[WAP: Kétpontos multi.
A jelszó első része a N48 16.572 E21 11.127 139m ponton található Ulánus-ház kapuján levő szőlőfürtök száma. Innen a Kálvárián keresztül ajánlott a második pont, a hagyományos geoláda megközelítése: a város fölötti Sátorhegy tetején, a N48 16.166 E21 11.602 327m pontban van, egy soktörzsű fa tövében, kövekkel takarva.]
A
tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Abaújszántó.
Kérjük, hogy
a jelszót jól őrizzétek meg, a ládasorozat többi tagjához hasonlóan!
A láda
E kétpontos multiláda első, virtuális pontja az
Ulánus-ház
N 48° 16,572' E 21° 11,127' 139 m [GCAbHa-1] főkapuja. Az itt található szőlőfürtök száma adja a jelszó első részét. (A számolásnál figyeljetek oda!)
A második pont maga a doboz: a város fölötti Sátor-hegyen található, a
N 48° 16,166' E 21° 11,602' 327 m [GCAbHa-2] ponton, a fakereszttől néhány méterre, egy soktörzsű fa tövében, kövekkel takarva. Itt található a jelszó második része. Megközelítéséhez javasoljuk a
turistautak.hu térképén is megtalálható Kálvária ösvényét!
(Autóval érkezőknek: kisebb parkoló található a görög katolikus templom mellett, a
N 48° 16,492' E 21° 10,957' 131 m [GCAbHa+Parkolo] ponton, de a Kálvária alatti présházhoz vezető aszfaltút végében is meg lehet állni. Felhívjuk a keresők figyelmét, hogy a hegytetőre vezető Kálvária ösvénye ugyan jól járható, de meredek kaptató, ezért
mindenképpen ajánlott túracipő viselése! A hegytetőn a talaj és a védett növényfajok megóvása érdekében fokozott óvatossággal közlekedjetek!)
A város
A környékbeli ásatásokból tudjuk, hogy a terület már az őskorban is lakott hely volt: az Aranyos-völgyben talált barlangokban kőből rakott tűzhelyek maradványaira és egyéb leletekre is bukkantak.
A honfoglalás előtt a kabarok éltek errefelé, míg I. István idején
az Aba nemzetség birtoka lett. Első írásos említése 1275-ből, az egri püspök kimutatásából ismert, amely szerint több településsel együtt bordézsmával tartozik az akkor még "
Zamthon" néven leírt község. Ekkoriban még királyi birtok volt, a XV. században azonban a Szapolyaiak kapták zálogba. Az első szőlőtelepítésekről I. Károly idejéből származó feljegyzések tanúskodnak.
Egy
1459-ben kelt okirat
mezővárosként említi, ezidőtájt lélekszáma szerint a harmadik volt Abaúj vármegyében Kassa és Gönc után. 1590-től a Rákócziak birtokolják; bukásuk után, 1711-től a Trautsonoké lesz, akik a mai napig itt élő szászokat telepítik be. 1780-tól a Bretzenheim család tulajdonába kerül.
1870-től már Abaúj-Szántó néven ismert, de ekkor elvesztette mezővárosi címét, és visszaminősítették nagyközséggé. A Hegyalján 1877-től 1890-ig többször támadó
filoxéra-járvány a község teljes meglévő szőlőállományát kipusztította, s ez méginkább visszavetette a fejlődésben, népessége az elvándorlások miatt erősen csökkent.
Jelenleg mintegy
450 pincét tartanak nyilván a településen, melyeket a XVII. századtól kezdve építettek ki összefüggő rendszerré. A nagyközséget és a környező szőlőterületeket az UNESCO, a hegyaljai borvidék tagjaként
2002-ben a világörökség részévé nyilvánította; 2004. szeptember 29-én pedig a köztársasági elnök
újra városi címet adományozott Abaújszántónak.
