WAP: A 3. ponton van a valódi láda, ennek koordinátái: N 47 xx.xxx E 17 xx.xxx, 415 m. Az első 2 pont segítségével kaphatók meg a valódi láda hiányzó koordinátái.
1 pont:
N 47° 0,187' E 17° 49,692' 322 m [GCRecs-1] Az emlékműn van egy "kakukktojás" kődarab, annak az aljára van írva - .
ebből vonj le 50 ezred fokpercet, hogy megkapd a záróláda szélességi értékét.. (ez a kő ugyanolyan mint a többi, csak az ennek az alján számok vannak ;)
2. pont:
N 47° 0,254' E 17° 49,776' 351 m [GCRecs-2] templom előterében található táblán Scheer József I. világháborús hős születési éve x 27, .
és a kapott értékhez még adj hozzá 36 ezredfokpercet, hogy meglegyen az új láda hosszúsági koordinátája is...
Ellenőrzéshez itt egy checksum: az N és az E koordináta fokpercek értékét, ha összeadod: 51,171 jön ki az eredményéül.
A láda a kilátónál egy gyökér alatti, mohás kővel takarva - egyesület dobozzal pótolta Zergi (köszönjük!).
A ládába TravelBug helyezhető.
2008.02.21: A láda első koordinátájának meghatározása egyszerűsödött, nem számolgatni kell, hanem keresni. Az eredeti feladathoz tartozó a felirat a kultúrház oldalán igencsak megkopott. Továbbiakat lásd a leírásnál.
2010.04.11: A végláda rejtekhelye és a koordináták számolása is megváltozott.
2011.09.05: Ládaleírás frissítve - kis doboz nincs, csak kakukktojás kő az 1. ponton.
2022.03.19. Zergi pótlása alapján aktualizálva a záróláda pozíció, illetve az két multiponton található információk kiegészítése. hk.
A Balaton-felvidék keleti részében található kilátó mellé helyeztük el első ládánkat. Bevalljuk őszintén, a multizást azért gondoltuk, hogy Hidegkút felől közelítsétek meg a kilátót, onnan érhető el egyébként a legkézenfekvőbb és legrövidebb útvonalon, aki amúgy is Hidegkút felől jönne, annak meg egy kis plusz játék. Aztán akár le lehet menni Balatonfüred felé, és begyűjteni útközben az Öreg tölgy, Koloska-völgy, Hidegkúti hóvirágos stb. ládákat.
Az első két ponton a harmadik, valódi láda koordinátáit lehet összegyűjtögetni, kis számolással.
A multiláda a kitelepítési emlékművet, a templomot, a Fő utcát és a Recsek-hegyi kilátót érinti.
1. pont: A szélességi fok hiányzó koordinátái: a faluházzal szemben (Fő utca 67/A) található a kitelepítési emlékmű. Az emlékmű része a talapzatra rakott sok kisebb kockakő, ezek között van egy kakukktojás, amelynek az alján olvasható a koordináta.
2. pont: A templom előterében emléktáblák találhatók. Bár a templom a mise időpontján kívül zárva van, ezeket bármikor meg lehet nézni, mert a rácson átnézve el lehet olvasni a táblákat. A hosszúsági fok hiányzó koordináta-részlete: Scheer József, I. világháborús hős születési éve x 27.
3. pont: Hagyományos láda, N 47 xx.xxx E 17 xx.xxx, 415m, a kilátótól nem messze egy tuskó tövében, amelyre egy szép nagy mészkősziklát helyeztünk el. Könnyű préda. Át lehet gázolni a dzsindzsán, de nyugat felől kisebb kerülővel meg lehet úszni egy karcolás nélkül is, nem érdemes kapásból nekiindulni a bozótosnak.
Kérjük a visszarejtéskor legyetek ügyesek, mert egy új erdészeti utat csináltak a ládához elég közel.
A templomtól kb. 40 perc alatt gyalog, a zöld jelzésen lehet elérni a Recsek-hegyi Noszlopy kilátót
N 47° 0,041' E 17° 51,121' 431 m [GCRecs+kilato]
A templomtól a Fő utcán érdemes elindulni, majd a
N 47° 0,110' E 17° 49,833' 335 m [GCRecs+utelagazas] 15. 16. szám közötti murvás bekötőúton balra le, és a kőüzem után rögtön jobbra az erdőbe fel, eltéveszthetetlen. Onnan a zöld jelzés pár száz méter múlva már látszik, azt kell követni. A
N 46° 59,921' E 17° 50,688' 400 m [GCRecs+Erdeielagazas] kereszteződésnél nem látszik jól a jel, ott el kell menni K-re felfelé, és az már a célegyenes. Biciklivel is fel lehet menni.
Megközelítés:
Hidegkút autóval a Balatonfüred-Tótvázsony-Hidegkút útvonalon, vagy a Veszprém-Tapolca főútról közelíthető meg, elágazás Veszprémtől 11 km-re. Autóbusszal is lehet, főként Veszprémből, de Nagyvázsonyból, vagy átszállással Balatonfüredről is.
Kerékpárral: Veszprém felől érkezve aki el akarja kerülni a szűk tapolcai utat, annak
ITT van egy rövid leírás térképpel.
Balatonfüred felől a kék jelzésen kell elindulni, aztán a patakvölgy keleti oldalában felfelé menni. 45 perc a vasútállomástól.
Balatonfüredről a Sárga jelzésen gyalog másfél-két óra.
