Elhelyezés időpontja: 2005.01.24 14:00
Megjelenés időpontja: 2005.01.26 21:20
Utolsó változás: 2019.08.03 11:12
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Dani, Panka és Bogi
Ládagazda: danpan Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Megtalálások száma: 471 + 1 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
A Szentes - Szarvas műút mellett található az Ecseri templomrom. Jelszó kívülről, a DNY-i sarok melletti geodéziai alapponton, lefelé fordított téglán.
2005: Szentes és határának egyetlen, és részben álló középkori műemléke az Ecseri templomrom. Az épület maradványa ma is látható a Szentesről Szarvasra vezető út mellett kb. 250m-re, elszórt tanyák között a szántóföld közepén. A '90-es évek elején még gólyák fészkeltek rajta. A '60-as évek eleji feltárás és konzerválás óta eltelt 45 év alatt a rom állapota sokat romlott. Ismét esedékes lenne egy restaurálás, illetve tető is kerülhetne a maradványok fölé. A romjaiban is gyönyörű épület környezete sajnos eléggé elhanyagolt. 2013: Egy nyertes pályázat kapcsán megújul a rom: sor kerül az állagmegóvásra, statikai megerősítésre, belső burkolásra.
A romról:
A templom egykor nagyobb terjedelmű lehetett. Téglalap alakú hajójához csatlakozó keskenyebb, támpilléres szentélye a nyolcszög három oldalával zárult. Hossza 15,75 méter, szélessége a hajónál 8,57 méter. A téglaméretek, az eltérő falazási technika, a déli bejárat fölötti félköríves záródású román ablak azt bizonyítják, hogy a templomnak Árpád-kori periódusa is volt. A románkori falazás terméskő és tégla vegyes felhasználásával készült. A szentély délkeleti sarkán álló, egyetlen vaskos támpillér utólagosan épült. A templomot 1566-ban török seregek rombolják le. Az ecseri templom falai és tornya csak 1752-ben rogyott össze. A templom romjai 5-6 méter magasságban még ma is állnak. A régészeti kutatás tanúsága szerint (1961) a templom XIV. századi lehetett. Részletek az ásatásokról itt.
1961/62-ben műemléki állagmegóvás és kisebb helyreállítás történt helyben gyártott, kézzel formált téglák felhasználásával. A templom állapota romlik, a falak magassága csökken, kifagyások tapasztalhatók.
2012-ben az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület valamint Móra József önkormányzati képviselő és családja emlékhelyet állított. Célul tűzték ki a rom megmentését. 2013-ban a Szentes Városért Közalapítványt nyertesként hirdették ki a Leader-pályázaton, így 12 millió forintot fordíthatnak az állagmegóvásra, statikai megerősítésre, belső burkolásra, illetve olyan munkálatokra, amelyek alkalmassá teszik majd az ódon falakat arra, hogy ott akár rendezvényeket tartsanak. 2014-ben a Szentes Városért Közalapítvány megbízására fejlesztési és állagmegóvási terv készített Zelenai Tamás okl. építészmérnök. 2015-ben a templomromon elhelyezett márványtáblát leverték és összetörték. 2018. júliusában a falazatot három helyen megbontották és a 25-30 db téglát elvitték. Az Önkormányzat Móra József képviselő kezdeményezésére a falazat pótlására és új emléktábla visszahelyezésére tervdokumentációt készíttetett. Az állagmegóvási munkálatok ennek megfelelően 2019. júliusában fejeződtek be. Drónos képek Szabó Bálint fotóblogján.
A hajdani "Ecser" település története:
Ecser 1138-ban már szerepel az oklevelekben. Eredetileg kun szállás, majd kun falu. A kunok keresztény hitre való áttérése Nagy Lajos uralma alatt kezdődik el. Ez az az időszak, amikor állandó, határozott ponttá válik a templom a falu életében.
Nem tudjuk, hogy szám szerint hány templom épült - csak Csongrád megyében több mint 180-at ismerünk. Ennek helyére csak ritkán utalnak falmaradványok, mint pl. az ecseri templomrom esetében. A templomok többségét a faluközösség építette. A falak belső részének vörös színét a habarcsba kevert téglapor és homokkő adta, emellett freskókkal is díszítették. A külső oldalnál fehér vakolóhabarcsot használtak, majd vastagon meszelték (a mészhez zsiradékot is kevertek, így vízlepergető hatású lett). Felmerült a kérdés, hogy hogyan állították elő a kötőanyagot, mely még ma is tart. A kísérletek azt bizonyítják, hogy forró mészhabarcsot használtak.
Ecser falu nagy részét Mátyás király eladományozza a Jaksics családnak. 1543-ban e családnak magva szakad és a birtok visszaszáll a koronára. 1561-ben Bocskor János és Ramocsházy István a falu birtokosai. 1566-ban Szulejmán török vezér Gyula vára alól sikertelenül elvonuló hadserege félelmetes pusztítást végez Békés, Csongrád és Csanád megyében. Ennek esik Ecser is áldozatul. Ekkor pusztul el temploma is, mit többet nem építenek fel.
Később a terület újra benépesül és kezdetét veszi a "tanyai élet". Az 1960-as évek (TSZ-esítés) azonban végleg megpecsételték a tanyák sorsát. Ecser ma teljesen lakatlan puszta, csak szántóföldekből és legelőkből áll. Itt-ott elszórva egy-két tanyát találunk. Közigazgatásilag Cserebökényhez tartozott, jelenleg Szenteshez.
Személyes visszaemlékezések: - "Nyolcvanöt évesen is sokat gondolok erre a tájra, a tanyára. Édesapám a saját kezével építette. Ma már a romja sincs meg. Kihalt a táj, nem kolompol már itt a gulya. Alig jár valaki a négyöles úton, pedig már ki van kövezve. Az államosítás előtt élet volt ezen a pusztán. Hová lettek a régi szomszédok? Az állami gazdaság azóta sem vetette földünkbe az ekét. Talán már a juhászat is megszűnt..."
- "A templom közelibe találtak ëgyszër ëgy kőkecskét. A paraszt borona nehezíknek használta. A dobálásba szétesëtt, oszt rengeteg píz vót benne. Na, meg is gazdagodott belülle."
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Hazafelé ide még elkanyarodtunk. Szeretjük az ilyen helyeket, romokat.
A bevezető út nagyon hangulatos és a rövid itt tartózkodás alatt jó néhány élményt gyűjtöttünk.
Ahogy közeledtünk a rom felé fácáncsemeték rohangáltak a mamájuk után, a learatott táblában őzek legelésztek, később egy meglapult nyuszi iszkolt el, miközben madarak repkedtek a fejünk felett. Mi kell még?
Egy traktor, aki a szalmabálákat viszi A-ból B-be.
A Veker-ér partját is megnéztünk, majd indultunk haza.
A ládaoldalon virtuálisként jelenik meg ez a pont, pedig a koordinátán egy doboz (üveg) várt.
Szarvasi tavaszköszöntő kirándulásunk után erre kanyarodtunk. Talán szinte az összes környékbeli templomromot meglátogattuk már, csak ez maradt ki. A ládát érzésem szerint áthelyezték, teljesen intuitív módon találtuk meg, nem a megadott koordinátán, hanem 46° 45,356' 20° 23,311' ponton. Köszi!
Úgy látszik fuzionált a később rárejtett .com-os ládával, mert a megadott helyen nem feliratos téglát találtunk, hanem ládát, benne papírsaláta egyveleget, az egyiken a .com-os láda neve, egy másikon az ide való jelszó, az összes többin logok. A salátát összegyűjtöttem és elhoztam, új logbookot, laminált mugli infót, ajándékot tettem.
A leírásban nagyon zavaró a jelen és múlt idejű mondatok váltakozása.
Ha a jelszó csak egy téglán kellett volna, hogy legyen, akkor miért hagyományos volt a láda típusa?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Vasárnapi "Csongrád - Békés" ládázásunk első állomása. 7/1.
Könnyen megközelíthető a templomrom, a szép napsütéses időben szép látvány még az is, ami ennyi évszázad után megmaradt e templomból...
A megadott helyen több dobozka is figyel:), az egyikben benne van a jelszó; egy masszívabb hordozó alkalmas lenne.
A Szarvasi Söfőzde után kanyarodtam erre, és élveztem a nyugalmat, a naplementét, jól esett fohászt is mondani. Köszönöm a rejtést.