Fontosabb látnivalók, természeti értékek
A város legrégebbi épülete a főutca kiszélesedő részén álló, XIV.-XV. századi gótikus stílusú
római katolikus templom
N 48° 16,570' E 21° 11,151' 132 m [GCAbHa+KatTemp], amely mai, barokkizált formáját a XVIII. században nyerte el: 1771-ben hajóját újraboltozták, északi oldalára sekrestyét építettek. Gótikus tornya a főhomlokzat előtt áll, a második emelet fölött nyolcszögletű. A harang alakú, barokk toronysisak valószínűleg 1804-ben készült, a két barokk mellékoltár és a copf stílusú szószék a XVIII. századból való.
Az egyhajós, barokk stílusú
református templom
N 48° 16,600' E 21° 10,999' 119 m [GCAbHa+RefTemp] 1752-ben épült, bár tornya csak jóval később, a XIX. században készült el; koronás szószéke copf stílusú, a XVIII. század végéről való.
Az 1791-92-ben épült neobarokk
görög katolikus templom
N 48° 16,468' E 21° 10,953' 135 m [GCAbHa+GoKTemp] díszítések nélküli, egyszerű épület, tornya a főhomlokzat fölött található. A diadalív nyílását kitöltő, 1811-ből származó ikonosztázion részben copf, részben klasszicista stílusú fafaragványokkal díszített.
Az egyhajós, félkörös szentélyű
evangélikus templom
N 48° 16,793' E 21° 11,185' 134 m [GCAbHa+EvaTemp] 1798-99-ben épült, copf stílusban. Egyszerű tagolású, gúlasisakos tornya a főhomlokzat előtt áll. Míves copf főoltára, keresztelőkútja és szószéke is egyidős a templommal.
A Béke u. 42 alatt található
Ulánus- vagy
Kapitány-ház 1820-1830 között épült, klasszicista stílusban. Elnevezése az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Részben alápincézett épület, pincéjének érdekessége, hogy mély kút található benne. A ház jelenleg a helytörténeti gyűjteménynek, és a bortermelés hagyományait bemutató kiállításnak ad otthont. (A kiállításokra bejelentkezni a 47/330-053-as telefonszámon lehet.)
Az 1943-ban Abaújszántóhoz csatolt Cekeházán található az 1820 körül épült, klasszicista stílusú
Patay-kastély
N 48° 17,039' E 21° 12,518' 143 m [GCAbHa+Q_Patay]. Épülete nagyobbrészt földszintes, főbejáratának tömbje egyemeletes. A II. Világháború után egy ideig kollégiumként használták, később a helyi termelőszövetkezet hasznosította. Mára sajnos igen romos állapotba került, teljes pusztulása előtt még talán megkezdődik a renoválása. Az 1990-es évek elején ugyan új födémszerkezetet és tetőzetet kapott, de egyes szobák boltozatos plafonja, és a főbejárat alatti pince födémje beszakadt. Egykori szépségének nyomai azonban még most is felfedezhetőek: a főbejárat oromzatának címere, az erkélyek kovácsoltvas korlátjai stb. (A kastély elérhető a Boldogkőváralja felé vivő útról a
N 48° 17,294' E 21° 12,250' 144 m [GCAbHa+Y_PatayWP1] ponton található letérőnél (ez az aszfaltozott út elég kátyús, személyautóval csak lassan járható!), vagy a község főutcájáról leágazó Táncsics köz végén, a Dobó István útra fordulva. Gyalog a szántói vasútállomásról induló

-et követve.)
Megtekintésre érdemes geológiai érdekesség a
Szfinx-szikla
N 48° 17,657' E 21° 11,243' 175 m [GCAbHa+Szfinx], melyet a községből a Gönc felé vezető főúton érhetünk el, a
N 48° 17,464' E 21° 11,274' 137 m [GCAbHa+WPSzfinx] letérő aszfaltozott úton keresztül. A szikla az út végétől kisebb sétával megközelíthető, Gyűr-tető nevű, fennsíkszerű domb oldalában van, jellegzetes sziklakibúvásként. Megfigyelhető rajta a kőzet aprózódása, a szél, eső és jég jellegzetes munkája, amely a felső, keményebb kőzetet kevésbé; az alatta levő puhábbat sokkal inkább morzsolja, alakítja, fura formákat vájva a sziklába.
