Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2005.03.30 18:30
Megjelenés időpontja: 2005.04.04 13:29
Utolsó lényeges változás: 2018.08.23 14:55
Utolsó változás: 2023.01.11 08:21
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: B & B
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.0 / 5.0
Megtalálások száma: 321 + 4 sikertelen + 12 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
FIGYELEM! A MEGADOTT HELYEN A DUNA FOLYÓVÍZ. NEM TÓ, NEM HOLTÁG, VISZONYLAG GYORSAN FOLYIK. HA MÉG ILYEN HELYEN NEM EVEZTÉL, KÉRJ SEGÍTSÉGET VALAKITŐL, VAGY KERESS MÁSIK LÁDÁT. MENTŐMELLÉNY LEGYEN, KÜLÖNÖSEN A GYEREKEKEN! ÁTÚSZÁSRA, JÉGEN ÁTSÉTÁLÁSRA PEDIG NE IS GONDOLJ!
A rejtés a szigeten lévő nagy fán, annak gyökerétől számítva körülbelül 4 méter magasan van. A láda egy vízálló kapszula.
KÉRLEK, JÓ ERŐSEN CSAVARJÁTOK RÁ A TETŐT!!!
Láda sajnos most nincs, a pótlásig a pótjelszót ajánlom:
Pótjelszó, egy fémtáblácska, egy elhalt farészen, vízszintesen olvasható .
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Leírás
Egy régi kedvenc helyemen van ez a láda. A Duna Szentendrei ágában, a Lupa-sziget Szentendrei-sziget felé eső ágában van egy pici sziget, azon egy szál fa. A sziget mérete a vízállástól függ, de nagyobb vízállásnál csak a fa látszik ki belőle. A helyet a TopoGuide nem jelöli, a vízitúra térkép és a Pilis turistaatlasz viszont igen.
Megközelítés
Ha kocsival hozod a vízijárművet, akkor a N 47° 37,114' E 19° 5,041' 102 m [GCkenu+Vízreszállás]helyen tudsz vízreszállni. Innen szinte mindegy, hogy alulról vagy felülről kerülöd a Lupa-szigetet, kb. egyforma hosszú az út. Ha a Római-part felől evezel föl, javaslom, hogy mielőbb menj át a Szentendrei-sziget oldalára, az sokkal szebb mint a végigbetonozott part a budai oldalon.
A fentiekből kiolvasható, hogy ha egyszer vízreszálltál, könnyű lesz megtalálni a kincset. Mivel a hely meglehetősen árvízveszélyes, nagyon fontos, hogy pontosan ugyanúgy tedd vissza a ládát a helyére, ahogyan találtad, különben nem lesz hosszú életű. Ha már hajózol, mindenképpen nézz körül a környéken. Egészen közel található a Szentendrei-sziget partján egy szép kis öböl, bejárata a N 47° 37,047' E 19° 5,459' 100 m [GCkenu+Öböl bejárat] pontnál van. Felfelé lapátolva a kincstől 5,5 km-re eléred a szentendrei kaszinót, a belváros onnan még egy kilométer. Ha pedig már addig eljutottál, feltétlenül folytasd utadat további 4,5 km-en át, így eljuthatsz GCBLUE volt ládánkhoz (összesen 11 km). Ez a láda azóta már TyuTyué, de ettől nem lett rosszabb, sőt :).
A helyi révész segítségét is kérheted a szigetrejutásban. Ezen a számon tudod elérni: 0670/322-8004
A helyet azért választottam, mert mindig is tetszett nyugodtsága, csendessége. A hajóforgalom a Lupa-sziget másik oldalán halad el, a két oldalt lévő két sziget pedig legtöbbször még a széltől is megóvja ezt az ágat. Erre haladva egészen hihetetlennek tűnik, hogy a Budakalászon nemrég felépült nagyáruház alig másfél kilométerre van a rejtekhelytől. A civilizációra csak a Lupa-sziget lábon álló házai emlékeztetnek.
Száraz lábbal bejutás
Még eddig senkinek sem sikerült vízíjármű nélkül.
Rendkívül alacsony vízállásnál egy kis veszélytelen úszással át lehet jutni a Szentendrei-szigetről. De, a sziget alsó része DMRV ívovizbázis, ezért csak engedéllyel lehet közlekedni rajta. Igénylőlap védterületi belépéshez itt érhető el.
2014.10.30.
A geoláda örökbefogadva és újratelepítve.
Keressétek szeretettel. :D
skiccpausz&gagimoccapicci adatok:
vízállás: Vác - 240cm
kb. 420cm magasra tettük => 660cm
2.fok: 650cm - ezt még tuti bírja szárazon...
...hát a 3.fok (700cm), az már vizesen:)
LNV: 804cm
2008.03.15.
Nogacsalad és peterpan segítségével a láda ismét kereshető, segítségüket ezúton is köszönöm. A láda az eddiginél kisebb, és fönt a fán már réztáblán is olvashatóak a főbb információk arra az esetre, ha a víz újra elvinné a dobozt.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Kolibri csónak teszt során jutottunk el ide ZoZo-val, nem is tudtuk, hogy van láda a szigeten, csak utólag, mikor a következő csónakos ládázós túrához szedtem össze a ládákat.
Nem sejtettem, hogy ez a láda is meglesz, de a GCOMSZ-nek köszönhetően sikerült. A hajós elég olcsón elhozott erre a miniatűr szigetre a kisfiammal együtt. Nagy élmény volt.
A múlt héten részt vettem a remek hangulatú Budapest SUP eseményen, és ez felbátorított, hogy SUP-on vágjak neki a Dunai ládáknak. A Lupaszigeti utca végéből indultam, először a Lupa-sziget felső csúcsán kötöttem ki, a GCOmsz ládánál, aztán leereszkedtem a GCkenu pici szigetéhez. Ezután délről kerültem a Lupa-szigetet, vissza a kiindulási helyre. Mivel még volt kedvem evezni, egy második kört is tettem a sziget körül. Mások is eveztek a Dunán: kajak, kenu, kielboat volt sok, másik SUP-ot viszont nem láttam. Szuper kaland volt, köszönöm!
Munka utáni gyors vízreszállás 538 cm-es vízállásnál. Nagy élmény volt körbeevezni a Lupa-szigetet, és ezt a kis minit, amit eddig még sosem szúrtunk ki. 540 feletti vízállásnál a jelszó nem biztos, hogy olvasható, a lapka végét már nyaldosta a Duna. Szuper jó élmény volt úgy keresni, hogy nem láttuk a sziget alját!
Köszönjük szépen, nagy trófea volt evezve léghajóval!
Évi ♡ Toti
[Geoládák v4.3.0]
Felfújható kajakkal eveztünk Évivel a ládához a magas vízállást kihasználva munka utáni levezetésként. Részletek a logjában... Nagy élmény, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
BEAC biciklitúrán találtuk meg. Nem vizibiciklivel jöttünk, hanem a bicajokat az Ebihal büfé él zártuk le és a révész hozott ide. Különleges szigetecske, én még sosem láttam. Köszönjük a rejtést!
Ma munka után Lajossal lejöttünk egy kicsit evezni. A Római-parton béreltünk kajakot. Az volt a terv, hogy három órán belül megkerüljük a Lupa-szigetet. Sokkal gyorsabban haladtunk, mint gondoltam, így egy és negyed óra elteltével már a kis szigeten voltunk. 18 éve találtam meg ezt a ládát! Éppen itt volt az ideje visszajönni! Nagyon alacsony most a vízállás! Méretes sziget képződött a fa körül.
Betermeltünk némi csokoládét, és folytattuk a Lupa-sziget megkerülését. Visszafelé, már folyásirányban nagyon gyorsan haladtunk. Próbáltunk is sebességi rekordokat elérni. Persze csak a saját, nem túl combos eredményeinket akartuk túlszárnyalni. Így nagyon gyorsan vissza is értünk a kikötőhöz. Néhány perccel lett több a menetidőnk 2 óránál, a megtett táv pedig 11,3 km. Munka utáni levezetésnek pont jól esett!
Kedvenc helyem! Lupa sziget kerülése közben, meglátogattam az egyfás szigetet.
Fára mászás már nem az esetem 70 felett
Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Kerékpáros ládázás a környéken. Ez egy elég szürreális élmény volt. A rév nem úgy működik, mint máshol, hogy van egy rendes menetrend, hanem valójában egy hajós, akit fel kell hívni, és némi szerencsével utazni is tudunk. Mivel ismeri ezeket a ládákat, jó pénzért sikerült megbeszélni vele, hogy az egyfás szigethez is elvigyen. Csakhogy a magas vízállás miatt kikötni nem tudtunk, a nagy sodrás miatt pedig igazából eléggé megközelíteni sem (ezt egyébként előre mondta, de már miután elindultunk). Mondjuk így is egy élmény volt: a sziget gyakorlatilag egy darab fa kilógó teteje. Készítettem pár fotót, az egyiket feltöltöttem.
Mivel biztonságosan nem lehetett volna keresni, kérem a találat elfogadását a beszámoló és a fotó alapján.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Kenuval a Vidra csónakháztól. A jelszót kerestem egy ideig. A Megyeri-híd felé álló vastagabb ágon, annak a budai oldal felé néző oldalán.
Logolás után egy kis fürdés is belefért a Dunában.
Ha erre jársz és a sziget kilátszik a vízből, locsold meg a kis fűzfát.
Már régóta terveztem hogy meglátogatom ezt a helyszínt, most végre sikerült. Nagyon különleges kis sziget, kár hogy nincs valós láda. Köszi a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Kár, hogy virtuális...
Remek hely ez, idén én jártam erre először. A sziget mellett sikerült az alacsony vízállás mellett zátonyra futni, de megoldottuk.
Nagyon régóta szerettem volna felkeresni ezt a helyet, annál is inkább mert nagyon közel lakom és folyton ott virított a térképen zölden. A cél az volt, hogy önerőből jussak el oda. Most sikerült SUP-al. A megtalálásban nagyon sokat segített Feliks (2021.08.14) részletes beszámolója. A teljes SUP-ozás végül 15 km lett. Rendkívül jó élmény volt. Köszönöm.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Megvaaan! Láda a leírásnak megfelelően nincs, pótjelszó viszont van! Mivel a jelenlegi vízállás mellett a sziget látogatható, de nehezen járható, talpalatnyi méretű, agyagos és csúszós, ezért adok egy kis segítséget. A pótjelszót rejtő táblácska a sziget nyugati végében (ahol a vízfolyás elhagyja) található, a vízbe nyúló elhalt 25cm vastag faágon, kb. 2,5m magasan. A tábla fekete alapon van, beleolvad a környezetbe, keresd bőven fej fölött! Ezúton köszönöm szépen a ládagazda segítségét a megtalálásban!! :) [Geoládák v3.11.3]
Egy hatnapos Duna-túra keretében megkeresett láda.
Dunasziget - Ercsi között, kb 220 folyamkilométert tettünk meg kenuval. 20 Dunaparti ládát kerestünk meg közben.
Az Egyfás szigetre régóta fájt a fogam, és most kenuval szinte kötelező volt megkeresni a gckenu ládát.
