-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A ládát újra lett rejtve!
Egy kisebb galagonyabokor-csoport tövénél található, kövek és avar fedi.
Megközelítés két irányból:
Budapest felől a 87 vagy 87A busszal a végállomásig , illetve autóval a Mechanikai Művekig
N 47° 25,553' E 18° 58,127' 190 m [GCARVA+parkoló] , a benzinkút felé elkanyarodva több földút is leágazik a fennsíkra.
Diósdról
N 47° 24,696' E 18° 57,364' 190 m [GCARVA+Kereszt(eződés)] az Arany János utcán az M0-ás felé át a hídon, majd balra kell felkanyarodni, onnan pedig a földútra kell áttérni.
Mi inkább ezt az utat ajánljuk!
A láda közel van a földúthoz, de azért VIGYÁZZATOK A VÉDETT NÖVÉNYEKRE!!! Inkább keressétek a földútról a ládát, ami onnan kb 50-60 méterre van!
Két linket is mellékelünk, mely felhívja a figyelmeteket arra, mennyire védett növények és állatok találhatók itt. Ezzel a ládával talán hozzájárulhatunk, hogy többen megismerjék ezt a ritka élővilágot itt Magyarországon és talán egyszer fokozottan védett terület lesz ez is.
KOORDINÁTA JAVÍTVA:2005.02.12 20:45
MINDENKÉPPEN NÉZZÉTEK MEG!!!:
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/jf/0/10878/teteny.htm
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/jc/0/15163/arvalanyhaj.htm
TÉTÉNYI-FENNSÍK:
A Tétényi-fennsík a főváros budai oldalán helyezkedik el, fő tömbjét a miocénban keletkezett lajta- és szarmata mészkő alkotja. A terület klímája szubmediterrán vonásokat mutat. Régebben főként az erdei életközösségek, tölgyesek és karsztbokorerdők jellemezték, az ember beavatkozása -a legeltetés - miatt a fás növényzet visszaszorult ugyan, de kedvezett a karsztbokorerdők sztyepprét és sziklagyep foltjaiban élő növények elterjedésének. Azon ritka területek egyike, amely a középhegységek és az Alföld közötti átmenet élővilágát őrzik.
Olyan védett növények lelhetők itt fel, mint a magyar csenkesz, a tarka kosbor, a magyar gurgolya, a henye boroszlán, de megtalálható itt a tavaszi hérics, a pusztai meténg, a fekete kökörcsin, az apró nőszirom, valamint Magyarország legkisebb virágú orchideája: a sömörös kosbor.
A Tétényi-fennsíkhoz hasonló száraz meleg helyek szinte teljesen megszűntek a Budai-hegységben, így az ilyen körülményeket kedvelő élőlények egyik utolsó élőhelye. Faunájának különlegességei: a pannon gyík, a zöld gyík, a rézsikló, az ízeltlábúak közül a magyar sziklaaraszoló lepke (amely csak itt található hazánkban), a sisakos sáska, a magyar darázscincér, a magyar futrinka, a magyar virágbogár, a dolomit kéneslepke, a díszes medvelepke, a kardoslepke, a gyászlepke és a szongáriai cselőpók.
Madárvilága is gazdag, megfigyelhető itt többek közt parlagi pityer, kabasólyom, sárgafejű királyka is.
A pázsitfüvek családjába tartozó árvalányhajnak több faja is megtalálható a fennsíkon,
MÁJUSBAN ÉS JÚNIUSBAN VIRÁGZIK IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN.