Kedves Keresők!
Két, hegycsúcsra telepített erdélyi ládánk után ezúttal egy kétállomásos városi sétára invitálunk Benneteket Erdélybe. Rendhagyó sétára - hisz részben lebegve teheted meg -, egy rendhagyó városba. Egy városba, amelynek minden utcájába benéznek a havasok. Egy városba, melyben évszázadokon keresztül békésen élt együtt magyar, szász és román. Egy városba, amelyet bár óriássá duzzasztott a szocialista iparosítás, mégis megőrizte történelmi levegőjét, és ahol a lakótelepekre még bejárnak a havasból a medvék a szemét között kurkászni. Brassóba szól a meghívótok.

Nem célunk, hisz lehetetlen is volna, Brassó minden szépségét és érdekességét bemutatni ezzel a multiládával. Három célpontot választottunk ki: egy kötelezőt, egy kevéssé ismertet és egyet, mely különös látószögből enged rátekintést a városra. Nagyon reméljük, hogy e három pont meglátogatása után kedvet kapsz majd a város nevezetes és rejtett szépségeinek felfedezéséhez, és a környező vadregényes hegycsúcsok meghódításához.

Sétánkat kezdjük a Belvárosban!
Hallottad már azt a mondást, hogy "nem az iskolának, hanem az életnek tanulsz"? Tudod kitől származik? A brassói Johannes Honterustól, az erdélyi reformáció jeles alakjától, akire e gyerekbarát iskolafelfogása miatt bizony ferde szemmel néztek akkoriban a nagy professzorok. Iskolát és ebben könyvtárat alapított (mai napig megvan mindkettő). Hírnevét az 1539-ben alapított nyomdája alapozta meg. Legnagyobb hatású munkája a reformációról szóló Reformationsbüchlein, amelyben lefektette az evangélikus hitvallás alapjait és amelynek nagy szerepe volt abban, hogy Brassó lakossága, illetve az erdélyi szászság áttért az evangélikus hitre. Korabeli emlékírók szerint az első magyar iskola létesítését még Honterus rendelte el, 1547-ben.
Keressük hát meg, hol áll a diákbarát pedagógus szobra, hol áll az iskola bejárata fölött a felirat: "Non Scholae Sed Vitae". Ha követed a GPS-en az 1. ponthoz  N 45° 38,467' E 25° 35,248' 597 m [GCBras-1] mutató nyilacskát, a keskeny utcák közül hirtelen egy méltóságteljes óriás magasodik föléd: A Fekete Templom. Az 1477-ben felhúzott nagytemplom, a gótikus építészet eme legkeletibb alkotása 1698-ban leégett, közismert nevét ekkor megfeketedett falairól kapta. Legendás keleti szőnyeg-gyűjteményén kívül ismét megcsodálhatók a késő gótika e legjelentősebb alkotásának kecses kőcsipkéi, német kőfaragók a közelmúltban fejezték be a templom restaurálását. Ennek során sok szobrot, kőcsipkét újra ki kellett faragni, mert a savas eső egészen szétmarta azokat. Ha megtaláltuk a bölcs Honterus szobrát és a régi gimnázium épületét (melynek jeles diákjai voltak Károli Gáspár és Bakfark Bálint), kerüljünk egyet az égbetörő csúcsívek körül és kutassuk fel az első jelszórészletet. A főbejárattól balra indulva keresd a templom falának köveibe vésett szöveget. Az itt található monogram betűit (2db) jegyezd fel: ez az első részlet.

A 2. pont  N 45° 38,053' E 25° 35,578' 953 m [GCBras-2] megkeresésére. Ezt mindenképpen nappal érdemes megtenni, hiszen a célpont a belváros fölé magasodó Cenk-hegy, a cél pedig a kilátás. A Cenkre feljuthatsz gyalog vagy felvonóval. Nem lustaságból, de az utóbbit nagyon ajánljuk. Az ára barátságos (párszáz forint), az élmény pedig, ahogy kicsivé zsugorodik alattad a város és kitágul a panoráma a környező hegyekre, felejthetetlen. Odafenn aztán lesz idő és hely a hosszas bámészkodásra.
A felvonó megállójától jobbra induló ösvényen az elpusztult brassói magyar emlékek egyikéhez, az Árpád-szoborhoz kalauzol a 3. koordináta. A közhiedelemmel ellentétben, a cenk-tetői "Árpád-szobor" nem a honfoglalók vezérét örökítette meg, hanem egy honfoglalás-kori közvitézt. A harcos balját egy pajzson nyugtatta, melyen Magyarország címerét munkálta meg a művész, jobbjában leeresztve egy kardot markolt. A talapzaton ez állt: 896-1896. A szobor nem azért került a Cenk-tetőre, mintha Árpád hadai erre is jártak volna, hanem, hogy jelölje az ország legdélkeletibb pontját. Hasonló emlékműveket avattak egyébként a millennium évében Dévényben (az ország észak-nyugati határszélén), Zimonyban (a szerb határ közelében), Munkácson, Pannonhalmán s a Csepel-szigeten. Az emlékmű szoboralakját 1913-ban egy szélvihar döntötte le, talapzatát az impériumváltást követően semmisítették meg. A szobor megmentett bronzfejét jelenleg a brassói evangélikus egyház őrzi.
Az egykori szobor megmaradt alapzatán, a mellvéd egyik oldalán négy keresztnév áll keretben. A Titi alatti név a jelszó harmadik része.

