WAP:
A park hátsó részében, az az obeliszk mögött északkeleti irányban induló sétaösvényen könnyen megközelíthető nagy fa mellett, egy nagy fehér kő.
.......................................................................................

Szabokla-nak köszönhetően a láda újra hagyományos formában kereshető. A kastély parkjában lévő obeliszk  N 47° 0,642' E 16° 36,660' [GCKBVK+obeliszk] az obeliszk mögött északkeleti irányban induló sétaösvényen könnyen megközelíthető nagy fa mellett, egy nagy fehér kő.
A rejtek megközelíthető csalánmentes útvonalon is.

Ezen ládánkat is alternatívként készítettük el. Aki megelégszik a kulturális élvezetekkel, illetve megriad a szúnyoghelyzettől, az a kastélyhoz közelebb is megtalálhatja a jelszót a  N 47° 0,590' E 16° 36,519' 194 m [GCKBVK+alternatív jelszó] koordinátájú ponton álló szobron. A két alak alatt olvasható felirat (szóköz nélkül) adja a jelszót.

A ládához legközelebbi bejárat  N 47° 0,734' E 16° 36,879' 194 m [GCKBVK+gyors bejárat]

Körmendre immáron tíz éve majd minden évben vissza-visszajárunk. Megkedveltük a várost. Vártuk, hátha a környékbeli kesserek valamelyike ládát rejt, amit mi megkereshetnénk, de hiába. Ezért aztán -hosszas tépelődés után ugyan- a kezünkbe vettük a kezdeményezést. Körmend a Batthyányak városa, magától értetődő, hogy a láda a város legjelentősebb műemlékének, a Batthyány várkastély parkjának a területére került.

Gépkocsival érkezőknek parkolni a főbejárat mellett  N 47° 0,503' E 16° 36,431' [GCKBVK+parkoló] érdemes. A kapun belépve a belső udvarra jutunk, ahonnan a kastélymúzeum, a városi színház, a cipőmúzeum nyílik. A kastély ősparkjába, ahol a láda is lapul, pedig rövid séta vezet. Ide egyébként több más bejárat is van, akár a 8-as út felől is, amelyek éjjel-nappal szabad hozzáférést biztosítanak a ládához (extrém kesserek hajrá!). Mivel azonban a kastély belső részei, a kulturális értékek innen érhetők el, mi ezt a kiindulási pontot ajánljuk.

Körmend alapítása óta jelentős vár és város volt hazánk nyugati határszélén, a Rába bal partján. A város történetét a XIII. századig tudjuk visszavezetni, először egy 1238. évi oklevél említi. IV. Béla ad királyi kiváltságokat a városnak 1244-ben. A város és környéke 1604-ben kerül Batthyány kézbe, és ettől kezdve három és fél évszázadon keresztül a család kizárólagos birtoka, uradalmi központja marad. A török időkben, Kanizsa eleste után Körmend várának szerepe is felértékelődött, maga is végvárrá lett. A török kiűzése után ugyan a feleslegessé vált várak közé került, de a lerombolása elmaradt. A Rákóczi-szabadságharcot azonban nem élte túl a vár. A vár helyén barokk kastély épült a XVIII. század első felében. Ezt a kastélyt már nem övezte vizesárok, hanem nyilt parkban állt. A látvány megtervezésének érdekében ekkor már a kastély tágabb környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe (az épületek észak-déli tengely menti elrendezése, több kilométeres rávezető fasorok, a város méretével megegyező méretű park).

A kastélyban felhalmozott nagy értékű gyűjtemény egy részét kiállításokon mutatták be és utoljára 1943-ban volt látható együtt. A kastélyt megszálló orosz katonák 1945-ben teljesen kifosztották. A barbár dúlásból döbbenetesen kevés érték maradt meg. Ennek köszönhetően a kastélyban helyt kapott kiállítás nem a Batthyányak gyűjteményét mutatja be, hanem a települést körülölelő táj természeti értékeit, régészeti és kultúrtörténeti leletegyütteseket, az egykori mezőváros historiájával kapcsolatos tárgyakat és dokumentumokat, a kézművesség és az egyleti élet gazdag tárgyi emlékeit. A régi korokat a díszterem, amely ma házasságkötő teremként funkcionál, a kápolna és Mária Terézia képe idézi. A kastély gyönyörű épülete egyébként üresen tátong és várja a szebb jövőt. Pedig a kastély impozáns, akár a magyar Chambord kifejezés is illene rá, csak kevés magyarországi kastély szárnyalja túl (Fertőd, Keszthely, Gödöllő). A kastélypark természetvédelmi terület, de tényleges gondozására sincsenek megfelelő erőforrások. Még a néhány éve kellemes időtöltést nyújtó fa játszótérnek is nyoma veszett mára.

Batthyány Ödön halálával 1915-ben kihalt a hercegi ág. A grófi ág legidősebb férfitagja, dr. Batthyány László örökölte a Strattmann nevet a hercegi címmel és a felhalmozott hatalmas vagyonnal együtt, aki 1920-tól kezdve életének utolsó évtizedét Körmenden töltve az itt kialakított szemkórházban ingyen gyógyította a rászorultakat. A "szegények orvosa" a körmendi hitbizomány jövedelmének 2/3-át fordította betegeire. A már életében szentként tisztelt orvost II. János Pál pápa 2003-ban a boldogok sorába emelte.

Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum. május 1 - október 31. kedd - vasárnap 10-18 óráig; november 1 - április 30. kedd - szombat 10-16 óráig. A Batthyány- Strattmann László idején kórházkénz funkcionáló épületben korábban érdekes szimbiózisban egy cipőbolt és cipőmúzeum élt együtt.

A parkot az utóbbi években kissé rendbe tették. 2018-as látogatásunkkor magunk is örömmel fedeztük fel számunkra új részeit. Ajánlani tudjuk az ősplatánt  N 47° 0,517' E 16° 36,682' [GCKBVK+platán], illetve a szomszédos tavat.

További tudnivalók:
http:// muzeumkormend.hu/kiallitas/allando-kiallitas
www.orseginemzetipark.hu/hu/info/ertekeink/vedett-teruleteink/kormendi-kastelypark.html"
https://evfaja.okotars.hu/fa/2017/200-eves-kormendi-juharlevelu-platan
http://www.vasiertektar.hu/hu/s/838/kormendi-batthyany-kastely-egyuttes

Ha valaki megéhezne, vagy csak egyszerűen olyan érzése támadna, hosszú még a hazavezető út, ajánlható a Rába parton, közvetlenül a hídfőnél található Halászcsárda, ahol ízletes hal- és vadételek, és főképpen vasi dödölle kapható igen kedvező áron.

Végül egy idézet a kastély előtt álló Batthyány-Strattmann László szobor talpazatáról:
"Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat is boldoggá." (Batthyány)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---