításra és tartósításra is alkalmas. Az árusított gomba tönkjének hossza legfeljebb 1 cm lehet.
Hasonló fajok: A szegfűgombára vigyázni kell, mert a hozzá nem értők sok egyéb gombát, néha mérgezőt is kevernek közé. Gyakran előfordul, hogy a szegfűgomba közé két, vele összetéveszthető veszedelmes mérges gombát is szednek. Ezek egyike a kerti susulyka, amelynek lemezei sűrűn állók és szürkésbarnásak, kalapja erősen rostos, bordás, húsa puha, törékeny, tehát elég könnyen megkülönböztethető tőle. A másik a parlagi tölcsérgomba, amelynek lemezei kissé lefutók, eléggé sűrűn állók, tönkje görbe és húsa törékeny. A szegfűgomba mindkettőtől sajátságos jó illatával is különbözik. Felületes és tájékozatlan gombaszedők figyelmetlenségből és tudatlanságból mégis elnézik, ezért a piaci árusítást ellenőrzőknek a szegfűgombát különös gonddal, darabonként, kiterítve kell átvizsgálniuk. A sárga rétgomba lemezei sűrűn állók, sárgásbarnák. A gyapjaslábú fülőke lemezei sűrűbben állnak, színe sötétebben barnás, íze csípős. Hasonlít hozzá a kis barnafakógomba is, de annak színe sötétebb, egészen barna, lemezei sűrűn állók, és húsa törékenyebb. A mérgező, kis termetű őzlábgombákkal alig téveszthető össze, mert azoknak kalapja pikkelyes, tarka. Mindezen gombáknak még hiányzik a jellemző szegfűgombaillata. Az enni való gombák közül hasonlít hozzá több faj is, így néhány kis termetű, hasonlóan barnás színű ehető gomba. Ilyen például a rozsdásszárúfülőke. Ennek lemezei sűrűn állók, fehérek. Az erdei szegfűgomba illata majdnem azonos, de kalapja fehéres színű, és tönkje alul sötét vörösbarna. Ez is jó, ehető gomba.
Sajnos fényképezőgépem továbbra is szervizben van így rá vagyok szorulva a mobilra amivel viszont nemigen lehet közeli jó képeket készíteni.Hétvégére talán kész lesz.
Üdv.Imre
A gombát én nagyspórás csiperkeként azonosítottam de vannak kételyeim.A kép a kisoroszi nagyréten a GCNret közelében készült.Eső után sokan járnak ide gombászni.
Jellemzés: Réteken, legelőkön, tisztásokon, erdők szélén terem. Nyáron és ősszel helyenként hatalmas boszorkányköröket alkot, tömegesen jelenik meg, némelyik példány félkilósra is megnő
Kalap: Vastag húsú, félgömbölyű, kissé szögletes is lehet. Eleinte fehér, majd krémsárgás, halványokkeres. Kalapbőre selymesen szálas, finoman pelyhes, pikkelyesedő vagy berepedezett. Az idősebb példányok kalapja 20-25 cm-esre is kiterül, néha 50 cm átmérőjű is lehet.
Lemezek: sűrűn állók, halványból hússzínűek, majd feketésbarnák lesznek. Tönkje vastag, zömök, fehér, sárgásan foltosodó. Gallérja széles, erős.
Hús: fehér, a tönkben lassan vörösre színeződik.
Szag és íz: Kellemes fűszeres illatú és ízű
A gombacsoportot a GCERDO-től pár méterre fotóztam az erdőben.
Én tintagombaként azonosítottam.
Nagy csoportokban, sűrűn egymás mellett fejlődő, barnássárga kalapú, fehér tönkű, kis gomba. Kalapja kúpos, bordás, gyöngyösen hamvas, lemezei megfeketednek és elfolyósodnak.
Korhadó fatuskók, fatönkök, kerítésoszlopok, bokrok körül, fatörzsek tövén is, leggyakrabban homokos talajú kertekben, házak körül, udvarokon, út mentén, árokszélen, de gyakran erdőben is, különösen akácosban, nagy csoportokban és seregesen is terem. Igen gyorsan nő, és napok alatt elvirul. Kora tavasztól késő őszig mindenfelé igen gyakori. Ugyanaz a telep egy évben sokszor. akár minden eső után is terem. Ha megöntözzük, gyorsabban hozza termését.EHETŐ!!
GCADBS multi utolsó pontjánál találtuk ezt a kis kerti tintagombákból álló telepet (remélem, hogy jól azonosítottuk a fajtát).
Egy kis leírás:
Jellemzés: Nagy csoportokban, sűrűn egymás mellett fejlődő, barnássárga kalapú, fehér tönkű, kis gomba. Kalapja kúpos, bordás, gyöngyösen hamvas, lemezei megfeketednek és elfolyósodnak.
Felhasználás: Jóízű gomba, de csak addig fogyasszuk, amíg lemezei nem feketék, mert azután az ételt feketére festi, és íze is rosszabb. Levesbe szokták tenni, de minden ételhez jól felhasználható. Egészen fiatalon érdemes csak szedni, és azonnal fel kell használni, mert állás közben is megöregszik, sokszor már néhány óra alatt megfeketedik és elfolyósodik. Bár kicsiny, de nem szaporátlan, mert egy-egy csoportos telep nagy mennyiséget ad. Elkészítés előtt többször és jól meg kell mosni, mert többnyire homokos, földes. Fogyasztása után tilos alkoholt inni, mert a ráncos tintagombához hasonló tüneteket okozhat.
Érdekességnek szántam, hogy a [GCM56]-hoz igen közel az Óvári vár parkolójában sétálgatva felfedeztem az egyik gesztenyefa tövében ezt a szép gombát ami (legnagyobb igyekezetem ellenére is csak sejtem) a Nagyspórás csiperke.
A korhadó fatörzsön lévő gombát a GCSPTE közelében találtam. A gombának határozottan két színváltozata volt, és nem volt átmenet a barnás és a piros szín között.
Meghatározásához először a Gombák határozókönyvet (ISBN 963 909 011 5) próbáltam használni. Így jutottam el az ál- rezgőgombához, majd a javasolt forrás alapján Tremella encephala Pers.:Pers.; Fenyő rezgőgombára tudtam csak tippelni. A két forrás és netes kutakodás alapján sem voltam biztos a meghatározásban. Kételkedésem megalapozott volt.
gym útmutatása alapján a fotó valószínűleg húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendron).
A nyálkagombák (Gymnomycota) az Amoeboza országba tartozó gombaszerű élőlények közös neve. A nyálkagombák a gombavilág többi tagjától és valamennyi ismert élőlénytől jelentős mértékben különböznek. Testük egysejtű, amőboid mozgású, sejtfal nélküli protoplazma. A nyálkagombák főleg korhadó faanyagon, avaron élnek, fagocitózissal táplálkoznak (forrás:Wikipedia). Fagocitózis: számos egysejtű és alacsonyabb rendű szervezet táplálékfelvételi módja; a környezetükből szilárd részecskéket vesznek fel és kebeleznek be. A felvett részecskék nagysága a molekuláris nagyságrendtől kisebb sejtméretig terjedhet (forrás:agraroldal.hu).
Pár száz méterre a GCRKSP -től (Patakmenti horgászat) találtam ezt az izletes csiperkét (Agaricus bitorquis) , amelynek a jellemzői a következők:
Kalap:
4-10-(15) cm, félgömb alakúból kiterül, pogácsa alakú lesz; széle aláhajló; felszíne sima vagy finoman szálas; színe fehéresszürke, sértésre foltokban sárgul
Mai első találatunk - a Gomba-szikla :o) - után útban a Sas-szikla felé szinte belebotlottunk a kucsmagomba-telepbe, ami az erdőt átszelő széles ösvénynek a fenyves alatti, déli fekvésű oldalában terült el. Nagyon érdekes, kifejezetten száraz, mintegy taplószerű tapintású gombák voltak (még a legfiatalabb, föld alól éppen előbújók is), egészen sötétbarna, hegyes süveggel. Kettévágva üreges mind a süveg, mind a tönk és egybenőttek.
Nem vagyunk biztosak a dolgunkban: hegyes (Morchella conica) vagy vastagtönkű (Morchella crassipes) kucsmagombára tippelünk.
Egy kis ismertető a kucsmagombákról a www.turabot.hu oldalról kölcsönözve:
Süveg: 6-12 cm magas, 3-10 cm átmérőjű; gömbölyű vagy ovális, többé-kevésbé tompán kúpos; együregű; színe fiatalon szürkés, szürkésokker majd okkersárgás, sárgásbarna; felületén kiemelkedő bordák által határolt, méhsejtszerű bemélyedések láthatók, ezek fiatalon szűkek, hosszúkásak később szabálytalan sokszögletűek.
Tönk: 3-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, alul kissé kiszélesedő; együregű; fehéres, később okkeres színű; felülete barázdás, szemcsés.
Termőréteg: a süvegrész bordáinak és üregeinek felületét borítja.
Hús: törékeny, viaszszerű; fehéres színű; kellemes illatú és ízű.
Spórapor: okkersárga.
Előfordulás: márciustól májusig, folyó parti ligeterdőkben, lomberdőben, erdei utak mentén, általában kevésbé kötött talajokon és jó vízellátottságú helyeken növő gyakori faj. Egyike a legkorábban termő ehető gombafajtáknak!
Étkezési érték: ehető, árusítható, de nyersen fogyasztva egyeseknek megárthat.
Megjegyzés: fiatal korban összetéveszthető a mérgező redős és vörösbarna papsapkagombával, de a papsapkagomba fajok termőteste kettévágva mindig többüregű, míg a hasonló kucsmagombák belsejét egyetlen üreg tölti ki, továbbá a papsapkagombák süvege mindig több csúcsú.
Hasonló gombák: cseh kucsmagomba, fattyú kucsmagomba
Ezt a gombát (gombacsoportot) GCKASA ládától nem olyan messze találtuk,egy jó pár éve kivágott -vélhetőleg nyár - fa,már nem látszó,de a földben még nyílván ott levő maradék tönkjén.
Szerintünk:Nyár-fagomba lehet (Panus tigrinus)
Egy kis jellemzés:kalapja kb.3-8 cm átmérőjű,eleinte domború,majd köldökössé válik,végül tölcséres lesz ( ha megéli szegény gomba ),színe fehéres alapszínen sötétbarna,feketés színű pikkelyek.
Lemezei tönkre futók,keskenyek sűrűn állók,színük fiatalon fehér,idővel sárgul,okkeres lesz.Tönk 2-5 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag.Húsa eleinte puha,de hamar szívóssá válhat,fehér-enyhén sárgás,jó illatú.
Előfordulása: áprilistól novemberig, lombos fák tönkjén, különösen fűzfán és nyárfán, de talajon fekvő, megmunkált fán is előforduló, gyakori faj.
Ezen gombá(ka)t kb 15-20 m-re találtuk lakásunk bejáratától az utcán (GCKASA-tól tényleg "nem olyan" messze - bő 1 km-re)
Már évek óta itt járunk el mellette - szinte minden nap. Egy évben párszor látjuk a gombákat feléledni,de sajnos eddig mindig szétrugdosta őket valami arra járó, pár nap után( elég szomorú )
Most viszont már majdnem 2 hete virulnak,így gondoltam ideje,ha "beládázzuk" :-)
Köszönjük.
Neve: Bükkfatapló (Fomes fomentarius)
Vasárnapi túránk során találtunk egy nagyon szép taplógombát. Tudom, sok ilyen gomba van már az oldalon, de amiért ez nekem fura volt, hogy nagyon szabályos volt az alakja. Nem hullámzott a széle, hanem szép félkör alakú volt.
A gombát GCPOSU mellett kb 30m-rel találtuk a "S" jelzés mentén.
Tények: A taplógombák gyakran fenyegetik, sőt pusztítják a fákat, cserjéket. Károkozásuk miatt a fás részeknek megszűnik az életműködése. A megtámadott ágak elvesztik szilárdságukat, rugalmasságukat, így könnyen letörhetnek egy erősebb széltől, vagy a hó súlya alatt. Hasonlóképpen pusztul el a taplógombák által borított fatörzs is, majd bekövetkezik a teljes pusztulás.
Az internetes gombavadász oldal szerint Fattyú-kucsmagombát (Morchella-hybrida) találtam a GCERBA végládájához közel.
Jellemzése:
Süvege hegyesen kúpos,tojásalakú,méhsejtszerűen gödrös,alsórésze nem nőtt a tönkhöz,kissé eláll tőle.
Színe sárgásbarna,zöldesbarna.Felületén a gödrök hosszúkásak és sarokba rendezettek.Az elválasztó bordák többé-kevésbé párhuzamosak, feketések.
A tönk hosszú, alul szélesebb, felül vékonyodó, 4-8 cm hosszú, az egész gomba kb. 8-12 cm magas. Színe fehér,sárgásfehér.
Húsa merev, viaszszerűen törékeny.A süveg és a tönk belül egyetlen sima felületű üreg.
Jóízű és ugyanúgy felhasználható mint az izletes kucsmagomba
Reményeim szerint ez egy Fomitopsis pinicola, magyar nevén szegett tapló. Az én régi uti gombahatározómban nincs benne, a Terra Alapítvány oldala jól jött. GCHEAT-tól 1 km-re találtuk.
gcsikv mellett találtunk Cseh Kucsmagombát (alias Verpa Bohemica), nem is kis mennyiségben. No meg medvehagymát. Vagyis vacsorát :)
Jellegzetessége, hogy a kalap kb. közepénél nő a tönkhöz, míg az ízletes kucsmagomba az aljánál a fattyú pedig a tetejénél. Tönkje belül vattaszerűen szivacsos, kívül kígyóbőrszerű, ez is csak rá jellemző a kucsmagombák közül.
Bár nem a legízletesebb gombafajta, az egyik legkorábbi a finomak közül, ezért különleges szerepe van minden gombász életében :D
A GCCSIP geoládától 20 méterre lévő fán volt néhány a taplógomba. Mindig lefényképezzük a logfüzetet, ezzel igazoljuk, hogy ott jártunk. Ezt azért nem tesszük közzé, de privátban a rejtőnek elküldjük.
Taplógomba (Tinder Fungus? Trametes elegans?). A GCtttf-töl kb 20 méterre. A fa elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott a tisztított salétrommentes és első minőségű tapló, mint vérzést csillapító szer a sebkezelésnél; ma azonban már teljesen elhagyták.
Piros csészegomba a GCPCZH közelében. Csak most látom, hogy nemrég találtak már ilyet. Mostani túrámon véletlenül botlottam bele egy kisebb "gombatelepbe" és gondoltam lefotózom, aztán talán meg tudom határozni. Meglepődtem, hogy ilyen korán nő, ráadásul ilyen hihetetlenül élénk színű.
Állítólag ehető, de szerintem nem valami bizalomgerjesztő.
Piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea):
Februártól márciusig (egyik legkorábban megjelenő gombafaiunk), Talajon fekvő, korhadó ágakon, famaradványokon növő, gyakori faj. Én korhadó avaron találtam.
Bakonyi OKT kitérővel kereste fel a csapat a Hölgykő várát, mi ládászok pedig a a GCHKO csészét. A kisebb gombatelepre teljesen véletlenül bukkantam rá. Az egyik túratárs épp megáztatta a lábát a vár alatti patakátkelésnél és az avar alatt véletlenül bukkantak elő a kis piros csészegombák (Sarcoscypha coccinea). Bár többen azt mondták tölcsérgomba féle lehet és mérgező. Meghatározásánál segített az előző bejelentő. A tömlősgombák csoportjába tartozik. Valamennyi csészegombafaj szaprotróf, azaz korhadéklakó, -bontó. Erdőtalajokon, korhadó fákon, tűzrakóhelyeken vagy éppen állati ürülékeken élnek. A legkorábban növő gombánk egyike, már februárban megjelenhet. Magyarországon csak szórványosan fordul elő, veszélyeztetett, vöröslistás gombafaj. Ha megtaláljuk, csak szemünket örvendeztessük meg bámulatos színeivel, szokatlan formájával, majd hagyjuk háborítatlanul termőhelyén. Még annyit fűznék hozzá, hogy ehető, kifakul főzés közben, nincs különösebb íze és illata. Találtam receptet is hozzá, Spaghetti all'aglio, olio e peperoncino - piros csészegombákkal vadítva, fotón nagyon mutatós, a gazdája valószínűleg nem tudta, hogy védett.
Tolnai-baranyai ládázás során találtuk ezt a két gombát. Az elsőt - piros csészegomba - a GCCSIZ közelében, a másodikat (talán téli fülőke?) a GCHSZP mellett.
Tolnai-baranyai ládázás során találtuk ezt a két gombát. Az elsőt - piros csészegomba - a GCCSIZ közelében, a másodikat (talán téli fülőke?) a GCHSZP mellett.
A taplógombák gyakran fenyegetik, sőt pusztítják a fákat, cserjéket. Károkozásuk miatt a fás részeknek megszűnik az életműködése. A megtámadott ágak elvesztik szilárdságukat, rugalmasságukat, így könnyen letörhetnek egy erősebb széltől, vagy a hó súlya alatt. Hasonlóképpen pusztul el a taplógombák által borított fatörzs is, majd bekövetkezik a teljes pusztulás.
GCPELI ládától pár méterre botlottam bele ebbe a gombába, és le is fényképeztem eme virtuális láda kedvéért. Hiába bújtam a gombahatározót, a rejtő figyelmeztetett, hogy a gomba meghatározásánál kicsit mellétaláltam. A gomba valójában egy tölcsérpereszke (Lepista), azon belül is az illatos tölcsérpereszkére (Lepista irina) hasonlít a legjobban.
A (GCP60) láda felkutatása közben sok-sok gombát találtunk a szakadó esőben, próbáltunk gyorsan a telefonnal képet készíteni.
Az első képen több fenyőpereszke, a másodikon egy nagy őzlábgomba állt modellt :)
GCHET, Hétvályús forrás közelében találtam a Pilisben ezt a (szerintem) gyönyörű nagy őzlábgombát. Jó sok volt belőle a környéken, sok gombavadásszal is találkoztam.
A mai ködös időben lépten-nyomon gombákba botlottunk. Az első felkeresett ládától (GCKADE) 20m-re gyapjas tintagombát találtunk. A GCA2B3 felé pedig nagy őzlábgombákat láttunk.
Jómagam nem szeretem a gombát. Tartok is tőlük, mert nem értek hozzájuk. Azonban most mégis felviszem ezt a találatot, ugyanis...
...kikapcsolódásként Laci haverommal egy kis ládázásra vágytunk. GCmamm után az erdőn keresztül közelítettük meg GCorba-t. Furcsa módon az erdő közepén egy idős nénivel találkoztunk, aki csinált valamit. Meglepődtünk, mert manapság az ember sajnos még többedmagával is tarthat bizonyos kellemetlenségektől (akár ez erdő közepén is - vannak rossz tapasztalataim, hajléktalanok, őrültek, stb), nem hogy egyedül és idősen. Már a bányából jöttünk visszafelé, amikor is egy úrral találkoztunk. Kosár volt a kezében, amelynek tartalmát nem láttuk, de sejtettük. Néhány perc múlva ismét egy középkorú hölgyet pillantottunk meg, akinek a kezében egy gomba volt. Udvariasan odamentem hozzá és elmondtam, hogy mit szeretnék. Nagyon kedves volt, segített és egy általa már leszedett gombát is odaadott fényképezésre. Azt mondta, hogy ez a gomba nagy őzlábgomba. Valószínűleg az idős néni és a középkorú úr is gombászni volt a Budakeszi melletti erdőben.
Kérem fogadd el a találatom, habár azt a kritériumot nem teljesíti, hogy a képen a GPS-nek is látszódnia kell. Nekem a garmin-om a fényképezőm is, így bajos lett volna együtt lefotózni a kettőt. :) Mellékeltem viszont két screenshot-ot, amelyeken a feltöltött kép neve és a készítés helye szerepel, illetve az exif információk is. Talán meggyőző lesz. :) Előre is köszönöm! Péter
Sokat küzdöttünk mire meglett, és ez volt a könnyebb rész. A gcnap láda felkeresése közben végig kerestük a gombákat, de vagy nem volt vagy nem vettük észre. Már a kocsiban ültünk amikor megláttuk, hogy 15-20 gomba mellett parkolunk.Fényképek.Internet. Most jött a neheze. Hosszas keresgélés után is csak tippem van, az is több. Talán retekszagú vagy pereszke, esetleg mezei tölcsérgomba (de akkor mit keres az erdőben) .
Kiderült, hogy nem jártam messze az igazságtól. A rejtő szerint az általam fényképezett gomba FENYŐ PERESZKE (Tricholoma terreum) (vagy valamelyik közeli rokona).Én ezt készséggel elfogadom, köszönöm.
A GCBZSI-től kb 1 km-re találtuk ezeket a gombákat, pontosan meghatározni nem tudtuk, talán pereszkeféle. Sok volt belőle, elég nagyok, kicsit ragacsos kalappal tönkhöz nőtt lemezekkel, a tönk kissé szálas. A lemezek világosak, a kalap bőre sárgás. Az idősebb példányok kalapja erősen repedezett volt.
GCPAMU láda utolsó ládájától ~10-20méterre leltük ezt a gombát. Szegény nagypapám jut eszembe a gombákról mindig, aki nagyon jól ismerte a őket és remek pörköltet készített belőlük. Szegény már nem él, azóta én sem mertem enni sehol.
A gomba NEM Őzlábgomba, mint a rejtőtől megtudtam és azt is megtudtam, hogy Neki sincs fogalma róla, hogy akkor milyen gomba lehet! :)
A mellékelt képeken lévő gombát nem tudtuk azonosítani, segítséget kérünk!!
Nyárfa-tőkegomba (pholiota populnea)
Jellemzés:
Nagy termetű, vastag húsú, erősen pikkelyes, szálkás kalapú és tönkű, halványbarnás gomba. Többnyire tárolt faanyagon és farönkön, magányosan vagy kisebb csoportokban terem.
Kalap:
Domború, olykor közepén kissé csúcsos, 6-20 cm, néha még nagyobb is. Fehéres, barnás, okkerszínű vagy rozsdabarnás. Sűrűn szálkás, pelyhes, pikkelyes, olykor cserepesen repedezett. Lehet majdnem csupasz is. Peremén cafrangos fátyolmaradványok maradnak.
Lemezek:
Halványbarnából barnára, rozsdabarnára sötétednek.
Tönk:
5-15 cm hosszú, 1-4 cm vastag, görbe, felfelé kissé vékonyodó. Fehéres, alul barna. Felálló, durva, szálkás pikkelyek fedik, főleg alul.
Hús:
Merev, a tönkben kemény, rostos. Színe fehéres, a tönkben barnás.
Szag és íz:
Eléggé erősen keserű utóízű. Lehet rossz szagú is.
Termőhely és idő:
Főleg nyárfák, ritkábban más lombos fák tönkjén, tuskóján, de leginkább fatelepeken tárolt faanyagon, nemritkán megmunkált oszlopokon is, nyáron és ősszel gyakori. Csak kissé csoportos növésű.
Felhasználás:
Nem ehető, a fán termő ehető gombákkal azonban összetéveszthető gyakori faj, amelynek mint a fa- anyagokat tönkretevő kártevőnek van jelentősége.
Hasonló fajok:
Minden más fán termő csoportos gombától megkülönbözteti erősen szálkás-pikkelyes tönkje, halványbarnás, fehéres színe, nagyobb termete, barnás lemezszíne, és termőhelye. A többi tőkegombák színében általában sárgás árnyalat is van.
(GCKUKE) Kulcsi keszonoktól 100m-re találtuk meg a gombát!
Köszönjük a segítséget!
Éppen lemerült a PDA-m, mikor a GC1956 ládától 2-3 méterre megláttam ezt a pici aranyos gombát és mérgelődtem, hogy így hogy fogom lefotózni a szabály szerint a koordinátát, de aztán eszembe jutott, hogy vész esetére telepítettem a telefonomra (Nokia 3110 Classic) egy progit (PosItMe), ami semmi mást nem csinál, csak a csatlakoztatott GPS által bemért és kikalkulált koordinátát és egy-két adatot kiír.
Ha jól tudom, akkor ez egy szegfű gomba, de meg lehet győzni, ha tévednék... :D
Köszi a "rejtést"... :)
ROSSZUL TUDTAM! A REJTŐ FELVETTE VELEM A KAPCSOLATOT ÉS SEGÍTETT EGY PICIT.
MINT KIDERÜLT, retekszagú kígyógomba (Mycena pura)
2017. Pálosszentkút (GCPKUT) ladajatol kb. 30meterre talaltam ezt a gombat. sajnos csak a telefonommal tudtam fotot kesziteni de remelem igy is elfogadod.
a keritessel parhuzamosan halado kis csatorna partjan vettem eszre es rengeteg volt belole.
Tudományos név
Coprinus atramentarius (Bull.:Fr.)Fr.
Magyar név
Ráncos tintagomba
Kalap:
4-10 x 3-8 cm magas, tojás alakúból ovális, kúpos lesz; széle behasadozó; felszíne hosszanti ráncos és apró barnás pikkelyes, melyek letörölhetők; színe szürke vagy szürkésbarna
Lemezek:
sűrűk, szürkéből hamar feketék lesznek, szabadok, öregen autolizálnak (feloldják magukat) és tintaszerűen lecsepegnek
Tönk:
hengeres, karcsú, üreges, fehér, 4-13 x 1 cm, múlékony gallérral
Hús:
fehér, törékeny, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő:
erdőkben, erdőszéleken, kertekben, parkokban, útszélen, tápanyagdús talajon magányosan vagy csoportosan, gyakori
Spóra:
spp. sötétbarna, sp. 8-10,5 x 4,5-6,5 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések:
feltételesen ehető, ízletes, de alkohollal együtt mérgezést okoz. A Coprinus alopecia fajtól csak mikroszkóposan különíthető el biztonsággal !
A GCFADO felkutatása során találtuk ezt a "gombaföldet". Szerény tudásunk szerint Csiperkének alias Championnak azonosítottuk be. Ebben a következő linket vettük segítségként alapul:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csiperk%C3%A9k
A biztonság kedvéért azonban holnap szakértővel is megnézetjük, mert ha már megtaláltuk, szedtünk is belőle egy főzetnyit.
GCAMTR keresése közben találtam a fotón látható gombákat. Sajnos nem létezik a világon olyan gomba, melyet felismernék. A "fotózd le a GPS-eddel" nálam másként értelmezendő. Oregon 550 GPS-szel fotóztam (geotag-es). Kérném a találat elfogadását. Köszi !
Jellemzés: Világos tejeskávé színű, halványbarnás, egyszínű, rugalmas húsú, kicsiny gomba. Fő ismertetőjele a jellegzetes illata és ritkán álló, halványbarnás lemezei.
Kalap: Fiatalon púposan domború, később lapos, de akkor közepén gyakran kissé csúcsos. Az öreg gomba kalapjának a széle néha felhajló, hullámos. 2-6 cm nagy. Fehéressárga, sárgásbarnás, barnás testszínű, esetleg rozsdabarnás. Közepén többnyire sötétebb, illetve a kalapon gyakran egy sötétebb belső és egy ugyanolyan széles világosabb külső rész látszik. Az idősebb példányok kalapjának széle többnyire kissé bordás.
Lemezek: Ritkán állók, nem lefutók, aránylag vastagok, a tönk felé lekerekítettek. Színük nem fehér, hanem világos sárgásbarnás, fehéresbarnás, okkerbarnás. Spórái fehérek, kicsinyek, tojásdadok.
Tönk: Karcsú, egyenes, egyenletesen vastag, 4-10 cm hosszú, 3-6 mm vastag, olyan szívós, hogy körömmel kell lecsípni. Színe a kalappal megegyező vagy alul kissé sötétebb.
Hús: A kalapban vékony, eléggé rugalmas, merev, fehéres, halványsárgás. A tönkben szívós és nehezen elszakítható. A gomba száraz időben elfonnyad, de ha ismét nedvességhez jut, újra éled.
Szag és íz: Jóízű és feltűnően fűszeres jó szagú, szegfűszegre emlékeztető illatú.
Termőhely és idő: Fű között terem. Legelőkön, réteken, mezőkön találjuk, de erdőszélen, erdei füves tisztásokon, kertekben is. Kora tavasztól késő őszig, többnyire igen nagy tömegben, seregesen terem, gyakran boszorkánykörben vagy hosszú, zegzugos vonalban.
Felhasználás: Egyike a legközkedveltebb és legjobban keresett gombáinknak. Az egész országban gyűjtik és árusítják, nagy mennyiségben kerül forgalomba. A tönk legalsó részét azonban célszerű eldobni, mert rágós. Leggyakrabban levesben és mártásként fogyasztják, de bármilyen elkészítésmódra alkalmas. Ritkán kukacos. Szárításra és tartósításra is alkalmas. Az árusított gomba tönkjének hossza legfeljebb 1 cm lehet.
GCSZMS felé tartva vettem észre a sétány mellett a képen látható gombákat. Nem vagyok a gombák nagy szakértője (inkább csak enni szeretem őket ;) De némi nyomozást követőan azt hiszem nem tévedek nagyot, ha a Rozsdasárga tőkegombát (Pholiota aurivella) vélem felfedezni a képen. Ha mégsem ez lenne az, akkor kérem a rejtőt, hogy pontosítson, sajnos én ennél jobban nem tudom meghatározni fajtát.
GCPEPI pontjainak keresése közben találtuk ezeket a gombákat. A leírások alapján Gyapjas tintagomba.
Kalap:
2-5 x 5-12 cm magas, tojás alakúból ovális, kúpos lesz; széle behasadozó; felszíne fehéresbarnás, nagy, gyapjas, elálló pikkelyekkel; színe fehéres
Tönk:
hengeres, karcsú, üreges, fehér, 10-20 x max. 3 cm, fejlett gallérral
Termőhely és idő:
erdőkben, erdőszéleken, kertekben, parkokban, útszélen, tápanyagdús talajon, gyakori
Megjegyzések:
ehető, ízletes. Jellegzetes színe, gyapjassága miatt más Coprinus fajokkal sem téveszthető össze
Megvannak a gombák! :) Ez a 39. megtalálásom. Már régóta figyeltem, hogy hol bukkan fel egy szép nagy gomba. Hát ma találtam többet is.
Délután két ládát is sikerült begyűjteni a Hajógyári-szigeten. Az első a GCISTI volt. Itt találtunk egy hatalmas (kb. 20 cm átmérőjű) taplógombának kinéző gombát, ami egy kidőlt farönkön volt. Sajnos nagyon nem értek a gombákhoz. Én arra tippelek, hogy ez egy Fehér egyrétűtapló gomba. De lehet, hogy tévedek.
A második láda a GCpop volt. Itt is találtunk egy kidőlt fán gombákat. Ezek másképp néztek ki, mint az előző, az átmérőjük kb. 10-15 cm volt. Szerintem Molyhos réteggombák voltak, de ezt sem merem biztosan kijelenteni.
Remélem azért a képek alapján és a ládák alapján elfogadjátok. Köszönöm!
Szegettapló.
Latinul: Fomitopsis pinicola.
A bükkfataplóval téveszthető össze, de azon nincs a sárgás sáv.
A gomba NEM FOGYASZTHATÓ! Magassága kb 18 cm, szélessége 15, "mélysége" 12 cm.
Szegedi Tiszaparti szemétszedés közben találtam rá. Nem értek a gombákhoz, a segítségnek szánt honlap alapján Ízletes csiperkének (Agaricus bitorquis) tippelem. Több leírás említi, hogy árokszélén, beton repedéseiben is szeret nőni, én is egy betonplacc mellett találtam.
A szemétszedés közben nem volt alkalmam lefényképezni a GPS-emet vele, így a pihenőidőben készített CITO-nak szánt fotót teszem be. Remélem elfogadható. Bizonyításképpen felteszek egy pár fotót a Tiszapartról is.
GCDOR Döröske ládánk karbantartásakor bukkantunk erre a néhány "mesegombára", a hagyományos pont felé közeledve. Gyönyörű légyölő galócák, igyekeztünk Bendegúzt (5) lebeszélni, hogy leszedje őket.
Sziasztok!
A Balatoni vöröskő GCBaVo megtalálása után bukkantunk erre a szemrevaló példányra.
Talán tintagomba vagy kérészgomba lehet, de biztos nem nyakörves szegfűgomba :-)
Sajnos csak fenntről tudtunk fényképezni, mert elég sűrű volt az aljnövényzet...
Köszi az ötletes "rejtést"!
GCDOM és GCSiVa között az út szélén bámészkodnak ők ketten. Talán bocsánatos bűn, de nem hasítottam ketté egyiket sem, hogy alaposabban is tanulmányozható legyen, így viszont elég róluk ez az egy kép is. :)
Hazaérve konstatáltam, hogy már néhányszor megjelent itt az oldalon a gyapjas tintagomba (Coprinus comatus), de közel 650 megtalálásból (és egyre csak több lesz) elég nehéz olyat találni, amit még senki sem kapott lencsevégre...
Mivel a többiek már elég sokat írtak róla, így a bemutatását mellőzném :)
A fotó GCSiVa újratelepítéséhez igyekezve készült (ez azt is jelenti, hogy a láda rövidesen ismét kereshető lesz! :) ).
A Fekete-kő (GCfeko) ládához menet, pár száz méterre tőle találtuk ezt a gombát. Másik 2 fajtát is láttunk, de emellett döntöttünk.
A nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera)
a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj. Ritkás erdők és erdőszélek lakója. Nagy termetű, feltűnő megjelenésű gomba .Csak a kalapja fogyaszható, mivel a tönk húsa kemény, rostos. A procera szó jelentése a faj latin nevében karcsú, magasra nőtt. Rántott gombaként elkészítve a legízletesebb.
Levesnek, rántva, sütve vagy más gombás ételnek egyaránt jó. Fiatalon egyike a legjobb csemegegombáknak, eléggé állóképes és ritkán kukacos. Kirántva a gombakalapok halhúsra emlékeztető ízűek. Leszedve tovább fejlődik. Tönkje rostos, rágós, ezért azt megdarálva használjuk fel. Szárításra alkalmas, világosszürkés színűre szárad. Az idősebb gomba szárítva is rágós, a fiatal gomba nyersen is ehető.
Gomba gombával - csiperkével töltött őzlábgomba
A töltött őzlábgombához még ki nem nyílt gombakalapokra, úgy nevezett dobverőkre vagy mikrofonokra van szükség. A piacon ilyen formában ritkábban szoktam látni, így most abszolút azok vannak előnyben, akik maguk szedik. A gomba tönkjét óvatosan kicsavarjuk, hogy a kalap egyben maradjon, gallérját leszedjük, és máris lehet tölteni.
Hozzávalók a gombás töltelékhez:
csiperke
mascarpone
só
majoranna
citrom
A csiperkét megtisztítjuk, apróra vágjuk, mindenféle zsiradék nélkül, saját levén puhára pároljuk, a végén az összes levét elfőzzük. Hűlni hagyjuk. Annyi mascarponeval keverjük, hogy egy nagyon sűrű masszát kapjunk. A mascarpone itt a kötőanyag, nem kell sok belőle, csak annyi, hogy a gombát összetartsa. Sóval, majorannával ízesítjük, kevés citromhéjat reszelünk bele.
Fejenként négy közepes méretű őzlábgomba dobverővel számolhatunk. A gombát kiskanál segítségével megtöltjük, a tölteléket jól belenyomkodjuk. Lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába panírozzuk. Forró olajban ropogósra sütjük.
Nagyon ötletes "rejtés". :-)
Nos az alábbi kis krumplit Ausztriában találtuk a GCJOHN-tól nem messze. Hiába próbált átverni, rögtön rájöttem, hogy gomba és nem krumpli. :-)
Vörös istrángos-álpöfeteg név alatt lehetett megtalálni (latinul: Rhizopogon roseolus). Szerencsére nem kóstoltam meg, mert állítólag nem arra való. Ellenben viszonylag ritkán látható, főleg fenyőerdőkben található. Ez ebben az esetben teljesült is.
A GCNema ládájától alig három méterre sikerült lencsevégre kapnom egy fa tövében ezt a májgombát (Fistulina hepatica) egy csendes augusztusi délelőttön.
Jól nézett ki, Interneten utánaolvasva tudtam meg, hogy fiatalon jóízű, de csak rántva, savanyú levesnek vagy savanyúságnak használatos.
A májgomba azonban a magyar népi gombaismeretben meglehetősen periferiális szerepet játszik, elvétve akad adat róla. Istvánffi Gyula (A magyar ehető és mérges gombák könyve. Bp., 1899. 162) három magyar nevét említi: ökörnyelvgomba, tölgyfagomba (Kecskemét, Hollós László közlése nyomán) és májgomba.
Végül álljon itt egy népi leírása eme fajnak:
A májgomba (Fistulina hepatica), amely bornyú szájára és nye vére emlékeztet, ojjan pumatokat formál. Ojjan nagy pumatba vót a dijófacsögön meg az agácin is" ("Járok-kelek gyöngyharmaton..." Növény- és állatnevek a Felső-Szigetköz tájnyelvében. Mosonmagyaróvár, 1987. 38).
GCakac-tól hazafelé 250 méterre az út szélén egy kicsit megrepedt lágy pöfeteget sikerült lencsevégre kapni.
Termőtest:
gömbölyű, ritkán körte alakú, 2-4 cm, kis tönkrésszel; felszíne világos szürkésbarna, kis, puha, letörölhető, piramisszerűen tömörülő tüskékből álló exoperídiummal; kétrétegű perídiummal
Tráma,termőréteg:
a termőtest belsejében
Hús:
az exoperídium piramisszerűen tömörülő apró, letörölhető tüskékből áll; az endoperídium éretten barna, a lehulló tüskék után szemcsés; a gleba éretlenül fehér, később sárgásolív, majd barna, a meddő tönkrészben sokáig fehér marad, a spórák érésekor a termőtest csúcsán lyuk keletkezik, itt "pöfögnek" ki a spórák
Termőhely és idő:
mindenféle erdőben, de főleg cseres-tölgyesekben júliustól októberig, elterjedt, gyakori
Spóra:
spp. barna, sp. 4-5,5 µm, gömb alakú, szemcsés-tüskés
A májgomba (Fistulina hepatica), kalaposgombák rendjén belül a májgombafélék családjába tartozó Fistulina nemzetség egyik fiatalon ehető, Magyarországon is előforduló gombája. Májra emlékeztető, nagy termetű, elsősorban fák törzsén élősködő faj.
Eleinte gömbölyded, később máj vagy nyelv alakú termőteste akár a 40 cm-t is elérheti. Gyakran rövid tönkje is van. Színe felül fiatalon narancssárga, rozsdabarna, majd idővel egyre vörösesebb, végül sötétbarna lesz. Felülete szemcsés, nyirkos időben nyálkás.
Termőrétege csöves szerkezetű, pórusai aprók; színe rozsdasárgás, általában világosabb a felső oldalénál. Nyomásra barnásvörösen foltosodik, felszínén néha vöröses cseppek jelennek meg. Húsának színe és tapintása a marhahúséra emlékeztet, feltűnően rostos, szálakra foszló. Véres vízre emlékeztető vöröses levet enged. Íze kissé savanykás, az idős gomba kifejezetten fanyar; illata gyümölcsre emlékeztet. Spórái gömbölyűek, barnássárgák.
Fiatal példányait gyűjtik, felhasználásakor a kalapjának tövét eltávolítják, majd felszeletelve, hagymával, fokhagymával megsütve, és utólag fűszerezve, húspótló főételként is tálalható. Elkészítés előtt a gombaszeletek vízben áztatják, hogy csersavtartalma kiázzon. Egyes helyeken, ha nagyobb mennyiséget sikerült begyűjteni, savanyítással tartósítják.
Forrás: Wikipédia
A fenti ismérveknek megfelelő gombát találtunk a GCBuKa - Budai kaptárkövek geoládától kb. 30 m-re, a szikla alatti hegyoldalban, egy tölgyfa törzsén. A helyszínen még nem tudtuk, milyen gombával van dolgunk.
A gombát Kicsi Gesztenye fedezte fel - aki egyébként imádja a májat :) A beazonosítást Tádé végezte - reméljük, egyikünk szimata sem csalt!
Lajos-forrástól másztunk felfelé a Bölcső-hegyre, GCbolc ládához, amikor egy fa oldalán megpillantottunk egy: májgombát (Fistulina hepatica). (Ezúton is köszönjük a segítséget!)
Zsuzsi + Karcsi
aDoc: ez egy nyálkagombaféle lehet (nem nyálkásgomba, azok "rendes" kalapos gombák). Ezek rendszertani hovatartozása elég tisztázatlan, mostanában nem is gombának tartják őket. Ebből adódóan én sem tudok sokat róluk.... :) Bővebben: Nyálkagombák (Wikipedia)
Azért ezek is tudnak szépek lenni: Nyálkagomba fotók .
Pár hete próbálkoztam gomba-találattal, de akkor bizony elfelejtettem, hogy a GPS-szel együtt is megörökítsem a gombát.
Most Kismarosról Bibervár-Toronyalja-horgásztó felé menet az út mentén - a céltól mintegy 1 kilométerre - ütköztünk néhány egyedbe. Szerény véleményem szerint piros galamgombát láttunk. A kis Fürkész szerint ez a faj Magyarországon tölgyes, gyetyános-tölgyes és bükkerdőkben gyakori. Pirosas-rózsaszín kalapja lehet matt és fehér foltos is. Íze kesernyés, a ceruza fájára (!) emlékeztet. Nem ehető.
Láttunk még két másik gombát is a láda körül, azokat is mellékelem, mert a gombanézegetőknek az jó.
GCVadi ládától pár méterre található ez a (szerintünk)
Hánytató galambgomba lomberdei változata.
Latin neve: Russula emetica var. silvestris Sing.
mérgező, lomberdőkben fordul elő júliustól októberig
Balatonszemesen nem messze a GCLZ ládától találtam ezt a (Bíborvörös tinóru ? ) gombát. Ekkora kalapos gombát még sosem láttam. Mivel az üdülőnk területén volt, napról napra figyelemmel tudtuk kísérni a növekedését.
Fentipeti barátommal útnak indultunk a Jászságban, hogy néhány ládát elejtsünk a Zagyva mentén. Jászberénynél a Zagyva zagyva. Ámbátor terpeszkedett egy gombacsoport az egyik part menti fán. Eszembe jutott a gomba cache, így dokumentáltam a tényt.
A gombák pontos fellelhetősége: N47 29' 411 E19 52' 222
A legközelebbi láda 100 méteren belül van: GCBRNY.
A gomba meghatározásához magamhoz vettem a Fürkész Zsebkönyvet és az alapján arra jutottam, hogy ez bizony taplógomba. A netes keresgélés során viszont jobban hasonlított egy bizonyos pecsétviasz gombához, de mégis inkább tapló.
Sajnos meglehetősen keveset értek a gombákhoz, így csak tippelni tudok, ráadásul nem nagyon tudtam más szögből lefényképezni. Szóval a kalapja alapján a szemcsésnyelű fenyőtinórura vagy a sárgagyűrűs fenyőtinórura hasonlít leginkább. Remélem, nem mondtam nagy hülyeséget. Máriagyüdön találtuk, a ládától pár méterre (GCGYUD). Nagyon tetszik egyébként az ötlet, szívesen ismerkedem a témával.
Bakonyi ládázgatásunk során (az esős napoknak köszönhetően) több gombával is összefutottunk, mind tinóruféle volt.
Az elsőt a GCPINT (Pintér-hegyi tanösvény, Zircen) közelében találtuk.
Szerintem ez egy: MOLYHOS TINÓRU (Xerocomus subtomentosus)
Kalap: 5,5-10 cm, húsos, puha, félgömb alakúból kiterülő széle fiatalon begöngyölt felszíne erősen molyhos, ritkán repedező színe változatos: olívsárga, sárgásokker, világos sárgásbarna, a repedésekben a hús sárga
Tráma,termőréteg: vastag, tág pórusú, tönkhöz nőtt, sárga, öregen olív, nem színeződik
Tönk: hengeres vagy nyomott, 5-9 x 0,5-2,5 cm, sárga vagy okkersárga, hosszanti bordázottsággal vagy nagyon megnyúlt szemű hálózattal
Hús: puha, sárga, a tönk bázisában barnás, enyhén kékülhet, édeskés ízű, szag nem jellemző
Termőhely és idő: mindenféle lombos és fenyőerdőben nyártól késő őszig
Megjegyzések: ehető. A nemezestinóruk egymástól való elkülönítése nehéz, sok átmeneti alak ismert, mikroszkópos bélyegekben is sokszor átfednek.
A másikat a Cuha-szirt fölött találtuk. Talán FAKÓTINÓRU (Boletus fechtneri Velen. )
Kalap:5-15 cm, félgömb alakúból domború lesz széle fiatalon begöngyölt, majd aláhajló felszíne molyhos vagy sima fényes színe szürkésfehér, szürkésbézs, szürkésbarna vagy kávébarna, általában piros vagy pirosas árnyalatokkal
Tráma,termőréteg:tönkhöz nőtt vagy felkanyarodóan tönkhöz nőtt, élénk sárga, öregen zöldül, érintésre kékeszöld lesz pórusok szűkek
Tönk:hengeres vagy elvastagodó bázisú, lehet görbe, 5-10 x 2-4 cm, sárgás alapszínű, a tönk aljában lehet barnás mindig van egy észlelhető vöröses öv az alsó harmadában a felső részén apró szemű hálózattal
Hús:vastag, puha, sárgás, a tráma fölött és a tönk aljában halványan kékül, jellegzetes szagú, édeskés ízű
Megjegyzések:ehető.
A GCSOSZ láda mellett közvelten a rejteket adó sziklánál.
Véleményünk szerint amit találtunk egy nagy őzlábgomba.
A GPS-em és a fényképezőgépem egyben van, ezért -a fénykép helye funkció használatával- a képre nyomott koordinátával és a ládával együtt való fotózással tudom bizonyítani a gomba ottlétét.
Trametes versicolor
Termőtest: 2-10 cm átmérőjű; félkör, veseformájú vagy szalagszerű, felületén bársonyos, szöszös, körkörös sávokkal, az egyes sávok váltakozóan eltérő színűek, barnásak, szürkések, sárgásak, feketések; széle lehet kissé hullámos, ritkán karéjos, színe világosabb a belső sávokénál; az egyes kalapok többnyire csoportosan, zsindelyszerűen helyezkednek el.
Termőréteg: a pórusok aprók, kerekdedek vagy kissé szögletesek; fehéres, később halványsárga színűek.
Hús: vékony, szívós, idősebb korban fásodó, nincs különösebb szaga és íze.
Spórapor: krémszínű.
Előfordulás: a termőtest egyéves, de egész évben megtalálható, elsősorban lombosfák (ritkán fenyők) földre hullott ágain, tuskóin.
Étkezési érték: nem ehető.
Megjegyzés: több hasonló taplófaj is létezik hazánkban, azonban a lepketapló más, mérgező fajjal nem téveszthető össze. A gombának gyógyászati értéke van.
Sinus90: teljesen igazad van, de nem szoktam javítást kérni, ha
- nem nagy a tévedés (rendszertanilag, mint pl. itt, vagy a sokszor beküldött taplók esetében),
- nem ehető és mérgező gombát kever össze (pl. ízletes vargánya vs. farkastinóru),
- nem nagyon fontos vagy ritka gombáról van szó (pl. pár találattal lejjebb van egy óriás bocskorosgomba).
Ha tehát javítást kérek, akkor az vagy nagyon félre van határozva, vagy ehető/mérgező tévesztés van, vagy fontos, érdekes gombát nem sikerült meghatározni.
Másrészt sokszor a kép alapján nem is lehet eldönteni pontosan a fajt, és egy hozzá nem értőtől nem is várható el, hogy minden különbséget felfedezzen.
Bocs, hogy beledumálok: Nikca94 gombája a fényképekről ítélve piruló őzlábgomba. Ez annyiban tér el a nagy őzlábgombától, hogy a kalap "rongyosabb", színe fehérebb, töréshelyeken rózsaszínűtől sötétvörösig színt vált, szinte vérzik.
A GCPaba mellett található a fotókon látható gomba.
Nagy őzlábgombának gondolom, remélem nem tévedek nagyot :)
Latin neve: Macrolepiota procera
Csak a kalapja fogyaszható, rántott gombaként elkészítve a legízletesebb.
Jellemzés: Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap közepén csúcsos, barna, a többi részén, világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka. Barnán tarkázott tönkje lefelé vastagodó, alul gumós, és rajta eltolható gyűrű van.
Termőhely: Lomb- és fenyőerdőben egyaránt megterem, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, akácosban, fiatalosban, irtásos, bokros helyeken, erdőszéleken, többnyire seregesen vagy boszorkánykörökben. Az erdők mélyén, sziklás vagy homokos talajon, sőt kertekben is előjön. Nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igen gyakori.
A GCfal1 felé közeledve már sok ehető gombám volt de egyet se fényképeztem le. Aztán valaki említette gombacache-s, s akkor épp egy csokor Keserűgomba / Lactarius piperatus / ütötte meg a szemem, jól behúzódva az avarba.
Nagytermetű, tölcséralakú, feltűnően merev húsú, egyszínű fehér gomba. Tejelő. Lemezei igen sűrűn állnak, lefutók, a kalapbőre sima, nem lehúzható. Tönkje rövid, zömök, tömör. Igen csípős ízű, szárítva is keserű.
Parázson, tepsiben sóval, juhtúróval vagy szalonnával egészben megsütve szokták fogyasztani. Rokonai a pelyhes és a rózsáslemezű keserűgomba, ezek sem igazán élvezhető ízűek. Alakra hasonló a földtoló galambgomba, de az nem tejelő, nem égetően csípős és lemezei körül a tönknél halvány zöldeskék szín is mutatkozik. Tápértéke ennek sem sok.
Második kép: a kezemben tartott vargányákat Remeteréten szalonnával, hagymával együtt nyársra húzva megsütöttük és megettük.
Szag és íz: Enyhén kellemes gombaízű. Szaga gyümölcsre emlékeztet.
Termőhely és idő: Júniustól október végéig terem lomb- és fenyőerdőben, ligetes erdőben, erdőszélen, gyakran erdei utakon, ösvényeken, erdei füves helyen. Eléggé gyakori, de többnyire csak egyesével, elszórtan találjuk. Gyökérkapcsolt gomba. Aránylag szárazabb időben is előjön. Hamar kukacosodik, és nemritkán penész támadja meg. Ilyenkor az egész gombát hófehér vagy citromsárga bevonat borítja.
Felhasználás: Fiatalon jóízű és sokféleképpen felhasználható, éppen úgy, mint az ízletes vargánya. Idősebb korban azonban csekélyebb értékű, mert tönkje kesernyés, kevésbé állóképes, de eléggé jól szárad.
Dél-Balatoni ládavadászátunk közben a 2259. Tóközön át az Endrédi tavakhoz (GCTKET) láda mellett kb. 30 m-re egy kidőlt fa oldalán láttuk az alábbi gombát. Csak gym segítségével sikerült azonosítani, mert a gombahatározókban nem volt benne.
A talált egyed Óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina).
A faj Magyarországon ritka és védett. A gomba ehető.
Morfológiai jellemzők: A kalap fehér, sárgás vagy szürkés; átmérője 8-20 cm. Lemezei fiatalon fehérek, majd húsvörössé érnek. Spóraméret: 6-10 x 4-6 µ. Spórája rózsaszín. Fehér tönkje 8-16 cm hosszú és 1-2 cm vastag, sima felületű, de néha pelyhes. Bocskora hullámos, szakadozott szélű és igen nagy. Beteg élő és elhalt fatörzseken, tuskókon terem nyáron és ősszel.
Köszönjük a rejtést, eddig nem igazán néztem meg a gombákat, de most megjött a kedvem a részletes utánaolvasásra.
Ez a gomba csoport a kertünkben található :-O a GCFULE ládától nem messze. Mivel a PDA-m nem nagyon olvasható ilyen fényviszonyok mellett, ezért csináltam róla külön is fotót (mondjuk az sem tökéletes).
A gombáról: Kerti tintagomba (Coprinus micaceus)
Előfordulása: áprilistól novemberig,lomberdőben, kertben, útszéles, korhadó tönkön vagy annak közelében növő, gyakori faj.
Étkezési érték: fiatalon ehető, de alkohollal együtt fogyasztva mérgező, ilyenkor a corin nevű méreg hatására az arc, mellkas, és nyak kivörösödik., fejfájás, izzadás jelentkezik. A méreganyag csak lassan, 72 óra alatt, bomlik le.
GCGUMI közelében találtuk ezt a gombát. Sajnos igazán megközelíteni nem tudtuk egy virágágyás túloldalán volt, csak behajtunk hozzá.
Felülete puha volt. Sajnos a növényhatározóban nem sikerült nyomára bukkanni, de mivel a fa törzséből nőtt kifele, így legvalószínűbb, hogy egy fiatal taplógombára leltünk. Kérlek, ha tévedtünk, tapasztaltabb gombászok javítsanak ki.
Városlődi ládázás közben az erdőben találtuk ezt a kis csoportot:)nem messze a GCVLIG-től azaz a Városlődi körtúra első publikus pontjától.Szinte sorbaálltak a fotózáshoz,bár nagyon aprók még :)
Nem gombásztunk még soha,nem is vagyunk biztosak a tippben,de nagyon érdekes és jó ez a cache.
Íme a tippünk:
Sárgástönkű kígyógomba-Mycena renati
Kalap:
1-2,5 cm átmérőjű; fiatalon kúpos, majd tojás vagy harang formájú, végül domborúvá válik, közepén kis púpocskával, széle bordázott; eleinte sárgásbarna,barnásokkeres széllel, később rózsásbarna lesz, végül krémszínűre kifakul és csak a közepe marad rózsásbarnás; felülete csupasz. Lemezek:
kis fogakkal lefutnak a tönkre, szélesek, fiatalon fehérek, idősen rózsás árnyalatúak lesznek. Tönk: 4-5 cm hosszú, 0,2-0,5 cm vastag; hengeres, lefelé vékonyodó, csoportos növésű; üreges; aranysárga színű; felülete sima, fényes, alján szöszös, szálas. Hús:
nagyon vékony, puha, vizenyős; fehéres, nitrózus szaga van, nincs jellegzetes íze. Előfordulása:
májustól novemberig, lomberdőben, főleg bükkösban, korhadó faanyagon növő, hazánkban nem ritka faj. Étkezési érték:
nem ehető. Forrás: Minden,ami gomba Közvetlen link a gombára: Sárgástönkű kígyógomba
Ezt a gombát rögtön logolás után felnézve vettem észre a GCMaUt multi záróládájánál. mivel a koordináta elárulná a helyet, emiatt elfogadás után töröltem a képet. a GCHOPP is 200 méteren belül van - így ezt adom meg kontrollpontnak.
A gomba neve közönséges tapló: (Polyporus Fr., Trametes Fr., Daedalea L. család) Különböző vad és ültetett fánkon (cseresznyefagomba, Polyporus sulphureus Fr.) él, gyakran annak pusztulását, elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott a tisztított salétrommentes és első minőségű tapló, mint vérzést csillapító szer a sebkezelésnél; ma azonban már teljesen elhagyták.
Köszi: Halászkirály
Az első egy szép parázstapló (Phellinus ignairus)
Ez takarja a ládát! GCKoHe 1094-5. pont
Ez a második, a kesstől nem messze, szerintem egy rövid tönkű piros galambgomba (Russula lepida)
Piros kalapú faj, mely tölgyeseinkben, gyertyános-tölgyeseinkben és bükköseinkben gyakori. Rózsapiros kalapja matt, hamvas, foltosan fehéres is lehet. Lemezei krémszinűek, tönkje fehér vagy rózsásan futtatott. Íze enyhe, de kissé kesernyés, a ceruza fájára emlékeztető. Húsa aránylag kemény, tömör. 3-8 x 5-10 cm. Nem ehető.
A GCLSZA láda keresése közben találtam ezt a gombát.
Neve:PISZTRICGOMBA
Én is olyan gombát találtam,amit már mások is.
Korhadó vagy még élő fákon jelenik meg.
Gyorsan növő parazita.
Okkersárga kalapját barnás pikkelyek díszitik.
Tönkje rövid és vastag.
Húsa fehéres.
A fiatal példányok ehetők.
Már több helyen találtam gombát, de vártam a megfelelőt. Valójában vártam a vargányát, de úgy döntöttem ez számomra nevezetes és bejegyzem. Biztos sokan jegyeznek hasonlót, sebaj.
Pisztricgomba - ahogyan olvastam. (lentebb fabkor is ilyet talált.)
Megjegyzem, nem vagyok nagy gomba szedo már, bár gyerekkoroban (tegnap) sokat jártam Gombázni hatalmas szerencsével és rengeteg gombával tértünk mindig haza. Öreg Miskával sokat lehetett találni (nagyapámmal). Amire büszke vagyok, hogy rengeteg óriás pöfeteget találtam és 3db császár gombát.Akkor még nem volt gcgmba még geocache sem.
Tudományos név:Polyporus squamosus (Huds.)Fr.
Familia:Polyporaceae
Magyar név:Pisztricgomba
Család:
Likacsosgombafélék
Termőtest: kalap és tönkszerű részre különül, kalap akár 50-60 cm-ig, kiterülő, kör, ovális vagy vese alakú, középen tölcséresedhet; széle éles, sokáig begöngyölt; felszíne körkörösen pikkelyes, pikkelyek nagyok, rásimulók; színe narancssárgás, a pikkelyek sötétebbek; tönkrész excentrikus vagy féloldalas, rövid, hengeres, 3-8 x max. 6 cm, fehéresből lefelé egyre barnább-feketébb, molyhos-bársonyos
Tráma,termőréteg: pórusos, pórusok tágak, megnyúltak, 1/ mm, 10 mm vastag, fehéres vagy krémszínű, tönkre mélyen lefutó
Hús: puha, vastag, fehéres, lisztes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő: domb és hegyvidéken, holt lombos fák anyagán, ligeterdőkben, sokszor látszólag talajon áprilistól júniusig, elterjedt,
GCVEGV-től 520 m-re, a Mária sziklák felé menet találtuk ezt a szép gévagombát. Leírást nem adok, hiszen 1 hete Áron csapata részletesen leírta. annyit tennék hozzá, hogy ez a gomba a Magyarországon élő háromféle ehető taplógomba egyike, a májgomba és a pisztricgomba mellett. A fiatal pédányok elsősorban rántva finomak.
Az V. Veszprémi Geokesser Találkozó és Túraverseny keretében Levivel indultunk a családi kategóriában szombaton. A CS3 pontot véletlenül(?) a GCKOAR ládarejtéshez közel sikerült elhelyezni. Amikor mi ideértünk, már elég nagy torlódás alakult ki. Voltak azok, akik a ládikót is be akarták gyűjteni, és azok, akik csak a verseny ezen helyre rejtett jelszavát. Megkerestük a ládikát, majd lefelé jöttünk a szikláról, amikor Levi meglátta ezt a gombatelepet. Eszembe jutott a gombacache, amit már láttam, de még nem néztem meg alaposabban az oldalt. Arra emlékeztem, hogy GPS-es fotó is kell. Csináltam néhányat, különböző képernyőkkel. A gond az volt, hogy a Kőárok ezen helyén gyenge a jel, ezért volt olyan fotó, ami nem sikerült.
A gombáról:
Elég gyenge vagyok ezen a területen, de az ajánlott oldalt böngészve szerintem vérző kígyógomba (Mycena haematopus). Nem fogyasztható! Főleg lomberdőkben, ritkán fenyvesekben, korhadó tuskón él. Mi is egy korhadó ágon találtuk ezt a telepet.
Lehet, hogy tévedek, és más fajtájú, de szerintem valamiféle kígyógomba.
A "helymeghatározós" kép nem sikerült, ezért ide írom a megtalálás koordinátáit:
N 47° 19,899'
E 17° 53,441'.
GCIAKU közelében találtuk ezt a gombát. Az első képen látható fa odújában volt több példány is belőle. Nem vagyunk nagy gombaszakértők, így nem 100% a meghatározásunk. A terra.hu-t alaposan átnézve arra a következtetésre jutottunk, hogy valószínűleg ráncos tintagomba (Coprinus atramentarius). Mások is találtak már a leírásokat átböngészve ilyen gombát, de a sötét színváltozatában.
Kalap:
4-10 x 3-8 cm magas, tojás alakúból ovális, kúpos lesz; széle behasadozó; felszíne hosszanti ráncos és apró barnás pikkelyes, melyek letörölhetők; színe szürke vagy szürkésbarna
Lemezek: sűrűk, szürkéből hamar feketék lesznek, szabadok, öregen autolizálnak (feloldják magukat) és tintaszerűen lecsepegnek
Tönk: hengeres, karcsú, üreges, fehér, 4-13 x 1 cm, múlékony gallérral
Hús: fehér, törékeny, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő: erdőkben, erdőszéleken, kertekben, parkokban, útszélen, tápanyagdús talajon magányosan vagy csoportosan, gyakori
Spóra: spp. sötétbarna, sp. 8-10,5 x 4,5-6,5 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések: feltételesen ehető, ízletes, de alkohollal együtt mérgezést okoz. A Coprinus alopecia fajtól csak mikroszkóposan különíthető el biztonsággal.
Leírás forrása: www.terra.hu
A gombák KO-ja: N47°51,171 E19°42,469
A gomba lemezéről nem készítettünk fotót, mert nem akartuk leszedni, sem a természet védelme, sem a gyermekeink miatt, akiknek jó ideje próbáljuk megtanítani, hogy ne nyúljanak a gombákhoz, mert mérgezők lehetnek.
A megadott e-mail címed nem működik, ezért ide írok. A képen látható gomba a pikkelyes nyárfagomba (Panus tigrinus v. Lentinus tigrinus). Ha javítod a logot, szívesen elfogadom.
Kösz és üdv!
---------------------
Kösz a javítást!
Sokszor a föld alatt lévő gyökereket korhasztja, ezért tűnik úgy, mintha talajon nőne. Idén egyébként ezek a vízparti, fán növő gombák nagyon szépen teremnek (sárga gévagomba meg ez). A sárga gévagombát erdőkben is érdemes keresni vadcseresznye fákon.
A GCblue (Bluebox) ládát kerestem, de a gázló még nem volt járható. Talán kárpótlásul vetődött elém ez a szép csokor gomba az ártéri erdőrészben. (((Abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy valamiféle tölcsérgomba, de a fajtájára nem esküszöm meg. Én Sereges tölcsérgombára szavazok.)))
Köszönöm gym ! :))
Szóval már egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy valamiféle tölcsérgomba lenne. Inkább Nyárfagombára tippelnék! :))) Azok közül is a pikkelyesre. :)))
Jellemzés: Tölcsér alakú, kisebb termetű (3-8 cm-es), magánosan, de seregesen termő gomba.
Kalap: Kalapja és tönkje sárgásfehér, de barnafekete rostos, szálas pikkelyektől tarka. A kalap tölcsér alakú.
Tönk: rövid (2-5 cm-es), többnyire görbe, és nem a kalap közepéhez illeszkedik.
Lemezek: igen sűrűn állók, fehérből megsárgulók. A lemezek éle fűrészes.
Hús: szívós, merev, jó szagú.
Szag és íz: Helyenként fogyasztható, ehető gombának tartják.
Termőhely és idő: Lombos fák, különösen fűzfák és nyárfák, olykor egyes gyümölcsfák tönkjén, tuskóján vagy faanyagán is, kora tavasztól őszig igen gyakori.
Megjegyzés: én bizony az avarban találtam, nem tuskón, rönkön...bár még az is lehet, hogy azon volt, csak avarral takarva.
A GCBkok (Bakonyi Oltár-kő) megtalálása után találtuk ezt a sárga gévagombát. Sajnos előttünk járók már néhány szeletet levagdostak belőle, mert ehető, nagyon finom taplóféle.
Jellemzés: Élő fák törzsén növő, szabálytalan alakú taplóféle amelyet termőrétegének élénk kénsárga színéről ismerhetünk fel.
Termőtest: Kezdetben gömbölyded, később félgömb vagy vese alakú. Legtöbbször több termőtest egymással szabálytalanul összenőtt, legyező- vagy tetőcserépszerűen egymás felett áll. Alakja igen változatos, többnyire szabálytalanul görbült és kidudorodásoktól egyenetlen. Néha a fa törzsén kéregszerűen szétterül. Mérete 40 cm-t is elérhet. Színe élénksárga, rozsdasárga, téglavörös, narancsszínű, esetleg fehéressárgára vagy zöldessárgára kifakult.
Termőréteg: Csöves, likacsos szerkezetű, a csövek likacsai aprók, pontszerűek. Színe élénksárga, kénsárga. Fiatal gombán sárga cseppeket választ ki. A spórapora fehér.
Hús: Fiatalon puha, leves, kissé rostos szerkezetű, sajtra, túróra emlékeztető. Később megkeményedik, végül szívós, bőrszerű, de szétmorzsolható. Színe fehér, sárgásfehér.
Szag és íz: Sajátosan savanykás szagú, kissé kesernyés, savanykás ízű.
Termőhely és idő: Különböző lombfák törzsén, tövén, tuskóján találjuk, de megterem kivágott fatönkökön is, gyakran a fák üregeiben, odvában. Sokszor találjuk folyópartot szegélyező fűzfában, de gyümölcsfákon, főleg körte- és almafán is előfordul. Tavasztól őszig mindenfelé gyakori. Gyorsan fejlődik. A fáknak káros élősködő gombája.
Felhasználás: A fiatal gomba jóízű, főleg levesbe főzve fogyasztják. Apróra vagdosva teszik az ételbe. A fiatal gombából vágott vékony szeleteket leforrázás után rántani is lehet, az idős gombák azonban ehetetlenül szívósak,rágósak.
Hasonló fajok: Alakra több tapló hasonló lehet, de élénk kénsárga termőrétege mindegyiktől megkülönbözteti.
Az Oregonon a koordináták nem látszanak (egyszer a vaku fénye miatt, másodszor pedig a gomba éles, a GPS homályos lett), ezért ide írom a koordinátákat:
N 47 14.362
E 17 45.745
A GCDENA keresése közben találtuk a debreceni nagyerdőben.
Pisztricgomba a neve állítólag.
Jellemzés: Többnyire igen nagyra növő, taplószerűen szívós húsú, de kerek kalapú gomba. Színe felül rozsdasárga alapon sötétebb pikkelyektől feltűnően körben tarka.
Termőtest: Legyező vagy félkör, esetleg vese alakú, kerek, többnyire igen nagy, 60 cm-t is elérhet. Felül domború, lapos, sőt kissé tölcséres is lehet. Élénk rozsdasárga, sárgásbarna vagy rozsdabarna színű, nagy, sötétebb barna, barnásfekete, rásimuló körökben elrendeződő pikkelyekkel. Széle éles, kissé begöngyölődő.
Termőréteg: Likacsos, a csövek nyílásai kezdetben igen aprók, pontszerűek. Az idősebb példányokon, főként a tönk körül tágak, szögletesek, és a tönkön recés hálózat alakjában folytatódnak. A termőréteg a húsról nem választható le, színe sárgásfehér, az idős gombán halvány sárgásbarnás. Spórapora fehér.
Felhasználás: A fiatal példányokat szokták levesbe főzni, mert ízesíti, de utána kiszedik, mert rágós, szívós.
Még 2007-ben készült a kép, rendesen megfeledkeztem róla :) GCBURD közelében találtam.
A nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) igen nagy termetű, ernyő alakú. Kalapja közepén kiálló kemény, barna csúcs van, feltűnő pikkelyezettsége igen változó. Tönkjén a gallér eltologatható porcos gyűrű. A tönk tarka, igen hosszú, alul talpszerűen vastag, a kalapból csuklószerűen kifordítható. Erdők talaján, erdőszélen, főleg ősszel, de nyár elején is terem. Jó ehető gomba. Kirántva a legízletesebb.
A GCTOP közelében egy fán találtam rá erre a gombára. Köszönöm a segítséget gym-nek szerinte ez egy borostás egyrétűtapló.
Tudományos név: Trametes hirsuta (Wulf.:Fr.)Pilat
Familia: Coriolaceae
Magyar név: Borostás egyrétűtapló
Termőtest:
konzolos, 4-10 x 3-6 x 0,5-1 cm; felszíne zónázott, erősen szőrös; széle éles, hullámos; színe fehérestől krémokkerig, szinte mindig algáktól zöld
Tráma,termőréteg:
pórusos, 2-4 pórus/mm, max 4 mm vastag fehérestől krémszínig
Hús:
kemény, fehér, íz és szag nem jellemző
Termőhely és idő:
mindenféle élő és holt lombos faanyagon, egész évben, elterjedt, gyakori
Spóra:
spp. fehér, sp. 6-7,5 x 2-2,5 µm, hengeres vagy allantoid, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. Kis termete, vékony termőteste, fehéres színei és szőrös felszíne egyértelműen elkülöníti a hasonló fajoktól
Sajnos nem tudtam egyértelműen beazonosítani, de talán ez lehet az:
- Fomitopsis pinicola (Sw.:Fr.)Karst. Magyar név:Szegett tapló
vagy
- Stereum subtomentosum Pouz. - Molyhos réteggomba
Remélem a kedves rejtő tudna benne segíteni, hogy végül is mi lehet.
Gym szerint inkább ez:
Trametes hirsuta (Wulf.:Fr.)Pilat Magyar név: Borostás egyrétűtapló
Mai kesselés egyik legszebb látványa volt ez a gomba. Koordinátát nem adnék, mert így lelőném a GCLUPP ládájának helyét. Ez a gomba figyeli a kesselőket!
"A taplógombák gyakran fenyegetik, sőt pusztítják a fákat, cserjéket. A taplógombák mindegyike olyan gomba, amely a fáknak, cserjéknek közvetlenül a fás részeit pusztítja. Gombafonalaik a fás növények belsejében élősködve, kémiai bomlást okoznak így a fatestek porhanyóssá, odvassá válnak. Károkozásuk miatt a fás részeknek megszűnik az életműködése. A megtámadott ágak elvesztik szilárdságukat, rugalmasságukat, így könnyen letörhetnek egy erősebb széltől, vagy a hó súlya alatt. Hasonlóképpen pusztul el a taplógombák által borított fatörzs is, majd bekövetkezik a teljes növénypusztulás.
A taplógomba terjedése nagy számban kialakuló, tovább fertőző szaporító spórákkal történik. A fertőzés gyorsabban terjed minden seben és nyíláson keresztül. Ha a növény sebfelületektől és nyílásoktól mentes, akkor nem jelentkeznek a fertőzések, ugyanis egyetlen taplógomba sem képes megfertőzni egészséges kérget."
A GCBZS-től mentünk GCIS49 felé egy gyalogtúrán. Itt láttuk meg ezt a gombát. Rengeteg volt belőlük az erdő alján. Nevük piros csészegomba. Nagyon jól néztek ki.
Kérem a megtalálás elfogadását, bár nem vagyok benne biztos, hogy még a 2 km-es határon belül van. Isaszegtől biztosan távolabb, de a Bajtemetéstől kb. 2 km-re.
Gcnema-tól nem messze találtam ezt a gombát. Remélem eltalátam a képek alapján a leírást:
Tudományos név: Trametes versicolor (L.:Fr.)Pilat
Familia: Coriolaceae
Magyar név: Lepketapló
Termőtest:
konzolvagy kör alakú, nagy csoportokban, 2-10 x 2-5 x 0,5 cm; felszíne szabályosan, sűrűn zónázott, szőrös; széle fehér, éles, hullámos; színe feketés, kékes, barnás, szürkés, mindig legalább négy különböző színű zóna van
Tráma,termőréteg:
pórusos, fehértől krémokkerig, 2-4 pórus/mm, max 0,4 cm vastag
Hús:
vékony, kemény, íz és szag nem jellemző
Termőhely és idő:
mindenféle élő és holt lombos faanyagon, széleskörűen elterjedt, tömeges, egész évben
Spóra:
spp. fehér, sp. 6-7 x 1,5-2 µm, hengeres vagy allantoid, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. Más Trametes fajokkal, mint pl. Trametes multicolor téveszthető össze, de jó határozóbélyeg a legalább 4 különböző színű (a fehéren kívül!) zóna a termőtesten
A GCREBA(Récéskúti bazilika) romjaitól visszafelé alig 250 méterre láttuk ezt a taplógombát az egyik fán. A gombahatározóval sajnos nem sikerült pontosabban meghatározni a taplógomba típusát.
Különböző vad v. ültetett, fán (cseresznyefagomba, Polyporus sulphureus Fr.) él, gyakran a pusztulását v. elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott a tisztított salétrommentes és első minőségű tapló, mint vérzést csillapító szer a sebkezelésnél.
Sajnos félre néztem, ezért a rejtői segítség után módosítanék a logon:
Tudományos név: Flammulina velutipes (Curt.:Fr.)Karst.
Magyar név: Téli fülőke
Familia: Tricholomataceae
Család: Pereszkefélék
néhány jellemzője:
- elterjedt, gyakori, lombos fák tuskóján erdőkben, parkokban októbertől áprilisig
- ehető, ízletes
- Más csoportosan termő fajokkal téveszthető össze, de termőideje miatt elkülönül ezektől
Gcbolc felé menet találtam egy kivágott tölgy maradványán.
Gomba helye:
N47 41.533
E18 59.378
386m
LEPKETAPLÓ
Trametes versicolor
Termőtest: 2-10 cm átmérőjű; félkör, veseformájú vagy szalagszerű, felületén bársonyos, szöszös, körkörös sávokkal, az egyes sávok váltakozóan eltérő színűek, barnásak, szürkések, sárgásak, feketések; széle lehet kissé hullámos, ritkán karéjos, színe világosabb a belső sávokénál; az egyes kalapok többnyire csoportosan, zsindelyszerűen helyezkednek el.
Termőréteg: a pórusok aprók, kerekdedek vagy kissé szögletesek; fehéres, később halványsárga színűek.
Hús: vékony, szívós, idősebb korban fásodó, nincs különösebb szaga és íze.
Spórapor: krémszínű.
Előfordulás: a termőtest egyéves, de egész évben megtalálható, elsősorban lombosfák (ritkán fenyők) földre hullott ágain, tuskóin.
Étkezési érték: nem ehető.
Megjegyzés: több hasonló taplófaj is létezik hazánkban, azonban a lepketapló más, mérgező fajjal nem téveszthető össze. A gombának gyógyászati értéke van.
Két gombát is felrakok, az elsőt a GCkgat láda kezdő és végpontja között a ráckevei dunaágban lévő lápszigeten találtam, ez szerintem bükkfatapló /fomes fomentarius/. Gondolom a Terra Alapítványból származó infókat már sokan leírták itt, ezért én inkább a Búvár zsebkönyvből írnák, ami a Terra-ában nem szerepel. A fát pusztító tapló csak a már elszáradt részen hoznak termőtestet, ezért úgy tűnik mintha a gomba csak utólag telepedett volna az elhalt fára, pedig az ágak, vagy egész fa elszáradását az élő fa belsejében szétterjedő taplógomba fonalai okozzák.
A másik gombát a GCHMPI ládát rejtő fán találtam, így még a ládát is odatettem mellé, Szerintem ez rézvörös lakkostapló /Ganoderma pfeifferi Bres./
GCBADA - Badacsonyi túránk alkalmával sikerült lencsevégre kapni ezt a (ha jól tévedek) púpos egyrétűtaplót (trametes gibbosa (Pers.:Fr.)Fr).
A pozició sajnos nehezen olvasható a kütyün.
Termőtest: konzolos, 5-20 x 3-15 x 2-4 cm; felszíne ráncos, rücskös, fiatalon bársonyos, később csupasz, ritkán zónázott; széle fiatalon lekerekített, később éles, hullámos; színe okkeres vagy sárgásfehér, majdnem mindig zöld az algáktól
Tráma,termőréteg: pórusos, pórusok megnyúltak, 1-2/mm, max 4 mm vastag, fehéres vagy krémokker
Hús: kemény, fehér vagy krémszínű, jellegzetes szagú, kesernyés ízű
Termőhely és idő: főleg holt bükkön és gyertyánon, egész évben, elterjedt, gyakori
Spóra: spp. fehér, sp. 4-5,5 x 2 µm, hengeres vagy elliptikus, sima, ritkán olajcseppekkel
Megjegyzések: étkezési értéke nincs.
A kisebb, szőrösebb Trametes hirsuta fajjal téveszthető össze
Az előző bejegyzéshez: egy "igazi" piaci gombavizsgáló több, mint 100 fajt ismer. A TIT alapfokú gombaismerői tanfolyamán (ez _nem_ gombaszakértői tanfolyam) 150 fajt ismertetnek. Más kérdés, hogy vannak "nem igazi" piaci gombavizsgálók is, akik szükségből végzik el a tanfolyamot, de sem érdeklődésük, sem gyakorlatuk nincs a témához. Legalábbis régebben több ilyennel találkoztam, ma nem tudom, mi a helyzet - nem akarom indokolatlanul megsérteni a kollégákat.
A Nagy-Szénásra (GCsena) kapaszkodva találtuk ezt a gombát.
Nem vagyok egy nagy gombaszakértő, ezért kikértem egy ismerősöm véleményét és ő is taplónak ítélte.
Még ennyit tudtam meg a gombákról:
Európában mintegy 2500 féle kalapos és 100-nál is több féle taplógomba honos. (Egy piaci gombavizsgáló ismerete nem éri el a 100 féle gomba ismeretét.)
A tapló élelmezési szempontból érdektelen.
Egy korallgomba - valószínűleg merev korallgomba - GCTTHS közelében
bővebb leírás iloilo logjában
A szintén gomaszakellenőr:) GeoShark(:D)-kal
Szerintünk ordogm gombája öregecske barna porhanyósgomba (ehető).
Először is el szeretném mondani, hogy kiváló ötletnek tartom ezt a kezdeményezést.
Eddigi életem során nem böngésztem ennyit gombaügyben... :D GCNoFo felé haladva találtam az elsőt ami szerintem taplógomba. De láttam sokan küldtek be ilyen fényképet és kb. 50 méterrel arrébb találtam még egyet.
Boldogan fényképeztem logoltam és utána jött itthon a feketeleves.
3 órai böngészés után sem találtam 100%-ig megfelelőt a honlapon, de biztos vagyok benne, hogy ez az én tudatlanságom...
Felrakom annak a képét is és szívesen venném ha választ kapnék, hogy mégis milyen gombát láttam! ;)
Köszönöm még1x a rejtőnek, hogy hiányosságom egy darabját a szemem elé tárta és ezentúl biztos, hogy megállok ha egy érdekes gombafaj mellett sétálok az erdőben.
Máté
Kicsit sokáig tartott a meghatározás. Tippem szerint gyapjas tintagomba (Coprinus comatus). Amikor fotóztam még azt hittem két különböző fajta. GCLZ közelében. Ehető.
A GCBZSI közelében találtuk ezeket a gombákat, egy kis fenyvesben. Szerintünk rozsdasárga tölcsérpereszkék.
Leírás a Terra.hu oldalon:
Kalap:
3-5-(7) cm, domború, bemélyedő középpel; széle begöngyölt, bordás; felszíne sima, bőrszerű; színe fakó vörösbarna vagy narancsbarna
Lemezek:
sűrűk, lefutók, krémszínűek, később világos kalapszínűek, keskenyek
Tönk:
2-5 x 0,5-(1) cm, hengeres, karcsú, világos kalapszínű, fehéresen szálazott
Hús:
krémszínű, vékony, gombaszagú és ízű
Termőhely és idő:
főleg fenyvesben és fenyőelegyes erdőben, ritkán lomberdőben, júniustól novemberig, a síkságtól a magashegységekig, gyakori
Spóra:
spp. fehér, sp. 4-5 x 3,5-4 µm, majdnem gömb alakú, enyhén szemcsés
Megjegyzések:
ehető, de nem ízletes. Összetéveszthető a foltos kalapú Lepista flaccida f. gilva taxonnal.
Elkülönítő bélyegei:
# tölcséresedő kalap
# jellegzetes szín
# sűrű, lefutó, halvány kalapszínű lemezek
A kép minősége sajnos gyenge nem volt nálunk fényképező.
Szeder-völgyi geoláda (GCSZED) keresése közben bukkantam rájuk.
Érdekes vöröses színüket jelen esetben a korhadó fáról ráhullot finom, por állagú korhadék okozza.
Ezt találtam róluk:
Különféle Polyporus Fr., Trametes Fr., Daedalea L. fajtái, belőle a gyújtótaplót készítik elő. Különböző vad vagy ültetett fán (cseresznyefagomba, Polyporus sulphureus Fr.) él, gyakran a pusztulását v. elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott a tisztított salétrommentes és első minőségű tapló, mint vérzést csillapító szer a sebkezelésnél.
A GTOKO multiláda 2. pontjánál lévő parkban, a N 47° 19,202' E 18° 57,651' koordináta környékén találtunk 5-6 gyapjas tintagombát (Coprinus comatus). Mivel a gombákat nem ismerjük, több tucat fényképet néztünk át a neten, hogy azonosíthassuk.
A Terra Alapítvány honlapján található leírás szerint kalapja 2-5 x 5-12 cm magas, tojás alakúból ovális, kúpos lesz; széle behasadozó; felszíne fehéresbarnás, nagy, gyapjas, elálló pikkelyekkel; színe fehéres. Az idős példány kalapja eltávolodik a törzstől, szegélye pedig lilás-feketévé válik. Fehér lemezei sűrűk, szabadok, gyorsan megfeketednek, öregen autolizálnak (feloldják magukat) és tintaszerűen lecsepegnek Tönkje hengeres, karcsú, üreges, fehér, 10-20 x max. 3 cm, fejlett gallérral. Húsa fehér, törékeny, kellemes szagú és ízű. Gyakori fajta. Megterem erdőkben, erdőszéleken, kertekben, parkokban, útszélen, tápanyagdús talajon. Spórája sötétbarna, 9,5-12 x 6-8 µm nagyságú, elliptikus, sima. Ehető, ízletes. Jellegzetes színe, gyapjassága miatt más Coprinus fajokkal sem téveszthető össze.
A Wikipédiaugyanakkor kiemeli, hogy - koprintartalma miatt - a tintagombából készült étel alkoholfogyasztással mérgező hatású! Ebben az esetben néhány perc múlva erős kipirulás, vértolulás, hőhullám, izzadás, remegés, és heves szívdobogás jelentkezhet. A tünetek 2-4 óra múlva spontán elmúlnak és nincs maradandó károsodás. Halálos esetet még nem írtak le...
2008. 10. 24-én a négynapos ünnep alatt több láda felkutatását is beterveztük és sikeresen teljesítettük.
Ennek során a Bácsalmási horgásztónál [GCBAHT]
találtuk az alábbi gombát.
GCBAHT koordinátái: N: 46,08936 - E: 19.30871
Gomba koordinátái: N: 46,08943 - E: 19,30951
A tó egyik oldalán volt a láda, a túlsó oldalán a gomba.
A meghatározás alapján egyértelműen tőkegombáról van szó. A megtalálás helye (fa törzsén) illetve a szín és a lemezes szerkezet miatt a Rozsdasárga tőkegomba (Pholiota aurivella) meghatározás illik a tőkegombák közül erre a fajtára a legjobban.
Jellemzés: A valódi tőkegombákra jellemzően fán termő, galléros, pikkelyes kalapú és tönkű, nagy termetű (6-20 cm-es), barnássárga spórájú gomba.
Kalap: élénksárga, narancssárga, ragadós, szárazon fényes. A sötétebb, rostos pikkelyek beleragadnak a ragadós kalapbőrbe.
Lemezek: nem lefutók, olaj sárgából rozsdabarnák lesznek. Hosszú (5-20 cm-es) tönkje sárga, lefelé rozsdabarnás, pikkelyes,
Szag és íz: Íze összehúzó, fanyar, kesernyés.
Termőhely és idő: Erdei élő lombos fák törzsén, olykor magasan a koronaszintben, főleg ősszel gyakori élősködő gomba.
ÉRDEKESSÉG!!
A gomba rokona az ÍZLETES TŐKEGOMBA, melyből finom ételek készíthetők.
A tőkegombát és a paradicsompaprikát alaposan megmossuk, ha földes, akkor a póréhagymát is. A paprikát apró kockákra vágjuk, a póréhagymát karikázzuk, a zöldpetrezselymet finomra aprítjuk. Az olajon a rizst üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a pórét, a paprikát, a borsót és a gombát, elkeverjük, majd felengedjük kétszer annyi vízzel, mint amennyi a rizs volt. Forralás közben beízesítjük, megszórjuk a petrezselyemmel, a kakukkfűvel, majd fedőt teszünk rá, és lassú tűzön pároljuk. Mikor már a rizs kilátszik a vízből, megkeverjük, a fedőt visszahelyezzük rá, és készre pároljuk.
Elkészítési idő: 45 perc
Egy adag: 1890 kJ/450 kcal
Ajánlott ital: száraz fehérbor - Zamárdi Chardonnay 2002
Gellérthegyi sétánk során lerestünk egy ládát (GCszkk), aztán kiderült, hogy Multigeoláda, ami inkább virtuális, de ez a Készülékbe nem volt betöltve.
Sebaj, ezt a taplógombát találtuk a séta során!
üdv,
Josáfár és Cindy
A GCOCSA ládától kb. 185 m-re a Tanösvény mellett találtam ezeket a Pereszke gombának tünő gombákat.. Nagyon kellett vigyázni, nehogy belépjek a lápba. Közben besötétedett, ezért a második kép vakus. Nálam jobban hozzáértő szerint (biztos igaz is) ezek valószinűleg tintagombák.
A GCEGVO ládától kb 80m-re légvonalban (az erdőn keresztül van rövidebb is) talált gombák. A felső Amanita citrina, az alsó meg Russula faj, ha nem csal a meghatározás. Javítsatok ám ki, ha tévednék.
A GCFeHe és a GCtote megtalálása után sétáltunk vissza az országúthoz, amikor a mellékelt fotókon látható gombákat láttuk meg. Kidőlt, korhadt fatörzseken tenyésztek, nem messze a turistaúttól. Fogalmunk sem volt, hogy ezek milyen fajtát képviselnek, de utólag a weben található gombahatározók és fényképek alapján bükkös petrezselyemgombaként (Hericium clathroides, vagy Hericium coralloides) azonosítottuk. Nem is gondoltuk volna, hogy ehető.
További információk a petrezselyemgombáról (www.gombanet.hu):
Termőtest: 5-30 cm átmérőjű; egy tőből kiinduló, korallszerűen elágazó, ágas-bogas; színe eleinte fehér, később sárgásfehér, kissé barnulhat.
Termőréteg: az ágakról egy irányban lelógó tüskéken található, melyek 0.5-1 cm hosszúak; sokáig fehérek később sárgás, kissé barnás színűek lesznek.
Hús: sajtkeménységű, idősen parafaszerűvé válik; szaga kellemes, íze retekre emlékeztet.
Spórapor: fehér.
Előfordulás: júniustól októberig, lombosfák (többnyire bükk) korhadékán növőnem gyakori faj.
Étkezési érték: fiatalon ehető.
Megjegyzés: mérgező fajjal nem téveszthető össze. Jó íze és gyógyhatása miatt több helyen termesztik.
GCPTRG kozeleben talaltuk, a tobbiek szerint gomba, en nem ertek hozza, kis keresgeles utan feladtam, az eddigi logoknal nem lattam hasonlot, segitseget kerek a meghatarozashoz...
A segitseg megjott, koszonom :) tehat:
Hericium coralloides azaz Bükkös petrezselyemgomba, szabalytalan formaju, korallgombara emlekezteto szerzet, ritka madar, juniustol oktoberig lelheto fel holt lombos fakon.
Étkezési értéke nem ismert, amit gondolom úgy kell értelmezni hogy nem ehető...
Gcurge -től nem mezse kb.200métere fényképeztem a gombákat viszonylag frisek voltak még egész rövid volt aszáruk. Én ahánytató galambgombára gondolog meg akönyvbe nézve a fénykép alapján. Természetesen a leírás is stimel. Látszik hogy piros a kalapja és fehér a tökje. Mérgezö gomba. Fenyöfék alat találtam. Nálunk az alapfaj nem található de a var.sylvetris található meg
A Bakonyban GCPiTo közvetlen közelében találtunk egy érdekes gombának látszó élőlényt. Közel egy évbe tellett mire az egyik kesser kollégám segítségével kiderült hogy ez egy Korallgomba. Először azt gondoltam Sárga Korallgomba, de GYM kijavított, hogy ez inkább Merev Korallgomba.
A nagy különbség az, hogy az előbbi ehető fajta (a színe kicsit erősebb sárga és nagyobb a mérete, mint a képen láthatóé), de forrázás nélkül annak is hashajtó hatása van. A képen látható fajta viszont már nem ehető, ezzel szemben nagyon könnyen össze lehet keverni őket, így a korallgombákkal általában nagyon óvatosan kell bánni.
Mérete 5-15 cm, a vastag fehér tövéből sok kis sárgás ágas-bogasan elágazó, korralhoz hasonló alkatú, a végükön villa-szerűen kettéágazó ágacskák nőnek.
Megint okosabb lettem. :-)
És bónuszként csatolok még egy képet egy ugyanott talált (de koordinátával nem rendelkező) Légyölő Galócáról, ami szintén mérgező és mint megtudtam nálunk nem is túl gyakori fajta. Papírra kenve Erdélyben ezt mostanság is használják légyirtásra. Kis mértékben fogyasztása májkárosító, több termőtest fogyasztása halált okoz. :-o
Gyermekkorom kedvenc helyszínén, a farmosi "mezőn" terem rengeteg ebből a pöfeteg féléből.
Ezen a mezőn található a gcszik pár száz méterre a talált gomba koo-jától (N 47°21,959' E019°49,932' )
Pontos nevét nem sikerült behatárolni, mert az a két faj, amire hasonlít külsőleg, nem teljesen fedi az általam ismert tulajdonságait.
Ha valaki tudja esetleg a pontos faját, szívesen veszem, ha elküldi nekem a lapon megadott elérhetőségeim egyikére...
A Szürke sötétedő pöfeteg (forrás: Terraalapítvány) külsőleg megfelel az általam látott gombának, de annak fő jellemzőjének, a "tojáshéjszerűen töredező exoperídium" nem.
A másik lehetséges faj, az Óriás pöfeteg lehetne. Viszont ez a pöfeteg, amit én fotóztam, gyerekkorom óta nem láttam belőle ezen a területen 6-7cm-nél nagyobb példányt még "spóraérett" állapotában se.
Óriás pöfeteget láttam Nógrád megyében. Igen szép, 20-25cm-es példányokat is.
Ez az általam "ismert", s fotózott faj átlagosan 3-5cm átmérőjű, tönk nélküli, hófehér, sima felületű pöfeteg.
Később a spórázás idejére már megbarnul.
Úgy tudom anyámtól ehető (még fehér, tömör korában, mint a pöfetegek egyébként), bár még nem próbáltam.
Ausztriai túrázásunk alkalmával találkoztunk ezzel a gombával. Meglehet már sokan írtak róla, de szerintem márcsak a képek miatt is érdemes még egy pillantást vetni erre a szép légyölő galócára, na és az a hely, ahol találtuk is megér egy túrát. A Medveölő-szurdok (Bärenschützklamm) végigmászása után a ládától (GCMACI) pár méterre találtuk ezt a fiatal, szép példányt , a túra és a környezet is csodaszép volt.
A légyölő galóca elkülönítő bélyegei:
- élénkpiros, skarlátpiros, narancspiros kalap
- kalapbőr alatt színeződő hús
- nem bordás gallér
- jellegzetes, gyöngyszerű bibircses övek a gumón.
Más gombával alig téveszthető össze. Barnás változata legfeljebb a piruló galócához hasonlít.
A légyölő galóca egész Európában a legismertebb gombák közé tartozik. Már messziről felismerhető szép piros vagy narancsszínű kalapjáról, amelyet többnyire fehér, pehelyszerű foltok borítanak. A lemezek mindvégig fehérek maradnak, sűrűn állnak, nincsenek a tönkhöz nőve. A tönk is fehér, és nagy, karéjos, ernyedten lelógó gallérral.
MÉRGEZŐ!
Kis darabjait használták az északi népek sámánjai ahhoz, hogy transzba essenek. :) Az északi országokban, ahol gyakori, a bőr lehúzása után ecetes sós vízben kifőzve (méregtelenítve) fogyasztják is. Méreganyaga az idegrendszerre hat. Régebben légyirtásra használták.
[Jóváhagyta: gym, 2008.11.10 16:08]
- törölt user - 2008.10.12 09:45 - Megtaláltam - szerkesztés
A nagycenki kastélynál lévő geoládánál (GCCENK) bökte ki tanult kollégám, Csemege ezt a méretes taplógombát.
Néhány szó a taplógombákról:
Különféle Polyporus Fr., Trametes Fr., Daedalea L. faja, belőle a gyújtótaplót készítik elő. Különböző vad v. ültetett, fán (cseresznyefagomba, Polyporus sulphureus Fr.) él, gyakran a pusztulását v. elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott a tisztított salétrommentes és első minőségű tapló, mint vérzést csillapító szer asebkezelésnél; ma azonban már teljesen elhagyták.
A taplógombák gyakran fenyegetik, sőt pusztítják a fákat, cserjéket. A taplógombák mindegyike olyan gomba, amely a fáknak, cserjéknek közvetlenül a fás részeit pusztítja. Gombafonalaik a fás növények belsejében élősködve, kémiai bomlást okoznak így a fatestek porhanyóssá, odvassá válnak. Károkozásuk miatt a fás részeknek megszűnik az életműködése. A megtámadott ágak elvesztik szilárdságukat, rugalmasságukat, így könnyen letörhetnek egy erősebb széltől, vagy a hó súlya alatt. Hasonlóképpen pusztul el a taplógombák által borított fatörzs is, majd bekövetkezik a teljes növénypusztulás.
Törökugrató (GCTRUG) felé közelítve találtuk ezt a két szép gombát, melyek meghatározása még folyamatban van.
Az elhamarkodott bejelentést utólagos kutatás követte, jelen tippünk szerint tehéntinóru, de a további pontosítás miatt igyekszem visszamenni, és alaposabban dokumentálni.
A szolnoki 9 pontos multinál (GCSZBV) találtuk ezt a gombát, de sajnos nem tudtuk egyértelműen beazonosítani, így ebben is kérnénk segítségedet.
Köszönöm.
Mészáros Gyula segítségével: Nemezestinórut (Xerocomus fajt) megtámadott
egy bizonyos penész (Apiocrea chrysosperma) vagyis KÉT GOMBA :-)
köszönjük a segítséget
Ismerős és papír alapú határozó nélkül próbáltam az azonosítást elvégezni, első körben gyászos eredménnyel. Nem hiába nem bízom magamban, s nem szedem a gombát fazékba.
A logot segítséggel módosítottam, köszönet érte!
GCTOTO közelében a fán, korhadó állapotban lévő ágon, kb 2,5 m magasan más gomba társaságában vízszintesen növő tönkű, de normál kalap állású gyűrűs fülőkét (Oudemansiella mucida) találtam. Kicsit távolabb, talajszinten növő társainak a kalapjain odaragadt avar darabok voltak láthatók.
GCTOTO-hoz még közelebb (kb.2 m) számomra furcsa színű és formájú zöld harmatgomba (Stropharia aeruginosa) tűnt fel.
GCTESO-nál az utolsó két fotón szereplő harkály tintagomba (Coprinus picaceus) visszapenderedő kalapja és a peremén átszűrődő fény fogott meg.
A GCBELK láda meglátogatása után, lefelé menet találtam az alábbi gombát. Mérete kb:12-14 cm lehetett.
Calvatia utriformis
Magyar név:
Repedéses szétesőpöfeteg
Termőtest:
gömbölyű vagy körte alakú, 15-20 cm-ig, a tönkrész akár 10 cm vastag; felszíne fehér vagy krémszínű, táblásan berepedezett, pikkelyes; kétrétegű perídiummal.
Hús:
az exoperídium táblásan berepedező; az endoperídium fehér, majd sárga, éretten barna; a gleba éretlenül fehér, később sárgásolív, majd barna, a meddő tönkrészben sokáig fehér marad, fokozatosan, szabálytalanul szakad szét a spórák érésekor, csak a kehelyszerű tönkrész marad meg több évig.
Termőhely és idő:
réteken, legelőkön májustól novemberig, elterjedt, helyenként gyakori.
Spóra:
spp. barna, sp. 4-5 µm, gömbölyű, sima
Megjegyzések:fiatalon, míg a gleba fehér, addig ehető, ízletes. A jellegzetes táblásan berepedezett, pikkelyes exoperídium és a mérete miatt más fajokkal nem téveszthető össze, még a nagyobb, sima, meddő rész nélküli óriáspöfeteggel sem.
Forrás:Terra alapítvány
A Budai-hegységben találtam egy csodálatos gombát a GCszur láda közelében, időközben kiderült hogy egy petrezselyemgomba volt az. Köszönet a segítségért!
Mátrában töltött hosszú hétvége idején kirándultunk Ágasvár csúcsára. GCAgas
Az ágasvári túristaháznál az út mellett találtuk ezt a csokor nagy őzlábgombát.
GCKIST kétpontos multi első pontjátol nem messze találtuk ezeket az aranyos gombákat. Neten való keresgélés után megpróbáltuk meghatározni. reméljük jól:
Magyar név
Bimbós pöfeteg
Tudományos név
Lycoperdon perlatum Pers.:Pers
Familia:
Lycoperdaceae
Család:
Pöfetegfélék
Termőtest:
jellegzetesen körte alakú, 3-8 x max. 6 cm, tönkrésszel; felszíne fehéres, különböző nagyságú tüskékből álló exoperídiummal; kétrétegű perídiummal
Tráma,termőréteg:
a termőtest belsejében
Hús:
az exoperídium nem tömörülő tüskékből áll; az endoperídium éretten barna, a lehulló tüskék után hálózatos; a gleba éretlenül fehér, később sárgásolív, majd barna, a meddő tönkrészben sokáig fehér marad, a spórák érésekor a termőtest csúcsán lyuk keletkezik, itt "pöfögnek" ki a spórák
Termőhely és idő:
mindenféle erdőben, erdőszélen, parkokban, sokszor csoportosan júliustól októberig, elterjedt, gyakori
Spóra:
spp. barna, sp. 4-4,5 µm, gömb alakú, szemcsés
Megjegyzések:
fiatalon, míg a gleba fehér, addig ehető, ízletes. A jellegzetes izolált tüskés exoperídium és a színe miatt a sötétebb, piramisszerűen összeálló tüskés Lycoperdon molle és Lycoperdon umbrinum fajokkal téveszthető össze
A Csepel S.C által szervezett túrán vettem részt, miközben levadásztam a GCKOME nevű ládát és annak közelében találtam a képen látható őzlábgombát, valamint a GCTKTO közelében szintén.
Óriáspöfeteget (Langermannia gigantea) találtunk az Ördög ároktól nem messze, a GCszur láda és a GCpatk második pontja között, úgy félúton. Kapitális példány volt, mint a képen is látható, a mellé tett GPShez képest. A leírások szerint akár még nagyobbra is (40 cm átmérőre) nőhet, és így más gombával nemigen téveszthető össze.
Szerencsére ez a gomba nem nagyon ritka, így sajnos nem mi vagyunk itt az elsők a róla készült fotóval. A többihez viszonyítva talán érdekesség, hogy ez már egy érett, öregedő gomba, felülete meglehetősen sérült, megbarnult, belseje is barna volt. Nem nyomkodtuk, de ha teljesen érett, spóráit felhőkben pöfékeli ki ha pl rálépnek, innen a neve.
A leírások szerint fiatalon ehető lett volna, még elképzelni is kellemes: nagy szeletekben párolva, rántva ehető.
Persze védett területen akkor sem szedhettük volna le, ha fiatalabb...
Nem vagyunk gyakorlott gombászok, geoláda-közeli gombát viszont fotóztunk már, de ott a GPS nem szerepelt. E+D
Az 1. gombát a GCHBS rejtés mellett találtuk, a 2. szintén arborétumban találódott, a GCERDP láda közelében.
Nagy őzlábgomba
Jellemzés: Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap közepén csúcsos, barna, a többi részén, világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka. Barnán tarkázott tönkje lefelé vastagodó, alul gumós, és rajta eltolható gyűrű van.
Kalap: Fiatalon tojásdad, később esernyőszerűen kiterülő, középen csúcsos púppal. 10-30 cm nagyra nő. Fiatalon összefüggően sötétbarna, barna bőre növekedés közben körben felrepedezik, ezért a kifejlett, szétnyílt gomba fehéres, világos szürkésbarnás alapon szabálytalanul rendezett, sötétebb barna, kiálló pikkelyekkel tarkított. Széle rojtos. A kalap bőre nem húzható le.
Lemezek: A tönk körül gyűrűben összenőttek, és a tönktől udvar választja el őket. Szabadon és igen sűrűn állnak, a kalap széle felé szélesebbek, puhák. Színük fehér, az idős gombán lehet vörösesbarnán rozsdafoltos is. Spórapora fehér. Spórái fehérek, tojásdadok.
Tönk: Megnyúlt, magas, lefelé fokozatosan vastagabb, alul hagymaszerűen, gumósan kiszélesedő, 10-40 cm hosszú, 1-3,5 cm vastag, a gumó 3-6 cm nagy. A kalapból csuklószerűen kifordítható. Alapszíne barnás, de bőre növekedéskor szétrepedezik, és így világos sárgásszürkés alapon apró, sűrű, barna pikkelyektől övesen márványozott, tarka. Állománya keményen rostos, szálas, belül üres, csöves. Gyűrűje kettős szélű, szélein puha, barnás, korpás, középen merevebb, porcos, sima, pelyhes. Könnyen elmozdítható, a tönkön le és fel tologatható.
Hús: Puha, a tönkben szívós, rostos. Fehér, színtartó, az idősebb példányoké lehet kissé szürkés rózsaszínű. Szárítva szürkésfehér. Nehezen szeletelhető, kócszerű.
Szag és íz: Kellemes mogyoróízű, édeskés. Gyengén lisztszagú.
A fiatal gomba: Tönkje duzzadt, felfelé vékonyodó, alul széles talpon álló. A tönk csúcsán a kalap kicsiny, tojás alakú, ezért a fiatal gomba dobverőre, cimbalomütőre emlékeztet.
Termőhely és idő: Lomb- és fenyőerdőben egyaránt megterem, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, akácosban, fiatalosban, irtásos, bokros helyeken, erdőszéleken, többnyire seregesen vagy boszorkánykörökben. Az erdők mélyén, sziklás vagy homokos talajon, sőt kertekben is előjön. Nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igen gyakori
A GCROVI közvetlen környezetében találtuk meg mindkét gombát a Mecsek előterében. Először megpillantva őket szinte egyértelműnek tűnt, hogy milyen fajták. Itthon leellenőrizve, már nagyon elbizanytalanodtam a fajtájukat illetően. Régen még elég sokat jártunk apuval és papával gombászni, de nem sikerült elsajátítani a gombafelismerés tudományát - így utólag nagyon bánom ezt.
Az első gomba kistermetű őzlábgombafaj (Lepiota). Köszönet a meghatározásért gym-nek.
A segítség után utánanéztem ennek a fajnak, kiderült, hogy célszerű felismerni őket, mert többféle apró termetű őzlábgombafaj létezik, melyek könnyen összetéveszthetőek egymással, ellenben mindegyik kerülendő, mert nem ehetők vagy mérgezők.
A második meg nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera), de az biztos, hogy valamilyen őzlábgomba fajta.
Üdv! Mártában való kis kikapcsolódó üdölés folyamán mentünk túrázgatni, és Mátraszentimréről Falloskútra haladva - ahova a Mária kápolnát megnézni és a GCMARY-t [Erdők királynője] megkeresni mentünk - a túristaút mellett megpillantottam ezt a szép légyölő galócát. Amiről a kövezketőket kell tudni: Latin neve: Amanita muscaria, a galócák családjába tartozió igen mérgező gomba. Kalapátlója 8-18 cm között lehetséges. Húsos, csak öregen vékonyodik el, élénk piros, vagy narancspiros színnel rendelkezik, és apró fehér, szabályosan elhelyezkedő, piramis alakú burokmaradványok vannak a felszínén. Lemezei sűrűek, fehéres színűek, recés szélüek. Tönkje robusztus, hengeres, üregesedő, alján fejlett gumóval, a kalap alatt szemcsés, fehér színű. Gallér jól fejlett, hártyás. Termőhelye: lomb- és fenyőerdőben.
Remélem elégséges az aprócska leírásom. Egyébként valóban szép gomba, és nagyon figyelemfelkeltő.
Köszönöm ezt a remek ládát, ötletes "rejtéssel"!
Üdv!
Geri89
A Bocsásza csúcstól (és GCBSZA doboztól) 1,7 km-re délre, magashegyi legelőn, 1650m-en találtuk ezt a "kölyök" óriás pöfeteg gombát. Véleményünk szerint ritkán fordul elő ilyen magasságban. A felvett track alapján éppen délben álltunk meg lefényképezni.
Pisztricgomba.
Én nem ismerem a gomba fajtákat csak fotózni szoktam, de a túratársam nagy gombász és túráinkon mindíg keresni szokta a gombákat és az ő segítségével azonosítottuk.
Szabadszállási Dörmögőház kerítése (GCDHAZ) mellett volt egy fa tuskón kinőve.
Hétvégén nagypapám telkén jártam füvet kaszálni, ezt a gombát találtam. Sajnos nem voltam felkészülve, ezért csak telefonnal készített képet tudok feltölteni. A Gomba koordinátái: 47°26,344 - 18°48,624 Biatorbágy Mókus u., GCNYAK légvonalban 1,9 Km.
A gombát nem sikerült beazonosítanom, jellemzői: hosszú vékony szár, kerek kissé hosszúkás kalap 15mm átmérővel, a kalapján néhány narancsbőrre emlékeztető repedés volt található, és egy kutyagumi közepén vert tanyát. A rejtő jóindulatára bízom jóváhagyja-e a logot. Minden esetre kíváncsi vagyok a gomba nevére, megköszönném ha leírnád !
A leírásom szerint a rejtő egy trágyagombafélének véli.
Köszönöm a segítséget !
Céges - családos kirándulás - munkatársakkal és barátokkal - összesen 38 résztvevővel a Csikling vár (GCSIKL) multi környékén. A 11 km-es túra során több gombával is találkoztunk, fényképeztünk, nekem ez lett a kedvencem.
Gym segitsége nyomán már azt is tudom, hogy ez a pereszkefélék családjába tartozó széleslemezű fülőke (Megacollybia platyphylla). THX!
2008.09.27:
Gym segítségével sikerült megfejtenem, hogy a kertünkben milyen gombák ütöttek tanyát. Ezúton is köszönet a meghatározásért! - mellesleg a GCROKO láda közelében van. Mellékelek ezekről is néhány képet, és a szakavatott leírást.
Fehér tarlógomba (Leucoagaricus leucothites (L. pudicus)). Füves helyek gyakori gombája. Ehető ugyan, de nem túl ízletes, másrészt igen hasonlít a mérgező fehér galócákhoz (Amanita verna, A virosa) és a gyilkos galóca fehér változatához (A. phalloides var. alba), melyek a legmérgezőbb gombák kis hazánkban. Így a tarlógombák fogyasztása nem ajánlott.
A GeoKék teljesítése közben a Gerecsében, tehát a GCGeoK közvetlen közelében, Pusztamarót mellett találtuk ezt a gombát. A GCPUMA is a közelben van, 2km-en belül. Sajnos nem tudtuk beazonosítani, így várjuk a szakértők véleményét is!
A gomba neve: Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus).
Köszönöm a segtséget gym-nek!
Az Őrségben "lőttük" a mellékelt gombát, a farkasfai láda közvetlen közelében, egy erdei thuja(!) tövében. Elég átlagos kinézetű gomba, tippünk szerint barna csiperke, de várjuk a felvilágosítást, ha mégsem. Egy meztelen csiga lakmározott belőle jó nagyokat, de mi inkább nem kóstoltuk meg.
Köszönet gym-nek a felvilágosításért, ez egy kekhatu galambgomba (Russula cyanoxantha)
Nem vagyok sem gombaismerő, sem fogyasztó, de azért szépek tudnak lenni...
Az első kép még 08.01-n készült a GC3PAT (3 patak és 2 kút) láda levadászásakor a Velencei-hegységben. (Hagyományos láda is van 2 km-en belül: GCANGE, amit másnap vadásztam le). A tippem: NAGY ŐZLÁBGOMBA.
A második, harmadik kép 08.16-n készült a Börzsönyben GCTKTO-nál (Törökmezei tavacska). Sajnos ez GPS nélküli kép, ezért tettem fel a másik gombát is. Ezt a turistaháztól a patak, ill. források felé félúton találtam és nagyon megtetszett. ÓRIÁS LIKACSOSGOMBA a tippem. Átmérője kb. 20-25 cm volt.
A Vörös kő ládától nagyjából 100 méterre találtuk ezt a gombát, amit először egy széttaposott almának néztünk :) Később láttunk még kettőt.
Bükkfa-galambgomba szerintem. Vagy maximum sárguló galambgomba. A galambgombafélék családjába tartozik, tudományos neve: Russula mairei Sing. Akkora volt mint egy földre tett alma, még a szine is olyan. Elég megtévesztő.
Kalap:
4-8 cm, húsos, félgömb alakúból kiterülő, közepe lehet bemélyedő; széle aláhajló; felszíne síkos, majd bársonyos; színe skarlátpiros, de foltokban krémokkeres színűre fakulhat.
Lemezek:
fehérek, sűrűek, tönkhöz nőttek, féllemez nincs
Tönk:
2-5 x max. 2 cm, zömök, kemény, hengeres vagy hasas, fehér, hosszanti ráncoltsággal, bázisban lehet sárgásbarnás futtatás
GCJOHN-tól kb. 450 méterre találtam ezt a - szerintem - Rókaszínű érdestinóru (Leccinum vulpinum Watl. ) gombát.
A Terra alapítvány honlapja alapján próbáltam beazonosítani.
Jellemző bélyegei a fenyőkhöz való kötöttség és a vöröses sötétbarna kalap stimmelnek. Kb. 520 méter magasan találtam fenyőerdőben. Mérete alapján elég öreg lehet...
Túristvándi környéki kerékpártúránkon a bázison lévő láda (GCTurv) keresése közben akadt utunkba ez a gomba. Elég erőteljes valószínűséggel nagy őzlábgombának saccolnám.
[:149:]
A GCMUVL - Művészetek ládájától pár méterre találtuk ezt a szép aranytinórut (Xerocomus chrysenteron).
Csak az egészen fiatalok ehetők, de azok sem különösen jóízűek. A karcsú, gyakran görbülő, barnássárga tönkön vörös sávozottság látható. Nyirkos időben a kalapot gyakran sárga, fehér vagy szürke penész szövi át. Se az ilyent, se az idős példányokat ne együk! Világosbarna, domború, végül lapos kalapja 5-6 cm-es. Bőre igen korán repedezik és az egyre több szögletes repedés hézagaiban a kalapbőr alatti pirosas húsréteg kilátszik. Nevét az aranysárga, citromsárga csöves termőrétegről kapta, amely azonban később olajbarnás lesz, nem fut le a tönkre. (forrás)
A GCTOP ládától 10-12 méterrel találtunk egy csomó nagy őzlábgombát. Sajnos nem sikerült olyan fényképet készíteni, amin a pontos koordináták is látszanak, mert a gombák igen nagyok voltak :-) A koordináták: N 47° 34,296' E 18° 58,954'
A nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) igen nagy termetű, ernyő alakú. Kalapja közepén kiálló kemény, barna csúcs van, feltűnő pikkelyezettsége igen változó. Tönkjén a gallér eltologatható porcos gyűrű. A tönk tarka, igen hosszú, alul talpszerűen vastag, a kalapból csuklószerűen kifordítható. Erdők talaján, erdőszélen, főleg ősszel, de nyár elején is terem. Jó ehető gomba. Kirántva a legízletesebb. (Búvár Zsebkönyvek - Gombák)
Eredetileg egy (két) mátrai gombával szerettünk volna hozzájárulni a gombagyűjteményhez, de ezek meghatározása sajnos nem sikerült. Azért a képeket feltesszük, hátha Ti ismeritek:
- a lila kalapszélű elsőt a GCSaPa-hoz vezető piros túristaútvonalon fényképeztük, a ládától kb. 100 méterre. N 47° 54,866' E 19° 56,489' Éppen növőfélben volt, így a kalap alá nem tudtunk "befényképezni".
- a másodikat a nyesettvári láda felé menet a sárga turista út mentén találtuk. N 47° 54,527' E 19° 55,588'
GCsokitól Csóványos felé találtam gombákat. (A képeken gps is látható :) Az egyik bükktapló. Gyakran találkoztam már vele. Egyszerű, szürkés-fehéres, száraz, mint a tapló :).
A második pecsétviaszgomba. Ilyet is láttam már kicsit pirosasabb színben. Gyönyörű fényes a felülete. Féloldalas, de van tönkje.
A harmadik, ha jól gondolom, sátántinóru. Már kívül volt a 2 km-en, de gyönyörűséges, így gondoltam megmutatom nektek is.
Két gombát indítanék a versenyben. Ne várd, hogy biztonsággal meg tudjam határozni, mivel a gombákat nem ismerem, és nem is szeretem, de nézelődni azért igen.
A második gombát a GCschn ládától 1 km-re találtam, 1900m magasan. Ennek meghatározását feladtam, mert sem itt, sem a terra alapítvány honlapján nem találtam. Szerintem ez is a pereszke fajtához tartozik.
A súgó: hatalmas tölcsérgomba (Leucopaxillus giganteus), de az is lehet, hogy valamelyik lágypereszke (Melanoleuca) faj
Hétvégén a Börzsönyben jártunk és a GCHECT multiládától lefelé jövet sikerült lencsevégre kapni több gombafajt. Most kivételesen eszembe jutott ez a kiváló "locationless cache" és immár a GPS is odakerült a gomba mellé a fotón. Nagy izgalommal láttam neki a gombahatározásnak, de sejtettem, hogy nem lesz egyszerű, pedig órákig böngésztem a TERRA-s honlapot. Gym előzetes véleményét kértem, Ő pedig segített a helyes fajt meghatározni, az egyiknél majdnem sikerült is, a másikkal mellélőttem kissé. Mindenesetre akkor én egy (vagyis kettő) Gyökeres fülőke-vel (latin neve: Oudemansiella radicata) pályáznék... Eredetileg Fenyő tőkegombára tippeltem. Igaz, most ismét utánanézve nem is találtam a TERRA listájában a Gyökeres fülőkét, úgyhogy ismételten köszönöm Gymnek szakértő segítségét a pontos meghatározáshoz! Jóváhagyás esetén ez a 108. találatunk!
A Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapjáról kinyert információk alapján a főbb jellemzők:
Hosszúszárú gyökeres fülőke - Oudemansiella radicata
Csak feltételesen fogyasztható! Kalap: 2-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe mindig púpos. Szürkéssárgás, sötétbarnás, ritkán fehéres, felülete sugarasan ráncos, nedves időben ragadós, szárazon fénylő, bőre lehúzható. Lemezek: szélesen a tönkhöz nőttek vagy foggal lefutók, szélesek, ritkán állók, fehéresek, élük lehet barnás is. Tönk: 8-20 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag, orsószerű, alja mélyen gyökerező, felül fehéres, lefelé a kalapnál világosabb színű. Hús: a kalapban vékony, rugalmas, a tönkben szívós, rostos, fehér, szagtalan vagy gyenge gyümölcsillatú, íze nem jellegzetes. Előfordulás: júniustól novemberig, lomberdőben, fatuskókon vagy azok közelében, a talajon növő, gyakori faj. Étkezési érték: a kalapja ehető, de a bőrét húzzuk le. Étkezési szempontból jelentéktelen. Megjegyzés: nagyon hasonlít rá a nem ehető hosszúszárú fülőke (O. longipes), melynek kalapja és tönkje sötétebb és bársonyos felületű.
Ui: Örülök, hogy végre elkezdhetek ismerkedni a gombafajokkal közelebbről is, talán egyszer még megtanulom a fontosabbakat felismerni :) Tök jó, hogy van egy ilyen gombaképző oldal kezdőknek :)
Közvetlen a GCERNO mellett találtam, Russula virescens - Varashátú zöld galambgomba. Amúgy börzsönyi körutam végén egy adag őzlábgombával tértem vissza, amit másnap kirántva jóízüen elfogyasztottunk!
Visszatérve a galambgombára ide másolom rövid jellemzőit-
Kalap:
5-15cm, szögletes alakúból domborún át kiterülő, közepe mindig bemélyedő; széle aláhajló, bordázott; felszíne száraz, hamar apró részekre repedező először a szélén; színe először fehéressárga, de hamar zöld, olívzöld, smaragdzöld, kékeszöld, általában a közepe feketés
Lemezek:
krémszínűek, sűrűk, törékenyek, tönkhöz nőttek, féllemez alig van, öregen okkeresen foltosodnak
Tönk:
3-7 x max. 4 cm, vaskos, hengeres vagy hasas, üregesedő, fehér, hosszant ráncolt, öregen barnásan foltosodik
Hús:
fehér, kemény, öregen puhul, elvágva okkeresen foltosodhat, kellemes diószerű ízű és szagú
Termőhely és idő:
lomberdőkben, júniustól szeptemberig, elterjedt, helyenként gyakori
Elkülönítő bélyegei:
# sűrű, foltosodó lemezek
# nem csípős, dióízű hús
# zöld szín a kalapon
# lombos élőhely
# jellegzetesen berepedező kalap.
A Russula cutefracta fajjal téveszthető össze, mely csak a szélén repedezik és mindig van barna szín a kalapján
A Mecseknádasdi Schlossberg (GCSCHL) ládája mellet találtam közvetlenül, szinte hozzáért .
Nem szedtem le mivel jól mutat a láda szomszédságában és ritka jelenet.
Tudományos név: Bovista plumbea Pers.
Familia: Lycoperdaceae
Magyar név: Szürke sötétedőpöfeteg
Család: Pöfetegfélék
Termőtest:
gömbölyű, 2-4 cm, tönkrész nélküli; felszíne fehér-szürkésfehér, sima; kétrétegű perídiummal
Tráma,termőréteg:
a termőtest belsejében
Hús:
az exoperídium tojáshéjszerűen törik, éretten leszakadozik; az endoperídium fehér, majd sárga, éretten szürke és pergamenszerű; a gleba éretlenül egynemű, fehér, később olív, majd barna
Termőhely és idő:
réteken, legelőkön júniustól augusztusig, elterjedt, de nem gyakori
Spóra:
spp. barna, sp. 4-6 µm, gömbölyű, sima, hosszú sterigmával
Megjegyzések:
fiatalon, míg a gleba fehér, addig ehető, ízletes. A jellegzetes, tojáshéjszerűen töredező exoperídium miatt más fajokkal nem téveszthető össze
A GCJALT ládát keresve láttam meg ezt a gombát. Talán Júdás füle gomba, de nem vagyok benne biztos.
Itt próbáltam beazonosítani:
http://www.wetlands.hu/gomba/html/auricularia_auriculajudae.html
A Holdvilágárok GCHOLD és a Bölcsőhegy GCBOLC között félúton találtam az út két oldalán a kicsit perverz fazonú és igen rossz szagot árasztó példányokat.
A Terra alapján feltételezem, hogy Phallus impudicus L.:Pers, azaz Erdei szömörcsög.
Jellemzői:
Föld alatt kezd fejlődni, majd egy 3-6 cm-es fehér boszorkánytojás bújik ki részben a talajból.
Éretten az exoperídium és a zselés endoperídium felszakad, egy max. 15 cm-es tönkszerű receptákulum végén a spóratömeget tartalmazó süveg fejlődik ki. A spórák érésével erős, penetráns szagot áraszt.
Egyes régiókban a boszorkánytojást nyersen és elkészítve is fogyasztják.
A kácsi Várhegyen a GCKACS alatt az N 47°57.158 E 20°36,827 koordinátán található ez a kékhátú galambgombákból álló telep.
Leírás a http://www.terra.hu alapján:
Kalap:
5-11-(15) cm, gömbölyűből domborún át kiterülő, közepe mindig bemélyedő; széle aláhajló, majd öregen kiterülő, hullámos; felszíne nedves- síkos, később száraz és sugarasan ráncos; színe változatos: ibolya, ibolyáskék, szürkésibolya, szürkészöld, ibolyászöld, de a rágásokban a kalapbőr alatt mindig ibolyás a hús
Lemezek:
fehérek, sűrűk, éppen csak tönkhöz nőttek vagy a tönköt nem érintik, kevés féllemez van, rugalmasak, nem törnek vagy morzsolódnak
Tönk:
4-10 x max. 3 cm, hengeres, kemény, fehér, hosszant ráncolt, sokszor ibolya vagy barnás halvány futtatással
Hús:
fehér, kemény, vastag, elvágva nem színeződik, a kalap alatt legalább a rágásoknál ibolya, kellemes ízű és szagú
Termőhely és idő:
mindenféle talajú lombos és fenyőerdőben, a síkvidéktől a hegységekig májustól novemberig, elterjedt, nagyon gyakori
Megjegyzések:
ehető, ízletes. Nehezen azonosítható egyértelműen.
Elkülönítő bélyegei:
sűrű, rugalmas lemezek
nem csípős hús
ibolyás színárnyalat a kalapban.
A nem ibolyás színű taxonok változatként vagy formaként lettek elkülönítve
A GCKURD láda megtalálása után, az autó mellett pihengetve a fáradalmakat találtam. A ládától egészen pontosan 249 méterre, légvonalban.
Mivel ez az egy volt megtalálható ebből a gombából ( lásd Tepiszellem megtalálását), kicsit nehéz azonosítanom. Valamiféle tinóru, az biztos. Határozóim alapján talán borsos tinóru (Chalciporus piperatus).
[Jóváhagyta: gym, 2008.06.13 10:15]
Köszönet a pontosításért, a gomba:arany tinóru (Xerocomus chrysenteron).
A GCKAZS láda megtalálása után találtam rá e gombára. Ha jól gondolom ez egy mérgező párducgalóca. Sajnos nem jól gondoltam :-). Ez egy piruló galóca.
Barnásvöröses kalapú, nagyobb, zömök galóca. Kalapján barnás színű, sűrűn álló, szabálytalan alakú pettyek, burokmaradványok vannak. Fehér húsa és lemezei a nyomás helyén vagy megtörve jellegzetesen megvörösödnek. Gallérja lelógó, csíkolt. Tönkje gumós, tövében vöröses.
Jóízű ehető gomba, de árusításra nem engedélyezett, mert a mérgezőkkel könnyen összetéveszthető. Csak olyan példányt szedjünk, amelyikben a hús vörös színváltozása akár a tönkben, akár a kalapban, akár a lemezeken jól megfigyelhető. Elkészítés előtt a kalap bőrét mindig húzzuk le.
A mérgező párducgalócával és a légyölő galócával könnyen összetéveszthető. A párducgalóca abban különbözik tőle, hogy sem kívül, sem belül nem vörösödik, és a tönk töve nem rücskös, hanem azon kicsiny, párkányszerű bocskor van, a kalap széle pedig erősebben bordás. A légyölő galóca kalapja inkább sárgásvörös, piros színű, és húsa ennek sem vörösödik. A piruló galócához hasonlít a szürke galóca. Kalapja szürkésbarna, a burokmaradványok is szürkések. A kalap széle nem vagy alig bordás. A tönk a gumó alatt elvékonyodva kissé gyökerező, fehérből szürkülő, gallérja nagy és lelógó. Nem mérgező, de a mérgező galócákkal könnyen összetéveszthető. Hegyvidéki faj, nálunk nem gyakori.
Mai kerékpártúránk két állomása GCSIMI és GCKEK. A GCKEK-tők kb 200 m-re egy szürke pöfeteget sikerült lencsevégre kapnom. 1-3 cm nagyságú, golflabda alakú a termőteste. A termőtest belsejét halványsárga spóratermő szövet tölti ki. Éretten a termőtest leválik a micéliumról és elgurul. Ehető, de étkezési jelentősége csekély. A fajhoz tartozó bimbós pöfeteget gyakrabban találok, azt ha leszedem, rögtön meg is eszem, mert ízletes. Most sajnos nagy a szárazság ezen a vidéken, így aztán nincs gomba, remélem egy találathoz ez a picike is elég.
Remek találat! Néha a sárguló csiperke is megnő szép vastagra. A tönk húsának aljában az intenzív sárgulás mindenképpen gyanús. A képen viszont nehéz megmondani, hogy ez sárgulás vagy rózsásodás, ami az ehető csiperkéknél is gyakran előfordul.
A sárguló csiperkéknél ez a sárgulás igen gyorsan (pár másodperc alatt) bekövetkezik, és a tönk minél lentebbi részét kell vizsgálni. A szín először kifejezetten krómsárga, később változhat. Ugyanitt szagolgatva fel kell tűnnie az erős vegyszerszagnak.
A gomba felszínének sárgulása nem döntő tényező, sok ehető csiperkefaj is sárgul fogdosásra.
Szép-szép Csiperke, de mire hazaért sárgulni kezdett.
A GCUTIG-láda közelében fényképeztem.
Itt: N 47° 38,087' E 18° 47,736'
A tönkje vastagabb volt, mint a karbolszagú csiperkének.
Mai bakonyi túrázás közben találtam a GCZOO közelében ezt a gombát. Sajnos nem ismerem, így a nevét nem tudom. Ezúttal viszont a gps is a képen van!
[Jóváhagyta: gym, 2008.05.22 09:31]
A képen fiatal sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare) látható. További információ a gombáról itt. Köszönet a szakértői információért gym kessertársnak!
Hiába volt gomba a jelem az óvodában :) (apropó, az egy légyölő galóca, nem? mint minden mesében...), ezt most csak segítséggel találtam el, köszönet érte a rejtőnek! Tehát itt valószínűleg egy gyenge tintagomba látható sötétszürke lemezekkel (megtévesztett egy selyemgomba, aminek világosak a lemezei)
A gombákat messziről és nagy tisztelettel kezelem.
Sajnos nincsen kamerám, ezért mobillal készült a kép, azért ilyen rossz minőségű. Talán homályosan látni a gps kijelzőjén, hogy a Horváth-út geoláda első és második pontja között leltem rá.
Közvetlenül GCmamm mellett találtuk nádas melletti bokros területen. Ha a fotóról nem jól leolvasható, akkor a koordináták: N 47 30.895, E 18 54.584.
A gombák kalapja drappos, lemezei és tönkje fehér, bocskora és gallérja nincs. A kalap átmérője 5-10 cm, kissé kúpos. Illata erős.
Kalmár-Makara-Rimóczi alapján MÁJUSI PERESZKÉNEK gondoljuk.
A GCBKAP közelében találtuk ezt a - mint később kiderült - likacsgomba félét. A gépet csak a fotó kedvéért kapcsoltam be, ezért kicsit pontatlan volt (csak 3 műhold volt), a koordinától kb. 200 méterre volt valójában. Eddig nekem nagyon sok gomba teljesen egyforma volt, mostmár figyelni fogom őket.
Köszönöm a segítséget!
A GCKSZG ládájától nem messze, a trianoni emlékhely tövében találtuk meg az általunk májusi pereszkének határozott gombákat.
Mellékelünk még pár gombás képünket, ezek még az ősszel készültek a GCGIDA láda környékén, csak sajnos akkor még nem tudtunk ennek a ládának a létezéséről.
Már több nagyon szép gombát is láttunk ládák közelében, de vagy nem volt nálunk GPS vagy pedig fényképezőgép. Most a GCneLi pontja közelében megláttuk ezt a taplót és úgy döntöttünk nem várunk tovább, bejelentjük a megtalálást. Úgy látom ez a taplófaj -sajnos jobban nem tudom meghatározni- még nem nagyon volt fenn az oldalon.
Igazából másik gombával akartunk "pályázni", de addig késett a logolás, hogy idő közben egy sokkal érdekesebb gombát találtunk! A kecskeméti arborétumban(GCArbi) láttuk ezt a szerintünk pisztricgombát (Polyporus squamosus (Huds.)Fr. ) A meglepően nagy, kb. 15-20 cm átmérőjű, inkább lapos és pikkelyes kalap és a rövidke tönk miatt gondolunk erre a gombára. A bökkenő a termőhellyel van, erre sajnos nem nagyon figyeltünk, ottjártunkkor úgy tűnt, a földből nő ki, de a képek egyikén mintha látszana egy fatönk, ami jellemző "otthona" ennek a gombafajnak. Érdekessége még, hogy "vannak rendszerezők, akik a pisztricgombát a lemezes kalapos gombák közé sorolják, de nemcsak termőrétege, hanem életmódja szerint is inkább a taplókhoz tartozik". Szóval nem csak nekünk vannak kételyeink...
Klastrompusztán találtuk ezt a gombát, a ládától alig 50 méternyire.
Mint megtudtuk, ez a kerti tintagomba (Coprinus micaceus )
Bővebben itt olvashatsz róla :
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/gombak/30.HTM
Pilisi túrám során találtam egy tölgyfa tuskóján ezt a taplógombát, ami szerintem egy labirintustapló (Daedalea quercina).
A gombára a Pilis keresztje (GCPiKE) ládához vezető úton, attól kb. 800 méterre leltem.
Egyesületünk a Pusztaszemes - Kereki vár - Csillagó - Alman-tető Balatonföldvár útvonalon túrázott. A 19 km-es túrán 3 ládát érintettünk.
GCKERV, GCKOT, GCSZLD a képen látható piros csészegombát a GCSZLD láda közelében fotoztuk.
Csészegombák rendje:
Fajaik termőteste apotécium , s a termőréteget (hymenium) alkotó aszkuszok nagyobb felületen keletkeznek. Himéniumuk a steril hifavégek (paraphysis) pigmenttartalmától élénk színű. A tömlők fala unitunikátus, felnyílása operkulátus. Az aszkospórák aktívan szóródnak ki a tömlőkből. A termőtest differenciálódásával egyidejűleg az ivarszervek fokozatosan egyszerűsödnek. Az ősibb formákban (Pezizaceae család) az apotéciumok egyszerűek; keletkezésüket anterídiumok és aszkogóniumok összeolvadása előzi meg. Az összetett apotéciumrendszert és meddő tönköt fejlesztő kucsmagombák (Morchellaceae) és papsapkagombák (Helvellaceae) levezetettebb családjaiban viszont csupán a különnemű, vegetatív hifák egyesülnek. Valamennyi csészegombafaj szaprotróf. Erdőtalajokon, korhadó fákon, tűzrakóhelyeken vagy éppen állati ürülékeken élnek. Ismert faj a piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea) , amelynek cinóberpiros apotéciumaival kora tavasztól erdei utak mentén találkozhatunk.
A képek GCVATA, azaz a váci ártéri tanösvény közelében készültek. Mai nap részt vettem az "Adj egy napot a Ligetnek!" c. civil programon, ahol a váci Liget, a Szentkút, a Hétkápolna, a Ligeti-tó és az ártéri tanösvény környékét tettük rendbe, szemétszedés, avargereblyézés, gallyak eltávolítása, stb. Épp az ún. "Cigány Madonna" környékét tettem rendbe, a templom mögött, mikor megláttam a fatörzset és rajta a taplógombát. Telefonáltam haza a páromnak, ha jön csatlakozni, hozzon műszert és fényképezőgépet, mert geogombát találtam :-))
A GCALIA felé caplattunk a sárban,amikor először a céltől kb.500 m-re észrevettük a piros csészegombát,e dekoratív tavaszi gombát,majd a ládától mintegy 30 m-re ráleltünk egy szép tintagombára is,amely tán a szöszös tintagomba szebb példánya lehet... Ezenkívül láttunk még a közelben júdásfülegombát és pecsétviaszgombát is,bár ez utóbbiról nem készült fotó.
Útban a GCVDAG Vörös-pocsolya felé láttam ezt a bükkfataplót (Fomes fomentarius). Lombos fákon, főleg bükkön terem. Egész évben gyakori. Pata alakú, fiatalon lehet félgömb is, felszíne csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek szürkék. Megbirkóztam a fotó+GPS+tapló+élesség összehozásával, hogy bekerülhessek a "gombahozzászólók" népes táborába. A 3, 4, 5, képnél nem jött össze a GPS+fotón feltétel, de a képek a közelben készültek. Köszönöm ha elfogadod. 3=LEPKETAPLÓ (Trametes versicolor)? Köszi!
A hétvégén különleges engedélyel tájfutó versenyt rendeztünk a Vértesben Kápolnapuszta környékén.Három ládát kerestem meg:Gckgnc,Gcredl és Gcmmsp.Már régebben feltünt hogy rengeteg tapló gomba van itt a környéken.Most végre utána olvastam és sajnos az derült ki hogy ez a gomba egy élösködő,rendszerint elpusztitja a fát.Itt sajnos elég sok idös fa van és majnem mindegyiken látható.Kár értük.
Egyébként látom hogy elég sokan ezt a gombát fényképezik le ország szerte hát...
Jellemzés: Kora tavasszal, sokszor már a tél végén, az erdőtalajon korhadó ágdarabokon találjuk ezt a feltűnő kis csészegombát, amelynek belső felülete élénkpiros, bíborvörös, vérvörös. Kívül barnásfehéres, rövid kis nyele van. Gyakorlati jelentősége nincs. (Forrás: http://gomba.extra.hu/374.htm).
Az ócsai Selyemréti tanösvényen, GCOCSA felé találtuk ezt a gombatelepet, egy mohos törzsű, leromlott, de még lábon álló fán. Az ösvény egyik kanyarulatán szinte kiabált a sok sötét fatörzs közül a színe.
Úgy tippelem, Trametes versicolor - Lepketapló.
(A képminőségért elnézést kérek, mobiltelefonnal készült. A fényképezőgéppel készült képeket kicsit később teszem fel, egyelőre nem tudom megoldani a gépre töltést.)
Amennyiben a "ládagazda" jónak látja, kérem szépen a megtalálás elfogadását.
Találtunk két olyan gombát amilyet sose láttunk még. A GCTURA közvetlen közelébe van mindkettő. Ha minden igez ezek Ganoderma lucidum (Curt.:Fr.)Karst. - Pecsétviaszgomba névre hallgatnak.
http://www.wetlands.hu/cgi-bin/show.cgi?gmb_szt3-328.jpg_hu
A mai túrán a Sebes pisztráng tanösvény ládája közelében találtuk a piros csészegombát.
Valamennyi csészegombafaj szaprotróf. Erdőtalajokon, korhadó fákon, tűzrakóhelyeken vagy éppen állati ürülékeken élnek. Ismert faj a piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea) , amelynek cinóberpiros apotéciumaival kora tavasztól erdei utak mentén találkozhatunk.
Ezenkívül van még egy-két gombás képünk, ezeket is ládák közelében találtuk, de akkor még nem ismertük ezt a príma ládát. (Húgom, aki papírral rendelkező gombaszakértő, szokta nézegetni kedvtelve a képeket.)
pepe1948: gondolkodtam erősen, mert a színe valóban nem stimmel, de van, amikor belepi mindenféle zúzmó, meg ilyesmi. Becsapódtam, mert hazai gombára gondoltam, Borneón aztán bármi is lehet, de szinte biztos, hogy a Ganoderma nemzetség tagja. A neten keresgélve leginkább a Ganoderma subrugosum faj az esélyes.
Megnéztem a Terra Alapítványban a "megfejtést" és megemelem kapapom tudásod előtt, mert az ott látható képek egy laikust (értsd engem) még csak nem is emlékeztetnek az általam talált gombára :-). A gombát ugyan a katalógusban jelzett időszakban (júliusban) találtam, de Borneón, egy dombos esőerdőben, ahol nincsenek évszakok.
A GCMEKH ládám karbantartása után visszafelé, kb. 60 méterre a ládától, egy szúette fatörzs gyökérzetén találtam ezeket a gombákat. Nem értek a gombákhoz, de a felajánlott link alapján Fomes fomentarius-nak, azaz bükkfataplónak nézem. Végignéztem az összes korábbi bejegyzést, úgy látom nem valami ritkaságot találtam, érdekes viszont, hogy mindannyian másutt találkoztunk vele.
A rejtőknek ígérem, hogy amint jóvahagyják a megtalálást, feltöltök még egy másik gomba képét, amit még a ládázásom elkezdése előtt készítettem, ráadásul nem egy cache közelében. Kíváncsi vagyok, hogy meg tudják-e mondani, milyen fajtáról van szó. Egy gombaértő barátomnak elküldtem a képet és két hét múlva azzal küldte vissza, hogy feladta a kutatást :-).
Vasárnap találtam ezt a ládaoldalt és nagyon megtettszett, elterveztem hamarosan meg is kerem. Ma délután a gyerekekkel felmentünk Mátrafüredre sétálni. Párom kissé hülyének nézett, és mindenki más is aki látott, a Kozmári-kilátótól (GCKOKI) lefelé minden fát végigvizsgáltam a PDA fényénél. Hosszas keresés meghozta a gyümölcsét, a település közepén elterülő park egyik fáján találtam egy gombatelepet. A teljes sötétségben a fényképezés sem volt egyszerű.
Itthon próbáltam beazonosítani, szerintem egy eléggé kiöregedett lila réteggombát(Chondrostereum purpureum) találtam, ezt elég könnyű más réteggombákkal összekeverni, nem ehető.
Köszönöm a rejtést.
Termőtest:
fül alakú, tönk nélkül vagy rövid tönkszerű résszel, 2-8 x max 4 cm-re kiálló; felszíne sima vagy ráncolt, finoman molyhos; széle hullámos vagy sima, vékony; színe vörösbarnától feketésbarnáig; általában csoportos megjelenésű
Hús:
alul-felül zselés, középen egy porcos réteggel, öregen szívós, max 0,2 cm vastag, íz és szag nem jellemző
Termőhely és idő:
általában élő lombos fák holt részein, ritkábban rönkön, csoportosan, főleg bodzán és juharon, egész évben
Megjegyzések:
ehető, de porcos állaga főzve sem tűnik el. Jellegzetes alakja és megjelenése miatt legfeljebb a kemény húsú, szintén lombos fákon élő Auricularia mesenterica fajjal téveszthető össze
GCPADO : 2007.02.25. - valószínűleg a téli tölcsérszemétgomba (Tubaria furfuracea)
Üdvözletem,
GCTUNEL közelében találtam a csatolt képen látható szerintem borostás egyrétegűtapló gombát. Kérésed szerint lefotóztam.
Üdv: Vilmos (vkovacs)
GCKIND ládájától pár méterre találtam a fotón látható gombát. Ha sikerült jól meghatároznom akkor ez egy "Júdásfüle gomba" vagyis Auricularia auricula-judae.
Fül alakú, vörösesbarna, ibolyaszürke termőtesteit leginkább elhalt bodzaágakon találjuk, de más lombos fák elhalt részein is terem. Csoportosan nő. A "fül" külső oldala bársonyos, belső felülete fénylő. Ehető gomba, de Európában nem közkedvelt étkezési faj. Egy közeli rokonát viszont nagy mennyiségben termesztik és fogyasztják Távol-Keleten.
Ezt a gombát GCDko végládája mellett (2m) találtam egykorhadófélben lévő fa tövén számos társával együtt. A koordinátái ugye nem publikusak, ezért szándékosan nem mutatja a GPS a koordinátákat a képen.
Én sajnos a gombákhoz sem értek, ezért a népes keresőcsapatból Mr Noga meghatározására vagyok kénytelen hagyatkozni, aki szerint ez egy trágyagomba, ami enyhén hallucinogén hatású.
Itt találtam róla leírást: http://www.hevespolice.hu/drogenc/html/TRAGYAG.HTM
Az első képet Dobogókőn készítettem. Ha minden igaz tapló a gomba.
A második kép viszont a Zsivány szikláknál van, a gomba neve számomra kérdéses, ezért megköszönöm a segítséget. Ha minden igaz akkor a nem túl gusztusos aranyos rezgőgombát találtam.
(69) Egy ritka gombát találtam a GCROPO mellett a zselici erdőben. Ha nem téved az analízisem, akkor ez egy Nemezes réteggomba (Stereum gausapatum) szép példánya. Eten x500-as készülékkel vadásztam a kesst, egy telefonnal tudtam csak véletlenül rögzíteni a képet. Találtam több szép más taplógombát is az erdőben, de sajnos a többi fotó elég gyengén sikerült.
Kedves gym kijavított a fenti bejegyzést látva, és hát teljesen igaza van! Mint más sokadszorra, most is bebizonyosodott, hogy mégsem vagyok egy biológus alkat. A képen látható gomba helyesen egy LEPKETAPLÓ (Trametes versicolor)! Vagyis több lepketapló. Nekem nagyon hasonlít a fent megnevezett réteggombára, de amint mégegyszer elolvastam láttam, hogy a réteggomba max 1,5 cm-es "konzollal" bír. Mégegyszer köszönöm a korrekciót, rendkívül érdekes "rejtés", és feladat.
üdv
bgecco
Szerintem ez egy Bükkfatapló (Fomes fomentarius). A Vértesben találtam GCNSzH -tól kb. 400 méterre. Lombos fákon, főleg bükkön terem. Egész évben gyakori. Pata alakú, fiatalon lehet félgömb is, vastag, 10-(30) x 5-(20) x 5-(10) cm; felszíne csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek szürkék. Szerintem ez már egy jóval idősebb példány, mint amit előző logban láttunk.
Nem vagyok benne biztos, de szerintem: Bükkfatapló - Fomes fomentarius.
Pata alakú, de fiatalon lehet félgömb is. Hát ez bizony fiatal. Felszíne csupasz, sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő.
Vasegerszegen jártam a GCMAVA ládánál, amikor viszzafele vettem észre a fa törzsén, kb. 140 méterre a ládától.
A Gombát egy fatörzön láttam, 20 m re a Zengő tetejétől, és kb. 30 m-re az ott található ládától. Nekem az a gyanum, hogy ez PETREZSELYEMGOMBA, csak egy kicsit sárgás az öregségtől. Aki tud, és akar, az kijavíthatja!
Amúgy nagyon jó 5letnek tartatom ezt a ládát, a top 3-omban tuti helye van!
Zádorvár (GCZDRV) ládája mellett találtuk a gombákat. Mivel nem értünk hozzá így csak azt gondoljuk, némi kutakodás után, hogy ez a tölcséres gombák családjába tartozó gomba lehet -hittük- de kiderült, hogy ez VÖRÖSES NYÁLKÁSGOMBA. (Chroogomphus rutilus) Köszönjük a segítséget Gymnek!
Jellemzői: Rézvörös, lilásvörös színéről, lefutó lemezeiről jól felismerhető, közepes termetű, fenyvesekben termő gomba. Nyár végén, többnyire ősszel seregesen terem. Ehető gomba, leginkább levesnek kiváló.
A képek érdekessége miatt, mégegyszer!
A légyölő galóca (Amanita muscaria) mérges gomba.Magyarországon nem sűrűn fordul elő, de az északi országokban olykor tömegesen terem. Az erdélyi hegyekben is nagyon gyakori, ott ma is használják légyirtásra. Élettani hatása:Méreganyaga az iboténsav és a muszkarin, muszkazon, muszkaridin amelyek az idegrendszert támadják. Kis elfogyasztott mennyiség általában nem okoz halált, de károsítja a májat. Több termőtest elfogyasztása már halált okoz. (első-második kép, találtuk:10.30. GCHBS)
A nagy őzlábgomba latin neve: Macrolepiota procera, a kerti özlábgomba latin neve: Macrolepiota rhacodes. A nagy őzlábgomba kalapjának átmérője akár 25 cm-re is megnő, felszíne töredezett, ernyő alakú, pelyhes szélű, közepén egyszínű barnás folt, körülötte világosbarna pikkelyek láthatók. Lemezei krémszínűek, spórái fehérek. Tönkje szintén 25 cm-es is lehet, alul kiszélesedik, barnás csikok láthatók rajta és kettős szélű gallérja van. (3.-4. kép, találtuk: GCERDP, a parkolóból már látszott, először mesterséges tárgynak néztük, mert 23cm magas volt :-)))
Multiládává alakítottuk, azaz egy napon két láda közvetlen közelében is találtunk gombát. Az elsőt a GCFOKK láda mellett, a másikat a GCAMTR ládáját rejtő fán, a harmadikat pedig attól 32 méterre egy másik fán. :-)
GCKIL felé menet találtuk, a ládától kb 400 méterre. A gombát a Terra Alapítvány oldalának segítségével próbáltuk beazonosítani, valószínűleg egy szegett tapló (Fomitopsis pinicola), amit könnyű összetéveszteni a bükkfataplóval (Fomes fomentarius). Mi ezt meg is tettük. :) A segítségért köszönet gym-nek!
SPRICCELŐ GOMBA (Aquatica Spriccus Blaha)
A vízköpő gombák családjába tartozik, azon belül is a fémtörzsűek ágához. Rendkívül ritka faj, tudomásom szerint, Magyarországon csak egy - rendívül kicsi - populációja található. Viszonylag gyorsan (kb. 3-4 hét) eléri a teljes méretét, amit azután évtizedekig megtart. Kb. 0,8-1,5 m között változik a kalap átmérője és ennek megfelelő a magassága is. A szárán nem található gallér, színe ezüstös-szürke. Tavasztól őszig, a kalapja csúcsából folyadékot lövellve hűsíti magát és a környezetét. Télen takarásra szorul. Szereti az urbánus környezetet, ezért erdőn, mezőn kicsi az esély arra, hogy találkozzunk vele. Védett faj, ha valaki látja, ne próbálja meg leszedni! A kutatások még nem derítették ki, hogy mérgező-e, de a belőle áramló folyadékot ne próbáljátok meginni - az csak hűtőfolyadék, esetleg még kézmosásra alkalmas!
A GPS szerint a GCKRJ-töl 1,9 Km-re található, de kb. 2 Km-re vannak tőle a GCGHKM, a GCORCY és a GCSIRK ládák is.
A 2.sz. fotón leovashatók a lelőhely koordinátái!
:o) (o:
(Ez a log eredetileg 2004.07.27-én született, de módosítottam a dátumot, hogy ismét olvasható legyen.)
Fatuskón csoportosan termő barna, sárgásbarna gomba, de igen változatos alakú és színű. A lemezek alig lefutók, a tőnk erősen rostos és galléros. A kalapon apró, szálkás pikkelyek vannak.
Börzsönyi túrán találtuk a GCK2 felé menet. Neve: Piruló őzlábgomba (Macrolepiota rhacodes).
Ha esetleg nehezen olvasható le a koordináta a GPS-ről, akkor az alábbi látszik rajta:
47°57.511'
18°52.690'
GCMON láda közelében találtuk. Én erdőszéli csiperkének nézem, de azért megkóstolni nem mertem. :-)
a lemezek sokáig csokoládébarnák, de végül feketések lesznek; tönkje csöves és talpas;
fiatalon tojás, majd félgömb alakú, ernyőszerűen kiterülő, végül lapos lesz;
6-16 cm;
húsa közepesen vastag;
bőre lehúzható, fehér, selymesen fényes, néha krémszínű, idős korában barnásszürkés, feketedő, néha pikkelyes is;
tönkje karcsú, alul hirtelen kiszélesedő, talpszerű, gumós vastagodással;
gallérja fejlett, fehér, néha szalmaszínű, elálló, vagy lelógó;
erdőszélen terem, réteken, tisztásokon gyakori;
nyári és őszi gomba, amely eső után májustól novemberig terem;
A mai napra a Normafa környéki ládákat terveztük begyűjteni. A GCTUND Tündérsziklától lefelé, a Libegő alsó állomásánál, a Zugligeti úton láttuk ezt a hatalmas tömörülést egy félbevágott tölgyfa tövében. Először a Pereszkefélék közé tartozó Csupros tuskógombát véltük felismerni a http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/gombak/48.HTM és a http://www.terra.hu/gomba/html/armillaria_tabescens.html valamint a http://www.mushroomexpert.com/images/kuo/armillaria_tabescens_03big.jpg képek alaján. Azért kételyeink voltak, mivel a kép alsó részén a fiatal gombáknál gallért látunk, ami az említettnél nincs, így a tippünk a Gyűrűs tuskógombára, Armillaria mellea-ra változott.
GCALRE ládától néhány méterre találtuk Ciccel ezt a gombacsoportot, amikor a ládával a közeli padhoz mentünk, logolni.
Már nagyon sok gombát fényképeztünk, de a meghatározással mindig gondunk volt. Az "Ehető és mérges gombák" című, még a múlt évezredben kiadott könyvet böngészve, annyit sikerült megállapítani, hogy a tuskógombák családjába tartozik. Próbáltunk segítséget találni itt GCGMBA oldalán is, hátha talált már valaki hasonlót. És Cic fel is fedezett egy kísérteties hasonmást. Annyira olyan volt, mint a mienk, hogy úgy döntöttünk: Megvan, ez az!! A gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea)
Aztán néztük a logot. Jé, ez is a GCALRE közelében volt! A körülötte levő növények is ugyanolyanok! A log dátuma pedig 9 nappal a mienk után. Egyszóval Affami 9 nappal utánunk lefényképezte a gombánkat :-)
Úgyhogy álljon itt néhány kép a gyűrűs tuskógombáról, GCALRE mellett néhány méterre, 9 nappal fiatalabb korában.
Clitocybe nebularis - szürke tölcsérgomba (???) .(N 47° 54,371' E 19° 48,245' ) Lomb és fenyőerdők talaján, vastag avarszőnyegen. Fagyálló, előjön egyenként, többnyire seregesen boszorkánykörökben. Feltűnően erős, fűszeres szagú. Jó, ehető, mártásnak, pörköltnek alkalmas, de mérget ne vegyetek rá ! Első alkalommal próbálok egy gombát meghatározni.
Ugyancsak a GCVIDR - Vidróczki nyomában ládánál , attól 15 méterre, ízletes tőkegomba - kuehneromyces mutabilis. (szintén ???). (Sajnos semmi térerő) Kora tavasztól késő őszig terem, elhalt, de még el nem korhadt fatönkön, árnyékos nyirkos erdőben. Jó szagú, igen jóízű, levesnek, salátának ajánlható. Erre sem vennék mérget.
A GCERDO ládát takaró fadarabon voltak ezek a szerintem korallgombák, csak abban nem vagyok biztos, hogy pontosan melyik.
A rózsás korallgombára írja a könyvem, hogy a termőtestek ágvégei bíborszínűek, viszont az szerintem sokkal zömökebb, a többinél meg nem sötétebb az ágvég.
A gps-t elfelejtettem lefényképezni, úgyhogy ez csak egyéb, rendes log majd máskor.
A komlóskai verseny alatt, a hegyoldalról lefelé robogván botlottam ebbe a gombába. Talán tudtok nekem segíteni, mi lehet ez. Egész telep volt ott, sajnos siettünk, nem fényképeztem körbe. Azért talán van itt helye :)
A gcspar multiláda harmadik pontjához közel találtuk ezt a Trametes versicolor (L.:Fr.)Pilat, azaz lepketapló nevű gombát. Az ajánlott irodalom szerint: "konzol vagy kör alakú, nagy csoportokban, 2-10 x 2-5 x 0,5 cm; felszíne szabályosan, sűrűn zónázott, szőrös; széle fehér, éles, hullámos; színe feketés, kékes, barnás, szürkés, mindig legalább négy különböző színű zóna van".
Tisztelt rejtő! Ezeket a képeket nem most készítettük, hanem még régebben egy ládázásunk során (2007.10.06 15:17-GCGIDA-Őz-kút) láda környezetében sok gombát láttunk, amit anno a logba bele is írtunk. GPS nélkül vadásszuk már egy jó ideje a ládákat, így nincsen a képek mellett GPS. A talált gombák pedig légyölő galócák (Amanita muscaria)! :) Kis leírás róluk: "A légyölő galóca egész Európában a legismertebb gombák közé tartozik. Már messziről felismerhető szép piros vagy narancsszínű kalapjáról, amelyet többnyire fehér, pehelyszerű foltok borítanak. A lemezek mindvégig fehérek maradnak, sűrűn állnak, nincsenek a tönkhöz nőve. A tönk is fehér, és nagy, karéjos, ernyedten lelógó gallérral." (wikipédia)
Ezt a szép harkály tintagombát a GCBZSI-től nem messze találtuk. Sajnos a GPS-t nem tettük mellé, így a megtalálás nem érvényes, de a gomba szerintem ide való. Sajnos a kép egy egyszerű telefonnal készült, nem a legjobb minőségű. A koordináták nagyjából: N47 42.540 E18 53.327
a kép GCMoZa mellett készült, nem a fenyőerdőben, hanem a szélén. délután GCBram-nál jártunk, ott még többet találtunk, szintén nem erdőben, hanem az erdő szélén az ösvény mellett.
Jellemzés: Molyhos, bársonyos és barna kalapú, karcsú tönkű, közepesen nagy gomba. A tönk vörösbarnásan sávozott, a csövek sárgák, nyílásuk tág.
Kalap: Félgömb alakú, domború, kb. 5-15 cm nagy. Bársonyosan molyhos felületű, szarvasbőrszerű tapintatú. A molyhosság az idős példányokon csökken, esetleg el is tűnhet. Színe eléggé változatos lehet szürkésbarna, zöldesbarna, zöldessárga, gesztenyebarna. A bőre nemritkán táblásan berepedezik, és a repedésekben a hús sárgásan kilátszik. Bőre nem húzható le.
Csöves rész: Aránylag tág nyílású, idős korban a nyílások feltűnően sárgák, egyenetlenek, szögletesek. A csöves rész könnyen lefejthető, néha a tönkre kissé lefut. Színe élénksárga, tojássárga, az idősebb példányokon barnássárga, zöldessárgába megy át. Nyomásra többnyire nem színeződik erősen, de előfordul a zöldeskék színváltás is. A spórapor barnássárga.
Tönk: Aránylag karcsú, a kalaphoz viszonyítva vékony és hosszú, gyakran kissé csavart és görbe, lefelé nemritkán kissé vékonyodó, 7-15 cm hosszú, 0,5-3 cm vastag. Színe sárgás alapon vörösbarnával sávozott, csíkosbordás, de nem recés. Vöröses színt rendesen csak a tönk egyharmadán látunk, az alján, közepén vagy fenn, és az fokozatosan megy át barnába.
Hús: A kalapban elég vastag, puhuló. Fiatalon fehéressárga, később sötétebb sárga. Megtörve nem vagy gyengén kékül. A tönkben a hús sárgás, színtartó vagy vörösbe, kékbe kissé színt váltó lehet.
Szag és íz: Enyhén kellemes gombaízű. Szaga gyümölcsre emlékeztet.
Termőhely és idő: Júniustól október végéig terem lomb- és fenyőerdőben, ligetes erdőben, erdőszélen, gyakran erdei utakon, ösvényeken, erdei füves helyen. Eléggé gyakori, de többnyire csak egyesével, elszórtan találjuk. Gyökérkapcsolt gomba. Aránylag szárazabb időben is előjön. Hamar kukacosodik, és nemritkán penész támadja meg. Ilyenkor az egész gombát hófehér vagy citromsárga bevonat borítja.
Felhasználás: Fiatalon jóízű és sokféleképpen felhasználható, éppen úgy, mint az ízletes vargánya. Idősebb korban azonban csekélyebb értékű, mert tönkje kesernyés, kevésbé állóképes, de eléggé jól szárad.
Hasonló fajok: Az ehető fajok közül igen közeli rokona az aranytinóru, amely kisebb, 2-10 cm. Tönkjén több a vörös. A kalap erősen repedező, és a repedésekben rózsáspiros szín látszik. A csöves rész tág nyílású, megzöldül, nyomásra kékesen foltos lesz. Nagyon gyakori gomba, de majdnem mindig kukacos, és fehéren vagy sárgán penészesedett. Az aranytinórunak csak az egészen fiatal példányait szabad gyűjteni, mert az idősebb gomba rossz ízű, és az ételt nyálkássá teszi. Nagyon hasonló hozzá az ugyancsak ehető barna tinóru is, amelytől alig különbözik. Ennek kalapja gesztenyebarna, a csöves rész zöldessárga, és nyomásra zöldeskékre színeződő. Tönkje sárgásbarna, és nincs rajta hálózatos rece. Húsa sárgásfehér, kissé kékülő. Erdőben, erdőszélen, főleg fenyvesben helyenként és elszórtan terem. Jó ízű, ehető és szárítható gomba. A piros tönkűek közül igen hasonlít rá a mérgező farkastinóru, de annak tönkje a tövén élénkpiros, és a tönk felülete hálózatosan recés. A kesernyés tinóru tönkje is hálózatosan recés, kalapja világosabb színű, és az íze feltűnően keserű.
Ez egy - a galambgombák családjához tartozó ízletes rizike (Lactarius deliciosus), az Őrségben fenyőaljának hívják, és ecetes salátát készítenek belőle.
Közvetlenül az Anikó-forrás (GCANFO) ládája mellett találtuk, fenyők alatt.
Ehető fajta, szép, egészséges példány, de nem hoztuk el, mert volt még 1-2 db, de kisebbek. További info-k erről a fajtáról a Terra Alapítvány honlapján
Elég jól sikerültek a képek, valóban ilyen lazac ill. barack-színű a gomba.
szintén a GCBikv közben, gyönyörű Gyilkos galóca, vagy Citromgalóca, elég nehéz megkülönböztetni, de mondani sem kell, hogy nem ehető. Valamint egy szintén gyilkos imádkozó sáska :-)
A Gerecsében a Bikolpusztai kisvasutak multi közben talált gombák közül néhány.
1-3 kép: Piruló galóca - Amanita rubescenc, az írás szerint hőkezelés után fogyasztható, de mivel könnyen összetéveszthető más galócákkal, szerintem nem ajánlatos kipróbálni.
4-5. kép Bimbós pöffeteg - Lycoperdon perlatum, ehető, de minek, gyakori, közönséges az egész országban
6-9. kép Harkály tintagomba, nem ehető, gyakran büdös, viszont szép.
Nagy kiterjedésű őzlábgomba (Macrolepiota procera) mezőt találtunk a Gaja szurdoki láda (GCGAJA) mellett, ennyi szép gombát régen láttam már egymás közelében...
Dzsalasz
A GCHOKN láda mellett találtuk ezt a gombát Öregcsabival.
Magyarnév:Rózsáslemezű tejelőgomba
Család:Galambgombafélék
Kalap:(5)-8-16-(30) cm, domborúból bemélyedő középpel kiterül, széle begöngyöltből aláhajló, lehet szabálytalan felszíne sima, síkos színe fehéres vagy halvány krémszínű, rajta sötét rózsaszínes vagy szürkés foltok, néha nehezen észrevehető zónákkal
Lemezek: sűrűk, tönkhöz nőttek vagy lefutók, világos húsrózsaszínűek
Tönk: 3-5 x 1,5-2,5 cm, hengeres, esetleg szabálytalan, sima, kalapszínű
Hús:Merev, fehéres tej fehér íze csípős
Termőhely és idő:fűz és nyár alatt, homokos, semleges talajon, nyártól őszig
Spóra:Spp halvány rózsaszínes, 6-7,5-(8) x 4,5-5,5 ľm, széles elliptikustól oválisig, max 0,5 ľm magas felig hálózatos mintázottsággal
Megjegyzés:Nem ehető!!
Sajnos nem volt nálam fényképező, a telefonom meg lemerült, így csak a PDA-val tudtam fényképezni, amelyen azonban a GPS van. Így sajna nincsen GPS-es képem, de remélem így is jó lesz.
Mindkettő gombát a Debreceni Egyetem Botanikus kertjében leltem. Az őzlábat kb. 3 méterre a ládától... :-)
A láda: 437. GCHOSI
1. gomba: Nagy őzlábgomba - Macrolepiota procera
Régóta készülök már erre a cache-re. A képeken szereplő összes gombát a mai nap sikerült fényképeznem. A meghatározásukhoz az ajánlott internetes forrással, majd a Krébecz-féle gombaatlasszal próbálkoztam, sajnos nem minden esetben sikerrel.
Az első 2 képen szereplő gombát GCGOMB közvetlen közelében kaptam lencsevégre. A második képen jól látszik a gomba jellegzetes felépitése, szerkezete, ami nem téveszthető össze semilyen másik gombával.
A következő képek már GCTAPI kb. 20 méteres körzetében készültek:
A 3. képen valamilyen taplógombát látunk egy kidőlt fatörzsön.
A 4. kép: barna csengettyűgomba.
Az 5. kép: kigyógomba.
A 6. képen lévő gomba valamilyen tőkegomba.
A 7. képen taplógombát látunk.
Latin név: Suillus fluryi Huijsm.
Magyar név: Rózsástövű fenyőtinóru
Jellemző bélyegei:
szemcsézett tönkcsúcs
gallér nincs
rózsaszínű tönkbázis.
Kéttűs fenyőerdőben nyártól késő őszig tenyészik. GCPUGO közelében rengeteg van belőle.
Brórdy Imre Gimnázium biológia fakultációs tanulmányi kirándulását sikerült eltérítenem
a láda GCMEKH felkeresése érdekében. Útközben bukkantunk a következő gombákra.
1. Jó eséllyel óriás likacsgomba (Meripilus giganteus), másutt is volt belőle szép példány. Halott vagy haldokló bükkfák tövében találtuk leginkább.
2. Pöfetegek családjába tartozó körte alakú pöfeteg volt.
3. Valamilyen tőkegomba.
A GCTSZA közelében találtunk több gombafajtát. Mivel nem vagyok nagy gomba zseni remélhetőleg (végigbogarászva az előző logokat) sikerül a fajtát meghatároznom.
Egy kicsit pironkodva ugyan, de gombának ez is gomba: GCSZED közelében (100M) több fán is nagy tömegben található taplógomba. (lat. Fomes species)
A parasztság a múlt századunk elején még a tűzkeltéshez szükséges gyúlóanyagot taplóból csinálta. A taplógombát megszárították, vidékenként, szokás szerint más-más hamu (bab-, kukoricaszár, repce, vörös paré) lúgos vizében főzték, vagy napokon át áztatták, megszárították és fejsze fokával foszlósra verték. Jobban szikrát fogott a tapló, ha szárítás előtt salétromos vízben is pácolták.
(A kép sajnos nem túl jó, mivel csak telefon volt nálam.)
Mind a négy gombát a Pilisben találtuk a mackóbarlang felé (GCBRUM) vezető úton. Kis kézikönyvből próbáltam azonosítani őket.
1. őzlábgomba
2. fülőke?
3. tintagomba
4. lepketapló
A gombákat nyugodtan lehet fogdosni, attól semmi baj nem lehet, még akkor sem, ha utána esetleg a szájukba veszik a kezüket a gyerekek, stb. Minden mérgező anyagnak van egy minimális adagja, ami tüneteket okoz, ez persze mérgenként más és más, de még a gyilkos galóca alapos fogdosása során sem kerül annyi a kézre, ami akár a legcsekélyebb tüneteket okozza.
A kóstolással már óvatosabban kell bánni, bár egy "falat" csak a súlyosan mérgező galócák esetén (gyilkos, fehér) okozhat tüneteket. Hogy a gyerekeket hogyan lehet rávenni, hogy ne vegyék a szájukba a gombát, az gyerekfüggő dolog. :) Szerintem egy "komoly" beszélgetés, és az, hogy megengedjük megfogni és megcsodálni a gombát, elegendő. Sokszor a gombák szagolgatása is izgalmas, sőt, fejleszti a szaglóérzéket, ami a gombászásnál igen fontos dolog. (Ettől sem lehet semmi baj.) Az én tapasztalatom az, hogy ha ily módon kielégítjük a kíváncsiságukat, akkor lemondanak a kóstolásról - persze egy bizonyos kor felett.
Alapvetően tilos a kirándulásainkon a gombákat megközelíteni tekintettel a gyrmekek életkorára,igy jobbára a taplók maradnak .
Pécsen tavaszolva botlottunk a terra allapján talán bükkfatapló ba. Teli volt velük az erdő.
A másik egy váci oldali dobozolós motoros szabadnap szerzeménye.
Szerintem valami tinoru féle, de ez alúl volt kemény és zöld, és felül fehér és puhásabb??
mostanában már, hála nektek, megtekintjük a gombákat(továbbra sem fogdosunk) és itthon a fényképek alapján megpróbáljuk azonosítani.
Lenne valami taktikai utasításotok arra vonatkozóan, hogy hogy kell révezetni a gyereket, hogy semmiképp ne kostolja meg???
Üdv:
Besüboboja
Nagy őzlábgomba (Macrolepiota proceru)
Ritkás ligetes erdőkben terem. Kora ősszel igen gyakori. Ízletes ehető gomba. Nem tévesztendő össze a galócákkal. Ennek a gombának gallérja mozgatató a tönkön. A gombákat GCVEG felé menet találtuk kb. 1,7 km.-re . Igen sok volt belőlük így megvolt az aznapi vacsoránk.
Rejtésre azért kapott 1-est, mert egyáltalán nem rejtőzködött.
GCmana -ra menet a bimbós pöffeteg volt az első gomba. Ebből láttam ma a legtöbbet. Amit fotóztam még kicsit messze volt a ládától, de nagyon szépek volt! Ehető gomba.
Jellegzetesen erős az íze, így inkább gomba keverékbe ajánlott.
A második gomba nem szép, de a láda közelében találtatott - barna porhanyós gomba.
Sokszor seregesen terem. Ehető gomba.
A harmadik gomba az pont a porhanyós gombával szemközt az út túloldalán lakik.
A GPS-t azért nem tettem oda mert a gombák mind elfértek volna a GPS képernyőjén :). Sereges tintagomba mint megtudtam a láda gazdától.
Negyedik gombámat fent a gcmana közelében találtam - nagy özláb gomba, még gyerekként. Mi ebben a formában szeretjük igazán.
Pont mielőtt Királyházára vissza értem volna botlottam bele ebbe a sötét érdesnyelű tinóruba (Leccinum scabrum).
GCTES kozeleben lattuk ezt a ket tintagombat, az elso egy rancos tintagomba (Coprinus atramentarius), mig a masodik kepen egy harkalytintagomba (Coprinus picaceus) van. A ket kep elkeszitese kozt 15 perc es kb. 300m kulonbseg volt, ezert nincs a masodiknal ott a GPS. Remelem azert igy is jo lesz...
gym szerint az elso inkabb valami porhanyosgomba fajhoz tartozik (Psathyrella), szal akkor rosszul neztem ki, en meg inkabb neki hiszek...:)
Erdőszéli csiperkékre bukkantunk közel a Várpalotai Ufo 1992 ládához. Útba estek, jobb lehetőséget nem is kívánhattam volna, hogy végre ezt a "ládát" is megkeressem :-)
GCbato, közvetlenül a tó keleti oldalán futó út mellett.
Bükkfatapló. Sokan írtak már róla botanikailag, ezért inkább dr. Komiszár Lajos cikkéből idéznék:
A taplógombák gyakran fenyegetik, sőt pusztítják a fákat, cserjéket. A taplógombák mindegyike olyan gomba, amely a fáknak, cserjéknek közvetlenül a fás részeit pusztítja. Gombafonalaik a fás növények belsejében élősködve, kémiai bomlást okoznak így a fatestek porhanyóssá, odvassá válnak. Károkozásuk miatt a fás részeknek megszűnik az életműködése. A megtámadott ágak elvesztik szilárdságukat, rugalmasságukat, így könnyen letörhetnek egy erősebb széltől, vagy a hó súlya alatt. Hasonlóképpen pusztul el a taplógombák által borított fatörzs is, majd bekövetkezik a teljes növénypusztulás.
Egy fiatal Őzlábgomba a GCBbar 2. pontja mellett. Ilyet biztos sokan lefotóztak már, de annyira szép és egészséges volt, hogy nem hagytam ki. Én rántva szeretem a legjobban.
Kalap:
1-3 cm, félgömb alakúból púposan domború, majd púposan kiterülő; széle aláhajló; felszíne fehéres alapon apró, rásimuló, koncentrikus, vörösbarna pikkelykével, a közepe vörösbarna Lemezek:
sűrűk, fehéres krémszínűek, szabadok Tönk:
hengeres, karcsú, 3-6 x max. 0,5 cm, a gallér fölött sima, alatta hosszanti szálas, fehér, öregen rózsás; gallér fejlett, felálló Hús:
vizenyős, fehér, kellemetlen szagú, íz nem jellemző Termőhely és idő:
erdőben, erdőszélen, kertekben, parkokban júliustól októberig, gyakori Spóra:
spp. sárga, sp. 6-9 x 2,5-3,5 µm, hengeres, sima Megjegyzések:
nem ehető. Számos apró termetű őzlábgombafajjal téveszthető össze, melyek mind kerülendők.
A szajki tavak körüli multival próbálkozva találkozam egypár fajtával az első párduc gomba (most hogy kiderült a segítséget köszönöm) a többit nem tudom de fotóztam.Bár a multi első pontja nagyon oda van tehát azzal sajnos nem jutottam semmire.
Először azt gondoltam, hogy vagy egy Farkastinóru, vagy Kesernyés tinóru, de a szakértő ládagazda szerint inkább Céklatinorú, vagy Vörös tinoru. Nagy termetű, tejeskávébarna kalap, halványsárga csövek, vöröses, hengeres, de nem hálós tönk, nyomásra, sérülésre kékül.
Ha a ládagazda meghatározása jó, akkor hőkezelés után fogyasztható.
(én azokat a vargányákat, amelyek vöröses tönküek,és nyomásra kékülnek, nem szedem le, mert ezek a jegyek a mérgezőkre, ill. a keserűekre jellemzők)
A 300 éves tölgy mellett, a Koloska völgytől É-ra találtam.
SirLes: Köszönjük a szép és érdekes gombákat! Egy igen fontos megjegyzést kell tennem azonban. A 3. képen nem bimbós pöfeteg van, hanem szép kis galócatojások! Sokan vélik úgy, hogy a pöfetegeket nem lehet semmivel összetéveszteni, hát íme az élő cáfolat. Ezekből a kis tojásokból valamilyen galóca fog előbújni. Kép alapján nehéz megmondani, hogy melyik, lehet akár párducgalóca is, vagy légyölő, ha magas hegyek között voltak, akkor akár királygalóca is lehet. Mindegyik mérgező.
Gyanút kell fogni minden olyan esetben, ahol a "pöfeteg" alja szélesebb a tetejénél - mint a képen. De egyéb esetekben sem árt az óvatosság. A tojásokat kettévágva azonnal felfedezhetjük a tévedést: a pöfeteg belül homogén, a galócatojásokban viszont láthatjuk a kis gomba keresztmetszetét. (L. kép. Forrás Dr. Rimóczi Imre. Elég gyenge, de talán látszik a lényeg. Balra galóca, jobbra pöfeteg.) Az állaguk is különböző: a pöfeteg rugalmas tapintású, a galócatojások kemények. Jómagam 20 éves gombásztapasztalattal is kettévagdosom a pöfiket a legkisebb gyanús jelre.
1. Légyölő galóca (amanita muscaria), Ausztriában GCGQD5 (Erliorts first mountain cache) közelében fényképeztem 07.08.12-én.
2. Nagy őzlábgomba (macrolepiota procera), Ausztriában GCVYZB-tól (Canyon Triple III) 183 méterre fényképeztem 07.08.14-én.
3. Gym hozzászólása alapján a Bimbós pöfeteg (lycoperdon perlatum) javítva galócatojásra, feltehetőleg légyölő galóca lehetett, Ausztriában GCXEWP (Baumstein) multiláda egyik pontjától 290 méterre fényképeztem 07.08.13-án.
4. Szegett tapló (Fomitopsis pinicola), Magyarország GCCSP (Csörnöc patak közelében), a doboz alatt 30 cm-re találtam a taplót 07.08.11-én.
5. A bonusz a narancsszínű réteggomba, Ausztriában GCVYZB-tól (Canyon Triple III) nem messzi fényképeztem, de a GPS-t lusta voltam odatenni. Nem ismertem a gombát, édesapámtól kellett megkérdezni (aki mikológus végzettséggel is rendelkezik) vajon milyen gomba. Magyarországon nem nagyon található, fenyőerdőkben él.
Ezeket a szép májgombákat (Fistulina hepatica) az Ócsai tájvédelmi körzetben a Selyem-réti tanösvény mentén találtuk (GCOCSA geoláda 1,38 km-re volt még).
Átmérője kb 20-25 cm! Egy kiszáradt 300 éves tölgyfa tövében találtuk. már messziről látszottak.
GCTKTO közelében fotóztuk, tippem szerint világító tölcsérgomba.
Ha eltaláltam és jóváhagyják, írok még róla :)
[Jóváhagyta: gym, 2007.09.11 09:08]
Világító tölcsérgomba - Omphalotus illudens
Rendszerint lomblevelű fák elhalt tuskóján a nyári és a kora őszi hónapokban csaknem mindig csoportosan megjelenő, igen gyakran előforduló mérgező gombafaj.( Erősen hánytató hatású gyomor és béltünettel járó súlyos mérgezést okoz.) Kalapja 4-20 cm. kezdetben domború, de hamar teljesen kitölcséresedő narancssárga színtől a sötét vörösesbarna színig, fényes, benőtten szálas a kalap közepén rendszerint sötétebb árnyalatú. Lemeze erősen lefutó, narancssárga, rókavörös, tönkje lefelé vékonyodó, világosabb kalapszínű, szálas rostos. Húsa rozsda sárga, mereven, rugalmas, íze savanykás.
Nyári kessertúránkon lettem figyelmes erre a fehér különös gombára a GCoreg láda közelében. GPS sajna lemaradt a fotóról, de a képek egyértelműek. Kis növényhatározómban rá is kerestem a gombára:
Pikkelyes pöfeteg (Calvatia utriformis)
Jellemzés: Az inkább körte formájú mint gömbölyded termőtest 12-15(20)cm átmérőt is elérhet, így nagyon könnyen beazonosítható. A felső része kissé benyomottnak vagy lelapultnak tűnik. A fiatal gombákat kúp alakú tüskék borítják. Minél idősebbek lesznek, annál jobban tűnnek el ezek a szemölcsök, és a felülete repedezetté, pikkelyessé válik. Először fehéresek a gombák, de hamarosan egyre inkább szürkésebbek lesznek. Fiatalon a gomba belsejében található termőrész fehér, ami végül sárgászöldes színen keresztül olívabarnába megy át.
Spóraszín: sötétbarna.
Előfordulás: Nyártól késő őszig található száraz réteken, parlagokon, tisztáson, erdőszegélyeken, különösen hegyi legelőkön. Hazánkban gyakori gombafaj.
Összetéveszthetőség: kissé hasonlít a változékony pöfeteghez. Az óriás pöfeteg lényegesen nagyobb és sima felületű. A lilabelű pöfeteg főleg a Földközi-tenger vidékén nő.
Fogyaszthatóság: ehető, amíg a belseje fehér.
Megjegyzés: az "utriformis" jelentése víztartályhoz hasonló kinézetű.
Püspökszentlászló mellett, szeder bokrok között, taplógombának tűnő hatalmas kitülemkedésbe botlottunk. Sok hangya kóricált a tányér alján.
Virág, Orsi, Gonzi & Lencsi
A Táncsics kilátó GCTAKI felé menet, a kilátótól kb 200 méterre találtuk ezt a szerintünk valamilyen galócát. A határozókból keresgélve vagy Barna galóca vagy egy Cafrangos galóca lehet. Illetve nem messze tőle ezt a szerintünk egy szép példány vargányát.
Segítség után:
Nem vagyunk nagy gombászok, ezért aztán nem is merünk enni belőlük, pedig nagyon finomak:)
Köszi gym segitségét, az elsőt majdnem eltaláltuk, az egy Piruló galóca volt. Most hogy utánanéztem teljesen ráillik a képre. Hogynem találtam meg.
Piruló galóca (Amanita rubescens)
6-18 cm, vastag húsú, harang alakúból sokáig domború, majd kiterül, felszíne sima, bőrszerű, fényes, széle nem bordás. Színe nagyon változatos: krém-hússzínű v. krémrózsaszínű v. barnásrózsa v. barnás-borvörös, mindig van vöröses árnyalat, akár foltokban, akár csíkokban, akár a teljes kalapfelszínen. Apró, szürkésbarna v. szürkésvörös v. rózsásszürke burokmaradványok borítják.
A másodiknál nagyobbat tévedtünk, mert az egy Molyhos tinóru (Xerocomus subtomentosus).
Nagyon hasonlit a vargányára. 5-10 cm, húsos, puha, félgömb alakúból kiterülő széle fiatalon begöngyölt felszíne erősen molyhos, ritkán repedező színe változatos: olívasárga, sárgásokker, világos sárgásbarna, a repedésekben a hús sárga.
Gánti hétvégénken Beával, Mártival, Orsival és abacus-szal kirándultunk. GCZsig és GCVitv között, az előbbihez közelebb (N 47°29.572' E 18°24.674') találtuk ezt az érdekes alakú gombát. A Terra Alapítvány honlapja szerint a tudomáynos neve: Meripilus giganteus, melynek a magyar megfelelője óriás likacsgomba. Családnév: Scutigeraceae alias zsemlegombafélék.
Termőtest:
számos konzol alakú termőtest nő egy közös tönkszerű részből, akár 80 cm-es csoporttá, az egyes "kalapok" 1-3 cm vastagok, 10-30 cm, felszín sugarasan hullámos, sárgától vörösbarnáig
Tráma,termőréteg:
fehéres krémszínű, sértve feketedik, pórusos, 3-5/mm
Hús:
rostos, krémszínű, kellemes gombaszagú- és ízű
Termőhely és idő:
élő és holt lombos fán, főleg bükkön, júniustól októberig, ritka
Spóra:
spp. fehér, sp. 5,5-6,5 x 4,5-5,5 µm, gömbölyű, sima, olajcseppekkel
Megjegyzések:
ehető, bár öregen rostos. Jellegzetes színe és termőhelye miatt legfeljebb a kénsárga színű, puha húsú, főleg fűzön termő Laetiporus sulphureus fajjal téveszthető össze
Sokáig keresgéltem a gombahatározóban, de sajnos semmilyen eggyezést nem találtam erre a gombára...
Az alakja és a leírások alapján leginkább a galambgombák vagy a pereszkékhez soroltam volna, ám a rejtő szíves kiigazítása révén ez az egyed nem más mint egy pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) és amit még érdemes róla tudni, hogy a lakkostaplók közé tartozik. Állaga miatt ehetetlen, de a Távol-Keleten gyógyhatású teát készítenek belőle.
Köszönet az információért GYM-nek!
:)
A lelőhelye: KRIPPELBERG (A) -GC11HYZ- éppen a rejtekadó fa tövében találtam.
A Velencei-hegységben található meleg-hegyi varázsláda (GCvarz) felé mentemben (attól 349 méterre) kaptam el ezt a pöfeteget.
Nem is annyira a ritkasága, avagy a mérete miatt, hanem az alakja tetszett meg.
Képem címe: Akt GPS-szel délelőtti fényben (modern szobrászat, 2007).
Hogy pontosabban be tudjuk sorolni, meghatároztam a fajt:
Feminia popoensis var. geokessii SZV., csak hogy a kettős nevezéktannak is megfeleljen...
A GCGAJA ládához vezető úton láttunk rengeteg őzlábgombát, amit aztán le is fényképeztem. Hihetetlen sok volt az út közelében és messzebb is, valószínű nem járnak erre gombászok, biztos learatnák. (vagy elcsesztem és mégsem az aminek beazonosítottam :-) )
GCeend megtalálása után vettem észre ezt a kis sereges tölcsérgombát (Clitocybe infundibuliformis). Néhány 10 méterre van az ország legkeletibb ládájától - természetesen kelet felé! És szeretnék pályázni a képemmel "Az Ország Legkeletibb Gombája" címre is!
Találtam egy nagyon szép taplót is, sajnos ezt nem GPS-szel együtt fényképeztem, de ha megnézitek a GCeend logját, láthatjátok, hogy más is megtalálta a taplót.
Sárga gévagomba - mondták rögtön a KOMP Fesztiválos résztvevők, akikkel a Váci Ártéri Tanösvényt tisztítottuk kis önkéntesség keretében. Én meg jól lefotóztam, mert Vacakossal már egyszer jól megjártam x éve, hogy nem fotóztuk le a ládaközeli gombát : )
Mivel az esetek túlontúlnyomó többségében gps nélkül ládázom (GCVATA-t is így esett meg), így a gomba mellett nincs eszköz, de elárulom, hogy a kép a Gombás-patak mellett, a bicikliút mentén található Vácra menet a patak előtt balra.
Sárga gévagombás tippek pár loggal lejebb -ribizli- nél.
-gym- nek kösz a bátorítást!
gorál és KOMP Fesztiválozó cserkészek (meg Göncöl-ös kollégák)
Pöfeteg (Lycoperdon) GCVLIK-től 77 méterre
Nem rég találtam egy gyikos galócát a Világosi Lazulás terror-végládájától 14,1 méterre, csak elbénáztam a fotót... hála a láda "mesés" környezete okozta sokknak :)
GCTAKI felé, az erdőben találtunk sok ilyen Boletus edulis Bull.:Fr. - Ízletes vargányát, ha minden igaz ez a neve:)
Rengeteg volt belőle!!
Magyarpolánynál át akartunk menni az erdei úton , de nem bírta az autó:(
Viszont Magyarpolány végén az erdőben nézzétek meg a Szentkutat, ilyet nem nagyon láttam még ( ami ennyire rendben van tartva).
A pilisi Vaskapu-sziklát másztuk meg ezen az esős napon.
Sokat járunk gombászni már kisgyerek korom óta. Ilyenkor viszont eddig nem nagyon vittünk GPS-t. Miután a múltkor felfedeztem GCgmba-t, végre fényképeztem gombát egy láda közelében.
Sajnos az idei év eddig nem kedvezett a komoly gombáknak, így most csak egy taplót sikerült lekattintani. Bár azt egy impozáns, derékbatört legalább 100 éves bükkfa törzsén. A méreteket a GPS-hez lehet viszonyítani.
A képekhez feltettem párat a tavalyi termésből. Vargányák, őzlábak, lila pereszkék. Bár az idei ősz is ilyen lenne...
Most találtam a GCZala mellett ezt a nagyon szép taplógombát. Ha valaki jó géppel menne errefelé, igazán lefotózhatná! (Ezt csak a telefonommal műveltem.)
Sok gombát lefényképeztem, de a meghatározásnál vagy 15db-ra vagy egyre sem illik amit beírok. Azért probálkoztam.
GCTOTO2: közönséges taplógomba
GCTOTO3: világító tölcsérgomba GCBUEK:Undorító szagosszegfűgomba
Tud. név: Micromphale foetidum
Család:Pereszkefélék
Kalap:
1,5-3,5 cm, félgömb alakúból hamar kiterülő, a közepe lehet bemélyedő, mindig kis púppal; széle szabálytalan, nedvesen áttetszően bordázott; felszíne sugarasan ráncolt, szabálytalan; színe nedvesen sötét vörösbarna, szárazon bézsbarna
Lemezek:
húsbarnásak, ritkák, felkanyarodók vagy alig tönkhöz nőttek
Tönk:
1,5-4 x max. 0,4 cm, hengeres vagy kalap alatt nyomott, csoportos, görbe, a kalap alatt vörösbarna, lefelé fokozatosan fekete lesz, teljes felszínén bársonyos
Hús:
porcos, vörösbarna, vékony, rothadó káposztaszagú, fokhagymaszerű, kellemetlen ízű
Termőhely és idő:
korhadó lombos fák tuskóin nagy csoportokban, főleg bükkön és gyertyánon, júniustól októberig, elterjedt
Spóra:
spp. fehér, sp. 6-10 x 3,5-4,5 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések:
nem ehető. A korhadó avaron termő Micromphale brassicolens, Micromphale perforans, a hasonló szagú Collybia marasmioides, Marasmius alliaceus és Marasmius scorodonius fajokkal téveszthető össze.
Elkülönítő bélyegei:
csoportos megjelenés
korhadó fatuskó
rothadó káposztaszerű szag
Nagycenk közelében (GCCENK) meglepve találtam őket, a nagy meleg közepette. Talán a meleg miatt is, elég kicsikék voltak, egy pöffeteg féle, a másikról pedig nem merek/tudok nyilatkozni (pedig keresgéltem a Terra alapítvány oldalain).
Sárga gévagomba, a Nagy Kevélytől lefelé jövet láttam meg. Sajnos pont szembe sütött rá a nap, így a koordináták nem látszanak jól.
Egyébként a gévagomba fiatalon ehető, állítólag levesbe vagy raguba finom, idősebb korában már a "szokásos" taplógombákhoz hasonlóan kulinárisan élvezhetetlen - meg a gazdafája se örül neki.
Gévagombás receptek itt, általában gombásak pedig itt vannak.
A GCTURA ládától mindössze 5cmre találtuk, kár lett volna kihagyni, ezek a példányok mintha direkt odanőttek volna a kedvünkért.
Nem vagyok nagy gombaszakértő, az ajánlott Terra Alapítvány oldalán keresgéltem és arra jutottam, hogy ezek a különös élőlények a PECSÉTVIASZGOMBÁK.
Ezen gombákat lomberdők talaján keresgéljük júliustól októberig, de csak szemlélés, esetleg fotó céljából, ugyanis nem fogyaszthatóak.
A GCMIKO láda közelében véletlenül bukkantunk erre a gombára. A meghatározás eltartott egy darabig, de egy kis szűlői segítséggel és az "Ismerjük fel a gombákat" című könyv segített.
A meghatározás sajnos nem sikerült tökéletesen, a mi tippünk a
Zöldesszürke döggomba (Entoloma rhodopolium), de gym segített. A képen látható faj a széleslemezű fülőke (Megacollybia platyphylla).
Előfordulás májustól októberig lomberdőkben.
A könyv szerint az íze miatt étkezésre nem ajánlott.
Összetéveszthető a mérgező zöldesszürke döggombával, az ehető barna csengettyűgombával és a fenyő-pereszkével.
GCKANY-nál találtuk ezt a taplót, azon a fán, ahová a láda el volt rejtve. Iszonyatnagy csoda, hogy találtunk e kesselés alkalmával ládát, mert durva szárazság van hónapok óta. Sajnos képet sem sikerült többet készíteni, mert a fényképezőgép akksija sem bírta tovább...
Jó ötlet a "láda", a továbbiakban biztosan a gombákat is figyelni fogjuk!
[Jóváhagyta: gym, 2007.07.03 18:08] 2007. 07. 08.
Mint ahogyan ígértük, továbbra is lelkesen figyeljük a gombákat. Vasárnapi "turnénk" alkalmával is sikerült hármat is lefényképezni. GCGYDB, GCBEKI, GCSZMD és GCPADK ládák feltérképezése és hozzájuk sétálás közben az alábbi gombákat találtuk. Meghatározásuk még nem sikerült pontosan... 2007. 08. 27.
Igen különleges helyen - Horvátországban, Krk szigeten, Baska felett - találtuk ezt a gombát egy tipikus mediterrán köves-sziklás talajú fenyőerdő egyik fájának tövében. Meghatározása folyamatban van...
Családi nyaralás egyik kirándulásra alkalmas napján indultunk megkeresni az országban amúgy ritkaságszámba menő ládák közül GCBKRK-t.
A képek még június 2-án készültek, de csak ma jutottam el odáig, hogy felrakjam őket... :-(
Közvetlenül a 870. Pécsi kisvasút (GCPKVU) ládánál találtuk az "alanyt".
Kékhátú galambgomba
(a leírást nem copy-paste-elem ide, inkább itt a link, ahol találtam...)
A képeken látható gomba szerintem: Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus).
Vitányvártól visszafelé jövet találtuk meg a Mária-szurdok ládától 440 m-re.
Egy kb 30 cm átmérőjű méretes kidőlt fán nő. Gyönyörű.
Nagyon megörültem e rejtésnek, mivel mindig érdekeltek e se nem növény, se nem állat élőlények.
Ma délelőtt találtam ezt a Fomes fomentarius -t, a GCpeca becserkészése közben. (első 3 kép)
Mivel erről a fajról már sokan írtak, így inkább egy másikat részleteznék, amit a GCmesi től kb. 1500m-re találtam.
Először azt gondoltam valaki szétdobálta az olasz tésztát, de jobban megnézve rájöttem, hogy ez bizony él!
És hogy ki is ő?
BARNA CSÉSZEGOMBA
Peziza badia
Termőtest: 3-8 cm átmérőjű; nyeletlen, kezdetben gömbölyű, zárt majd felnyíló, csészealakú, szabálytalanul hullámos, karéjos szélű;külső oldalának színe halványbarna, vöröses árnyalattal, felülete szemcsés, kissé gödörkés; belső oldalának színe gesztenyebarna, sötétbarna, felülete sima; alja fehéres szálakkal, szöszökkel díszített.
Termőréteg: a termőtest sima, élénkebb színű, belső oldalán található.
Hús: vékony, törékeny, viaszszerű; vörösesbarna; szaga és íze nem jellegzetes.
Spórapor: okkeres.
Előfordulás: májustól októberig, lomb- és fenyőerdők talaján növő, gyakori faj.
Hát ennyit ezekről a csodalényekről, remélem kielégítő a feledat teljesítéséhez.
A GCSZUR felé menet találkoztam ezzel a gombával egy kidőlt fa törzsén volt.Ez a gomba a júdásfüle gomba (Auricularia auricula-judae) kissé száradt példányai! köszönet gym-nek a segítségért!
GCeger mellett találtam. Nem vagyok egy nagy gombaszakértő... a határozóban csigagombák vannak amik így néznek ki... segítséget szívesen vennék :) Lencsi
Sajnos nincs jó fényképezőgépem - remélem egyenlőre - így nem sikerült jó képet készítenem. Még ez a legtűrhetőbb. Bocs. Talán így is jó lesz. A zöld galambgombákat a GCHASI mellett kb. 2 méterre találtuk.
Útban GClibc felé, az ösvény mellett találtunk rá erre a gombára. Bár nem vagyunk nagy gombaszakértők, de a határozó alapján eléggé hasonlít az Erősszagú szemcsésőzlábgombára (Cystoderma carcharias), mely a pereszkefélék családjába tartozik.
Természetesen a kiírási feltételekre nem emlékeztem pontosan, és nem szerepel a képen a GPS vevő. De azért beküldöm, hátha elfogadjátok így is. Ha nem, akkor így jártam...
A gomba neve: Rőt áltrifla (Scleroderma citrinum), mérgező. Nem összetévesztendő a pöfetegekkel.
A gombát közvetlenül a Brambi melletti túristaösvényen, a fenyőerdőben találtam.
A képen nem szereplő GPS-en az alábbi koordináták olvashatók: É 47°34,52837', D 18°42,94524' - Kábé.
**********************
Log #2
Most már a GPS is a gomba mellé került. Ez egy Aranytinóru (Xerocomus chrysenteron). Köszönet a Nagymesternek!
A gomba pontosan a GCmkut mellett, tölgyesben nőtt.
Vasárnap a GCtric első ládájától talán 60-70 méterre találtuk meg ezt a két gombát.
Mint megtudtam a rejtőtől ez egy tintagomba féle, és nem igen ehető. Még jó, hogy otthagytuk :-) Köszönöm a segítséget!
A 2. képen talán jobban látszik a GPS.
Murus és Cica
Az első gomba feltételezhetően ráncos tintagomba, amit GCPuBi környékén találtam elég öregecskén.
A második kerti rétgomba, amit délután a GCerno és GCdomo közötti földút környékén fedeztem fel.
XI. Geocaching Fesztivál és Verseny - Bér-Virágospuszta - 2007. május 19.---22/14 láda/3 nap.
A versenyen a gcbera ládához közel sikerült GPS-sel is gombákat találni. Mivel sokat fotózom a természetben , több fotóm is van róluk. Egyik kedvenc ételem az erdei gomba, 4 éves koromban kezdtem szüleimmel az erdőt járni. Jó régen volt. A találatot Sylverrat-ékkel egy csapatban értük el. Remélem nem nagyot tévedtem a meghatározásokban. A többi kép a gcsusu-nél készült, de akkor nem volt GPS nálunk.
Nagy valószínüséggel Foltos kígyógomba, de mindenképpen valamelyik Mycena. A GCBuVo közben találtan egy kidölt korhadó, mohával benőtt törzsön. Nem ehető, illetve étkezési értéke nem ismert. Az egyes Mycena fajok elkülönítése nagyobb szakértelemet kíván.
Júdásfüle gomba (Auricularia auricula-judae, fafülgomba)A Távol-Keleten termesztett kedvelt étkezési gomba.
Termőhely
Vadon lombos fák, elsősorban fekete bodza elhalt ágain áprilistól októberig csoportosan növő gomba. Egyébként egész évben termesztik.
Érdekesség
Véralvadásgátló hatása miatt a gyógyászatban is használják.
Jellemzés
Kezdetben gömbölyű, majd fül, vagy kagyló formájú, maximum 10 cm nagyságú vörösesbarna vagy ibolyaszürke fagomba. Felülete bársonyosan szőrős, nemezes, és erősen redőzött, széle hullámos, kissé felemelkedő. Húsa vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú. Illata, íze semleges.
Fajtái
A fülgombák közül kedvelt fajták a fafül, a felhőfül (kisebb, és vastagabb) és az albino ezüstfül gombák.
Mi kucsmagombát fotóztunk, idézek is hozzá a Wikipedia-ból: "Süvege tojásdad, a lép sejtjeihez hasonlóan barázdált, színe fehéres-szürkésbarna, őzbarnának is mondják. Felszíne nem különül el élesen a tönktől. A süveg és a tönk is belül üreges. Spórái fehérek, vagy halvány sárgák. Magassága elérheti a 20 cm-t is. Finom, fűszeres illatú gomba. Egész Európában elterjedt fajta, Magyarországon, az erdőkben, erdőszéleken, füves területeken, de kertekben és főleg trágyadombokon nő."
A gombát a csáki vár ládájánál találtuk, félúton a vár és az utolsó ponton lévő láda között a völgyben.
Remélem, hogy a megtalálásom jóváhagyásra kerül GPS-es fotó nélkül is - miután anélkül keresem a ládákat, sajna ilyen fotót nem tudok prezentálni...
Köszi a ládáért, nagyon tetszett az ötlet!
katica + tobias
GCKEKI közelében fotóztuk. Taplógomba. A magyar nyelvtörténeti-etimológia szótár szerint a tapló szót 1395-ben említik először "taplow" formában. A szótár bizonytalan eredetűnek tekinti, de nagy a valószínűsége, hogy török eredetű szavaink egyike.Hosszú századokon át sebészeti beavatkozásoknál, vérzéscsillapítóként is általánosan ismert és használt volt.A taplót a méhészek is használták füstölőszerként. Azt mondják, hogy aranyér gyógyítására is alkalmas.Mindezen népi megfigyeléseknek tudományos alapjuk is van. A bükkfatapló és a parázstapló kemény termőtestének rozsdabarna belseje nem más, mint sűrű gombafonal-szövedék, olyan, mint egy finom likacsú szivacs. Szinte magától értetődő, hogy magába szívja a sebből kiszivárgó vért. De van még más hatása is. Ezek a taplók csersavszerű, összehúzó anyagokat is tartalmaznak, tehát valóban van a vérereket, sebfelületeket összehúzó, vérzéscsillapító, sebgyógyító hatásuk. Sajnos a szárazság miatt más gombákkal nem találkoztunk.
Ha jól sejtem akkor ez a gomba bükkfatapló. A GCHMPI ládánál lévő fán láttuk meg. Tudományos neve Fomes fomentarius. Állítólag fejfájás ellen is használ, és sok helyen sebtapasznak is használják. Jó ez a játék, mostantól nézni fogok még gombákat a következő ládázásnál is. :)
Mivel imádom a filmjeidet, ezért ezt most jóváhagytam. :) Erről a képről én sem mondom meg, hogy milyen gomba van rajta. Majdani kirándulásaidról ezért tartozol egy igazán jó gombás fotóval, amit Egyéb bejegyzésként regisztrálj, ok? :)
Mai utolsó ládánknál a GCSZP-nél találkoztunk ezzel a gombafajjal. Lehetséges, hogy a már lejjebb említett Bükkfataplóhoz volt szerencsénk? Nem vagyunk valami nagy gombászok. :-)
Köszönjük a szép gombák meghatározását! Ma kisétáltunk a Farkaserdőbe gomba és pontvadászatra. Taplókat találtunk csak, de azt lekaptuk. Köszönet Krisbáládnak a kölcsön fényképezőért (a sajátunkat Csehvárnál elveszettük). Azt hiszem az előzőekkel együtt megéri az elfogadást.
A mai nap 3 ládát kerestünk meg. Az egyik a Naplás-tónál volt (GCNAPL). A ládától nem messze, a tó körüli séta közben találtuk a képeken látható gombát. Szerintünk (és a gombahatározó szerint) ez Bükkfatapló (Fomes fomentarius) lenne.
A gombáról az alábbiakat érdemes tudni:
Élő és elhalt fatörzseken gyakran találkozunk egy vaskos barnás-szürke féloldalas taplógombával, mely 30-40 cm átmérőt is elérhet. Többnyire a bükk, tölgy és nyírfákon fordul elő, nem ehető. A régi időkben a tűzgyújtás fontos kelléke volt egészen a XIX. századig. A tapló kemény fedőrétege alatti barna laza szövetrészét áztatva, majd megnyújtva szarvasbőr finomságú anyagot a székelyek, bajorok, csehek sapka, kalap, mellény, sőt kesztyű készítésre is használták, a vérző sebek kezelése mellett.
Felhasználása:
sebek vérzéscsillapítása (lemezek)
hólyagbajok, aranyér, fájdalmas menstruáció (alkoholos kivonat)
gyomorbántalmak
rákos daganatok
A találatot a lejjebb írtak miatt nem tudom elfogadni, de a képek szépek. A második képen királygalóca látható, jellegzetes galócája a magasabban fekvő erdőknek. A harmadik kép egy pöfetegféle, és szerintem a negyedik is, de azt nem látom tisztán. Az utolsó képen nagy őzlábgomba van.
Íme egy fiatal amanita muscaria. Kikelésétől fugyeltem növeledését. Egy nappal a kép készítése után a kalapja megrepedt. A gombát az 1-es számú csehországi ládánától 785 méterre találtuk a hegyoldlaban, szállásunktól kb 200 m-re. GPS nincs a képen. A cseh ládák lényegesen kevésbé igényesek, (8-at találtam meg), mint a magyarok, be sem jelentem őket. Ez az 1-es számú láda kivétel. Gyönyörű helyen van: Certoryje 48 51 223 ill 17 25 173
Felteszek a környékről még néhány környékbeli gombát. Színtévesztő lévén nehezen határoznám meg őket, de ha megmondjátok, mik ezek, angyon fogok örülni.
A GCZTAG (Asztag-kő) közelében találtam a 47°51.594É, 019°55.417K ponton. Szerintem Fattyú-kucsmagomba (Mitrophora semilibera).
Süvege hegyes, kúpos, méhsejtszerűen gödrös, alsó széle nem nőtt a tönkhöz kissé eláll tőle. A süveg és a tönk belül egyetlen üreg. Jó ízű, ehető gomba. Három példányt találtam a jelzett ponton, egymástól egy egy méterre.
(Az Izletes kucsmagomba süvege alul a tönkkel teljesen összenőtt, a Cseh kucsmagomba süvege a tönkkel csak a csúcsán nőtt össze.) Hasonlíthat a mérgező papsapkagombákthoz, ezek belseje azonban nem egyetlen üreg, hanem válaszfalakkal több üregre osztott.
Psilocybe cubensis (magic mushrooms mexican)
A gombát az "Amsterdam Urban 2" felkutatása közben "találtuk". Egyáltalán nincsen GPS-ünk (mi így játszuk ezt a játékot), remélem ennélkül is érvényes a találat.
Psilocybe cubensis egy pszichoaktív vegyületet tartalmazó gombafaj.
Majdhogynem minden pszilocibin tartalmú gomba kisméretű; kalapjuk barna vagy sárgásbarna színű. Könnyen összetéveszthetők sok nem pszichoaktív ehetetlen, vagy mérgező gombával. A pszilocibin tartalmú gomba legfőbb megkülönböztető jellemzője az, hogy ahol megfogjuk vagy megsértjük, a felszíne kék színűre változik. Általában szárított formában találkozhatunk vele, az ilyen gomba felszínén jól észrevehető a kékes elszíneződés.
Magyarországon mind a pszilocibin, mind pedig a pszilocin kábítószernek minősülő anyag. Így tehát a pszilocibin gomba birtoklását, fogyasztását, átadását és előállítását a törvény bünteti.
Csillaggomba félék családjába tartozó gomba, a repedéses csillaggomba (Astraeus hygrometricus) látható a képen. (Köszönöm a segítséget a rejtőnek, a gomba pontos meghatározásában.)
A koordináták: N 47°13,034' E 18°34,676'.
Pákozdon találtuk, a GCSuko multiláda első pontjától néhány méterre, a tó felé vezető ösvényen. Ide -ezen az esős délelőttön- a Magyar Zöldturizmust népszerűsítő versenyért és a Sukorói ládáért jöttünk.
Piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea)
2007. 03. 15-én, a Magyar Kappadokia (GCMaKa) közelében találtuk.
A piros csészegomba piros apotéciumaival kora tavasztól megtalálható az erdei utak mentén. Valamennyi csészegombafaj bomló szerves anyagok él, erdőtalajokon, korhadó fákon gyakran állati ürüléken.
Meg egy tapló gombát is találtunk.
K-55: köszönjük a szép képeket. Különösen a süngomba ritkaság, védett is, ilyen szép példányt még nem láttam. A hánytató galambgombában kételkednék kicsit, ennyire robosztus nem szokott lenni, talán inkább a piros galambgomba. Remélem, a vargányás kaja jól sikerült! Ha szabad ebbe is beleszólni - nekem kicsit soknak tűnik a hagyma. A gomba íze jobban érvényesül kevés hagymával, és zöldfűszerekkel (tárkony, kakukkfű, rozmaring). Egy kevés száraz fehérbor pedig remekül összefogja az ízeket. Persze ahány ház, annyi gombáskaja. :)
pqyp, GyZsTeam: a taplóhatározás sem könnyű dolog... A fehér egyrétűtapló inkább valami fiatal rozsdástapló féle (a fehér egyrétűnek sokkal nagyobb likacsai vannak), A vörös taplónak nevezett meg aztán tőlem bármi más is lehet... :) De szép példány.
Hegymeg: a második gomba a "kicsi barna" kategória... Ezeket élőben is nehéz határozni - egyáltalán nem csoda, hogy nem sikerült -, nemhogy fényképről. Nagy valószínűséggel a Tubaria vagy a Galerina nemzetség egyik képviselőjével van dolgunk. De sok más is lehet. A kép alapján sötét - barna vagy fekete - spórás, így az amúgy mohákat szerető kígyógomba (Mycena) és szegfűgombácska (Omphalina) fajokat kizárhatjuk. Maradjunk ennyiben...
A gombák gyűjtése régóta kedvelt időtöltésünk. Ezért azután rá is áll a szemünk a különlegesebb példányokra. Most néhányat felteszünk az elmúlt fél év terméséből.
1. Rozsdasárga tőkegomba (Pholiota aurivella)
Feltűnő, élénksárga színű, tuskón élő gomba, pikkelyes kalappal. Felszíne ragacsos, nyálkás. Lemezei sűrűn állnak, eleinte sárgásak, majd barnák, rozsdabarnák lesznek. Csoportosan nő, szeptembertől októberig. Nem ehető.
2006. 10. 08-án, a GCSzCs ládája mellett, attól kb. 10 méterre
2. Süngomba (Hericium erinaceus)
2006. 10. 06-án, a GCPuBi ládájától kb. 15 m-re, a Pusztavár alatt)
A gerebengombafélék családjához tartozik. A spórák a kalap alsó részén találhatók, rövidebb, hosszabb tüskék, csapok a felszínén képződnek. Termőteste legyezőszerű, féloldalas, tapló alakú hosszú, lelógó sörénnyel. Lombos fák tövén, törzsén terem. Gyógyhatású. Bükköseink, gyertyános-bükköseink ritka megjelenésű gombafaja.
3. Piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea)
2007. 03. 04-én, a Csillagvizsgáló (GCSTAR) tőszomszédságában
Valamennyi csészegombafaj bomló szerves anyagok él, erdőtalajokon, korhadó fákon gyakran állati ürüléken. A piros csészegomba cinóberpiros apotéciumaival már kora tavasztól feltűnik az erdei utak mentén. Most tudtam meg, hogy az ízletes kucsmagomba is a csészegombák rendjébe tartozik.
4. Hánytató galambgomba (Russula emetica)
2006. 08. 17-én, a Cserhátban, útban GC MaKa felé
Közepes termetű, élénk színű gombafaj. Kalapja félgömb alakú, később domború, idős korban ellaposodó. Színe általában piros, nagy piros vagy vérvörös. Kellemes gyümölcsillatú, de égetően csípős ízű gomba. Nyáron és ősszel gyakori. Gyengén mérgező.
5. Pecsétviasz-gomba (Ganoderma lucidum)
2006. 08. 12-én, a GCTURA dobozát rejtő bokorban
Taplókkal rokon, száraz, meleg tölgy és gyertyánligetekben él. Termőteste fényes, vöröses színű. Dekoratív, ezért használják a virágkötészetben is. A kalap alsó felületén találhatók a pórusok a spórákkal. Termőteste kemény, fás, közvetlen fogyasztásra nem alkalmas.
6. Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)
2006. 05. 05-én, a GCLAPE ládájától kb. 900 m-re, a hozzá vezető földút mellett.
Élő és holt lombos fán, főleg fűzön gyakori, áprilistól júliusig. Élénk kénsárga termőtestei csoporttá nőnek össze. Hőkezelés után ehető, állítólag ízletes is, soha nem próbáltuk ki.
A Gcpszt ( Pisztrángos tavak ) ládától 140 méterre találtam ezt a nem túl szép, de látványos gombát. Tudom, hogy ez a fajta eléggé szoványos és gyakori de most csak ez jött lencsevégre.
Ha ismereteim jók akkor a neve: bükfatapló ( Fomes Fomentarius )
Ma a GCSTAR láda második pontjánál loggolás közben vettük észre ezt az érdekes gombát. Nem értünk a gombákhoz, interneten próbáltuk beazonosítani. Szerintünk ez egy Júdásfüle gomba (Auricularia auriculajudae).
Termőtest: fül alakú, tönk nélkül vagy rövid tönkszerű résszel, 2-8 x max 4 cm-re kiálló; felszíne sima vagy ráncolt, finoman molyhos; széle hullámos vagy sima, vékony; színe vörösbarnától feketésbarnáig; általában csoportos megjelenésű Tráma, termőréteg: a termőtest alsó részén, sima vagy vénásan ráncolt, a felszínhez hasonló színű, néha sötétebb Hús: alul-felül zselés, középen egy porcos réteggel, öregen szívós, max 0,2 cm vastag, íz és szag nem jellemző Termőhely és idő: általában élő lombos fák holt részein, ritkábban rönkön, csoportosan, főleg bodzán és juharon, egész évben Spóra: spp. fehér, sp. 17-19 x 6-8 µm, hengeres vagy allantoid, sima, olajcseppekkel Megjegyzések: ehető, de porcos állaga főzve sem tűnik el. Jellegzetes alakja és megjelenése miatt legfeljebb a kemény húsú, szintén lombos fákon élő Auricularia mesenterica fajjal téveszthető össze.
Tudományos név: Coriolopsis trogii (Berk.)Dom.
Szinonímák: Funalia trogii (Berk.)Bond & Sing.; Trametes trogii Berk. Familia: Coriolaceae
Magyar név: Fehér egyrétűtapló
A 1254. [GCKubi] Bábicki tavak (89 m) közelében láttam ezt a taplót, tudom nem egy különleges fajta, de nem találtam mást (legfeljebb peronoszpórát és társait - ha kell, tudok azokról is érdekes fotókat feltenni).
Egy érdekes gombába botlottunk a GCGYPS ládát rejtő tuskó mellett. A képen látható gombát találtuk, ami talán Vörös tapló (Phellinus torulosus) lehet. Ilyennel még nem találkoztam.
A Cserhátban túrázva, a Béri andezit geoládától nem messze többféle gombára is bukkantunk.
Az első három képen csészegombák láthatóak. A fogazott perem miatt inkább osztrák csészegombának (Sarcoscypha austriaca) gondoljuk, mintsem a nagyon hasonló piros csészegombának (Sarcoscypha coccinea).
Mindkét faj igen szép és feltűnő, Európa-szerte elterjedt, erdeinkben nem ritka. Általában nedves helyeken, földre hullott ágakon, gyakran hóolvadáskor fordul elő, csoportosan és magányosan is nő. A csésze alakú, 1-7 cm átmérőjű termőtest belseje élénk vörös színű, a pereme világosabb, halványabb, az osztrák csészegombánál finoman fogazott és göndör szőrökkel burkolt, a piros csészegombánál a fogazás hiányzik és a szőrök egyenesek. A tönk mindkét fajnál világos színű, rövid, sokszor alig látható, a hús viaszszerű, szívós, de törékeny, a spóra fehér színű. A gombák fogyaszthatóságról megoszlik a szakirodalom véleménye: az egyik ehetetlennek minősíti, a másik így fogalmaz: "Ehető, de a szépsége miatt inkább kíméljük."
A második három képen látható gombákat sajnos hosszas keresgélés után sem sikerült meghatároznunk. Ha a "rejtő" felismeri, kérjük, ossza meg velünk!
GCSAKK kozeleben jartam, ilyen gombat is talaltam. Sajnos nincs olyan sok foto, es GPS-es foto nincs, igy majd maskor lesz a megtalalas :)
Piros csészegomba(Sarcoscypha coccinea)
1-3 (5) cm átmérőjű; nyeles, fiatalon kör alakú, többnyire szabályos csésze, később ovális vagy vese formájúvá válik, széle hullámos, kissé behajló; külső oldalának színe okkeres, rózsás vagy fakóvöröses, felülete rövid, piszkosfehér szemcsékkel, pelyhekkel, szőrökkel borított; belső oldalának színe élénk cinóbervörös, skarlátvörös, felülete sima, fénylő; nyele 0,5-3 cm hosszú, néha hiányozhat, fehéres színű, felülete finoman szőrős, molyhos, néha gyökerező.
februártól márciusig (egyik legkorábban megjelenő gombafaiunk), talajon fekvő, korhadó ágakon, famaradványokon növő, nem ritka faj.
a hozzá kissé hasonló, ehető narancsvörös csészegomba nyári-őszi faj és csak talajon nő.
A GCSZTG láda közelében találtuk ezeket a gombákat.
Piros Csészegomba /Sarcoscypha coccinea/
Felismerhető vérvörös,csészealakú, fán növő termőtestéről és korai megjelenéséről. A termőtest 20-60 mm széles és csésze, bögre vagy tányér formájú, felülete sima, a világos vöröstől a skarlátvörösig szinezett, széle fehéres okker és kissé fogazott. Az alsó része kissé nemezes, fehéres, később piszkos fakó rózsaszín, idősen kiszáradva fehéres okker. A tönk 5-60 mm magas 4-15 mm vastag, legtöbbször rövid és hengeres, néha feltűnően hosszú és ék alakú. Olykor kivételesen egyáltalán nem fejlődik ki. Felülete nemezes vagy finoman szőrös, és piszkosfehér, sápadt rózsaszínű. A hús meglehetősen vékony és fiatalon viasszerű, de nem törékeny, később szívós és fehéres, a tönkben tömör, rugalmas.
Februártól áprilisig terem lombos fák és cserjék átnedvesedett, elhalt faanyagán, mindenekelött bükk, szil és rózsafélék cserjéi (galagonya, kökény, vadcseresznye, stb) alatt. Talajon fekvő, részben vagy teljesen betemetett faágakon jön elő, főleg hegy és domb vidékeken. Elég gyakori faj. Már hóolvadás után előjön és tavasszal a természet igazi ékessége.
Megjegyzés: Hasonló kinézetű a Sarcoscypha austriaca, amely éger-, akác-, fűz- és juharágakon nő. A Sarcoscypha jurana hárságakon terem. E három európai fajt csak mikroszkóp segítségével lehet biztonságosan elkülőníteni.
( Ladislav Hagara után)
Szerintem az első képen a két kis szépség piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea).
A jellemzői között az áll, hogy februártól már megtalálható. Bővebben itt: http://www.turabot.hu/erdekes/pircsgomba.html
A kép korántsem tökéletes, de nem jutott eszembe körbetépkedni a füvet.
GCCSHF közvetlen közelében bukkantunk rájuk.
Legközelebb már rutinosabb voltam, a második kép GCGYPS közelében készült, szintén piros csészegombákról. Gyakorlatilag ellepték az erdőt. Igyekeztünk nem túl sokat eltaposni ládakeresés közben.
A későbbi logokat olvasgatva elhatároztam, hogy legközelebb alaposabban megnézem, göndörödnek-e rajta a szőrök. :o)
Ma gyönyörű időben sétáltunk a Gyermelyi horgásztónál a GCSZHO ládához. A ládától visszafelé, útközben a fenyves mellett kaptam lencsevégre ezt a magányos kis gombát, így február elején.
Szerintem a képeken látható gomba: Sereges tölcsérgomba - Clitocybe gibba
Végignéztem az összes logot, szerintem ilyet még senki nem rakott fel. Elég nehéz volt egyedit találni, mert volt mikor fényképezőgép nem volt nálam, vagy a GPS maradt le a képről.
Ezért szívem szerint 2 megtalálást adnék! Egyrészt mert végre nem tapló, másrészt remek jók a képek, harmadrészt gyönyörű kis gombácska! Sokféle csészegomba van, nem valószínű (de nem is lehetetlen), hogy ez a narancsvörös lenne, de valóban arra hasonlít a legjobban az ismertebbek közül. A részletesebb határozáshoz mikroszkóp is kell a csészegombáknál...
Ezen kívül a csészegombák megjelenése a tavasz közeledtét jelzi... Reméljük, nem csak "eltévedt"... :)
Jó ötlet ez a ,,láda''!
Az én találatom elég különös, ugyanis a leírás szerint ez a gomba nyáron és ősszel nő, de én februárban találtam. Mivel szerintem az ég világon semmi mással össze nem téveszthető, ezért ezt a furcsaságot magyarázzuk egyszerűen az időjárás megbolondulásával (szinte nem is volt igazi tél idén).
A talált gomba: NARANCSVÖRÖS CSÉSZEGOMBA, latinul Aleuria aurantia.
A GCNAER láda közvetlen közelében találtam.
Hiába akar az ember igényes lenni, több cacher, mint gomba :)))
Az apropója, ami miatt a már nem először visszaköszönő Trametes versicolorral, azaz a lepketaplóval próbálkozom csupán annyi, hogy néhány napon belül sikerült 2 különböző túra részeként 2 igencsak különböző képet készítenem ugyanarról a telepről.
TALÁN újdonság (bocs, de nem olvastam el minden logot):
"Bizonyos gombafajták is tumormegelőző és fejlődést gátló hatással rendelkeznek. Ezeket a távol-keleti, inkább a kínai, a japán és a thaiföldi gyógyászatban használták/használják, de laboratóriumi vizsgálatokkal nálunk is bebizonyították ennek helyességét. A lepketapló (Trametes versicolor) a májrák egyik megelőző és gyógyító szere, a pecsétviaszgomba (Ganoderma fajok) C-vitaminnal kombinálva és a gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) több ráktípus esetében hatásosak."
"Az egész országban elterjedt, fák törzsén, rönkökön legyező, vagy tetőcserépszerűen előforduló, többszínű, selymes, nemezes, bőrszerű nem ehető gomba. Kínában, Mexikóban régóta kiváló gyógygombának tartják.
Tartalmaz:
Kresztint - immunstabilizáló, tumorgátló, interferon serkentő
PSP (peptid + poliszacharid)
gnugiszterin
ergoszterin
dextrán
Felhasználása:
általános erősítő
hepatitis B vírus ellen
bőrkiütésekre
lábgombára
daganatos betegségekre (melanoma, szarkóma, mellrák, tüdőrák, méhnyakrák, gyomorrák, nyelőcsőrák)
Alkalmazása: megszárított gomba porából 1 púpozott kanálnyit 1-2 percig főzzük 2 dl vízzel, 10 perc állás után apró kortyolgatással fogyasztjuk. Naponta 3 csésze tea, mézzel édesítve hatásosan egészíti ki a kemoterápiás és sugárkezeléseket a rák gyógyításában."
(Helyszín: Frank-hegyi ládától /47.28.949; 18.57.815/ 1,3 km-re közvetlenül a sárga körjelzésű túristaút mellett, a piktortéglaüregeknél.)
Szerintem én is Bükkfataplót találtam, a CGVATA mellett. ( Fomes fomentarius )
Termőtest:
pata alakú, fiatalon lehet félgömb is, vastag, 10-(30) x 5-(20) x 5-(10) cm; felszíne csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek szürkék
Tráma,termőréteg:
évente egymásra rétegződik, pórusos, krémszínűből okkerbarna lesz, 3-4 pórus/mm, 2-5 mm vastag egy-egy réteg
Hús:
kemény, vastag, fás, világosbarna, zónázott, erős gombaszagú és kesernyés
Termőhely és idő:
lombos fákon, főleg bükkön, ritkán fenyőn, egész évben, gyakori
Spóra:
spp. fehér, sp. 19 x 6 µm, elliptikus-hengeres, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. A Fomitopsis pinicola fajjal téveszthető össze, mely inkább fenyőn, nyíren és égeren terem, a fehér széle fölött mindig van egy vörösbarnás lakkos sáv és trámája világosabb
Kedves Gym! Köszönet a felülvizsgálatért. Valójában nekünk laikusoknak több tippünk is lett volna a GCRuppnál megtalált gomba fajtájára, de a kígyógomba még a tippek között sem szerepelt :)
Jelzésed alapján a korábbi logot is módosítottuk.
További jó gombászást: Sas
Kedves gym! Köszönöm a figyelmeztetést a gomba meghatározásánál(2006.11.18). Ebből is látszik micsoda "gombaszakértő" vagyok. De mellettem legyen szólva nem is szedek le magamtól semmilyen gombát, bár szeretem de csak megbízható forrásból vásárolok.Üdv:keva
Ezt az őzlábgombát még aug. 20-án Derenken fotóztam, ahonnan a GCHUN-t vittem tovább. Sajnos jól elfelejtkeztem feltenni akkor, de most pótolom :) Biztos azért maradt le, mert nem szeretem a gombát. Esetleg pizzán, de ott is csak kerülgetem inkább ;)
fistvan, 2006.04.30: a kukacosság nem jelzi az ehetőséget. A gyilkos galóca is gyakran kukacos, sőt a csigák is megrágják.
abacus, 2006.05.06: vsz. tintagomba, de nem a ráncos
ZoliQua 2006.05.09: nem rókagomba
ozeki 2006.05.12: vsz. tövisaljagomba
fvinczi 2006.06.04: nem erdeicsiperke. Nem is csiperke.
bigz 2006.06.06: ez akármi is lehet. Júniusban nem valószínű a tövisaljagomba
Sasa 2006.06.11: tintagomba
Scorpius 2006.07.12: nem a bunkóslábú fülőke, inkább valami csengettyűgomba, de ez sem tuti
Pajkos 2006.07.14: molyhos tinóru
ironman 2006.08.07: bunkós agancsgomba
ghostspike 2006.08.19: nem nyári vargánya - az sohasem kékül. Molyhos tinóru lesz, vagy valami hasonló
Lomex 2006.09.17: erdei szömörcsög
zferke 2006.09.30: nem a gyapjas. Karcsú őzlábgomba
Barangoló alias elel 2006.10.02: azelső vsz. valamilyen perszke, a második tőkegomba
gyoma 2006.10.06: a 3. fenyőtinóru, nem borsos. Az az "australe" is gyanús...
encso 2006.10.07: tőkegomba
zsakar 2006.10.14: sőt, nagyon ritkán halálos...
ghiago 2006.10.15: csengettyűgomba
kolibri 2006.11.04: a Coprinus atramentarius jó, de az a ráncos tintagomba, nem a gyapjas
kissyfur80 2006.11.04: nem, ez is a gyapjas. Az utolsó képek csengettyűgombák
klo 2006.11.17: tőkegomba
keva 2006.11.18: légyölő galóca!!!
Sas 2006.12.03: kígyógomba
b.zs. 2006.12.04: őzlábgomba
Ha nem haragszik a ládatulajdonos, akkor most már igyekszem folyamatosan figyelemmel kísérni a megtalálásokat.
A GCVARB mellett (kb. 6 m) volt, a gombahatározó alapján a taplók közé sorolt, réteggombák csoportjába tartozó fiatal lepketapló (Trametes versicolor). Korhadó fatönkök jellemző gombája. Vékony, bőrszerű vagy húsos termőteste legyező alakú. Koncentrikus sávoktól tarka színű, középpontja felé sötétedő színű. Gyakran egymás fölött több rétegben fejlődik. Nem ehető!
Termőtest: pata alakú, fiatalon
lehet félgömb is, vastag, 10-(30) x 5-(20) x 5-(10) cm; felszíne
csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres,
amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek
szürkék Tráma,termőréteg: évente
egymásra rétegződik, pórusos, krémszínűből okkerbarna lesz, 3-4
pórus/mm, 2-5 mm vastag egy-egy réteg Hús: kemény, vastag, fás,
világosbarna, zónázott, erős gombaszagú és kesernyés Termőhely és idő: lombos fákon,
főleg bükkön, ritkán fenyőn, egész évben, gyakori Egyéb: étkezési értéke nincs. A
Fomitopsis pinicola fajjal téveszthető össze, mely inkább fenyőn,
nyíren és égeren terem, a fehér széle fölött mindig van egy
vörösbarnás lakkos sáv és trámája világosabb.
A GCTOTE mulit második állomásától nem messze leltem rá.
Próbáltam valami érdekességet is gyűjteni a szegény kis bükkfataplómhoz, hogy ne árválkodjon egy silány leírás társaságában. A taplógomba népi feldolgozása
A magyar nyelvtörténeti–etimológia
szótár szerint a tapló szót 1395-ben említik először „taplow”
formában. A szótár bizonytalan eredetűnek tekinti, de nagy a
valószínűsége, hogy török eredetű szavaink egyike.
A hajdani időkben a taplót főként
hajóépítéshez, tömítésnek, valamint tűzgyújtáshoz (a gyufa
feltalálásáig) használták.
A tapló azonban nemcsak a tűzgerjesztés
nélkülözhetetlen eszköze volt, hanem hosszú századokon át sebészeti
beavatkozásoknál, vérzéscsillapítóként is általánosan ismert és
használt volt, s a toplászok között még ma is az. Napjainkban is, ha
a taplófaragó vagy díszítő elvágja magát, azonnal taplóval kötözi be
a sebét.
A taplót a méhészek is használták
füstölőszerként. Azt mondják, hogy aranyér gyógyítására is alkalmas.
Végül, de nem utolsósorban említem meg a taplósapka viselésének
jótékony hatását a fejfájás ellen.
Mindezen népi megfigyeléseknek
tudományos alapjuk is van. A bükkfatapló és a parázstapló kemény
termőtestének rozsdabarna belseje nem más, mint sűrű
gombafonal-szövedék, olyan, mint egy finom likacsú szivacs. Szinte
magától értetődő, hogy magába szívja a sebből kiszivárgó vért. De van
még más hatása is. Ezek a taplók csersavszerű, összehúzó anyagokat is
tartalmaznak, tehát valóban van a vérereket, sebfelületeket
összehúzó, vérzéscsillapító, sebgyógyító hatásuk.
Hogy az ember mikor jött rá a tapló
ezen tulajdonságaira, nem tudjuk, de arról vannak feljegyzések, hogy
ezt így gyakorolták a gyógyászatban, viszont a mai kor embere előtt
már régen feledésbe merült, kivéve a korondi toplászokat. Érdekes
azonban, hogy a valamikori vérzéscsillapítóként használt
bükkfataplónak nemcsak felszívó és összehúzó mechanikai hatása van,
hanem még egyéb érdekes és meglepő tulajdonságai is. A XIX. század
végétől egy új kézművesség alapanyagaként szolgál és elmondhatjuk,
hogy a több ezer taplóféleség közül a Fomes fomentarius valóságos
diadalutat tett meg napjainkig.
A családfő, miután begyűjtötte a
nyersanyagot, közösen feldolgozták azt. Amikor elkészítették a
taplósapkákat, a családfő szekérre ült és elment a környező
vidékekre, hogy eladhassa termékeit. Legtöbbször cserélt a
házigazdával, felajánlotta neki a sapkát, hogy cserébe kétszer töltse
meg kukoricával vagy búzával. Így lassan összegyűlt neki is a gabona,
amit ő nem tudott megtermelni. Ez az út hosszú időbe telt,
legtöbbször hetekig távol volt a családjától, de meg kellett tennie.
Az 1950-es években csak nagyon szegény emberek foglalkoztak a
toplászattal és sokan alantas munkának tartották.
Lássuk, mit tudnak a korondiak a
taplóról mint növényről. Tudják, hogy a tapló a beteg fák élősködője.
A mi toplászunk szerint is a tapló kifejlődését a nagy telek idézik
elő. Télen a fák a nagy hideg hatására megfagynak és a nagy
szélviharban a fa kérge megrepedezik, elhasad s megbetegszik. A másik
évben már a repedéseken, hasadásokon át a fa magából fújja-gyúrja ki
a gázt, a taplót. De alighogy kezd fejlődni a gomba, az erdei legyek
megérzik a szagát és „leszarják”, amitől a tapló
megnyüvesedik. Különösen a nyári időszakban, a nagy melegek idején
nehéz olyan taplót találni, amelyik nem nyüves. A toplászok
megfigyelése nagyon közel áll a tudományos magyarázathoz, miszerint a
fatörzseken elég gyakran látható kagyló alakú, félkörös, lópataszerű,
bőrszerű vagy fakeménységű tapló. A gomba alsó oldalán lévő
termőrétegben érnek meg a spórák milliói, melyeket a szél messzire
elhord, megfertőzve az idősebb, sérült, megrepedezett, beteg fákat. A
gomba átmérője olykor eléri a fél métert, vastagsága pedig a 25 cm-t.
A kidolgozásnál a kemény kalapréteget és a csöves részt
eltávolították a termőtesttől és a maradékot veréssel puhították. A
bükkfatapló nem valódi, hanem rendszerint csak gyengültségi parazita.
Az erdészetileg jól kezelt állományokban alig lehet megtalálni.
Mindezen toplászok szívvel-lélekkel és
hozzáértéssel dolgozták fel a bükkfataplót és a nyírfataplót
(Piptoporus betulinus). Hasonlóképpen van ez ma is. Korondon csaknem
75 család foglalkozik toplászattal, ebben a mindenekelőtt
fazekasságáról híres faluban. A mesterség első mozzanata a gyűjtés,
ami a legfáradságosabb, legnehezebb munkafázis. A taplót a
bükkerdőkben az ún. Bancza-zsákba gyűjtik. A zsák névadója Bancza
Pali, aki az erdőn, toplászat közben halt meg. A gyűjtést csoportosan
végzik, mert egyedül toplászni menni, a messzi erdőségekben igen
veszélyes. Nemcsak a vadak esetleges támadása miatt, hanem egyes,
előre nem látható baleset vagy rosszullét is végzetes kimenetelű
lehet.
Jó néhány problémával kellett
szembenézniük a gyűjtés folyamán. Az első, hogy el kellett hagyniuk
családjukat sokszor hetekre vagy hónapokra ahhoz, hogy el tudjanak
menni a messzi erdőkbe taplóért, mert a közeli erdőben már leszedték
a többi toplászok. A második, hogy a gomba csak 1500 méteres
átlagmagasságban található és csak bükkfákon. Ezért vonattal, majd
alkalmi szekérrel mentek felkeresni a Kárpátok gerincén végigvonuló
bükkerdőket. Egy másik gond volt az erdőjárás is. Gyakran
hihetetlenül sokat kellett gyalogolniuk a nehéz Bancza-zsákkal a
hátukon, hogy sok taplót találhassanak.
Nemcsak nehéz és fáradságos munka a
taplógyűjtés, hanem nagy hozzáértést is igényel, hiszen nem minden
tapló jó, feldolgozható. Vannak, amelyek már túl régiek, nyüvesek
vagy rossz minőségűek. A fel nem készült, fiatal kezdő toplászok
gyakran a saját bőrükön szereznek tapasztalatot (rossz taplót
cipelnek).
A toplász legfontosabb szerszáma a
toplászfejsze. Ha baltájával nem éri fel a gombát, akkor egy hosszú
karóval veri le azt. A tapló levétele sem történhet akárhogyan. Az a
fontos, hogy egy kis darab még ott maradjon a fán, mert akkor a
következő növés hamarabb megindul és erőteljesebb lesz. A levett
taplót azonnal ellenőrzi a toplász, s a hibás, értéktelen részeket
fejszéjével rögtön eltávolítja, hogy ne cipeljen fölösleges terhet.
„Azt a helyet, ahol gombát találtunk, megjegyezzük – de
csak az elménkben – , és majd következő alkalommal is
felkeressük”. A régebbi időkben szinte az egész ország
bükkerdőterületét felosztották egymás között a korondi toplászok. Még
ma is vannak, akik ezt tiszteletben tartják. Gyakran használták az
„én fám” vagy az „én erdőm” kifejezéseket. Ez
még akkor is így volt, mikor vonattal vagy autóbuszszal utaztak el
egy-egy erdőig, s azt napokig, néha hetekig keresztül-kasul átjárták
és erdei kalibákban vagy pásztorházakban, esetleg a csillagos ég
alatt töltötték az éjszakát. Ilyenkor saját készítésű, nem túl
bőséges eledeleket fogyasztottak, például vad gyümölcsöt, halat vagy
otthonról vitt szalonnát, hagymát, krumplit, amit egy ércüstben
sütöttek meg. Ha már sikerült összegyűjteni a taplógombákat, a
hazaszállítás is akadályba ütközött. Például amikor felvitték a
taplóval tele zsákot a vonatra, az előtérben kellett maradniuk,
hiszen egyes nem kifejlett gombák kellemetlen szagot árasztottak,
ezért mindegyre kérdezték tőlük, hogy mit visznek, mi olyan büdös. Ha érdekel a téma, akkor itt még olvashatsz róla:http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil//tv2002/tv0211/bedo.html
A GCPUNY közvetlen közelében találtuk egy már nem élő faágon ezeket a gombákat. A meghatározás nekünk, akik nem értünk a gombákhoz, nem is volt olyan egyszerű. Végülis arra jutottunk hogy ezek Rózsaszínes egyrétűtapló gombák, vagy latinul Daedaleopsis confragosa-k.
Ezt találtuk róla:
Termőtest:
konzolos, 4-8-(9) x 2-4 x max 2 cm; felszíne ráncos, +- zónázott, csupasz; széle éles, hullámos; színe okkertől barnásvörösig Tráma,termőréteg:
megnyúlt pórusos vagy labirintusos, 0,5-1 cm vastag, a lemezszerű képződmények vastagsága 0,5-(1) mm, fehéres, majd szürkésbarna Hús:
vékony, kemény, szag nem jellemző, íz kesernyés Termőhely és idő:
mindenféle holt lombos faanyagon, egész évben, elterjedt, gyakori Spóra:
spp. fehér, sp. 7-8 x 2-2,5 µm, hengeres vagy allantoid, sima, esetleg olajcseppekkel Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. A robusztusabb Daedalea quercina, a majdnem lemezszerű trámájú Daedaleopsis confragosa var. tricolor és Lenzites betulinus, valamint a fenyőn termő Gloeophyllum fajokkal téveszthető össze
Ui.: Időközben gym levelünkre válaszolva megerősítette, hogy nagy valószínűséggel jó a meghatározásunk. :)
Köszönjük neki!
Mákos, 11.01: 5-szarvasagancs gomba
pusi, 11.04: 1-2: gyűrűs tuskógombának hívják, 4-5: laska, de nem ördögszekér
aulus, 11.06: biztos, hogy nem lila pereszke. Valamilyen döggomba
Magnes50, 11:06: az első kép is tőkegomba, a második pedig a narancsvörös tölcsérgomba
kupec, 11.07: 1-tőkegomba
fruzsa, 11.30: valamilyen tölcsérgomba, nem róka
2005
zergi, 02.02: csillaggomba
esztelneki, 06.26: 2-piruló galóca (az 1. is gyanús...)
malna, 07.23: 1-tintagomba, 2-szenes galambgomba
Bianka, 07.23: hasadtlemezű gomba
feri60, 08.25: tintagomba
ttamas, 08.31: nem valószínű
farkas_e, 09.24: 4-5: lánggomba (esetleg tőkegomba, de nem az ízletes)
Tekergő, 10.16: 1-kb. háromféle gomba látható a képen, de egyik sem mezei szegfűgomba
Elveszett Geoláda Fosztogatói: légyölő galóca és gyűrűs tuskógomba van csak a képeken
Mint gombaszakértő, úgy gondoltam, hogy végigtekintem e remek ládára beküldött megtalálásokat. Miután igen sok félrehatározást láttam, és ez a láda okulás céljából jött létre, ezért talán nem bánt senkit, ha egy kis reviziót tartok. Csak azokat a megtalálásokat sorolom itt fel, ahol biztos vagyok a tévedésben, és a tévedés viszonylag jelentős. Így tehát nem foglalkozom a taplókkal, a nagy őzláb - karcsú őzláb - egyéb őzláb tévesztésekkel, a pöfetegfélékkel, a kevésbé fontos galambgombákkal, stb, amik a szakértőnek is sokszor gondot okoznak. Egyelőre 2004.10.31-ig jutottam, de talán ezen is lehet majd rágódni.
Idő hiányában nem írok magyarázatokat, de kérdésekkel nyugodtan keressetek meg az e-mailemen! És örülök, hogy ilyen sokan szeretik a gombákat!
Na, akkor lássuk (az évszám mindenhol 2004):
kepenu, 07.18: bíbortinóru
babar, 07.19: erdei csiperke
pulbrich, 07.20: viaszfehér tölcsérgomba
snake, 07.20: valamilyen tejelőgomba
ÉvaSanKri, 07.23: piruló galóca
ÖregTom, 07.31: tavaszi rétgomba
Túrabot, 07.31: szitaszájú csillaggomba
Adri&Junior, 08.19: galambgombák
Szoke-Kiss, 08.21: pecsétviaszgomba
dragunov, 08.29: tintagomba
Phoere, 08.30: tobozfülőke? de nem tavaszi rétgomba
jalso, 09.01: varashátú galambgomba
scele, 10.02: kígyógomba
macok, 10.03: 1-világító tölcsérgomba, 4-retekszagú kígyógomba
Reggel, 10.10: kígyógomba? nem téli fülőke
KiVi, 10.12: galambgomba? nem bunkóslábú fülőke
19izsi73, 10.20: kígyógomba, nem csoportos tuskógomba (anyósnak azért jó :))
rongylab2, 10.23: nem laska
dr.is, 10.24: két különböző gomba van a két képen: kígyógomba és tintagomba; susulyka nincs
Fűkocka, 10.25: gyűrűs tuskógomba
zacz, 10.26: piruló őzlábgomba
kiss_ae, 10.26: sárga kérészgomba
Geoládázással összekötött osztálykiránduláson egy piruló őzlábgombát találtunk. Fogtuk hát a fotómasinát és a GPS-t, és megcsináltuk a cache-t a GCBRUM és a GCOSZI között félúton. Szerintem ritka szép példány volt, de nem voltunk benne biztosak, hogy valójában az, ami. Így otthagytuk a természetnek. Íme a leírás:
Jellemzés: Nagy termetű, kalapja táblás, cserepes, barna pikkelyekkel borított, lemezei fehérek. Tönkjén eltologatható gyűrű van. Húsa fehérből narancsvörösre szint vált.
Kalap: Domború, harang alakú, középen csúcsos, 7-15 cm széles. Fehéresbarna, szürkésbarnás alapon sötétebb barna, tetőcserépszerű, táblás pikkelyekkel.
Lemezek: Szélesek, lágyak, a tönköt nem érik el, a tönk körül gyűrűben nőttek össze, a kalap széle felé szélesebbek. Fehérek, de sérülésre sárgásvörösen foltosodnak. Spórapora fehér.
Tönk: Megnyúlt, karcsú, 10 -25 cm magas, 1-2 cm vastag. Lefelé vastagodó, alul gumós, fiatalon talpszerűen kiszélesedő. A kalapból csuklósan kifordítható. Színe fehéresszürkés, halvány barnásszürkés, pikkelyes, egyszínű. Gallérja vastag, sallangos szélű, elmozdítható gyűrű.
Hús: Fehér, de megtörve, elvágva narancsvörösre, téglavörösre, sárgásvörösre változik. A színváltozása nem mindig feltűnő. A kalapban lágy, kócszerű, a tönkben rostos, alul szívós rostos.
Szag és íz: Nem jellegzetes.
Termőhely és idő: Erdei televénytalajon, elsősorban fenyvesben a korhadó fenyőtűkön, de parkokban, kertekben is sokfelé gyakori. Főleg ősszel terem.
Felhasználás: Jóízű ehető gomba. Fogyasztásra éppen úgy alkalmas, mint a nagy őzlábgomba, azzal a megszorítással, hogy erdőn kívül termő hasonló fajt ne szedjünk.
Hasonló fajok: Egy változata a sötétkalapú piruló őzlábgomba, amelynek tönkje alul hagymásan vastag. Igen ritka ugyan, de kertben, humuszos talajon előfordul. Több ízben rosszullétet, enyhébb mérgezést okozott külföldön. A piruló őzlábgomba nagyon hasonlít közeli rokonához, a nagy őzlábgombához, amelytől gömbölyűbb kalapja, táblás pikkelyei, nem tarka tönkje és húsának megvörösödése különbözteti meg. Az ugyancsak ehető piruló galóca kalapja nem sötéten pikkelyes, hanem világosan pettyes, és gallérja nem mozdítható el. Esetleg összetéveszthető az erdei csiperkével is, mert annak ugyancsak vörösödik a húsa és pikkelyes a kalapja, de lemezei nem fehérek. A mérgező kisebb őzlábgombák tönkje nem fordítható ki a kalapból, és gallérjuk sem mozdítható el.
Már többször terveztem, hogy ezt a ládát is "megtalálom", és ezen a hétvégén végre nem felejtettem el megfelelő fényképet készíteni.
Azt hittem túl vagyok a nehezén. Tévedtem, a neheze a gombameghatározás volt, vagy lett volna.
Nekem, aki egyáltalán nem ért a gombákhoz, ez komoly feladat volt.
Hosszasan böngéztem az oldalról elérhető gombahatározóban a képeket és leírásokat, de nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy az én gombám mi is lenne.
Végül két gomba között őrlődök (és könnyen lehet, hogy így is tévedek). Egyik ehető, másik mérgező. Ebből is látszik, hogy nagyon vigyázni kell a gombákkal!
Örülnék ha pontatlan meghatározás esetén is elfogadnátok a megtalálást. Előre is köszi!
A tippjeim:
-Tintaszagú csiperke
-Őzlábgomba
Ja, a gomba a GCWall 2. pontjának közvetlen közelében van.
A GCRupp ládától kb. mintegy 15 m-re találtuk ezt az avarból előbújó két gyönyörűszép gombát. A nagyobbik a képeken jobban látható egyed kb. 7-8 cm magas, egyenes szárú, kb. 5 cm átmérőjű szabályos kör alprajzú, domború, kúpos kalappal. A tönk és a kalap színe egyaránt lilás, lilás-barnás.
A környéket jellemzően tölgyes erdő borítja, a megtalálás helye kb. 250 m magasan a Rupp-hegyen van.
Mivel nem vagyok gomba szakértő ezért hosszasan bújtam Thomas Laessoe: Gombák című határozó kézikönyvét és az itt megadott honlapot is... Ezek alapján úgy vélem Lila pereszkére bukkantunk a kellemes, langyos őszi időben. (Tévedés joga fenntartva... :-) )
Ui.: A képek nem túl jól sikerültek, mivel csak mobil volt nálunk...
Ha ezek alapján az azonosítás nem elfogadható, szívesen vállalkozunk az újabb gombavadászatra! :-)
---------------------------------------------------------------------------------
Sajnos az első meghatározásnál mellélőttem :(. A baráti figyelmeztetés alapján módosítom az általunk fellelt gomba fajtáját: KÍGYÓGOMBA
Köszönöm a felülvizsgálatot, azt hiszem nem leszek gombaszakértő :) 2007.01.21
A GCTIBA ládánál találtam ezt a néhány téli fülőkét.
Terra.hu:
Kalap: 2-4-(8) cm, domborúból szabálytalanul kiterülő; széle áttetszően bordázott, ez néha nem is látszik; felszíne sima, nyálkás; színe sárga vagy narancsbarna, széle felé világosabb
Lemezek: sűrűk, fehérek, majd sápadt narancsszínűek, felkanyarodók vagy foggal lefutók
Tönk: 2-7 x 0,5-1cm, hengeres, csoportos, görbülhet, kalapszínűből lefelé barnásfekete, bársonyos
Hús: krémszínű, kellemes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő:elterjedt, gyakori, lombos fák tuskóján erdőkben, parkokban októbertől áprilisig
Ehető, ízletes. Más csoportosan termő fajokkal téveszthető össze, de termőideje miatt elkülönül ezektől.
Ez az ősz elég meleg és száraz volt, de november végére sok szép gomba bújt elő.
Ezt a már kicsit szétfolyt tintagombát 2006. november 26-án, a Sasfészek (GCsas) láda és a tőle pár száz méterre lévő kilátó között félúton találtuk.
Meghatározás:
Harkálytintagomba (Coprinus picaceus). Lombos erdők avarjában egyenként nő. Színei a harkályra emlékeztetnek: a feketére sötétedő, fénylő kalapokon nagy, pelyhes, fehér burokmaradványok, foszlányok tapadnak. Kalapja és lemezei gyorsan elfolyósodnak, és petyhüdten lógnak a tönk csúcsán. Gyengén mérgező.
Forrás: Gombák 2. - búvár zsebkönyvek (Babosné - F. Gyurkó, Móra Könyvkiadó, 1987)
(nevemhez -gombás georgina- méltóan valami különleges gombát szerettem volna bemutatni)
Pecsétviasz-gomba (Ganoderma lucidum). Fényes, kemény kéreg fedi, mintha lakkozva lenne. Sötét gesztenyevörös kérgét fehér, citromsárga szegély díszíti. Kalapszerű felső részének széléhez illeszkedő hosszú tönkje van. Erdők talaján termő gyökérélősködő, fakeménységű tapló.
Az egyre inkább terjedő "csodagomba", "2000 éves rákgyógyszer" és hasonló jellemzéseket itt inkább kihagyom. Ha valakit ez érdekel, az internetes keresés úgyis főleg csak ezeket a találatokat adja ki...
Talán nem tévedek nagyot, ha ez egy piruló őzlábgomba. A GCKTNG-nél lőttem.
Kalap:6-16-(20) cm, gömb alakúból domború, majd kiterülő, mindig tompa púpos; széle cafrangos; felszíne krém alapon nagy, gyapjas, elálló, koncentrikus barna pikkelyekkel
Lemezek:krémszínűek, szélesek, sűrűk, a tönk előtt gyűrűbe összenőttek
Tönk:hengeres, karcsú, bunkós bázisú, 10-16 x max. 2 cm, üregesedő, szálas, a gallér fölött és alatt sima, fehéresbarnás, sértésre vörösödik; gallér kettős, vastag, gyapjas, forgatható
Hús:fehéres, elvágva sáfrányvörösre színeződő, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő:erdőben, erdőszélen, utak mentén, parkokban júliustól októberig, gyakori
Spóra:spp. sárga, sp. 9-11 x 7-8 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések:ehető, ízletes. Összetéveszthető a zöldülő termőtestű, ritka Macrolepiota olivascens, és a Macrolepiota procera fajokkal, melyek tönkje kígyóbőrszerűen mintázott, azon kívül a szintén mintázott, vörösödő tönkű Macrolepiota permixta fajjal. A nagytermetű őzlábgombák közül a ritka Macrolepiota venenata és a Macrolepiota rachodes var. hortensis mérgezők
Homoktövis (GCROSS)-nél találtunk rá erre az rücskös, érdekes kinézetű teremtményre.
BIMBÓS PÖFETEG-re (Lycoperdon perlatum) tudtam leginkább hasonlítani:
Kicsiny vagy közepes, fehér, gömbölyded, körte alakú gomba, tetején sűrű, letörölhető szemcsékkel, tüskékkel.
Termőtest:
jellegzetesen körte alakú, 3-8 x max. 6 cm, tönkrésszel; felszíne fehéres, különböző nagyságú tüskékből álló exoperídiummal; kétrétegű perídiummal
Hús:
az exoperídium nem tömörülő tüskékből áll; az endoperídium éretten barna, a lehulló tüskék után hálózatos; a gleba éretlenül fehér, később sárgásolív, majd barna, a meddő tönkrészben sokáig fehér marad, a spórák érésekor a termőtest csúcsán lyuk keletkezik, itt "pöfögnek" ki a spórák
Termőhely és idő:
mindenféle erdőben, erdőszélen, parkokban, sokszor csoportosan júliustól októberig, elterjedt, gyakori
Spóra:
spp. barna, sp. 4-4,5 µm, gömb alakú, szemcsés
Megjegyzések:
fiatalon, míg a gleba fehér, addig ehető, ízletes. A jellegzetes izolált tüskés exoperídium és a színe miatt a sötétebb, piramisszerűen összeálló tüskés Lycoperdon molle és Lycoperdon umbrinum fajokkal téveszthető össze
Egy novembervégi kis őzláb a Pes-kőn. Az idei nagyon enyhe novembervégen nagyon sok őzlábat láttunk a Pes-kő felé sétálva, végül a GCPko-hoz legközelebb levőt örökítettem meg a ládától kb. 100-m-re.
(N47 36.499 E18 28.470)
A GCMEK (Még egy kilátó) -nál találtuk ezt a gombát. Meglepően vettem észre, hogy az előttem lévő megtaláló is pont ugyan ilyennel loggolt be. Egy kis bűntudattal loggolok, mert az előző megtaláló miatt nem kellett túl sokáig böngészni, hogy milyen gomba is lehet. Ettől függetlenül azért Én is utánanéztem. :-)
Tehát ez egy Harkály tintagomba (Coprinus Picaceus).
Nem gondoltam volna,hogy november közepén találunk "normális" gombát,pedig tömegesen voltak ezek a Harkálytintagombák.Sajnos étkezési szempontból értéktelen.
Ez a kép a Hétvályus forrásnál készült (GChet)
2006. november 11-én kora délutáni találat Paks térségében, a GCIMSO ládától fél kilométerre.
A továbbiakhoz elöljáróban afféle mottóként: isten óvjon mindenkit attól, hogy az én saját szedésű gombámból pörköltet egyen.
Így hangzott az eredetileg beírt szöveg, akmelyre bizonyítékot is adtam: taplógombaként határoztam meg a talált gombát, amit most a rejtő útmutatása alapján módosítok. Szóvel ez egy tőkegomba, s szívem szerint azt írnám, hogy fenyő tőkegomba (Galerina marginata) a pókhálósgombafélék családjából, amely halálosan mérgező. A szagára és az ízére egyénként a szakirodalom a lisztes kifejezést használja - elég baj, ha ez utóbbit valaki megérzi. Ez a faj egyébként júliustól októberig kifejezetten gyakori.
Persze gombászati alapismereteim még mindig hagynak kívánnivalót maguk után, így csupán a tőkegomba biztos, a talált gomba déli tőkegomba (Agrocybe cylindracea) is lehet, bár a színe alapján a fenyő tőkegomba valószínűbb. Ha mégis déli tőkegomba, akkor fogyasztható, jellegzetes íze és szaga van (fogalmam sincs, hogy ez milyen lehet). Júniustól szeptemberig viszonylag gyakori a délvidéken a nyárfák törzsén.
Azt hiszem, csak ismételhetem magam: "isten óvjon mindenkit attól, hogy az én saját szedésű gombámból pörköltet egyen".
BNE-Bence-klo
A medicinlabda nagyságú ÓRIÁS PÖFETEGeket még a nyáron találtam GCSZTV től 15 méterre a meredek sziklás domboldalban. Tényleg nagyon nagyra nőttek pedig nem ez az általános termőhelyük. Mérgező gombával nem keverhető össze.
Az ÍZLETES VARGÁNYÁt (boletus edulis) szintén ezen túrám alkalmával a Dobogó-tető nyeregben. Megszokott termőhelyén, cseres-tölgyesben szedtem. Összetéveszthető más mérgező ill.thermolabilis tinórufajtákkal, azok tönkje vörösen erezett, ill. a törési felületen kékül.
Mindkettő ízletes aromás gomba, őrleményüket az élelmiszeriparban a"gombaíz" elérése céljából használják.
Készült: 2006 nov 4: Bányatavak Dunakeszin (GCpeca)
Szerintem Sereges tintagomba. Coprinus sparso.
A tintagombák (Coprinus-fajok) leginkább arról ismertek, hogya legtöbb faj termőteste idővel a spórák által feketére festett folyadékká, "tintává" alakul. Egyes tintagombafajok azonban egyéb mutatványokra is képesek: egyik hatóanyaguk, a koprin nevű aminosavszármazék önmagában nem különösebben toxikus vegyület, ám ha röviddel a koprin-bevitel előtt, vele egyidejűleg vagy (esetleg nem is olyan röviddel) utána alkoholt iszik valaki, akár súlyos tünetek is felléphetnek.
A képen látható gombacsoport is koprint tartalmaz.
-------------------------------------------------
Utóbbi 3 kép: Gábor PDA-jának emlékére... :(
Készült: 2006 szept 24: Asztal-kő (GCAszk)
Kicsit "öregecske" Coprinus atramentarius - Gyapjas tintagomba csoport GcPeca két állomása között --- gondoltam én...de a rejtő szerint ez Sereges tintagomba; én hiszek neki :o) , viszont a Seregesről egy szál leírást se találtam széles e neten...azért még próbálkozom majd!!
Kalap:
4-10 x 3-8 cm magas, tojás alakúból ovális, kúpos lesz; széle behasadozó; felszíne hosszanti ráncos és apró barnás pikkelyes, melyek letörölhetők; színe szürke vagy szürkésbarna
Lemezek:
sűrűk, szürkéből hamar feketék lesznek, szabadok, öregen autolizálnak (feloldják magukat) és tintaszerűen lecsepegnek (Ezek a példányok már majdnem itt tartanak. :o) )
Tönk:
hengeres, karcsú, üreges, fehér, 4-13 x 1 cm, múlékony gallérral
Hús:
fehér, törékeny, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő:
erdőkben, erdőszéleken, kertekben, parkokban, útszélen, tápanyagdús talajon magányosan vagy csoportosan, gyakori
Spóra:
spp. sötétbarna, sp. 8-10,5 x 4,5-6,5 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések:
feltételesen ehető, ízletes, de alkohollal együtt mérgezést okoz. A Coprinus alopecia fajtól csak mikroszkóposan különíthető el biztonsággal!!
A várgesztesi geoláda közelében találtunk rá erre a kis gomba"találkozóra". :)
Közönség tapló
A gombának külön tönkje nincs, féloldalas( legyező, nyelv, kagyló, tapló) alakú. Alsó oldala nem lemezes, Hanem szivacsos csövecskék vagy megnyúlt tekervényes járatok lyuggatják. Elöregedve kiszárad elfásodik. Korhadt fák törzsén él. Rossz íze miatt nem fogyasztják.
MikiCache Pádisi túrájának 3. napján az Elveszett Világba barangoltuk, ahol találtuk ezt a szép gombát. Belga ötletére fotóztuk, mert ő már olvasott erről a "ládáról".
Termőtest:
pata alakú, fiatalon lehet félgömb is, vastag, 10-(30) x 5-(20) x 5-(10) cm; felszíne csupasz sugarasan és körkörösen ráncolt; széle lekerekített, fehéres, amikor nő; színe fiatalon okker vagy vörösbarna, az idősebb részek szürkék Tráma,termőréteg:
évente egymásra rétegződik, pórusos, krémszínűből okkerbarna lesz, 3-4 pórus/mm, 2-5 mm vastag egy-egy réteg Hús:
kemény, vastag, fás, világosbarna, zónázott, erős gombaszagú és kesernyés Termőhely és idő:
lombos fákon, főleg bükkön, ritkán fenyőn, egész évben, gyakori Spóra:
spp. fehér, sp. 19 x 6 µm, elliptikus-hengeres, sima Megjegyzések:
A Fomitopsis pinicola fajjal téveszthető össze, mely inkább fenyőn, nyíren és égeren terem, a fehér széle fölött mindig van egy vörösbarnás lakkos sáv és trámája világosabb
Ezen gombafaj egyetlen -de jelentős- hátránya, hogy semmilyen gasztronómiai értéke nincs. :-)
A veszprémi GCOROK láda mellett kb. 30 m.-re volt a kis fenyveserdőben ez a kis rizike. / Lactarius deliciosus /
Szárazság van, kicsire nőtt, de a narancsvörös kalapján körben sávos rajzolatu tölcséres kalap, a sűrű lefutó lemezek és a narancsvörös tejnedve , valamint a sérülésre megzöldülő lemezek és kalap jellegzetes.
Egyébként kitünő ehető gomba, főleg fenyvesekben fordul elő.
Ecetes salátának szokták elkészíteni, de rántva is kitünő.
Taplógomba (Tindercolony)
Tudom, hogy nem ritka, és többen bemutatták már itt a lapon. Így október vége felé elég nehéz már gombát találni. Mi a Kőtenger ládától 71,2 m-re találtuk.
Ezt a Merzse mocsárnál fedeztük fel, tudomásunk szerint (melyhez segített a főgombaszakértő is) tőkegomba. A mocsár környezetében volt pár gomba, de ez volt a legjobban fényképezhető. A Merzse mocsár természetvédelmi területét ajánlom minden ládásznak... :)
Ezeket az öreg gombákat a Lőrinci erdőben találtuk a láda mellett egy korhadó fán. Valószínüleg Csoprotos tuskógomba - Armillariella tabescens.
Csoprotosan nő, húsa rostos, ehető.
Erdélyi kirándulásunk során a GCTK02 láda megtalálása után a Nagy-Somlyó csucs alatt találtuk ezt a szép légyölő galócát/amanita muscaria/
A gomba mérgező, bár nem mindig halálos.
Nagyon nehezen megy ez a gombászkodás... Főleg a meghatározás. A feladat nagyon szép, s élvezet az oldalon nézegetni a gyönyörű képeket.
Én ismét egy olyat teszek fel, mely a környezete miatt tetszett meg a GCNema közelében. (Mária-szurdok.)
A (általam) kerti tintagomba (nak vélt) csoportos növésű, általában rozsdabarna, kúpos kalapú gomba. Valószínűleg a sziklahasadék mélyében nem kapja meg a fényt, s emiatt lett ennyire fehér. Ez mindenhol megterem: korhadó faanyagon, fák, oszlopok tövén, bárhol, akár lakott helyen az év egészében megtalálható. Ehető, de azonnal fogyasztandó, mert hamar elfolyósodik.
Elég nehéz új gombákat találni. Amit most találtunk az inkább a környezete miatt szép, különleges. A korhadó fákon, tuskókon igen gyakori a szegett tapló. A képen láthatót a GCVegv közelében találtuk.
Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera)
A gomba jellegzetesen szétterülő esernyőszerű kalapja akár a 35 cm átmérőt is elérheti. Napfényes erdeinkben fordul elő. Igen kitűnő ehető gomba. Szárított húsa tiszta fehér, kellemes ízű és mogyoróra emlékeztető illata van. GCret-nél a ládától 3 méterre találtam.
A diósgyőri várhoz (GCDIOS) vezető sétálóutcában egy gesztenyefa szív alakú odvában találtuk ezt a gombát, amit kis segítséggel tuskógombának határoztunk meg (köszönet érte kepenunak).
Útban GCDOB felé a hegy alatti útnál ill. a hegyoldalban.
Valószínűleg ezek a gombák a következők:
1. Cafrangos galóca
2. Nagy őzlábgomba
3. Gyapjas tintagomba
1. Amanita strobiliformis, Cafrangos galóca
Kalap:
(6)-10-18-(20) cm, nagyon vastag húsú, gömb alakúból sokáig domború, későn és nem teljesen kiterülhet, felszíne sima, széle nem bordás, de burokmaradványoktól cafrangos. Színe fehér v. krémfehér v. krémbézs, közepe lehet sötétebb, szögletes v. táblás, vastag, nagy krémfehér v. szürkés burokmaradványokkal burkolt, sok esetben majdnem teljesen.
Lemezek:
középsűrű, szabadon álló, fehér v. krémfehér.
Tönk:
(6)-10-20-(25) x (1,5)-2-4 cm, robusztus, hengeres, alján ovális v. szögletes gumóval, lehet gyökerező is, fehér, könnyen letörölhető pelyhekkel, cafrangokkal a teljes felületén. Gallér fehér, cafrangos, múlékony, sokszor a szétterülő kalap széle leszakítja, esetleg bordás. Gumó felszínén ugyancsak könnyen letörölhető pelyhek, cafrangok vannak.
Hús:
vastag, kemény, később puhul, fehér, nem színeződik.
Termőhely és idő:
melegkedvelő, meszes talajú lomberdőkben, füves erdőszéleken. Elterjedt, nem gyakori, nyártól koraőszig.
Spóra:
fehér, ovális-elliptikus, (9)-10-13-(14) x 7-9-(10) µm.
Megjegyzések:
Hőkezelés után ehető.
Elkülönítő bélyegei:
# robusztus termet
# fehér szín
# cafrangos tönk.
Jellegzetes megjelenése miatt csak a közelrokon fajokkal téveszthető össze: Amanita solitaria (apró, piramis alakú burokmaradványok, nem cafrangos tönk, zöld árnyalat a lemezeken), Amanita vittadinii és Amanita codinae (elálló pikkelyes-táblás kalap és tönk).
forrás : http://www.terraalapitvany.hu/gomba ill. Határozó Zsebkönyvek:Gombák- S. Evans, J. Kibby
2. Macrolepiota procera, Nagy őzlábgomba
Kalap:
10-30 cm, gömb vagy tojás alakúból domború, majd kiterülő, mindig púpos; széle cafrangos; felszíne krém alapon nagy, gyapjas, elálló, koncentrikus barna pikkelyekkel
Lemezek:
krémszínűek, szélesek, sűrűk, a tönk előtt gyűrűbe összenőttek
Tönk:
hengeres, karcsú, bunkós bázisú, 15-40 x max. 2 cm, üregesedő, szálas, a gallér fölött sima, barnás, alatta krém alapon koncentrikus, kígyóbőrszerű barna mintázottsággal; gallér kettős, vastag, gyapjas, forgatható
Hús:
fehéres, nem színeződő, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő:
erdőben, erdőszélen, utak mentén, parkokban júliustól októberig, gyakori
Spóra:
spp. fehéresrózsaszín, sp. 12,5-17,5 x 9-11 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések:
ehető, ízletes. Összetéveszthető a zöldülő termőtestű, ritka Macrolepiota olivascens, a vörösödő tönkű Macrolepiota permixta és Macrolepiota rachodes fajokkal. A nagytermetű őzlábgombák közül a ritka Macrolepiota venenata és a Macrolepiota rachodes var. hortensis mérgezők
3.Coprinus comatus, Gyapjas tintagomba
Kalap:
2-5 x 5-12 cm magas, tojás alakúból ovális, kúpos lesz; széle behasadozó; felszíne fehéresbarnás, nagy, gyapjas, elálló pikkelyekkel; színe fehéres
Lemezek:
sűrűk, fehérből hamar feketék lesznek, szabadok, öregen autolizálnak (feloldják magukat) és tintaszerűen lecsepegnek
Tönk:
hengeres, karcsú, üreges, fehér, 10-20 x max. 3 cm, fejlett gallérral
Hús:
fehér, törékeny, kellemes szagú és ízű
Termőhely és idő:
erdőkben, erdőszéleken, kertekben, parkokban, útszélen, tápanyagdús talajon, gyakori
Spóra:
spp. sötétbarna, sp. 9,5-12 x 6-8 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések:
ehető, ízletes. Jellegzetes színe, gyapjassága miatt más Coprinus fajokkal sem téveszthető össze
Útban GCBRAM felé a fenyvesben ill. a tetőn. Sok fajta gombát találtunk, de érdekesebb ezekből a következő 3.
Szerintem ezek
1. Vastagkérgű tapló
2. Fehér likacsos gomba vagy valami más, pl. Gloeoporus pannocinctus
lsd. http://www.hlasek.com/gloeoporus_pannocinctus_ac8574.html
3. Borsos tinóru
1. Ganoderma australe
Az egyik legnagyobb termőtestű gombafaj a régióban. Évelő termőteste félkör alakú, vékony, törékeny lakkréteggel fedett. Vastag kérgű, egyenetlen, körkörösen barázdált szürkésbarna felső oldalát általában sötétre festik a kiszóródott spórák. A gomba növekvő pereme vékony és világos színű. Évente új csöves réteget növeszt, apró likacsai sárgásfehérek, nyomásra barnulnak. Kemény húsa vörösesbarna. Ehetetlen, gyakorian elterjedt fajta
forrás: Határozó Zsebkönyvek:Gombák- S. Evans, J. Kibby
2. meghatározása folyamatban
3.Boletus piperatus, Borsos tinóru
Kalap:
2-5,5 cm, félgömb alakú, később domború, puha széle a trámán túlnő, felszíne szárazon nemezes, nedvesen síkos és fényes színe fahéjbarnástól sötét bőrbarnásig
Tráma,termőréteg:
tág pórusú (1-2/mm), felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt, kármin, tégla vagy rozsdavörös teljes hosszában
Tönk:
3-5x 0,3-1 cm, hengeres, de szinte mindig görbül, sárgás alapon kármin szálas, a bázisban sárga
Hús:
kalapban vastag, sárga némi vörös beütéssel tönkben citromsárga, puha, csövek fölött kármin, szaga nem jellemző, íze csípős
Termőhely és idő:
savanyú talajú lombos és fenyőerdőben nyártól őszig
Spóra:
spp. rozsdabarna, sp. elliptikus, sima, 8-12 x 3-5 µm
Megjegyzések:
csípős íze miatt nem ehető.
Jellemző bélyegei:
# kis termet
# tégla vagy rozsdavörös tráma
# csípős hús.
Összetéveszthető a nem csípős Chalciporus amarellus és Chalciporus rubinus fajokkal.
Útban GCGMBK felé két gombát is találtam. Sajnos nekem szinte minden gomba egyforma, de végigkutakodtva a határozót a következőket gondolom. Az első (647 m-re a ládától) a galócák családjába tartozó fehér selyemgomba (amanita alba gill) ami a határozó szerint hőkezelés után valószinűleg ehető, meg, hogy könnyen összetéveszthető a halálosan mérgező fehér galócákkal!!!
A másik - kepenu útmutatásával - (172 m-re a ládától) a pereszkefélék családjába tartozó (valószinűleg gyűrűs) tuskógomba (armillania mellea), 20 perces hőkezelés után ehető.
A láda ötlete egyébiránt zseniális, ezért gratula, a segítségért pedig köszönet!
Tudom, hogy az általam talált gomba egyáltalán nem rendkívüli, sőt meglehetősen gyakori. Talán az sem enyhítő körülmény, hogy pár méteren belül kettőt is találtam belőle. Szóval a Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera [Scop.: Fr] Sing.) lenne amikkel összefutottam. 45, illetve 52 méterre GCIVAC-tól. Folti és Macó nagy élvezettel pózoltak mellettük. Érdekessége, hogy képes szimbiózisban élni a Vigyorgó medvegomba [Szmájlius ursus sp. (Zsolti)] változó alakban és az én környezetemben megjelenő egyedpéldányaival. Jelen esetben rögtön kettővel is. Az őzlábat én rántva szeretem. De szóba jöhet a gombás rántotta is.
Szintezési Ősjegy (GCSzOs)-től nem messze találtuk ezt a gombácskát, nem tudtam mi is pontosan, ezért segítséget kértem, és egy nagyon jó barát immáron sokadjára segitett! Örök hála érte!
Jellemzés: Az eleinte tompán púpos kalap 4-8 cm-es átmérőt érhet el.
Kiterülése után alakja lapos haranghoz hasonlít, de középen jól
kivehető púp marad.A fehéres alapszínű kalapbőrt sok apró, nagyon
mutatós okkersárga vagy barna szinte pelyhes pikkely bortíja. A kalap
közepe sötétebb és sima. A kifejlett gomba szélén is lógnak még
burokmaradványok. A fehér vagy krémszínű lemezek eltérő hosszúságúak,
kissé hasasok és szabadonállók. A tönk maximum 8 cm-es magasságával és
0,4-1 cm-es átmérőjével egy karcsú gomba benyomását kelti. A fehér
vagy világosbarna szálas, gyapjas felületű tönkön pelyhes, hamar
szétfoszló gallér található. A gyapjas felület jellegzetes
tulajdonság, innen származik a faj magyar neve is. A hús fehér, puha,
enyhe gyümölcsillata és édeskés íze van.
Spóraszín: fehér
Előfordulás: Hazánkban gyakran megtalálható lomb- és fenyőerdőben,
erdőszéleken, füves helyen, korhadó fűrészporon, májustól novemberig.
Összetéveszthetőség: A gyapjas őzlábgomba a következő fajokkal
téveszthető össze: a hasas-spórájú őzlábgomba (L. ventriosospora),
amely főleg bükkösökben, ritkábban fenyvesekben található, a
L.ingivolvata tönkjének töve száradáskor lassan, dörzsölésre
gyorsabban narancsvörösre változik. Hazánkban mindkét faj elég ritka.
Fogyaszthatóság: Nem mérgező, de tartsuk be az alapszabályt, hogy a
kis őzlábgombák nem ehetőek.
Megjegyzés: A "clypeus" jelentése kerek pajzs, a kalap formája erre emlékeztet.
Forrás: Helmut és Renate Grünert: Gombák (fordította és magyar
vonatkozással ellátta dr. Forró László)
Magyar Könyvklub, Budapest, 1995.
....asszem be kéne már íratkoznom egy gombász tanfolyamra.....mert ez így elég gáz :-(
[Jóváhagyta: kepenu, 2006.10.09 10:22]
FRISSÍTÉS: 2007.04.21
gym 2007.01.14 19:11 logja szerint ez a gomba egy KARCSÚ ŐZLÁBGOMBA!!!
Leírás:
Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd domború, végül lapos, közepén csúcsos púppal; fehéres alapon barnás színű, finom, szálas pikkelyekkel díszített, púpja sötétebb barna, sima.
Lemezek: sűrűn állók, szabadok, szélesek, a tönk körül gyűrűben összenőttek; krémszínűek.
Tönk: 10-18 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag; karcsú, gumós tövű; fehéres alapszínű, barnás, finom, márványszerű díszítéssel; elmozdítható gyűrűje van; a kalapból csuklósan kifordítható.
Hús: a kalapban puha, a tönkben szívós, rostos; fehér; jó ízű és szagú.
Spórapor: fehér.
Előfordulás: májustól novemberig, lomb- és fenyőerdőben, erdőszélen növő, gyakori faj.
Étkezési érték: ehető, de csak a kalapja.
Megjegyzés: a mérgező büdös és húsbarnás őzlábgombával, az ehető nagy és piruló őzlábgombával téveszthető össze.
Meghatározásom alapján légyölő galóca, de a "rejtő" segítségével kiderült, hogy galambgomba. Köszönet ért Neki. A galambgombák különböző fajtáinak átnézése során leginkább a piros galambgombára hasonlít, bár a leírás végén van utalás arra, hogy nagyon hasonlít a hánytató és a rózsavörös galambgombára is.
A piros galambgomba meghatározása a terra.hu-n található leírás alapján:
Elkülönítő bélyegek:
# kemény, ceruzaízű hús
# kifakuló piros kalapszín
# nem áttetszően fehér tönk sokszor kalapszínű futtatással
# krém lemezek.
A Russula emetica csoporttal téveszthető össze, de hasonlít hozzá a Russula rubra, russula Luteotacta és Russula persicina is. Ezek mind csípősek
Szilas-patak forrás völgy (GCCSIP) első pontjának keresése közben leltem rá. A gomba méterekre volt a ládától.
Ez egy taplógomba, és én almafa rozsdástapló-ként azonosítottam.
Az örségi verseny után hazafelé ládázgatva a Hársas tó partján a GCfTsO láda közelében található ez a gomba.
Magyar neve: Tintahalgomba
Latin neve: Anthurus archeri
Pöfeteggombák rendje (Gasteromycetales) - Clathraceae családja
Valószínűleg Ausztráliából hurcolták be a gyapotszállítmányokkal és Európában különböző helyeken meghonosodott. Itt legelső példányait Kelet-Franciaországban a Vogézek hegységben fedezték fel 1921-ben.
Clathraceae család gombái boszorkánytojásból fejlődő termőtestűek. Spóráikat rovarok terjesztik. Az erős dögszagon kívül az élénkpiros vagy hússzínű receptákulumai is közrejátszanak a rovarok csalogatásában.
Receptákuluma felül 4-7 piros karra tagolódik, amelyek a csúcsuk felé keskenyednek. Kiterülve valóban "tintahalhoz" hasonlítható ez a gomba. A gomba szétterülve 20-30 cm széles.
A verseny után ládáztunk még a környéken egy kicsit. Ezt a gombát a GCGRAD mellett, a vár körüli ligetes részben találtuk.
Kutyaszömörcsög (Mutinus caninus)
Termőtest:
föld alatt kezd fejlődni, majd egy 2-3,5 cm-es fehér vagy krémszínű boszorkánytojás bújik ki részben a talajból, a bázisban micéliumkötegekkel; éretten az exoperídium és a zselés endoperídium felszakad, egy max. 10 cm-es tönkszerű receptákulum végén a spóratömeget tartalmazó süveg fejlődik ki; a receptákulum szivacsos, fehér, míg a süveg sötét olívzöld, narancsvörös csúccsal
Tráma,termőréteg:
a süveg felszínén
Hús:
a spórák érésével erős, penetráns szagot áraszt
Termőhely és idő:
fóleg humuszos lombos erdők, erdőszélek bolygatott talaján, júniustól júliusig, nem gyakori
Spóra:
spp. fehér, sp. 4-5 x 1,5-2,5 µm, elliptikus, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. A kifejlett termőtest más fajokkal nem téveszthető össze, a boszorkánytojás viszont Phallus, Clathrus, Mutinus fajokéval igen
(forrás: www.terra.hu/gomba/html/mutinus_caninus.html)
A versenyről Scelével és HZ-val hazafelé jövet a GCVATO-nál a ládához a tó másik oldalán indultunk el. A tókerülés közben vettem észre ezt a tintahalgombát (Clathrus archeri (Berk.)Dring).
Termőtest: föld alatt kezd fejlődni, majd egy 2,5-4 cm-es boszorkánytojás bújik ki részben a talajból, a bázisban micéliumkötegekkel; éretten az exoperídium felszakad, 4-6 vörös, 5-7 cm-es polipszerű "kar" fejlődik ki, míg a burokban egy max. 2 cm-es "tönkrész" marad
Tráma,termőréteg: a karok felszínén
Hús: a spórák érésével erős, penetráns szagot áraszt
Termőhely és idő: mindenféle erdők, erdőszélek bolygatott talaján, savanyú preferenciával. Ausztráliából vagy Új-Zélandról származik, kelet felé terjed
Spóra: spp. fehér-világoszöld, sp. 5-6 x 2-2,5 µm, elliptikus vagy hengeres, sima
Megjegyzések: étkezési értéke nincs. A kifejlett termőtest más fajokkal nem téveszthető össze, a boszorkánytojás viszont Phallus, Clathrus, Mutinus fajokéval igen.
Ezelőtt sosem láttam ilyet, ami nem is csoda a származását illetően. Sajnos hozzáértem és letörött az egyik "karja" (a kezem pedig jó büdös lett).
Verseny utáni kirándulás közben, a GCWEND közelében. Az emlékműhöz felvezető út mellett találtuk ezt a szép gombát, a szlovén oldalon.
Sárga korallgomba
Jellemzés: Agancsszerűen ágas-bogas, nagyobb termetű sárga gomba. Ágai hosszúak, többször elágazók.
Termőtest: Egy vastag tőből sokszorosan, vékonyodóan elágazó, 5-21 cm nagy. Töve fehér, az ágak különféle sárga, barnássárga színűek, többnyire vöröses rozsdaszínű foltokkal. Az ágak hengeresek, végük többnyire kétágúan villás, az idős gombán barnás. Az egész gomba sárgásfehérre kifakulhat. A spórapora fehér.
Hús: Kemény, merev, de törékeny. Színe fehér.
Szag és íz: Jóízű, de végül kissé kesernyés. Szaga fűszeres.
Termőhely és idő: Lomberdőkben, bükkösben, tölgyesben, néha fenyvesekben is, a talajon terem. Köves, sziklás helyeken is találhatjuk, helyenként seregesen. Nyári és őszi gomba, amely sokfelé, főleg hegyvidékeinken elég gyakori.
Felhasználás: Az idős gomba és az ágak vége hashajtó hatású anyagot tartalmaz kis mennyiségben, amely forrázással eltávolítható. Fiatalon ehető, de szívós, merev húsa miatt csekélyebb értékű. Elkészítés előtt a vékonyabb ágvégeket (kb. 2 cm-t) vágjuk le, mert azok keserűek. Különösen gombás ételben használható, leginkább rántva. Mivel szívós és kissé nehezen emészthető, azért célszerű leforrázni, mert így puhul.
Hasonló fajok: Igen hasonlít hozzá a cifra korallgomba, amely háromszínű, és ágai inkább narancssárgák, kanyargósabbak, görbék. Ez a gomba enyhén mérgező. Más, hasonló korallgombák kisebbek, kemények, szívós, merev húsúak, és így fogyasztásra nem alkalmasak, sőt egyesek megárthatnak, hasmenést okoznak. Ezért a korallgombák fogyasztásában óvatosság ajánlatos.
(Forrás : www.extra.hu/gombak/)
Kalap:
3-7-(8) cm, domború vagy kúpos alakúból későn és szabálytalanul kiterülő, lehet púpos;
széle higrofán, szabálytalan; felszíne sima; színe vörösbarna, öregen húsbarna, sűrűn és
szabálytalanul vörösbarna foltokkal, pettyekkel, széle felé legtöbbször világosabb.
Lemezek:
ritkák, világos hússzínűek, sokszor kalapszínűen foltosak, tönkhöz nőttek.
Tönk:
5-10 x 1-2 cm, hengeres, lefelé árszerűen elvékonyodó, csoportos, fenn világos kalapszínű,lefelé a feketésbarnáig sötétedik, hosszanti csavart bordázottsággal.
Hús:
fehéres, tönkben szívós, íz és szag nem jellemző.
Spóra:
spp. fehér, sp. 5-6,5 x 3-4 µm, elliptikus, sima.
Megjegyzések:
ehető, de az öreg termőtestek nem ízletesek. A fülőkékre nem jellemző ritka, tönkhöz nőtt lemezei, árszerűen elvékonyodó tönkje és csoportos megjelenése miatt más fajokkal nem téveszthető össze.
Nos, tudom, hogy a nagy őzlábgombát (Macrolepiota procera) már nagyon sokan bejelentették. Az enyémet a következők teszik különlegessé:
1. A GCTAJV ládához nagyon közel, a GPS tanúsága szerint 12 m, 4 gyönyörű és óriási példányt sikerült találni.
2. Mindez Budapesten történt a legkisebb lányom első születésnapján.
3. Mivel olyan kívánatosak voltak elhoztam őket, és este el is fogyasztottuk. A teszt bebizonyította, hogy nem volt mérgező!
Erről a gombáról rengeteg leírás van már a logokban, ezért én most a gasztronómiaim értékére helyezném a hangsúlyt. Mivel elég száraz gomba, legjobb talán rántva fogyasztani, de nagyon ízletes megszárítva, megőrölve fűszernek is. Legújabb - teljesen saját kitalálású - recept: mivel úgyis a kertben faszénen grilleztünk este, gondoltam kipróbálom milyen lehet az őzláb grillezve. Hogy a gomba szárazságát enyhítsem, bepácoltam olajos, fokhagymás gyorspáccal, s úgy grilleztem meg... Hát, nem volt rossz (csak kevés)!
Régóta szemeztem a "ládával", megfelelő gombát kerestem. Végül tegnap sikerült: találtam egy nagyon izgalmas lila gombát GCzsig-től 200 méterre. Tipp van csak: sárgulótönkű galambgomba vagy barnásvörös galambgomba.
A másik gomba GCVARG-tól 100 méterre volt (N47 28.142; E18 23.692). És ha minden igaz valódi FÉSŰS KORALLGOMBA (Clavulina cristata). A fehér korallgombákhoz tartozik, a termőtestük nagyon különböző lehet (fogszerű taréjos vagy villaszerűen elágazó stb). Európában mindenfelé elterjedt, nálunk elég ritka, augusztustól októberig található meg csak. Nem mérgező, de íze keserű-dohos, nem élvezhető. Érdekessége, hogy gyakran előfordul rajtuk egy élősködő gomba (Roselinia clavariae), amely zöldre festi a gazdáját.
Remélem megbocsátható a leírásom, köszönöm, ha elfogadjátok találatnak! :-)
Veresegyházán a GCIVAC keresése közben, a ládától mintegy 36,2m-re találtuk ezt az ifjú Nagy Őzláb (Macrolepiota procera) gombát.
A kalapja még nem nyílt ki, de így is szép méretet képviselt szerintem.
A GCKTNG Kőtenger ládától 5 m-re találtuk ezt és még jónéhany nagy őzlábgombát (Macrolepiota procera).
A képen látható példány kalapja kb 20 cm.
Jól láthatóak a jellegzetes jegyek:
- nagy, ernyőszerű kalap,
- kis sötétebb barnás csúcsosodó rész a kalap közepén
- világos alapon tetőcserépszerűen elálló barnás, letörölhető szálas pikkelyek a kalapon.
- lemezek fehéresek, szabadon állók
- tönk hosszú vékony és a fehér alapon kígyóbőrszerűen mintázott.
- gallérja pelyhes és eltolható.
Már sokszor láttunk (ennél nyilvánvalóan különlegesebb gombákat is, de addig nem tudtam a Gomba cache-ről, ezért a GPS nem volt a képeken.)
A kalap 5-10-(13) cm, húsos, félgömb alakúból kiterülő, közepe bemélyedő; széle szabálytalanul behasadozó; felszíne bársonyos, repedezhet; színe piros, kárminpiros, cinóberpiros, okkeres foltokban fakulhat.
A lemezek krémszínűek, középsűrűek, tönkhöz nőttek.
A tönk 5-10 x max. 3 cm, zömök, kemény, hengeres vagy hasas, fehér, hosszanti ráncoltsággal.
Melegkedvelő lomberdőkben fordul elő, júliustól szeptemberig.
Ehető, de szokatlan ízű.
A Russula emetica csoporttal téveszthető össze, de hasonlít hozzá a Russula rubra, russula Luteotacta és Russula persicina is.
Debrecenben a Hortus Botanicus Solaris (GCHBS) láda keresése közben találtam ezeket a szép nagy májgombákat.
Elég sokáig próbálkoztam mire sikerült olyan fényképet csinálnom, amin látszanak a koordináták. A gombák szinte a földön voltak egy tuskón, a GPS épp elvesztette a műholdakat amikor letettem a földre és fölé hajoltam. (1. és 2. kép)
Amikor elkészültek a képek, megfordultam, és láttam, hogy a másik fa törzsén még nagyobbak vannak. (3. és 4. kép)
Igen sajátos faj, ezért könnyű volt beazonosítani:
Magyar név: Májgomba
Család: Májgombafélék
Tudományos név: Fistulina hepatica (Schaeff.)Fr.
Familia:Fistulinaceae
Olyat szerettünk volna már régen, amilyen még nem volt.
NÉV: Világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius), "+" mérgező
FELTALÁLÁSI HELY: GCMOSO közelében
JELLEMZŐ: Fatönkön vagy amellett, csoportosan novő, tölcsére, sajtáságos rókavörös árnyalatú rozsdabarna, merev húsú, közepes vagy nagy termetű, feltűnő gomba.
KALAP: Kezdetben a teteje domború, de végül erősen tölcséres lesz, gyakran kissé kajla is, 4-20 cm széles, de nem ritka az óriás növés sem. A kalap széle aláhajló, begöngyölt. Színe az élénk narancssárgától narancsvörösön át lehet sötét vörösbarna is, középen rendszerint sötétebb. Kifakulhat sárgára. Jellemző a fényes kalapon a sugarasan szálas, vonalas, sötétebb finom rajzolat.
LEMEZEK: Mélyen lefutók és sűrűn állók. Színük narancssárga, sajátosan narancs- vagy rókavörös, szárazon sárgásfehér, fehéres. A spórapor azonban fehéres. Spórái halványsárgásak, kicsinyek, tojásdadok.
TÖNK: Megnyúlt, 4-20 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, kivételesen lehet igen rövid, de lehet a hosszúsága akár 40 cm is. Színe a kalapnál kissé világosabb. Felülete szálas, csíkos, néha bordás is.
HÚS: Rozsdasárga, sárga, narancssárga, mereven rugalmas, a tönkben szálas-rostos. Nedves időben eléggé nedvdús; narancssárga levet tartalmaz. A nedvdús gomba vagy a micéliuma sötétben esetleg kissé foszforeszkál; innen kapta a nevét.
SZAG ÉS ÍZ: Gyenge, de sajátságos avarszaga van. Kissé csípős ízű lehet.
TERMŐHELY ÉS IDŐ: Különféle lombfák, főleg tölgyfák tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte a talajban levő gyökereken terem erdőben, erdőszélen. Cseknem mindig csoportos, néha igen sok példányból álló, nagy csoportokban is előfordul. Nyári gomba, amely esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. Déli faj, az északi országokban nem terem.
MÉRGEZÉS: Mérgező, hánytató hatűsú, de mérgezése többnyire nem súlyos. Gyakran össyetévesztik a sárga rókamgombával, és így nálunk igen gyakran okoz mérgezést.
GCBuVo túránkon találtuk az alábbi gombát.
Szerintünk ez,
Bükkös petrezselyemgomba
Hericium coralloides
Termőtest:
szabálytalan, leginkább korallgombára emlékeztető, 20 x 20 cm-es vagy nagyobb, az ágak vége lefelé mutat; színe krémfehér, 1-3 cm-es tönkszerű képződménnyel
Tráma,termőréteg:
a lógó ágvégeken, tüskés, tüskék max 1 cm-ig, krémfehérek
Hús:
vastag, puha, fehéres, kellemetlen szagú és ízű
Termőhely és idő:
holt lombos fán, főleg bükkön, júniustól októberig, ritka
Megjegyzések:
étkezési értéke nem ismert. Más Hericium fajokkal téveszthető össze, a szakirodalomban sok ellentmondás található. Ismeretes fenyőkön élő faj, a Hericium alpestre Pers., melyet sokan Hericium coralloides (Scop.:Fr.)Pers. néven tartanak nyilván
A GCTOBU teljesítése közben , a multi ketdőpontjának közelében találtuk ezt a két szép sötét érdestinóru (Leccinum griseum) gombát.
A gyertyánnal gyökérkapcsolt gomba, a hozzá nagyon hasonló
barna érdestinórutól és rokonaitól megkülönbözteti, hogy
húsa nyomásra,ill. vágási felületen feketedik, a kalap
felszíne méhsejtszerűen ráncos, illetve, hogy gyertyánfák
alatt nő. Amúgy elsősorban a fiatal gombák ehetőek, jóízűek,
az idősebbek viszont nyálkássá teszik az ételt -nem mérgező,
de gusztus dolga!
GCTELJ aktuális helyéhez közel, a Kelet-Mecsekben találtuk ezt a "gomba-lakótelepet" egy korhadt fán. Az egyik faj az itt már többször bejegyzett sárga gévagomba, amiről annyi plusz információt találtam a "A gomba és a magyar népi gyógyászat" c. cikkben, hogy Székelyföldön gyomorpanaszok ellen fogyasztják, valamint lovak kehessége esetén kell szárítva a lovak orra alá füstölni...
A másikat egyelőre sajnos nem tudom pontosan mi, valamilyen pereszkeféle lehet. Az egyiknek (vagy egy harmadiknak?) különösen szép, fodros kalapja volt.
2006.08.15 Sényén a Kemence-Templom (GCTemp) mellett leltem meg ezeket a gombákat. Én erdőszéli, ízletes, mezei csiperkének (Agaricus bitorquis) vélem.
Kalap:
(6)-7-15-(18) cm, vastag húsú, harang alakúból sokáig domború, majd kiterül, felszíne sima, bőrszerű, fényes, széle nem bordás. Színe nagyon változatos: krém-hússzínű v. krémrózsaszínű v. barnásrózsa v. barnás-borvörös, mindig van vöröses árnyalat, akár foltokban, akár csíkokban, akár a teljes kalapfelszínen. Apró, szürkésbarna v. szürkésvörös v. rózsásszürke burokmaradványok borítják.
Lemezek:
sűrűk, szabadon állók, fehéresek, puhák, rózsásan foltosodnak v. vörös pettyesek lesznek öregen.
Tönk:
(6)-8-15-(18) x (1,5)-2,5-4 cm, robusztustól karcsúig, hengeres, alján ovális gumóval, a kalap alatt szemcsés és fehér, gallér alatt pelyhes-szálas v. kígyóbőrszerű, kalapszínű. Gallér fejlett, hártyás, felső része bordás (ez folytatódik a tönkön is egészen a kalapig), fehér, de a széle lehet vöröses. Gumó sima v. szabálytalanul pelyhes v. koncentrikusan rücskös.
Hús:
puha, fehér, a gumóban vörös a rovarrágások mentén, gyengén v. erősen vörösödik v. barnásvörösödik.
Termőhely és idő:
lomb- és fenyőerdőben. Elterjedt és gyakori, nyártól őszig.
Spóra:
fehér, ovális-elliptikus, 8-9-(11) x (5)-6-7 µm.
Megjegyzések:
Hőkezelés után ehető, ízletes.
Elkülönítő bélyegei:
# bordás gallér
# legalább a tönk aljában mindig vörösödő hús.
Összetéveszthető a nem bordás gallérú és nem vörösödő húsú Amanita muscaria, Amanita regalis és Amanita pantherina fajokkal, valamint a bordás gallérú, de nem vörösödő húsú Amanita excelsa és Amanita franchetii fajokkal. Száraz években és száraz élőhelyeken ritkábban a var. annulosulphurea Gill. változata terem, mely kisebb (kalap 2-2,5 cm, tönk 6-6,5 x 0,6-1 cm), kevésbé pirul és kénsárga a gallérja. Egyéb tulajdonságaiban megegyezik az alapfajjal.
A túristvándi vízimalom ládája (GCTURV) közelében találtam a két gombát. Az elsőn nagy őzlábgombák láthatók. Mivel gyakori és könnyen felismerhető gomba gasztronómiai tanácsokal szolgálnék-hozzátéve, hogy a gombagyűjtést csak gombaismerő társaságában érdemes elkezdeni, tűnjön bármennyire könnyen felismerhetőnek egyik-másik gomba!!
Szóval őzlábgombáról: szerintem a legízletesebb, amikor még ki sem nyílt a kalapja. A kinyílt kalapú gombákat kirántani érdemes, vagy szárítás után ledarálni és a gombaport levesek, mártások, szószok, sültek ízesítésére fölhasználni. A másik képen molyhos tinóru látható. Több, hozzá nagyon hasonlító tinóru faj is van, amelyek fiatalon még ízletesek, az idős gombák(mint a képen is) viszont már nem olyan jóízűek.
A képeken nem szerepel GPS, mert nekem nincs kütyüm, anélkül keresgélek! A láda doboza igazolja a megtalálás közelségét. Kérem a találat elfogadását!
GCBOLN-2 Közelében találkoztunk egy 70 éves bácsival aki éppen gombákat gyűjtött, így a Nyári vargánya (első három kép) beazonosítása nem volt túl nehéz feladat zámunkra. A bácsitól megtudhattuk, hogy jellemző erre a fajra, hogy fagyasztás után is ropogós marad a húsa. A neten utána néztem néhány fontos tudnivalónak, íme:
Tudományos neve: Boletus reticulatus Schaeffer
Kalap:
5-20-(24) cm, húsos és kemény, később puhul, félgömb alakúból domború, öregen kiterülhet széle aláhajló felszíne bársonyos, ráncolt, öregen lehet sima fénylő, berepedezhet színe világos mogyoróbarnától sötétbarnáig vagy okkerbarnáig terjed, vörös árnyalatok nélkül
Tönk:
robusztus, hasas, ritkán hengeres, 6-15 x 4-5 cm, egészen világos mogyoróbarnától világos barnáig, hasonló színű, apró szemű hálózattal a tönk bázisáig
Hús:
először kemény, de hamar puha lesz, fehér, vágásra nem változik, jellegzetes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő:
melegkedvelő lomberdőkben, ritkán fenyvesekben kora nyáron
Spóra:
spp. barnásolív, sp. elliptikus vagy orsó alakú, sima, 13-16 x 4-5 µm
Megjegyzések:
régóta fogyasztott csemegegomba.
Jellemző bélyegei:
# molyhos kalap
# barna, hálózatos tönk
# nem színeződő hús.
Összetéveszthető az alakkör többi fajával: a sötétebb kalapú, bronzosan foltos Boletus aereus, a zsíros tapintású Boletus edulis és Boletus pinophilus fajokkal.
Találtunk még a GCBOLN-1 közelében galócát, és taplógombát amiről nem írnék semmit mert már sokan logolták.
Cinkotai-kiserdő
Nagy őzlábgomba
Macrolepiota procera (Scop.: Fr.) Sing
Lombos és fenyőfák alatt nyár közepétől késő őszig gyakori. Az akácosokban is bőven terem. 30-40 cm magas, karcsú tönkön 20-30 cm átmérőjű kalapot visel, amely fehér vagy halványbarna alapszínű, és cserepesen felszakadozó, nagy, barna pikkelyek borítják. A fiatal, tojás alakú, zárt kalap és a korán hosszúra megnyúló tönk dobverőre emlékeztet. Később a kalap kúpos, végül szélesen lapos lesz, de a közepén egy kis kiálló, egyszínűen barna púp marad. Fehéres, később halványbarnás, sűrűn álló lemezei nem érintik a kalapból csuklósan kifordítható tönköt. Gallérja vastag, gyűszűszerű, a márványos felületű tönkön elmozdítható. A nagy őzlábgomba tönkje márványozott, húsa nem színeződik. Illata kellemes, csak jól megfőzve, átsütve együk, mert nyersen megárt.
Ilyet még nem láttam. Augusztus 5-én találtam a hajdúbagosi láda (GCHBAG) közelében. Az erdő jellegéből eredően erősen korhadt hegyi juhar, vagy vörös tögy tuskójából nőtt. Nem penészes szarvasürülék, GOMBA! A fehéres folt a tetején természetes, a gomba része. Annak ellenére, hogy öregnek látszik, széttörve határozottan friss jellege volt,a belseje fehéres. Az állaga valahol félúton egy csiperke és a bükkfatapló között, spóratermő réteg nem látható. Az alján a gombafonalak erős köteggé álltak össze, hasonlóan, mint az árvégű fülőkénél. Valakinek van valamilyen tippje???
Tudjuk, hogy gyakori és már többször is szerepelt a logokban, de nekünk ma nagyon tetszett a GCTEST közvetlen közelében.
Talán plusz adat a fajról, ami nem szerepelt az előző logokban, hogy gyógyászati értéke van.
A kis fehér még nem fejlődött ki, így kifogott rajtunk.
Kisebb zempléni barangolásunk elején még Sárospatakon futottunk bele ebbe a gombatípusba. Amint látom, igen gyakori, már sokan találkoztatok vele Ti is. Valójában ezt a találatot Ironman-nek köszönhetem, aki észrevette, azonosította, én csak bemértem a koo-t és lefotóztam. Ezúton is köszönöm Sanyinak!
A képeken Júdásfül gomba (latinul mindenhol másképpen szerepel: vagy Hirneola auricula Judae, vagy Auricularia auricula-judae, stb., de a lényeg persze ugyanaz). Úgy is hívják: fafüle. Általában kidőlt ágakon, vastagabb élő csonkokon (mint a képen is) láthatjuk, leginkább bodzán. Állítólag Júdás bodzára akasztotta fel magát, innen ered a név. Tavasztól tél elejéig szedhető esős idő után. Száraz időben összezsugorodik, és tényleg úgy néz ki mint a fül. A távol-keleti, pl. kínai konyha kedvelt kiegészítője.
Tündér szikla felé menet találtuk ezt a fehér tapló gombát, sajnos digitgép nem volt nálam, így maradt a telefonos fénykép, ami nem valami fényes de próbáltam a legjobbat kihozni a helyzetből...a koo.-s képen a gomba tükörképét is sikerült odacsempészni :)
A koo.-k:
N 47 30,664
E 18 57,470
h 486
Audry, Káplár, Forester
Aicha, Edi
[Jóváhagyta: kepenu, 2006.08.03 21:45]
Mai Merzse-mocsári (GCXVII) ládát keresve akadtam bele ebbe a kis jószágba.
Végigböngészve a gombafajokat leginkább a Tricholomataceae magyarul Pereszkefélék családjába tartozó valamelyik fajra emlékeztet.
Ma továbbböngésztem a gombákat.
Jó ötlet ez a "láda". Sajnos én is csak egy taplóval tudok szolgálni a GCBKOK közeléből. Ezen a környéken rengeteg tapló van, egy kidőlt fán 5-6-ot is láttunk. A somhegyi legelő felöl jöttünk, és bár esős volt az idő, a réten nem találtunk gombát, nagyon magasra nőtt a fű. Viszont egy nagyon tuti tipp, ahol rengetegen gombásznak, a Zirc és Bakonybél közötti úton le kell fordulni Lókútnak, és jobb oldalon lévő réteket kell figyelni.
Útban GCHARS felé előbb a szagra figyeltünk fel, majd a gombára, ami tele volt zöld legyekkel. A meghatározásban a hugom egyik gombász ismerőse segített. Ezúton is köszönjük a tőle kapott leírást.
A képen Szömörcsög gomba látható.
A gomba rettentően büdös, édeskés dögszagot áraszt, ezért fogyasztásra alkalmatlan. A gomba felső része erdetileg fekete illetve sötét szinű, erre legyek szállnak, amik a spórákat terjesztik; így egy idő után elfogy a spóra. A képen látható gomba ilyen, már világos tetejű, azaz már elfogytak a spórák róla.
A gomba fejlődése egy olyan állapottal kezdődik, ami olyan, mint egy tojás amiből egy madzag lóg ki. Ezt a népnyelv boszorkánytojásnak nevezi. Ebben az álapotban a gomba még nem büdös, néhány elszánt gombász ilyenkor elfogyasztja, de szerintem nem igazán gusztusos.
Ha az említett boszorkánytojást hazaviszed és nedves papírok közé teszed, akkor abból otthon is kifejlődik a képen látható gomba.
Végezetül a szömörcsög gombákon belül több fajt lehet elkülöníteni, a leggyakoribb előfordulás az óriás és a kutya szömörcsög gomba. A gombák latin elnevezése általában tartalmazza a fallos latin elnevezést; ezt a gomba férfi nemi szervre hasonlitó alakja indololja.
Már rengeteg gombát fotózgattam különféle ládák közelében, de most végre megvan az igazi!! Debrecen környéki portyázásom során az erdőspusztai arborétumban találtam a mellékelt gombákat :)), és még sokkal többet is - és ami a lényeg: nem tévedhetek az azonosítással! Ezek a gombák ugyanis az erdőspusztai tájház kiállító vitrinjeiből valók: négy tárlóban vannak kitéve a fontosabb ehető- ill. mérgesgomba fajok jókora makettjei (külön-külön vitrinekben). Lehet jönni tanulni ide! Különben is nagyon szép ez a hely: a tájház is, az arborétum is a faszobrokkal és kilátóval, és az egész tájvédelmi körzet, úgy, ahogy van! (A környezet értékelése valójában erre (l. GCERDP) vonatkozik :))
A képen látható gomba egy kisebb tintagombafajta. Gctelj mozgóládát rejtettük a fa alá, melyen ez a gombacsoport volt látható.
A tintagombákhoz egy jó élményem kapcsolódik. Képzőművészeti főiskolás koromban az asztalunkra kitettünk tintagombákat éjjelre, merthogy szépek, akkor még nem tudtuk, hogy azok tintagombák. Reggelre teljesen szétfolytak, nagy megdöbbenésünkre olyan anyaggá mintha tinta lenne. Én grafika szakos voltam, úgyhogy onnan kezdve tudatosan gyűjtöttem a tintagombát és tettem dunsztosüvegbe többet, amik reggelre tintává alakultak át, aztán nagyon érdekes felületeket lehettet vele létrehozni a papíron. Volt egy ilyen időszakom is :)
Ezt a gombát a bonnyai verseny közben találtuk az erdő- szántóföld találkozásánál. Meghatározni nem tudtam, pedig sok képet megnéztem. Kepenu segített. Köszönöm.
Ez a Entoloma clypeatum , magyarul Tövisalja gomba. Mindig mindig rózsafélék alatt nő (bár ez éppen nem ott volt:))
Ehető. Sok Entoloma fajjal téveszthető össze, köztük az Entoloma eulividum és más mérgező Entoloma fajok ősszel teremnek erdőkben, az ehető Entoloma saundersii pedig hasonló helyen és időben, ez utóbbitól csak mikroszkóposan különíthető el.
JAVÍTÁS gym :
"bigz 2006.06.06: ez akármi is lehet. Júniusban nem valószínű a tövisaljagomba"
A GC3pat közelében találtam eme gombaegyüttest, viszonylag jó állapotban. Nagyon botfülű vagyok a témában, a szakirodalom szerint-szerintem halványlila pereszkeLepista nuda var. glaucocana (Bres.)Krglst. Talán. De azt is írja, hogy augusztustól novemberig terem... Esetleg májusi pereszke?
A budai kaptárkövekhez (gcbuka) közel találtuk ezeket a cifra kígyógombákat (Mycena inclinata).
(Öregmedve határozta meg, de ő lemondott a regisztrálásról.)
Mivel a hagyományos dobozt nem találtam, ezzel próbáltam vigasztalódni.
Később, amikor jellemző módon nem volt nálam fényképezőgép, a gcmamm mellett 1,5m-rel májusi pereszkét és az erdőben hatalmas pisztricet találtam, amilyet még nem is láttam.
A gomba neve szerintünk: Barna csészegomba (Peziza badia)
Jellemzés: Kicsiny, csésze alakú, porcosan puha, barna gomba nyeletlen, kezdetben gömbölyű, zárt majd felnyíló, csészealakú, szabálytalanul hullámos .
Termőtest: Nem nagy méretű, 2-8 cm széles. Belül barna, vörösbarna, olajbarna, gesztenyebarna, kívül halványabb barnás és finoman szemcsés, hamvas.
A megtalálás érdekessége talán nem is a gomba, hanem az, hogy GCROMA ládájától kb. fél méterre láttuk meg. Elég nehéz volt együtt fotózni a gombát és a koordinátákat mivel sötétedett is és le is kellett mászni egy kb 80-90cm mély, elég keskeny gödörbe :)
Reméljük azért elfogadható így a két fotó alapján (ha nem keresünk másikat)
:)
Ezt a gyönyörű hatalmas sárga gévagombát (Laetiporus sulphureus) láttam ma geoladázás (GCKRHJ) közben. Még ilyen káprázatos szép példányt soha nem láttam.
Marianne es Tamas
ui: ehetö gomba
Dobokogoi multipont soran igaz, hogy az utolso pontot nem talaltam meg, de annak kornyeken talaltam egy taplogombat. Sajnos ithon lattam csak, hogy a kepek homalyosra sikerultek, azert remelem elfogadhato a megtalalas. Nehany gombafajt ismerek, egesz kis koromban egyszer a Matraba oriasi Ozlab gombakat talaltam, ami vegul a hasakba kerult (persze mas is megnezte, hogy valoban eheto gomba-e.) En anno ugy hallottam, hogy ha egy gomba kukacos, akkor az eheto. Ebben persze megherositest kerek, es eme kijelentesemert felelosseget nem vallalok. Ha valaki nem biztos a gomba tipusaban, akkor jobb ha szakertovel megnezeti. Jo otlet ez a cache.
-------------------------
2006.05.07 18:30-kor meg egy taplogombat talaltam ugyanazon a kornyeken. Errol is toltottem fel 2 kepet.
Két gombával is neveznék, az elsőt Csábrág (GCCBRG ) vára közelében, a másodikat pedig a Nagykevélytől (GCNaKe multi második pontja) nem messze fotóztam. Véleményem szerint mindkét gomba taplóféle a pontos meghatározással nem igazán boldogultam pedig több gombahatározó oldalt is nézegettem.
[Jóváhagyta: kepenu, 2006.05.22 09:53]
A jóváhagyás örömére még egy gomba, ez szinte a ládán nőtt GCmesinél.
A meghatározáshoz gombászásban jártas ismerősöm segítségét kértem, ennyit bírt kiokoskodni:
Be kell vallanom, hogy nem tudom!
Ranezesre ismeros, de, nem tartozik az altalanosan (koz)ismert gombak koze igy en sem ismerem fel.
A gomba konyveimben talaltam hasonlotkat: Valtozekony lagypereszke fedonevvel, vagy esetleg valamilyen fuloke lehet.
Farkasvolgy felkutatasa kozben sikerult ezeket a taplogombakat fotozni. A pontos fajban nem vagyok biztos. A neten talalt kepek alapjan talan Pupos egyretutaplo (Trametes gibbosa), de tekintve hatalmas gombasz multamat, ebben azert senki se legyen biztos... :)
A várgesztesi vár közelében, GCVARG-tól 100-150 méterre találtuk ezt a szép kifejlett taplógombát.
Az alakja, mérete és színe alapján bükkfataplónak (Fomes fomentarius) gondoltuk. Nem ehető, viszont állítólag vérzéscsillapításra jól használható.
Közös találat marczeeee-val.
A Somló-hegyen a GCJUH ládától visszafelé cca. 200 m-re találtuk ezt a túlérett óriás pöfeteget (Langermannia gigantea). Ennek még felhasználható változata SILVIUS 2005-09-05-i logjában látható.
Az alföldi legelőkön és a magasabb hegyek erdeiben egyaránt előfordul. Átmérője 20-30 cm, néha a fél métert is meghaladja. A friss példányok 3-5 kg-osak. Nyár elejétől késő őszig terem. Jóízű, addig ehető, amíg fehér a belseje. (Forrás: Kalmár-Makara-Rimóczi: Gombászkönyv)
L@zyval és Sagikkal voltunk a GCBASI ládánál, visszafelé jövet leltük ezt a szép színes gombát, a még szürke erdőben. Láttam itt már erről a gombáról logot, de azt hiszem ez a fotó meg ér egy újat.
Nagyon sok kép és információ található a gombáról ezen az oldalon:fcps.k12.va.us Valamint a www.terra.hu oldalon.
Április 1-én Bal3-mal és nagyobbik lányommal, Kírával kirándultunk egyet Hárs hegy és környékén. A GCTani első pontjánál találtam egy igen érdekes gombát, aminek nem tudtam ellenállni, hogy le ne fotózzam.
Végül ma sikerült rákeressek, hogy pontosan milyen gomba is ez.
Tudományos név: Daedalea quercina (L.)Pers.
Familia: Coriolaceae
Magyar név: Labirintustapló
Forrás és egyéb információ itt olvasható.
A tavasz első gombája a piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea). Szép, üde színfolt a korhadó ágakon, moha között. Ehető, de inkább csak esztétikai értéke jelentős. Jellemzően 1-2 centiméteres, de olykor akár 5 centisre is megnő.
Termésideje és jellegzetes piros színe miatt csak két közeli rokon fajjal téveszthető össze (S. jurana, S. austriaca), melyektől csak mikroszkópos vizsgálattal különíthető el.
A GCBOLC és a GCKAMV közelében fényképeztem.
Ez két taplógomba, amit a GCSzp mellett találtam 10 méterre. A gombákat úgy néz ki, nem érdekli a márciusi tél. Az Interneten a 170. bejegyző voltam, egyébként ez a 207. ládám a kereshető 1207-ből, ami a megtalálásokat illetően a 3059 játékosból a 131. helyre elég. sp
Mai téli túránkról visszavezető úton találtuk egy magas fa oldalán a taplógombát, azaz Fomes fomentarius-t. Túl magas volt a fa, így több részletben közöljük a jelenséget.
A lexikon szerint a taplógomba a bazídiumos gombák osztályába tartozó, főleg öreg bükkön termő évelő, parazita gomba. Régen tűzgyújtáshoz taplóként használták. Erdélyben húsából taplósapkát, táskát készítenek.
Azért írtam, hogy a lexikon szerint, mert a mellékelt nem igazán egy öreg bükk oldalán látható. A taplógombát a (GChet) Hétvályus-forrás közelében találtuk.
Bár a képek nem most készültek, de éppen itt volt már az ideje hogy feltegyem őket.
Az első képen lévő gomba neve Áltrifla, a Pöffeteghez hasonlít, de félbevágva a közepe fekete és kívül is kicsit barnább. Ez a példány inkább krumplihoz hasonlított. MÉRGEZŐ! GCANFO közelében találtuk.
A második Őzlábgomba. Ehető, rántva nagyon finom, de vigyázni kell vele, a hasonló piruló őzlábgomba veszélyes. Szerencsére könnyű megkülönböztetni, mert a lemezei és gyakran a szára és a kalapja is nyomásra pirosra szineződik. Kicsit talán hasonlít a gyilkos galócához is, de az őzlábnak elválik a gallérja a szártól a galócának pedig nem. GCGERE hült helyének a közelében találtuk.
A harmadik egy bimbós pöffeteg, szintén GCGERE közelében. Ehető, de elég ízetlen.
(...és végre az előző, még nyári logomat is rendbehoztam)
Csáki vártól mentünk a Mindszentpusztai barlangokhoz, gyönyörű erdőszakaszon. 1.43 km-re a ládától találtunk taplógombákat egy pusztuló fán.
A taplógombák mindegyike olyan gomba, amely a fáknak, cserjéknek közvetlenül a fás részeit pusztítja. Gombafonalaik a fás növények belsejében élősködve, kémiai bomlást okoznak így a fatestek porhanyóssá, odvassá válnak. Károkozásuk miatt a fás részeknek megszűnik az életműködése. A megtámadott ágak elvesztik szilárdságukat, rugalmasságukat, így könnyen letörhetnek egy erősebb széltől, vagy a hó súlya alatt. Hasonlóképpen pusztul el a taplógombák által borított fatörzs is, majd bekövetkezik a teljes növénypusztulás.
(Forrás: http://www.ezermester2000.hu/2005/02/taplo.htm)
Nem vagyunk benne biztosak, hogy ezt a fát a gombák pusztították volna így le, hiszen ez a faj sokszor csak a kivágott vagy kidőlt, illetve elhalt fákat támadja meg. Általában sérüléseken, fagyrepedéseken keresztül fertőzik a fát.
A Kabhegyi láda keresése közben leltem erre a feketére fagyott gombára. Először rosszul tippeltem meg a gomba fajtáját, de kepenu kisegített és elárulta a megfejtést. Tehát vlsz. ez egy taplógomba, ami a nagy hidegben agyonfagyott. /aznap -20 fokot mértek Kabhegyen!/ Pontos fajtáját tekinteve talán lepketapló. Nem valami nagy megtalálás, igérem, ha jobb idő lesz, akkor is nyitott szemmel járok majd.
A gombáról:
forrás: http://www.terra.hu/gomba/html/trametes_versicolor.html
Termőtest:
konzolvagy kör alakú, nagy csoportokban, 2-10 x 2-5 x 0,5 cm; felszíne szabályosan, sűrűn zónázott, szőrös; széle fehér, éles, hullámos; színe feketés, kékes, barnás, szürkés, mindig legalább négy különböző színű zóna van
Tráma,termőréteg:
pórusos, fehértől krémokkerig, 2-4 pórus/mm, max 0,4 cm vastag
Hús:
vékony, kemény, íz és szag nem jellemző
Termőhely és idő:
mindenféle élő és holt lombos faanyagon, széleskörűen elterjedt, tömeges, egész évben
Spóra:
spp. fehér, sp. 6-7 x 1,5-2 µm, hengeres vagy allantoid, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. Más Trametes fajokkal, mint pl. Trametes multicolor téveszthető össze, de jó határozóbélyeg a legalább 4 különböző színű (a fehéren kívül!) zóna a termőtesten
A pécsi GCPKVU környékén találtam. Érdekes kicsi taplófajta.
Az úgynevezett egyrétű taplók egyik gyakori képviselője. Általában 3-10 cm közötti, félkör vagy vese alakű, igen vékony, merev termőtestei tetőcserépszerűen egymás fölött, vagy egy-két rétegben hosszan elnyúlva egymással összefüggésben találhatók. Nagyon változatos színű, felülete nemezes, bársonyos, keskeny sávokban sokszínű. Középen a legsötétebb, majd kifele szürke, barna sárga és fehér szinek keverékeivel sávozott. Az idősebb termőtestek felülete algásodik, így zöldes szín is látható rajta. Széle elvékonyodó, hullámos, karélyos. Termőteste fehéres barnássárga. Pórusai pontszerűen szűkek. Elhalt faanyagon terem egész évben. Nem évelő, de előző évi összeszáradt termőtestei gyakran a fiatalokkal együtt található. Nagyon gyakori.
Szép napsütéses, de igen hideg novemberi napon, úgy gondoltuk, hogy nem ülünk otthon.Kihasználva még az utólsó napsütéseket és elindultunk a GCHOPO ládát megkeresni. A hideg ellenére is találtunk szép számmal kissé megfagyott gombákat. Mivel nem ismerem, nem szeretem(enni) a gombákat nagy fejtörést okozott, de nem tudom pontosan milyen fajta gombákat találtunk. Az első gomba az biztos, hogy taplógomba,a többiről csak annyit, hogy megfagyott gombák.
Többen is találták mostanában ezt a jellegzetes őszi gombát.
A gyűrűs tuskógomba (Armillariella mellea) és közeli rokona, a gumós tuskógomba (Armillariella bulbosa) gyakori, ehető gomba. A képen a gyűrűs tuskógomba van, ez faanyagon nagy csoportokban terem, a másik faj kisebb csoportokban, a talajon elszórtan. Mindkét faj ehető, de csak a fiatalja igazán jó, az idősebb példányok az ételt nyálkásítják. Fontos tudnivaló, hogy mindkét fajt legalább 20 percig kell sütni/főzni, anélkül megárthat.
http://www.terra.hu/gomba/html/armillaria_mellea.html
http://www.extra.hu/gombak/47.HTM
(A két kolléga (DaSnake, Elveszett Geoláda Fosztogatói) képén öreg, már nem ennivaló példányok vannak.)
Keserű gomba: Hegyvidéki lombos erdőkben gyakori, nyári-őszi, nagy vagy közepes termetű fehér gomba. Kemény, fehér húsa megtörve fehér tejnedvet ereszt. Nyersen csípős ízű, csak sütve élvezhető...
LENNE HA nem barna lenne. A keserűomba igen hasonló csak az világosabb (fehér...)
EZ RIZIKE, egyes hozzáértők szerint: narancssárga a tejnedve, megtörve bordós-vörösre színeződik, nyomáshelyeken zöldül. EHETŐ
GCkecs és GCCenk ládák közvetlen közelében találtam ezeket. Inkább nem írok be hülyeséget, hogy melyik milyen! Végiglapoztam a búvár zsebkönyvek Gombák majd a Gombák 2. kiskönyvét, de nem lettem okosabb. Bízom benne, hogy valaki majd elárulja milyen gombák is ezek!
Előre is köszi!
Mint kiderült gyűrűs tuskógomba (Armillariella mellea) amit találtam.
http://www.terra.hu/gomba/html/armillaria_mellea.html
http://www.extra.hu/gombak/47.HTM
A piros sapkás a híres-neves légyölő galóca (Amanita muscaria), amelyből rengeteget találtunk GCHRMN-tól GCSTVD-felé ereszkedve a fenyvesben.
A második már keményebb dió: meghatározásom szerint hatalmas tölcsérgomba (Leucopaxillus giganteus). GCKLPS közelében találtam, ládarejtés után... :-)
Az "Ismerjük fel a gombákat!" c. határozó 2. kötetében olvasható leírás illik rá. Kalapja 10-45 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodó, tölcsér formájú; fehéres, fakó bőrszínű, okkeres; felülete sima, matt; széle fiatalon begöngyölt, idővel bordás, hullámos lesz. Lemezei szélesen lefutók, távol állók, fehéresek, majd krémszínűek. Ehető. (Ezt akkor még nem tudtam, de valahogy nem volt bizalmam hozzá.)
A kép felső sarkában látható kisebb, sárgás gombák talán óriás tölcsérgombák (Clitocybe geotropa).
A gombát GCGHKM mellet kb. 50m-re találtuk egy fán kb. 2.5 m magasságban. A gomba egy taplóféle. Legvalószinűbben egy Almafa rozsdástapló (Inonotus hispidus), lehet bár ezeket a taplókat igen nehéz beazonosítani. A gomba nem ehető.
Én is találtam egy geogombát, konkrétan a GCSZAY mellett, a ládától körülbelül egy-másfél méterre. Így aztán ha jól látom, kepenu két ládáját sikerült egyszerre levadásznom:)
Elsőre (természetesen) nem sikerült rendesen meghatároznom, de aztán kepenu segítségével (amit köszönök szépen) meglett, hogy ő valószínűleg egy Erdei csiperke. Mondtam, hogy ne higyjetek nekem:)
Harkálytintagombának azonosítottam. A gombáskönyv szerint nehezen téveszthető össze mással, úgyhogy biztos tényleg az! Nem ehető.
Zsakarral voltunk a GCMEX-nél, a ládától kb. 50 m-re találtuk ezt a példányt.
A Rekettyés-tótól a Vörös-kő felé tartva rengeteg fajta gombát találtunk az erdőben. Mivel volt a csapatban egy kis gombaszakértő is, az ehető gombákat leszedtük.
Az első képen mezei szegfűgomba látható. Ez a fajta ehető, leginkább levesnek alkalmas.
A második képen egy nagyon nagy méretű taplógomba van. Szép példány. Természetesen ezt nem vittük haza.:)
Zsuzsi tudta, hogy van ilyen láda, és Ő fényképezett, én csak megtaláltam a gombát és leraktam mellé a GPS-em. Sajnos a perkupai, gyöngyöstarjáni és egyéb táborokban, valamint Nagyatád környékén Imre bácsitól szerzett gombaismeretemet már rég elefeljtettem. Mégis igazat adok Zsuzsinak, és azt mondom, hogy a Hygrophorus erubescens-re vagy Macrolepiota rachodes-re, pláne Amanita rubescens-re sokkal kevésbé hasonlít, mint a Macrolepiota procera-ra ( mindezt persze a netről :) ), csak Zsuzsi apuja nem akart ma gombát főzni.
Épp a GCszur közelében sétálgattunk, mikor Magyusz észrevett a földön egy gombát, nekem meg eszembe jutott, hogy láttam ilyen gombás ládát a weboldalon. Úgyhogy gyorsan megörökítettük. :) Gondolkoztam rajta, hogy vacsinak is jó lenne, mert isteni íze van a rántott őzlábgombának (kicsit olyan, mint a rántotthús), de apukám telefonos segítsége után elbizonytalanodtam, és inkább otthagytuk. Azt mondta, ha vastagabb tönkje van, mint a hüvelykujjam, akkor jó, de ennek inkább vékonyabb volt, és szerinte az lehet piruló is. Biztos szégyenlős szegény, bár megevés ellen határozottan jó védekezésnek bizonyult részéről. :)
Aranyos feladat, tetszett.
Magyusz, Zsuzsi
GCKAMV elég sok időmet kötötte le és így volt időm gombászni :). Csak lencsevégre kaptam, amúgy nem szeretem a gombát. Azt tudtam, hogy őzláb gomba, majd itthon egy gombahatározóból beazonosítottam, hogy pontosan melyik faja is... A Nagy őzlábról van szó, annak is egy ifjú példányáról szerintem. Ilyenkor még kár leszedni, hisz igazán kiadós, csak a kalap kinyílása után lesz.
Útban a GCVDAG felé egy korosabb Harkály tintagombát találtunk(Köszönet kepenunak a segítségért).
Feltünő magas gomba, tönkje kb. 10-20 cm hosszú. Kalapja harang alakúból szétterülő, színe fekete alapon fehér foltos. Bükkösök, tölgyesek avarján magányosan termő gomba nyáron, ősszel. Fogyasztása lehetetlen olyan gyorsan sötétül lemeze.
Az ingókövekhez ládához közel rengeteg őzlábgombát láttunk. A képen a nagy őzlábgomba egy fiatal példánya. Ilyenkor még ízletesebb, mint a kifejlett példányok, és alkalmas többféle felhasználásra is. Mi csak a kalapot szoktuk felfelé lehúzni, mert általában akkora mennyiségben előfordul, hogy ebből is sok szedhető. A szára is ehető, de szálas.
Itt találtuk (nagyobb képen látszana):
46 05 946
18 12 469
Szép, méretes őzlábgomba. GCTUBK multi 2. pontjától kb. 400 méterre légvonalban, de mivel ez virtuális pont, ezért leírom, hogy az 5. pontjától, ami a LÁDA, kb. 1,2 km-re.
Scele barátommal az öreg bánya GCOrba felé haladtunk, amikor megláttam ezt a szép gombát. Eszembe jutott ez a láda, és lefotóztam. Gondoltam a nehezén már túl vagyok. Mivel fogalmam sem volt milyen gombát találtam, Scele segítségét kértem. Szerinte vargánya gomba. Nem volt valami biztos benne, ezért az interneten keresgéltem. Sajnos nem lettem okosabb, pedig megnéztem egy pár oldalt! Marad a remény hogy Scele nem hibázott és én bízok benne!
A bizalom fontos dolog, de mint kiderült nem elég. Gábor segítségével azonban megvilágosodott elmém, és kiderült hogy a képen látható gomba nem más, mint egy TINÓRU. Köszönom!
GCSZNT közelében (N 47°22,352' E020°58,463') találtuk ezt a kupac Lepketaplót (Coriolus versicolor). Igen gyakori, s nem válogatós gomba, a legkülönfélébb lombfák tuskóján, elhalt ágain, kidőlt törzsein, sőt raktározott vagy beépített faanyagokon is megjelenik. Kis, vékony, félkör alakú termőtestei emeletesen vagy csokrosan nőnek össze. Bársonyos-fénylő, feltűnően zónás, sokszínű, de általában elég sok benne a világosbarna és a sárgás szín. Pereme fehér vagy krémszínű, pórusai fehérek.
5 cm átmérőig, egész évben terem. Nem ehető.
GCMOHO közelében láttuk a Mohalakó rozsdásgombákat (Galerina hypnorum). Sajnos nem volt műholdjel, így nem tudok koo-kat írni. Okkersárga, rozsdabarna kis termőtesteik mohapárnákban, fák mohos tövén vagy a tőzegmohalápok süppedő mohagyepjében találhatók.
2-5 x 1 cm. Tavasztól őszig terem. Nem ehető.
GCBRNY közelében (N 47°29,424' E 19°52,150') találkoztunk a harmadik gombával, ami szerintem Ízletes tőkegomba (Galerina mutabilis). Megjelenése hasonló a hozzá rokonságilag közel álló Pholiota fajokhoz. Sima, törékeny kalapja nedvesen barna, s ahogy szárad, okkersárga lesz. Mivel a széle lassbban veszíti a vizet, a pereme felé rendszerint sötétebb. Barna tönkje a kis gallérka alatt pikkelyes. Lombos fák korhadó tuskóin csoportosan nő. A fenyőtuskókon termő fenyő-tőkegombával (Galerina marginata) való összetésvesztése rendkívül veszélyes! Ez utóbbi faj ugyanis halálosan mérgező (gyilkos galóca jellegű mérgezést okozó) gomba.
4-8 x 3-5 cm. Tavasztól őszig. Ehető.
Forrás: John Wilkinson-Stefan Buczacki: Gombák. 1989, Gondolat, Budapest.
Barátunk kamaraerdői házából indultunk a GCKAMV láda megkeresésére, amikor ezt a csöppséget megláttuk: Ő a Bulliard szegfű-gomba!
(Marasmins bulliardi). Nagyon apró, hullámos kalapú, fehér lemezű. Nem mérgező, de íztelen, fogyasztásra alkalmatlan.
Szintén nem mindennapos az Enyves kígyógomba (Micena epipterygia) Harang alakú, étkezésre nem javasolt. Kalapját, tönkjét nyálka fedi; ezért "enyves".
Lepke tapló. (Trametes verikolor) Korhadó fatuskókon burjánzik. Bársonyos felületű, húsa bőrszerű. Nem ehető.
Azt hiszem, nagy őzlábgombát találtam, a GCBERA-hoz vezető út során, amikor albérlőt vittünk neki (GCM001)
Megenni azért nem mertem, bár biztos nem volt mérges, hisz nem csapta kalapját a földhöz.
Az alább leírt tudnivalókat a:
http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=product&id=312 Őzlábgomba
URL-ről vettem, ezen a site-on szinte minden - Magyarországon termő - ehető gomba leírása megtalálható.
Őzlábgomba (Macrolepiota)
Származás
Magyarország egyik legismertebb gombája, de Közép-Európában és Észak Európa déli részein is meglehetősen kedvelt.
Termőhely
Lomb- és fenyőerdőkben egyaránt fellelhetőek, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, bokros helyeken. A legtöbb őzlábgomba az erdők talaján magányosan, de néhány fajtájuk seregesen vagy boszorkánykörben is terem. Júniustól novemberig termő faj.
Érdekesség
Népi megfigyelés, hogy a természetben lábon megszáradt őzlábgomba újranedvesítve szinte azonos értékű a friss gombával.
Jellemzés
Feltűnő, igen nagy, általában 15-30 cm-re is megnövő gombák. Kalapjuk többnyire kúp alakú vagy középen csúcsos, pikkelyes, színe középen barna, a többi részén világosabb. Lemezeik sűrűn állók, és fehérek, vagy krémszínűek, a tönkjük többnyire hosszú, karcsú, és belül üres. Gyűrűszerű gallérral rendelkeznek, amely a kalapból csuklósan kifordítható, és könnyen elmozdul.
Fajtái
Fajtái közül ismertek és ehetőek a nagy őzlábgomba, a piruló, a kerti, a csipkés őzlábgomba, valamint a tarlógomba és rokonai. Gyakori még néhány rossz ízű, mérgező faj, így pl. a tüskés, a gyapjas, a büdös, a vörhenyes és húsbarnás őzlábgomba, de ezek jóval kisebb termetűek, így könnyen megkülönböztethetőek.
Energitartalom
40 kcal, 168 kJ/100 gramm
Melyiket vásároljuk?
A nagy őzlábgombát és a piruló őzlábgombát ajánlott vásárolni. A gomba frisseségét leginkább a kalap keménységén, illetve a gallér frisseségén, feszességén tudjuk leméni.
Eltarthatóság, tárolás
A tönkből készíthető gombapor, a kalap szárítva, sózva tartósítható. Frissen 2-3 napnál még hűtőben se tároljuk!
Előkészítés
Jóízű, ehető gombafaj, de csak a kalapját lehet megenni, mivel a tönkje szívós, rostos, így fogyasztása emésztési zavarokat okozhat. A nagy őzlábgomba kalapja sütve a hal ízére emlékeztet.
Elkészítés, felhasználás
Levesnek, rántva, sütve egyaránt jó. Ha fiatal, nyersen is ehető. Egyike a legjobb csemegegombáknak, elég jól eltartható, ritkán kukacos. Télire a gombakalapok szárítva, sózva tartósíthatók.
A GCtric 1. ládája után mentünk vissza éppen a túristaútra, amikor megláttuk ezt az elég nagy gombát, a ládától alig 10-15 m-re.
(Koordinátái: N 47 32,326, E 019 00,142.)
Nem nagyon ismerjük a gombákat, viszont az út mellett találkoztunk egy gombászó társasággal, akiktől segítséget kértünk a beazonosításhoz. Rövid ideig tanácskoztak hogy piruló őzláb- vagy őzlábgomba-e, aztán abban maradtak, hogy őzlábgomba. Elfogadjuk a hozzáértők véleményét, így tehát szerintünk is ŐZLÁBGOMBÁT találtunk.
Egyébként nem ez volt az egyetlen gomba a helyszínen, rengeteget láttunk, de ez volt a legnagyobb és legszebb. :-)
Gyulai kirándulásunk során, a GCGYVA erdei pontjától visszafele jövet akadtunk rá erre a gombára. Majdnem eltapostuk szegényt. A ládától körülbelül 400 méteres távolságra van. A gomba egy áltrifla. A fajtájának meghatározásában kepenu volt segítségemre, köszi. Koordinátái:
N 46° 38,721'
E 21° 17,999'
Második kísérlet:
Ezt a gombát Telki felett GCVAD közelében fényképeztem. Hosszas keresgélés után arra jutottam, hogy ez egy Feketésvörös galambgomba (Russula atropurpurea).
Jellemzői: 4-9 cm-es gömb alakúból kiterülő, közepén bemélyedő, szélén aláhajló, öregen bordás, síkos felszínű, feketés borvörös, közepén sötétebb kalap; halvány krémszínű lemezek; hengeres, fehér, korpázott tönk; fehér spórapor. Ez a galambgombafaj a nem ehetők közé tartozik.
Szerintem ezt a gombát még én is megismerem: pöffetegek! Nem a nagyobb, de a sűrűbb fajtából... A Börzsönyben, a Pogányvár alatt, a Rózsa-völgy oldalában fotóztam, hogy kicsit pihenhessek felfelé kapaszkodás közben! Meg egy kecses-méretes őzláb (de hogy pirul-e?) néhány méterrel feljebbről!
Az egyik gombát a GCNaBo második pontja közelében találtam. Szakértő szerint a képen Sötét trombitagomba ( Craterellus cornicopioides ) látható. Jóízű, ehető, fűszeres illatú, és az ételt sötétre színezi.
A másikat GCGoZe 1. pontját örző fán láthatjuk.
Kovi alapján Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus).
/lásd alább. :)/
Ha egy gomba "jól öltözött" (gallérja és bocskora van), lemezei fehérek, tönkje márványozott, kalapja fehéres-sárgás-zöldes-barnás, az egy GYILKOS GALÓCA. Ez is az.
Célszerű azzal kezdeni egy gomba határozását, hogy lehet-e gyilkos galóca? Miért nem az?
Az utóbbi időben rengeteg féle gombával találkoztunk ládakeresés közben. Ma például a galócák népes csoportjait tanulmányozhattuk. (gyilkosgalóca, párducgalóca, tüskés galóca, piruló galóca) Egy részük nagyon mérgező, ezért fontos minden gombaszedő számára a biztos felismerésük! (lásd. egy kicsit régebben)
Az általunk talált gombák már mind szerepeltek a régebbi bejegyzések között, ezért inkább a ládától való távolságával szeretnénk érdekességet mutatni.
Ezt a gombacsoportot a 1042-EPUS ládánál találtuk, és a láda valamint a gombák távolsága miatt érdekes ( 0 m).
A képen látható Lepketapló-ról szóló leírást adavid 2004.11.07.-i bejegyzésében találhatjátok.
A Kamara erdőben, GCKANA-nál jártunkkor készítettem pár képet gombákról.
GPS-em sajnos még nincs, így arról nem tudok képet küldeni. =)
ttamast idézve: Ha egy gomba "jól öltözött" (gallérja és bocskora van), lemezei fehérek, tönkje márványozott, kalapja fehéres-sárgás-zöldes-barnás, az egy GYILKOS GALÓCA. Ez is az.
Köszönöm a tájékoztatást, én még soha nem hallottam más színű gyilkos galócáról.. =)
Köszönöm ttamas helyreigazítását, szerencsére nem kóstoltam, sőt nem is érintettem meg sem ezt, sem a többit, amit lefényképeztem :-). Gombászással eddig sem foglalkoztam és ezek szerint a saját magam és ismerőseim egészségének érdekében jobban teszem, ha ezután sem próbálkozom ilyesmivel. Azért a logomat remélhetőleg elfogadja a ládagazda.
A "ládagazda" tartós távolléte miatt egy megjegyzés:
Bár jó lenne belőle többet látni (van-e gallérja)
BBird képén a gombának bocskora van, tönkje márványozott, kalapja sárgás-zöld...
Az valószínűleg egy GYILKOS GALÓCA!!!
Ma mentem ki másodszorra a Balogh Ádám szikla GCDC) ládához, és visszafele a bicikliúz mellett pont fejmagasságban megpillantottam ezt a (szerintem gyönyörű) gombát. Mivel a GPS-en csak AeroMap van, és csak telefonos fényképezőm ezért nem látszik a koordináta, sőt lehet, hogy kinn van már a 2 km-es limiten. Remélem, hogy mégis elfogadja a tulajdonos, hiszen bizonyítja a ládázásomat a GCDC megtalálása :)
A gomba szerintem egy Óriás bocskorgomba (Volvariella bombycina (SCHAFF. EX FR.) SING.
A kalap 8-20 cm széles lehet, fehér színű, fiatalon tojás vagy harang, később kiterült alakú. A kalap sűrűn szálas, bolyhos, selymes felületű. 8-15 cm magas. Gallérja nincs, de a tönk végén bocskor található. A fehér hús puha, vizenyős, enyhén retekszagú. Hazánkban elterjedt, de sehol sem gyakori. Élő fák gyökerén, vagy gyakran több méter magasságban a örzsön élősködik. Melegkedvelő faj, májsutól októberig nő. Ehető de egyrészt élőhelye miatt ritkán lehet megtalálni, másrészt pedig nem különösebben jóízű.
A solymári Ördöglyuk barlang (GCORJU) mellett fényképeztem ezt a gombát, kepenu meghatározása szerint narancsszínű selyemgomba. Ezt bizonyítani látszik az alábbi linken talált leírás a selyemgombákról: http://www.extra.hu/gombak/7.HTM , miszerint "Kalapjuk erősen bordázott szélű, törékeny. Tönkjük magas, karcsú, erősen fejlett bocskorral, de gallér nélkül. Lemezeik fehérek." Mivel én nem tudtam meghatározni, ez egy egyéb log lett.
Már sokadik gomba fényképem, s ezen végre látszik minden, gomba és koordináta is. A gombát a GCPAND multi második pontjától 50-100 méterre volt.
Nagy őzlábgomba: a tönk max 40 cm magas, és 1-2 cm átmérőjű lehet, belül üreges. A kalap maximális átmérője a 25-30 cm.t is elérheti. Közepén kis csúcs marad meg. A fiatal nagy őzlábgomba finoman pikkelyes bőre barnás, szürkésbarna színű, ami később nagy, szabálytalan pikkelyekre szakad szét.
Az Orczy-kerti ládát rejtő fatuskó tövénél él ez a gomba, nem lehetett kihagyni. Megpróbáltam a neten fellelhető anyagok alapján beazonosítani.
Íme az eredmény:
"Parlagi tölcsérgomba
Jellemzés: Kicsiny, egyszínű, szürkésfehér vagy halványbarnás, fű között termő gomba. Lemezei csak kissé lefutók. Tönkje görbe.
Kalap: Fiatalon kúposan domború, majd lapos, végül tölcséres, kicsiny, 1-6 cm széles. Színe fehéres, halvány szürkésbarnás vagy húsbarnás, hamvas. Lehet körben sötétebben árnyékolt is. Széle olykor hullámosan karéjos, fodros.
Lemezek: Sűrűn állók, csak kissé lefutók, színük a kalappal megegyező vagy világosabb, fehéres, spórapora fehér. Spórái fehérek, tojásdadok, aprók.
Tönk: Rövid, görbe, lehet 1-6 cm hosszú és 2-12 mm vastag. Színe a kalappal megegyező.
Hús: Rugalmasan puha, törékeny, a kalapban vékony, barnásfehéres színű.
Szag és íz: Kezdetben inkább jóízű és jó szagú, később kissé dohos vagy savanykás lesz.
Termőhely és idő: Füves helyen a fű között terem réten, legelőn, mezőn, szántóföldön, gyakran seregesen. De terem az erdőben is, füves helyeken. Jellegzetes őszi faj. Szórványosan előfordul ugyan tavasszal és nyáron is, de főleg ősszel az egész ország területén gyakori.
Mérgezés: Nagy muszkarintartalma miatt erősen mérgező. Halálos mérgezést okozhat. A tünetek a susulykamérgezés típusát mutatják."
A gombacsoportot Gckedu-tól pár méterre találtuk. Valószínűleg kerti tintagomba. Kerti tintagomba
Jellemzés: Nagy csoportokban, sűrűn egymás mellett fejlődő, barnássárga kalapú, fehér tönkű, kis gomba. Kalapja kúpos, bordás, gyöngyösen hamvas, lemezei megfeketednek és elfolyósodnak.
Kalap: Tojásdad, gyűszű alakú, végül kúposan szétterülő,1-6 cm nagy. Rozsdasárga, barnássárga, középen vörösesbarna. Hamvas, rajta fiatalon csillámló korpás szemcsék vannak. Felülete feltűnően sugarasan bordás, sőt szélein behasadozó.
Lemezek: Fehéresek, majd rózsásak, később barnák, de hamar megfeketednek és elfolyósodnak.
Tönk: Egy tőből sok tönk indul ki, szorosan egymás mellé zsúfolva. A 100 kalapból álló telep sem tartozik a ritkaságok közé. A tönkök megnyúltak, csövesek. Egy-egy tönk 2-15 cm hosszú, 4-8 mm vastag.
Hús: Fehéres, puha, vizenyős, törékeny, a kalapban igen vékony, a tönkben foszlósan szálas. Az egész gomba végül aránylag gyorsan megfeketedik, majd elfolyósodik.
Szag és íz: Szaga nem jellemző, íze nyersen jó.
Termőhely és idő: Korhadó fatuskók, fatönkök, kerítésoszlopok, bokrok körül, fatörzsek tövén is, leggyakrabban homokos talajú kertekben, házak körül, udvarokon, út mentén, árokszélen, de gyakran erdőben is, különösen akácosban, nagy csoportokban és seregesen is terem. Igen gyorsan nő, és napok alatt elvirul. Kora tavasztól késő őszig mindenfelé igen gyakori. Ugyanaz a telep egy évben sokszor. akár minden eső után is terem. Ha megöntözzük, gyorsabban hozza termését.
Felhasználás: Jóízű gomba, de csak addig fogyasszuk, amíg lemezei nem feketék, mert azután az ételt feketére festi, és íze is rosszabb. Levesbe szokták tenni, de minden ételhez jól felhasználható. Egészen fiatalon érdemes csak szedni, és azonnal fel kell használni, mert állás közben is megöregszik, sokszor már néhány óra alatt megfeketedik és elfolyósodik. Bár kicsiny, de nem szaporátlan, mert egy-egy csoportos telep nagy mennyiséget ad. EIkészítés előtt többször és jól meg kell mosni, mert többnyire homokos, földes. Fogyasztása után tilos alkoholt inni, mert a ráncos tintagombához hasonló tüneteket okozhat.
Hasonló fajok: Ha jól megismertük, akkor más gombával nem téveszthetjük már össze. Színre hasonló hozzá a mérgező kerti susulyka, de ez csak magányosan nő, nem csoportosan, lemezei pedig szürkésbarnák. Alakra hasonlít ugyan hozzá a rossz ízű lúgszagú kígyógomba is, de ennek lemezei fehéres színűek maradnak, a kalapja pedig inkább szürkés. Hasonló lehet az ugyancsak ehető barna porhanyósgomba, ennek kalapja és lemezei azonban sötétbarnák.
Az Óriás pöfeteget elfelejtettük a helyszínen lefényképeni, csak otthon jutott eszünkbe. Focilabdányi volt, míg meg nem ettük.
A budakalászi kálváriánál estünk át ezen az igen népszerű gombán. Bocsi, hogy most van fenn 1016-odszor, de nekem ez jutott...
Erdei csiperke
Jellemzés: Barna, pikkelyesen tarka kalapú, hamar megfeketedő lemezű, erősen vörösödő és aránylag vékony húsú, vékonyabb tönkű csiperkék.
Kalap: Félgömb alakúból, tojásdadból olykor majdnem szögletes harang alakon át hamar kiterülő. 4-10 cm széles. A kalapbőr lehúzható. Színe vörösbarna, barna, szürkés alapon széles, de nem felszakadozó barnás szálakkal és pikkelyekkel díszített. Középen szürkésbarna, csupasz. A nyomáshelyeken barnásan vörösödő. Lehet félgömb alakú, szélesebb kalapú és alacsonyabb növésű, rozsdásbarna, a kalapra simuló, szálas pikkelyekkel fedett is.
Lemezek: Már kezdetben szürkés rózsaszínűek, és barnásvörösön át gyorsan feketednek. A fiatal gomba lemezei a nyomáshelyeken élénk húsvörös színűek. A lemezek nyirkosak, nedvesek, törékenyek.
Tönk: Egyenletesen karcsú, az alján többnyire talpszerűen duzzadt, bunkós, 5-10 cm hosszú, de csak 1-2 cm vastag. Van rövidebb és megnyúltabb változata. Színe kezdetben fehér, de igen gyorsan szürkül, barnul, márványosan feketedik, nyomásra lehet vörösfoltos. Felülete hamvas, selymes. Belül szélesen csövesedő, csak alul tömör. Gallérja egyszerű, eléggé vékony, lelógó, gyakran aránylag mélyen álló, fehérből gyorsan szürkésbarnára feketedik.
Hús: Merev. Fiatalon fehér, megtörve hamar húsvörösre vagy borvörösre színeződik, a lomberdőben élő fajé rögtön vérvörös lesz. Az idősebb gomba húsa szürkül, barnásfekete lesz. Csak a tönk aljában marad fehér, ahol viszont sárguló is lehet.
Szag és íz: Enyhén sajátos, csiperkére és parafára emlékeztető illatuk van.
Termőhely és idő: Lomb- és fenyőerdőben egyaránt előfordulnak. A fenyvescsiperkét a fenyőerdőkben, az erdei csiperkét pedig a tölgyesekben, bokros helyeken, főként meszes talajon találjuk. Mindkét faj júliustól októberig gyakori, de nem mindenütt és nem minden esztendőben. Néha igen nagy tömegben jönnek elő, seregesen és nagy boszorkánykörökben, de hamar, egy-két nap alatt megöregszenek.
Felhasználás: Jóízű, de kevéssé állóképes csiperkék, és mivel az ételt feketére festik, nem is közkedveltek.
Hasonló fajok: Megjegyezzük, hogy nálunk a rozsdabarna kalapú, karcsúbb növésű, erősebben vörösödő húsú, lomberdőinkben élő erdei csiperke a gyakoribb. Az inkább szürkésbarna kalapú, zömökebb, vörösre színeződő húsú fenyvescsiperke valamivel ritkább, már csak azért is, mert kevesebb a fenyőerdő. Az erősen fekete lemezű, barna és pikkelyes kalapú, erősen vörösödő húsú erdei csiperkék nem könnyen téveszthetők össze más gombával. Legfeljebb arra vigyázzunk, hogy a sárguló csiperke pikkelyes példányaival ne tévesszük össze. Az is előfordul, hogy fiatal példányait összetévesztik a mérgező téglavörös susulykával, pedig annak tönkje nem galléros, lemezei világosabbak, szürkésbarnák vagy vörösesbarnák maradnak, kalapja sugarasan rostos, behasadozó, húsa nem meggypiros, hanem halványvöröses lesz. Az ehető piruló őzlábgombához is hasonlíthat, de annak lemezei fehérek maradnak, gyűrűje eltologatható, és tönkje a kalapból csuklósan kifordítható. A piruló galócától, és a Párducgalócától abban különbözik, hogy azoknak a lemezei fehérek, kalapjukon a pettyek pedig világosabbak a kalap színénél.
Az Ignisklub néhány tagját elkisértem a Nadap mellett lévő Szintezési Ősjegy (GCSzOs) nevű geoládához. Csapatunk néhány tagja a gombákat is elemezte a környéken.
Pales barátunkat kértem meg egy gyors fénykép készítésére, remélem jók lesznek. A gps műszer nincs a gomba mellett, mert az egyik kislány szaladgált ide-oda vele, de remélem, hogy a háttérben lévő falu tornya elég bizonyíték a gomba lelőhelyének igazolásához.
Ezennel a "Fenyővargánya", vagyis a Fenyő tinóru gombát tudom nektek bemutatni:
Jellemzés: Sárgásbarna, rozsdaszínű, ragadós kalapú, fenyvesben termő, közepes termetű tinóru. Sárga tönkjén, fiatal korban fölül finom, korpaszerű szemcsék vannak.
Kalap: Kúpos, félgömb alakú, domború, végül ellaposodó, 3-10 cm, átlagban 5-7 cm nagy. Felülete nyálkás, ragadós, szárazon fényes. Színe sárgásbarna, kissé vöröses árnyalattal vagy vöröses Marna. Az idős gomba sárgásra fakul, különösen a szélén. A kalap bőre könnyen egészben lehúzható.
Csöves rész: Kezdetben szűk nyílású, fehéres vajsárga, később sárga és tág nyílású. A fiatal gombán kiizzadt sárgás, tejszerű folyadékcseppek láthatók. A spórapor barnássárga.
Tönk: Aránylag alacsony, eléggé egyenletes vastag vagy felfelé kissé vékonyodó, rostos, tömör, 4-6 cm hosszú, 1-2 cm vastag. Világossárga, felső harmadán apró, gyöngyszerű, majd barnás, korpaszerű szemcséket láthatunk.
Hús: Lágy, halványsárga színű, nem változó.
Szag és íz: Kissé gyümölcsre emlékeztető ízű és szagú.
Termőhely és idő: Kora tavasztól késő őszig fenyvesben mindenütt gyakori. Fenyőfákkal gyökérkapcsolt gomba, meszes és homokos talajon tömegesen és bőven terem. Seregesen is előfordul. Aránylag kis termetű, ezért a fenyőtűk közül nem emelkedik magasra.
Felhasználás: A fiatal gomba frissen elkészítve jóízű, legjobb pörköltnek. Elkészítés előtt a kalap bőrét le kell húzni, különben az étel nyálkás lesz. Főzés közben megbarnul. Az idősebb példányok tönkjét és az elöregedett csöves termőréteget helyesebb lefejteni és eldobni. Nem eléggé állóképes, nehezen és rosszul szárad.
Hasonló fajok: A fenyőtinóru tulajdonképpen két egymáshoz igen hasonló faj, amelyek gyakorlati jelentősége egyforma. Hasonlók az ugyancsak ehető, ragadós kalapú, fenyvesben termő gyűrűstinóruk is, de azok jól megkülönböztethetők azáltal, hogy tönkjükön gallér is van. A többi tinóru viszont nem ragadós kalapú, és általában nem fenyvesben termő.
832 méterre a GCFNYU ládától, pont ott, ahova a kocsival leparkoltam. Szerintem valami Susulyka-féleség lehet, de most próbáltam életemben először gombát azonosítani, úgyhogy ne kössetek rá nagyobb összegű fogadásokat! :-) Petika
Kerti tintagomba (Coprinus micaceus)
Nagy csoportokban, sűrűn egymás mellett fejlődő, barnássárga kalapú, fehér tönkű, kis gomba. Kalapja kúpos, bordás, gyögyösen hamvas, lemezei megfeketednek és elfolyósodnak. Kalap: Tojásdad, gyűszű alakú, végül kúposan szétterülő, 1-6 cm nagy. Rozsdasárga, barnássárga, középen vörösesbarna. Felülete feltűnően sugarasan bordás, szélein behasadozó. Lemezek: Fehérek, majd rózsásak, később barnák, de hamar megfeketednek és elfolyósodnak. Tönk: Egy tőből sok tönk indul ki, szorosan egymás mellé zsúfolva. A tönkök megnyúltak, csövesek. Egy-egy tönk 2-15 cm hosszú, 4-8 mm vastag. Hús: Fehéres, puha, vizenyős, törékeny, a kalapban igen vékony, a tönkben foszlósan szálas. Az egész gomba végül aránylag gyorsan megfeketedik, majd elfolyósodik. Szag és íz: Szaga nem jellemző, íze nyersen jó. Termőhely és idő: Korhadó fatuskók, kerítésoszlopok, bokrok körül, fatörzsek tövén, kertekben, erdőben, nagy csoportokban terem. Igen gyorsan nő, és napok alatt elvirul.
Kora tavasztól késő őszig gyakori. Egy telep évente többször is terem. Felhasználás: Jóízű gomba, de egészen fiatalon érdemes csak szedni és azonnal fel kell használni, mert akár néhány óra alatt megfeketedik és elfolyósodik. Fogyasztása után tilos alkoholt inni, mert azzal együtt nitritoid mérgezési tüneteket (vértódulást) okoz. Hasonló fajok: Mérgező Kerti susulyka, rossz ízű Lúgszagú kigyógomba, ehető Barna porhanyósgomba.
Forrás: Dr. Kalmár Zoltán - Dr. Makara György: Ehető és mérges gombák
A gomba neve: Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera)
Pikkelyes kalapja, gumós tönk vége és nagy, eltolható gyűrűje van. A kalap 60-250 mm széles. Barna pikkelyek borítják, a közepén sötét, síma púp van. A lemezek szélesek, sűrűk és fehérek. A tönk 150-400 mm hosszú, 10-20 mm vastag, a tövénél 40 mm, üreges, felületét kígyóbőrszerűen díszítik szürkésbarna pikkelyek. A hús a kalapban vattaszerű, a tönkben fás, fehéres színű. Kellemes illatú és dióízű. Júniustól novemberig, világos lombos és tűlevelű erdőkben nő. A sík vidékektől a hegyvidékekig gyakran előfordul.
Pompás étkezési gomba, de csak a kalapja fogyasztható.
Eredetileg nem erre a gombás ládára készültem, így csak a mobillal tudtam fényképezni. Mint a mellékelt képeken (nem) látszik, messziről a gomba túl kicsi a képen, közelről meg életlen.
A gombát a GCHect első pontja mellett találtam, piros kalapját valószínűleg a törpétől örökölte.
Én tudatlan valami tinórufélének néztem, de kepenu felvilágosított, hogy az biztos nem; a piros kalap alapján hánytató galambgomba a valószínű. Erre a weben rákeresve valóban olyan. Köszönöm a segítséget.
Eddig sohasem jött össze, hogy egyszerre legyen gomba, geoláda, GPS és fényképezőgép. Most GCORTO ládánk ellenörzésekor néhány méterre találtuk ez a szép galambgombát. A galambgombáknak (RUSSULA) számos fajtája van, pl. kékhátú, varashátú, földtoló, piros, dióizü, szenes, hánytató és büdös galambgomba. Az utóbbi három nem ehető, mérgező. Az általunk talált gombát dióizü galambgombaként (RUSSULA HETEROPHYLLA) azonositottuk. Májustol oktoberig lombos erdőkben gyakori fajta. (Hát az értékeléssel bajban vagyok, a környezet és a rejtés itt nehezen értelmezhető)
Egy év után végre a GPS-t sem felejtettem el a gomba mellé tenni. A Kabhegyi ládától kb. 2-3 méterre. :-)
A rejtő segítségével azt is megtudtam, hogy Szürke selyemgombának hívják. Én másnak gondoltam, vagyis inkább tippeltem...
A pécsi kisvasút (GCPKVU) láda mellett találtuk ezt a gombát. Az erdőben rengeteg van belőle. Túránk során több, szép gombafajt is találtunk, de sajnos csak ez volt a ládához közel.
Fenyőtinóru (Suillus granulatus). Ismertetőjele ragadós, szárazon fényes, rozsdabarna, sárgás-vörösesbarna kalapja. Húsa vajszerűen lágy, sárgásfehér. Fenyőerdőkben, parkokban, kertben, de csak a fenyőfák közelében, tavasztól őszig terem. Ehető, de a kalap bőrét le kell húzni, külöben az étel nyálkás lesz. Szárításra nem alkalmas.
A fentebb említett gombát a Táborhegy egyik rétjén találtam. A gomba környékén az alábbi ládákat lehet megtalálni. GC3hat (893m), GCErep (1,6km), GCKIL (1,6km), GCKL1 (1,6km), GCTric (1,2km), GCPMB (1,7 km), GCLIK (1,8km), GCKCEL (1,9km)
Nos, mi ezt a gombát a Dörgicsei ládánál találtuk, végignéztük az összes gombahatározót a neten és meg kellett állapítani, hogy nem egyszerű meghatározni ennek a gombának a faját. A láda mellett egy holt lombhullató fatönkjén volt.