A szobor egykori helye alatt kilátóteraszt találunk. Mögötte természetes barlang nyílik, melyben egykor vendéglő működött. Itt aztán lábaid előtt fekszik Barcaság központja, az átjáróház Havasalföld és Erdély között, a szászság elhagyott városa, az erdélyi művelődéstörténet egyik fővárosa: Brassó, Kronstadt, Brasov.
A magyar királyok által rendre és következetesen megerősített kiváltságok következtében Brassó Erdély leggazdagabb kereskedővárosa, ugyanakkor a helyi mesterembereknek köszönhetően az egyik legfejlettebb kézműiparral rendelkező központja volt. A szabad kereskedelem oltalma alatt jelentős jövedelme és virágzó kapcsolatai voltak a városnak. A havasalföldi vagy moldvai vajdák éppúgy a kedvében jártak a brassói tanácsnak, mint az erdélyi fejedelmek. Gazdag kereskedelmi és kézműipari tevékenysége esélyt jelentett a közművelődési intézmények fejlődésének: a reformáció utáni időktől folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája.
Története a XIII. század elejéig nyúlik vissza, amikor a német lovagokkal érkezett német telepesek megalapították Brassót, Bertalant és Coronát (utóbbit a mai Fekete templom körül). Corona egy szűk völgybe, földművelésre teljesen alkalmatlan helyre épült, így ez a település kezdettől városi jellegű lehetett, iparosok és kereskedők lakhatták. Bertalan és Óbrassó lakói ezzel szemben főleg földművelők voltak. Az utóbbi kis településből és környékéből nőtt ki idővel Brassó magyarok lakta városnegyede, a Bolonya (Blumana, Blumenau). A Coronától délre jött létre a zömmel románok - kereskedők és fuvarosok - lakta Bolgárszeg (Scheii Brasovului, Obere Vorstadt), különálló település, mely máig megőrizte sajátosságát: kör alakú főterén van a templom, s ide torkollnak minden irányból a szűk, kanyargós utcák, mint bármelyik hegyvidéki településen Erdélyben. Észak felé pedig összefüggő városnegyeddé lett a szász földművelők lakta Óbrassó (Brasovvechi, Altstadt).
Az így kialakult várost - a Belvárost és három külvárosát - a szászok a központi Corona nevéről Kronstadtnak kezdték nevezni, a magyarok és románok pedig; alighanem azért, mert a kezdeti időkben az egész Barcaság közigazgatási központja egy Szent Márton-hegyi (tehát óbrassói) épületben volt, Brassónak (Brasov).
A Cenkről letekintve balról jobbra látjuk az egykori Bolgárszeget, Coronát és Óbrassót.

Az utóbbi évszázad politikai változásai gyökeresen megváltoztatták a háromnemzetiségű Brassó népességi viszonyait is. Míg a XX. század elején a 40 ezres lélekszámú városban a három nemzetiség (a magyar, a szász és a román) részaránya egyaránt harminc százalék körül mozgott, a XXI. század elejére a 350 ezres nagyvárosból a szászok csaknem teljesen eltűntek (kivándoroltak Németországba), a magyarok 24 ezerre csappant létszámukkal pedig a lakosság már-már elenyésző töredékét alkotják.

A Cenkről remek kilátás nyílik nemcsak a városra, de a környező hegyekre: a Keresztényhavasra, a Schuler-ra, a Nagy-Kő-havasra. Csupa csalogató túracélpont. Ne nagyon állj ellen a hívogató csúcsoknak, egynapos túrával elérhető mindegyikük és nem fogod megbánni, hogy nekiindultál.

Jó városnézést, szép kirándulóidőt kívánunk:
Mudman és Barbárka

Hasznos koordináták:

 N 45° 38,358' E 25° 35,613' [GCBras+sorozo]

 N 45° 38,638' E 25° 35,816' [GCBras+etterem]

 N 45° 38,342' E 25° 35,565' [GCBras+ivokut]

 N 45° 38,585' E 25° 37,902' [GCBras+piac]

 N 45° 38,487' E 25° 35,291' [GCBras+turabolt1]

 N 45° 38,604' E 25° 35,568' [GCBras+turabolt2]

 N 45° 38,829' E 25° 35,806' [GCBras+temeto]

Ládatörténet:
2019. június 3. A láda régóta beteg, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]