[WAP: Mikroláda a N48° 19.735' E21° 32.300' 167m ponton, örökzöld és fal találkozásánál.]

A tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Hercegkút.
Kérjük, hogy a megtalált jelszót jól őrizzétek meg, a ládasorozat többi tagjához hasonlóan!

A láda
A mikroláda a Gombos-hegyi pincesor fölötti dombtetőn levő kilátónál, örökzöld és fal találkozásánál. Ajándékok nincsenek benne, nem érdemes elvinni!
Kérjük, hogy a rejtekről ne tegyetek fel képeket!

A község
A környék már az őskorban is lakott volt, melyet egy 1892-es ásatás is bizonyít: a kőkorszaki ember telepeit találták meg a falutól nyugatra, a Pogány-kút környékén (a helyet immár a GCPOKU geoláda is megjelöli).
A terület történetét ezt követően hosszú ideig nem ismerjük, a következő adat már a Rákócziak birtokaként jelöli a környéket. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása, és az azt követő elnéptelenedés után a Trautson hercegi család birtokába került, akik 1750-ben alapították meg újból a falut, 8 fekete-erdei, katolikus sváb család betelepítésével. Az első évek erdőirtásaival megszerzett terület nagyjából 80 holdnyira terjedt ki, de a XIX. század elején már több, mint félezer holdon gazdálkodtak a falusiak. Fő megélhetési forrásuk a szőlőművelés és a borászat volt, a Hegyalján alkalmazott módszereket hamar eltanulták, sőt: a hercegkúti vincellérek hosszú időn át a legkeresettebbek voltak a környéken. Ekkortájt már létezett a falu két végén, a Gombos-hegyen és a Kőporoson az emeletes pincesor; bár nagyobbik részük az 1885-90 között pusztító filoxérajárvány után épült.
1788-ban a római katolikus hívek egyházközséget alapítottak, majd a Kisboldogasszony tiszteletére román stílusú templomot emeltek, amely ma is egyetlen a faluban.
1876-tól a község már a pataki uradalomról levált, önálló település; 1904-ben pedig nevét is magyarosítják: az alapító herceg iránti tiszteletből korábban felvett Trautsondorf, Trauczonfalva helyett Hercegkút lett; 1908-tól pedig a hegyaljai borvidék részévé vált. Az 1970-es években a mennyiségi szemléletű szőlő- és bortermelés virágkorát élte: 232 ha volt a nagyüzemi terület, emellett a Gombos-hegyen 1,5 km-es szövetkezeti pince, feldolgozó- és tárolótartályok épültek.
Jelenleg a három fő tokaji fajtán (furmint, hárslevelű, sárga muskotály) kívül hagyományos hercegkúti fajtákat is termesztenek, úgymint: balafánt, góhér, saszla.
A község a tokaji borvidék tagjaként 2002-ben a világörökség részévé vált. A község két ismertebb borászata a Hercegkúti Szövetkezet pincészete és az Evinor pincészet. Utóbbi elérhetősége a Pincészetek oldalon megtalálható.
Ezen felül ajánljuk a Tokaji weblapot, ahol sok érdekesség olvasható a tokaji borvidékről, a szőlő- és borfajtákról, a bor érleléséről.

A II. Világháború után a község német származású lakóiból 135 svábot elhurcoltak szovjet kényszermunkatáborokba. Ennek ellenére a közösség a legutóbbi évekig megmaradt zárt sváb falunak, az itt élők őrzik kultúrájukat, hagyományaikat, ünnepeiket. A sváb azonosságtudat megtartását segíti a negyedszázados Nemzetiségi Vegyeskórus (Pávakör), és a több korosztályt átfogó hagyományőrző tánccsoportok is.

Főbb látnivalók
Az 1788-ban megépült, barokk római katolikus templom  N 48° 20,139' E 21° 31,617' 137 m [GCHePi+KatTemp], melynek harangtornya mai formáját csak jóval később, 1847-ben nyerte el. A templom belső freskóit a Petrasovszky-fivérek készítették 1956-ban. Közvetlenül a templom mellett található az általános iskola és a tanítói lakások épülete, melyek 1928-ban épültek, nagyrészt a helyiek segítségével.
A Gombos-hegyi (letérő segédpont:  N 48° 19,765' E 21° 31,933' 125 m [GCHePi+Y_WPGombos]) és a Kőporos (letérő segédpont:  N 48° 20,310' E 21° 31,620' 134 m [GCHePi+X_WPKoporos]) pincesorok egymás fölé épített, jellegzetes pincebejáratai a Tokaj-Hegyalja egyik látványos és jól ismert jelképének számítanak. A helyiek pénzbeli segítségével épült meg a 170 m magas Gombos-hegy oldalában a Jézus szenvedéseit bemutató, 14 stációból és a dombtetőn levő 3 fakeresztből álló Kálvária.
A régi sváb parasztházak mintájára 2003-ban felépült és egy villámcsapást követően 2007. nyarára újjáépített Sváb tájház a  N 48° 20,049' E 21° 31,679' 134 m [GCHePi+SvabTajhaz] ponton található, amely előzetes egyeztetés után megtekinthető. (Látogatási időpont a polgármesteri hivatalban (47/346101), a művelődési házban (47/346298), vagy a tájház gondnokánál, Boós Ferencnénél (30/4231411) kérhető.

A környék megismeréséhez, a túrákhoz remek kiindulópont lehet a Pogánykút kulcsos turistaház  N 48° 19,885' E 21° 31,939' 128 m [GCHePi+W_PoganykutTuristahaz] (érdeklődni a Sváb Tájháznál említett telefonszámokon lehet), amely mellett elhalad a és a Malomkő tanösvény is. (Előbbin 1-2 kilométeres sétával elérhető a GCPOKU geoláda.)
A falu végén kellemes pihenőpark  N 48° 20,640' E 21° 31,416' 121 m [GCHePi+V_Pihenopark] található, focipályával, padokkal, közeli forrással, bográcsozó- és pihenőhelyekkel. (Köszi Kyra!)

A község honlapja a www.hercegkut.hu címen érhető el.

A ládakereséshez sok sikert, jó időt és kellemes kirándulást kívánunk!

---------
2005.04.09. Új helyre került a láda.
2005.07.16. Újabb helyre került a doboz, az előző nyáridőben eléggé gazos, megközelíthetetlen.
2006.04.08. Ládaellenőrzés, a repedt fedelet cseréltük, kiszárítottuk, zacskót is kapott újat, meg néhány ajándékot.
2007.02.18. Új helyre került a láda, remélhetőleg innen már nem lesz kedvük a mugliknak elvinni. A régi rejteken egy cetlire fel van írva az új rejtek koordinátája, de remélhetőleg erre nem lesz szükség.
2008.07.19. Ideiglenesen virtuálissá vált a láda, az építkezés, és a vicces kedvű idegenek tevékenysége miatt.
2009.05.01. Próbaként újra egy kisebb méretű kereshető láda várja a ládásztársakat.
2010.07.02. Mikroláda egy újabb helyen.
2015.03.03. A mikroláda újra kereshető (köszönet: Csaba & családja!).
2020.07.15. A betelt logbook helyett újat kapott a cache.
2021.08.02. Az ismét ellopott láda újratelepítve egy picit odébb.