Leginkább erre a gombára hasonlít: Trichaptum biforme (Fr. in Kl.)Ryv.
aminek persze nincs magyar neve., amit erről lehet tudni:
Termőtest:
konzolos, 2-8 x 1-6 x 0,1-0,5 cm, fás; széle éles, szabályos; felszíne szőrös, +- körkörösen zónázott; színe fehéres
Tráma,termőréteg:
pórusos, a pórusok fiatalon lilásak, öregen barnásak, 3-5/mm, 4 mm hosszúak
Hús:
fehér vagy okkeres, fás, íz és szag nem jellemző
Termőhely és idő:
holt lombos fákon egész évben, de tavasszal nő, gyakori
Spóra:
spp. fehér, sp. 5-6,5 x 2-2,5 µm, hengeres, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. A többi lilás trámájú Trichaptum fajtól nagyobb termete, pórusos trámája és élőhelye különbözteti meg.
Szóval ha mégsem ez, akkor sorry. Legalább megpróbáltuk.:-)
Malnaval a napi kesselés során találtunk jónéhány gombát...
Az eslő képen egy "tinóru" látható.
A képek a GCtric multi láda első pontjának környékén készültek.
U.I.: "Bemászott" a képbe valamai "ragadozó" is...
Üdv.: erchegyia
kepenu szerint akinek joval tobb tapasztalata van gomba ugyben:
Az 1. képen fogalmam sincs, hogy milyen gombák látszanak.
A 2.-on igen öreg, már-már rothadó félben lévő
keserűgomba (vagy tölcsérgomba, nem tudom eldönteni)
A 3-on őzláb, de nem "Nagy őzláb", hanem
valószínűleg "Piruló őzláb"
Az elso kepen olyanfele lehet amit a kinai ettermekben a levesbe is tesznek.
Masodik kepen nagy ozlabra tippelnek (azon a kepen amin latszanak a koordinatak is a gps-en), de sajna most jottem ra igy utolag hogy vagy egy hatarozot kellett volna a helyszinre vinni, vagy tobb fotot kesziteni tobb iranybol.
A harmadik kepet csak azert keszitettem, hogy en is rajta legyek meg a gomba is.
Az Őrségi túránk során felkeresett GCNRKS láda mellett találtuk ezt a nagy őzlábnak ( Macrolepiota procera ) hitt gombát. Azonban kepenu szerint a gomba egy öregecske Piruló galóca (amely fiatalon ehető!). Sajnos a gallér nem látszik, pedig annak az alakja alapján lehetne szépen megkülönböztetni az Őzlábtól.
Kepenu köszönet az információért!
A képen ábrázolt gombafaj a meséskönyvekből jól ismert légyölő galóca, erősen mérgező faj. Sajnos a kép készültekor GPS-em még nem volt, ezért csak épületet írok, ahol megtaláltam: Jászberény, főiskola. Az esemény egy farsangi bál volt...
Na de félre a tréfát: az igazi gombámra még várni kell egy kicsit, mert nincs kész a fénykép hozzá.
...
Még egy érdekes adat Gombáról: A közel 2800 lakosú község Pest megye középső részén a Gödöllői-dombság déli lankáin található, Monortól 9 km-re. Az első írásos feljegyzés 1337. augusztus 1-jei oklevélből maradt fenn a településről... A tábla koo-i (mert nem látszik): N 47°21,990' E019°31,015' 201 m
...
Ami pedig a lényeg: ezt a nagy gombát a GCMONO közelében találtuk, koo-i (mert persze ez sem látszik): N 47°22,352' E019°27,800' 192 m
Szerintem Arany pókhálósgomba (Cortinarius auroturbinatus). Meszes talajú bükkösökben él ... begöngyölt peremű kalapja fénylő, aranyos-narancsos színű, a kalap közepe felé kissé sötétebb. Lemezei sárgák, majd rozsabarnák. Sárga, enyhén barnás árnyalatú tönkje alul feltűnően peremesen gumós. Spóraérés előtt a fátyla zöldessárga. Húsa fehér, a tönk csúcsában lehet kissé kékes, a gumóban pedig inkább sárgás. Kellemes, édeskés illata van. ... Nem ehető.
Forrás: John Wilkinson - Stefan Buczacki: Gombák. Gondolat, Budapest, 1989. (Fürkész Könyvek sorozat)
Újralogoltam Egyéb-ként, és majd keresek még gombát, hátha az könnyeben azonosítható lesz...
A gombákat a GCPADK láda közelében találtuk. Rengetegen gombásztak a környéken, erről jutott eszembe, hogy csinálok egy-két fotót, és megpróbálom beazonosítani a lefényképezett gombákat. Íme:
1 sz. kép:aranytinorú boletus chrysenteron a kalap barnássárga, barna, 3-9 cm széles gyakran az egész felületén repedések vannak. A tönk sárga, barnássárga 4-8 cm hosszú. Lomb és fenyőerdőkben tavasztól őszig terem. Gyakori, ehető.
2-3 sz. kép:Fésüs galambgombarussula pectinata a kalap szürkésbarna 3-10cm széles, széle feltűnően bordás. A tönk 3-6 cm hosszú lehet szürkés, tövén többnyire vöröses barna. Fenyő és lomberdőkben nyáron terem. Helyenként gyakori.
4-5 sz. kép:Gyapjas őzlábgombalepiota clypeolaria A kalap és a tönk felülete pelyhes, pikkelyes, színe fehér, sárgás. A kalap 3-8 cm széles, kúp alakú, később lapos de középen kissé csúcsos marad. A tönk 5-12 cm hosszú, fehéres. Erdőben, bokros-kertes helyeken, nyáron ősszel terem. Helyenként gyakori.
6 sz. kép: Hánytató galambgombarussula emetica a kalap élénkpiros 3-11 cm széles. A tönk puha 4-8 cm hosszú. A gomba nem sárguló. Fenyő és lomberdőkben nyáron terem. Nem gyakori. Érzékeny gyomrú embereknek megárthat, hányás hasmenést okozhat.
A gombákat Dr. Bohus Gábor és Dr. Kalmár Zoltán : Erdő - Mező Gombái c. könyve képei alapján azonosítottam, lehet hogy rosszul.
RIPTOR , Gabi
ket igen gyakori, mar sokak altal megenekelt gomba:
1. tehentinoru, fenyoerdok lakoja, eheto. http://www.terra.hu/gomba/html/suillus_bovinus.html A "GCSzOs Szintezési Ősjegy" lada kozeleben. (a 3. kep, amit a gombak latnak)
Ezt a PISZTRIC gombát a Papod-hegyi
láda felé menet találtam.
Fűszer gomba, a fiatal példányokkal a levest
ízesítik ,majd eldobják mert szívós ,rágós,
gumigomba.
A mérete alapján akár esernyőnek is
használható.
GCSZED Szeder - völgy ládának az 1m es körzetében találtam erre a Tapló gombára. Sajnos Nagyon kevés fény miatt nem nagyon látni a GPS nek a kijelzőjét, igaz a gombát is kissé homályosan, de remélem azért elfogadható. Jó ötlet ez a cache szerintem!
Jó ötlet, szellemes láda, elkezdtek érdekelni a gombák.
A 100. ládám, az arra méltó GCDOM felkutatása közben rengeteg gombát találtunk, sajnos a nem a legfrissebbeket, de talán még felismerhetők. Mindenesetre a gombák azonosításával egy ilyen amatőrnek, mint én vagyok rengeteg időt kell eltölteni (ezt már tapasztalból mondom) és a saját meghatározásaim alapján nem mernék belőlük enni. Tehát az eredmény (tippnél több, bizonyosságnál kevesebb)
1.) Büdös galambgomba
Jellemzés: Nagy termetű vastag húsú, sárgásbarna és ragadós kalapú galambgomba. A kalap széle feltűnően, fésűsen bordás.
Kalap: Gömbölyűből félgömb alakú, domború lesz, 6-15 cm széles, okkersárga, barnássárga, sárgásbarna, a közepén barna. Nedvesen ragadós, kiemelkedő bordákon sorban ülő kis dudorokkal, szemölcsökkel.
Lemezek: Sűrűn állók, nem lefutók, a rendesnél kissé vastagabbak és küllősen elrendeződők. Színük sárgásfehér, szürkésfehér, krémszínű. Spórapora fehér.
Tönk: Rövid, zömök. 4-14 cm hosszú, 1,5-4 cm vastag. Hengeres, de alul kissé hasas is lehet. Fehér, alul többnyire kissé barnás vagy barna foltos. Belsejében emeletesen egymás fölött elhelyezkedő üregek vannak.
Hús: Merev, törékeny, pattanva törő, a tönkben morzsalékony. Fehér, barnásfehér.
Szag és íz: Csípős, igen rossz ízű. Szaga fiatalon nem jelentékeny, később igen büdös, olajszagú.
Termőhely és idő: Erdőkben, főleg sűrű lomberdők talaján, nyáron és kora ősszel sokfelé igen gyakori. Száraz időben is terem.
Felhasználás: Nem mérgező, de rossz íze és szaga miatt ehetetlen.
Hasonló fajok: Hozzá hasonló ehető gomba nincsen. Más, ugyancsak csípős, rossz ízű galambgombától ezt a fajt megkülönbözteti kalapjának színe, ragadóssága, és a kalap fésűsen bordás széle.
GCVAKA-tóljövet lefelé láttam meg ezt a gombát. Nem vagyok nagy szakértője nekik, de szerintem ez egy igen szép példány. Márnagyon fájt a lábam amikor ezt a gombát megláttam, olyan nagy öröm volt, hogy az hihetetlen ;) Amúgy nagyon 5letesnek találom ezt a fajta geoládát! Ja és ha kérhetem, valaki elárulná, mi a pontos neve ennek a gombának? Előre is köszi!
A GCFEHE felé útközben találkoztunk vele. Nem ismertem, de találtam a határozóba egy hasonlót. Kenepu szerint tévesen határoztam meg.
Helyesen: Dióízű galambgomba
Szép gombát találtunk. Júdásfülgomba (Auricularia auricula-judae), ehető, összetéveszteni hasonló ártalmas gombával nem nagyon lehet. Bodzán és akácon gyakori. A háromnapos eső után szépen kikerekedett és a GCCSEV ládától 1,85m-re találtuk meg.
GCIsak közelében ,a mocsár miatt megközelíthetetlenül
sárga gévagomba /lactiporus sulphureus/ egy kiszáradt fán. A Kolon-tó multiláda utolsó előtti állomásánál.
N46 46,401
E19 20,130
mag.:90 m
Csak egy hét elteltével jelentjük be, mert idáig gondolkodtunk, hogy érdemes-e. (2005.05.23-án visszadátumozva 2005.05.16-ára) Ugyanis semmiképp nem tudunk minden feltételnek megfelelni, mert nincs gps-ünk, csak fényképezőgépünk.
De annyira közel találtuk a ládához a gombát (pár méteren belül), hogy megpróbáljuk.
Szóval a helyszín: Vértes, Rédl emlékmű, GCRedl (koo. a képen)
A gomba: Májusi pereszke (Calocybe gambosa)
- Kalap: 10 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, majd kiterül, széle kissé hullámos, világosokker
- Lemez: tönkre foggal ránövő, keskeny, sűrűn álló, krémszínű
- Tönk: 6 cm kissé hasas, kalaphoz hasonló színű
- Hús: Vastag, tönkben szálas, lisztszagú
- Megjegyzés: ehető, áprilistól júniusig lomberdő szélén
- beazonosítás: www.terra.hu/gomba
Tetszik az ötlet, ezért -a szokásomtól eltérően- regisztrálom a "megtalálást".
Ma találtam a GCKAMV közelében.
Fehér porhanyósgomba (Psathyrella candolleana)
Fehéres kalapú, lilás lemezű, törékeny, többnyire kicsi gomba. Kalapja domború vagy lapos, a szélén bordás.
Olykor egyesével, de többnyire kis csoportokban jelenik meg. Már kora tavasztól egészen késő őszig sokfelé gyakori. Száraz időben is előjön.
Húsa vékony, az egész gomba feltűnően törékeny.
Ehető, íze jó, kis termete ellenére érdemes lehet egy levesre valót hazavinni, de csak külön dobozban, mert törékenysége miatt morzsálódik.
Az első a fattyú kucsmagomba (Mitrophora semilibera, nem túl fitt állapotban).
Jóízű, ehető gomba, ám eléggé kisméretű és néhány darabos csoportban szokott előfordulni, ezért nem túl kiadós.
A hasonló kucsmagomba fajok belseje együregű, elkülönítésük legkönnyebben az alapján lehetséges, hogy a "tönk" a süveg melyik részéhez csatlakozik. A cseh kucsmagomba (Verpa bohemica) a süveg csúcsánál, a fattyú a süveg felénél-harmadánál, a hegyes kucsmagomba(Morchella elata) a süveg szélénél csatlakozik.
Mindhárom jó, ehető tavaszi gomba.
Hasonlít még a (korábban itt tévesen meghatározott) szömörcsög, amely azonban nyári gomba és feltűnően büdös, dögszagú.
A másik a szemcsésnyelű fenyőtinórú (Suillus granulatus).
Kalapja 3-10 centi átmérőjű, sárgás-vöröses barna, kúpos, domború, majd kiterülő. Kalapbőre nedvesen nyálkás, ragadós, szárazon fényes.
A kalap alsó részén sárga, csöves termőréteg látható. A fiatal példányokon gyakran tejcseppek láthatóak.
Tönkje 4-6 centi hosszú, 1-2 centi széles. Felső harmadán apró, gyöngyszerű, később barna, korpaszerű szemcsék találhatóak (erről kapta a nevét).
Húsa halványsárga, puha, kellemes illatú.
Fogyasztásra a fiatal példányok ajánlottak, az idősebbek az ételt nyálkásítják. A kalapbőrét ajánlott lehúzni.
Néhány hasonló, ehető fajhoz hasonlít (rózsás fenyőtinórú, tehéntinórú). A hasonló megjelenésű, szntén ehető gyűrűstinórúknak feltűnő gyallárja van.
És végül egy sokadik kép a sárga gévagombáról. :))
Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)
Fiatalon nagyon szép, feltűnő, ehető gomba. Élénk sárga-narancsszinű, egymás felett elhelyetkedő ''kalapjai'' a legkülönfélébb lombfákon megjelennek, de leggyakrabban az ártéri erdők öreg fűzfáit, nyárfáit lepi el. A termőtest pereme kénsárga,és ilyen a pórusok szine is. Felső felülete narancsos szinű, kecskebőrre emlékeztető tapintású, dudoros. Elöregedve elhalványul, fehéressárgára fakul. Húsa fiatalon lágy, olyan, mint a sajt, öregen megszivósodik, illata kellemes.
Régen a Duna és a Tisza közelében piacra is vitték, és ''fűzfatüdő'' néven árusitották. Átmérője elérheti a 30 cm-t, tavasztól őszig fordul elő. Ehető.
Balatoni bringatúra során akadtam rá.
Közeli ládák:GCSZPT, GCFOLD, GCNAD.
Forrás: Fürkész könyvek- Gombák
A Tatai halszag közelében sikerült ezt az enyhén lehűlt taplógombát megtalálni. Nincs benne processzor, ezért abszolút nem értek hozzá. Remélem azért így is elfogadható. :)
Vajon mi lehet ez? Télen, hó alól kikandikáló gomba?
A Naplás-tó melletti ládától néhány méterre(!), akácos bozót alatt találtam.
"Elvirágzott" pöfeteg, a kalap tetején a bojt pedig a kidurrant spóratartó nyílása - köszi a segítséget!
Még úgysem volt (;DD) légyölő galóca (Amanita muscaria) kép, úgyhogy itt van három (tét nélkül). A Zemplénben készültek, szeptember közepén, nagyjából a Sólyom-kő (GCSoHe) és az Amadé (GCAMAD) között félúton, a telepített fenyvesben.
-------
2002-ben, az Őrségben, a határ melletti telepített fenyvesben készült ez a kép a tintahalgombáról (Anthurus archeri). Szegény már elég rossz állapotban volt, de azért felismerhető. Érdekessége, hogy a talajba süllyedő "boszorkánytojásból" alakul ki. A felületét borító zöldesbarna nyálkaréteg (gleba) rothadt dögszagú, legyeket csalogat (hasonlóan a szömörcsögökhöz), amik evés után továbbszállítják a glebában úszó spórákat.
Eredetileg Ausztráliában honos, 1914-ben hurcolták be Európába, azótan igen gyorsan elterjedt, savanyú talajú erdőkben, fenyvesekben. Nálunk (még?) ritka.
Étkezési célokra nem használják, élvezhetetlen -a szaga és szaporodásának módja alapján szerintem érthető, hogy miért. ;)
-------
2004.10.31-én, a mikóházi (GCMIKO) doboztól vagy 400 m-re, a Fekete réten kiépített pihenő mellett találtuk ezeket a narancsszínű enyveskorallgombákat (Calocera viscosa). Jellegzetes és nagyon szép gomba, bár igen apró: termőteste csak 3-7 centi körüli, többszörösen elágazó. Korhadó fákban élő gombafonalaiból csak ez a termőtest nő ki a fa felszíne fölé. Húsa rugalmas, szívós, emiatt nehezen emészthető, így (bár ehető lenne) fogyasztása nem ajánlott. Néhány más korallgombával esetleg összetéveszthető.
Tóalmáson a kastélyparkban (GCALMA helyétől 200 méteren belül) akadtunk erre a különleges példányra. Meghatároznunk nem sikerült, de méreteivel és design-ával lenyűgözött, ezért aztán megörökítésre méltónak ítéltük.
Ezt a gombát láttam az Éger láp (GCELAP) 2. és 3. pontja között.
Sajnos a GPS-en nem látszik a koordináta, és nem tudtam meghatározni a gomba fajtáját sem. Mentségemre legyen mondva, hogy a többek által idézett www.extra.hu/gomba oldalt végignyálaztam(egereztem), de egyik sem hasonlított rá igazán.
Így a pontot is egy olyan kesser fogja kapni, aki legalább meghatározza a fajtáját és leírást ad róla.
A gomba fajtája (köszönöm a segítséget!): Júdásfüle gomba
Leírás www.gourmandnet.hu alapján:
Származás
A Távol-Keleten termesztett kedvelt étkezési gomba.
Érdekesség
Véralvadásgátló hatása miatt a gyógyászatban is használják.
Termőhely,idő
Vadon lombos fák, elsősorban fekete bodza elhalt ágain áprilistól októberig csoportosan növő gomba. Egyébként egész évben termesztik.
Jellemzés
Kezdetben gömbölyű, majd fül, vagy kagyló formájú, maximum 10 cm nagyságú vörösesbarna vagy ibolyaszürke fagomba. Felülete bársonyosan szőrős, nemezes, és erősen redőzött, széle hullámos, kissé felemelkedő. Húsa vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú. Illata, íze semleges.
Gábor
teszek fel még néhány képet, a gps-szel is, hátha egyszer elfogadják :))
Szóval kepenu segített. láttam valakinek a logjában, de nem találom. gombás könyvet nem vettem elő....
hogy ne érje szó a ház elejét:
Téli fülőke (Flammulina velutipes)
:)
a felső légyölő galóca?
A csomorkányi templomrom közelében találtuk ezt az óriási csiperkét a kistesójával. Ha nem tévedek "Mezei csiperke - Agaricus campestris" A fotó Jutka műve.
A Városmajorban találtam rá erre a kérges taplógombára. Pontosan nem tudom meghatározni, hogy milyen fajta.
És ígérem, keresek majd szebb gombát is ehhez a "gomba-ládához" :-)
eMmA
A hajdani időkben a taplót főként hajóépítéshez, tömítésnek, valamint tűzgyújtáshoz (a gyufa feltalálásáig) használták. A tapló azonban nemcsak a tűzgerjesztés nélkülözhetetlen eszköze volt, hanem hosszú századokon át sebészeti beavatkozásoknál, vérzéscsillapítóként is általánosan ismert és használt volt, s a toplászok között még ma is az. Napjainkban is, ha a taplófaragó vagy díszítő elvágja magát, azonnal taplóval kötözi be a sebét.
A taplót a méhészek is használták füstölőszerként.
Különféle eszközök, mindennapi és dísztárgyak készítéséhez is felhasználták és felhasználják ma is.
A tapló kemény termőtestének rozsdabarna belseje nem más, mint sűrű gombafonal-szövedék, olyan, mint egy finom likacsú szivacs.
[Jóváhagyta: kepenu, 2004.12.16 00:34]
2005.08.27. Gombatalálat a Nagy-szénás hegy közelében, s a ládától sem messze. Őzláb gomba a becsületes neve, de még fiatal :-)
Tani Bábi mellett (4 méter) leltem ezt a pöfeteget, aki már kifújt. Lehet csoportos pöfeteg (Lycoperdon pyriforme) csoport nélkül vagy változékony pöfeteg (Calvatia excipuliformis) meg akár bimbós is, de szakértőkre bíznám a kérdés részleteit :)
A GPS-es kép a Diósgyőr várához (GCDIOS) (menet készült, még egy hónappal ezelőtt (10.31). Aki volt már ott, tudja, hogy egy erős kaptató vezet fel. Juckót (4 éven még innen) csak úgy tudtam felcsalni, hogy minden útba eső gombát lefotóztunk. Itt most egy bimbós pöffeteget (Lyoperdon perlatum) mutatunk be.
Csatolok még két képet, ami több okból is versenyképtelen: Szlovéniában készült, GPS nélkül, de fejből megmondom, hogy a legközelebbi geocache min. 30 km. Viszont Juckó kedvence, ő masnigombának nevezte. Mivel az ajáról nem készült jó kép, csak valószínűsíteni tudom, hogy sárga rókagomba (Cantharellus cibarius). Viszont jól sikerült kép a boszorkánykörről. Az előző évi anyanövényből a gombafonalak sugarasan terjedtek a föld alatt és amikor eljött a jó idő és kinőttek a friss gombák, azok egy kör mentén helyezkednek el.
GCMDEL 2. állomásán találkoztunk ezzel a Nagy őzlábgomba példánnyal. Egy kép készült a Citromsárga Garmin és az őzlábgomba együttállásából, de előbbit gyakorisága miatt többet nem fotóztam. Bízom benne, hogy az őzlábgombák "ládájában" jut még hely ennek a - számomra - "gigászi" példánynak, és remélem a jövőben még néhány "egyéb" kategóriájú bejegyzést elhelyezhetek ezen az oldalon.
A szinte olvashatatlan koordinátaértékek miatt az elbíráló elnézését (nézzen el valamelyik irányba) kérem, de a zuhogó esőben nehéz volt egyszerre megfelelni minden igénynek. Ráadásul sietségemben a "Megjelöl" menüpontot választottam a Pozició máshonnan elérhető kijelzése helyett (azt ugyanis nem használom). További igény esetén szívesen küldök nagyobb felbontású képet e-mailben. De szívesen töltenék fel 1280x960-as felbontásban...
A Hölgykő vára mellett találtuk tegnap ezt a 2 Lilatönkű pereszkét(Lepista saeva). Szerintetek egy ilyen gombát össze lehet téveszteni valamivel? Szerintem nem ;-)
Októberben-novemberben nő füves helyen, legelőkön, erdőszélen, tönkje ibolyáslila. Ehető gomba.
A GCTORL mellett találtuk az 1-es számú gombát még régebben. Nagy valószínűséggel a galambgombafélék családjába tartozik, de a pontos nevét sajnos nem sikerült kideríteni (leginkább talán az édeskés tejelőgomba leírása illik rá).
A 2-es számú gombát GCMIAU közelében találtuk. Szerintünk piruló őzlábgomba (Lepiota rhacodes).
A piruló őzlábgomba könnyen összetéveszthető a nagy őzlábgombával, különösen fiatal korukban. Mindkét gombának a kalapja először teljesen barna, s a növekedés során, ahogy a felszíne szétszakadozik, fehéres alapon barnán pikkelyes lesz. A piruló őzlábgomba kalapja rendszerint halványabb, a nagy őzlábgomba viszont nagyobb termetű. Lemezeik fehérek vagy krémszínűek. Megnyúlt, vaskos tönkjük a kalapból könnyen kifordítható, és tologatható gyűrűt visel. Egymástól biztosan azzal választhatók el, hogy a nagy őzlábgomba tönkjén barna sávok, márványozottság látható, míg a piruló őzlábgomba tönkje sima felületű.
A mai túrán a GCbkna közelében találtam ezt a szerintem gyűrűs tuskógomba csoportot.
Felteszem még a tegnapi találatot is, amely a GCNCS közelében volt és szerintem méretes csiperkét ábrázol.
A GCVAD láda megtalálása után, a közelben molyhos tinoru és őzlábgomba mezőre akadtunk.
1.Őzlábgomba
A tönk a kalapból csuklósan kifordul, csöves, gallérja elmozdítható, a halványbarnás (10-30 cm széles) kalap felülete rendszerint barna pikkelyes, a lemezek fehérek, a tönk alul gumós, húsa szálakra foszló. Nyíltabb lomberdőkben, akácosban él.Fiatalon nyersen is ehető, jó ízű. Nekem pl.nagyon jó ízű. Hát ennyit erről.
2.Tinóruk
A termőtest kalapra és tönkre különül, utóbbi alul likacsos, leválasztható a termőréteggel. A kalap és a tönk burokmaradvány nélküli, a termőréteg szűk nyílású eleinte fehéres, majd sárgászöld pórusos réteggel. A kalap 5-20 cm széles, barna, a tönk 5-30 cm magas , világos szürkésbarna hálózatos világosabb erezettel.Lombos erdőkben található meg.Kitűnő, ehető, szárítható. (A tönkön vagy a termőrétegen vöröses színezésű fajok, mint a farkastinóru, a változékony tinóru és a sátángomba mérgesek, kerülendők!) Hát röviden ennyi.
Nagyvázsonyt elhagyva a GCTALO felé haladva egyszer csak egy sürü dzsindzsás közepében találtuk magunkat. A kivezető utat keresve találtuk ezt a Nagy őzlábgombát sok - sok társával együtt. A hely olyan elhagyatott volt, hogy a gombák háboritatlanul nöhettek ilyen termetesre.
Nagy őzlábgomba / Macrolepiota procera / : Ligetes erdőkben, füves tisztásokon, hegygerincen és hegytetőn egyaránt megtalálható. Vastag, vattaszerű kettős gallérja a tönkön elmozditható, nyersen kellemes dióizű. Tavasztól őszig bármikor teremhet, de igazi termésideje a nyárvége és a kora ősz.
Termőtest:
konzolvagy kör alakú, nagy csoportokban, 2-10 x 2-5 x 0,5 cm; felszíne szabályosan, sűrűn zónázott, szőrös; széle fehér, éles, hullámos; színe feketés, kékes, barnás, szürkés, mindig legalább négy különböző színű zóna van
Tráma,termőréteg:
pórusos, fehértől krémokkerig, 2-4 pórus/mm, max 0,4 cm vastag
Hús:
vékony, kemény, íz és szag nem jellemző
Termőhely és idő:
mindenféle élő és holt lombos faanyagon, széleskörűen elterjedt, tömeges, egész évben
Spóra:
spp. fehér, sp. 6-7 x 1,5-2 µm, hengeres vagy allantoid, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. Más Trametes fajokkal, mint pl. Trametes multicolor téveszthető össze, de jó határozóbélyeg a legalább 4 különböző színű (a fehéren kívül!) zóna a termőtesten
------------------------------------------------------------
Forrás: http://www.terraalapitvany.hu/gomba/html/
A késző őszre való tekintettel a GCKBrl közelében csak két kis sárga gombát találtam.
1. Gyűrűs tuskógomba ???
2. Sárga rókagomba (cantharellus cibarius), jó ehető gomba.
3. Még egy szép rozsdasárga tőkegomba (Pholiota aurivelle) GPS nélkül a Plitvicai tavaktól. (köszönöm a megjegyzést.)
M Ágnes
A gomba amit találtunk egy Lepista Nuda, vagy ahogyan a parkagiak mondják Lila pereszke. Tudom, hogy elsőre becsapásnak tűnik a színe, de a lila pereszke szína a halvány lilától a sötét barnáig húzódhat. Az viszont, hogy az avarból a leírás szerint alig emelkedik ki, és ősszel terem, teljesen megfelel a találás körülményeinek. Köszönöm a rejtő segítségét és türelmét is.
Hétvégi zempléni túránk során nagyon sok gombát találtunk az őszi erdőben. Sajnos a gombák terén igen amatőr vagyok, így őszintén megmondva fogalmam sincs, hogy amiket láttunk és lefényképeztünk azok milyen gombák. Mindenesetre nagyon szépek, így mindenképpen felteszem ide Kepenu nagyon ötletes oldalára, aztán idővel, ha sikerül kiderítenem a gombák fajtáját, akkor azt is közzé teszem.
GOMBA1 és GOMBA2:
Ezeket a példányokat Mogyoróska és a Regéci vár (GCREVA) között félúton találtuk.
Az Amádé várrom (GCAMAD)-tól Gönc-re visszavezető túrista út mellett botlottunk bele.
További jó gombászást mindenkinek!
Kerka, Ildó, Hajni, Melcsi, Laci, Pusi
----------------------------------------------------------------------
Köszönet Kepenu-nak, máris sikerült azonosítani a gombákat. Továbbá találtam egy oldalt, ahol egész jól jellemezve vannak ezek a fajok (klikk: GOMBÁK). Eszerint:
A GC NaKe láda felkeresése során találtam néhány lila pereszkét a pille palack közvetlen közelében.
A példányok szépek, egészségesek és elfogyaszthatóak voltak.
Az elmúlt pár napban a Zemplénben és környékén jártunk, számos láda közelében láttunk gombákat. Néhányat le is fényképeztünk a GPS-sel együtt. Talán a koordináták is látszanak. Ládához legközelebb gombát a Vár a Bodrog partján nevű ládánál találtunk: a gomba a láda alól nőtt ki...
A gombák a következő helyeken voltak: gomba1 és 2: Kéked, Melczer kastély. Nálam avatottabb gombász (kepenu - ez úton is köszönöm a pontosítást) véleménye szerint ez egy nem túl fiatal gyapjas tintagomba van.
Gomba 3-7: Tengerszem (Sárospatak) geoláda közelében.
(Gomba 3: galambgomba, Gomba 4 - ezt eltaláltam, Gomba 5-6: csupros tuskógomba)
Talán a Gomba 4 meghatározása nem okoz gondot nekem: szerintem egy légyölő galóca, ami mérges is. De szép.
(Kakukktojás: Gomba 8: ő Kyra, aki enni nem, de nézni szereti a gombát.)
Talán legjobban a Gomba 6-nál látszik, hogy távolsága a geoládától 77 m. A Tengerszem gombák közül ez a csoport volt a legközelebb, de a többi is 800 m-en belül volt. (A parkoló, ahonnan indultunk, 800 m-re volt a ládától.)
Ati, Domi, Kyra, Zita
A két gombát a GCVASA ládáknál találtam. A tuskón lévő gomba csoport kb 0,5 méterre volt a ládától. Ezek kis tapló gombák.
A másik kép az egyik kedvenc gombámat az óriás őzlábat mutatja.
Az őzláb gomba egy izletes ehető gomba féle. Rántva a legfinomabb.Amin nincs kinyilva addig megtölthető más gombákkal és úgy rántva -Isteni.A ládától kb 15 méterre volt elég sok őzláb gomba.Volt még az erdőben lilapereszke is szép számmal.
Kérném a log elfogadását.
Az első gombát az Odvaskő ládához menet találtam, a másodikat onnan jövet. A 3.-at a Bakonyi Oltár kő felé menet, a negyediket 40 m-re egy víznyelőben a ládától, az ötödiket pedig Somhegypusztára menet a buszhoz, de nagyon siettem...
1. Harkály Tintagomba (Coprinus picaceus)
2. Lepketapló (Trametes versicolor)
3. Harkály Tintagomba (Coprinus picaceus)
4. Tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozik Szerintem Jóféle vargánya (Boletus edulis), de az is lehet, hogy összekeverem a farkastinóruval, változékony tinóruval, vagy a sátángombával... Gombászathoz sajnos annyit értek, mint a kacsa a trombitáláshoz... Zabálni viszont annál jobban szeretem...:-)))
5. Tögyfazúzmó vagy fakosz. (Evernia prunastri) Mint tudjuk a zuzmó 2 növény, asszimilálásra képes alga- (moszat-) sejtek és egy GOMBA fonalainak sajátos együttélése. A moszat és a gomba zuzmótestben szimbiózisban él. Sajnos ide elfelejtettem idetenni a GPS-t, de ez is a Bakonyi Oltár kő közelében található. (500 m-re onnan Somhegy felé a Z3szögön)
A GCGLM 2km-es körzetében találtuk az alábbi gombákat. A ládát sajnos nem volt alkalmunk felkeresni, mert későre járt és nem akartunk a gyerekekkel a sötét erdőben botorkálni. Az útvonalunk a Héregi temető mellől induló piros jelzésen vezetett. A gombák közül az őzlábat ismerem, ebből szedtünk vacsorára. A többi gomba azonosítását és megnevezését pótolni fogjuk.
Gyűrűs Tuskógomba (Armillaria mellea)
Kalapja domború, halvány sárgásbarna, a közepe sötétebb, okkersárga barna tönkje hosszú, vége elvékonyodik, sárga szegélyű fehér gallér van rajta. Több tönk szorosan összenőtt a tövénél. Lemezei ritkán állók, tönkhöz nőnek; fiatalon fehérek, rózsaszínes barnára érnek. Vastag fehér húsa ehető, de gyomorrontást is okozhat, legalább 20 percig kell főzni.
Erdei faj, lomberdőkben található, elhalt de élő faanyagon is terem.
Irodalom: Thomas Laessoe GOMBÁK
A GCPMR ládától mintegy 100 méternyire találtuk ezt a bimbós pöfeteget. Idemásolva egy kis ismertető:
Jellemzés: Kicsiny vagy közepes, fehér, gömbölyded, körte alakú gomba, tetején sűrű, letörölhető szemcsékkel, tüskékkel.
Termőtest: Bunkós, fordított palackhoz hasonló, körte alakú, felül golyószerű, lefelé fokozatosan szűkül, és rövid hengeres része van, 3-10 cm magas, 3-5 cm széles. Színe fehér, később sárgás, éretten szürkésbarna. Bőre két összenőtt rétegű, amely a hússal is összenőtt. Az idős gomba a csúcsán felreped, és ha a gombát megnyomjuk, a spórapor kipöfög belőle. Felszínét apró, törékeny, letörölhető tüskeszerű szemcsék és pikkelyek borítják, amelyek később maguktól is lehullanak róla.
Hús: Rugalmasan puha, kezdetben hófehér, sajtszerűen tömör és vágható, majd sárgás, vizenyős, később barna és száraz porrá hullik szét. A termőréteg, amely barna spórákra esik szét, a gömbölyű fejrészben csak egy kerek, puhán velős rész, a tönkben csak rostok vannak termőréteg nélkül. Utóbbi nem sárgul meg úgy, mint a gomba felső része, hanem csak szürkül. Spórapora barna. Spórái sárgásbarnák, gömbölyűek.
Szag és íz: Fiatalon kellemesen, jellemzően aromás gomba ízű kissé retekszagú vagy lehet karbidra emlékeztető kellemetlen szagú.
Termőhely és idő: Nyáron és ősszel termő gomba, de csaknem egész évben előjön. A megszáradt példányok áttelelnek. Igen gyakori és mindenfelé tömegesen, seregesen, néha boszorkánykörben is terem. Erdőben, réten, legelőn egyaránt megtaláljuk.
Felhasználás: Amíg fiatal és belül fehér, minden pöfeteg ehető. Közülük ez az egyik legjobb ízű faj, de jellegzetes és erős aromája miatt egymagában gombás ételnek nem elsőrendű. Leginkább rántva, sütve jó. Más gombával vegyítve jó levesbe, húsételhez is. Igen jól szárítható, szép hófehér szárítmányt ad, és gombaporba is jól használható.
Hasonló fajok: A pöfetegekhez hasonlít a mérges áltrifla, amely mérgező. Ennek felszíne repedező, burka kemény, belseje pedig fiatalon is szürkésfekete. A pöfetegek a fiatal, burokba zárt gyilkos galócákkal is összetéveszthetők, de felmetszve a burokba zárt kalapos gomba azonnal felismerhető. Sok hasonló, kisebb-nagyobb, gyakori ehető pöfeteg hasonlít hozzá. Ilyen pl. a kicsiny, szürkepöfeteg amely egész gömbölyű, tönkje nincs, csak vékony gyökérszerű köteggel folytatódik a talajban. A körte alakú pöfeteg ugyancsak gyakori, hasonló faj. Termőhelyében különbözik, mert korhadó faanyagon terem, és csoportos növésű.
Sanyo team
Nem túl messze Snake GcMogy ládájától, Mogyorósbányáról a Kék + jelzésen (plusz egy kis dzsindzsajárás) a Látó-hegy tetejétől nem messze...
Az első képen minden bizonnyal Nagy Őzlábgomba (Macrolepiota procera ) látható, a másodikon a netes gombahatározók szerint nagy valószínüséggel Lágy Pöfeteg (Lycoperdon molle Pers) látható (először bimbósra gyanakodtam, de nincs a tetején "pöcök" és a szőrei letörölhetőek).
Mindkét gomba, (ha jól határoztam meg) ehető,ízletes, bár a Pöfi csak fiatalon jó!
A koo-k nagyjábol ugyanoda, a csúcs közelébe mutatnak (lásd a képeken). Gombászoknak melegen ajánlott vidék, mert járatlansága folytán ipari mennyiségben, zsákszámra van ott mindkét gombafajtából!!!
Ha máskor nem, a tavaszi versenyen (ha minden jól megy) behatóbban is megismerhetik területet a kedves vállalkozó lelkületű játékostársak... :-)))))
Két érdekes gombával vágunk neki ennek a pontszerzési akciónak. Az egyik korábban már másoknál szerepelt, de mindenképpen érdekes és látványos fajta, míg a másik átfutva a képeket még sehol nem fordult elő. Mindkét gombát egy kellemes mátrai ládatúra alkalmából fotóztuk (legalább 2 láda volt 2 km-en belül: gcilon - Ilona-völgy és gcskut - Csiklós kút;)
Korábban is sok gombát fotóztunk már, de a pontért valami extrával akartunk jelentkezni. Lássuk (lássátok:) a mi gombáinkat!
Tehát a "találmányok":
Az első képen egy bükkös petrezselyemgomba (Hericium coralloides)látható. Ezt 50 méteren belül fotóztuk a gcilon-hoz képest. A népnyelvben ezt is szokás korallgombának nevezni, de ez tulajdonképpen pontatlan megnevezés (bár a hasonlóság vitathatatlan).
A második kép az unicum, amely eddig ha jól figyeltem, akkor senkinél nem fordult elő. Ez már egy valódi korallgomba, ráadásul az egyik leglátványosabb fajtája a cifra korallgomba (ramaria formosa).
Termőteste erősen elágazó, korallszerű, max 15-20 cm, a rövid, tönkszerű rész 5 cm, az elsődleges ágaknak 2 cm-ig; az elágazások száma 2-4; színe a bázisban fehéres, az ágak vége felé először lazacszínű, az ágvégek világosabb sárgák. Egyes források nem ehető gombának jelölik, míg mások szerint a tönkje igenis kiváló csemege (mivel rendszeres fogyasztóját is ismerek, ezért hajlok rá, hogy inkább ez utóbbit higgyem el!), főleg fiatal korában.
További jó gombavadászatot mindenkinek!
Vándor S'asszem
ui.:Azt tudjátok, hogy a szarvasgombát tényleg vadásszák?
Csoportos erdei túránk alkalmával kb. 1 km-re a GCgkg ládától bukkantunk rá egy Májgombára ami elég ritkaságnak számit errefele, de mérete miatt egy ember jól tud lakni vele.
Nagyon érdekes maga a gomba főleg mikor megvágjuk mert olyan mintha vérezne.
Október 26-án jártam Döbröntén ládázni, szikrázó napsütésben 22 fokos melegben. Délben még köd volt, ennek ellenére 15 fokot muttott a hőmérő. A GCBAMZ ládától alig 1 méterre találtam egy kupac Erdőszéli csiperkét (Agaricus arvessis), majd jobban körülnézve több kilónyit. Eza gombafaj bokros, füves területeken, nagyobb tisztásokon, erdőszéleken terem, nyáron, ősszel. Kalapja fiatalon félgömb alakú, fehér, selymes fényű.Tönkje 10-15 cm magas is lehet, erős, vastag, alul kissé szélesedő. Húsa kellemes ánizs illatú, nem, vagy csak nagyon lassan sárgul. Bármilyen módon elkészíthető, ízletes. Csak a fiatalabb példányokat szoktam leszedni, mert ami már nagyon kinyílott az gyakran kukacos. Volt olyan évem, amikor közel 150 kilót szedtem belőle, egy azóta már magánterületté nyilvánított állami gazdaság tehenészete mellett.
Sajnos a fotó nem a legjobb, mert a napsütés visszatükröződik a kütyü műanyag tokján. :((( Nagyobb felbontásban 100%-ban leolvasható, de azt nem tudom ide feltenni.
A hétvégi tatai ládázás közben, közvetlenül a Szent Tamás forrás mellett készült az első kép.
Selymes susulyka
A kalap és a tönk fehér színe törésre okkeresre változik. Gyakori gomba. Mérgező.
A következőt a Tatai halszagnál találtuk.
Deres tapló
Az 1-2. kép a nagymágocsi Károlyi-kastély parkjában, a GCNMKK-tól kb. 5 méterre, a 3-4. kép pedig az ecseri temlomromtól kb. 80 méterre a GCM001 láda ideiglenes rejtekénél készült. A cache gazda szerint az első két képen zsemleszínű fakógomba, a második két képen pedig csiperke gombák láthatók. Mindenesetre azért igyekszem én is utána nézni ill. egy kis leírást mellékelni a gombákhoz. Köszönöm kepenu!
Még október elején, a Nagy Kőhegy (Börzsöny) tetején találtuk ezeket a gombákat, útban az Irma-forrás felé. Sajnos nem vagyok egy gombaszakértő és a képek is rosszul sikerültek, de ezeken talán látszik valami. (A régi Fürkész sorozat Gombák könyvét próbáltam használni)
1. Büdös Őzlábgomba
E csinos kis gomba erdőszéleken, erdei ösvények mentén és füves helyeken található. Fénylően fehér kalapját sok kicsiny rozsdabarnapikkelyke díszíti. Büdös szaga által jó megkülönböztethető. (elfelejtettem megszagolni??) Fogyasztása gyanús???
2. Bimbós pöfeteg??
Túl fiatal igy a foton, csak találgatok.
nem tettem mellé a gps-t, de majd olyat is hozok. ezt ismerem, de korábban másikat is fotoztam. ezt gcocsa-nál.
fűkocka
ezt gyapjas tintagombaként ismerem. frissen felhasználva a kalap ehető. pl pörkölt.
Azért 1 a rejtés mert nagyon szembeötlő volt.:) Tegnap a GCMASS-tól kb 20 méterre találtuk ezt a gombát. Legjobban a barnulóhusú galambgombára hasonlít, de sajnos nem értek hozzá. Ezért nem is eszem gombát. :)
Forrás: http://www.extra.hu/gmbk/211.htm
------------------------------------------------------------
Ahogy Kepenu felhívta figyelmemet ez egy visszatérő vendég itt, névszerint: Harkály Tintagomba.
Köszönöm a rejtő segítségét!
U.i.: a rejtést felraktam 3-ra :D
A Cseke-tó partján, a Cseke-rülő nevű láda egyik pontjához igen közel találtuk. Bár a gombákat leginkább a tányérunkon ismerjük meg (pl. leves vagy pörkölt nokedlivel...), azért megpróbálkozunk.
Kerti susulyka.
Barnássárga, kúpos és bordás kalapú, kisebb termetű gomba. Kalapszéle behasadozó, lemezei szürkésbarnásak, húsa vékony, puha. Kalap: kúp alakú, kicsiny, 2-10 cm széles. Erősen sugarasan szálas, szélein behasadozó. Lemezek: halvány szürkéssárgásak, majd szürkésbarnás, barnás színűek. Spórái barnássárgák. Tönk: egyenes, egyenletesen vastag, a kalaphoz arányítva hosszú, 2-10 cm és 0,5-1,5 cm vastag. Hús: fehéres, a kalapban vékony, törékeny, puha vizenyős. Szag és íz: általában kellemetlen szagú és édeskés-kesernyés ízű. Termőhely és idő: kertekben, bokrok alján, de erdőkben is, árnyékos, nyirkos helyeken tavasztól késő őszig terem. Mindenfelé gyakori.
Mérgező, a tünetek a susulykamérgezésre jellemzők, gyakran igen súlyosak.
A GCtbtu láda teljesítése közben találkoztam ezzel a gombaval.
A határozóban a Harkály tintagomba meghatározás melletti képekkel tudtam azonositani. Harkály Tintagomba (Coprinus picaceus)
Ez a gomba azonnal felismerhető fekete-fehér mintázatú, hengeres vagy harang alakú kalapjáról. A kalap fehér foltjai az általános burokból keletkeznek amikor az a kalap növekedése során felszakadozik. A kalap 5-10 cm magas A tönk hosszú és fehér, finoman pelyhes. Szaga kellemetlen, étkezésre nem ajánlott.
Lomberdőkben, faforgácson vagy fűrészporon nő. Gyakran tömegesen fordul elő, forgáccsal mulcsozott virágágyakban is.
Miután a rejtő rám pirított a taplógomba miatt, logolok egy "normális" gombát is. A vácrátóti cache közelében, az arborétumban kaptuk lencsevégre, a nagyszülők szerint laska (?)
Abban viszont biztos vagyok, hogy a gomba mellett az a Geko 301-es pompázik, amit a Navi-gate bocsátott rendkívül nagylelkűen a rendelkezésemre, amig a kipurcant 201-esemet pótolni nem tudják.
(ja, a cache? addig bóklásztunk a parkban, míg végül nem maradt idő a megkeresésére)
A bakonybéli Szent Gellért Kápolna közelében elrejtett láda környékén találhatók az alábbi fotóhelyszínek. A képeken erdeilepke- taplógomba valamint "tinta"gomba szerepel. A sötétebb kontúrú "tinta"gomba az öregebb,neve "HARKÁLY TINTAGOMBA " míg a világos árnyalatú (Szent Gellért szobor melletti) a fiatalabb életkorú, neve"GYAPJAS TINTA GOMBA"... Állítólag ez ehető, de ti ne próbáljátok ki.
Köszönet az elrejtőnek, a korrekciós javaslatért ...
[Jóváhagyta: kepenu, 2004.10.24 21:11]
Ez szerintem tintagomba, bár mérget nem vennék rá... :)
(közben megerősítettek, hogy tényleg az, méghozzá gyapjas tintagomba; fiatal korában ehető, finom)
Érdekessége, hogy nem kimondottan gombatermő vidéken, hanem a város közepén, a Vae victis! ládától pár méterre találtuk ma délután.
Disznó-hegyi(PILIS) túrám során pont a fatörzsön
volt e gomba.
Csoportos tuskógomba (armillariella tabescens)
Csoportos növésű,gallérja nincs,felülete hosszan
szállazott.Húsa,szaga nem jellegzetes.Előfordulása:
jún.-okt.-ig,lomberdőben,tuskókon.Feltételesen ehető,de csak a
kalapja.(Anyósomnak ízlett...)
2-7 cm.kalap,barnás színű,közepén sötétebb.
A GCBIGB ládát keresgéltem és a GPS tanulsága szerint attol 6 métere akadtam erre a csoportosulásra. Gombahatározót nézegetve szerintem ez Kerti tintagomba, legalábis arra hasonlitott a legjobban, és a megadott ismervek is nagyon egyeztek. De ettöl még lehet, hogy ez nem az. Kepenu azt irta, hogy lehet, hogy Sereges tintagombárol van szó, de miután arról semmi infot nem találtam igy marad a kerti tintagomba ismertetésé.
Ezek az infok voltak: Kerti Tintagomba (Coprinus micaceus)
Csoportos növésü, rozsdasárga kalapu. A kúpos kalap sugarassan bordás. Lemezei és végül az egész gomba megfeketedik, elfolyósodik. Fehér, csöves tönkje igen törékeny.Korhadó faanyagon, fák tövén, oszlopok mellett, lakott helyeken egész éven át terem. Ehető, de azonnal el kell készíteni, mert igen gyorsan elfolyósodik. Vigyázzunk, mert a hozzá hasonló gombák között mérgezők is akadnak!
A saját szerencsétlenkedésem, és a technika ördögének hathatós közbenjárása révén ez lett az egyik legnehezebben begyűjtött ládám, pedig rendszeresen gombászunk, és a kesser-táskának is egyik állandó tartozéka a néhány határozó és a különböző méretű papírzacskók.
Akkor talán vegyük sorra, mi kerülhetett volna ide:
2004. 07. 31. GCnyak. A láda tetejére rakott ág színültig tele van Júdásfül gombával. A gépet előző este Krisz kivette a kessertatyóból holmi macskákat fényképezni, én meg elfelejtettem visszatenni.
2004. 08. 03. A GCOCSA rejtekétől 16 méternyire egy csomó bimbós pöfeteg nő. Gondoltam készítek egy sorozatot a különböző korúakból a borsónyitól a kinyílt öregekig. A fényképezőgép eleme a második kattintásnál lemerült, így maradt a látvány nekem.
2004. 08. 03. Még ugyanaznap a CGLAPE felé haladva a ládától 200 méternyire a legelőn hatalmas boszorkánykörben rengeteg csodálatosan roppanósan friss, hatalmas (erdőszéli?) csiperke nő. A ládától visszafelé begyűjtöttem egy hatalmas adagot, még anyósék is rántott gombát vacsoráztak, annyi lett belőle. (Igen, biztosan csiperke volt, nem AZÉRT adtam anyóséknak...)
2004. 08. 20. Gombászni indulunk, de ha már kimozdulunk, akkor persze útba ejtünk egy ládát is. Láda van, (ehető, nagy) gomba nincs. A GCGYER közelében egy kidurrant pöfeteg (kép életlen) GCJUHA-tól nem messze (kb.900m) nagy halom pisztricgomba (koordináta nem látszik.
2004. 08. 20. Elugrunk a Naplás-tóhoz, megnézzük a már rég megtalált ládát is. Itt végre rám mosolyog a szerencse, sikeres fotó készülhet a ládától 40 cm-re "nyíló" (repedéses?) csillaggombáról.
2004.10.10. GCmari A ládafelé félúton beszélgetés egy helyi gombavadásszal az idei ősz gyenge terméséről, és az éppen elérhető gombákról. Laska és gyűrűs tuskógomba van, de a szakadó esőben nincs kedvem szétáztatni a gépet.
Viki, Geri, Krisz', TZ
Bakony kirándulás alkalmával fényképeztük ezt a "kess"-t. 8))
Az Odvaskő barlangtól 992m Pontos koo.
N 47° 17,034
E 42° 42,321 250m
Szerintem őzlábgomba......szerintem.
Igen nagy termete, jellegzetes színezete és alkata miatt közismert. Márványozott, kissé repedezett tönkje igen magas is lehet; alul gumószerűen megvastagodó (bocskor nincs). Húsos és kettős gallérja gyűrűszerű, a tönkön (ha már leszakadt a kalap széléről) elmozdítható. Kalapbőre barnás, a közepe felé fokozatosan sötétedik. Felületén pikkelyszerűen szakadozott, tehát nem burokmaradványról van szó. A kalap csúcsa kemény tapintású, egészen sötét barna. A fiatal gomba kalapja jellegzetesen zárt, tojás alakú. Lemezei és húsa fehér. Jó ízű, ehető gomba.
Na és még egy-pár gomba a kirándulásról.
Az egyik egy számomra érdekes alakú (gömb) tapló a másik kettőről fogggggalmam sincs milyenek. Viszont nagyon tetszettek. Esetleg ha valaki kikódolná őket........?
Köszönöm Kepenu-nak a segítséget. A 3. képen Harkály tintagomba (Coprinus picaceus) látható 4. Téli fülőke. Téli fülőke
Kalap:
2-4-(8) cm, domborúból szabálytalanul kiterülő; széle áttetszően bordázott, ez néha nem is látszik; felszíne sima, nyálkás; színe sárga vagy narancsbarna, széle felé világosabb
Lemezek:
sűrűk, fehérek, majd sápadt narancsszínűek, felkanyarodók vagy foggal lefutók
Tönk:
2-7 x 0,5-1cm, hengeres, csoportos, görbülhet, kalapszínűből lefelé barnásfekete, bársonyos
Hús:
krémszínű, kellemes gombaszagú és ízű
Termőhely és idő:
elterjedt, gyakori, lombos fák tuskóján erdőkben, parkokban októbertől áprilisig
Spóra:
spp. fehér, sp. 8-11 x 3,5-4,5 µm, elliptikus vagy hengeres, sima
Megjegyzések:
ehető, ízletes. Más csoportosan termő fajokkal téveszthető össze, de termőideje miatt elkülönül ezektől
A Mátraszent-túra (GCMSZT) 5., befejezö ládájának közvetlen közelében találtunk néhány gombacsoportot. Segítséggel Retekszagú kígyógombaként lett beazonosítva. (köszönjük Gábor!)
(A multi miatt az utolsó két karaktert eltakartam)
Ezt az őzlábgombát a GCFEHI-től, kb 50 méterre találtuk. Amint a képeken is látható, hamar vége lett. Amúgy finom, ehető gomba. A környéken még volt több is, de ezt majd Vándorék logjából.
[Jóváhagyta: kepenu, 2004.10.10 19:10]
Kepenu pontosította amúgy igen pongyola gomba határozásomat: A képen (A GPS-en, rajtam, valamint az aljnövényzet további résztvevőin kívül) egy piruló őzlábgomba látható, melynek csak a kalapja ehető.
A napokban vettem egy kétkötetes új gombahatározót:
Albert-Locsmándi-Vasas: Ismerjük fel a gombákat!
Visszanézve az eddigi gombás fotóimat egy nagy meglepetés ért:
A 2004. júliusi Pengő-kő - Nagy-Péter-Mennykői túrám során az István-kúti turistaház mellett talált 2 db gomba - amit mostanáig Párduc galócának hittem - egy ehető fajhoz tartozik: Szürke galóca (Amanita spissa)
Kalapja nem barna (lásd főoldal fényképei között), hanem szürke, nem olyan feltűnően fehérek a "pöttyei" és a lényeg (amit kinagyítottam): a tönk felső része és a gallér függőlegesen bordázott. (A párduc galócánál ez nincs, ott a kalap széle bordázott).
A tévedés lehetősége miatt senkit nem bíztatnék arra, hogy Szürke-galóca-paprikást egyen, de az amatőr gombászoknak ez igenis érdekes faj! ;-)
Sajna (mint kiderült) ez így csak egy egyéb, de kitörölni sajnálom, a típust meg nem tudom megváltoztatni.
Íme néhány gomba a Mátrából. (Csakazértis lesz benne tapló is, de legalább jó sok)
Részletek kicsit később.
RÁadásul nem emlékeztem rá hogy GPS-szel együtt kell fotózni, így egész nászúton szorgalmasan gyűjtöttem a gombák koordinátáit, aztán itthon derült csak ki, hogy mellé kellett volna tenni a GPS-t.
1.: szerintem Ízletes tőkegomba (N47°49,978'; E019°°57,656', Kozmáry kilátó és Sástó között félúton), kora tavasztól késő őszig terem, ehető.
2.: szerintem Ráncos tintagomba (N47°59,469'; E02019°,876', Szarvaskői vár közelében), korhadó fatönkök mellett, árnyas, nedves helyen terem, jóízű, de alkohol fogyasztása mellett kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, erdőben termett változatai mérgezőek is lehetnek, ezért fogyasztása nem ajánlott.
3.: Bimbós pöfeteg, (N48°00,583'; E020°26,834', Felsőtárkányi kisvasút pályáján), szinte egész évben terem, ehető, leginkább sütve jó (mi jó borsos pörköltet szoktunk csinálni belőle). Vigyázat, első ránézésre összetéveszthető az Áltrifával, ami mérgező, de annak húsa nagyon kemény és a belseje szürke-fekete, csak igen fiatalon fehéres mint a pöfeteg.
4.: Erdei szegfűgomba (N48°00,621'; E020°26,844', Felsőtárkányi kisvasút pályáján), erdei talajon nyáron és ősszel terem. Finom, ehető gomba. (mi húslevesbe szoktuk belefőzni, nagy mennyiségben finom pörköltet is lehet készíteni belőle) A mérges gombák közül a tölcsérgombákkal összetéveszthető, de azok lemezei sokkal sűrübbek és a száron hosszan lefutók!
5.: (Kedvenc) Taplógombánk (N47°52,929'; E020°03,639', Ilonavölgyi vízeséstől nem messze, a patak mellett). A taplógombák közül egyedül a Májgomba ehető, de ez nem az.
GCszbl és GCura4 között félúton (N46 06,546 E18 08,810 418 m), mindkettőtől kevesebb, mint 1 km távolságban.
Nem vagyok gombaszakértő. A határozók alapján én bimbós pöffetegre tippelek.
A Bakonyban, a Papod-hegyre gyalogoltam felfelé. Éppen lógott a nyelvem a meredek emelkedőn, így letelepedtem egy tuskóra. Letettem a gps-t és lám, egy taplógomba mellé:-)
GCPPOD ládától 495 m-re ÉK-i irányban.
A másik gombát 2004.09.19-én fényképeztem a Magas-Tátrában, a GCTATR láda közelében. Mint alulképzett gombaszakértő, légyölő galócának néztem.
u.i.: utálom a gombát (enni), bármilyen formában! Általános iskolás koromban sokszor volt gombaleves a napköziben, azóta vagyunk rossz viszonyban:-)
Végre én is beloggolok ide. Bár már sokkal több és szebb gombával találkoztam, de akkor még sajnos nem volt gps-em, amit mellérakhattam volna.
Ezt a gombát a vértesben találtam a gczsig és a gcvarg között félúton. A Kozma 60 teljesítménytúrán az egyik ellenőrzőpontnál vettem észre. Nagyon szép színe volt, bár a fotó ezt nem nagyon adja vissza.
Nem vagyok éppen gombaszakértő, de próbáltam keresgélni.
