-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP:
Parkolás: N 46° 50,067' E 18° 06,148'
Drive-in parkolás: N 46° 49,702' E 18° 05,347'
Rejtés: A lyuk felett, egy fa tövében.
Első ládánkat Ságvárra, még a helyi lakosok által is kevésbé ismert látványossághoz helyeztük.
Helytörténet:
Ságvár község területén már a kőkorszakban települések voltak, ám irodalmilag is ismert első település kelta eredetű. Neve, Tricciana.
A késő római időben katonailag nőtt meg a jelentősége, erőddé alakították. Több római császár megfordult itt. Sok lelet, vastag várfalak, a Tömlöchegyi római temető tanúskodnak e korról. Jelenleg az egykori mintegy 1 km hosszú, 2,5 m széles várfalból mindössze néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben
N 46° 50,092' E 18° 6,267' 129 m [GCSLYD+romkert]. Itt látható a Tömlöchegy mélyéből előkerült kőszarkofág is, amit 1901-ben találtak.
Honfoglaló őseink egyik törzsét Ság vezette. Több okmányban ez időtől kezdve a hely Ság néven szerepel.
A XIV. században szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó népek, illetve uradalmak az itt megjelenő, közép- és kisnemesek kezébe kerültek.
Ságvár 1571-ben már a török kincstári adólajstromban szerepel 48, majd 52 házzal. 1864-ben a falu 224 házat foglalt magában. Az 1920. Nagyatádi földreform során a veszprémi káptalan birtokából kb. 120 holdat osztottak ki, valamint házhelyeket a Rákóczi utcában. 1945-ig a legnagyobb birtokos a veszprémi káptalan maradt, mintegy 1000 hold szántó, és 2000 hold erdő birtokosaként. A településnek ekkor 1660 lakosa volt.
Az 1948. utáni szocialista rendszer érdemi előrelépést a településnek nem hozott. Az 1990. év rendszerváltását követően egy erőteljes fejlődés tapasztalható, amelyben nagy érdeme van a község szülötteiből kikerült vezetésnek is.
Megközelítése:
Ságvár Siófoktól kb. 8 km-re, a Szekszárd felé vezető 65-ös út mellett fekszik.
Parkolási lehetőséget a falu központjában találtok
N 46° 50,067' E 18° 6,148' 137 m [GCSLYD+parkoló1], onnan a hegy felé sétáljatok egyenesen.
Aki nem szeret sétálni és kicsit magasabb hasú autója van (nem feltétlenül terepjáró):
N 46° 49,702' E 18° 5,347' 159 m [GCSLYD+parkoló2]
A láda:
A ládát a Lyukas-dombhoz tettük, a parkoló1-től 1,6km-re.
Lyukas-domb:
Keletkezéséről csak a szájhagyomány útján terjedő "mese" alapján tudunk, s megtalálni sem volt egyszerű. Nagyon sok gazdát kellett meginterjúvolni, mire ráakadtunk.
Állítólag a volt szőlősgazdák készítették, hogy ne kelljen minden alkalommal körbemenni a hegyen. Kivájtak maguknak egy alagutat, melyen anno szekérrel könnyedén át tudtak hajtani. Mára a lyukon kiegyenesedve épp át lehet férni.
Láda mérete: 17cm x 17cm x 8cm
Rejtekhely: A lyuk felett, egy fa tövében.
Kellemes kirándulást, jó keresgélést kívánunk!
Tom és Melinda
Ládatörténet:
2016. aug. 5. Párduc50 játékostársunk újrarejtette a betegeskedő ládát, a jelszó is változott Köszönjük. [Admin (Fazék)]
'