Elhelyezés időpontja: 2004.11.02 15:30
Megjelenés időpontja: 2004.11.03 21:10
Utolsó lényeges változás: 2024.04.19 21:36
Utolsó változás: 2024.04.20 09:14
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: szaszkievics (Korábban: Nargoth)
Ládagazda: szaszkievics Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 800 m
Megtalálások száma: 636 + 3 sikertelen + 9 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2007-08 volt 9 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
Dombóvár Tolna megye második legnagyobb települése, csaknem 19 ezer lakosával. Három megye határán, az egykoron mocsaras Kapos-völgy egyik legkedvezőbb átkelési helyén keletkezett. A római korban fontos útmenti település, évszázadokkal később királyi birtok. A középkorban a Dombai család kapta birtokul, a város innen, és várukról kapta nevét.
1. pont: N 46° 21,750' E 18° 07,502' Jelszó: Nagyobb bokor tövében, Geotéglán.
2. pont: N 46° 21,811' E 18° 08,225' Jelszó:: Térdmagasságban, természetes rejtekben.
Jelszóképzés: a két jelszórészlet egybeírva
A multiláda első pontját a Dombóvár - Sásd, 611-es főútról lekanyarodva érhetjük el. Hangulatos fák alatt végigautózva, itt parkolhatunk N 46° 21,741' E 18° 7,517' 120 m [GCDVAR+1parkolo].
A multiláda második pontja a Szigeterdőben található, ehhez az ajánlott parkoló N 46° 21,874' E 18° 8,344' 120 m [GCDVAR+2parkolo]
Amennyiben gyalogosan vagy kerékpárral érkezünk, a 611-es számú főút melletti kerékpárút nyújt biztonságot a közlekedéshez. Vasúton érkezve, az állomás épület előtt halad el a piros sáv és a piros négyszög turistaút is, így ezeket a jelzéseket követve biztos, hogy a multiládába fogunk belebotlani.
Szigeterdő
A Szigeterdő eredetileg a Kapos árterületéből szigetszerűen kiemelkedő mintegy 10 hektáros mocsárerdő volt. A területet parkosították, jelenlegi faállománya 70-100 éves.
A Szigeterdő déli részén láthatjuk az 1999-ben feltárt majd helyreállított, kör alakú sáncokkal körülvett 10x10 méter alapterületű lakótornyot. A téglából épült torony körül a téglák kiégetésére szolgáló egykori kemencéket is megtalálták. Az eddigi feltárások alapján a XIII. században épült és a XV. század végén vagy a XVI. század elején pusztult el.
1971-ben nyilvánították védett területté.
A rekonstruált lakótorony szemlélteti környezetünk középkori építészettörténetét, két egyedülálló kiállításával pedig igen jelentős kulturális örökséget képvisel.
A középső szinten 2008. június 21-én nyílott Őri Nándor építőmester bélyeges tégla gyűjteménye, mely egyedülálló technika-, ipartörténeti kiállítás a Dél-Dunántúlon. A téglagyűjtemény bemutatja a 19. sz. második felétől jelentős dombóvári téglagyártás történetét, beavatva az érdeklődőket a helyi üzemek (Lexa, Bérdi, Spitzer, Esterházyak téglagyárai) életébe, az ott dolgozók mindennapjaiba.
A lakótorony harmadik szintjén 2008-ban nyílt a 148 nap 1848-ból című kiállítás, amely a Szigeterdőben található Kossuth-szoborcsoportot alkotó művész, Horvay János (1874-1944) életét és munkásságát, a szoborcsoport történetét, az 1848-49-es forradalom történetében kiemelkedő, első felelős független magyar kormány minisztereinek életútját vázolja fel.
