Engedjétek meg nekem, hogy önző módon a szülőfalumba invitáljalak benneteket, ahol gyermekkoromat töltöttem. Ezzel a ládával szeretnék tisztelegni Biharugrának, az itt élő, itt élt embereknek!
Ugra magyar főúr volt a Csák nemzetségből. E nemzetség a honfoglaló Előd vezértől származott. Valószínűleg innen származtatható Ugra földbirtokosának az eredete, illetve a település neve. 1910-ben a Bihar vármegyéhez csatolása után kapta a mai Biharugra nevet.
Az Ugray család utolsó két férfi tagja György és István, utód nélkül halt el. György vagyonára felesége Bölöny Anna tette rá a kezét, majd végrendeletében ezt hat testvérére, és azok gyermekeire hagyta. István három nővérére hagyta a birtokait, úgymint; Ugray Julianna Bölöny Józsefné, Ugray Anna Kós Lászlóné és Ugray Ágnes. Miután Kós Lászlóné Ugray Anna kielégítést kapott az ugrai birtokból, a hajadon Ágnes, Bölöny Józsefné Ugray Julianna gyerekeinek javára végrendelkezett.
Így 1815-re ugra két birtokrészben - Ugray Györgyné Bölöny Anna tulajdona, másrészt Ugray Anna végrendelete és Bölöny Józsefné Ugray Julianna örökrészeként - a Bölönyek birtokába került.
A Bölönyek régi tekintélyes nemesi család, birtokuk Erdélyben és a Tiszántúlon több vármegyében fellelhető. Bölöny Károly (kinek testvérét Esztert Kölcsey Péter vette feleségül, Kölcsey Ferenc legfiatalabb öccse) - Bölöny Józsefné Ugray Julianna fia - kezében igen nagy vagyon halmozódik fel, amit felesége hozománya jelentősen megnövelt. Károly kezén egyesül az 1830-as évek végén az összes Ugray-féle birtok, s lakhelyéül Ugrán (Szilaspusztán) klasszicizáló stílusú - angol kertes - 32 szobás kastélyt, a faluban pedig nemesi kúriát N 46° 58,151' E 21° 35,860' 88 m [GCBLNY+kúria]épít, s állandó lakhelyét is ide teszi.
Fia (IV.) Sándor örökölte a hatalmas vagyont, majd házassága és eredményes gazdálkodása révén növelte is azt.
Fia (V.) Sándor tanult ember volt, a pesti egyetemen szerzett jogi diplomát. 1878-ban az ugrai kerület, a kormánypárt országgyűlési képviselőjévé választotta, melyet 6 évig töltött be. Mivel vagyonáról nem intézkedett külön végrendeletben, az 1896-ban bekövetkezett hirtelen halálát követően minden vagyonát egyetlen testvére Bölöny József örökölte, aki a Kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa (kormánybiztosa) volt. Ő is országgyűlési képviselő volt (1881-1887) mint a testvére, és ő volt Ugra utolsó földesura. Feleségül vette Nedeczky Terikét, aki Deák Ferenc unokahúga volt. Sajnos utóduk nem született, de örökbe fogadták egy szalontai ügyvéd lányát Idát. Idát Wesselényi Ferenc, a nagy Wesselényi unokája vette feleségül.
József élete értelmét a kultúra és a művészet szolgálata adta. 1911 március 20.-án a falu központjában álló kúriát felajánlotta közművelődés céljára, melyben a község református elemi iskolát alakított ki. Halála után örököseként a geszti Tisza családot jelölte meg, ha annak valamelyik férfi tagja felveszi a Bölöny nevet. Mivel a Tisza család elzárkózott ettől a lehetőségtől, a teljes vagyont a Kolozsvári Nemzeti Színház örökölte.
A háborút követően az ugraiak széthordták a szilasi kastélyt építőanyagnak. A családi sírkamra összeomlott, ezért IV. Sándor, V. Sándor, József és családtagjaik a Bölönyi utcai temetőben: N 46° 58,728' E 21° 35,999' 94 m [GCBLNY+temető] lettek újratemetve 1960-ban. A kúria ma is áll, én is ide jártam iskolába. Sajnos a rendszerváltást követően a falu nagyon elszegényedett, nagy lett az elvándorlás, így a gyermekek létszáma is erősen csökken évről évre. Ezért a kúriát már nem használják semmire, csak az új iskolában folyik a tanítás. Már csak mementóként áll egy letűnt család egykori gazdagságának jelképeként....
Források: Dr. Kovács Béla, Ugra története; Szoboszlai Zoltán, Ugrai mozaik.
Az AK bejárása közben érintettük a pontot.
A láda törött, a tartalma még nem túl nedves.
Sajnos nem volt nálunk ilyen méretű doboz.
Köszönjük a rejtést!
Ezen a hétvégén facér voltam, így egy kétnapos hétvégi ládakeresést találtam ki magamnak a Körösök környékére. Az első nap egy 121km-es biciklis körben kerestem fel szebbnél-szebb helyeket, a második nap pedig leginkább autós kirándulás volt, némi túrázással, és egy pici biciklizéssel. 24 ládát sikerült begyűjteni, és sok szép és érdekes helyet meglátogatni!
A mai nap leginkább autóval elérhető, esetleg rövid sétás célpontokat gyűjtöttem össze. Jelentősebb mennyiségű látnivaló várt rám, így viszonylag korán indultam.
Ez volt a kilencedik a sorban. Először a ládára startoltam rá. Az gyorsan meglett, de hiányérzetem volt, mert igazából így még nem láttam szinte semmit a településből. Bekukkantottam a temetőbe is, aztán el kezdtem böngészni a megadott pontokat. Ekkor láttam a madárvárta waypontot, ami érdekesnek ígérkezett, bár a leírás igen szűkszavú vele kapcsolatban. Idefelé úton is láttam egy táblát róla, szóval úgy döntöttem, megnézem. Úton a madárvárta felé még megcsodáltam a szépen felújított kuria épületét is.
A madárvárta nagyon klassz hely! Hatalmas létesítmény van itt ahhoz képest, hogy egyetlen érdeklődővel sem találkoztam. A személyzet egyik tagja jött elém megkérdezni, mit akarok itt, amikor a kilátó felé vettem az irányt. A tanösvényt most nem jártam végig. A kilátóból láttam, hogy gyakorlatilag egy nádassal benőtt úton lehet végig sétálni. A kilátóban gyűjtöttem bagolyköpetet, hogy otthon majd a sztereó mikroszkóppal megvizsgálhassuk. Vissza úton még megálltam a halastónál is, mert itt is volt egy kilátó!
Ez a rész sokkal jobban tetszett, mint amit a láda itt valójában mutatni akart! Szerencsére azért egy pont formájában erre is felhívja a rejtő az ide látogatók figyelmét!
A Békés megyei túrán itt sötétedett rám. A ládához már fejlámpával mentem, valószínűleg az aljnövényzet és a sötétség miatt volt sikertelen a keresés. Privát e-mailbe csatolt képek alapján kérem a találat elfogadását! Előre is köszönöm!