A Szigetköz észak-nyugati részébe invitálunk benneteket ezzel a kétpontos multiládával, a Duna mellékágai közötti kalandozásra, két érdekes "ojjektum" megtekintésével egybekötve.
A multi első pontja - egyben a jelszó első része - a Denkpáli hallépcsőnél található.

A szigetközi mellékágrendszert valaha a Duna halbölcsőjének nevezték, mert a sekély, nyugodt víz ívóhelyet és táplálékforrást jelentett a halaknak. Az itt világra jött halivadékok felnőve visszaúsztak a főmederbe. Ez a biológiai funkció is jelzi a természetes vízjárás és a kiterjedt főág-mellékág kapcsolat fontosságát. A Duna elterelése után a kiszáradt mellékágakban a halak tömegesen elpusztultak. A vízpótlás megkezdésével, 1995-től ismét jelentős vízterek alakultak ki, azonban ez nem jelentette a halállomány rehabilitációját is. A Duna szabályozásának elmaradása miatt nagy vízszintkülönbség alakult ki a vízpótolt mellékágak és a főág között, ami a halak átközlekedését ellehetetlenítette. A hallépcső egy olyan létesítmény, amely a két különböző szintű vízteret (főág és mellékágrendszer) egy hosszabb, de a halak számára leküzdhető esésű vízfolyással köti össze. Feladata, hogy a főmederben élő halak számára ismét lehetőséget teremtsen ívóhelyeik megközelítésére. A hallépcső egybeépült egy, a mellékágrendszer vízszintjét szabályozó zsilippel, melynek feladata, hogy a vízszintet a valamikori, optimálisnak tekinthető vízjárásnak megfelelően szabályozza. Másrészt a zsilipen átbukó víz oxigénnel dúsul, így a hallépcső közelébe csalogatja a halakat. Maga a hallépcső egy medencesorból áll, melyek között a szintkülönbség 10-20cm. Három pihenőtó - ahol a holtterekben az áramlás kisebb - segíti a halak pihenését útközben. A hallépcsők kialakításánál fontos cél, hogy a halak az átjárót meg is találják. Ezért egy "csalivízvezeték"-et is beépítettek, amely a felvízi oldalról nagy sebességű vízsugarat juttat a hallépcső bejáratához, így semlegesítve a mellette levő vízszintszabályozó zsilipen átbukó víz csalogató jellegét. A csalivíz és az alsó bejáratnál található kiöblösödés segítségével a tapasztalatok szerint a halak nagy része megtalálja a bejáratot. A létesítménynél beüzemelése óta folynak kutatások. A vasbeton medencesor oldalába üvegablakot építettek - bárki megnézheti (ha szerencséje van) a fel, vagy leúszó halakat. Az eddigi eredmények rendkívül biztatóak: a hallépcsőnél eddig 24 fajta halat figyeltek meg, ebből 11 faj volt képes felúszni az alsó víztérből a felsőbe, annak ellenére, hogy a teljes vízszintkülönbség 3-4m!

Megközelítés:
Halásziból Dunakiliti irányába induljunk el. Dunaszigetre megérkezve, a Galambos úton haladjunk egyenesen, a híd után a Cikola úton jobbra, majd rögtön balra a Dózsa György utcán. A Nagysziget utcai Y elágazónál letérünk az aszfaltútról, balra tovább a kavicsos úton.  N 47° 55,685' E 17° 22,917' 122 m [GCDUD+balra]
Az utca felmegy a töltésre, de innentől behajtani tilos. (A tapasztalatunk szerint mindenki teljes nyugalommal közlekedik a töltésen autóval - de ahogy gondoljátok, a töltés előtt éppenséggel le is lehet támasztani az autót, ha nem akartok kockáztatni. Innen még kb. 2km a töltésen.) Jobbra induljunk a töltésen, 500m után a  N 47° 55,682' E 17° 23,527' 129 m [GCDUD+toltesrol leteres] pontnál balra térjünk le és menjünk tovább a fehér kavicsos úton. Kicsit göröngyös meg poros, de jól járható. Elérve a "Kőhíd" nevű acélgerendákból épült, jó masszív hidat,  N 47° 55,707' E 17° 23,928' 126 m [GCDUD+kohid] érdemes kicsit leállni és megcsodálni a tájat, a víz erejét. A kavicsos út a hídon továbbmenve a Denkpáli hallépcsőhöz vezet.
A jelszó első része a N 47° 55,923' E 17° 24,485' 115 m [GCDUD-1] koordinátán, az információs tábla hátulján felírva található (hal fajta).
-------------------------------------------------------------------
A denkpáli zsilipen át tovább lehet menni autóval is, az út pont a Dunakiliti duzzasztóhoz visz. Kavicsos, de jól járható száraz időben és alacsony vízállásnál. Ha ezt az utat választod, néhány dolgot azért számításba kell venned:
1. a kocsid hátulja matt fehér lesz a portól
2. út közben van néhány betonból készült gázló, ami normálisan tök száraz, de magas vízállásnál lehet rajta víz, személykocsival akár járhatatlan is lehet! Az első mindjárt a zsilip után van nem sokkal. Lassan, óvatosan hajtsatok át rajtuk, nehogy leérjen az autó alja.
3. A  N 47° 58,425' E 17° 21,410' 126 m [GCDUD+sorompo] ponton egy sorompó van. Amikor arra jártunk, nyitva volt, de ezt nem tudom garantálni. Kb. az út felénél van, hogy viccesebb legyen visszafordulni... :-) Hát, ez sajnos egy rizikófaktor.
4. Mindezekért cserébe viszont olyan mélyen bejuthattok a Szigetköz szívébe, ahová csak nagyon kevesek jutnak el!
Út közben érdemes többször megállni, lesétálni a mellékágakhoz, a vízpartra - órákat el lehet tölteni jó időben ezen a vidéken! Sok ritka madarat is láttunk a felméréskor.
Segítségképpen a hallépcsőtől a duzzasztóig tartó track letölthető innen.
Ha a dunakiliti duzzasztómű felől jönnél, akkor a porta után (ha beengednek kocsival) kicsit tovább egyenesen, de a duzzasztó hídja előtt jobbra le a betonúton. Az N47 59.222' E17 19.593' kereszteződésben kövesd tovább azt az utat, amerre a villamos távvezeték is halad. Van egy tábla is: "Kikötő Hafen"
A betonútnak vége szakad az N47 59.134' E17 20.134' ponton, itt jobbra tarts a kavicsos földúton. Innen már végig egyenesen.

Ha inkább a közúton való megközelítés a szimpatikus, akkor a hallépcső után térjünk vissza Dunaszigetre, majd menjünk tovább Doborgazszigeten át Dunakilitire. A faluba beérve forduljunk jobbra a Gyümölcsös utcába, az út egyenesen a Dunakiliti Duzzasztómű sorompós portájához vezet, itt az autót le kell tenni. A létesítmény nappal szabadon látogatható, csak regisztráció történik (?).

1977-ben Magyarország és Csehszlovákia aláírta a közös dunai vízlépcsőrendszer szerződését. Az eredeti elképzelés szerint a Dunakiliti duzzasztómű segítségével egy közös tározóteret duzzasztottak volna fel, amiből a vizet egy üzemvíz csatornán keresztül a bősi erőműre vezetik. A magyar kormány azonban 1989-ben határozatot hozott a beruházás leállításáról. 1992-ben a szlovák fél, a Dunakiliti duzzasztómű funkcióit a Dunacsúnyi létesítménnyel kiváltva egyoldalúan elterelte a Dunát. A szlovákok által biztosított vízhozam ekkor olyan csekély volt, hogy a mellékágrendszerben szélsőségesen alacsony vízszintek alakultak ki, a medrek nagy része kiszáradt. A vízpótlást végül a dunakiliti fenékküszöbbel sikerült megoldani. A Duna 1843. fkm-ben épített fenékküszöb és a Dunakiliti duzzasztómű felett szabályozható módon felduzzasztják a Szlovákiából érkező vízhozamot. Az érkező víz egy része az ún. töltőbukókon át befolyik a mellékágrendszerbe. A betáplált víz mennyisége a duzzasztott tér vízszintjétől függ, ami a duzzasztóművel szabályozható.

A láda koordinátái:  N 47° 59,651' E 17° 19,296' 132 m [GCDUD-2].

Feltétlenül érdemes megnézni a fenékküszöböt, ami a láda helyétől 450m-re van légvonalban. Koordinátái:  N 47° 59,689' E 17° 18,917' 123 m [GCDUD+fenekkuszob]
A képeknél a légi felvételen a legfelső vízfelület a szlovák üzemvízcsatorna, alatta a régi főmeder a fenékküszöbbel, legalul a mesterséges átvágás, amelyen a duzzasztómű is található, valamint látható a félköríves töltés is a szigeten.

Figyelem! Árvíz vagy magas vízállás esetén a multi első pontja valószínűleg NEM megközelíthető!

Ládatörténet
2021. 7. 12. Endresz_család játékostársaink a második ponton új, virtuális jelszórészletet helyeztek ki. Köszönjük.
A láda régóta elhanyagolt, ezért továbbra is adoptálható. [Admin(Fazék)]
2025.07.31 Vincenzo65 játékostársunk az első ponton újra felírta a jelszórészletet a tábla hátuljára. A jelszó megváltozott!
2025.08.17 nviktor játékostársunk új ládát helyezett ki a 2. ponton.