Köszönjük a rejtést, és, hogy megmutattad ezt a helyet!
Ha nincs a láda, valószínűleg ki sem szállunk a kenuból épp itt...
Nem is gondoltam, hogy ezt a ládát ma meg fogom találni, de a GCOMSZ leírásában láttam, hogy a kompos emberrel meg lehet beszélni, hogy hozzon el erre a szigetre is. Engem végül először átvitt a Lupa-szigetre, onnan visszavitt a partra másokat, visszajött értem, és elvitt az Egyfás-szigetre. Egyáltalán nem volt olcsó, hanem inkább drága volt (alkudozni lehet és érdemes :)), de a különleges élmény megérte. Nagyon köszönöm. Remélem, egyszer majd nyáron, kajakkal is eljutok ide.
Ma nagyon alacsony volt a víz. A feliratot a földről is jól el lehet olvasni, egyáltalán nem kellett mászni, a dobozt, mivel hiányzik, nem is kerestem.
Huu, szeptember elejen kajakoztunk arra, volt 5 percem kimaszni, es keresni, de aztan menni kellett a tobbiekkel... Ez alatt nem talaltam meg :-(
Meg jo, hogy eszembe jutott fotozni, mikor elindultam a szigetrol.
Most jutott csak eszembe, hogy akkor nem logoltam...
Ezzel jo leszek? Koszi
A mai délelőttre egy laza evezés volt betervezve. Szerencsére az idő a kezünkre játszott, így meleg, de felhős, később napos időben eveztünk fel a Lupa-sziget utánig ahol strandoltunk. Visszafelé ejtettük útba a szigetecskét. A táblácska gyorsan meglett.
Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.4]
A magas vízállas miatt nehéz volt körbejarni a fát. Kerestük de nem láttuk a ládát. Kérlek a fénykép alapján fogadd el a megtalálást. Köszönöm Pucu & Virág [Geoládák v3.5.3]
Lupa révi szigetkerülésre fizettünk be a családdal (5e HUF). A révész végig mesélt a környékről, a házakról, a szigetről és a Dunásól. Felejthetetlen élmény volt, nagyon jól éreztük magunkat! A sziget az alacsony vízállásnak köszönhetően most hatalmasnak tűnt. Igazi kis kincs ebben a rohanó világban. Köszi!!!
Kis délutáni evezés Lupától Szentendréig. A Vidra csónakházban béreltünk egy kettes kajakot, és azzal hajóztuk be a környéket. A kis szigeten páran piknikeltek, a táblácskát a végén már közös erővel kerestük, nagy öröm volt, mikor megtaláltuk. :) Ma is tanultak valamit újat. Láda is jó lett volna, de ez a megoldás tartós. Köszi.
GCOMSZ megkeresése után, Józsi elvitt a mini szigetre. Nagyszerű hely, kettő helyen is költenek a vadkacsa lányok. 28 napig ül a tojásokon, csináltam fotókat róluk. Pótjelszót használjátok. Jó volt itt lenni. Köszi szépen a lehetőséget.
Sokat változott a sziget 13 év alatt. Most egyedül evezgettem erre munka után ... és nagyon klassz volt. Csak a virtuális "ládát" találtam meg, de mivel a fára mászást nem kultiválják, talán jól is van ez így. Most egész nagy volt a sziget, mert minkét irányból szép nagy sóderpadról emelkedik ki.
Hetente kétszer van edzésünk, sokszor jártunk az egyfás szigetnél. Augusztusban szinte gyalog meg lehetett volna közelíteni a partról, de mi persze sárkányhajóval voltunk.
Eredetileg strandra készültem ma, utána egy belvárosi multiláda egyik pontjához visszamenni. Reggel olvastam, hogy nagyon alacsony a Duna vízállása ennek kapcsán egyből eszembe jutott ezt a láda. Újratervezés, majd Palatinus strand helyett irány a Vidra csónakház:). 3 órára béreltem egy kétszemélyes kenut az árak elég barátságosak. A Lupa sziget déli végét kerülve közelítettem meg a szigetet. Most tényleg nagy terület volt szárazon, aki a szentendrei szigetről valahogy meg tudja közelíteni a helyet, annak csak pár métert kell úsznia. Viszont a sodrás az ugyanúgy erős, aki nem úszott még folyóvízben annak így is veszélyes lehet. A pót jelszó könnyen meglett, már a fa tövénél állva is látszódott a fémlap.
Szétnéztem, majd tovább eveztem a Lupa sziget északi csücskéig; ez volt a legnehezebb része a kis túrácskámnak. Két személyes kenuban egyedül folyásiránnyal szemben haladva + a szél is elkezdett szemből fújni, néha úgy éreztem, mint ha egy helyben lapátolnék. Kicsit szokatlan volt így, mert hozzászoktam a Velencei tavi túrákhoz, ahol ketten-hárman is ültünk egy kenuban és volt, aki kormányozzon. A Lupa sziget északi részén rengeteg terület van szárazon, itt már strandolók is voltak, persze nem annyian, mint ha a Palára mentem volna:)).
Bementem, de csak derékig, mert éreztem, hogy itt is erős a sodrás, ha tovább bemegyek, akkor leszedne a lábamról. Kb olyan érzés, mint az élményfürdőkben a vízáramlós-körfolyosós medencék. Ki strandoltam magam majd irány vissza a csónakház stégjéhez. Lefele könnyebb volt, bár itt meg a motorcsónakok által keltett hullámoknál kellett odafigyelni és mindig szemeben állítgatni vele a kenut. Összességében köszönöm a rejtést, jó kis nyár végi élmény, néha jobb pillanatok voltak, mint egy Görög tengerparton. Kisgyerek korom óta most fürödtem először a Dunában úgy, hogy még ha partközelben is ,de normálisan bementem!
MOST MAJDNEM SZÁRAZ LÁBBAL MEGKÖZELÍTHETŐ A SZIGET!!!
Felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon megközelíthető-e, most, hogy ilyen alacsony a Duna, a GCKENU száraz lábbal. Autóval indultunk, majd bicajon tekertünk és végül a drótszamarakat hátrahagyva, gyalog közelítettük meg a parton a szigetet...
Végül azért kellett egy csöppet úszni, de az inkább lubickolás volt a sekély vízben. :)
Most érdemes menni!
A Duna vízállása Vácnál:-30cm!
Csehipest kolléga nyomán. A kerékpárokat a partra érve őrizet alatt hagytuk, így egyszerűbb volt a megközelítés. Úszni azért kellett, de ilyen vízállásnál ez simán teljesíthető. :)
Évek óta halogatott megtalálást ma sikerült teljesíteni. A Vidra csónakházban kölcsönzött kenuval a Lupa szigetet dél felől kerülve közelítettük meg a pici szigetet. A nagy aszály és extrém alacsony vízállás miatt a sziget most nem is olyan pici. Hatalmas - több focipálya méretű - kavicsos homokpad közepén magasodik az egy darab fa. Partra szálltunk, gyors megtalálás után a szigetet is bejártuk. Utána a Lupa szigetet észak felől kerülve folytattuk az evezésünk. A sziget északi csücskénél is hatalmas területek kerültek felszínre, messze be lehet száraz lábbal sétálni olyan helyre is, ahol normál esetben a folyó az úr.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.4]
Mi is, mint többen már, a Vidra csónakházból kölcsönöztünk kenut, csak ajánlani tudom én is. A Duna szörnyen alacsony, volt hogy a parttól 8-10 méterre megfeneklettünk a kenuval. Először a Lupa-szigeten a GcOmsz 2. pontját kerestük meg, majd jött egy Egyfás-sziget, végül egy pár kilométeres evezés felfelé, majd lecsorgás. Geri a legfiatalabb nagyon élvezte a Dunában a pancsolást.
Talán én vagyok az első aki nem hajóval hanem biciklivel találta meg ezt a ládát. A Duna vízállása olyan alacsony, hogy szinte a ládáig el tudtam gurulni. Én a Szentendrei sziget felől közelítettem meg a ládát. Tahitótfalutól elég sokáig le bírtam tekerni aszfalt úton és a ládától 1,8 km-re voltam amikor elfogyott az aszfaltozott út. Utána lementem a Duna partra. Szerencsére annyira ki volt száradva minden, hogy el tudtam biciklivel sétálni a ládával szembe, igaz néhány helyen azért kellett vele szenvedni. Atsétálni nem tudtam a ládáig, annyira azért még magas volt a Duna, de olyan 5 méternyi könnyed úszással át tudtam menni a szigetre. Ott a fán gyorsan meg lett a virtuális láda. Könnyen látni lehet, nem kell érte fát mászni. Köszi, hogy megmutattad a helyet, nagyon jó túra volt.
Erre repültem, köszönöm a rejtést! Végre újra eljutottam ide. Mikor utoljára erre jártam, éppen nem volt láda.
Nem csoda, hogy virtualizálódott, de így is nagy élmény. [Geoládák v2.2.4]
Imádom ezt a helyet! A fán vigyázzatok mert lódarázs lakik benne. A jelszót a földről is el lehet olvasni.
Kenuval a kincses sziget körül.
A Vidra csónakházból (Duna sétány) kölcsönöztünk kenut (600 Ft/óra) a pontok megszerzéséhez. Agárdon hétfőn 2000 Ft/óráért kölcsönöztünk.
Akiknek kedvük van vízi kalandra azoknak bátran ajánlom az ittenit. Rekkenő meleg volt ma is, ami a víz hőmérsékletnek is jót tett. Kb. 28°C-os.
Úsztunk is egy kicsit, de tényleg csak kicsit, mert nagyon nagy volt a sodrás. Messzire nem merészkedtünk. Fényképezőgépet nem vittünk, csak a telefont.
Itt, a jelszó leolvasásánál Zogeboka férfi tagjaival találkoztunk.
Már egy ideje tereveztük egy evezős kirándulás keretében GCKENU és GCOMSZ megtalását, és ma végre alkalmunk is nyílt rá, hogy a terv megvalósítására sor kerüljön. A Vidra csónakházban béreltünk egy kétszemélyes kajakot a túrához, majd vízre szálltunk. Azaz csak szálltunk volna, mert a beszállás közben a stégen a párom tenyerébe belefúródott egy jókora szálka. Gyorsan kerítettünk egy csipeszt, amivel végül sikerült eltávolítani a kb 2 cm hosszú (!) fadarabod, és így végül megkezdhettük az evezést.
Északról kerültük meg a Lupa-szigetet, majd lecsorogtunk a magányos fához. A magas vízállás miatt a csúszós, iszapos fal nem volt elsőre partner a kiszállásban, de azért csak megoldottuk valahogy. A leírás alapján a ládát nem is kerestük, de a felirat könnyen meglett. Innen áteveztünk a Lupa-szigetre, ahol összeszedtük GCOMSZ 2. pontját, majd a parton napoztunk, és ejtőztünk egy jót. Ezt követen áteveztünk a holtághoz, amin végighaladtunk egészen annak legészakibb pontjáig. Ez a rész egészen lenyűgöző volt, néhol a kidőlt fák alatt haladtunk, néhol uszadékok között tudtunk csak utat törni magunknak. Ezen a szakaszon próbáltunk a lehető legcsendesebben haladni, hogy amennyire lehetséges, az élővilágot is meg tudjuk figyelni, és végül szerencsénk is volt, hogy egy jégmadarat is láthattunk. Nagyjából három órával az inulás után értünk vissza a starthelyre, és végig szuperül éreztük magunkat.
