1114. Kaposvári séta (GCKVAR)

Kontrássy utca 4.

Kontrássy utca 4.

A volt zárda

A volt zárda

Református Iskola

Református Iskola

20210722_195057

20210722_195057

Csiky Gergely Színház régen

Csiky Gergely Színház régen

Csiky Gergely Színház felújítás után

Csiky Gergely Színház felújítás után

Vármegyeháza

Vármegyeháza

Polgári Fiúiskola

Polgári Fiúiskola

Aranyoroszlán Patika

Aranyoroszlán Patika
Szélesség N 46° 21,468'
Hosszúság E 17° 47,213'
Magasság: 189 m
Megye/ország: Somogy
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2005.01.09 00:00
Megjelenés időpontja: 2005.01.14 07:50
Utolsó lényeges változás: 2021.08.17 22:25
Utolsó változás: 2021.08.17 22:49
Rejtés típusa: Multi geoláda (8V)
Elrejtők: Eszti és Robi
Ládagazda: Eszti és Robi
Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 820 + 8 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente





Kaposvár belvárosa az elmúlt évben jelentősen megváltozott, megszépült.


A Multi pontjai:

A nyolc pontból álló multi egy rövid, kb. 40 perces séta Kaposvár belvárosában.

A belvároshoz közel ingyen parkolhatsz a  N 46° 21,429' E 17° 47,025' 180 m [GCKVAR+parkoló] koordináta környékén található parkolókban.

Az első állomás egy szecessziós stílusban a XX. század elején épült lakóház a Kontrássy utca 4 szám alatt.
 N 46° 21,468' E 17° 47,213' 189 m [GCKVAR-1]
A jelszó első része a homlokzati díszek készítésének dátuma. Formátum: ####.

A második pont az 1860-ban romantikus stílusban épített volt zárda épület. Jelenleg katolikus gimnázium és püspöki hivatal.
 N 46° 21,441' E 17° 47,274' 188 m [GCKVAR-2]
A jelszóhoz jegyezd fel a műemlék feliratú tábla szövegének utolsó betűjét.

A harmadik pont a Igazságügyi Palota, 1905-1907 között szecessziós, eklektikus stílusban épült épülete.
 N 46° 21,509' E 17° 47,423' 198 m [GCKVAR-3]
A jelszóhoz jegyezd fel a plexi tábla első évszámát.

A negyedik pont Lórántffy Zsuzsanna Református Iskola épületénél található szoborcsoport.
 N 46° 21,637' E 17° 47,545' 173 m [GCKVAR-4]
A jelszóhoz jegyezd fel a jobb oldali szobor vezetéknevét.

Az ötödik pont Kaposvár első díszpolgárnak, Széchenyi Istvánnak szobra.
 N 46° 21,468' E 17° 47,647' 203 m [GCKVAR-5]
A jelszóhoz jegyezd fel a talapzaton található évszámot.

A hatodik pont a Csiky Gergely Színház 1911-ben szecessziós stílusban, Magyar Ede és Stahl József tervei szerint készült épületénél található.
 N 46° 21,240' E 17° 47,717' 192 m [GCKVAR-6]
A jelszóhoz jegyezd fel a műemlék feliratú tábla ötödik sorának utolsó betűjét.

A hetedik pont a Régi Vármegyeháza. Ma múzeum, "A közjónak" feliratú épület klasszicista stílusban épült 1828-1832 között.
 N 46° 21,387' E 17° 47,462' 186 m [GCKVAR-7]
A jelszóhoz jegyezd fel a plexi tábla feliratának utolsó évszámát.

Az nyolcadik pont a volt Polgári Fiúiskola. A város első iskolája 1832-ben valósult meg klasszicista stílusban, emelete eklektikus, XIX. század végi.
 N 46° 21,402' E 17° 47,356' 189 m [GCKVAR-8]
A jelszóhoz jegyezd fel a műemlék feliratú tábla szövegének utolsó betűjét.

Ha már itt jársz - bár nem része a multinak - nézd meg a Rippl-Rónai kutat, a kút Medgyessy Ferenc alkotása 1930-ból.
 N 46° 21,315' E 17° 47,464' 123 m [GCKVAR+kút]

Ill. a Sétálóutcán található Kaposvár első patikája az 1774-ben épült Aranyoroszlán Patika, barokk stílusú, homlokzata átalakítva romantikus stílusban a XIX. század második felében.

Kaposvár
A mai Kaposvárt és közvetlen környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki e térség vízrajzi képe, folyóhálózata és a maihoz hasonlatos domborzata.

