-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
1. N 47° 57,020' E 18° 58,048' - Alsó-Hinta-rét, az egykori síverseny nyomvonalán - fában.
2. N 47° 57,144' E 18° 58,283' - Nyír-réti kastély maradványa és emlékoszlopa. Fán, 2 méteren, dobozban jelszórészlet. (Alternatív a kopjafán.)
3. N 47° 57,026' E 18° 58,395' - Kilátószerű magaslesen, de nem kell felmenni.
Megközelítési ajánlatok
(A sok lehetőség közül csak néhányat emelnénk ki.)
Királyrét
A parkoló
N 47° 53,695' E 18° 58,685' 260 m [GCNRK+1parkoló] fizetős! Hétköznap 400 Ft/nap, hétvégén 600 Ft/nap. Tömegközlekedéssel a Vácról induló kevésbé gyakori buszok valamelyikével lehet eljutni Királyrétre. Persze a Kismarosról induló,
GCKiEV ajánlatában szereplő kisvasút is segíthet. :)
Innen csupán a Csóványost kell elérnünk, majd áttérni a Z-

jelzésre. Alig másfél kilométer után elérjük a multi első pontját, az Alsó-Hinta-rétet.
N 47° 57,020' E 18° 58,048' 790 m [GCNRK-1]
Néhány száz méter ereszkedés után érjük el a Nyír-réti kastély romjához emelt emlékművet, ahol megismerhetjük a jelszó középső részét. A doboz nem talajszinten található.
N 47° 57,142' E 18° 58,280' 775 m [GCNRK-2] 200 métert sem kell megtennünk a jobbról (dél) feltűnő földútig, mely a K4

jelzéshez vezet, ahonnan már csak néhány lépés a harmadik pont jelszóhordozója - a Nyír-réti magasles.
N 47° 57,026' E 18° 58,395' 740 m [GCNRK-3]
Diósjenő
Parkolás
GCDEET parkolójában
N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCNRK+2parkoló] díjtalan. Tömegközlekedéssel a Vácról induló, nem túl sűrű vonatok valamelyikével lehet eljutni Diósjenőre.
Első lépésként keressük meg a zöld sáv

jelzést
N 47° 56,857' E 19° 1,370' 335 m [GCNRK+Z]. Csupán a jelzést kell követnünk és begyűjthetjük először a multi második, majd az első pontját. A balra (délkelet) nyíló földútra térve hamarosan elérjük a K4

jelzést, melyen már csak alig több mint száz métert kell megtennünk egy magaslesig, ahol hozzájutunk a jelszó utolsó részletéhez.
Királyháza
A behajtás
engedélyköteles!
A Királyháza
alsó/
felső szállások valamelyike, vagy akár a
MOL kulcsosház szállásfoglalásai engedélyt jelentenek. Innen kiváló körtúrákat tehetünk, melyek keretében levadászhatjuk ezt a dobozt is!
-----------------------------------------------------------------
Nyír-réti kastély
A környék egyik legnagyobb erdőbirtokosa, báró Falkenhausen Ede építette 1900-ban. Tőle előbb báró Groote, majd az ő szerencsétlen halála után (1906) gavozsidai br. Sváb Sándorhoz került a kastély. Ő előszeretettel járta az erdőt, s a nem túl messzi Árva-kúti-rétnél egy emlékkő is tanúsítja, hogy jól használta a fegyverét. (
Sváb Sándor-emlékkő) 1912-ben bekövetkezett halála után felesége, br Herzog Irén, az utolsó magánerdő-birtokos töltötte itt vendégeivel együtt a vadászidényt. A népes seregletet a mai Z-

jelzésen látták el napi szinten élelemmel a falu határában ma is álló szecessziós stílusú kastélyából. (Ma szociális otthon.) Ezért is nevezik "Ételhordó út"-nak. Az impozáns, tégla alapokra épített, de alapvetően fából épített kastély az 1945-ös front átvonulásakor leégett. Teljes pusztulása 1952-ben következett be.
Egy kedves legenda is kapcsolódik a kastélyhoz: a szomszédos erdőbirtokos, Wenckheim József, mielőtt angol sportrepülőgépével a Pénzásás környékén lévő vadászháza feletti Csurgó-fejezeten leszállt volna, egy csokrot dobott le a ház asszonyának.
A Hárombarát-vadászház neve a három későbbi erdőbirtokos, Almássy Ede, br. Falkenhausen Ernő és br. Groote barátságának emlékét őrzi. De ez, a források szerint, már az 1930-as években is romos állapotú volt. Mára csupán a helye fedezhető fel.
Az első Országos Síverseny
1892. december 4-én Bély Mihály és Demény Károly a Vérmezőn csatolta fel a Norvégiából hozatott 222 cm hosszú léceket és a mai Városmajor utcán fölkapaszkodott a Kis-Svábhegy (ma Martinovics-hegy) akkor még beépítetlen oldalába, hogy ott a fogaskerekű mellett csúszkálni kezdjen. Ez a nap tekinthető a magyar sísport születésnapjának. 1908. január 9-én Budapesten megalakult a Magyar Sí Klub (MSK). Tagjai többnapos sítúrákon bejárták a Magas- és Alacsony-Tátrát, a Máramarosi-, a Radnai- és a Gyalui-havasokat, valamint a Déli-Kárpátokat, de a közeli Budai-hegyeket, a Pilist és a Börzsönyt is gyakran felkeresték sporttárs elődeink.
Az első budapesti síversenyt az MSK a Budapesti Egyetemi Turista Egyesülettel közösen rendezte meg a Normafánál a Sigray-lejtőn 1909. február 28-án lesiklásban, műlesiklásban és ugrásban. (Akkoriban mindenki futott, lesiklott és ugrott is - ugyanazzal a léccel.) A következő évben Budapesten nem esett elég hó, de a Börzsönyben bőséges volt a hótakaró, így a Csóványos és a Nyírjesi-rét között (200 m szintkülönbség) került megrendezésre az első országos lesiklóverseny 1910. február 20-án. A cél a Sváb család vadászkastélya volt. Akkoriban komoly sí-élet folyt a kastély fölötti Alsó- és Felső Hinta-réten, amint képünkön is látható. A kastélyt 1945-ben ismeretlen tettesek felgyújtották.
Forrás
Ajánlott oldal