WAP:
Parkolás: N 46° 58,240 E 17° 56,069'
Pontok:
1.: N 46° 58,168' E 17° 56,129', felírni: a kút tetejét merevítő fagerendák száma.
2.: N 46° 58,488' E 17° 55,897', felírni: a mozdony oldalán lévő réztábla utolsó száma.
3.: N 46° 58,689' E 17° 55,573', felírni: a rom kapuján (nem az utcai!) található egész karikák száma.
4.: N 46° 58,995' E 17° 55,162', felírni: a múzeum oldalán lévő márványtábla első évszáma.
5.: N 46° 59,172' E 17° 55,203', felírni: a ládában talált jelszó. Javasolt út a malomtól jobbra, majd a kék - turistaúton egyenesen a második malomig (csárda).
Rejtés: a malomcsárdától nem messze (kék - túravonalon tovább) az erdőben egy soktörzsű fa tövében található.
Jelszó: első négy ponton talált számot adjátok össze és írjátok hozzá a ládában talált jelszót (egybeírva).

Egy kis csopaki sétára (kb. 3km (és vissza!)) invitálunk Benneteket.

Helytörténet:
Az őskori, az ókori és a népvándorlás kori népek is kedvelték e gyönyörű tájat. A karsztforrásokban és szénsavas forrásokban gazdag és jó megélhetést biztosító területen szinte mindenhol megtalálható az itt élt népek hagyatéka rézkortól a honfoglalás koráig.
Az 1910-ben előkerült régészeti leletek szerint a 10-11. században lakott hely volt. Az első okleveles adat egy 1277-ben kiadott csereszerződésben olvasható, Csopak neve Chopok formában. Csopak területe királyi birtokadományként kerülhetett részben a veszprémi káptalanhoz. A török hódoltság idején Csopak elnéptelenedett és Kövesden is kevesen éltek.
A kövesdi román templomocskát 1363-ban kiadott oklevél említi először Szent Miklós egyháza néven. Mára már csak a romjai láthatóak.
A Nosztori-völgy felső része jelentős római kori lelőhely, valamint a nyomtalanul elpusztult középkori Nosztori (Nostre) falu valószínű helye. A Nosztori-völgy északi végében karsztforrásokból eredő Séd patak iramló vize sok vízimalom kerekét forgatta. Az Árpád-korban királyi birtokként kezelt szőlőkön kívül a vízimalmok is szerepet játszottak a hely történetében.
A szőlőkkel betelepített oldalon számos kúria és vincellérház épült, amelyek egy része napjainkig fennmaradt. A középkori oklevelek már 1079-ben említik egy birtokadományban a szomszédos Paloznak falu 11 szőlőjét, 1121-ben pedig kövesdi szőlők adományozásáról rendelkeznek. Csopakon és Kövesden királyi, egyházi és magánbirtokokon folyt minőségileg és mennyiségileg is, kiváló szőlőtermesztés és bortermelés. Irtásos telepítéssel a határ egy elkülönített helyén kialakították a szőlőhegyet a minőségi bortermelés színhelyét. A 16-17. századi török hódoltsági időben elterjedt parlagosodás ellenére is igyekeztek jól megművelni a csopaki és kövesdi szőlőket, ezek a végvári katonaság megélhetését biztosították. A 18. században a szőlőhegyeken a szőlőművelés területi terjeszkedése figyelhető meg. A hagyományosan termesztett fajtákból nehéz, testes borokat állítottak elő. Egy itteni szőlőbirtokos feljegyzéseiből ismerjük a 18. századi borkezelés 72 eljárását. 1754-ben kiadták a szőlőhegyi önkormányzatok működését és a szőlőhegyi élet rendjét szabályozó törvényeket. A 19. század első felében a francia borok versenye korszerűsítésre ösztönözte a termelőket, akik osztrák hatásra fajtaváltásra és fajborok előállítására tértek át. Az 1880-as évek után került e borvidékre - a máig is jellegzetes - olasz rizling. újra megkísérlik a kisbirtokokon folyt hagyományos termelés felélesztését.
A fürdőélet és azzal együtt járó idegenforgalom kialakítása a XIX. sz. elejének időszakára tehető. Az ún. "reformkorban" a tehetős polgárság és a hazáért tenni akaró nemesség felfedezi a magyar tájak szépségeit.
Csopak további fejlődésének az iránya a gyógyforrásokra épülő gyógyturizmus megteremtése, továbbá az ősi, kiváló szőlő- és borkultúra újbóli felvirágoztatása.