Szoborpark
A szoborpark története nagyon érdekes. Az egész, az első felelős magyar kormányt ábrázoló szoborkompozíciót Horvay János szobrászművész készítette, és 1927-ben avatták fel Budapesten, a Parlament előtt. Aztán 1951-ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mint "pesszimista, nem méltó alkotást" eltávolíttatta... A feldarabolt, pusztulásra ítélt szobrokat Dombóvár 1959-ben elszállíttatta, megmentve ezzel az enyészettől. Ugyanebben az évben nyilvánították műemlékké. Felállításukra Dombóváron csak 1972-73-ban került sor a Szigeterdőben, megbontva, szoborcsoportként. Kossuth alakja a sétatér tengelyében, kiemelt helyen látható. A sétaút jobb- és baloldalán két egyedi és három szobor kettősként helyezték el Kossuth minisztertársait. Az eredeti szoborkompozíció hátoldalát képező dombormű - amely a szabadságharcot jelképezz - itt a szoborparkban önálló kompozíció egy mellékúton. Így lett a Kossuth-emlékműből Kossuth-szoborcsoport. Ma az ország egyetlen olyan országos hírű szoborparkja, ahol az 1848-as első felelős magyar kormány minden tagja egy helyen látható.
Dombó Pál vára (Gólyavár)
A római uralom alatt már fontos település, a honfoglalás után királyi adományként a híres Dombai család kapta meg, akik századokon át birtokolták. E család egyik tagja építette fel a várat, melynek várnagyát az 1313-ban kelt oklevél említi.
A törökök 1542-ben foglalták el, 1599-ben Pálffy Miklós vezette sereg visszavette. A Dombai család magtalan kihalta után házasság útján Werbőczi István szerezte meg az egész uradalmat. A hódoltság végén, 1699-ben Caprara tábornok más császári vezérekkel egyetértésben a vár lerombolását határozta el, amit 1702-ben végre is hajtottak.
A vár palánkkal körülvéve a Kapos árterületéből kiemelkedő szigetre épült. Négyszögletes alaprajzú, erős építmény lehetett, melynek sarkain egy-egy kőtorony állt. A vár lerombolása után a megmaradt köveit a lakosság hordta szét.
Napjainkban már csak egy téglából rakott, elhanyagolt falrész látható, de az elmúlt évek ásatásának célja a vár feltárása és romkertként való bemutatása.
Régészeti adatok szerint a dombóvári vár udvara kelet-nyugat irányban 24 méter hosszú volt, a diósgyőri váréhoz hasonló méretű. Az épületnek jelenleg az északi fal egy szakasza és a délkeleti sarka áll.
2014.12.25.: második pontra mikrót helyeztem ki
2015.01.09.: első ponton a ládát kicseréltem'
2020.06.30.: Adoptálás után megkaptam Nargoth kessertárstól, Régi ládaoldal - 2019
2024.04.19.: A multi első pontja áthelyezve, a jelszó összetétele megváltoztatva, a láda adatlapja felújítva.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Szuper időben indultunk a Dombóvár környéki ládák (GCKOND - GCDVAR - GCDVAN -GCDVNY) levadászására és a Geo Nyuszi'24 (GCGN24) érintésére.
Köszönjük a lehetőséget és a túraútvonalat. [Geoládák v4.2.6]
Régóta szerettük volna megnézni Dombó Pál várát, ami névrokonság miatt igencsak birizgálja a fantáziánkat, illetve betegeskedése ellenére begyűjteni a ládát. Végre eljutottunk. Különösen nagy élmáyn volt, hogy a várnál éppen régészeti feltárások folytak. Szóba elegyedtünk a munkákat vezető technikussal, aki sok érdekes információt osztott meg veünk, légifotókat és látványterveket is muatott, így nem csak a két állva maradt támfal és toronyfal-darab megtekintése volt a program.
A Szigeterdőt is körbejártuk, átmozgattuk magunkat a tornapályán, de a ládát (nem meglepő módon) mi sem találtuk a helyén.
A vasútmúzeumot, és még nagyobb sajnálatunkra a Fekete István múzeumot nem tudtuk megnézni ... Dombóvár visszavár.
A láda sajnos eltűnt, a parkban viszont szétnéztünk és nagyon szép volt. A várromokat nem közelíthettük meg nagyon, mert ki volt táblázva hogy életveszélyes. Log Tintásnál. [Geoládák v3.12.10]
A láda nincs a helyén. A rejtekhelyre könnyen rá lehetett bukkanni, a tégla alatt viszont nem találtunk semmit :(
A jelszót az első részlet alapján következtettem ki, viszont mindkét helyet felkerestük Papucsoshangyával. Köszönjük a rejtést!