Ezután még megkerestük GCOMSZ 1. pontját, és a túrát egy fagyival zártuk :)
Ja, és ez volt a jubileumi 200. megtalálásunk!
Köszönjük a rejtést!
A mai napra Fa-Petivel a Dunán lévő com-os trailt terveztük leevezni, de ha már itt eveztünk ez a láda meg a közeli multi sem maradhatott ki. A Vidra csónakházba béreltünk túrakenut. Mindenkinek csak ajánlani tudom jelenleg 600 Ft/ óra a díj. Ez meg a közeli multi együtt simán leevezhető 1 órán belül.
Mi persze ezt a végére hagytuk elsőnek feleveztünk a com-os trail ládáihoz, majd mikor visszafelé jöttünk vettük célba a két hu-s ládát. A Lupa ÉK részén kötöttünk ki hisz csak ott lehet ott bementünk a multi pontjáért, majd irány ez a láda.
Most éppen nagyon alacsony a vízállás, így elég küzdelmesre sikerült a dolog, mert rengeteg a sziget, meg sóderpad. Cikk cakkba tudtuk csak megközelíteni a szigetet és így is két sóderpadon át kellett tuszkolnunk a kenut. Kikötöttünk, majd elsétáltunk a fához. Fényképeztünk, nézelődtünk, majd megkerestük a pótjelszót.
Ennek tudatába raktunk ki egy petet logbookkal, benne a jelszóval a fára, szóval most már lehet logolni is, már nem virtuális. A petet ne drótozd le a fáról, csak mássz fel érte, tekerd le a kupakoz, húzd ki a logbookot!
Innen mi még a Szentendrei sziget csücskébe eveztünk le. Itt sem volt egyszerű elhagyni a szigetet, itt is mindenhol homokpad, meg sziget. Szerintem most annyira alacsony a Duna, hogy cikk cakkozva gumicsizmába is megközelíthető a láda a Szentendrei szigetről.
Remek kaland volt.:-)
A mai napra tervezett vizes program második része. A szigetre a nagyon jó fej és segítőkész révész segítségével jutottunk el. A virtuális pont gyorsan meglett! Köszönet a rejtésért!
A kedves révész átvitt minket a Lupa-szigetre, ahol egy céges rendezvény volt. Az itteni láda állapotát egy kis sétával ellenőriztük, majd átsétáltunk a másik végére. A révész értünk jött, és átvitt minket az Egyfás-szigetre, ahol a pótjelszót sikeresen megtaláltuk.
Köszönöm a rejtést
A mai napra két dunai ládát, ezt és a GCUTUT - Úttalan Utakon-t vettünk tervbe kectam és pliptai valamint kesser-feleségeink - Anita, Bea és Ági - társaságában.
Mivel egy szigeti rendezvény miatt nagy forgalma volt a révnek, várnunk kellett, míg körbe tudott vinni minket az Egyfás-szigethez. Addig végigsétáltunk a hangulatos kis szigeten és megnézegettük a platánsoron húzódó nyaralókat is. Kihasználva a lehetőséget, a GCOMSZ második pontját is megkerestem, így 2012 (első pont megtalálása) után az a láda is meglett.
Az aprócska szigeten a vízállás miatt csak talpalattnyi hely volt, de megoldottuk a kiszállást és a jelszó leolvasást is. Egy élmény volt! :)
Köszi a rejtést! [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
5/4. Miután megegyeztünk az anyagiakban, a révész elvitt az "Egyfás sziget"-re. Miután kikötöttünk, elkezdtem keresni a kis táblácskát, de valahogy nem láttam sehol. Már a révész is felmászott a fára velem együtt, és végül ő találta meg. Ott álltam mellette pár perccel előbb és mégse vettem észre. Talán az is beleszólt, hogy a keleti koordináta 5 ezredperccel odébbra mutat. A hajókázást nagyon élveztem, köszi a rejtést!
Sarkanyhajoval mentunk a Lupa-szigetig es ott fordultunk vissza. Muszaj volt megallni a kis szigetnel ladazni. Koszonet a kormanyosnak! :-))) Nagy kar, hogy nincs valodi lada, ez olyan igazi kincses sziget lenne. Ha erre jarsz, mindenkepp latogasd meg a bufet a Lupa-sziget melyen! Igazi retro elmeny.
TD Adventure-ékkel, Sárkányhajózással (Római-Lupa-Egyfás-Római) egybekötve. Jelenlegi vízállás mellett csak a fa látszott ki.
Fantasztikus hely, köszönöm a lehetőséget.
Hirtelen elhatározásból, szabadnapon elkövetett kajakozás, ládázással, utóbbi egész nap :-)
A Luppa-szigeti kirándulás után nagyon szerettük volna a többi ládát is begyűjteni, ezért igyekeztünk korán nekiindulni. Végül is, kinek mi a korán :-)
Sikeres kajakbérlés után elindultunk, hasítottuk a vizet lefelé, felfelé majd megint lefelé.
Az Egyfás sziget a felfelé úton esett közbe, így meglátogattuk.
Sajnálom, hogy nincs láda hozzá, csak jelszó, remélem majd egyszer lesz pótolva.
Révvel mentünk át a miniszigetre, de pár méter után visszafordultunk az egyik utas kutyusáért, aki ott felejtődött a stégen. A révész minket is 3000.-Ft-ért vitt el, egy másik, nagyobb sziget körbehajókázásával együtt. Tényleg nem árt, ha 180 cm magas a kesser és még így is volt egy kis fára mászás. Élvezetes volt a vízitúra, csodaszép a környezet. A szinte langyos Dunában többen fürödtek a sekély, homokos szakaszokon. Köszönet ezért a különleges rejtésért.
Tényleg nincs nagyon szem előtt a jelszó. Kicsit tornászni kell érte. A révész most nagy forgalmat bonyolított le. Folyamatosan ingázott a part és a szigetek között. Minket megvárt amíg megkerestük a jelszót és fotóztunk.
Egy család éppen grillezett ezen az apró, egyfás szigeten.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
A jelszó rögtön meg lett. Kerestük a ládát is, itthon olvastuk hogy nincs.
A révész 4000 forintot kért a fuvarért. Igazi tengeri medve. Ott él a hajón, a büfénél, ahol a találatok után megebédeltünk.
Nagyon tetszett a sziget és rajta az öreg fa. A hajókázás extra kaland.
Megvagy! [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
A révészt pont elkaptuk és két biciklissel együtt átvitt minket a szigetre, majd körbe a ládához. A tarifa először 4500 lett volna, majd 3500 lett, kicsit már inflálódik a forint.
TFTC!
Klassz és különleges helyen egy kellemes hajókázás volt.
Nagyon tetszenek a valamilyen szempontból extrém ládák, mert plusz élményt adnak, ami itt is megtörtént.
Többen is strandoltak a mini-szigeten, a feliratot is segítettek keresni, mert én valahogy elsőre nem találtam.
A révész valóban jófej és mindenről/mindenkiről van információja a környékről.
A tarifa 3000 Ft volt, ami egy lupa-szigeti kerülést is tartalmazott.
Na tegnap nem gondoltam volna, hogy ez ma meglesz. :-)
Elmentünk a Luppa-szigeti komphoz, a büfében elkértük a kompos telefonszámát, felhívtam és mondta, hogy 3.000 Forintért elvisz minket a két szigethez, 1 percet vártunk rá. Jófej, még azt is felajánlotta, hogy vezessem a hajót. Mindenki köszönt neki és fordítva, csupa mosolygós embert láttunk. A gyerekeknek nagyon tetszett hajózás, főleg amikor a másik hajó nagy hullámot generált. Az egyiknél fel kellett pattannom, de így is vizes lettem combtól lefelé. Az Egyfás-sziget után kitett a Luppa kikötőjében, ajánlotta Sanyi bácsi büféjét, de nagyon hosszú sor állt. Séta után is barátságosan fogadott minket.
Én ugrottam ki a hajóból, a ládát nem találtam, de a jelszót egyből. Köszi az invitálást. Az ilyen ládáktól (is) érzem, hogy élek!
a két fából az egyik sajnos eltünt, a másik is a végét járja, remélem nőnek a helyükre újak. Gyerekkorom óta a kedvenc szigetem.
A táblácska megvan [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Skiccpausz, de jó, hogy megmentetted ezt a ládát! Úgy imádom az ilyeneket!
Mivel a kajakos szezont már lekéstük és nem is vagyunk nagy, folyó vízben jártasak, így inkább a révészhez fordultunk segítségért. A helyszínen kicsit szégyenkeztem magamban ezért a puhány megoldásért, de a logokat olvasva látom, bevett szokás a motorizált megközelítés. Nekünk alku után 3 000 Ft volt a két ládát érintő tarifa - csakúgy mint MrZergének 2008-ban - szóval itt nincs infláció. :-)
Egyformán élveztem a hajókázós, bámészkodós, beszélgetős és a fáramászós részt is. Mászkáltam rajta egy darabig, mire meglett a jelszó és ez pont így volt jó.
Meglepett a hód rágta fa. Mindig szerettem volna ilyet látni, így most ez a vágyam is teljesült, de igazán nem gondoltam volna, hogy pont itt lesz ilyesmiben részem. Mennyi sok fa van a parton, erre ideúszik ezért?
Családi kenu túra során eljutottunk ide is, kalandos volt kikötni a pici szigeten, nagyon csúszott a föld, alig tudtunk felmászni a fára. Sajnos a láda nem lett meg, csak a pót jelszót találtuk meg a fára írva. Így is érdekes volt, a gyerekek kismajmokként fogyasztották el a hozott elemózsiát.
A túra után a gyönyörű időt kihasználva egy kis csónakozással zártuk a napot. Nagyon jó ötlet, igazi kaland ez a láda. A láda nincs meg, amin nem csodálkozok, mert most is elég forgalmas volt a kis sziget. A pótjelszó a helyén van. Köszönjük a rejtést.
Talán az első közös vízi geoláda találatunk Dr. Jones-szal és keresztfiammal; ha a legendás GCXC01-et nem számítom. A rejtés példás. Baráti társaságban kajakoztunk fel a Rómairól Szentendrére is vissza; szép időnk volt. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk! Már régóta szemeztünk ezzel a ládával, nagyon vártuk a gyógyulását. Mivel ez nemrégiben megtörtént és most éppen erre jártunk, el is jöttünk levadászni. A korábbi logok alapján a kompvezetőt kértük meg, hogy vigyen át a célterületre, mely egy teljes szigetkerüléssel egybekötve meg is történt. Kettőnket összesen 2400 Ft-ért körbevitt, a helyszínen kikötött és megvárta a láda előkerítést. Élmény volt a vadászat.
