WAP: egy szikla hasadékba kell lelépned, a jobb oldali szikla rejti a piciny ládikót, tőle egy méterre a baloldali sziklán találod a gravírozott pótjelszót.
update 2017: a két szikla között szépen növekszik egy fácska, nem is olyan egyszerű lelépni oda.
FIGYELEM a vártorony zavarja a GPS-t! Akkor vagy jó helyen, ha kijutottál a tornyon túli sziklateraszra.

A folyamatos eltűnések miatt Attibati - akinek ez volt az első rejtése - lemondott a ládáról, 2014.01.03.-án átvettem a gondozását.
2013.01.05.-én Reggel sporttárs pótládát helyezett ki, melynél jobb helyet hosszas keresgélés után sem találtam. Köszönöm a segítséget!

Alább Attibati eredeti leírása:

A vár területe rendezetlen, korlát nincs. A várfalak alatt és a vár belső területén is több méteres szakadékok tátonganak. Az egyetlen megmaradt bástya csonk számos meglazult követ tartalmaz így szeles időben nem ajánlott a vár látogatása.
Tudtátok, hogy a Mátrában 44 vaskori és középkori sánc és várrom található ? A várak a "Várak a Mátrában" jelvényszerző túramozgalom érintési pontjai. Ezek közül szeretnék bemutatni most egy kevésbé ismertet.

A mátraderecskei Kanázs vár története

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását.
Eredetileg talán egy hétoldalú lekótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögű lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele. Legismertebb és legnagyobb ilyen lakótorony hazánkban a visegrádi Salamon-torony.
Ennek alapján feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése is a XIII. század második felében történt. A hatalmas Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhető, hogy ezt a vrat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette. A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetőleg még más közeli falvak, birtokok is.
A lakótornyot valamivel később, talán a XIII. században, vagy a XIV. század első felében egy várfallal körülvett udvarral bővítették kelet felől, amely fal a hegytető egy részének vonalát követte. Az udvart kerítő várfallal együtt vagy valamivel később épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 m magasságig ma is áll. Sarkait szépen megmunkált, szabályosra faragott kváderkövek erősítették. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évről évre lehulló sok kő, törmelék.
A várba eredetileg kelet felől lehetett bejutni, ahol a bérc, sziklafennsík kapcsolatban állt a hegyvonulattal. A várba való bejárást azonban a sziklába vésett, vágott kettős árokrendszerrel nehezítették meg az ellenség részére, ahogy azt a Benevárnál, a markazi és a szarvaskői vár romjainál is láthatjuk. Az árok felett, ahol az út vezetett, hidak, a kapu előtt felvonóhidak állhattak. Az árok által határolt terület a vár külső udvara volt, ahogy az a szarvaskői várnál is jól megfigyelhető. A várba Háromhányás-puszta irányából felvezető út a gyepes hegyoldalban jól kivehető.
A várból széttekintve, délre Recsk községet, a Nagy-kő kopár szirtjét láthatjuk. Balról jobb felé fordulva egy több hegyből álló gerincsor tárul elénk, amelyet az Oroszlánvár zár le. Ott állt egykor Oroszlánkő vára (602 m), ahová szükség esetén jelzéseket is adhattak Kanázsvárból.
A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is őrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcső vezet. Biztosra vehetjük, hogy e falmaradvány nem egy különálló torony, őrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony.
A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsősorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.

A Mátráról mindent megtudhatsz itt.

Megközelítés :

A vár megközelítése három úton lehetséges:

- Aki gyalogosan - vonattal - érkezik, annak legcélszerűbb Mátraderecske vasútállomáson leszállni, és onnan a jelzésen jönni a várba. A vasútállomástól a várig kb. 20 perc. Ennek az útvonalnak a hátránya, hogy a település elég lepusztult részén halad át és érint egy szeméttelepet is.

- Akik autóval érkeznek, azok a Recsk-mátraderecskei műúton a Háromhányás nevű tanyánál  N 47° 56,635' E 20° 6,009' [GCKAZS+Háromhányás-tanya]
térjenek be a délnyugati irányba tartó földútra. Itt érdemes parkolni, mert a várig vezető földutat benőtte a növényzet és két helyen mély kátyúk is vannak. Az országúttól Háromhányás pusztától a várig pontosan egy kilométer az út.

- A vár az állomástól induló jelzésen is megközelíthető. Az üdülőterület elhagyása után a élesen jobbra fordul  N 47° 56,468' E 20° 4,856' [GCKAZS+S keresztről letérés] mi egyenesen menjünk tovább a fiatal akácerdő szélén vezető úton. Mikor ez az út a Lahóca hegy irányába elfordul  N 47° 56,382' E 20° 4,978' [GCKAZS+akácos útról letérés] toronyiránt induljunk el a szántó szélén  N 47° 56,457' E 20° 5,130' [GCKAZS+Átjáró] irányba. Utunkat sűrű bozót szegélyezi amin csak itt juthatunk át. Tenyészidőszakban ügyeljünk arra hogy ne okozzunk zöldkárt, a tábla szélén közlekedjünk.A vár az üdülők elhagyása után végig jól látszik. Ereszkedjünk le a vasúthoz majd a vasüti hídon átkelve elérjük a várba vezető turistajelzést.