[WAP: Kétpontos multi.
1. virtuális: a jelszó első része a N48 11.762 E21 16.659 161m ponton található zsinagóga falán levő műemléket jelző táblán, a szöveg harmadik sorának első szava (7 betű).
2. a láda: a N48 11.844 E21 16.218 220m ponton található virtuális, egy kb. 1.8 m magasban levő tereptárgyon felírva a jelszó második fele.)]

A tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Mád.
(Kérjük, hogy a ládasorozat többi tagjához hasonlóan a jelszót itt is jól őrizzétek meg!)

A láda
A multi első állomása egy virtuális pont: a zsinagóga  N 48° 11,762' E 21° 16,659' 161 m [GCMaSa-1]. Ennek falán egy tábla található, mely az épület műemlék voltát jelzi. A szöveg harmadik sorának első szava (7 betű) a jelszó első fele.
A multi második pontja maga a láda ideiglenesen virtuális: a  N 48° 11,661' E 21° 16,007' 169 m [GCMaSa+1CacheWP] ponttól induló úton könnyen megközelíthető a Birsalmás-tetőn, a három szelídgesztenye közelében található kb. 1.8 méter magasságban egy tereptárgyon felírva, a  N 48° 11,844' E 21° 16,218' 220 m [GCMaSa-2] ponton.
A ládától nagyjából tíz méterre villanypásztor nyomvonala húzódik, kérünk mindenkit, hogy lehetőleg ne érintsétek meg! Sérülést nem okoz, de nagyon kellemetlenül üt! Ez a közelben levő kecskefarmot keríti körbe. A ládától is látható kis házban szokott tartózkodni a farm intézője, aki tud a ládáról is, és nem mellesleg nagyon kedvesen bemutatja az állatokat is az érdeklődőknek. Ezúton is köszönet érte! Egyben tisztelettel kérjük a ládásztársakat, hogy hasonló korrektségggel kezeljék a helyzetet!

A község
A Zemplén délnyugati csúcsában fekvő Mád már az őskor idején lakott terület volt, ezt a régészeti feltárások során talált bronzkori edénytöredékek, temetők, sírmezők is jelzik.
A település nevének eredetére többféle magyarázat is született: Kiss Lajos etimológus a Modu személynévből eredezteti, de a helybeliek egy kedves, romantikus (bár valószínűleg kevésbé valószerű) legendához ragaszkodnak, mely szerint a honfoglaló Árpád vezér a hegytetőről csodálva a panorámát, így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!". A "ma ád"-ból született Mád neve, a "szerencsét"-ből Szerencs, a "tájon"-ból Tállya, Ond és Tarcal pedig a honfoglaló vezérek nevét őrzi.
A XIII. században már létezett a község, mivel nemrég nagy mennyiségű ezüstpénzt találtak IV. Béla (1235-1270), V. László (1270-1272) és III. Endre (1290-1301) idejéből. A XIV. században már a pápai tizedlajstromok Maád és Mad néven is megemlítik, sőt oppidumként, azaz mezővárosként jegyzik. A XV. században már tokaji várbirtok, később a regéci uradalom része volt. 1495-ben Hunyadi Jánosé lett Tokaj várával együtt.
A törökök 1567-ben felégették a települést, de egy évvel később újratelepült, sőt a század végére már Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése. 1627-től vásártartási joga is van a mezővárosnak, de 1637-ben a törökök újra elpusztítják.
A XVIII. században, a Rákócziak idején újra fejlődésnek indul a település, szőlő- és bortermelése ekkortájt már külföldön is ismert. A Rákócziak bukása után Mária Terézia 1754-ben Orczy Lőrinc bárónak adományozta a város negyed részét, illetve több külső birtokot is. Ezt követően a lakosság a magas adó és az időjárás miatti rossz szüretek következtében a századforduló idejére elszegényedett.
A XIX. század első évtizedeiben járványok pusztítottak, a legnagyobb az 1831-es kolerajárvány volt, melynek közel ezer halálos áldozata volt.
1885-90 között a virágzó település az egész Hegyalján pusztító filoxéravész miatt újból elszegényedik; két évtized telik el, mire sikerül az új fajtákkal valamennyire talpraállítani a gazdaságot. A többi hegyaljai faluhoz hasonlóan itt is jelentős, borkereskedelemmel foglalkozó zsidó kolónia élt. Az egyik kereskedőtől eredeztethető a mondás: "ott van, ahol a mádi zsidó". Ennek történetét régóta mesélik a környéken: a kereskedő lovasszekéren szállította volna el a bort a faluból, de útközben elnyomta a buzgóság. Lova irányítás nélkül maradt, ezért megfordult, és hazahúzta a szekeret, így a gazda dolgavégezetlenül oda jutott, ahonnan elindult...
Korábban a terület ásványbányái szintén jelentősek voltak: a bentonit, kaolin, zeolit, kvarc és kovaföld bányászata sokaknak jelentette a megélhetést; de a község korábbi virágzó gazdagságát ma már csak a régi, díszes épületek őrzik.
A település a tokaji borvidék részeként 2002-ben a világörökség részévé vált. A község ismertebb borászatai közül néhány: Royal Tokaji Borászat, Oremus, Bodvin Kft. (Elérhetőségeik a Pincészetek oldalon olvashatók.)
Ezen felül ajánljuk a Tokaji weblapot, ahol sok érdekesség olvasható a tokaji borvidékről, a szőlő- és borfajtákról, a bor érleléséről.