A "sziget" a magas vízállás miatt nem is látszott, csak a fa felső része lógott ki a vízből. Bár kajakkal közelítettem, a fához nem lehetett kikötni a gyors víz és a fára felakadt hordalékok miatt.
Nem találtam meg. Köszönöm a lehetőséget: PLaci [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldöttszöveg]
A GComsz második pontja után körbehajóztuk a Luppa szigetet, kikötési széndékkal az egyfás szigeten. Sajnos a magas vízállás,magas hajó és lehajló ágak nem tették lehetővé a partra szállást. Fótók alapján kérnék egy elfogadást,ha nem lehetséges, akkor se gond,majd egyszer visszajövök. Köszönet és gratula az ötletes rejtésért!
Nagy megtiszteltetés számomra skiccpausz ,hogy részese lehettem az expedíciónak mely ezt a rendkívüli ládát kihelyezte az őt megillető helyre. Az utunk kalandos volt, pumpa hiányában a csónak kipufogó általi inhalálás következtében fújódott fel, majd került a nyílt vízre :D Nagyon nagy élmény volt! :D
A láda újratelepítve!
Új láda, új jelszó, a régi helyen...:D
Keressétek szeretettel!
Az újrarejtés rendkívül izgalmas volt.
Megoldandó problémák:
-csónak felfújása
-csónakkal felfele haladni :D
Végül mindenre volt megoldás.
Lásd képek :D
Régóta tervbe volt véve, most sikerült végre behajózni a családot. Föld! kiáltottuk egyszerre, majd meghódítottuk a rejteket. A kincses szigetről csak a helyszínen derült ki, hogy a kincsesládája beteg. Ebben az e-palackpostában kérjük Fekete Szakáll szellemét, írja jóvá a találatot. Kösz: Robinsonék
Már kétszer jártam ott, de sem a ládát, sem a fémtáblát nem sikerült megtalálnom! Kértem a rejtőt, hogy fényképeim alapján legyen kedves igazolni a LOG-t! Előre is köszönöm!
Bár beteg a láda, bíztam benne hogy a logokban olvasható réztáblát azért majd megtalálom
Hát nem
Viszont a vízben álló masszív öreg fa megérte hogy odamenjünk
Képek alapján kérnék szépen elfogadást, előre is köszönöm
Már többször jártam korábban a sziget mellett, de sosem kötöttünk ki. Bár ilyen alacsony vízállás eddig sosem volt, hiszen a Szentendrei-szigetről majdnem gyalog is megközelíthető. A szigeten már üres a fészek. Chubby által képek alapján kérnénk a láda megtalálásának elfogadását.
Szentendrei-sziget körbekenuzása során itt is kikötöttünk. A fészek már régóta üres, ellenben sem láda, sem réztábla nyomára nem akadtunk :( A képek alapján kérjük a megtalálás jóváhagyását.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.3.9] [wapon beküldött szöveg].....megkérjük a rejtőt, hogy ha lehetséges nyilvánítsa betegnek a ládát, (ami egyébként tényleg beteg) legalább addig, amíg a mellékelt képen a kicsik (mind a 10-en) ki nem kelnek a tojásból...ez a fészek ugyanis pont azon a fán van, ahol a doboz lenne. Köszönjük a telefonos segítséget.
UI Az anyuka tőlünk menekült el, mi is siettünk hogy ne károsodjon a fészek, viszont, ahogy a csónak elment, az anyuka visszarepült a fészekhez.
Ma vettem a bátorságot és a GCOmsz láda keresése kapcsán szerettem volna megkeresni a GCkenu ládát. Megegyeztem a kishajó vezetőjével, hogy 1500 Ft-ért bevisz a kincses szigetre.
Még ilyen drága és izgalmas kincskeresésem nem volt, de lenyűgöző a rejtekhely. Legszebb láda keresésem volt.
A kishajó vezetője ügyesen navigált a szigetre, ott kiléptem és felmásztam a fára. Sajnos sem a ládát, sem a réztáblát nem találtam. A kapitány megerősítette, hogy a letört és vízben lévő ágon volt a láda.
Kár hogy nem találtam. A fotók alapján kérem a jelszó nélküli elfogadást.
Hat és fél éve Pupu-val piszkáltuk le ezt a ládát elsőként, ma pedig, talán az idei utolsó langyos hajnalon, magpettel eveztünk a környéken. Remek hely, kár, hogy láda már nincs.
Sajnos a láda nem lett meg, de a reggeli evezés ettől még nagyon jó volt! Köszönöm a rejtést és a célpont-tippet! Krónika:
A Hajógyári-sziget megkerülése után kicsit északabbra autóztam (idő hiányában nem vállaltam be kajakkal), majd ismét vízre szálltam. Vagyis először csak próbáltam a megadott helyen, de még a víz közelében sem jártam, amikor bokáig süllyedtem az iszapban. A kikötő hídján bemásztam a vízig, hogy autó-képes állapotúra takarítsam magam. Kajak vissza a tetőre, és irány másik vízre szálló helyet keresni. Az eredetitől kicsit délebbre meg is lett, innentől sima volt a túra. Ha már vízen voltam, lecsurogtam a Megyeri-híd alá, onnan irány az apró szigetke és sajnos a láda hűlt helye. Kis kutatás után felhívtam kl-t, akitől a helyszín és a maradványok leírása alapján megtudtam, hogy jó helyen keresgéltem (köszönöm a segítséget!). Sajnos a láda eltűnt, nálam meg nem volt pótlásnak való.
Ha már pont nem jár érte, bánatomban megkerültem a szigetet, majd tovább indultam a GCOMSZ második pontja felé. Közben megnéztem volna az ajánlott öblöcskét is, de sajnos az alacsony vízállás miatt teljesen ki van száradva.
Közös találat via.via-val. Az előzetes logok miatt hamar feladtam, de ahogy a másik bejegyzésben is olvasható: meglett.
Emlékezetes marad! :) Köszönöm a rejtést!
Az előző napi GCTOUR után jó kis levezető túra lett a mai. Ma alatta maradtam a 100-nak. :)
9-re volt meghirdetve a találkozó a Megyeri híd pesti oldalán. Gondoltam kihasználom az alacsony vízállást, így a parlamentnél rejtettem a kocsit, és rögtön a Margit-szigetre mentem a pillér alá. A szigeti fás multi első pontjánál rájöttem, hogy ez most nem biztos, hogy bele fog férni a programba, így inkább a lipótvárosi multival folytattam, s útközben még a népszigeti ládát is begyűjtöttem. Ahhoz képest, hogy a hídon kb. 500m-re voltunk a ládától, jó nagyot kerültünk Tahi felé. :) Attibati lehetőséget adott, hogy végigcsináljuk a multiját. :)
Nos a láda levadászása igazi triatlonos mutatvány lett, szó nem volt száraz lábról, akármilyen alacsony volt a vízállás. Sok kilométer bringa után jött a parton a gyaloglás, ahol már nem tudtunk bringával haladni, majd az iszapos medrű holtágon keltünk át mezítláb. Ezt követte a bozótban csörtetés, mert elfogyott a parti sáv. Végül kiderült, hogy hiába vagyunk 20-30 méterre a ládától, azt bizony úszva kell megtenni. Csak óvatosan, mert a kis ágban igen erős a sodrás.
Összességében jó kis kalandtúra volt.
Kerékpáros kupa: 92.1 km
A hétvége legkalandosabb találata. A Duna alacsony vízállása miatt felmerült bennem, hogy talán gyalogosan is meg lehet közelíteni a ládát. Engedélyt kértem és kaptam a vízművekől a védett területre történő belépéshez. Öten vágtunk neki a lezárt területnek. NéNéhány kilométer megtétele után le kellett térnünk az műútról, majd megszüntek az utak és a Duna partján folytattuk a megközelítést. 1.5 kilométerre a szigettől letettük a bringákat és továbbmentünk a parton. Az előrejutás egyre nehezebb lett, egy kiszáradt folyóágban majdnem az iszap foglyai lettünk. Itt további lemorzsolódás után már csak hárman indultunk tovább. A parton már nem tudtunk menni, így az ártéri erdőben csörtettünk tovább, gyakran az uszadékfákon kellett átküzdeni magunkat. Alaposan elfáradva értünk a szogethez, ahol egyértelművé vált, hogy itt bizony úszni kell. Elsőnek én úsztam át majd egy ideiglenes virtuális pótládát helyeztem el a fán (kis üveg, damillal a fához erősítve)
A visszafelé út már könnyebb volt, mert megkerestük a gátat és ezen gyalogoltunk vissza a kerékpárokhoz. Útközben kiderült, hogy a látszólag egybefüggő kerítésen volt nyitott kapu, ahol a láda közelébe gurulhattunk volna. :-(
Garfield13-mal.
Ládát, táblát sajnos nem találtam, hangyákat darazsakat igen. :(:)
A vélt rejteknél találtam 2 rézcsavart félig sem becsavarva a fába...gondolom a réztáblát rögzíthette. Nem tudom, ki vihette el, de ezt véletlenül nem lehetett megtalálni. :(
Kérem a rejtőt, fogadja el ottjártamat megtalálásnak.
Utolsó idei jó időt kihasználva hajóztunk egyet a Dunán. A sziget most elég nagy, megközelíteni nem könnyű a zátonyok miatt, így az utolsó 30 métert úszva tettük meg. Meglepetésemre sokan voltak (rajtunk kívül legalább 10en) a szigetecskén. Fél órát kerestük, de nem találtuk meg, látva a többi új logot, szinte biztos hogy eltűnt. A hangyák szerencsére engem nem csipkedtek.
Kérem a rejtőt hogy a fotók alapján fogadja el a megtalálást.
Évente többször is voltam itt. Tavaly tudtam meg, hogy még láda is van ide elrejtve. Kétszeri is kerestük, de sajnos egyszer sem találtuk meg :(
Ezért a rejtés 5.
Először aug. 6-án kerestük a ládát. Akko alig bírtunk kikötni a magas vízállás miatt. Majd 1 órán át kerestük a pici szigeten, de csak a beígért hangyákkal találkoztunk, a láda nem lett meg.
Legközelebb 27-én próbálkoztunk. Ekko szép nagy sóderpad vette körbe a szigetet. Ez a kellemes környezet és a meleg kedvet csinált másoknak is a kikötéshez, sőt még sütögetéshez is. Így csak óvatosan, kevésbé feltűnően tudtuk keresni, de újfent nem lett meg.
De ahogy látom, azóta más se lelte meg.
A Római partról evezünk fel. A ládát nem sikerült meglelnünk, segítséget kellett kérnünk, amit köszönünk. . A hangyák megvannak, és elég agresszív üzemmódban vannak.
Petymegekkel, májusi kenuzásunk során találtuk meg ezt a ládát.
Az idő csodálatosan szép volt délelőtt, sajnos délutánra beborult, de csak a zivatar széléből kaptunk.
Találkoztunk kedves vízi rendőr urakkal, akik majdnem megbüntettek a felszerelésünk néhány hiányossága miatt..