Megközelítése:
A balaton északi partján fekvő városkát több úton is megközelíthetitek, mi a 71-est választottuk, de északról a 73-as is oda vezet.
Parkolási lehetőséget a városban több helyen találtok, mi egy ingyenes parkolót ajánlunk nem messze a parttól: Parkolás:  N 46° 58,240' E 17° 56,069' 112 m [GCCSOS+parkoló].

A láda:
Erre a helyre multiládát tettünk, melynek minden tagja virtuális, kivéve az utolsót.
A parkolótól nem messze találjátok az első pontot:
 N 46° 58,168' E 17° 56,129' 109 m [GCCSOS-1]
A szénsavas vizű kúthoz az új díszkutat 1996-ban építtette az önkormányzat az első magyar királyi pár, István és Gizella házasságkötésének ezredik évfordulóján. Amit fel kell írni: a kút tetejét merevítő fagerendák száma. Nem elszédülni!
A második ponthoz menjetek a hegy felé:
 N 46° 58,488' E 17° 55,897' 119 m [GCCSOS-2]
Itt egy gőzmozdonyt láthattok, száma szerint a 375,008-ast. Amit fel kell írni: a mozdony oldalán lévő réztábla utolsó száma.
A harmadik ponthoz szintén csak tovább a hegy felé:
 N 46° 58,689' E 17° 55,573' 147 m [GCCSOS-3]
A harmadik ponthoz közeledve jó helyen jártok, ha találkoztok egy Szent Donát szoborral az út bal oldalán. De amit keresnetek kell, kicsit tovább, az út jobb oldalán lévő rom lesz. A XIII. századi templomrom. A ma - ősztől tavaszig - négyszáz lelkes Csopak lejtős Kossuth Lajos utcájának újkori házsorába illeszkedik az a telek, amelyen az egykori Kövesd templomának romja látható. Az Árpád-kori okiratban Cuesth alakban szereplő falurész nevét a helybéliek még ma is Küesdnek mondják. Az egyszerű, tört helyi kőből falazott épület hajójának és nyugati oromfalának nagy része ma is látható, az elpusztult részeket az 1966-67-ben elvégzett régészeti kutatás, illetve helyreállítás során rekonstruálták. Déli oldalán, a vörös kő keretezte bejárat fölött eredetileg három román kori ablak nyílott, a szentély feltárt alapja enyhén trapéz formájú négyszöget mutat, keleten egyenes zárófallal. A hajó nyugati végén három-három kőlyuk szolgált a fából ácsolt karzat gerendáinak beillesztésére. A Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt kövesdi plébániatemplomról 1312-ből származik az első adat, az egyház még 1550-ben, a török háború idején is működött. Az 1861-ben itt járt Rómer még szinte épségben lévőnek írta le, később lakóházat építettek elé, annak istállójául használták. Szintén egy számot kell felírnotok: a rom kapuján (nem az utcai!) található egész karikák száma.
A negyedik ponthoz szintén előre, majd egy kicsit balra:
 N 46° 58,995' E 17° 55,162' 172 m [GCCSOS-4]
Ez a pont egy vízimalom. A malomhoz közeledve láthattok egy haranglábat, mely a XIII. századi csopaki templom helyét jelzi. Az 1860 körül épült malom kerekét a Nosztori patak vize hajtja, ma múzeumként működik, nyitva kedd-vasárnap, 16-19 óráig. A felírandó szám: a múzeum oldalán lévő márványtábla első évszáma.
Az utolsó ponthoz javasolt utunk: a malomtól kijőve jobbra induljatok. Itt találtok két lépcsősort, válasszátok a jobb oldalit és menjetek egyenesen, át egy kiserdőn (kék - túravonalon), amíg meg nem pillantjátok a második malmot. Ez is egy működő malom, jelenleg csárda finom ételekkel. Mi kipróbáltuk. A láda koordinátája:  N 46° 59,172' E 17° 55,203' 201 m [GCCSOS-5]. Rosszak a jelvételi viszonyok! Itt a logbook-ban találjátok a jelszót, viszont a teljes jelszó a következő:
Az első négy ponton talált számot adjátok össze és írjátok hozzá a ládában talált jelszót (egybeírva!).
Rejtekhely: A láda a csárdától nem messze (kék - túravonalon tovább) az erdőben egy soktörzsű fa tövében található.
Láda mérete: 11cm x 11cm x 13cm

Kellemes sétát, jó keresgélést kívánunk!
Tom és Melinda

Ui.: A csárdánál vigyázzatok a gyerekekre, amikor átkeltek az úton, mert nagy a forgalom!
A ládától továbbhaladva elérhetitek a kék - jelzésen a "Paloznaki kilátást", steve ládáját! Mi is ezt tettük.