Kaposvár történelmében a rómaiak, a kelták, az avarok, jelenléte nem volt olyan jelentős, mint más nagyvárosainkban. A mocsaras Kapos-völgyet messze elkerülték a fontosabb útvonalak. Az első erősség sem itt jött létre, hanem a Zselic dombjai között, a mai Ropoly területén. Az első jelentősebb esemény 1061-ben történt, amikor Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is részt vett. Itt már korábban is állt egy romos állapotban lévő templom. A neves egyházi központot már gyakrabban keresték fel a királyok, sőt 1372-ben nádori közgyűlés helyszíne is volt. A látogatások sietették a település fejlődését. A XIV. században, a Kapos mocsarai közé felépítettek egy váracskát. A török terjeszkedése, a szaporodó külső támadások miatt lassan felértékelődött a kis erődítmény szerepe. A mostoha természeti adottságok, amelyek miatt nehéz volt a területet megközelíteni, az idegen hódítók elől menekülők számára menedéket jelentettek. Az oszmán túlerő azonban 1555-ben elfoglalta a várat, és 131 évig tartotta megszállás alatt. A török kori háborúskodások következtében erősen megromlott az erődítmény állapota, de mégsem ez okozta a vesztét. A Rákóczi-szabadságharcot követő várrombolások a kaposi várat is elérték, ma már a romjai is alig láthatók.

A város XVIII. századi újjáépítésének helye nem a vár lett, hanem az attól északabbra fekvő, kissé magasabb területek. Az új földesurak, az Esterházyak somogyi birtokaik központját itt építették fel, melynek nyomán a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. Így az sem véletlen, hogy 1750-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. Az új megyeszékhelyre beköltöző lakosság jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították a polgári fejlődés útján Kaposvárt. A lakosságszám folytonos növekedésével felépültek a fontosabb közintézmények; a gyógyszertár, a gimnázium, a megyei könyvtár, a megyeháza. A szabadságharc idején és az azt követő években, igen jelentős volt az ellenállás az idegen hatalmakkal szemben. A város polgárai 1869-ben országgyűlési követnek választották meg a Torinóban élő Kossuth Lajost. A megyeszékhelyen a reformkor óta felhalmozódott szellemi és anyagi energiákat végül a kiegyezés szabadította fel. Ekkor megindult a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú város címet kapott. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasúti útvonalak, a máig is jelentős üzemnek számító cukorgyár és a vágóhíd.

Kaposvár dinamizmusát és megtartó erejét mutatja, hogy a XX. század első évtizedében csak kétszáztizenegyen vándoroltak ki az újvilágba. Németh István polgármestersége alatt valósult meg a város legjelentősebb területi fejlődése. Az Esterházy uradalomtól 1896-ban megvásárolt nagy földterületen épült meg a Nemzeti Kaszinó, a MÁV Nevelőintézet, a Szent Imre-templom és a református templom.

Az intenzív fejlődésnek a két világháború vetett véget. A szocialista időszakban történtek ugyan fejlesztések, de az ipari tevékenység nem lett jelentős. Elsősorban munkaerő-igényes iparágak települtek ide, ezért a környező falvakból felgyorsult a városba áramlás. 1990-ben lakosságszámát tekintve a Dél-Dunántúl második legnépesebb városává vált. A tömeges lakásépítés az 1950-es évek második felében indult meg. Az északnyugati városrész kialakítása 1963-ban kezdődött, 1970-től folytatódott a többszintes panelházak építésével. 1971-ben nyilvánították Kaposvárt felsőfokú központi szerepkörrel rendelkező várossá. A népességgyarapodással és a központi szerepkör bővülésével fokozódott a város szellemi fejlődése is. A gyökereit 1950-ig visszavezető Tanítóképző Intézet a mezőgazdasági technikummal együtt a '70-es években vált felsőfokúvá. Újjáalakult a Berzsenyi Társaság, a Csiky Gergely Színház pedig az ország legjobb vidéki társulatává fejlődött.

A rendszerváltás időszakában Kaposvár további szerepeket kapott: 1990-ben megyei jogú várossá nyilvánították, 1993-ban püspöki székhely lett. Ugyanebben az évben Hild János Emlékéremmel tüntették ki a belváros rekonstrukciójáért. A városhoz 1950-ben csatolták Kaposszentjakabot, 1970-ben Kaposfüredet és Toponárt, és 1973-ban Töröcskét. A XX. század végére a dinamikusan fejlődő város egyre nagyobb szerepet kap a dél-dunántúli régió politikai és gazdasági életében, a jelek szerint Kaposvár ismét felfelé ívelő pályára került.

Forrás: vendégváró.hu

Kaposvár város honlapja

A láda előző tulajdonosai: sobela és Nóri, akiktől 2021.07.21-én adoptáltuk a ládát, köszönjük az eddigi munkájukat.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának

KRW értékelés (498 db): környezet: 4.66 rejtés: 4.17 web: 4.61 átlag: 4.48

+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]