Luppa szigettől indultunk felfele. Kalandos napunk volt... Szentendrénél sütögettünk, majd visszacsorogtunk a Luppához.
A Duna nagyon alacsony volt, így fára kellett mászni:)
Köszönjük a rejtést,
skiccpausz&petymegek
Idei első evezésünk és a láda idei első találata is egyúttal. :) Különleges helyszín, már régóta le szerettük volna vadászni berkabával, viszont különleges alkalomra tartogattuk. Ez lett a századik megtalált ládikóm, így az alkalom biztosított volt :) A vízállás szerencsére alacsony volt, talán túl alacsony is... A fára nem volt egyszerű felmászni. Még a mászás hagyján, viszont a millió hangya nem segítette a haladást, ráadásul a papucsom is elszakadt... A dögök meg csíptek rendesen. Sajnos a réztáblát nem találtuk meg, és a korábbi képek tanúsága szerint egy fontos ág is mintha hiányozna már a fáról, valószínűleg elvitte a víz sodrása egy magasabb vízállásnál (ami gyakoribb, mint az alacsony). Így ezúton is köszönjük a rejtő segítségét.
Én pedig büszkén vettem át a geocoint a kedvesemtől, bizonyítva a 100. láda megtalálását. :)
Köszönjük a rejtést, szép délutánt töltöttünk a vízen. :)
Idei elsők! (és első evezés is idén) Ha jól láttam. Évek óta evezek, kajakozok. A Robinson-t már régóta ismerem. Még 1998 tájékán is az a hír járta, hogy kincs van a szigeten. Egyik ismerősöm annó egy fémdetektorral próbálkozott. Tegnap felkerekedtünk és kajakba pattanva a Római-partról indultunk a láda felkutatására. Reménykedtünk benne, hogy az alacsony vízállás miatt könnyű lesz megközelíteni. Hát a vízállás alacsony volt ez igaz, azonban nagyon magasan található a doboz. A rettenthetetlen hangyák jól összemartak, nagyon harciasan védték a fát. Dester 100. találatának tartogattuk ezt a kuriózumot. A kitüntetést helyben át is vehette a bikinis lányoktól :), valamint ünnepi eledelünket a Gyradikóban fogyasztottuk el.
Szürkítéshez kellett ez a vízi láda. Ma rászántuk magunkat, kellemes időben a Római parttól egy kétszemélyes kajakkal indultunk el Ilivel. A láda elég húzós helyen van a megközelítése nem könnyű és a hangyák sem barátságosak. A logbook teljesen használhatatlan a rejtővel sikerült telefonon beszélni, igy betudtam tenni a ládába egy olvasható jelszót. Köszönet a rejtésért.
Nagymarosra indultunk, de végül Szentendrénél fordultunk. Furkóval, Gy-vel álltunk meg a szigeten, amin biztos több időt töltöttünk volna alacsonyabb vízállásnál, mikor kicsit jobban el lehet távolodni ezektől a vérszomjas fenevadaktól.
A jelszót sajna megette a penész. részletek a többieknél.
Kérnénk a megtalálás elfogadását így jelszó nélkül is.
Évivel, Furkóval és még pár haverral. A Rómairól jövet, Szentendrére menet álltunk meg itt. Derekasan küzdöttünk a szúnyogokkal és a hangyákkal, de a láda sajna használhatatlan volt.
A megtalálás remélem azért így is el lesz fogadva.
Szombati vízitúránk során egyszer csak bekúszott a GPS képernyőjére a láda ikon, majd a feltűnt a szigetecske is... a hangyák és a szúnyogok szétszedtek... nem volt maradásom tovább wap-olni a fán, a doboz egyébként is gyorsan meglett, most olvastam csak a szöveget valami réztábláról... úgyhogy csak egy összeázott és bepenészedett logbook-ot találtam :(
[beteg]
A láda tartalma teljesen el van ázva, az összetapadt oldalakon elmosódtak a tollal írt betűk. A vízszint nem mehetett a láda fölé :) Valószínű inkább, hogy valaki leejtette a noteszt (ami ilyen vízállásnál rögtön a vízbe pottyan) és utána visszatuszkolta a dobozba. :S
kielboattal jöttünk a Rómairól
aztán irány a Lupa-sziget (a multi első fele már két éve várt a jelszó második felére)
innen tovább a főágba, ahol már felfűtötték a haverok a grillsütőt: csevapcsicsa, kolbász, tarja és némi sütemény várt ránk:)
ennél kellemesebb őszi hétvége nem is lehetett volna!
Nagymarosról kajakkal. A hangyákkal meg kellett küzdeni. /A szomszédos betegnek jelentett GCOmsz láda is megvan csak az eredeti rejtéstől 20 m-re egy madáretetőben/
Kihasználva a nyár utolsó napját, egy kis evezéssel egybekötve. :)
Kicsit sok volt a "mugli", de nem nagyon foglalkoztak a fára mászó gyerekekkel, így gond nélkül levadásztuk a jelszót!
Köszönjük a rejtést, gyerekkorom óta ismerem az "egyfa" szigetet, klassz, hogy már itt is van láda!
Sikerült végre ezt a rejtést is meglelni egy váratlan segítségnek köszönhetően. Az evezés is élvezetes volt, bár fárasztó.
Viszont a belső csésze fedele ottjártamkor nem volt meg! Szerintem azért az ott kikötő muglik "zaklatják" a ládikát.
Volt viszont rengeteg csípős hangya a fán, amik nem kíméltek.
Jó kis kaland volt, köszönet a rejtésért!
Kb. egy hónapja kerestem egy csomót, és csak egy fészket, meg sok-sok "éhes" hangyát találtam. Most megint voltam evezni, közelebb mentem az objektumhoz, és már a kajakból láttam... Köszi a rejtést!
Mégpedig az első láda. Köszönjük az újratelepítést, örülünk, hogy kereshettük! Budakalászról indultunk, megkerülve a Lupa-szigetet, távolról kiszúrtuk a helyet, majd eleveztünk mellette, hogy aztán lecsoroghassunk :) Rengeteg hangya van, alig bírtunk logolni, meg hozzáférni a ládához...
Bambasanaddal együtt az új rejtés első megtalálói! Még a rejtésben is - tudatlanul - közreműködtünk, mert előző este mi igazítottuk útba a két narancssárga gumicsónakos tagot, akik az egyre növekvő sötétben lefelé ereszkedtek a Dunán és egy aprócska, egy fából álló szigetet kerestek a Lupa mellett :D
GCBLUE után, 11km-rel lejjebb a GCKENU következett egy kalandos dunai csónakázás keretein belül :) Kellő időben indultunk, de GCBLUE-nál is több mint egy órát kerestük az eltűnt ládát, illetve itt is elment vagy másfél óra az alternatív jelszó keresésével (nem is lett meg), így csúnyán ránkesteledett. Rejtő telefonja kikapcsolva, elkezdtünk korábbi megtalálókat felhivogatni. Végül Petiba segített ki jelszóval, így már újra tudtuk telepíteni a dobozt. Tehát most doboz kereshető, alternatív tábla nem, lásd fotók!
Ez fantasztikus volt! :) Az áradás okozta extrém körülményeket kihasználva cserkésztük be, a már régen kiszemelt ládikót. Nagyszerű kis csapattal (Mr Bean, Somahaver és Robi) eveztünk be. Illetve én csak potyautas voltam, mivel most ültem először ilyen vízi járműben. :) Hihetetlen élmény volt a kerítések fölött "úszkálni". A nagy fűzfák lombkoronájának teteje úgy ringatózott a vízen, mint valami különleges hínármező. Ládát persze nem találtunk, hiszen a réztáblácskáig ért a víz. Hangyát viszont annál többet. Még elhajóztunk a GCOmsz második pontjához is. A Duna valóban gyors folyású volt, de szerencsére a fiúk erősek. :) Kifelé csordogálva hatalmas, gyönyörű, dupla, teljes szivárványt is kaptunk égi ajándékként. Csodás kis vízitúra volt. :))) Köszönet a rejtésért.
kenutúránk második napján ez lett volna a harmadik láda. de a szakadó esőben sem GCcirp, sem GCblue kedvéért nem álltunk meg. gondoltuk ez a láda a miénk lesz, de amikor odaértünk a szigethez, már láttuk, hogy nem. a vízállás miatt "sziget" nem volt, és a fatörzsek körül kb másfél méteres magasságig uszadék volt felhalmozódva. mivel nem akartuk kockáztatni a (jeges)fürdőt, nem próbálkoztunk.
legközelebbi kenuzáskor újra megpróbálom!
Már régóta szemezgetek ezzel a dobozzal, de a múltkori Kofólás buliról sajnos lemaradtam. Most kapóra jött a jó idő és a fürdő füzér. A révész potom 4000-ért vitt be kettőnket. A fára én másztam fel, de az iszonyat mennyiségű agresszív vörös hangya miatt nem is logoltam a dobozba. Még a parton is szedegettem magamról őket. A doboz egyedi az biztos, de engem annyira nem fogott meg, így...
Eredeti terveink szerint éves tavaszi kenutúránkra készültünk, összekötve a láda megtalálásával. Az idő tökéletesnek tűnt, kellemes tavaszi napsütés, nem éget, viszont meleg. Még az sem szegte kedvünket, hogy a Duna 500cm felett hömpölygött és egy kicsit veszélyesnek tűnt.
Azonban legnagyobb sajnálatunkra a közelben sehol nem találtunk egy embert sem, aki kölcsönzött volna nekünk vízi járművet. Sebaj! - gondoltuk és révvel mentünk át a szigetre, gondolván, ott csak lesz valaki. Természetesen nem hagytuk ki az alkalmat, hogy megkeressük GCOMSZK itteni ládáját. A szigetet ezen kívül keresztül-kasul jártuk, de továbbra sem találtunk kenut. Szerencsére olvastuk a logok-ban, hogy a révész beavatottnak számít és egy kis borravalóért hajlandó mindenre. Amíg őrá vártunk, beültünk egy hűsítő sörre a nagyon hangulatos (értsd: szocreál hangulatos) ABC-büfébe.
Laci bácsi természetesen nekünk sem mondott nemet, és négyünknek összesen 4000 Ft-ért (cakkumpakk) megtette a kis kitérőt. Körbevitt minket az egész sziget körül és szinte mindenre tudott mondani egy történetet, történelmet, árat. A ládát a magas víz miatt könnyen elértük, de ez őt is megzavarta, mert folyamatosan mondta, hogy fent, feljebb... Valójában szinte a láda mellé léptem ki a fára, talán egy méterrel a víz felett. A fa éppen virágzott, ami egyrészt nagyon szép, másrészt egy pillanat alatt teljesen sárga, levakarhatatlanul virágporos lettem. Azt már mondani sem kell, hogy a rohadt hangyák engem is szétcsipkedtek.
Fantasztikus a láda ötlete és a rejtés is, köszönjük!