Megtekintésre érdemes épületek
A gótikus eredetű, 1525-26-ban épült római katolikus templom  N 48° 11,651' E 21° 16,866' 163 m [GCMaSa+KatTemp], amely a XVII.-XVIII. században nyerte el mai formáját. A XIX. században kétszer is tűzvész rongálta meg, 1890-ben még a harangok is megolvadtak. Főhomlokzata előtt erőteljes, gúlasisakos harangtorony található, csúcsíves bejárata fölött a felvidéki későreneszánsz emlékét őrző kőtábla látható: Czirner János, lőcsei kőfaragó névjegye, 1653-ból. A főhajó padlószintje a bejárat szintjénél jóval magasabban van, hajója síkmennyezetes.
A református templom  N 48° 11,850' E 21° 16,745' 148 m [GCMaSa+RefTemp] a XIX. században, egy korábbi templom helyén épült későbarokk stílusban. A hajó 1817-ben, a főhomlokzat előtti torony 1827-ben készült el. 1852-ben tűzvész pusztította el a berendezését, a jelenlegi belső ezt követően épült.
A zsinagóga a XVIII. sz. végén épült, copf stílusban, mellette a barokk rabbiképző épülete található. A zsinagógát 2004. májusában felújították, amelyért Europa Nostra-díjat kapott. Eredeti céljai helyett kiállításoknak, koncerteknek fog helyet adni. Látogatás ügyében keressétek a gondnokot: Fehér Barnabás, Mád, Rákóczi u. 73. Tel.: 47/348-043. A belépődíj 300 Ft.
A Rákóczi utcán több, nagyon szép kőboltíves kapus épület áll, melyek a felvidéki népi építészet stílusát őrzik, eredeti formájukban; alattuk kiterjedt pincerendszerek vannak.
A Rákóczi u 81. alatti lakóház  N 48° 11,763' E 21° 16,761' 166 m [GCMaSa+Y_Rakocziu81] barokk eredetű, eredetileg II. Rákóczi Ferenc sógora, Aspremont herceg kúriája volt. Az L alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett épület kovácsoltvas kapuja eklektikus stílusú, kőkeretes kapuboltozata az utcai homlokzatból erősen kiugrik. Ma sajnos igen romos állapotú, lakatlan, felújításra vár.
A közvetlenül mellette, a Rákóczi u. 73. szám alatt lévő, XVIII. század végi, későbarokk stílusú, magasföldszintes, alápincézett lakóházat ugyan az elmúlt századokban jelentősen átalakították (ablakait néhány éve cserélték), de a főhomlokzat gazdag copf díszű ablakkeretei megmaradtak. Szomszédjánál jobb állapotú ugyan, de a málló vakolat így is lerontja a látványt.
A Rákóczi úton tovább haladva, a falu végénél található a zsidó temető. Innen nagyjából egy kilométer távolságra, balra egy bekötőút indul, amely a horgásztóhoz  N 48° 12,674' E 21° 16,821' 208 m [GCMaSa+Horgaszto] vezet.
A község északi végén, a Tállya felé vezető út jobb oldalán található az egyik mádi zeolit-feldolgozó cég telephelye, melyen szabadon látogatható kőkiállítás tekinthető meg, illetve építettek egy Madárdomb elnevezésű kilátóhelyet is, ez a  N 48° 11,801' E 21° 15,777' 177 m [GCMaSa+Madardomb] ponton várja a látogatókat. Innen kelet felé látható a 221 m magas Birsalmás-tető, a csúcsán három hatalmas méretű szelídgesztenyefával, és közelükben a geoládával.

A településnek honlapja is van, amely a www.mad.info.hu címen érhető el.

A ládakereséshez sok sikert, kellemes kirándulást és jó időt kívánunk!

-------------------------
Ládatörténelem:
2005.10.15. - A ládát a régi rejtektől néhány tíz méterre újrarejtettük, remélhetőleg ott már semmilyen érdeket nem sért...
Emlékül a régi koordináták (innen a kilátás szebb):
N48° 11.833'
E21° 16.190'
2009.04.14. - A betelt 1. logbookot kicseréltük.
2015.08.10. - A láda áttelepítésre került a villanypásztoron kívülre.
2017.11.25. - Az eltűnt láda újrarejtéséig egyelőre virtualizálva.