Szerintem ez a gomba a következő: Árvégű fülőke (Collybia fusipes), helyett ez egy Téli fülőke (Flammulina velutipes)
Csoportosan termő, sárga kalapu gomba. Jó ismertető jele, hogy kalapja ragadós, tönkje pedig sötétbarna, bársonyos.
Lemezei sárgásak. Húsa halszagú, a tönkben szálakra foszlik. Lombos fák törzsén, tuskóján, főleg késő ősszel, enyhe télen és kora tavassza terem. Ehető, de csak a kalapja; megfelelően elkészítve, salátának jó. Különös értéke, hogy házak körül, utcai fasorokban, akácfán, vadgesztenyén, diófán, a téli időszakban akkor is gyűjthetjük, amikor nem terem más friss gomba.
Hozzá kell tennem, hogy én kora ősszel találtam és egy erdei asztalból nőttek ki.
Aki jobban ért hozzá az nyugodtan javítson ki. (már megtörtént)
A 28. Koplaló (FELÚJÍTVA >>> Pisztrángos-tó) (GCKopl) láda közelében bukkantunk ezekre a szép gombákra. A láda megtalálása után, a tó partjától nem messze, a ládától kb 50 m-re bukkantunk egy nyírfa tövében. Az erdő egyébként jellemzően fenyves.
A gomba fajtája Légyölő galóca (Amanita muscaria). Mérgező.
A magyar nevét onnan kapta, hogy régebben cukros levét légyírtásra használták.
Üdv Mr Zerge.
GCISLA terepszemle közben, Háros-szigeten, a ponttól 400 m-nyire találtuk ezt a szép sárga gévagombát (Lactiporus sulphureus). Fűzfán, valamint gyümölcsfákon gyakori, ezeken barna vagy vörös korhadást előidézve pár éven belül elpusztítja őket. Márciustól októberig terem, fatörzseken taplószerűen, többnyire egymás felett megjelenő termőtesteket hoz. Termőteste 8-40 cm átmérőjű, szabálytalan, taplóalakú. Fiatalon élénksárga, narancssárga, téglavörös, idős korban kifakul. Több részből összenőhet, és felülete dudorosan egyenetlen, széle hullámos lehet. Az összenövés miatt hatalmas, akár 100 cm hosszú és 50 cm széles példányok is képződhetnek. Húsa fiatal korban sajtszerű puhaságú, nedvdús és vágható, kissé rostos, fehér színű. Idősebb korban szívóssá, keménnyé válik. Íze jellegezetesen fűszeres, szaga fiatalon különlegesen savanykás, majd idősebb korban csersavas. Főleg Nyugat-Európában kedvelt különleges íze miatt. Mindenféle étel készíthető belőle amíg fiatal. Szárításra azonban nem alkalmas.
Ez a gomba pedig egy Erdőszéli csiperke. A radistyáni láda közelében találtam.
Jellemzés: Húsa ánizsszagú és megsárguló. A gomba nyomásra kívül is sárgul.
Kalap: Fiatalon tojás-, gyűszű- vagy hegyes harang alakú, nemegyszer szögletes, aránylag kicsiny, majd félgömb alakú, ernyőszerűen kiterülő, végül lapos lesz. 6-16 cm, de lehet 30 cm széles is. Idős korban barnásszürkés, feketedő, néha pikkelyes is.
Lemezek: Fiatalon fehérek, halványszürkén át vörösesbarnára feketedők, de sokáig világos színűek.
Tönk: Karcsú, alul hirtelen kiszélesedő, talpszerű, gumós. Színe fehér, de sárgán foltosodó, selymes, felülete finoman szálas és pelyhes.
A fiatal gomba: Tönkje hamar megnyúlik, és gumója aránylag széles, ugyanakkor a kalap még fejletlen, gyűszűszerű.
Szag és íz: Íze kellemes, enyhén édeskés, diószerű. Szaga ánizsra, néha kissé keserű mandulára emlékeztet.
Termőhely és idő: Lomb- és fenyőerdőben, az erdőszéleken terem, akácos erdeinkben a leggyakoribb gombák közé tartozik. Ritkás erdőben, legeltetett erdőszéleken, erdei tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben sokfelé gyakori. Nyári és őszi gomba, amely eső után májustól novemberig terem.
ÖSSZETÉVESZTHETŐ! A mérges gombák közül a fehér gyilkos galócával téveszthető össze, valamint a téglavörös susulyka fiatal példányai is hasonlítanak hozzá. A sárguló csiperkéktől legbiztosabban a szaga különbözteti meg A retekszagú fakógomba fehér színű változatától pedig a gallérja.
Íme a Létrási vizes barlang mellett talált Vérvörös galambgomba (Russula sanguinaria). Mint neve is sejteti a Galambgombafélék családjába tartozik.
Kalapja: 3-10 cm, húsos, félgömb alakúból kiterülő, közepe lehet bemélyedő, felszíne síkos, szine piros, vérpiros vagy kárminpiros. Lemezei: okkeresek, tönkhöz nőttek.
Előfordulása: fenyvesekben júliustól októberig, inkább hegyvidéki, nem gyakori.
Nem ehető gomba.
(forrás: http://www.terra.hu/gomba/html/hunindex.html)
Néhány igen különböző életkorú Légyölő galóca a Jelvényszerző geoláda Három-kőre való telepítése közben egy fenyőerdő szélén. Nekem is újdonság volt, hogy a legfiatalabb példány milyen megtévesztő lehet, mert nem látszik, hogy piros - kezdők pöfetegnek nézhetik. De ekkor is van bocskora!!! Így már több, mint gyanús.
(Létezik egy igen ritka galócaféle a Tüskés Galóca, ami nagy korában is ilyen marad - mellesleg az ehető is)
Másodszorra már nálam volt a GPS és a fényképező is, ezért remélem ezt a megtalálásomat már elfogadja kepenu. Ezt a gombaegyüttest a GCTISZ láda közelében találtam. Ennek sem tudom a nevét, bár ez sem egy "egyszerű" gomba, ugyanis rendes kalapja van, viszont az olyan mintha tölcsér lenne, a közepén található egy bemélyedés - bár ez a képeken kevésbé látszik az avarban.
Az utosó három kép 2005.07.17. 13.00-kor találtam a GCTITE közelében a lucernaföldön. Nagy pöffeteg gombák.
Most már senki sem fogja lemosni rólam, hogy azért hoztuk létre ezt a cache-t, hogy szétlogolhassam magam "Egyéb" kategóriában.
De ezt nem lehet megállni! A Rakacai verseny bázispontjától 30 m-re ott figyelt néhány Rizike (Lactarius deliciosus) nevű gomba. Most nézem a latin nevét: tejnedvedző, ízletes. A legfontosabb tudnivalók: kicsi, narancssárgás-zöldes színű gomba, fenyőfák alatt vagy fenyőerdő melletti füves-cserjés részen terem, pattanva törik - ekkor élénk narancssárga nedvet ereszt, szára üreges, ehető. Asszem a képeken a lucfenyvesi változat látható.
Nagyon finom ecetes savanyúság készíthető belőle. Nekem pl. a kedvencem.
------------------------------------
Kiegészítés 2004. szept. 24-én:
Mivel a verseny közben egy adott helyen (DV és RF között) rengeteg Rizikét láttunk, most a családot is idecsábítva szedtünk egy fél kosárral. Lásd az utolsó képet! Ez a klasszikus (nem lucfenyvesi) rizike!
A gombát Dunakeszi Halastavak láda 2. pontja közelében találtam. Mivel a pont rejtett, a koordinátákat nem láthatók a fényképen.
Tudományos név
Phellinus hartigii (All.& Schn.)Pat
Familia:
Hymenochaetaceae
Termőtest:
gömb alakú, a szubsztrátumhoz szélesen (5-20 cm) csatlakozik, 5-20 x 7-15 cm; széle vastag; felszíne hullámos, zónázott; színe frissen fahéjbarna, az öregebb részeké szürkésbarna vagy zöld az algáktól
Tráma,termőréteg:
pórusos, pórusok rozsdabarnák, 4-6/mm, 0,3-0,5 cm vastagok, az egyes években képződő trámák egymásra rétegződnek
Hús:
fás, zónázott, sárgásbarna
Termőhely és idő:
élő jegenyefenyőn egész évben, évelő, ritka
Spóra:
spp. fehér, sp. 6-8 x 6,5-7,5 µm, gömbölyű, sima
Megjegyzések:
étkezési értéke nincs. A többi Phellinus fajtól szubsztrátuma különíti el, egyébként a lombos fán termő Phellinus robustus fajhoz hasonlít
És még egy ritkaság: Narancsszínű csészegomba (Aleuria aurantia) - étkezési értéke csekély, nagyon törékeny.
Szintén a Kerek-kő felé, igaz a GPS-t elfelejtettem aktuális pozícióra állítani, de megvan a koordináta: N48 24,205' E21 25,265'
Van több Nagy őzlábgomba log is az oldalon, de olyan jó fotózni őket! Mostanság egy csomó fél méteres példányt is lehet találni. Ezeket éppen az országos túra mentén a Zemplénben a Kerek-kő felé.
Valahogy kepenu nem kedveli a gombáimat. Az elsőnél elfogadtam az érveit, a másodiknál már meg sem indokolta mi a baj, csak sejtem. Na, mindegy megpróbálkozom harmadszor is, nem olyan könnyű ám tőlem szabadulni :)!
Szóval, a Kámortól 1,09 km-re, a N 47 58,268 E 19 00,657 ponton, 558 m magasan található ez a két gomba. Mindkettő: Nagy őzlábgomba
Ez azt hiszem egy közönséges tapló gomba. Bár nem igazán vágom a témát. De egyet tudok én nem vágnám fel hogy megegyem. A kilátószikla környékén találtam. GCLSZ
Nagy őzlábgomba (már írtak róla többen) a Pintérhegyi Tanösvény ládája felé menet. Nagyon sok van most végig a tanösvény mentén. A ládáig végül is nem jutottunk, vissza kellett fordulni objektív okok miatt. Kárpótlásul lett gombafotó és gombapörkölt.
N 47 16.032, E 17 51.487, 430 m.
GOMBA (gombusz településusz). Nagy kiterjedésü telepesgomba. Sok élőlénynek ad otthont. Védett fajta (polgárőrség). Csak itt megtalálható, de az év bármely szakában. Nem mérgező, de nem is fogyasztható. A GCKAVA láda felé haladva lehet megtalálni, légvonalban 2-2.5 km távolságra.:-)
Egy (pontosabban kettő) kissé kusza gomba-megtalálással tenném próbára az elrejtő idegeit:)
A GCTOBU multi-geoláda teljesítése közben találtam rá az elsőre, és ezt szántam az igazi gomba-cache-nek, így ez van szabályosan, azaz GPS-képernyővel lefényképezve (kicsit sötét elég korán volt még, lásd log-időpont). Nem valami különleges fajta, ha jól tévedek akkor ez egy őzlábgomba:) de javítsatok ki, ha tévedek. Koordináták: N 47-54.113 E 20-09.272 magasság 434 m.
Ezután folytattam a túrát, és mintegy 3 órával később vettem észre egy kidőlt fatörzsön több taplógombát, ami szintén nem egy különleges fajta. Ezt amolyan ráadásnak szántam, így nem fényképeztem le a GPS-képernyőt külön, és pontot sem rögzítettem, de tracklog alapján kb. itt lehetett: N 47-52.990 E 20-04.775 magasság 560 m.
A zavar itthon lépett fel, amikor olvastam a szabályt, hogy hagyományos láda 2 km-es körzetében talált gomba felel meg. Az első, igazinak szánt őzlábgomba ennek nem felel meg, de a második a tapló már igen, sőt két láda 2 km-es körzetében van, és mindkettőre igaz, hogy a multi-geoláda palackkal jelölt pontjainak igencsak a közelében vannak. Mindenesetre bízom a jóváhagyásban, és ezután is vadászom a gombákat, melyeket ennek a lognak a kiegészítéseként fogok folyamatosan felrakni.
[Jóváhagyta: kepenu, 2004.09.09 10:34]
-------------------------------------------------
2004.10.07.: Harmadik kép, Bükk valahol az Őserdő és a Tar-kő között, az Országos Kék mellett.
Ugyan nem azért hoztam létre az oldalt, hogy a saját meghatározásaimnak teret adjak, de a Magyar Kappadokia felől visszafelé jövet találtam egy viszonylag ritka gombát: Sárga gerebengomba(Hydnum repandum). Felülről hasonlít a rókagombára, de aki megnézi alulról a kalapját (csapos spóratartók) az nem tudja összekeverni semmivel. Ehető, fiatalon jobb.
Izrael déli részén, az Eilat - hegységben található a Timna-park. Ez a terület az ókorban rézbányaként működött és rengeteg érdekes geológiai képződmény található itt.
Ezek közé tartozik egy szél-víz alakította homokkő-gomba is. Nagyon érdekes. Koordinátát nem mértem be...
Ha minden igaz, visszafelé jövet a Bakonyi Oltárkőtől ráleltünk egy zöld harmatgombára (Stropharia aeruginosa) - stílusosan néhány méterre a zöld háromszög jelzéstől, a láda helyétől 500 m-re. Mihul hívta fel rá a figyelmet, én pedig fényképeztem, a biztonság kedvéért két gps felügyelete alatt. Sajnos nagyon rövid szára volt, így csak fölülről tudtam lefényképezni, de a meghatározáshoz talán elég. Zöld gomba egy zöld jelzésen viszonylag ritka. :-))
Most egy taplo sorozattal probálkoznék, mivel ezt ezen a szinten jol felismerem. Bár nyilván taplo gombábol is ezer fajta van...
A gombát az "Irma forrás" nevü ládátol kb. 50 m-re találtuk. A dolog érdekessége, hogy a taplo alatt egy másik fajta gomba is tanyázott, nem sokkal odébb egy harmadik.
A vizmosás, ahol jártunk, ideális gomba termöhelynek nézett ki, azonban tul látogatott ahhoz, hogy sokáig virulhasson ott bármi ehetö.
Erdekes kihivásnak mutatkozott a GPS olvashato fényképezése ebben a sötét környezetben. A világos vászonnadrágom határozottan megsinylette a dolgot...
--péter, Noémi, Veronika, Agi, Jozsi, Zizi és Balázs
Első kép: Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera). Közismert, ízletes, ehető gomba. Jellemzői: Nagy termetű, pikkelyes kalapú, vastag, vattaszerű kettős gallérja a tönkön elmozdítható, lemezei a tönk körűl porcos gyűrűben, úgynevezett kolláriumban nőnek össze, tönkje csuklósan kifordítható. Tavasztól őszig bármikor előfordul, de igazi termés ideje nyárvége és a kora ősz.
2004.08.06-án Királyrétről a Nagy-Hideg hegy (GCNHH) felé haladva találtuk. Lelőhely: N 47 54,732, E 18 56,710 (434 m).
Második kép: Kapolcsi kerámiagomba (Keramicus kapolcsicus). Ritkán előforduló, nem ehető (csak nézhető), tetszetős gomba. Jellemzői: Közepes termetű, harangalakú kalapja változatos színű és mintázatú, tönkje síma fehér, gallérja nincs, művészet kedvelő. Kapolcson minden július utolsó hetében tömegesen fordul elő.
2004.08.01-én a Művészetek ládáját (GCMUVL) keresve találtuk. Lelőhely: N 46 57,310, E 17 36,535 (159 m).
Ezt valahol erdélyben találtam, és ott még nincsnek igazán geoládák így a távolság a 2kmt felülről közelíti. Ez nagyon ötletes kezdeményezés! Magyarországon a gyömrői kiserdőben (GCGYOM) van sok gomba eső után.
Amennyire értek a gombákhoz ez a légyőlő galóca (Amanita muscaria (L.) Pers.) vagy talán a barna galóca (Amanita regalis (Fr.) R.Mre.)
------------------------------------------------------------------------
Kalap:
(6)-8-18-(20) cm, húsos, csak öregen vékonyodik el, gömb alakúból félgömb, majd sokáig domború, csak öregen kiterülő, felszíne sima, fényes, széle bordás. Színe élénkpiros v. skarlátpiros v. narancspiros, széle lehet világosabb, narancssárgás, felszínén apró, fehér, szabályosan elhelyezkedő, piramis alakú burokmaradványokkal.
Lemezek:
sűrűek, szabadon állók, fehéresek, lehet halványsárga árnyalat, ált. fűrészes élűek.
Tönk:
(8)-10-20-(25) x (1)-2-2,5-(3) cm, robusztus, hengeres, üregesedő, alján fejlett gumóval, sima, a kalap alatt szemcsés, fehér. Gallér jól fejlett, hártyás, nem bordás, fehér, széle sárgás csipkézettséggel. Gumó felső részén a burok maradványai szabályos, körkörös, gyöngyszerű, fehér bibircsekből álló övet v. öveket alkot.
Hús:
kemény, fehér, nem színeződik, kalapbőr alatt narancssárga.
Termőhely és idő:
savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben. Elterjedt, gyakori, koranyártól későőszig.
Spóra:
fehér, ovális-elliptikus, (8)-9-11-(11,5) x 6-8-(9) µm.
mérgező.
Elkülönítő bélyegei:
élénkpiros, skarlátpiros, narancspiros kalap
kalapbőr alatt színeződő hús
nem bordás gallér
jellegzetes, gyöngyszerű bibircses övek a gumón.
Összetéveszthető a ritkább, barna, barnássárga, sárgás-fehéres-szürkés burokmaradványokkal borított kalapú Amanita regalis fajjal. A var. aureola Boud. narancssárgább, domborúbb, kisebb kalapú változat, általában burokmaradványok nélkül a kalapon.
---------------------------------------------------------------------
from http://www.terraalapitvany.hu/gomba/html/
@david
A GCPd1 láda felekeresésekor találtam ezeket a gombákat, így a koordináták is nagyjából azzal egyeznek meg.
Nem vagyok gombaszakértő, nem is tervezem, hogy azzá váljak. A gombával csak a tányérban barátkozom, miután valaki megállapította róla, hogy barátságos. Így a fajmeghatározás messze nem 100%-os. Ha ne stimmel, elnézést.
Forrás: TERRA alapítvány honlapja
Ez alapján:
Tavaszi rétgomba (Agrocybe praecox (Pers.:Fr.)Fay.) a Kérészgombafélék családjából.
Termőhely és idő: erdőben, erdőszéleken, csak ritkán réteken, korhadó fán vagy talajon áprilistól augusztusig, helyenként gyakori. (Ez stimmel a mostani lelőhellyel és időponttal.)
Ehető gombafajta.
Ha minden igaz, ez egy gyilkos galóca (Amanita phalloides) volt. A Tengerszem (GCtege) mellett éldegél, attól 12 méterre.
(A képet lekonvertáltam, mert valahol azt olvastam, hogy 100 kbájt a maximum feltölthető képméret, de így meg éppen a lényeg nem látszik. :-/)
A gyilkos galóca kalapja 15 cm átmérőjű is lehet, először félgömb alakú, később ellaposodó; színe olívzöld-sárgászöld, néha fehér; matt selymes fényű, nedvesen kissé ragadós. Lemezei sűrűn állók, fehérek. Tönkje 12-15 cm magas, és akár 2,5 cm vastag is lehet; mintázata kígyóbőrszerű, sárgás vagy zöldes színű; alján bő bocskor van. Gallérja enyhén bordázott, fátyolos, lelógó. Húsa édeskés, de halálosan mérgező, már akár 50 g-nyi elfogyasztása végzetes lehet!
Hazánkban gyakori faj, általában tölgyesekben található, de bükkösökben és néha tűlevelű erdőkben is előfordul. A meszes, kissé savanyú talajokat kedveli, ahol júniustól novemberig nő.
Ui.: A Dragunov által feltett képeken biztosan nem őzlábgomba van, inkább valami fülőke lehet...
-----------------------
Vacakoltam egy csomót a képkonvertálással, de továbbra sem akar igazán jó minőség sikerülni. Vagy túl nagy a kép mérete, vagy olvashatatlan a műszer...
Pár próbálkozás:
Piruló őzlámbgomba (Macrolepiota rhacodes)
A képről a méret miatt ugyan levágtam, de ez a komlóskai Pusztavár (GCPuVa) megmászásakor készült kép. Több is volt belőle szétszórva.
Erdőszéleken, ligetes tisztásokon él, lombos és tűlevelű erdőkben, májustól novemberig látható. Tönkje legfeljebb 12 centisre nő meg, tövén jól fejlett gumó van. Kalapja elérheti a 15 cm-es átmérőt is, jellegzetes, szálas pikkelyek borítják. Fiatal korban (ahogy a kép is mutatja) szinte dobverőszerű kinézetük van. Vastag, fehér gallérja mozgatható, ami fontos jegy, mivel ezen a fajon kívül csak a nagy őzlábgombánál (M. procera) fordul elő. Húsa sérülés hatására fél perc alatt narancsvörösre színeződik. Ehető gomba.
Büdös pereszke (Tricholoma sulphureum)
Ezt a telepet a regéci vár Mogyoróska felé tartó ösvényén fényképeztük.
Hazánkban nyáron és ősszel jelenik meg, általánosan előfordul meszes talajú lomb- és tűlevelű erdőkben. Latin neve is mutatja a gomba kénes illatát, és az egész gomba színe (még a hús is) ugyanehhez igazodik. Kalapja legfeljebb 7 cm lehet, bőre kénsárga. A kalap széle a kifejlett példányokon kissé begöngyölt, középső púpja kicsi, színe erősebb, mint a kalap többi része. Tönkje 8 cm magas lehet, lemezei szintén sárgák.
Nem ehető gomba, de méreganyagai nem pontosan ismertek.
Tudományos név: Bovista plumbea Pers. Magyar név: Szürke sötétedőpöfeteg Termőtest: gömbölyű, 2-4 cm, tönkrész nélküli; felszíne fehér-szürkésfehér, sima; kétrétegű perídiummal Tráma, termőréteg: a termőtest belsejében Hús: az exoperídium tojáshéjszerűen törik, éretten leszakadozik; az endoperídium fehér, majd sárga, éretten szürke és pergamenszerű; a gleba éretlenül egynemű, fehér, később olív, majd barna Termőhely és idő: réteken, legelőkön júniustól augusztusig, elterjedt, de nem gyakori Spóra: spp. barna, sp. 4-6 µm, gömbölyű, sima, hosszú sterigmával Megjegyzések: fiatalon, míg a gleba fehér, addig ehető, ízletes. A jellegzetes, tojáshéjszerűen töredező exoperídium miatt más fajokkal nem téveszthető össze
Hogy stílusos legyen a találat: Kepenu egy másik ládájától, a GCOPAL-tól 10 m-re találtunk néhány Kékhátú Galambgombát. A nagyobb példányokat a csigák már alaposan megrágcsálták, de egyet sikerült egészben is fényképezni.
A Kékhétú Galambgomba (Russula cyanoxantha) gyakori, ehető gomba. A legfeljebb 15 cm-t elérő kalap szürkésibolyakék, kékeslila; a gombának ismert egy zöld színű változata is. A kalap bőre könnyen lehúzható, alatta ibolyakék a gomba húsa. A lemezek fehérek, sűrűn állóak, hajékonyak. Gallérja, bocskora nincs.
Szerintem ez Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus (Bull.:Fr.)Murr. ). A Gödi Homoksziget (GChszg) láda mellett találtam kb 50m-re. Jellemzője, hogy kénsárga színű.
Végre mi is találtunk az oldalra méltó, különleges gombát. És mindjárt kettőt is. Az első képek: Álcsillaggomba(Geastrum melanocephalum) N47° 41,136' E18° 52,395'
A Lányok a bozótban ládától 168m-re találtunk erre, az általunk még egyáltalán nem ismert gombára. Sejtettük, hogy valami csillaggomba féle. Mint az itthon tanulmányozott leírásból ki is derül, egészen ritka darab, ez a kezdetben gömbölyded, hagyma formájú gomba. Beérve a bőrszerű, szívós külső burok, a vele kapcsolatban lévő belső burokkal együtt csillag alakban felreped, és 5-7 lebenyt képez. Ekkor kiterített átmérője 7-20cm. Ellentétben más csillaggombáktól, a belső burok felrepedése miatt a beérett sötét spórák tömege szabadon marad, azt nem védi semmiféle burok, mint a pöfetegeknél és csillaggombáknál. Erre utal latin neve is: melanocephalus=sötét fejű.
A gombával májustól októberig találkozhattok ligetes lomberdőkben. Húsa kezdetben fehér, vatta szerű, különösebb szag és íz nélküli. Az érés semmilyen stádiumában nem ehető!
És hogy egy ehető gomba is szerepeljen itt, a lentebbi képeken láthatjátok a: Júdásfül gombát(Auricularia auricula-judae) N47° 42,385' E18° 51,013'
A Simon halála ládától 37,2m-re bukkantunk rá. Ez a kocsonyaszerű, porcos állagú, barna színű 2-6 cm átmérőjű, gömbölyded, csésze vagy fül alakú gomba áprilistól októberig tenyészik erdeinkben. Lombos fák, de elsősorban fekete bodza (Sambucus nigra) elhalt ágain, törzsén akadhatunk rá. Csoportosan növő, gyakori faj. Mi is többször belebotlottunk már. Valószínűleg már ti is találkoztatok vele, ha máshol nem egy-egy kínai vendéglőben biztosan, fafül gomba, vagy felhőfül gomba néven. :-) Ezt a gombát ugyanis a kelet-ázsiai országokban termesztik. Különösebb illata, íze nincs, de legalább ehető! Szárítva tartósítják.
Ugylatom galambgomba... ...de az biztos hogy gomba!
A GCPCZH-tol 120 meterre ugrott elem a dombon felfele menet...
Volt meg par ott :D erdemes elmenni arrafele... :D
A GCSZAY :-) mellett nőnek most sok szép csillaggombák. Szép nedves időben érkeztünk ide. Régen sokat gombásztam, nagyon szeretek gombaételeket főzni, de mivel nincs vizsgám és a gombászbarátomat elsodorta mellőlem az élet, mostanában a Bosnyák téri piacon szerzem be az erdei gombákat.
Talajtani Vándorgyűlés Kecskemét 2004. augusztus 24-26. Az előadások után indult a terepi program. Tőserdön. Bejártuk a ládát meghatározó tanösvényt (ezzel valószinűleg érintve a multi összes állomását), miközben jónéhány gyönyörü gombára is akadtunk. Ime.
Láda: Husvéti Kincs (GCHUKI) 2004.08.24 13:30 Koordináták: N 47°05.378' E 17°51.084'
Kalap: 4-10 cm átmérőjű, ráncos, rendszerint barna, nedves állapodban nyálkás. Lemezek: fehérek, egymástól távol állók. Tönk: 10-20 cm hosszú, néha megcsavarodott, fehéres, halványbarnás színű, hosszant. Előfordulás: nyártól, ősik, lomberdőben, fák gyökerén egyesével talajon növő, gyakori faj. Étkezési érték: ehető, de nem érdemes gyűjteni.
Ezt a gombát az egyszerűség kedvéért a miskolci ZOO-ban lévő láda mellett leltük. Közvetlen a láda mellett (itt most pár napig más is meglelheti).
Érdekes, hogy a diósgyőri-várhoz felmenet 200 m-en belül vagy 10 gombát (különbözőt!!!) találtunk. Jó az idő rájuk.
A koordináta: N 48° 07,627' E 20° 39,534'
A gomba neve (szerintem): Élénkszínú nyirokgomba (Camarophyllus pratensis).
Érdekes, hogy az égigérő fáknál csak 2 km-en kívül mutatkoztak a gombák. Tudtak valamit?
Még gomba. Csoportos Pereszke (Lyophylium decastes). Útban a Diósgyőri Vár láda felé ugyanaznap.
A GCReg, Csíki hegyek ládától ~333 méterre találtam a (szerintem) Kúpos nedűgombát. Mérgező!!! 2-4 cm, kúpos, később kúposan kiterülő; széle hasadozó, aláhajló, szabálytalan; felszíne sugarasan benőtten szálas; színe lehet sárga, narancs, sárgásolív, vörös vagy feketésvörös.
Töreki, Cinege völgyi pihenö (GCTCIN) ládája közvetlen közelében találtunk ezekre a kis gombákra. A gombahatározó szerint büdös özlábgombára (Lepiota cristata (Bolt.:Fr.)Kummer) leltünk. Kalap: 1-3 cm, félgömb alakúból púposan domború, majd púposan kiterülö; széle aláhajló; felszíne fehéres alapon apró, rásimuló, koncentrikus, vörösbarna pikkelykével, a közepe vörösbarna. Lemezek: sürük, fehéres krémszínüek, szabadok. Tönk: hengeres, karcsú, 3-6 x max. 0,5 cm, a gallér fölött sima, alatta hosszanti szálas, fehér, öregen rózsás; gallér fejlett, felálló. Hús: vizenyös, fehér, kellemetlen szagú, íz nem jellemzö. Termöhely és idö: erdöben, erdöszélen, kertekben, parkokban júliustól októberig, gyakori. Spóra: spp. sárga, sp. 6-9 x 2,5-3,5 ľm, hengeres, sima. Megjegyzések: nem ehetö. Számos apró termetü özlábgombafajjal téveszthetö össze, melyek mind kerülendök. További sétánk során, pár száz méteren belül méretes taplókra is akadtunk. [wapon beküldött szöveg]
már bejelentettünk egy gomba cachet ezért a mostani csak különlegessége miatt "egyéb"-ként :o)
Ez a tapló a gyenesdiási murvabányánál a ládát rejtő fán van. Távolsága tehát nulla méter. Zsuzsi találta miközben Balázs kereket szerelt a szedresben.
A GCSOKI felé menet találtam. Nem emlékszem a pontos távolságra de úgy kb 1.8 km-re voltunk tőle. A gomba (szerintem, de persze nagyon nem vagyok 100% biztos benne, volt mellette olyan ami inkább vargánya volt, de én ezt fotóztam):
Ízletes vargánya
Jellemzés: Vastag húsú nagy gomba. A kalap barna, a tönk többnyire hasas, barnás felületén hálózatos rece van. A szűk nyílású csövecskék a fiatal gombán fehérek, később sárgászöldek. A gomba húsa hófehér, színe nem változik.
Kalap: Kezdetben golyó alakú, gömb alakú, széle a tönkhöz hajlik, majd félgömbösen szétterül, felszíne gyakran ráncos, 5-20 cm nagy. Óriási növésű is gyakran előfordul, így lehet 40 cm átmérőjű és 1 kg súlyú is. Igen vastag húsú. A kalap és a tönk aránya változó. Vannak nagy kalapú, karcsú tönkű példányok, de gyakoribb a nagy, hasas tönkön a kicsi kalap. Színe változó, fiatalon fehéres, sárgás, majd szürkésbarna, vörösbarna, gesztenyebarna, csokoládészínű, olykor szinte fekete. Lehet egyszínű és felhősen foltos. A kalap bőre nem vagy alig húzható le.
Csöves rész: Kezdetben fehér, igen szűk nyílásokkal, később sárgás, idős korban zöldessárga, végül piszkos olajzöld színű lesz. A csöves rész a húsról könnyen lefejthető, és a tönk körül nemritkán árokszerű bemélyedés látszik. A spórapor barnássárga.
Tönk: Gyakran hasas, de alakja változó. Lehet az alján vastagodó, répaszerű, és akad karcsú, egyenletes tönkű példány is. Átlag 5-10 cm magas, 3-5 cm vastag, de előfordul 15 cm-es magasság és vastagság is. Színe fehéresbarnás, barna, világosabb, mint a kalap. A tőnkön hálózatos recézettség, finom, sötétedő barna rajzolat látszik, néha az egész tönk hálózatosan recés, máskor csak a felső harmada. Öreg gombán a hálózat elmosódhat.
Hús: Mindig szép fehér, és fehér is marad, még szárítva is, vastag és eléggé tömör.
Szag és íz: Kellemes, közismert illatú, dióra emlékeztető ízű.
Termőhely és idő: Kora nyártól késő őszig terem, többnyire van nyári és egy őszi tömeges megjelenési időszaka. Minden erdőben gyakori, leginkább tölgyesekben, de bükkösben, fenyvesben és vegyes erdőben is megtaláljuk. Gyökérkapcsolt gomba. Szereti a ritkább, ligetes erdőrészeket, erdőszélét, füves ösvényeket, amelyek mentén bőven terem, de előjöhet sziklás, meredek hegyoldalon is. Kiadósabb nyári esők után kb. 10 napra jelenik meg. Az erdő állatai igen kedvelik, ezért sokszor megrágva találjuk.
Felhasználás: A legtöbbre becsült ehető gombáink egyike. Sokféleképpen felhasználható, levesben, pörköltnek és sütve egyaránt jó. Állóképes. Jól tárolható és szállítható. Szárításra a legalkalmasabb gombánk. Ecetes, sózott vagy más módon tartósított gombakészítménynek is alkalmas. Az idős példányok csöves része kissé nyálkássá teszi az ételt, ezért azt ajánlatos eltávolítani.
Hasonló fajok: A vargánya változatának tekintik a bronzos tinórut, amely nagy termetű, vastag húsú. Az ízletes vargányától abban különbözik, hogy kalapja sötét feketésbarna, a csövek nyílása és a tönk pedig sárgás. Kissé hasonlít hozzá néhány mérgező vagy rossz ízű tinóru. Ezek közül a farkastinóru húsa keserű és gyengén kékül, a tönk alsó része pedig feltűnően vörös színű. A kesernyés tinóru igen hasonló, erre kell leginkább figyelni. Ennek kalapja szürkés- vagy fehéresbarna, húsa sárgásfehéres, gyengén kékül is, keserű ízű, tönkje alul többnyire hegyesen gyökerező. Az epeízű tinóru nálunk ritka, a vargányához szintén hasonló gomba, de a tönkje durván, nagyszeműen, gödrösen hálózatos, a termőréteg pedig rózsaszínűre változó, és a gomba íze epéhez hasonlóan keserű. A hasonló ehető fajok közül a legjobban hasonlít hozzá az okkerszínű vargánya, de annak tönkjén nincs hálózat, csöves része sárgább, kalapja vörösesbarna, finoman szálas. A barna tinóru tönkje sem hálózatos, húsa pedig gyengén megkékül. A gesztenyetinóru kis termetű, kalapja és tönkje barna és bársonyos, fehér húsa gyengén kékül, tönkje pedig belül odvas, üreges.
Ezt az őzlábgombát a Dömösi szoros ládától 750 méterre találtam. Elkészítési javaslat: mártsd palacsintatésztába, és süsd ki olajban. Tálald párolt rizzsel és majonézzel. Nagyon jó!
Sziasztok!
Ezt a gombát (gombákat) a Szeder-völgyben, pontosan a Ládát (GCSZED) rejtő fán találtam! Szerintem ez:
SZEGETT TAPLÓ (Fomitopsis pinicola (Sw.:Fr.)Karst.)
Konzolos, pata alakú, vastag, 10-(20) x 5-(15) x 5-(10) cm; felszíne csupasz, fiatalon lakkszerű réteggel, körkörösen zónázott; széle fiatalon lekerekített, később éles; színe a szélétől befelé haladva fehéres, sárgás, barnássárgás, vörösbarna, az idősebb részeken szürke, mindez jól elkülönülő zónákban.
Húsa kemény, vastag, fás, krém vagy okker színű, kesernyés.
Termőhely és idő: holt fatörzsön, elsősorban lucon, ritkábban égeren és nyíren, évelő, nem gyakori.
Étkezési értéke nincs. A Fomes fomentarius fajjal téveszthető össze, mely inkább bükkön, ritkábban nyíren és fenyőn terem, nincs rajta sárgás zóna és trámája sötétebb.
( a Terra Alapítvány honlapjáról - http://www.terra.hu/ )
Köszi Ribizli :o) !
A GCROKA felé haladva találtuk ezeket a gombákat. A kicsiről fogalmam sincs, hogy milyen, a nagy a Bakter úr szerint fenyővargánya. Az elrejtő meghatározása alapján Farkas-tinóru, elfogyasztása nem javasolt.
Szerény szakértelmemmel arra jutottam, hogy ezt ez Júdásfüle gomba (latin neve az én könyvem szerint: Hirneola auricula-judae) kell legyen. Remélem igaz. Egyébként a kiváló GCGALL snake ládától lefelé kb. 50-100 méterrel láttam.
Törley Mauzóleum (GCTORL)kertjében találtuk ezt a gombát.
Közönséges csillaggomba - Geastrum fimbriatum. Abból is egy gyönyörű nagyra nőtt, fiatal példány. Külön érdekessége a sok apró spóralyuk, hiszen ennél a fajnál inkább középen szokott egy nyílás lenni.
Különleges, de étkezési értéke nincs.
Mi is valamennyi kirándulásunkon nagy élvezettel gombászunk!
Ha helyesen határoztam meg, ez egy ehető galóca (hőkezelést követően). A magyar neve Ezüstfehér selyemgomba (Amanita mairei Foley)
(Kepenu tájékoztatása szerint a két középső: Csiperke)
A GCNAPL-tól úgy 1,8 km-nyire leltem.
Krisz&ÖregTom
A Burok-völgyben leltem erre a gombára. Szerintem Óriás pöfeteg (Langermannia gigantea ). Úgy tudom ehető amíg fehér, és mindig párosával fordul elő. Jellemzője, hogy ÓRIÁS, kb emberfej nagyságúra nő meg. Rengeteg spóra van a belsejében, ami vulkán szerűen tör ki, ha már nem tud tovább pöffeszkedni, azaz mikor "szétrobban". Az óriás pöfeteg csapadékos, párás, meleg időben májustól október elejéig terem mezőkön és lomberdőkben.
Aki arra jár megnézheti élőben a N 47°16,214' E 18°8,201' ponton. A GC BUVO 2-es és 3-as pontja között találtam meg, kb 1,5 km-re a ládától, az út mellett (gyenge gps jel mellett lett bemérve)
Sziasztok! Bár még nem logoltam rendeset (csomó gombaképem van, de mind GPS nélkül), nézegetve a logokat kettőhöz hozzászólnék a korrekt tájékoztatás kedvéért. Bár gombaszakértő nem vagyok, és a képek alapján nehéz is beazonosítani a gombákat mert ahhoz egy csomó egyéb információra is szükség van, mégis veszem a bátorságot két hozzászólás erejéig, mert agrármérnöki végzettséggel és egy gombahatározói tanfolyammal a hátam mögött aránylag jól eligazodom a határozás útvesztőiben.
Szóval szerintem sprok gombája pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum), mint azt juhturo helyesen megjegyezte. Főleg akkor tudom ezt állítani, ha a gombának volt tönkje (ez a képen nem látszik).
A másik hozzászólásom Tüdő második gombájához tartozna, amit Ő fattyú-kucsmagombának (Mitrophora semilibera) határozott meg. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem az. Ez a gomba tavasszal, hűvös időben tenyészik maximum május közepéig, végéig. Tüdő pedig július végén találta. Majdnem biztos, hogy ez az erdei szömörcsög (Phallus impudicus), ami fiatal korban szintén ehető, de így kifejletten már nemigen, mert büdös. A gomba különben az alakjáról kapta a nevét, ami egy nemi szervhez hasonlít a kibújása után. A latin név jelentése: Phallus - hím ivarszerv, impudicus=szemérmetlen.
Még valami. A határozásnál ne csak a gomba alakjára koncentráljatok, mert az nagyon becsaphatja az embert. Rengeteg gombának van nagyon sokféle megjelenése. Nagyon fontos a tenyészidő, hogy milyen jellegű erdőben találtátok, hogy talajon volt, vagy esetleg farönkön/közvetlenül farönk mellett, milyen a lemezek színe és sűrűsége és hogy milyen színű a spórája. Ez nagyon fontos határozó bélyeg. Fontosabb, mint a kalapszín, mert az változhat.
lelcache
u.i: Csigabiga helyesen határozta meg amit talált! :-)
A kirándulások közben való gombaszedést gyermekeimmel régóta műveljük. Eleinte mindenféle gombát szedtünk, vittük azonnal a Lehel piacra a gombaszakértőhöz, aki általában az egész gyűjteményt kidobta. Lassanként megtanultuk, hogy melyek azok a gombafajok, amelyeknek vagy nincs mérges párjuk, vagy ha van is, az nagyon különbözik az ehetőtől. Ma ott tartunk, hogy kizárólag a nagy őzlábgombát, a pöffeteget és a galambgombát szedjük és esszük.
Mindkét mellékelt fénykép akkor készült, amikor GCGALL-hoz (Nagy-Galla, snake ládája) a zöld jelzésen mentem fel. Az 1. fényképen látható példány fokhagymaszagú szegfűgomba (Marasmius Scorodonius). Jellegzetes szagáról könnyen fel lehet ismerni. Főként fűszergombaként használják. A völgyben, ahol a fénykép készült, terjengett a gomba jellegzetes szaga. A 2. képen látható gomba a fattyú-kucsmagomba (Mitrophora Semilibera). Süvege hegyesen kúpos, méhsejtszerűen gödrös, alsó része nem nőtt a tönkhöz, kissé eláll tőle. A süveg és a tönk belül egyetlen üreg. Süvege rövid, csak 2-4 cm magas, hegyesen tojás alakú, kúpos. A tönkkel fele hosszúságban nőtt össze, ezért a széle alul a tönk körül elálló, közte és a tönk között hézag van. Színe sárgásbarna, zöldesbarna. Felületén a gödrök hosszúkásak és sorokba rendezettek. Az elválasztó bordák többé-kevésbé párhuzamosak, feketések. Spórapora fehéres. Tönkje hosszú, alul szélesebb, felül vékonyodó, 4-10 cm hosszú, az egész gomba kb. 8-14 cm magas. Színe fehér, sárgásfehér. Felülete felül lehet kissé árkos, barázdás. A süveg és a tönk belül egyetlen sima felületű üreg. Húsa merev, viaszszerűen puha, törékeny. Szaga jó, liszthez hasonló. A fényképen látható gomba kalapját akkor, amikor felfelé mentem a hegyre, döglegyek szívogatták. Visszafelé jövet a gomba kalapját el is fogyasztották, csak szárának fehérsége virított az árnyas erdőben.
2004.08.23. Kapenu jelezte, hogy a második képen Erdei szömörcsög látható Lelcache megjegyzése alapján. Ezennel javítom.
Ha hiszitek ha nem, ez egy gomba - bár kicsit öreg. A GCBALV -tól nem messze botlottunk bele, és ha már ott voltunk, lekaptuk. Ha minden igaz, ez egy bimbós pöfeteg, de már nem ehető mert öreg. A tetején a lyukon szálltak ki a spórák - mellesleg a pöfeteg a legtermékenyebb ismert élőlény, ha jól emlékszem több milliárd spórát termel.
Nyáron és ősszel termő gomba, de csaknem egész évben előjön. A megszáradt példányok áttelelnek. Igen gyakori és mindenfelé tömegesen, seregesen, néha boszorkánykörben is terem. Erdőben, réten, legelőn egyaránt megtaláljuk.
Amíg fiatal és belül fehér, minden pöfeteg ehető. Közülük ez az egyik legjobb ízű faj, de jellegzetes és erős aromája miatt egymagában gombás ételnek nem elsőrendű. Leginkább rántva, sütve jó. Más gombával vegyítve jó levesbe, húsételhez is. Igen jól szárítható, szép hófehér szárítmányt ad, és gombaporba is jól használható.
www.extra.hu/gombak/
[Jóváhagyta: kepenu, 2004.07.26 12:40]
Sprok gombája szerintem pecsétviaszgomba, nem ehető, de dísznek használják mert olyan szép.
likacsos gombák, taplógombák (Polyporaceae): a -•bazidiumos gombák (Basidiomycetes) osztályába tartozó Polyporales rend egyik családja. A termőtest kéregszerű, féloldalas, kagyló v. pata alakú, v. tönkre és kalapra tagolt. Állománya kemény, fás, bőrszerű v. ritkán húsos-szívós. A himénium ( --termőréteg) a csövecskék belső felületét borítja, a csövecskék nyffásai (pórusai) aprók, néha tágabbak v, labirintusszerűek. Egyeseknél gödörezerű mélyedéseken van a himénium. A kemény, fás' termőtestű ~ a taplógombák, néha az egész családot ezen a néven nevezik. Az élő és döntött fa, valamint a beépített faanyagok elkorhasztásával ( -• fakorhadás) nagy károkat okoznak. Egyesek talajon élnek. Lombos fák törzsén gyakori a pisztricgomba (Polyporellus squamosus), termőteste félkör alakú, rövid nyéllel. A kalapot nagy, sötét pikkelyek borítják. Fiatalon puha, később szívós. A sárga géva gomba (Grifola sulphurea) kénsárga termőtestei emeletesen egymás felett helyezkEdnek el lombos fák törzsén.
Biológiai lexikon
Magat a taplot a Nagy-Kopasztol nem messze a GCFEHE ladahoz vezeto uton talaltam meg 07.24-en. Szinte semmit nem ertek a gombakhoz, viszont azt gondolom nem titok, hogy ez nem eheto.
Tobb segitseget is kaptam (lelcache, kepenu). Tobbszori levelezes utan marad a lenyeg, hogy ez egy Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum).
54 méterre a 713. Ördögi séta (Bakonyi Ördög-árok) kezdöpontjától..
PETREZSELYEMGOMBA
Hericium clathroides
Termőtest: 5-30 cm átmérőjű; egy tőből kiinduló, korallszerűen elágazó, ágas-bogas; színe eleinte fehér, később sárgásfehér, kissé barnulhat.
Termőréteg: az ágakról egy irányban lelógó tüskéken található, melyek 0.5-1 cm hosszúak; sokáig fehérek később sárgás, kissé barnás színűek lesznek.
Spórapor: fehér.
Előfordulás: júniustól októberig, lombosfák (többnyire bükk) korhadékán növőnem gyakori faj.
Étkezési érték: fiatalon ehető.
Megjegyzés: mérgező fajjal nem téveszthető össze. Jó íze és gyógyhatása miatt több helyen termesztik.
Imi - innovatív és oktató mivoltából fakadóan - már a felvetés időszakában preferálta ezt a ládikát... és nem csak a kirándulás során tártuk még szélesebbre figyelmünket, a logfotók elnevezésénél is kellett kis kutató munkát végezni... inspiráció nélkül, eddig csak meg-megjegyeztük császkálásaink során , hogy "utána kellene nézni, ez a jófofa nyakiglább milyen gomba is lehet", de aztán valahogyan mindig elmaradt... most legalább elkezdtük, s néhágy fajtát már is elraktároztunk buksinkban.... sőt, este folytatjuk otthon is gombász könyvvel kezünkben, mert kisebb egyet nem értés is kialakult gomba ügyben:o)) ) ..és igaznak bizonyult Mihul meglátása: csak az első gomba jön nehezen, s azután nem győzöd fényképezni őket:o)))
A turistautak logolása közben lelcache -ékkel bukkantunk eme écache és érdecache kis gombára. Megtalálása nem volt nehézcache, a három fős csapat illetécache szakemberei pedig rögtön meg is határozták fajtáját: Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera).
A történet úgy folytatódott, hogy gyerecache módon összevesztünk, ki logolja be ezt az értécache találatot. Egymásra mutogattunk. Majd lelcache megfenyegetett, így engedtem az erőszaknak. Ezért úgy érzem, egy kicsit vétcache vagyok abban, hogy Nekik még nincs gombatalálatuk. De ami cacheik, nem múlik... :-)
(Zsuzsi, Lelcache, köszi!)
Akkor most a pontos adatok:
Megtalás helye: N47 28.977 E18 20.560
Legközelebbi hagyományos geoláda: Majkpuszta (GCMajk)
Távolság a geoládától: 1,47 km
részletek késöbb [wapon beküldött szöveg]
Az irottkő (gcirko) láda feldetirése után Ausztria területén találtunk 3 gombát Évasankrival közösen az út mentén.Kb 830méter a cachetől.A gomba felderitéseben segiséget kértem Lelcache gombászprofeszortól is.
Szakvéleménye alapján a gomba párducgalóca (Amanita pantherina), de ez közel sem biztos. Lehet akár piruló galóca, vagy valamilyen kisebb őzlábgomba is, de valószínűbb a párducgalóca.
Az Írottkő osztrák oldalán, fenyőerdőben a GPS-en látható koordinátánál találtam néhány példány "hánytató galambgombát". ( Russula Emetica)
A GCIrot távolsága a ponttól 830 méter. Számomra a Nehézség/Terep pontszáma 1.0/1.0 volt. ( A ládaleírásban ez a dolog talán túl van dramatizálva.)
A gomba kalapja vérvörös, de gyakran kifakul, vagy foltossá válik.
A tönk 40-90 mm vastag, és 10-20 mm átmérőjű.
Júniustól októberig luc- és erdei fenyő alatt él.Lemezei nem túl sűrűek, kevés számú köztes lemeze is megfigyelhető.
Csípős íze miatt élvezhetetlen, enyhe hányással járó mérgezést okozhat.
Rögtön két fajta gombát is találtunk a délutáni kesselésünk során. Minkettőt felteszem:
1. Varashátú galambgomba (Russula virescens): EHETŐ
Útban GCOset felé az erdőben találtuk a multi első pontjától 721 m-re. Megjegyzés: összetéveszthető a halálosan mérgező gyilkos galócával és az ehető dióízű galambgombával.
2. Bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum): fiatalon, míg a gleba fehér, addig EHETŐ, ízletes. Útban GCOset második pontjához, a pontól 1030 m-re. Megjegyzés: a jellegzetes izolált tüskés exoperídium és a színe miatt a sötétebb, piramisszerűen összeálló tüskés Lycoperdon molle és Lycoperdon umbrinum fajokkal téveszthető össze!
A Hörmann-forrástól az Írott-kőhöz félúton találuk ezt a két szép, mesefilmbe illő gombát. Mind a kettő 2 km-ben belül volt hagyományos ládától.
Ezt a ládát jó ötletnek tartom, szerintem sok gombát meg fogunk ismerni ezáltal, még olyanok is, akik eddig nem nagyon foglalkoztak gombaszedéssel, csupán ették ezt a "természet ajándékát". Nem semmi utánajárás volt, mire kiderítettem a fajtájukat, az interneten nem találtam rá a fényképükre, ami alapján egyértelműen beazonosíthattam volna, így szakember segítségét kértem, ezért is húzódott el a pontos bejelentés.
1. Rőt selyemgomba (N47° 21.303´, E16° 26.261´), az írott-kői hagyományos ládától 1,6 km-re.
Latin név: Amanita fulva Sing.
Família: Amanitaceae
Család: galócák
Termőhely: savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben.
Termő idő: gyakori, tavasztól őszig.
Megjegyzések: hőkezelés után ehető, jóízű.
Elkülönítő bélyegei: alapvetően rőt, púpos kalap, mely a széle felé világosodik, törékeny hús, jól fejlett, kívül rozsdabarna bocskor.
2. Varashátú galambgomba (N47 21.317, E16 26.320), a Hörmann-forrás hagyományos ládától aszem 500 méterre.
Tudományos név: Russula virescens (Schaeff.) Fr.
Familia: Russulaceae
Család: galambgombafélék
Termőhely és idő: lomberdőkben, elterjedt, helyenként gyakori
Termő idő: júniustól szeptemberig,
Megjegyzések: ehető, ízletes
Elkülönítő bélyegei: sűrű, foltosodó lemezek, nem csípős, dióízű hús
zöld szín a kalapon, lombos élőhely, jellegzetesen berepedező kalap.
A Russula cutefracta fajjal téveszthető össze, mely csak a szélén repedezik és mindig van barna szín a kalapján.
Óbudavár közelében dobozt keresve elsőként e gombához vezetett a GPS...
Pozició: N46 56,173 E17 41,666.
Kenepu segítségével (kösz) kiderült, hogy ő egy Sárga harmatgomba (Stropharia coronilla), nem ehető. Füves helyen nő, májustól novemberig. (Ő eltévedt az avarba.)
A koordináta vége alapján viszont feltételezhető, hogy gonosz gomba, csak álcázta magát.
Nézegetve a gombahatározó könyvecskét látható, hogy bonyolúlt egy szakma a meghatározás. Oly sokféle gomba van... és úgy hasonlítanak egymásra.
Nos,július 20-án tettünk egy kis sétát a west end nevű dobozhoz (logot lásd ott), és a végcéltól nem messze felfigyeltem erre a szép gombára, mely közvetlenül a jelzett út mellett növögetett. Megörültem, hogy találtam egy klasszikust. A bocskorát kicsit ki kellett ásni a földből (szeret rejtőzködni), viszont lógó gallérjából már nem sok volt. Mivel alulról is szép fehérnek mutatkozott, ezért úgy gondoltam, hogy GYILKOS GALÓCA a lelkem. A balesetek nagy részéért ez a felelős. Pereszkével, csiperkével szokták összetéveszteni. Egyébként barátságosnak, gusztusosnak tűnik, sőt az íze sem rossz (ezt mondják, akik túlélték a próbát ).
Itthon egy kicsit nézegettem a könyveket, és ott láttam citromgalócát, ami nagyon hasonlóan néz ki, össze lehet őket keverni. Ehetőség szempontjából egyébként mindegy, mindkettő mérgező!
Ha nagyot tévednék, akkor valami gomba-guru javítson ki.
Feljebb a galócától kb. 50 méterre tölcsérgombát találtam, szerintem viaszfehér tölcsérgomba, esetleg közeli rokona, a lomberdei tölcsérgomba. Ezt se főzd meg!
A ládagazda megjegyzése:
a 2. kép alapján az Keserű gomba (cache-erű ;-))) is lehet.
Pláne, ha pattanva törik a tönkje és tejszerű váladéka
kissé csípős. Ez a gomba ehető.
A ládagazda itéletét tiszteletben tartva töröltem az Odvaskö-barlang-tol lejövet, az N47 fok 17.180 perc és E17 fok 42.755 perc koordináták környékén 2004. 07. 18-án, 12:30-kor talált, vélhetöleg Óriás tölcsérgomba fényképeire alapozott jelszo nélküli megtalálás logomat, mert az formai okokbol nem tekintetett elfogadhatonak. A képeken nem szerepel a GPS vevö képe és igy nem bizonyithato(?) egyértelmüen(?), hogy ott és akkor láttuk a gombát.
A gomba fényképei továbbra is megtekinthetök az Odvaskö-barlang ládaoldalán a logbejegyzésemnél.
Legközelebb körültekintöbbek leszünk és nem probálkozunk a szabályok kereteinek feszegetésével. Jo gombászást mindenkinek!
Sajnos "egyéb" kategóriába tartozik ez a "gombalelőhely", ui. akkor nem tudtuk, hogy a GPS is látható kell legyen a képen. Emellett lehet, hogy már túlhaladtuk a Stájerházaknál elrejtett GCM001 mobilláda bűvös 2 km sugarú körzetét, de amint mudmanék visszajönnek a nyaralásból, felkerülnek a koordináták, mert az ő kütyüjébe került bele.
De sebaj, olyan szép volt ez a párducgalóca(Amanita pantherina), hogy muszáj volt felkerülnie erre a ládaoldalra.
NEM HARAGSZOM, HA VALAKI GOMBASZAKÉRTŐ FELÜLBÍRÁLJA A MEGHATÁROZÁST!!
>>>>>>>>>>>>
Most, szeptember 14-en olvastam kepenu levelet, melyben helyesbit:
"az tutira nem párducgalóca. Most
jobban utánanéztem: ez egy viszonylag ritka és értékes faj, az ún. Óriás csiperke(Agaricus augustus).
Finom gomba, csak tudják ezt a kukacok is,
és hamar belemásznak ;-)"
Köszönöm, es boldog vagyok, hogy ilyen ritka gombat talaltam!!
Ugyhogy a korabbi leirast kitoroltem, es igyekszem a helyeset megirni.
Az első néhány fals log után gondolkodtam, hogy lazítsunk-e a feltételeken (elég legyen a gomba fénykép+koordináta), de ez is sok visszaélésre adhat okot. VonósBalázs is erre hívta fel a figyelmemet - teljes joggal!
A dolog egyik lényege lenne, hogy ne az archivumból vegyétek elő a fényképeket, hanem a feltételeket teljesítsétek!
Sátán tinóru (Boletus satanas): mérgező. [hittem én, közben meg Bíbortinóru - javítva 2006.12.29.] A GCMIKO felé a Huta-patak völgyében találtuk 1,34 km-re a ládától. Szép nagy példány. Általában a pirosas-vöröses szárú tinórukat (pl. Farkas tinóru is) nem szabad megenni.
ösvény mellett a N47°47.743' E18°58.959' ponton ezt a elég nagy bükkfataplót (Fomes fomentarius), mely alatt kényelmesen elfért a GPS.
![20170513_092218[1]](/thumbs/logimages/2017-05/79173_20170517_154649_abaf73f7a99465a1c90d09fabb953d11c11bdf58.jpg "20170513_092218[1]")
![20170513_092238[1]](/thumbs/logimages/2017-05/79173_20170517_154526_4de1cbaba826671efa760f48a071c7dd78804064.jpg "20170513_092238[1]")
![20170513_092356[1]](/thumbs/logimages/2017-05/79173_20170517_154614_5b6f70a7e3117965376dcbeec2e90ba2df6ae1db.jpg "20170513_092356[1]")
![DSC_1953[1]](/thumbs/logimages/2016-12/44753_20161205_092520_33b0d30809d8579ccc659fc0fe7023f6ff2425d7.jpg "DSC_1953[1]")
![20161030_102549[1]](/thumbs/logimages/2016-11/87498_20161108_140430_20ce0d81c2159d3fa3e9e2c6efd5c013730af67b.jpg "20161030_102549[1]")
![GCmafo[1]](/thumbs/logimages/2016-08/86155_20160826_170846_8a932936fbfb1c13cf8709e9f0098758825a94e9.jpg "GCmafo[1]")
![Őzlábgomba[1]](/thumbs/logimages/2016-08/86155_20160826_171122_3696a0d51f7e92d6b4cd5cf4e67da6ae252f305f.png "Őzlábgomba[1]")
![20160825_111153[1]](/thumbs/logimages/2016-08/86155_20160826_171401_9b36069c2ecb5a0f30de09ff10d3362e6b44632d.jpg "20160825_111153[1]")
![Őzlábgomba[1]](/thumbs/logimages/2016-08/86155_20160826_171615_6015592b2b27434d8047ee1880504f3c845d7c97.jpg "Őzlábgomba[1]")
túra mentén a Zemplénben a 