A GCOMSZ felderítésével kötöttem össze. Az előző logok alapján én is a révészt kértem meg egy extra körre. A révész megkérte az árát, de megérte. Az extrém alacsony vízállásnak köszönhetően nagy kört mentünk. Végig tátva maradt a szám, annyira lenyűgözött a látnivaló. Gyönyörű. Más nem is jutott eszembe. A szigethez érve nem volt biztos, hogy ki tudunk kötni az alacsony vízállás miatt, de nem futottunk zátonyra. A láda alatt álltam, de nem másztam fel. A fa teli volt odaérkeésünk előtt kormoránokkal, utána meg kormoránszarral. Munkából jövet vadásztam, igy a ruházatom nem volt kormoránszarálló.
Mint az UTUT-nál, egyedül mentem be, de most Fagyi a szigetről drukkolt nekem. Az éjjel megvolt a Megyeri-híd terhelési próbája (rendben), ma délelőtt győztek a vízilabdázók (harmadik aranyérem!!!), és délután véget ért az olimpia. Ennek "tiszteletére" én is úsztam egyet.
Gcomsz-nak hála sikerült a Lupa-sziget körberévezése.Bringámat az Ebihal nevű barátságos stégkocsmánál hagyva a Kofola Bt. keretében Macikupac,és Kokó társaságában---vmint egy korsó sörrel felfegyverkezve---vadásztuk le e pontot. Zsoltinak a magas vízállásnak hála 3 szökkenésébe került a palack megszerzése.Visszafelé még megnéztük a megyeri hidat is. Mai árfolyam 3500-,de nem mindennapi dolog;ezt csak a kesselésnek köszönhetem!
A képeket sajna túlságosan is lebutítottam;ebből is tanulok!
Már régóta vágytam ennek a ládának a felkeresésére. Most kiváló alkalom adódott és külön öröm, hogy csapatostól kerestük fel. Tudom, hogy így nincs sportértéke a dolognak, de nekem, mint egy vérbeli szárazföldi patkánynak ez a hajókázás jelentette az élményt. A korábbi logokból tanulva mi is a révészt kértük meg, hogy egy különdíj ellenében vigyen el minket egy "szigetkörre". Amikor tavaly nyáron csináltuk a luppa-szigeti ládát, már megállapíthattuk, hogy egy igen kedves és beszédes embert ismerhettünk meg. Ez a tény - szerencsére - mit sem változott. Most is nagyon jól elbeszélgettünk - még a geocachingről is. A magas vízállásnak köszönhetően nem nagyon kellett fára mászni. És mivel gyors is voltam, így csak pár hangyával kerültem kapcsolatba, de ebből sem én jöttem ki rosszul. A gyors logolást követően még közelebb merészkedtünk az építésének befejező stádiumában lévő M0-s hídhoz is. A visszaúton még szemet vetettünk egynémely szigetlakó kovászos uborkájára, majd valódi élményekkel gazdagodva elbúcsúztunk hajós idegenvezetőnktől. Megérte várni erre a jeles alkalomra, mert nagyon jól éreztük magunkat Frédivel.
Erről a ládáról mindig azt gondoltam, hogy a közelébe sem fogok kerülni, ma mégis kb. 3 méternyire voltam a doboztól, de nem éreztem, hogy biztonságosan érte tudok menni, így aztán nem fogtam a kezembe.
Dél körül indultunk Eneffel, határozott célunk a doboz volt. A magas vízállás kedvező volt számunkra, egész közel lehetett menni a szigethez. Ami sziget, ugyancsak a magas vízállás miatt, most csak egy fa volt. :) A vízszintes vastag ágon még tettem néhány bátortalan kúszó mozdulatot, de hamar visszafordultam.
A sikertelen találat ellenére egy nagyszerű nap volt, s úgy érzem nagy lépést tettem a víztől való félelmem leküzdésében.
A Duna egy csodálatos arcát mutatta ma nekünk!
A szentendrei sziget kör közben ez az első állomás.
Rögtön megtaláltuk GPS nélkül a fényképek alapján ez az egyetlen hasonló sziget.
A hangyák most is jelen voltak. Hubát majd felfalták, de mit tehet? Neki volt egyedül famászó cipője! :-)
Kajakkal sokszor jártam már a szigetnél, de itt fára mászni még sosem akartam. Nem bántam meg, nagyon tettszett a rejtés. Motorcsónakkal rendelkező jóbarát segített a megközelítésben, hálából elfelejtettem szólni a hangyákról... Én meg otthagytam a fán a karomról egy kis bőrt. Azért túléljük!
Saját kenuval, bár gk-ra rakva közelítettük meg a partot. Kellemes időben szuper helyen találtuk meg. A rejtés is kiváló, a helyszín is csodálatos.
Gratulálok!
Tök szégyen, de idén még nem voltam egyszer sem a Dunán... Bemelegítésnek, és a hajó "beáztatásának" ez pont kapóra jött.
Már számtalanszor eveztünk erre, még egyetemista koromban minden évben körbeeveztük a Szentendrei-szigetet a haverokkal, és ez volt az első napközbeni kikötő-pihenő hely szinte mindig! Persze vízállástól függően...
Most csak a fa látszik ki a vízből, valóban hangyás. Vizes papucsban mókás (értsd: csúszós) volt felmászni :) Sajnos az M0-s híd közelsége várhatóan rontani fogja a környezeti értéket...
A Kenderfóka által jelszó nélküli megtalálásként is jóváhagyott 2005/05/11 18:10 Megtalálásom becsületbeli jelszavas megerősítése ez az Édesapámmal edzés utáni levezetésként való fölevezés a szigethez.
Csak ismételni tudom magam:
"Az egyik legötletesebb rejtés - kajak-kenu edzőként jól ismerem ezt a szigetet, de korábban nem gondoltam, hogy "kincset" is rejt.
Nyul1-gyel (Tibor barátom) közös megtalálás ez, bár Ő mászott és küzdött meg a hangyakolóniával, én csak a motorcsónakot vezettem.
Vízi emberként én is azt mondom, hogy nem triviális az ide vezető út - bármivel is megyünk, nagyon oda kell figyelni, különösen hétvégén, amikor nagy a hajóforgalom.
Ez a sziget egyébként vízitúrázó körökben leginkább "mellékhelyiségként" használatos, bár a Duna egy-egy magasabb vízállás idején "nagytakarítást" végez.
Büszke kevesedik megtaláló : )
Nagy kedvet hozott a kenubérlés ötlete a bejegyzéseken. A tervet tett követte, s ezt könnyítette, hogy a Szent Imre giminek a hajói a Luppával szemben pihennek. Így a csoporttal - összesen 12 emberrel, 2 hajóban vágtunk neki a világnak (3 kiskölök ölben, ill. háton).
Dávid gyönyörű holt-ágba vitt minekt, majd jött a Sziget!
Hááát, először is a hangyák.
Nem vicces.
K**** sokan vannak és csípnek.
(a kapszulába nem is logoltam)
Másodszor is a kiszállás: a vízben max 1,5 lépésnyi helyed van - utána derékig ér! (a megázott mobilom üzeni... - a ládázásért mindent) (erről lehet, hogy kép is lesz : )
Egyébként extra szuper volt, végülis a láda vezetett egy jó kis élményhez ismét - köszi!
Rómairól kajakkal. Mival magas a viz (Tündérsziget problémamentesen kerülhető), nem egyszerű a kikötés. A récék tojásai sajnos széttörtek, remélem nem kesserek zavarták a költést, szegény kis récékből már a hangyák falatoztak. Remek láda, köszönöm.
kajakteszt hétvége 4/2
és IGEN! igen-igen! végre megvan. nem amiatt örülök, mintha régóta szerettem volna, hanem írtó jó ez az ingyenes hajóbérlés, már 11km eveztünk lefelé egy szuper, sárga, five-o-five hajóban..
Ötletes rejtés, így nem fog elázni. Rengeteg a hangya, és néha ragadnak, csípnek. Gyönyörű időben, idei első vizitúrás élmény, Andrissal is jót beszélgettünk, nem egyedül mászkálok, szuper!
hajó:
Point 65 Five-o-Five PE, 505*60cm, 27kg, kormánylapát, kényelmes ülés, vízhatlan rakodók, szinte törhetetlen.
Andris a Point65 Picnic változattal ment, de a Seacruiser is jó lehet :)
Azért a picnic könnyebben fordul, de megérződik, h egy húzásra kevesebbet megy.
Jó volt próbálgatni milyen is az igazi kajakos húzás, derékkal utánafordulva. a nem létező izmaim szóltak, h ne feszegessük a témát..
Nagyon ötletes. Az M0-ás híd építkezésénél a kis híd a pontonokon nagyon teccett. Felfelé evezéskor zárva volt, így nem volt szembe forgalom. Sajnos a kelleténél többe került a megtalálása. (Miért van olyan közel a víz a szigethez???) (Kenuzás közben a vízbe ejtettem a fenykepezőmet, javit6atlanná vált.)
Háromszázadik.
Nem véletlenül, szándékosan halogattunk idáig. Nagyon ötletes megoldás, le a kalappal. A révnél éppen nem volt ott a komp, de a gps láttán a révész kollégája egyből mondta, hogy van a menetrendtől eltérve "egy kis felárért" sziget körüli hajókázás is sejti, hogy ez lehet a célunk. Természetesen megalkudtunk és már jött is a komp értünk. {ha nincs bent a komp nyugodtan szóljatok, hogy szigetkört mennétek, egyből lesz! :)) } A révész igen kedvesen mesélt a szigetről, az épülő hídról a folyóról, szóval fullos szolgáltatást kaptunk! Aztán a szigetkén egy kis fáramászás loggolás, hangyalesöprés (jó sokan vannak és harapnak) majd kikötés a hivatalos kikötőben. Itt is sétáltunk egy kicsit, felkerestük a GCOmsz záróládáját is, aztán vissza a szárazföldre! Nagyon szuper élmény volt, hálás köszönet a rejtésért!
:))
A Luppa-szigethez kapcsolódó gumicsónakos kaland. A 300 cm körüli vízállásnál már nem volt "szárazföld". A rejtekfa dél felöl nézvén bal oldali tövében rendíthetetlen nyugalommal (vagy a rémülettől mozdulatlan) költött a kacsa mama. Mivel nem szándékoztam rálépni, a másik oldalon kellett ki- és felmászni. A hangyák tömegdemonstrációt tartottak a fán, így nem sok kapaszkodásra alkalmas hangyamentes hely akadt. A famászást még nagymértékben elősegítette az e célra kiválóan alkalmas gumicsizma is. Az agresszív rovarseregnek sikerült eltántorítania a logolástól és a réztábla keresgélésétől.
750! Jubileumi kess, ismét Hz-vel :) Római-part megközelítése két keréken, majd kemény vadevezés árral szemben a ládáig. Tanakodás, kerülgetés, famászás. Kullancs ugyan nincs, de igen tekintélyes vöröshangya kolónia lakik a fán, akik nagyon védekeznek... Egy tőkés réce is költ a fa tövében, költési időszak végéig én nem tanácsolnám a zavarkolódást.
750. találat.
Harmadik alkalommal is közösen ünnepeltünk Ozeki mesterrel, most a 3x250-et.
Ismét vizes ládát választottunk, mint az első alkalommal és ismét kenut béreltünk.