Aki kocsival érkezik, az guruljon le a falu központjába a buszfordulóba, ott talál parkolóhelyet bőven az út szélén. Nyáron érdemes beállni a nagy fűzfa árnyékába, vagy fel lehet menni a Fő utcára, és ott gyakorlatilag akármelyik diófa alatt lehet parkolni a házak előtt.
A Hidegkút név hallatán a legtöbb embernek Pesthidegkút ugrik be - vagy még az sem. Veszprémtől 15, a Balatontól 7 km-re fekszik ez a szép kis sváb falu, teljesen ismeretlenül, viszont annál szebb környékkel. Zsákfalu, 3 km-re a főúttól, ezért nem esik útba senkinek, és valahogy kimaradt az ismertebb balaton-felvidéki falvak sorából is.
Nagyon szép, ahogy a bekötőúton menet egyszer csak elénk tárul a völgy a faluval, amelyet egy patakvölgy szel ketté, keletről és délről erdők, másfelől kaszálók és szántóföldek övezik. A csendet nyáron csak a fűnyírók, télen a fűrészek zaja töri meg. Az őzek a házak között mennek le a patakhoz inni, ősszel szarvas bőg a kertek végében, a patakparti füzesben, szóval idilli hely.
Azt lehetne hinni, hogy itt, ahonnan havas téli napokon egyébként se ki, se be nem lehet járni, nincs is igazán élet. Pedig van: a fiatalok nem települnek el, helyben építkeznek (a falu egyébként nem tájba illő új részén lakik az új generáció), sok a gyerek. Lelkes néptánccsoport és népdalkör is működik, a lakosok száma pedig egyre nő, jelenleg 450 körüli. Kulturált a kocsma (érdemes bekukkantani, nem egy szokványos falusi késdobáló), a kocsmával szembeni kultúrházban is teltházas rendezvények vannak, új a sportpálya, a játszótér.
Mondjuk látnivaló az nem sok akad, ezeket egyébként az útvonal végig érinti: kocsma, Regenye néni napórája a kultúrház falán, a kitelepítési emlékmű, templom, a diófás Fő utca szépen felújított sváb kőházai, az ötvályús forrás és Hidegkút külterületén pedig a Recsek-hegyi Noszlopy kilátó. Pálinkafőzde is van, ez a zojjektum azonban kisebb kitérőt igényel - a Hidegkúti hóvirágos láda felé arra kell menni.
Hidegkút nem véletlenül Hidegkút, mondják a helybeliek, kifejezetten hideg mikroklímája miatt. Itt mindig egy pár fokkal hidegebb van mint akár a szomszédos Tótvázsonyban, és a szél is általában elég rendesen és elég sokat fúj.
Hidegkút már a XIII. században is lakott volt, azonban a török idők alatt elnéptelenedett, majd a helyi földbirtokos Esterházyak a XVIII. század végén főként Baden-Württenberg tartományból hívtak ide, és a környékbeli falvakba német telepeseket. A leszármazottaik a mai napig élnek a faluban, és a fiatalok is őrzik a hagyományt, a nyelvet. A falu alsó, patak parti része volt Kishidegkút, a fenti Nagyhidegkút, a két falut 1927-ben egyesítették.
A templomot 1780-ban építették a falu legmagasabb pontjára, mögüle szép a kilátás, nemcsak az egész környék, de látszik a Balaton is. A templomról annyit érdemes még tudni, hogy Boldogasszony bemutatása titulusra szentelték fel, a búcsú ezért november végén van. Az építése óta többször is felújították, mindannyiszor a hívek adakozásából. A harangokat is többször cserélték, hol azért mert nagyobb kellett, hol pedig ágyúércszükségletet fedezett.
A kultúrház falán van a napóra, nem túl nagy, de egész pontos. A napórát Regenye Istvánné Marica néni készítette 2003-ban. Regenye néni nemcsak hogy a falu legidősebb lakója volt, de még a az akkori legutolsó házban is lakott.
A német nemzetiségi lakosok 1948-as kitelepítésére emlékezve készült el 2008-ban a kitelepítési emlékmű, amely helyben, a pár km-re található kőbányában bányászott kőből (Füredi Mészkő Formáció) készült, egy erdélyi kőfaragó készítette. 1948-ban számtalan, magát németnek valló családot telepítettek ki Németországba és Lókútra, helyükbe jórészt felvidéki magyar családokat telepítettek. Bár a kitelepítettek egy része visszajött pár év múlva, a kitelepítés mind az elköltözőknek, mind a betelepítetteknek fájó emlék maradt.
A Recsek-hegyi kilátó egy tölgyerdő fölé magasodik, nem a hegy legmagasabb pontjára épült, mert ott katonai rádiós állomás volt, és amelynek egyébként mára már csak a romjai maradtak. A kilátó mellett pár éve egy pihenőhelyet alakított ki az erdészet, padokkal, asztallal, tűzrakóval. 2010 elején az egész kilátót felújították, a környékét megtisztították. A kilátóból Várpalotától Fonyódig lehet látni, látszik a fél Balaton, az egész Tihanyi-félsziget és a balatonfüredi erdő, amely a Balaton északi partjának legnagyobb összefüggő erdeje. Természetvédelmi értéke igen nagy, ezért nem engedték ezen keresztül menni a 71-es mentesítőjét, mert akkor ez az egyetlen nagy egybefüggő erdő is feldarabolódott volna, és ez egy élőhelynek egyáltalán nem kedvező.
Kellemes kirándulást kíván:
Péter (rejtő és fotós), Böbe (krónikás), Bori (kalimpáló).
A láda 2009. nyarán megsemmisült, pótolva, de új helyen van.