A község déli végén, a Fürdőház 1. szám alatt található az alkáli hidrogén-karbonátos meleg gyógyvízforrásra épült
strand- és
gyógyfürdő
N 48° 16,119' E 21° 10,867' 116 m [GCAbHa+N_Furdo]. E gyógyvíz elsősorban a mozgásszervi betegségekre van pozitív hatással. (Jelenlegi nem üzemel, eredetileg márciustól szeptemberig tartott nyitva.)
A Hegyalja kezdetét jelentő abaújszántói Sátor-hegy tetején található
fakereszt
N 48° 16,152' E 21° 11,595' 327 m [GCAbHa+Fakereszt] a monda szerint a hegy szellemét, a föld belső erejét nyugtatja meg, hogy a környék lakói békességben élhessenek. A kereszthez a hegyoldalban egy meredek, de aránylag jól járható erdei ösvény visz, amelyen egy 14 pontból álló
Kálváriát alakítottak ki. Kiindulópontja közelébe a község pincesorától aszfaltút
N 48° 16,164' E 21° 11,013' 129 m [GCAbHa+1KalvariaAszfaltutWP] visz, egészen a
N 48° 16,142' E 21° 11,211' 164 m [GCAbHa+2KalvariaWP] pontban lévő régi présházig, illetve a mellette található díszes pincelejáratig. A pince fölött indul az út egyenesen a szőlőkön keresztül, a
N 48° 16,136' E 21° 11,307' 188 m [GCAbHa+3KalvariaStartWP] pontig, ahol maga a Kálvária kezdődik.
A hegytető keresztje az állomástól induló

-et követve is megközelíthető; bár a jel a szomszédos Krakó tetejére visz, így a hegyoldalban le kell róla térni egy kisebb útra. A hegytetőre érve a gerincen érdemes elsétálni a
N 48° 16,065' E 21° 11,863' 336 m [GCAbHa+V_SatorKilato] pontig, ahonnan még szebb körpanoráma tárul elénk, illetve a Sátor-hegy és a Krakó közötti völgybe is le lehet látni. Tiszta időben észak felé a Tátra is jól látható.
A hegyoldal északi szoknyáján kisebb
sípálya is található, melynek felvonója a
N 48° 15,297' E 21° 12,074' 169 m [GCAbHa+U_SipalyaStart] pontban lévő felvonóháztól indul, és a
N 48° 16,420' E 21° 11,541' 247 m [GCAbHa+T_SipalyaEnd] ponton ér véget.
A város környéki hegyeken több védett vagy fokozottan védett növény- és állatfaj él: árvalányhajak (például a pusztai [
Stipa pennata], a csinos [
Stipa pulcherrima] vagy a bozontos [
Stipa dasyphylla]), a leánykökörcsin (
Pulsatilla grandis), és a magyar flórában bennszülött hegyi kökörcsin (
Pulsatilla pratensis ssp.
zimmermannii) is. Több helyütt szintén megtalálható a törpe mandula (
Amygdalus nana) és a törpe nőszirom (
Iris pumila).
A bogárfauna fontos képviselője a 7 nagyfutrinkafaj, ezen kívül él errefelé uhu (
Bubo bubo), kövirigó (
Monticola saxatilis), vadmacska (
Felis silvestris) és hiúz (
Felis lynx) is.
A természeti értékek megőrzése miatt kérünk minden ládásztársunkat, hogy körültekintően közlekedjenek és tartsák magukat a hatályos természetvédelmi szabályokhoz!
A város honlapja a
http://www.abaujszanto.hu/ oldalon található.
A ládakereséshez sok sikert, kellemes túrázást és jó időt kívánunk!
2017.07.26. A terület sajnálatos bozótosodása miatt a láda új helyre került, a kereszt közelébe. Így ugyan a kilátást nem mutatja meg, de a dzsungelharc elmarad.