Fontos különbség, hogy a Duna a Velencei tóval ellenben nem álló víz:)
Szóval megküzdöttünk ezért a ládáért vizen és szárazon is egyaránt.
Bringával, kenuval összesen 44,44 km.
Ezt a ládát már a megjelenése óta szerettem volna megtalálni, de az elején nem volt megfelelő csónak, utána hosszú időre betegeskedett a láda.
Az újra telepítés leírásában szereplő hajós lehetőségre felfigyelve megcsillant egy új esély a megkeresésére.
Reggel itt kezdtük a mai pilisi ládázásunkat a feleségemmel. A kikötőben megtudtam, hogy minden óra 10 perckor jön át a kis hajó a szigetről. Sétáltunk egy kicsit és már meg is érkezett. Nagyon kedves, nyugodt ember a kapitány, aki 3000Ft-t kért a sziget körüli körutért és kikötésért a kis szigeten a ládánál.
Nagyon jót beszélgettünk, sokat mesélt a szigetről, lakóiról is.
Mindenkinek bizton merem ajánlani ezt a megoldást.
Üdv Mr Zerge.
Ma a Pilisben tettünk kirándulást Nogacsaláddal. Már induláskor említést tettek egy meglepetésről délutánra. Nos kiderült, hogy ennek a ládának a felélesztése a meglepetés.
Természetesen egy ilyen lehetőséget vétek lett volna kihagyni, ezért velük tartottam és segédkeztem a műveletben.
A révészbácsi nagyon jó fej, pláne az olyan extrovertáltakkal mint mi vagyunk. Bizonyára látott már hibbant embereket, mert nem igazán jött zavarba, amikor közöltük, hogy mi azon a szigeten szeretnénk fára mászni. Egy szigetkörben tudtunk megállapodni, ami napi árfolyamon 4eFt volt. (Akit ennél jobb tarifáért szállít, az jön egy sörrel:)
A láda és a pót jelszó táblácska felcsavarozása után megnéztük még a híd építését, ami (mint minden maradandó mérnöki alkotás) számomra lenyűgöző volt.
Ezután a volt hajókikötő közelében partratettük Nogacsaládot, akik még egy hiányzó ládát pótoltak a szigeten. Aztán a révészbácsi megmutatta a 11 milliós és a 22 milliós eladó vityilókat, valamint Schmidt Pálét is, ami viszont nem eladó.
Izgalmas volt, köszönöm az eredeti rejtőnek, révészbácsinak, a híd építőinek és az újraélesztőknek is!
UPDATE: A rejtéskor kb 300cm-es vízálás volt Budapestnél, és a vízszint felett kb 3 méterrel van a láda. A pótjelszó pedig még ennél is magasabban. Egyszerűbben: ha a fa törzsének felsőbbik elágazása víz alatt van, akkor a pótjelszó még épp megtalálható.
Már régóta piszkálta a csőrünket ennek a kihívásos ládikának a becserkészése. Elhatároztuk, picit besegítünk a ládika ismételt kihelyezésébe.
Előre egyeztettem a ládika segítőkész rejtőjével, akitől megkaptam a szükséges infókat (köszi érte)
Így mi is megtalálhattuk, és remélhetőleg a jövőben majd másoknak is sok örömet fog szerezni keresése :o)
Ma peterpan hathatós közreműködésével kitettünk a kérdéses pontra egy pici ládikát, és biztos ami biztos, egy alternatív táblácskát is, végszükség esetére.
Segítségünkre volt még a Luppa-szigeti rév "kapitánya", aki némi baksis ellenében, bárkit, bárhová, bármikor elvisz...
Meg is kerültük vele a Luppát, láthattuk az új híd építését, most erről az oldalról is. Érdekes műszaki megoldás a nyitható ponton. Én még kis hazánkban hasonlót eddig nem láttam.
Innen még gyorsan átszaladtunk a GCOmsz 2. pontjához, és ezt is pótoltuk. (ma egy ilyen "adok" típusú napunk volt, de ez nekünk éppen így tetszett, és így volt jó)
Érdekes és jópofa lezárása volt a mai napnak, mi nagyon élveztük :o))
Köszönjük a lehetőséget!
Munkatársammal kiel-boattal jöttünk rómairól, reggel gyorsan lementettem a koordinátákat, de azt nem vettem észre hogy a láda beteg, vagyis ott sincs. Megmásztam a fát, átkutattam a szigetet, aztán lepöcköltem a hangyákat magamról, de a ládát nem találtam. Kérném a találat elfogadását.
Vág-Duna túránk utolsó órája.
Nem akartunk hosszan időzni, mert a fogadás már a rómaiparton türelmetlenkedett és nehezen oldottuk volna meg, hogy ne másszon a fára az összes(18)gyerek+páran napoztak+befutott egy másik turacsapat.
Reméljük elfogadod!!
Múlt héten jártunk erre kenuval, de csak most hívtam elő az SD-kártyát a gépből. Aranyos kis sziget, de baromi alacsony volt a vízállás, így rendesen mászni kellett (volna...) a dobozért. Egy család éppen szalonnát sütött a fa másik oldalán. Kérlek hagyd jóvá, Kenderfóka! (Meg majd Betykának is, ha majd eljut oda, hogy ő is logol)
A nap tanulsága számunkra: ne akarj felfelé evezni a Dunán!
A hétvégén eveztünk egyet és a Kincses szigetnél jártunk. A láda beteg mivolta nem tudtuk pontosan mit jelent, de nagyon kerestük, aztán rájöttünk, hogy az utolsó emberek már mind a te jóváhagyásoddal kerültek fel a megtalálók listájába. Lehetnénk ezek között mi is?
Szóval júli. 15.-én vasárnap jártunk ott, bizonyítékként küldök képet, egyébként én még 10 évvel ezelőttről Robinson szigetnek ismerem, de a Kincses-sziget is találó!
Zergivel és Marcival kenuztunk fel a Hajógyári szigettől. Napsütéses idő volt, de a szél viharos erővel szaggatta "vitorláinkat". A rómain Robin Hoodnál álltunk meg először, majd Pünkösdfürdőnél. Aztán átcsusszantunk a Megyeri-híd építéséhez telepített ponton alatt és már csak a Lupa fölé kellett felevezni. Ott áttértünk a Szentendrei szigetre, ahol kicsit napoztunk, ettünk, ittunk. Aztán alig tudtunk elindulni, mert a szél vissza akart fújni bennünket a partra. Rövid tusakodás és felcsapó hullámok miatti vízbecsapódás után irány a Kicses-sziget! Tényleg alig nagyobb két kenunál! Zergi a fát megmászta, készített néhány képet a kiszáradt ágakról. Majd visszafelé már a pontonok közepén lapátoltunk lefelé.
Légy szíves mindkét megtalálást fogadd el, köszi!
A Romai-partrol indulo kenu turank koztes allomasa volt ez a szep hely. Gyonyoru idoben eveztunk a Leanyfaluval szemben levo Kecske-sziget fele, a nagy melegben jo volt itt megmartozni es pihenni kicsit.
Szokásos csobánkai (üdv. Kenderfóka) bázisunkról indultunk a kincses szigetre. A megközelítés hiányos flotillánknak nem okozott gondot, de a felderítés nem volt egyszerű. A fa oroszlánszívű őrzői beszűkült életterük miatt rendkívül harciasak voltak, ráadásul potyautasként sokáig "szórakoztattak" minket. A láda valószínűleg megsemmisült, vagy a víz alatt van. A Duna pénteken a mainál kb. 80cm-rel magasabban tetőzött. Legközelebb valószínüleg januárban próbálkozunk, talán kevésbé lesznek éberek az őrök. VIGYÁZAT!!! A LUPÁTÓL DÉLRE A HÍDÉPÍTÉS MIATT ÉLETVESZÉLYES LEHET EGY BORULÁS!!
Gyerekkorom óta járok a Rómaira (ami ma már sajnos egyre kevésbé hasonlít az akkor megismertre), és ezt a kis szigetet is jól ismerem, sokszor kikötöttünk rajta. A Vadkacsa csónakházat, ahol a barátom kiel-boatja volt lebontották (lakópark épült a helyén), nekem egy kétszemélyes, NDK összerakható kajakom van, amit egy rövid kis útért nem érdemes kicipelni és összerakni, így a Béke csónakházban béreltem egy kis egyszemélyes, kormánynélküli kajakot. Ezzel vágtam neki az erős északi szélben a nem túl barátságos, áradó Dunának. Az erős sodrás miatt majdnem egy óra kellett a négy és fél folyamkilométer leküzdéséhez.
A sziget víz alatt, a nagy fa vízszintes ágához kötöttem ki a kajakot és szálltam ki. A hangyák jobban tűrik az árvizet, mint a láda! Csíptek piszokul. A ládából viszont csak a kampó maradt. Sajnos a hely nyugalma se tart soká. Pár száz méterre épül az M0-s hídja.
Utána még felmentem a leírásban szereplő holtágba, ami ilyen nagy vízben nem holtág, a tetején szépen ki lehet bújni, és fellapátoltam az 5-ösig - de a nagy víz miatt ott se volt sóder, nem lehetett jól kikötni. Onnan hátszéllel, sodrással fél óra alatt tettem meg a csónakházig a 6 km-t. Jó kis évkezdő vízreszállás volt.
Dunai kenu kommandónk támadta meg a szigetet. Az alacsony vízállásnak köszönhetően a sziget mellett nagyon sekély a víz. Meglehetősen élveztük a dolgot. A fát nem könnyű megmászni, a fakéreg laza, könnyen törik.
A megtalálók: Ancsa, Ági, Zsuzsi és én.
Először jelentek be jelszó nélküli megtalálást, ugyanis biztos vagyok benne, hogy arra a helyre ahol a láda van, sosem fogok feljutni.
A hely alapjában véve nagyon kedves. A mostani közepes vízállásnál igazi kis kaland sziget. De ez geocaching, nem akrobata képző! Igaz nem vagyok fiatal, de egy öreg fa vastag, omladozó kérgű rücskös törzsén 30 évvel ezelőtt sem kúsztam volna fel, kockáztatva testi épségemet.
Nagyon sajnáltam, hogy nem sikerült.
(A fénykép melléklésével nem árulok el titkot, hiszen a doboz mindenki által látható; aki felmászik hozzájut.)
Tamás, Jutka
Jártam már errefelé evezni, meg az egyik barátom éppen a megadott vízreszállási pont mögötti házban lakik, de konkrétan erre a kis szigetre nem emlékeztem. Ma reggel mégsem innen startoltunk, hanem az egyik kollegám adta kölcsön a kenuját, mely a Lidonál lévő csónakházban pihent. Barátunkkal, a ládákhoz már általunk többször bevetésre induló dr. Rózsával vágtunk neki hármasban az 5,2 km-es útnak. Kellemes tempóban másfél óra múlva már a célnál is voltunk. A vízállás most aránylag alacsony volt, így a sziget déli oldalán, ahol az áramlatok sem zavarnak, simán ki tudtunk kötni. A víz kb. 30 cm-es volt. Kis keresgélés után a ládát is kiszúrtuk. Jó kis rejtés! A famászás az iszapos talpú kínai gagyiszandálban nem is volt olyan egyszerű. Mivel a logokat nem olvastam a bevetés előtt, a fát átkarolva különös meglepetésben volt részem. A milliónyi mérges hangya engem sem fogadott nagy vendégszeretettel. Haraptak, csíptek, ahol értek. Még a fáról a vízbeugrásos menekülést sem tudtam előadni az alacsony vízállás miatt, így amíg óvatosan lemásztam, rendesen megzabáltak. A lakomához természetesen a temérdek szúnyog is betársult. Nagyon kellemes volt! :-) Logolás után ezt a mutatványt sajnos meg kellett ismételnem, de legalább ekkor már nem ért váratlanul a dolog, nem mintha ez bármivel is kellemesebbé tette volna. Innen a Omszki-tavi multi 2. pontjához mentünk, mert az átalakult láda ezen pontjánál még nem jártam, majd irány a 12,1 km-re lévő Bluebox.
Nagyon jó helyen volt a láda, embert próbáló ilyen magas vízállás mellett kimászni a hajóból, majd hangyák hadával megvívni.
A ládához egy kis lánycsapattal eveztünk oda: Tóni, Lidi, Vanda, Fifi, Zsuzsi. (Kislányaim ezennel otthon maradtak.)
Üdv
Jo volt [wapon beküldött szöveg]
második nekifutásra sikerült kenut bérelnünk és eveztünk egyet. a szigetke környékén sekély volt a víz, nagyon kellemes. alacsonyabb vízállásnál gondolom jelentősen megnő a sziget.
engem a hangyák békén hagytak :)
Mai késődélutáni kenu-kess Mariannal Zsuval és Fűkockával. A rómairól oda-vissza 10 km evezés. Visszafelé már csak lazsáltunk. A kis szihet nagyon szép, most sokkal több látszik belőle, mint Pupu logjánál. A fotókat Fűkocka gépével kattogtattuk. Kellemes volt, örültem, hogy sikerült olyan kölcsönzőt találnunk, aki hajlandó volt 8-ig odaadni a kenut. A ládához bizony meg kell küzdeni a hangya-sereggel. Engem martak, ahol bírtak...
Pupu és Mudman kisért el minket, akik teljes családilag kenuztunk oda. Az alap ötlet egy családi autó fotózás (Pupu újságíró, Mudman fényképész), de ha már így lett, akkor egybekötöttük egy kis láda vadászattal is.
Könnyen meg lett a helye, de a hangyák és a nem teljesen megfelelő öltözék (mezitláb illetve szandálban) nehezebb volt a megszerzés. De sikerült.
Nagyon szép hely, ötletes rejtés, köszönjük!
A Hajógyári szigetről indultam Zsorzzsal és Kevával. Fényképezőt én nem mertem vinni, Zsorzsé pedig rossz :( Legközelebb már bátrabb leszek :)
Szép kényelmesen eveztünk fel a szigethez, majd másztam egy jót a hangyás fára. Visszafelé Lupánál kiszálltam, Zsorzsék meg eveztek még tovább :)
A láda megjelenésekor kész volt a terv, a kedvező időjárásra és egy szabad reggelre vártam. Ez ma összejött, így hát ülés a bringára és indulás.
Burgenland után a Szentendrei út akadálypályája, hőségben, ideges autósok között - óriási kontraszt. A Budapest - Szentendre - Tahitótfalu - Pócsmegyer - Szigetmonostor fordítóval útvonalon érkeztem a ládához 70 m-en belül kerékpárral. Az ártéren a várt szúnyog invázió, a fűzfánál vöröshangya invázió fogadott.
Édesapámmal gyerekkoromban rengeteget kilbótoztunk errefelé, később sógorommal szintén kilbóttal, meg portyával jártunk itt. A fűzfa jellegzetes pontja volt az evezéseknek. Most GPS-támogatással a ládához 70 m-en belül érkeztem, de az első úszási kísérlet után feljebb kellett sétálni: a Luppa-sziget úgy tereli az áramlásokat, hogy a Szentendrei-sziget felőli part irányában erős a sodrás :-(.
A második pontról már épp a láda alatt értem partot :-). Felnyúltam a ládáért, máris tele voltam mérges vöröshangyákkal. Sebaj, ugrás be a vízbe. Derékig a Dunában állva logoltam, majd visszarejtés, és a sodrással épp a kerékpárnál kötöttem ki :-).
Háztól-házig kerékpárral 97 km, cycle-in-cache. A mai 4 órás előadás előtt kellemes bemelegítés. Előadás közben hányszor jutott eszembe, hogy milyen finom volt a Dunában úszni...
Ismerős hely:-) A ládát már 300 m-ről láttam, gondoltam nem lesz nehéz, aztán..... A lábamon rögzítősinnel nem tudtam felmászni a megfelelő magasságig, ráadásul a hangyák is megtámadtak. Nagy harc volt!
Nekem is kedvenc helyem, bar sajna a nagy fuzfa elpusztult, remelem a szigetke megussza. A levalo kereg es a merges hangyak kicsit megkeseritettek a ladahoz jutast. Kivancsi vagyok a levalo kereg miatt hanyan fognak vizbe bucskazni. Ez persze abban is segit, hogy csak a legelszantabbak masszanak fel erte es igy talan nem lesz belole ex-lada.
Ezt az ártéri füzet személyes ismerősként üdvözöltem. Ez a láda volt az utolsó a Gönyű-Bp. vizitúránkon. Ez a fa még holtában is példázza azt az elkeseredett küzdelmet amit az árral,jéggel, és az elemekkel folytatott, mig el nem pusztult. Példás...
Az egyik legötletesebb rejtés - kajak-kenu edzőként jól ismerem ezt a szigetet, de korábban nem gondoltam, hogy "kincset" is rejt.
Nyul1-gyel (Tibor barátom) közös megtalálás ez, bár Ő mászott és küzdött meg a hangyakolóniával, én csak a motorcsónakot vezettem.
Vízi emberként én is azt mondom, hogy nem triviális az ide vezető út - bármivel is megyünk, nagyon oda kell figyelni, különösen hétvégén, amikor nagy a hajóforgalom.
Ez a sziget egyébként vízitúrázó körökben leginkább "mellékhelyiségként" használatos, bár a Duna egy-egy magasabb vízállás idején "nagytakarítást" végez.
Jo a lada, konnyen meglett, ennek ellenere ez vegre nem egy egyszeruen megfoghato rejtes.
Nem tudom, hogy beleferek-e meg az elso harom megtalaloba talan igen, mert az elso ket megtalalas parosaval volt.
Iazabol az otodik hely sem rossz...
Nagyon otletes a rejtes de pici hiba, hogy megfelelo iranybol kozeledve 100-150 meterrol mar latszik a lada.
Odaerkezes es az aramlattal valo kis kuzdelem utan a del felol kilogo agat celoztam meg, es ezen masztam fol a hajobol.
Itt egyensulyoztam vegig a torzsig.
A kovezkezoknek ajanlom keleti vagy nyugati iranybol az ostromot, ugy sokkal egyszerubb es persze biztonsagosabb.
A hangyak tenyleg rengetegen vannak es meg a visszauton is csiptek, bar ok nem tehettek rola hisz en mentem oda.
Gergo baratom segitsegere az oda es visszajutasnal nagy szuksegem volt.
Sok a viziturazo erre es a nyar kozeledtevel egyre tobb lesz. Gondolom a veletlen megtalalast ez nagyban noveli.
A log szerint eddig az igazi 5(3) megtalalas mellett volt mar 2 veletlen is. Szerencsere a lada meg jo allapotnak orvend,
es biztos, hogy nem a szel vagy viz tesz kart benne.
Nagyon ötletes láda. Kár, hogy megelőztek minket a kirakással. Nem tudom ismert-e a sziget neve. LuFi-sziget, azaz Lusta Fizikusok szigete. Régebben gyakran jártak erre fizikusok kenuzni, a kis sziget mindig kötelező megállóhely volt.. Mi is kenuval jöttünk fel a Római-pattól Fannival, Nagyhajúval és Balázzsal.
Greg, Kisbéka
Gregbrekkel közös vadászat.
Greg szerezte meg a ládát, Balázs tette vissza, végül engem (Nagyhajú) küldtek fel, hogy a kimaradt dolgokat rakjam vissza.
Balázzsal úsztunk a Dunában (április)!
Fanni, Breki, Greg, Balázs és Nagyhajú
Éppen a halódó gépem romjai felett ücsörögtem, mikor megcsörrent a telefon. Először a Tengerszem dolgozóira gondoltam, azt hittem végre igent mondtak a jégcsákány vs. PC töréstesztre...
Helyettük Pupu izgatott hangja szólt a telefonból, hogy ha tudok, jó gyorsan legyek náluk. Tudtam. :o)
Gyors pakolás, majd a forgalmas városon keresztül irány a Duna.
Majd pumpálás, pumpálás.
A szigetet északról kerültük, majd irány a "sziget". Én még nem nagyon jártam erre, így érdeklődve figyeltem a célt. Mikor odaértünk, még hátra volt a legnagyobb feladat: kikászálódni a csónakból a fára.
Ez amúgy sem könnyű, ha meg megtébolyodott vöröshangyák harapnak nagyokat az ember minden testrészébe, akkor kifejezetten nehéznek mondanám. Mindegy, megoldottuk.
Pupu felmászott a logbookért, megejtettük az első bejegyzést, majd távoztunk.
Visszafelé még beeveztünk egy holtágba, fotóztunk pár giccses naplementés képet és megtekintettük a legutóbb elsunnyogott GComsz egyik pontját is.
Jó kis móka volt.
Némi riadalmat okozott, hogy csak három órával a megjelenés után észleltem az új ládát. Lelki szemeimmel látni véltem a gumicsónakot pumpáló Freddyt, a kenuban lapátoló Zsorzsot és a kajakedző motorcsónakjában trónoló Mihult, nem is beszélve a biciklijét a parton hagyó, fél kézzel a GPS-t feje fölé tartva úszó Tüdőről...
Villámtelefon Mudmannek (a képek az ő művészetét dicsérik), aki perceken belül nálam termett biciklijén, villámpakolás az autóba, villámautózás a vízreszálló helyre, gumikenu villámpumpálás, majd szorgos evezés. A rejtekadó fát kajaktúráimról régóta ismerem, GPS nélkül rácsaptunk. A vízen libegő kenuból nem sikerült az első mászási kísérlet, de a másik oldalról már ment a dolog. A fát hadsereg védi: vöröshangyák milliói! Csíptek, martak, ahol értek, de minket nem tántoríthatott el semmi. Kézbe került az árvízmentesen elhelyezett doboz, és mienk az első bejegyzés! Kenderfóka, figyelj: minden hangyacsípésért jössz egy korty viszkivel -- úgy öt literre saccolom...
N 47° 37,114' E 19° 5,041' 102 m [GCkenu+Vízreszállás]
N 47° 37,047' E 19° 5,459' 100 m [GCkenu+Öböl bejárat]
